Budapesti Hírlap, 1929. október(49. évfolyam, 222–248. szám)
1929-10-24 / 242. szám
4 . Egyharmadára mérsékelték a drágakővámokat. A budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok által indított akció eredményeképpen a pénzügyminiszter most rendeletet adott ki, amellyel a drágakövek behozatali vámját az eddiginek körülbelül egyharmadára mérsékeli. A vámtételek ugyan változatlanok maradnak, ezentúl azonban nem a drágakövek tényleges értéke után kell az értékvámot leróni, hanem egy bizonyos fiktív érték után. A rendelet intézkedése szerint ez azt jelenti, hogy például egy kilogramm (5000 karát) brilliáns vámja ezentúl az eddigi kb. 30.000 pengő helyett 8000 pengő lesz, tekintet nélkül a vámolandó brilliáns minőségére. A Győri Textilművek Részvénytársaság az év első felében kielégítő forgalomra tekinthet vissza és az elmúlt évhez képest ebben az első félévben mérsékelt pluszforgalmat is ért el, ami gyártmányai közkedveltségét bizonyítja. Ennek következtében teljes üzemmel dolgozhatott. Amilyen aránylag kedvező a gyártmány elhelyezése, annyira kedvezőtlen az általános helyzet, mely folyton olcsóbbodó árakban nyer kifejezést. A textilgyárak barátságos egyezményének megszűnése óta ár- és kondícióvetélkedés indult meg, amely a kedvezőtlen gazdasági helyzet okozta bajokat még növelte. A fizetésképtelenségek száma a tavalyi év félévéhez képest meglehetősen növekedett, azonkívül a fizetési kondíciók határideje is erősen kitolódott. Fenti körülmények folytán — bár a vállalat forgalma kielégítő, mobilitása kitűnő — a folyó évben további fejlődés ,nem várható. A textilszakmát az agrárrétegek erősen lecsökkentett vásárlóképessége nagyon érinti, mert a magyar textilipar vásárlóközönsége elsősorban ez a népréteg. A mai kedvezőtlen helyzeten csakis az általános gazdasági javulás segíthet, amelynek beálltáig az egész textilszakmának erős küzdelmet kell folytatnia a kedvezőtlen körülményeik ellen. Mindezek ellenére a Győri Textilművek üzemének fenntartásával, kitűnő mobilitásának és liquidálásának teljes integritásánál nyugodtan várhatja be a jobb időket. , — A budapesti gabonaforgalom október 21—22-ig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 5171, rozs érk. 1515, árpa érk. 421, élsz. 302, zab érk. 1401, tengeri érk. 251, repce érk. 2, liszt érk. 3679, élsz. 682, korpa élsz. 407. Hajóforgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 303, tengeri érk. 66, liszt érk. 560, élsz. 9879, korpa élsz. 100. Hajótranzitforgalom: liszt élsz. 3066 méternázsa. A tengerentúli javulás ellenére is lanyha volt a budapesti terménytőzsde A készbúza 5, a határidős átlag 15, a készrozs szintén 5 fillérrel olcsóbbodott Bár a tengerentúli nagy gabonapiacokon a kenyérmagvak árjavulása tegnap is tartott, a budapesti, terménytőzsde mai áralakulásában Liverpoolt követte, ahol nyitáskor tartott volt ugyan a hangulat, később azonban kisebb árveszteségek kerültek felszínre. A budapesti terménytőzsdén különösen a búza megítélése volt kedvezőtlen, ami a készárunál 5, határidősnél átlag 15 filléres árveszteséget okozott. A többi cikk már valamivel kedvezőbb megítélésnek örvendett, egyedül a készrezs szenvedett még 5 filléres árveszteséget, a terménytőzsde többi cikke azonban változatlanul meg tudta őrizni tegnapi záróárát. A piac egyetlen kedvező áralakulásnak örvendő cikke a késztengeri volt, amely iránt váratlanul kereslet jelentkezett s ennek hatására az árjegyzőbizottság árfolyamát 25 fillérrel megjavította. A forgalom változatlanul csekély. A készikenyérmagvak piacán mindössze 23 vágón búza és 6 vágón rozs cserélt gazdát. Tengeriből mindössze 4 argonttal adtak el. Meglepő,tést keltett az árpapiac jelentős forgalma, amennyiben a mai hivatalos tőzsdeidő folyamán 14 vagon árpát sikerült változatlan árakon értékesíteni. A felsoroltakon kívül a készárupiacon mindössze egy egyvagonos korpakötés történt. Búzából ma 33 vagont mondtak föl. A malmok mérsékelték lisztáraikat. Az olcsóbbodás a fehér liszteknél mindössze 50 fillér, a kenyérliszteknél azonban, miután ezek értékesítés ez idő szerint meglehetősen nehéz, 75 fillér. Jelenleg a fővárosi és vidéki nagymalmok október—decemberi szállításra 40.50 pengős duplanullás árat számítanak. Lecsengetés utáni nem volt forgalom, az árak változatlanok maradtak. A mezőgazdaság és a tőke együttműködése Gazdák és bankárok tanácskozása A kaposvári TÉBE gyűlésén fölvetődött az a gondolat, hogy célszerű lenne, ha a gazdák és pénzintézetek vezetői összeülve, megállapítanák, hogy milyen módon tudna a banktőke a mezőgazdaság segítségére lenni. A hitelválság révén a mezőgazdaság centrális problémája, a bankok részéről fölvetett gondolat visszhangra talált a gazdák körében. Elhatározták tehát, hogy a TÉBE is kiküild tíz megbízottat és a gazdák is delegálnak tíz képviselőt olyanképpen, hogy felerészben az OMGE és felerészben az Országos Mezőgazdasági Kamara emberei foglaljanak heyet a bizottságban. Ez a bizottság azután összeül és megvitatja a banktőke és a mezőgazdaság együttműködésének kérdését. Ma volt a bizottságnak első tanácskozása. Hegedűs Lóránt nyitotta meg az értekezletet. Kifejtette, hogy milyen fontos az ország gazdasági jövője szempontjából a mezőgazdaság boldogulása s mennyire kívánatos a termelési ágak együttmunkálkodása. Nem szabad a bajban bűnbakot keresni és a bankok ellen támadni, mert ezzel elriasztjuk a külföldi tőkét. Márpedig nekünk szükségünk van a külföldi tőkére. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ma a pénz külföldöl is drága. Mégis kikapcsolhatók azok a közbenső tényezők, amelyek ma drágítóan hajtak a hitel feltételekére, így elsősorban kiküszöbölendők a fölösleges közvetítők. A pénzdrágaság ellenőrzésére alkalmas lesz a TÉBE által bevezetni szándékozott egységes váltóleszámítolási jegy. A hitelviszonyokra javítóan hathata földbirtoknak a megkötöttség alól való felszabadítása. Ez a hitel legbiztosabb bázisa. A banktőke feladata lesz, hogy a mezőgazdaságot a piacképesebb áruk termelésére szorítsa és ilyen irányban segítse. Ugyanígy támogatnia kell a pénzintézeteknek a mezőgazdaság standardizálási törekvéseit. Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója rámutatott arra, hogy mennyire egybefonódnk a termelési ágak. Elválaszthatatlan az egyik boldogulása a másiké nélkül. Legyünk azzal tisztában, hogy a szolidaritás milyen fontos és hogy egyik gazdasági ág sem mutathat föl eredményeket a másik rovására és a másik károsodásával. A gazdák és bankárok tanácskozásának az a célja, hogy föltárja a mai nehézségek okait és megtalálja a segítés eszközeit. Somssich László gróf, az OMGE elnöke beszélt ezután, aki az egész mezőgazdaság nevében örömmel üdvözölte a TÉBE által kezdett akciót. A mezőgazdaság háza ég — mondotta — és a legkitűnőbb tűzoltóságra van szükség, hogy a tüzet eloltsuk. A mai helyzeten segíteni kell. A mezőgazdaság nem képes olyan gyors üzemirányváltoztatásokra, mint az ipar. A gazdálkodás rendszerét máról holnapra átalakítani, vagy pedig búza helyett retket és spenótot termelni. Meg kell maradnunk a mi klimatikus és egyéb viszonyainknak megfelelő búza és egyéb termények termesztésénél, nem szabad nyilván sikertelen kísérletezésekbe belefogni. Ebben a tekintetben is azonban megvan a lehetőség az előbbre jutáshoz. Egyik út a standardizálás, másik a közraktári intézmények megfelelő kiszélesítése, vagy kiterjesztése, annak lehetővé tétele, hogy a gazda áruját akár beraktározás útján, akár otthon megfelelően megelőlegeztethesse és az árhullámzás hasznát, vagy veszedelmét ő érezze. Nagyon fontos a hosszúlejáratú hitel kérdése, mert a gazda kezébe nem valló a váltó, a váltórendezéskor látás-futás, a hitelrestrikcióktól való félelem nyugtalanságot okoz, mely a termelést kártékonyan befolyásolja. Hoyos Miksa gróf, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke a hitelkérdés megoldása mellett két intézkedést lát még mint olyat, mely a mezőgazdaságot a kátyúból kivezetheti. Egyik az üzemek racionalizálása, azok költségeinek leszállítása céljából, másik a standardizálás, mely nélkül külföldi vonatkozásban nem tudjuk megállni helyünket. Természetes, hogy mindkét irányban csak akkor érünk el eredményeket, ha nyugodt hosszúlejáratú hitelt tudunk szerezni. Nyulászi János dr. ismertette ezután a TÉBE által felállított kérdőpontokat, amelynek alapján megindult a vita. Visnya Ernő kijelentette, hogy szükséges a pénzintézetek és szövetkezetek együttműködése. Az intézetek szívesen vállalnák ingyen a szövetkezetek teendőinek ellátását, hogy a pénz olcsóbban jusson a kisgazdákhoz. Bevezetendőnek tartja a leszámolási jegyzéket, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a gazda a járlat segítségével állatállományára hitelt kapjon. Az egységes záloglevélkibocsátó intézetbe bevonandó a vidék is, a nagyobb intézetek hajlandók a biztosítékot alatját a kisebbekért letenni. A hitestartó féltizenkettőkor kezdődik. lezéssel kapcsolatos bélyeg- és illetékterhet csökkenteni kell ott, ahol az intézetek az altruista intézetekkel egyenlő feltételek mellett hajlandók hitelezni. — Kégl János a hitelválságot mint világjelenséget méltatta és hangot adott annak a szempontnak, hogy a rövid- és hosszúlejáratú hitel között összhangot kell teremteni. — Koós Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, azoknak a kérdéseknek rendezését tartja sürgősnek, amelyek a világhelyzettől függetleníti megoldhatók. A vidéki kisuzsora volna kiküszöbölendő. A TÉBE akciója ezen a téren nagy szolgálatokat tehet. A mezőgazdasági cikkekkel foglalkozó kereskedelem volna azután megfelelő hitellel alimentált adó. Ahogy az ipar kifejlődhetett nálunk a bankok segítségével, úgy lehetne megerősíteni a mezőgazdasági kereskedelmet is a bankok támogatásával. — Jakobi Olivér, a Kereskedelmi Bank igazgatója, aláhúzta, hogy a baj egyik oka mezőgazdaságunk aránylag gyors eladósodása. A mi hitelfeltételeink nemzetközi viszonylatban is helytállanak. Baj csak a kisbirtoknál van. Itt mulasztás történt. A földreform nem gondoskodott az üzemi tőkéről. Itt kell a mulasztásokat pótolni és a terepet a pénzviszonyok javulásának idejére előkészíteni. Szávozd Rikárd ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a mai hitelfeltételek a nagyüzemre sem kielégítők. A hitel tőkefogyasztó jellegű. Nagyobb a kamatteher, mint a befektetés hozama. Megoldás csak az volna, ha az állam vállalná a mezőgazdaság kamatterhének egy részét. Beliczay Géza a pillanatnyi segítség jelentőségét emelte ki. A hitelmegszorítások ellen kell lépéseket tenni. Éber Antal dr., a Magyar-Olasz Bank r.-t vezérigazgatója: az összes bajoknak egy közös hibáját a tőkeszegénységben és abban látja, hogy az igénybevett hiteleket nem produktív, hanem fogyasztási célokra használtuk fel Közös baja ez úgy a magán-, mint a közintézményeknek és az állami gazdálkodásnak. Fényes példája ennek, hogy rádiókészülékekre az idén már nyolcmillió pengőt költöttünk, vagyis egy negyedmillió métermázsa csöves tengeri árát adtuk oda ezért a cikkért a külföldnek. Amíg nagyméretű könnyelműségünkön nem változtatunk, addig a bajokon bajos segíteni. Sajnos, a mai viszonyok között az olyan produktív kölcsön, amely a világpiaci terheket elbírja, nagyon kevés van, talán a parasztbirtok kiegészítése céljából szerzett egypár hold vételárára nyújtott kölcsön , részben az egyedüli. A felvetett kérdéseken felül tanulmányozni kell azt is, hogy a földbirtok eladósodásában szabad-e továbbmennünk. Nézete szerint ezt meg kell akadályozni és a hitel felhasználását ellenőrizni. Sokat lehet tenni konkrét vonatkozásban. Mezőgazdáink járásonkint vagy megyénkint tömörülve gondoskodhatnak arról, hogy ne legyenek kénytelenek métermázsánkint két-három pengővel olcsóbban eladni az árut a határidőpiac áraival szemben, hogy megtehessék azt, amit a kukoricával megtesznek egyes kereskedők, akik górékat építenek fel csak azért, hogy az a különbség, amely a határidőpiac és effektív áru között van, az övék legyen. Sokat lehet tenni e részben az állathizlalásnál is. Horváth Lipót utalt arra, hogy a történt hitelmegszorítások csak a világpiaci nyomás továbbadását jelentik, ami szükségszerűen jelentkezik. Az értekezlet, amelyen Madarassy Beck Marcell báró, Mikes György és Fleissig Sándor is részt vett, azzal a határozattal végződött, hogy az érdekeltségek képviselői és pedig Koós Mihály, Mutschenbacher Emil és Nyulászi János dr. megbízást kaptak a felvetett kérdések kidolgozására s arra, hogy az egész kérdéskomplexumot megtárgyalják, úgy a Nemzeti Bank, mint a Pénzintézeti Központ és az OKH vezetőivel, valamint a szakminisztériumokkal. Ennek a munkának eredményét a legközelebbi ülés elé terjesztik. — Fagykárhitelek meghosszabbítása. Az Országos Központi Hitelszövetkezet október végéig meghosszabbította a fagykárhitelek nyújtását. — Novemberben mondja ki a Kreditanstalt és a Bodenkredit hivatalosan a fúziót. A Kreditanstalt és a Bodenkreditanstalt november 14-re, csütörtökre rendkívüli közgyűlést hívott egybe. E közgyűléseken a két intézet fúzióját fogják letárgyalni. A Kreditanstalt közgyűlése, amely a tőkeemelést is el fogja határozni, délelőtt féltizenegykor, a Bodenkreditan A gazdák, kereskedők és a malomipar állandó bizottsága a gabonapiaci helyzet megfigyelésére A reményértékesítés kedvezőtlen viszonyai arra késztették az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a gazdák, a kereskedelem és a malomipar képviselőiből egy oly bizottságot szervezzen, amely szabályszerű időközökben a szükséghez képest, de havonként legalább egyszer összejöjjön azért, hogy minden szempontból tüzetes megvitatás tárgyává tegye a gabonapiac helyzetét és minden tekintetben tárgyilagos módon törekedjék megállaítani a gabonaárakat befolyásoló tényezőket. Célja ennek megóvni a piacot meglepetésektől és megrázkódtatásoktól, megbízható tájékoztatással szolgálni a termés- és készletjelentésekről, az áralakulásról. A tényleges viszonyoknak megfelelően megvizsgálni a magyar gabonaneműek paritásos helyzetét a külföldi piacokon és amennyiben az megokoltanak látszik, a kormányzatnak megfelelő javaslatokat tenni. A gabonapiac helyzetének megfigyelésére szervezett ez állandó bizottság ma tartotta első ülését az Országos Mezőgazdasági Kamarában Hoyos Miksa gróf önöklésére, amelyen úgy a Mezőgazdasági Kamara, mint a kereskedelem részéről előadók bízattak meg az egyes bizottsági ülések elé terjesztendő konkrét adatok előkészítésével. A bizottság tüzetes vizsgálat tárgyává tette a gabonapiacot és elhatározta, hogy a jövőben a bizottsági ülésekről hivatalos jelentést fog készíteni, amely a piaci helyzetre nézve fontossággal bíró körülményeket hiteles formában fogja felölelni, s ilymódon úgy a gazdaközönség, mint a kereskedelem részére a megbízható tájékozódás alapjául fog szolgálni. — Csődök és kényszeregyességek. A budapesti törvényszék elrendelte a csődöt a Toldi motorkocsikereskedelmi rt. (Kecskeméti utca 13.) bejegyzett cég, valamint Poszek Géza budapesti (Damjanich utca 46.) lakos ellen. Kényszeregyességi eljárás indult Steiner Siemon és fia (Erzsébet-tér 7.) közkereseti társaság, ennek tagjai Steiner Simon és Szalai Béla budapesti lakosok, Jelanek Artur (Salamon-utca 10.) bej. kereskedő, valamint Grosz Nándor (Honvéd-utca A) bej. bankbizományos, úgyis, mint a Grosz Nándor és társa cég tulajdonosa ellen. innit Értékpapírpiac, Budapest. A külföldi barátságosabb irányzat hatása alatt a mai tőzsdén bizakodóbb hangulat került felszínre. A tőzsdenyitás alkalmával még némi eladások és külföldi áruk nyomták a piacot, de az árfolyamok általában nem estek a tegnapi nívó alá. Zárlat felé a kontremin erőteljes fedezésekbe kezdett, amelynek nyomán az árfolyamok nívója megjavult. A forgalom mérsékelt volt. Fixkamatozású papírok piacán is volt forgalom, a kényszerkölcsön megszilárdult. Bécs, (okt. 23.) Zárlat: Népszövetségi kölcsön 109. Márc. koronajáradék 0.935, ősz. Nationalbank 301, D. D. S. G. 34, Nordbahn 10.35, Coburg 21, Felten 55, Magyar Cukor 126.50. Berlin, (okt. 23.) Zárlat: Német értékálló kölcsön 90, Német megváltási kölcsön nyereményjeggyel 50.1, u. a. nyereményjegy nélkül 90/e s, Osztr. aranyjáradék 4 százalékos C. C. 26.75, Osztr. koronajáradék 4 százalékos 2.05, Magyar államkölcsön 4 és fél százalékos 1913-as 21s/s, u. a. 1914-es 24 és, magyar aranyjáradék 4 százalékos 22, Magyar koronajáradék 2.5, Budapesti kölcsön 1914-es 51.75, Nord. Deutscher Lloyd 105.25, Darmstädter 251, Deutsche Bank 160, Disconto 160, Dresdner Bank 150, östr. Kredit DOVs, Reichsbank 270.30, Magyar Hitel 58.75, I. G. Farben 180.50, Felten 118. Genf, (okt. 23.) Záróárfolyamok (zárójelben az előző zárlat): Magy. ált. kőszén (530) 527.50, Urikányi (82) 79, Nasici (9..) 133, Ofa (93) 94.