Budapesti Hírlap, 1928. október(48. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-27 / 245. szám
to Budapesti Hírlap 1928 október 27. (245. sz.) színház, zene femmnista— mi ■ Honnan venném a bátorságot a Bánk bán átírására — mondja Hevesi Sándor Szász Károly nyilatkozata Az az irodalmi vita, amely a Budapesti Hírlap hasábjain Hevesi Sándornak a Bánk bánnak új színpadra viteléről tett nyilatkozatból keletkezett, ma véget ér. A vitát Hevesi Sándornak főszerkesztőnkhöz intézett levele fejezi be. Mielőtt azonban átadnók a szót a Nemzeti Színház igazgatójának, közreadjuk Szász Károly nyilatkozatát, aki kérésünkre a következőket mondta: Szász Károly nyilatkozata — Őszintén szólva, nem tudom, miért nincs megelégedve Hevesi a Bánk bán színpadi sikereivel? A Nemzeti Színház, sajnos, sokszor néha hosszú éveken át teljességgel elhanyagolta, nem is adatta a legkitűnőbb magyar történeti szomorújátékot. A közönség azonban, az én tapasztalatom szerint pedig láttam Bánk bán-t vagy húszszor — mindig zajos, sokszor tüntető tetszéssel fogadta úgy a darabot, mint az előadást. — Vörösmarty azt a kritikát, amire Hevesi utal, 1839 tavaszán írta az Athenaeum-ba, mikor a pesti magyar színpadon először került színre Bánk, Egressy Gábor jutalmára. Legkevesebbé sikerült — mondja Vörösmarty — Bálik eharaktere, kiben nem látjuk ama szilárdságot, mely az általa elkövetett merész s nagy felelősségű tetthez kívántatik.“ Ez az egyik kifogás. A továbbiak: „Csupán a IV. felvonást kívánnék kiigazíttatni, mely bosszú és fárasztó, s kihagyatni azt, amidőn Bánk bán együtt találja Melindával Ottót...“ — Egyáltalában nem első eset, hogy egy későbbi korban minden tekintetben nagyszerűnek elismert irodalmi művet a kortársak nem értenek meg jól és nem méltányolnak eléggé. Hiszen ha annak a bíráló bizottságnak ítéletére akarna valaki ma támaszkodni, amely elé került volt annak idején Bánk bán, mint pályamű, akkor ugyan soha sem kerülne műsorra ez a hatalmas tragédia, mert hiszen a pályázat eredményének megállapításánál Bánk bán még csak szóba sem jött. Igaz, hogy Vörösmarty sokkal jobb judiciumú kritikus volt, mint Döbrentei, aki — Gyulai szavai szerint — „irányt adott” a bizottságban a bírálóknak, de Vörösmarty sem merült bele igazán Bánk bán tanulmányozásába, s távolról sem volt az a boncoló kritikai elme, mint Gyulai, ki később egész könyvet írt katonáról és művéről, s ki pontról-pontra bebizonyította Vörösmarty kifogásainak tarthatatlanságát. — Vörösmarty oly dolgokat mond hibáknak, — írja Gyulai, — melyek részint a tragikai alap szükséges következményei, részint a helyzet és jellemből folyó mozzanatok. — Bánk tragikuma az — fejtegeti tovább a nagy kritikus, — hogy „önbíráskodva nemcsak a társadalmi rend ellen támad föl, hanem önmagának erkölcsi létalapja ellen is ... S várjon így fölfogva e tragédiát, nem enyészik-e el Vörösmarty vádja, hogy Bánkban nincs meg az a szilárdság, mely az általa elkövetett merész és nagyfelelősségű tetthez kívántatik?... Minő szilárdságot követel Vörösmarty?... Ha Bánk szilárdan ragaszkodik elveihez, melyek jelleme alapjául szolgálnak, nem ölheti meg a királynét... Vörösmarty szintoly jogosan hibáztathatná Macbethet is, ki nagyravágyó, mégis oly vontatva és leginkább neje unszolására öli meg a királyt...“ — Vörösmarty hibának minősíti azt is, hogy Bánk — együtt találván Ottót és Melindát — nem rohan a gaz csábítóra. Ám Gyulai részletesen és meggyőzően kifejti, hogy „alapos külső és belső okok igazolják e jelenetet.“ De Gyulain kívül még valakit idézhetek, aki szintén igen behatóan foglalkozott Bánk bán nal és sok tekintetben nagyon kitűnően magyarázza a darabot — s ez maga Hevesi Sándor, aki a szóban forgó jelenetre, mint „a tragédia legtöbbet vitatott“ és Vörösmarty által is kifogásolt helyére igen bölcsen azt jegyzi meg magyarázatos Bánk bán kiadásában, hogy Bánk viselkedése „szükségszerűen folyik a hős jelleméből és a helyzetből, amelybe került...“ S ide vonatkozó igen szép fejtegetései során ki is jelenti, hogy „az volna lélektani hiba, ha Bánk megrohanná Ottót...“ . Ami pedig a IV. felvonásnak Vörösmartytól kívánt megkurtítását illeti, hadd emlékeztessek minden színházlátogatót arra, hogy ezt a felvonást állandóan lélegzet-visszafojtva hallgatja a közönség, s a függöny összecsapódása után elemi erővel tör ki a tetszés, s zúg a taps lankadatlanul, sokszor a következő felvonás kezdetéig. E tekintetben sincs hát szükség dramaturgiai változtatásra, a siker érdekében. Címe a Vörösmarty kifogásai, a későbbi, alaposabb, elmélyedőbb bírálatok világítása és a tapasztalatok bizonyságai mellett! Ezekre a kritika és a publikum által már igazán megtekintélyeit, hiszen lehet-e nagyobb örömünk és elégtételünk, mint látni azt, hogy egy tisztán irodalmi és művészeti kérdés ennyire megmozgatja nálunk a szíveket és elméket. Ámde Négyessy László egyetemi tanár úrnak mai hozzászólásából (amelynek minden pontjával egyetértek), azt kell látnom, hogy nyilatkozatomat, szándékomat, tervemet a megjelent újságcikkek révén a lehető legalaposabban félremagyarázták. Hol venném én azt a bátorságot, hogy Katona József művét átírjam, átdolgozzam, vagy akár egy sort is beleírjak? Hogyuthatna eszembe olyan őrültség, hogy Bánk bán jellemét megváltoztassam vagy átformáljam! Hogy gondolhattam volna még csak álmomban is arra, hogy Katonának kéretlen szerzőtársa legyek? Engedje meg tehát mélyen tisztelt Főszerkesztő úr, hogy néhány rövid pontban megállapítsam, miről is van szó, nehogy a további vita még ferdébb mellékutakra terelődjék. 1. Én Bánk bánt újból színre akarom alkalmazni, az eddigi nyolcvan esztendő színpadi tapasztalatai alapján. 2. Bánk bánt eddig is jelentékeny kihagyásokkal adta a Nemzeti Színház. Meggyőződésem az, hogy e kihagyások nem mindenben megfelelők, néhol értelemzavarók. Színpadi nyelven szólva tehát a Bánk bánt a mai színpad szempontjából újból meg akarom húzni. Hosztpénzeket kedvező kamatozik mellett elfogadok Váltókölcsöniket .fedő ez ellenébe’! minden összeg erejéig folyósítok Firvin Balogh Constantin banküzlete. Fennáll 43 év óta. T'unapest, Vili , Baross-utca *.2. Tel.: 1 . 856—Vi BÖLCSŐDaL Fodor László új vígjátéka a Vígszínházba szombat, nov. Nagy művészi és irodalmi esemény színhelye lesz a jövő hét szombatján, november 3-án a Vígszínház. Először kerül színre Fodor Lászlónak, a A Templom egere és a sr. Szabó Juci szerzőjének legújabb háromfelvonásos vígjátéka, a Bölcsődal Parádés szereposztásban kerül színre az újdonság. Főszereplők: Varsányi Irén, Makay Margit, Zombory Mercedes, Törzs Jenő, Góth Sándor, Rajnai Gábor, Somlay Artur, Szerémy Zoltán, Mély Gerő, Gárdonyi Lajos. Tervező: Vörös Pál. Rendező: Hegedűs Tibor. A jegyek árusítását már megkezdték. döntött észrevételekre támaszkodva kívánná most Hevesi a Bánk bán-t „megjavítani!“ Elhihető, hogy a buzgó igazgatót dramaturgi nemes becsvágya sarkalja ezúttal is — de semmiképpen sem lenne helyes ennek a tervnek valóra váltása. Igenis, lehet Bánk bán rendezésén módosításokat eszközölni, de azok a változtatások, amiket Hevesi a Vörösmarty nem helytálló kritikája alapján tervez, már meghaladnák a rendező hatáskörét és jogait, amelyek végre is nem korlátlanok a szerzővel és művével szemben. Csakugyan szükségesek lennének némi változtatások a jelenlegi rendezésen, de leginkább olyanok, amiket a szöveg egyenesen megkíván, s amelyek az író utasításainak megfelelnek, mert ezek közül bizony néhányat a színház ma figyelmen kívül hagyz. — Bánk bán dramaturgi átdolgozására azonban semmi szükség — sőt nem is lenne szabad megtenni. Hevesi Sándor levele Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr, végtelenül hálás vagyok, hogy a Budapesti Hírlap „teánk bán“ új színpadra vitelének kérdésében megszólaltatja az ország legnagyobb 3. A mű világossága és érthetősége, s ezzel kapcsolatban színpadi hatása bizonyos jelenetek átcsoportosítását kívánja meg, és ezeket óhajtanám elvégezni. 4. Katona József szövege semminő átírást nem szenvedne és semmiféle beleírás nem történnék. 5. Bánk bán jelleme nem változnék, ám kihagyások révén eltűnnének mindazok a zavaró momentumok, melyeket először Vörösmarty Mihály állapított f meg s amelyek a mű színpadi hatását azóta is hátrányosan gyöngítik. 6. Klasszikus műveknek ilyetén színrealkalmazása minden nagy állami színházban évszázados tradició. Fausttal, Wallensteinnel, Tell Vilmossal, Corneille China javai hasonló változtatások történtek, — amelyek e művek népszerűségét csak emelték, az irántuk való érdeklődést fokozták és bár — ami természetes, — sokféle kritikában részesültek, minutt az a felfogás alakult ki, hogy a klaszszikus művek ilyen, irányban való népszerűsítése nemhogy kegyeletsértés volna, de csakis ez az igazi kegyelet, mert dicsérni Katonát lehet kegyeletes dolog, de ennél sokkal kegyeletesebb: megnézni és meghallgatni őt a színház- A jazz-ének a Magyar Színház bemutatója Szombat okr. 27 — től nyolc órakor Hegedűs Gyula, S. Fáy Szeréna, Rátkay Márton, Salamon Béla ragyogó együttesével szombaton este mutatja be a Magyar Színház RJMZZ-ÉJVEtÍE című 3 felvonásból, 4 képből álló amerikai színművet. Érdekes és romantikus, megragadó és szórakoztató A jazz-énekes, amelyben Hangverseny Noiret Irén II.: Ma (Fodor) Chanson estjén közreműködik Szénás Lajos. (Zeneparódiák.) (7., fél 9.) ének és tánc Illusztrál egy drámaian lüktető cselekményt A JAZZ-ÉNEKES: a színpad és a szülői ház harca a newyorki East Side-en A JAZZ-ÉNEKES ma a legnépszerűbb regény, film és színdarab Amerikában A JAZZ-ÉNEKES mindenkit érdekel. HÓCIPOK megérkeztek. Javítások -4 órán belül készülnek. VADÁSZ ISTVÁN, Kertész utca 50. sz.Király utcánál . Telefon József 434—14. A SZÍNHÁZAK heti műsora M. kir. Opera (V28) Nemzeti (3, V*8) Kamara (V14, V*8) vie (3, 81 Magyar (3, 8) Városi '3. ' 28\ Király (3, */,81 i Főt. Operett (V24, 8) treivárosi (V24, 8» j Andrássy-uti l'/4, 9» Tér. Színpad • V,4, V»9) Szombat'tíz ■ ndot Bérletsz.Cyrano de Berg. |_ Bun bur y 1 M Dutjan bünp1 A iaz/énekes zép rt-i natuszipart*— 1 az ut.veret» -lány ollv lók . vészcsenge sir » naevbao «tb. --A vén gazember-Bunbury | — 1 A házibarát 1 Hivatalnok urak A régi nyai Rose Mane /.enebona Naszéjszak« 1A vészesen jó stb-Vasárnap este Farsangi lak. Bérletsz-Déryné ifjasszony-Az árnyék A farka*« 1 A jAz énekes Szép Helén^^l Puszmajtás 1 Az ut.Vereb.-lá-ig •olly sok r 1A vészcsengö stb.A nagybácsi stb Szombat dilutia. Király Silalj.il. Gunvsz u.az i.ai (£/enaelse WadA»J. — Városi Síink»*. Pga.ka is a farkas. (Gyermekei LadásJ I 4V A Vilmos császár út és Révay utca sarkán épülő új házban lakások, pince- és félemeleti helyiségek valamint portálos földszinti üzletheliségek kiadók. Felvilágosítás a helyszínen, bérbeadás a Magyar Általános Ingatlanbank rt . házkezelési osztályában. - ban, és ebben az igazi kegyeletben igenis nagy a fogyaték. 7. Hogy a kísérlet előtt a magyar kritika egyeteme elé bocsátottam a kérdést, ez legjobban bizonyítja, hogy mennyire tisztelem Katona művét és milyen kényesnek tartom még olynémű színrealkalmazását is, amelyet a klasszikusokkal szemben mindenütt Európában nemcsak természetesnek, de kötelességszerűnek tartanak. 8. Az egész kérdés abból a mélységes és évtizedeken át le nem küzdött szomorúságomból fakadt, hogy Bánk bánnak nincs meg a színpadi sikere, amelyet megérdemel. Nem kell ezt a sikert minden magyar embernek őszintén óhatania? Budapest, 1928. okt. 26. Kiváló tisztelettel Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója. * (A Figaro házassága recitativók nélkül.) , Az Operaházban szombaton a címszerepben Németh Máriával műsoron lévő Turandot, úgyszintén a magyar irodalmi és művészeti kongresszus alkalmából vasárnapra díszelőadásként kitűzött Farsangi lakodalom bérletszünetben fog színre kerülni. A hétfőre, október 29-ére hirdetett figaró házassága Nagy Margit betegsége miatt Almaviva grófot és Antoniót kivéve, a régi szereposztásban, a recitativók nélkül kerül előadásra. Almaviva grófot először énekli Farkas Sándor, Antoniót pedig Palotai Árpád. Két évig hevert a fiókban az új Földes-darab Az Új Színház Földes-darabot próbál. Mindenki nagy sikerre készül. A felolvasópróbán még sírtak is. Csupán a szerző csendes, nyugodt. — Miért hallgattam ilyen sokáig? — mondja. A Pántlika óta tényleg nem írtam új darabot. A színpadok olyan irányok felé hajoltak, amelyekhez engem egy lelki szál sem fűz. Ez a darab is két évig hevert a fiókomban. — Miről szól? Arról a nehéz küzdelemről, amelyet a megszállott területek magyarjai és színészei vívnak a magyar szóért, a magyar nyelvért. Ha örülök annak, hogy most szánra kerül, főképpen azért van, mert igazán itt az ideje, hogy elszakított véreink sorsa is megszólaljon a színpadon. — Hogy irredenta-e a darab? Én a megszállott területek magyar színészeinek életét írtam meg. Hogy ez könnyet csal a szemünkbe, hogy lélekbe markol, feltüzel, nem a mi hibánk. — A főszerepet Harsányi Rezső játssza, akinek neve összeforrott az egyik darabomnak, a Terikének sikerével. Százötvenszer játszotta. Ebben a darabban a magyar társulat súgóját alakítja kitűnően. A másik nagy szerep Körmendié. Még egy nagy férfiszerep van, amelyet Juszt Gyula játszik. A női főszerepben új drámai művésznő revelál Kaszab Anna. Azt hiszem, meglepetése lesz az előadásnak Eddig vidéken játszott, mindenütt nagy sikerrel. Orsolya Erzsi a másik nagyobb nő-főszereplő.