Budapesti Hírlap, 1929. október(49. évfolyam, 222–248. szám)

1929-10-24 / 242. szám

4 . Egyharmadára mérsékelték a drága­­kővámokat. A budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok által indított akció ered­ményeképpen a pénzügyminiszter most rendeletet adott ki, amellyel a drágakövek behozatali vámját az eddiginek körülbelül egyharmadára mérsékeli. A vámtételek ugyan változatlanok maradnak, ezentúl azonban nem a drágakövek tényleges ér­téke után kell az értékvámot leróni, ha­nem egy bizonyos fiktív érték után. A rendelet intézkedése­ szerint ez azt jelenti, hogy például egy kilogramm (5000 karát) brilliáns vámja ezentúl az eddigi kb. 30.000 pengő helyett 8000 pengő lesz, te­kintet nélkül a vámolandó brilliáns minő­ségére.­­ A Győri Textilművek Részvénytársa­ság az év első felében kielégítő forgalomra tekinthet vissza és az elmúlt évhez képest ebben az első félévben mérsékelt plusz­forgalmat is ért el, ami gyártmányai köz­kedveltségét bizonyítja. Ennek következté­ben teljes üzemmel dolgozhatott. Amilyen aránylag kedvező a gyártmány elhelyezése, annyira kedvezőtlen az általános helyzet, mely folyton olcsóbbodó árakban nyer kifejezést. A textilgyárak barátságos egyez­ményének megszűnése óta ár- és kondíció­­vetélkedés indult meg, amely a kedvezőt­len gazdasági helyzet okozta bajokat még növelte. A fizetésképtelenségek száma a tavalyi év félévéhez képest meglehetősen növekedett, azonkívül a fizetési kondíciók határideje is erősen kitolódott. Fenti kö­rülmények folytán — bár a vállalat for­galma kielégítő, mobilitása kitűnő — a folyó évben további fejlődés ,nem várható. A textilszakmát az agrárrétegek erősen le­csökkentett vásárlóképessége nagyon érinti, mert a magyar textilipar vásárlóközön­sége elsősorban ez a népréteg. A mai ked­vezőtlen helyzeten csakis az általános gaz­dasági javulás segíthet, amelynek beálltáig az egész textilszakmának erős küzdelmet kell folytatnia a kedvezőtlen körülményeik ellen. Mindezek ellenére a Győri Textil­művek üzemének fenntartásával, kitűnő mobilitásának és liquidálásának teljes in­tegritásánál nyugodtan várhatja be a jobb időket. , — A budapesti gabonaforgalom október 21—22-ig a következő volt: Vasúti forgalom budapesti rendeltetéssel, illetve feladással: búza érk. 5171, rozs érk. 1515, árpa érk. 421, élsz. 302, zab érk. 1401, tengeri érk. 251, repce érk. 2, liszt érk. 3679, élsz. 682, korpa élsz. 407. Hajóforgalom budapesti rendelte­téssel, illetve feladással: búza érk. 303, ten­geri érk. 66, liszt érk. 560, élsz. 9879, korpa élsz. 100. Hajótranzitforgalom: liszt élsz. 3066 méternázsa. A tengerentúli javulás ellenére is lanyha volt a budapesti terménytőzsde A készbúza 5, a határidős átlag 15, a készrozs szintén 5 fillérrel olcsób­bodott Bár a tengerentúli nagy gabonapiacokon a kenyérmagvak ár­javulása tegnap is tartott, a budapesti, terménytőzsde mai áralakulásában Liverpoolt követte, ahol nyitáskor tartott volt ugyan a hangulat, később azonban kisebb ár­veszteségek kerültek felszínre. A budapesti terménytőzsdén különösen a búza megítélése volt kedvezőtlen, ami a készárunál 5, határ­idősnél átlag 15 filléres árveszteséget okozott. A többi cikk már valamivel kedvezőbb meg­ítélésnek örvendett, egyedül a készrezs szen­vedett még 5 filléres árveszteséget, a termény­­tőzsde többi cikke azonban változatlanul meg tudta őrizni tegnapi záróárát. A piac egyet­len kedvező áralakulásnak örvendő cikke a késztengeri volt, amely iránt váratlanul keres­let jelentkezett s ennek hatására az árjegyző­bizottság árfolyamát 25 fillérrel megjavította. A forgalom változatlanul csekély. A kész­­ikenyérmagvak piacán mindössze 23 vágón búza és 6 vágón rozs cserélt gazdát. Tengeri­ből mindössze 4 argonttal adtak el. Meglepő,­tést keltett az árpapiac jelentős forgalma, amennyiben a mai hivatalos tőzsdeidő folya­mán 14 vagon árpát sikerült változatlan ára­kon értékesíteni. A felsoroltakon kívül a kész­árupiacon mindössze egy egyvagonos korpa­kötés történt. Búzából ma 33 vagont mondtak föl. A malmok mérsékelték lisztáraikat. Az ol­csóbbodás a fehér liszteknél mindössze 50 fil­lér, a kenyérliszteknél azonban, miután ezek értékesítés ez idő szerint meglehetősen nehéz, 75 fillér. Jelenleg a fővárosi és vidéki nagy­malmok október—decemberi szállításra 40.50 pengős duplanullás árat számítanak. Lecsengetés utáni nem volt forgalom, az árak változatlanok maradtak. A mezőgazdaság és a tőke együttműködése Gazdák és bankárok tanácskozása A kaposvári TÉBE gyűlésén fölvetődött az a gondolat, hogy célszerű lenne, ha a gazdák és pénzintézetek vezetői összeülve, megállapítanák, hogy milyen módon tudna a banktőke a mezőgazdaság segítségére lenni. A hitelválság révén a mezőgazdaság centrá­lis problémája, a bankok részéről fölvetett gondolat visszhangra talált a gazdák köré­ben. Elhatározták tehát, hogy a TÉBE is kiküild tíz megbízottat és a gazdák is dele­gálnak tíz képviselőt olyanképpen, hogy fele­részben az OMGE és felerészben az Orszá­gos Mezőgazdasági Kamara emberei foglal­janak heyet a bizottságban. Ez a bizottság azután összeül és megvitatja a banktőke és a mezőgazdaság együttműködésének kérdését. Ma volt a bizottságnak első tanácskozása. Hegedűs Lóránt nyitotta meg az értekez­letet. Kifejtette, hogy milyen fontos az or­szág gazdasági jövője szempontjából a mező­­gazdaság boldogulása s mennyire kívánatos a termelési ágak együttmunkálkodása. Nem szabad a bajban­ bűnbakot keresni és a ban­kok ellen támadni, mert ezzel elriasztjuk a külföldi tőkét. Már­pedig nekünk szüksé­günk van a külföl­di tőkére. Azzal is tisz­tában kell lenni, hogy ma a pénz külföldö­l is drága. Mégis kikapcsolhatók azok a köz­benső tényezők, amelyek ma drágítóan haj­t­ak a hit­el f­eltét­ele­kére, így elsősorban kikü­szöbölendők a fölösleges közvetítők. A pénz­­drágaság ellenőrzésére alkalmas lesz a TÉBE által bevezetni szándékozott egységes váltó­­leszámítolási jegy. A hitelviszonyokra javí­­tóan hathat­­a földbirtoknak a megkötöttség alól való felszabadítása. Ez a hitel legbizto­sabb bázisa. A banktőke feladata lesz, hogy a mezőgazdaságot a piacképesebb áruk ter­­m­elésére szorítsa és ilyen irányban segítse. Ugyanígy támogatnia kell a pénzintézetek­nek a mezőgazdaság standardizálási törek­véseit. Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hi­telbank vezérigazgatója rámutatott arra, hogy mennyire egybefonódnk a termelési ágak. El­választhatatlan az egyik boldogulása a másiké nélkül. Legyünk azzal tisztában, hogy a szo­lidaritás milyen fontos és hogy egyik gazda­sági ág sem mutathat föl eredményeket a má­sik rovására és a másik károsodásával. A gaz­dák és bankárok tanácskozásának az a célja, hogy föltárja a mai nehézségek okait és meg­találja a segítés eszközeit. Somssich László gróf, az OMGE elnöke be­szélt ezután, aki az egész mezőgazdaság nevé­ben örömmel üdvözölte a TÉBE által kezdett akciót. A mezőgazdaság háza ég — mondotta — és a legkitűnőbb tűzoltóságra van szükség, hogy a tüzet eloltsuk. A mai helyzeten segíteni kell. A mezőgazdaság nem képes olyan gyors üzemirányváltoztatásokra, mint az ipar. A gazdálkodás rendszerét máról holnapra átala­kítani, vagy pedig búza helyett retket és spenótot termelni. Meg kell maradnunk a mi klimatikus és egyéb viszonyainknak megfelelő búza és egyéb termények termesztésénél, nem szabad nyilván sikertelen kísérletezésekbe bele­fogni. Ebben a tekintetben is azonban meg­van a lehetőség az előbbre jutáshoz. Egyik út a standardizálás, másik a közraktári intézmé­nyek megfelelő kiszélesítése, vagy kiterjesz­tése, annak lehetővé tétele, hogy a gazda áru­ját akár beraktározás útján, akár otthon meg­felelően megelőlegeztethesse és az árhullám­zás hasznát, vagy veszedelmét ő érezze. Na­gyon fontos a hosszúlejáratú hitel kérdése, mert a gazda kezébe nem valló a váltó, a váltórendezéskor látás-futás, a hitelrestrik­­cióktól való félelem nyugtalanságot okoz, mely a termelést kártékonyan befolyásolj­a. Hoyos Miksa gróf, az Országos Mezőgazda­sági Kamara elnöke a hitelkérdés megoldása mellett két intézkedést lát még mint olyat, mely a mezőgazdaságot a kátyúból kivezetheti. Egyik az üzemek racionalizálása, azok költsé­geinek leszállítása céljából, másik a standar­dizálás, mely nélkül külföldi vonatkozásban nem tudjuk megállni helyünket. Természetes, hogy mindkét irányban csak akkor érünk el eredményeket, ha nyugodt hosszúlejáratú hi­telt tudunk szerezni. Nyulászi János dr. ismertette ezután a TÉBE által felállított kérdőpontokat, amely­nek alapján megindult a vita.­­ Visnya Ernő kijelentette, hogy szükséges a pénzintézetek és szövetkezetek együttműködése. Az intézetek szívesen vállalnák ingyen a szövetkezetek teen­dőinek ellátását, hogy a pénz olcsóbban jus­son a kisgazdákhoz. Bevezetendőnek tartja a leszámolási jegyzéket, továbbá annak lehetővé tételét, hogy a gazda a járlat segítségével állatállományára hitelt kapjon. Az egységes záloglevélkibocsátó intézetbe bevonandó a vi­dék is, a nagyobb intézetek hajlandók a biz­tosítékot alatját a kisebbekért letenni. A hite­­startó féltizenkettőkor­ kezdődik. lezéssel kapcsolatos bélyeg- és illetékterhet csökkenteni kell ott, ahol az intézetek az altruista intézetekkel egyenlő feltételek mel­lett hajlandók hitelezni. — Kégl János a hi­telválságot mint világjelenséget méltatta és hangot adott annak a szempontnak, hogy a rövid- és hosszúlejáratú hitel között összhan­got kell teremteni. — Koós Mihály, az Orszá­gos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, azok­nak a kérdéseknek rendezését tartja sürgős­nek, amelyek a világhelyzettől függetleníti megoldhatók. A vidéki kisuzsora volna kikü­szöbölendő. A TÉBE akciója ezen a téren nagy szolgálatokat tehet. A mezőgazdasági cikkekkel foglalkozó kereskedelem volna az­után megfelelő hitellel alimentált adó. Ahogy az ipar kifejlődhetett nálunk a bankok segít­ségével, úgy lehetne megerősíteni a mezőgaz­dasági kereskedelmet is a bankok támogatásá­val. — Jakobi Olivér, a Kereskedelmi Bank igazgatója, aláhúzta, hogy a baj egyik oka mezőgazdaságunk aránylag gyors eladósodása. A mi hitelfeltételeink nemzetközi viszonylat­ban is helytállanak. Baj csak a kisbirtoknál van. Itt mulasztás történt. A földreform nem gondoskodott az üzemi tőkéről. Itt kell a mu­lasztásokat pótolni és a terepet a pénzviszo­­nyok javulásának idejére előkészíteni.­­ Szá­vozd Rikárd ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a mai hitelfeltételek a nagyüzemre sem kielégítők. A hitel tőkefogyasztó jellegű. Na­gyobb a kamatteher, mint a befektetés ho­zama. Megoldás csak az volna, ha az állam vállalná a mezőgazdaság kamatterhének egy részét.­­ Beliczay Géza a pillanatnyi segítség jelentőségét emelte ki. A hitelmegszorítások ellen kell lépéseket tenni. Éber Antal dr., a Magyar-Olasz Bank r.-t vezérigazgatója: az összes bajoknak egy kö­zös hibáját a tőkeszegénységben és abban látja, hogy az igénybevett hiteleket nem pro­duktív, hanem fogyasztási célokra használtuk fel Közös baja ez úgy a magán-, mint a köz­intézményeknek és az állami gazdálkodásnak. Fényes példája ennek, hogy rádiókészülé­kekre az idén már nyolcmillió pengőt költöt­tünk, vagyis egy negyedmillió métermázsa csö­ves tengeri árát adtuk oda ezért a cikkért a külföldnek. Amíg nagyméretű könnyelműsé­günkön nem változtatunk, addig a bajokon bajos segíteni. Sajnos, a mai viszonyok között az olyan produktív kölcsön, amely a világ­piaci terheket elbírja, nagyon kevés van, ta­lán a parasztbirtok kiegészítése céljából szer­zett egypár hold vételárára nyújtott kölcsön , részben az egyedüli. A felvetett kérdéseken felül tanulmányozni kell azt is, hogy a föld­birtok eladósodásában szabad-e továbbmen­nünk. Nézete szerint ezt meg kell akadályozni és a hitel felhasználását ellenőrizni. Sokat le­het tenni konkrét vonatkozásban. Mezőgaz­dáink járásonkint vagy megyénkint tömö­rülve gondoskodhatnak arról, hogy ne legye­nek kénytelenek métermázsánkint két-három pengővel olcsóbban eladni az árut a határidő­piac áraival szemben, hogy megtehessék azt, amit a kukoricával megtesznek egyes kereske­dők, akik górékat építenek fel csak azért, hogy az a különbség, amely a határidőpiac és effektív áru között van, az övék legyen. Sokat lehet tenni e részben az állathizlalásnál is. Horváth Lipót utalt arra, hogy a történt hitelmegszorítások csak a világpiaci nyomás továbbadását jelentik, ami szükségszerűen je­lentkezik. Az értekezlet, amelyen Madarassy Beck Marcell báró, Mik­es György és Fleissig Sándor is részt vett, azzal a határozattal vég­ződött, hogy az érdekeltségek képviselői és pedig Koós Mihály, Mutschenbacher Emil és Nyulászi János dr. megbízást kaptak a felve­tett kérdések kidolgozására s arra, hogy az egész kérdéskomplexumot megtárgyalják, úgy a Nemzeti Bank, mint a Pénzintézeti Központ és az OKH vezetőivel, valamint a szakminisz­tériumokkal. Ennek a munkának eredményét a legközelebbi ülés elé terjesztik. — Fagykárhitelek meghosszabbítása. Az Országos Központi Hitelszövetkezet októ­ber végéig meghosszabbította a fagykár­hitelek nyújtását. — Novemberben mondja ki a Kredit­anstalt és a Bodenkredit hivatalosan a fúziót. A Kreditanstalt és a Bodenkredit­anstalt november 14-re, csütörtökre rend­kívüli közgyűlést hívott egybe. E közgyű­léseken a két intézet fúzióját fogják le­tárgyalni. A Kreditanstalt közgyűlése, amely a tőkeemelést is el fogja határozni, délelőtt féltizenegykor, a Bodenkreditan­ A gazdák, kereskedők és a malomipar állandó bizottsága a gabonapiaci helyzet megfigyelésére A rem­ényértékesítés kedvezőtlen viszonyai arra késztették az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy a gazdák, a kereskedelem és a malomipar képviselőiből­ egy oly bizottsá­got szervezzen, amely szabályszerű időközök­ben a szükséghez képest, de havonként leg­alább egyszer összejöjjön azért, hogy minden szempontból tüzetes megvitatás tárgyává te­gye a gabonapiac helyzetét és minden tekin­tetben tárgyilagos módon törekedjék megálla­­­ítani a gabonaárakat befolyásoló tényezőket. Célja ennek megóvni a piacot meglepetések­től és megrázkódtatásoktól, megbízható tájé­koztatással szolgálni a termés- és készletjelen­tés­ekről, az áralakulásról. A tényleges viszo­nyoknak megfelelően megvizsgálni a magyar gabonaneműek paritásos helyzetét a külföldi piacokon és amennyiben az megokoltanak lát­szik, a kormányzatnak megfelelő javaslatokat tenni. A gabonapiac helyzetének megfigyelésére szervezett ez állandó bizottság ma tartotta első ülését az Országos Mezőgazdasági Kamará­ban Hoyos Miksa gróf önöklésére, amelyen úgy a Mezőgazdasági Kamara, mint a keres­kedelem részéről előadók bízattak meg az egyes bizottsági ülések elé terjesztendő konkrét ada­tok előkészítésével. A bizottság tüzetes vizs­gálat tárgyává tette a gabonapiacot és elha­tározta, hogy a jövőben a bizottsági ülésekről hivatalos jelentést fog készíteni, amely a piaci helyzetre nézve fontossággal bíró körülménye­ket hiteles formában fogja felölelni, s ily­­módon úgy a gazdaközönség, mint a kereske­delem részére a megbízható tájékozódás alap­jául fog szolgálni. — Csődök és kényszeregy­ességek. A buda­pesti törvényszék elrendelte a csődöt a Toldi motorkocsikereskedelmi rt. (Kecskeméti­ utca 13.) bejegyzett cég, valamint Poszek Géza budapesti (Damjanich­ utca 46.) lakos ellen. Kényszeregyességi eljárás indult Steiner Sie­mon és fia (Erzsébet-tér 7.) közkereseti társa­ság, ennek tagjai Steiner Simon és Szalai Béla budapesti lakosok, Jelanek Artur (Sala­­mon-utca 10.) bej. kereskedő, valamint Grosz Nándor (Honvéd-utca A) bej. bankbizomá­nyos, úgyis, mint a Grosz Nándor és társa cég tulajdonosa ellen. i­nn­it Értékpapírpiac, Budapest. A külföldi barátságosabb irányzat hatása alatt a mai tőzsdén bizakodóbb hangulat ke­rült felszínre. A tőzsdenyitás alkalmával még némi eladások és külföldi áruk nyomták a piacot, de az árfolyamok általában nem estek a tegnapi nívó alá. Zárlat felé a kontremin erőteljes fedezésekbe kezdett, amelynek nyo­mán az árfolyamok nívója megjavult. A for­galom mérsékelt volt. Fixkamatozású papírok piacán is volt for­­galom, a kényszerkölcsön megszilárdult. Bécs, (okt. 23.) Zárlat: Népszövetségi köl­csön 109. Márc. koronajáradék 0.935, ősz. Nationalbank 301, D. D. S. G. 34, Nordbahn 10.35, Coburg 21, Felten 55, Magyar Cukor 126.50. Berlin, (okt. 23.) Zárlat: Német értékálló kölcsön 90, Német megváltási kölcsön nyere­ményjeggyel 50.1, u. a. nyereményjegy nél­kül 90/e s, Osztr. aranyjáradék 4 százalékos C. C. 26.75, Osztr. koronajáradék 4 százalékos 2.05, Magyar államkölcsön 4 és fél százalékos 1913­-as 21s/s, u. a. 1914-es 24 és, magyar aranyjáradék 4 százalékos 22, Magyar ko­ronajáradék 2.5, Budapesti kölcsön 1914-es 51.75, Nord. Deutscher Lloyd 105.25, Darm­städter 251, Deutsche Bank 160, Disconto 160, Dresdner Bank 150, östr. Kredit DOVs, Reichs­bank 270.30, Magyar Hitel 58.75, I. G. Far­ben 180.50, Felten 118. Genf, (okt. 23.) Záróárfolyamok (zárójel­ben az előző zárlat): Magy. ált. kőszén (530) 527.50, Urikányi (82) 79, Nasici (9..) 133, Ofa (93) 94.

Next