Budapesti Hírlap, 1930. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-08 / 5. szám

12 * (Az Aida B-bérletben.) Az Operaház igaz­­gatósága­­közli, hogy pénteken ez Aida nem — mint ahogy nyomdahibából először megjelent — JS-bérletben, hanem B-bérletsorozatban fog elő­­adásra kerülni. * (Primadonna-búcsú Miskolcon.) A miskolci színtársulat tegnap búcsúzott pri­madonnájától, Kolbay Ildikótól, aki házas­sága miatt vonul vissza a színpadtól. A zsúfolt ház előtt Bulyovszky Gusztáv nyu­galmazott főügyész, a város színügyi bi­zottságának elnöke búcsúzott a közönség nevében meleg szavakkal a művésznőtől. Kolbay Ildikó szerepkörére a színház Tir m­ár fiát szerződtette.­­ (Zenekari hangverseny a Fészek Klub­ban.) A Fészek Művészek Klubja január 9-én, csütörtökön este fél 11 órakor zenekari hang­versenyt rendez. Az Operaház zenekarából ala­kult zenekart Fleischer Antal karnagy vezényli. Az est szólistája Kany Margit, az Operaház művésznője.­­ (A berlini városi opera leszállítja a sztárok fizetését.) Tavaly Berlin városától két és félmillió márka segélyt kért a ber­lini városi opera. A most megjelent költ­ségelőirányzatban ezt az összeget 230.000 márkával akarják csökkenteni. A külön­bözet elsősorban a sztárgázsik leszállításá­ból állna elő. Előadások A nő a törvényhozásban. Katharina Herl­­ing asszony, a porosz képviselőház tagja, ked­den este a Nőegyesü­letek Magyar Munkát Védő Szövetségének teaestéjén előadást tartott, ame­lyen Apponyi Albertné grófné, Prónay Pálné, Sza­ffay Sándorné és Ravasz Lászlóné is meg­jelentek. Az előadónő a nő jogáról és köteles­ségéről beszélt s megállapította, hogy a nőnek, aki uralkodhatik saját kis otthonában, felelős­séggel részt kell vennie a nagy ház, a haza veze­tésének munkájában is és nem engedhető meg, hogy a törvényhozás nehéz munkáját egyedül a férfi végezze. Előadás magyar találmányokról. A Szent Család római katolikus egyházközség Katolikus Ifjúsági Klubja rendezésében január 8-án, este 3 órakor Schleisz M. tanár „Magyar találmá­nyok“ címmel vetített képes előadást tart, az egyházközség kulturházában, VI., Vilma ki­­rályné­ út 1. szám alatt. Folyóiratszemle * (A Társadalombiztosítási Közlöny) ok­tóber-decemberi száma Kornig Béla szerkesz­tésében, rendkívül gazdag tartalommal és 200 oldal terjedelemben most jelent meg. A tes­tes kötet tartalmából kiemeljük Kádár Le­vente „Családvédelem és társadalombiztosí­tást, Takács Imre „Mezőgazdasági munkások biztosítása", Rajniss Ferenc „Szociális neve­lés*, Steibert János „A falu-szociológia célve­tése“ c. tanulmányokat, továbbá a­ „Szociál­politikai szemle" és Irodalom rovatok nagy­számú közleményét. * (A Katolikus Szemle) januári száma közli Balanyi Györgynek Szent Imre herceg történeti alakjáról szóló, igen gondosan megírt tanulmá­nyát. Hauser Imre dr. a jogi rendről értekezik. Sik Sándor Mindszenty Gedeon költészetét mél­tatja a költő születésének százéves fordulója al­kalmából. Michel Károly dr. Hilaire Bellocnak, Joseph Bonsvivennek és Radmi Cohenek, a zsidó létésről szóló könyveit ismerteti. „Az elragadott herceg“ címmel közli a folyóirat Harsányi La­jos Szent Imre hercegről szóló művének egy rész­letét. Háborús megemlékezés Németh Lászlónak „Kápolna a Bechette die Fondon“ című írása és szép útleírás Swensonnak Islandról szóló cikke, melyet Faust Antal fordított magyarra. Verset Sajó Sándor, Nagy Miklós, Magasi Artur és Papp Ágoston írt az új számban. Tartalmas a külföldi folyóiratok szemléje és a könyvismerte­tések és bírálatok rovata. A Katolikus Szemle szerkesztője Várnos Béla dr., kiadóhivatal VIII., Szentkirályi­ utca 28. szám. Buda központjában, autóbusz megállónál, déli fekvésű utcai 2,3-szobás és 1-szo­s gardon­­lakások, valamint üzletek kiadók. Bővebbet: Alkotás­ utca 13. sz. alatt a helysz­ínen. Nagy Ambrus és Hajnaly építészmérnökök­nél. Telefon: Automata 825-89 — m mii iiiiiim­’TiBinTrmiiniiim—HTn—K­urBnPTTm­TTurr­iiiiMBTWiwiiTii iiiwiiiimiiiiiibibiii i­imw Utolsókaland :25.~Naf lalln A Belvárosi Színház jövő hete Landsdale világhírű vígjátéka, az Utolsó kaland, amely péntekig sorozatosan min­dennap színre kerül Honthy Hannával és Somlai­ Artúrral a főszerepben, kedden éri meg első jubileumát, a 25-ik előadást. Pénteken újítja fel a színház Heltai Jenő zenés­ bohózatát, a KAFTALI­N-t, melynek zenéjét Szirmai Albert szerezte. Főszereplők: Radó Mária, Berki­ Lili, Szi­lágyi Marcsa, Kováts Terni, Z. Molnár, Gázon, Ráday, Máig. Rendező: Z. Molnár László; díszlettervező Szűcs Endre; kar­nagy: Marthon Géza. Jegy egész napon át váltható. IRODALOM XI. Piusz és Vergilius Vergilius születésének kétezre­dik fordulóján kiadják Petrarca kódexét, amely a pápának Ver­­giliusról írt tanulmányát is közli. MILÁNÓ, jan. 3. Még majdnem tíz hónap választ el a nagy naptól, de már folynak az előkészületek Ver­gilius születésnapja kétezredik évfordulójának megünneplésére. Október 15-ikén ünnepi pompába öltözik Mantua, ahol 70-ben Krisz­tus előtt a római imperium költője megpil­lantotta a napvilágot s egész Olaszország szá­mít arra, hogy a nagy jubileumra a világ minden részéből elzarándokolnak a nagy epi­kus hívei. Mussolini maga is külön jelentőséget tulaj­donít a ritka alkalomnak, mert már bejelen­tette, hogy az 1030-as esztendő hivatalos neve „Anno Vergiliano“ (vergiliusi év) lesz. Érthető, hogy Vergilius egészen közel áll a Duce lelkéhez. Vergilius fejezte ki legtömö­rebben Róma örök feladatát az Aeneis VI. énekében ezekkel a szállóigeszerű szavakkal: Tu regere imperio popular, Romane, memento, Parcere subiectis et debellare superbos. (Emlékezzél meg, római, hogy a te hivatá­sod hatalmaddal kormányozni a népeket, kí­mélni a meghódoltakat s háborúban leigázni a gőgösöket.) A Vergilius kétezer éves születési évfordu­lóján rendezendő ünnepségek minden részlete iránt érdeklődik Mussolini. Az ő iniciatívájára készül el Mantua mellett egy nagyszerű park: mindazokat a növényeket, fákat, amelyeket Vergilius pásztordalaiban és a földművelésről szóló tanító költeményében megénekelt, ebben a parkban ültetik ki Pietole és Mincio között, az első ecloga patula fagus­a, a cupressus sempervirens, a fraxinus omns­is ,a quercus cerris, amelyek lombjaikkal beárnyékolják a vergiliusi idillek békés mezőit. A Regia Aca­demia Vergiliana, új kiadásban bocsátja közzé a költő összes műveit, Róma, Milánó, Firenze és Olaszország nagyobb városai ünnepi előadá­sokkal, valóságos zarándokmenetekkel vesznek részt a bimillenáris évfordulón. Amit azonban a római költő hívei minde­nütt a művelt világon, ahol még nem veszett ki a klasszikus kor kultusza, legtöbbre fog­nak értékelni, az mégis csak az az ünnepi ajándék lesz, amely a híres Vergaius-kódexet fogja hozzáférhetővé tenni a tudósok szá­mára. Ezt a kódexet a milánói Ambrosiana­­könyvtár őrzi, mint egyik legdrágább erek­lyéjét és különös értéke az, hogy maga Pet­rarca látta el jegyzetekkel. A kódex első ív­­rétlapja után (amelyben Petrarca megerősíi Laura létezését), következik Simone Martini da Siena remek miniatűrje, amely két részre oszlik. Az egyik kép Vergiliust ábrázolja, amint költői ihletében az Aeneist írja, a má­sik kép egy a pásztordalokból vett jelenetet ábrázol. A Firenzében, a XIII-ik század fo­lyamán készült kódex tartalmazza még Ver­gilius összes művein kívül a későbbi korok epigon költőjének, Statiusnak Achaleisét és Donatus grammatikus magyarázó jegyzeteit, főértéke azonban mégis csak Petrarca saját­kezű glosszáiban áll. Az érdekes facsimile mindöspse­áromiszáz példányban készül. Bőrbe kötött művészies példányait az Ambro­­siava-könyvtár és Lombardiai Tudományos Társaság égiszében jelennek meg Hoepli ki­adásában. A ritka értékű publikáció jelentő­ségét még csak emeli az a körülmény, hogy függelékében hozni fogja III. Piusz pápá­nak Vergiliusról szóló tanulmányát, amelyet az egyház feje, mint Ratti Achille, az Ambro­­siana egykori igazgatója írt. Közvetlenül a pápa tanulmánya előtt jelenik meg Monsig­nore Galbietinak, a könyvtár ez idő szerinti prefektusának Vergiliusról ékes latin nyelven írt bevezetése. • * (A Kizt. Magyar Természettudományi Tár­sulat) növénytani szakosztálya január 9-én, csütörtökön délután 0 órakor a Közgazdasági Egyetem mezőgazdasági növénytani intézetének tantermében (Vill., Eszterházy­ utca 3.) ülést tart. Előadnak: Mátényi L., Cholnoky B., Szabó Z. * (A Magyarhoni Földtani Társulat) január 3-án, szerdán délután fél 6 órakor a Tudomány­­egyetem ásványtani tantermében (Múzeum­­körút 4.) közgyűlést tart, amelyen tiszteleti ta­got választanak és kiadják a Szabó József­­emlékérmet. Szakülést is tartanak, amelyen Zsivay Viktor dr. a délafrikai nemzetközi föld­tani kongresszusról számol be, Reichert Róbert dr. pedig bemutatja Ssádeczky-Kardoss Elemér dr.-nak a sóképződés intenzitásváltozásairól szóló értekezését. Pávai Fájna Ferenc dr. a lillafüredi kut­­ó mélyfúrás eddigi történetét és geológiai viszonyait ismerteti. * (A Petőfi-Társaság felolvasóülése.) A Petőfi-Társaság január 12-én délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémián felolvasóülést tart, amelyen elnöki meg­nyitót mond Pekár Gyula; a főtitkári je­lentést előterjeszti Lampérth Géza főtit­kár. Madag Gyula rendes tag Morzsák Mikszáth asztaláról címmel olvas fel, Ha­vas István rendes tag költeményeit, Szöl­­lösi­ Zsigmond novelláját mutatja be, Zá­­dor Tamás pedig római impresszióiról tart előadást. * (A magyar népművészetről) érdekes és tanulságos füzet jelent meg a M. T. Aka­démia kiadásában. A füzet tulajdonképpen az 1928. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszuson részünkről benyújtott jelenté­seket tartalmazza, 63 lapra terjed, sok érde­kes népművészeti képpel, nevezetesen néhány magyar ködmen és suba fényképéval, kalota­szegi díszítőmintákkal, szőrös atyafiakkal és sztírhímzések képeivel, ingvállakkal és díszíté­sekkel. A pásztorművek, faragások, tükrösök, botfejek, díszített tülkök, kürtök, sótartók, csontfaragások szintén képekben vonulnak el előttünk. Külön ki kell emelni Bartók Béla népzenei kutatásait. A füzetben még Zichy István gróf, Győrffy István dr., Viski Károly, Lajtha László és Ernyey József jelenté­seit találjuk. * (Szeredai-Gruber Károly: A knidoszi leány.) A pozsonyi Toldy Kör irodalmi bizottsága karácsonykor kiadta Szeredai- Gruber Károly pozsonyi író és műbíráló negyven és egynéhány válogatott versét. Szerzőjük Pozsony egyik legrégibb és leg­jellegzetesebb költői egyénisége. A pozso­nyi lapok vagy húsz esztendeje közüik szebbnél-szebb lírai alkotásait, amelyek egytől-egyig kiváló formaérzékről és mű­gondról tanúskodnak. Ebben a kötetében összegyűjtött lírai verseit a szerelmi vá­gyak forrósága és a teljesülésbe vetett re­mény elpusztíthatatlan ereje hevíti. Élet­kedve a sok csalódásból fakadt borongós alaphang mellett is rokonérzésre késztet, mert belőlük egy vérbeli poéta lelke szól az olvasóhoz. A kötet címe után csupa klasszicizáló poémát várunk tőle, de kel­lemesen csalódunk, mert a gyűjtemény tartalma elég változatos. Néhány helyiér­dekű aktualitásra és egy igen szépen si­került elbeszélő költeményre is akadunk könyvében. A csinosan kiállított kötet a Studium bizományában került a budapesti könyvpiacra. (e. k.) U . IS* 1930, Január 8, izerita / Qr.mm&cw szakorvos BggSragffilSM rtn* 10-4. és 7-8-1 Jói­n ©íT-köratl SL férfi- és pöf­­stegekneSi A SZÍNHÁZAK heti műsora Magyar Színház. Szombat d­. n. Tamás báty„ taniyhój» (gyermekel­ő adás). — Király Színház. Szombat d. n. Ráközi «kóla vizsgaelőadás«. — Városi Színház. Szombat délután: R­­oletto(népszerű operaelőadás, olcsó helyszakkal). Új Színház. Vasárnap d. n. Lakcer bácsi gyermekszív­háza. M. kir. Operai Nemzeti| Kamara i ~ | Vénosi ! 3 1 aa V!« Belváros-Magyar Király Főv- Művész­­i Színház Andrássy-út Roya Őrien® Szerda Carmen G?Szókimondó asszer? Hajnalb., délb.M Katica-Júliusi éjszaka Utolsó kaland Talpig úriember ! Tommy és TársaTe nem is Verát! J Béla aki 26 éves Man katonája Rastelli Csütörtök Cosi fan tutte FitLégy jó mindnal.­­1 A férfi szive -1 Katica-Matyika 67. az. 1 | Utolsó kaland |Talpig úriember | Diákszerelem Te nem is. Ver­át! JBéla aki 26 éves Mar­ katonája | Rastelli Péntek AidaBi5 Mohács A 18 Hajnalt... dérbi­l A király CDMatyi ,a sz sz •. Naftáim Fajatokó Sisters Te nem is. Verát! Béla aki 26 éves Man katonája Rasteli Szombat Pillangó «»assz. ArsLégy jó mradhal-A krétakör -1 Katica-Júnusi éjszaka Naftalip Fajankó­­ Sisters­­ Doktor Chan-FuBéla aki 26 éves Mari katonája Rastelli Vasárnap Farsangi lakod.­A tábornok-Nem ésd muzs­a.|-| Katica-Marsall, i. 2. 3 | Utolsó kaland A zyragyöi Tommy és TársaTe nem is. Verát! Égi város Man katonája Rastelli Orpheil Dr.Szókimondó áss*.• A férfi szive Katica-Matyika sz. *2. 1-Naftáim Fajankó S­ters Doktor Chan-FuBéla, aki 26 éves Mari katonái a Rasteilt KÉPZŐMŰVÉSZET * (Perlott-Csaba Vilmos művészete.) Bornemisza Géza írja Perlott­ Csabáról a festő művészetéről szóló könyv előszavában: Mind­végig szenvedélyesen szeretett keresni, meg­tudni, megcsinálni, megpróbálni, megérteni, megvizsgálni és hol ezzel futott versenyt, hol amazt akarta előzni, miközben a munka lázá­ban valósággal tántorgott. Valóban, helyesen jellemzi e pár sorral Bornemissza Géza festő­barátja művészetét. Perlott mindig az újítók csoportjához tartozott. Ifjú korában alig került Nagybányára, az ott kivirágzó modern és za­matosan magyar festői stílussal szemben rög­tön az újabb párizsi törekvésekért kezdett lel­kesedni. A nyugati eredmények, stíluspróbál­­kozások után való érdeklődése később sem lett kisebb. Párizsban a legmodernebbek árnyé­kában dolgozik és az ő piktori hitvallásuk je­gyében keresi a maga festői igazát. Cézanne, Matisse, Braque, Picasso és Derain szelleme lebeg Perlott stílusa fölött. Nincs is ideje művészetének itthon gyökeret verni, mert Pá­rizs után való érdeklődése megakadályozza, hogy stílusa helyileg lokalizálódjék és hogy magyar vonások jelentkezzenek benne. Per­­rottnak igen nagy érdemei vannak a külföldi stílusújítások importálása terén, de ebben az értékes munkában sa­ját magát rövidítette meg kissé. A folytonos versenyfutás, az eredmé­nyek állandó figyelése helyett Perrott jobban járt volna, ha többet épít önmagára. Kétség­telen tehetsége sokkal egyénibb stílust termelt volna ki önmagából,, mint a másokkal való állandó iramban. Az idegen hatások igen fon­tosak a művészek számára, hogy tehetségük kibontakozzék, vagy hogy el ne laposodjék, de a túl sok befolyás viszont meghiúsítja az önmagára való eszmélést, az egyéni sítus meg­születését. Ezt a tanulságot vonhatjuk le Per­­lott-Csaba Vilmos festői oeuvrejéből és ezt bizonyítják a művészetéről írott könyv illuszt­rációi is. A szépen kiállított, de kevéssé sze­rencsés címlappal ellátott kötet kiadása a Dante-könyvkiadó áldozatkészségét dicséri. (T. E.) * (Karácsonyi Jenő gróf Berlinben el­ad­ja műtárgyait.) Ismét külföldi aukcióra bocsátanak egy magyar műgyű­jteményt, Karácsonyi Jenő gróf műtárgyait. A gyűj­temény februárban kerül kalapács alá a berlini nagy Internationales Kunst- und Aukt­onshausban. A gyűjteményben túlnyo­mórészt képek, bútorok és szőnyegek van­nak. * (A Nemzeti Szalon tavaszi kiállításai.) A Nemzeti Szalon vasárnap, a művész és műbarát­ tagok élénk érdeklődésével választ­­mányi ülést tartott, amelyen Dery Béla igazgató beterjesztette a tavaszi idény művészeti programmját. E szerint a KÚT kiállítása után Amerika reprezentatív képző- és iparművészete kerül bemuta­tásra. Ezt követi a szentendrei művészt é­­lep bemutatkozása és a nemzetközi alpini kiállítás. Megállapították a Szent Imre ju­bileumi ünnepségek alkalmából rende­zendő Árpádházi Szentek Egyházművé­­szeti Kiállítása kereteit és a művészeti ese­mény előkészítésére szűkebb körű bizottsá­got küldtek ki. * (A Szent Imre-ünnepségek művészeti része.) Ismeretes, hogy Huszár Károly ny. miniszterelnök, Hász István tábori püspök és Szőnyi Ottó pápai kamarás, a képző- és ipar­művészek előtt rámutattak arra, milyen gaz­dag lehetőségek kínálkoznak a magyar művé­szeknek és iparművészeknek a Szent Imre­­kultuszba való bekapcsolódására. A Szent Imre főbizottság a napokban megalakítja a művészeti osztály végrehajtóbizottságát, mely­nek hivatása, hogy mindent megtegyen a fel­merült ideák megvalósítására. A főbizottság a magyar Nemzeti Múzeumban az árpádházi em­lékekből rendeztet kiállítást, míg a városligeti Műcsarnokban a hosszú évek során át Va­­szary- és Fraknói-díjakkal kitüntetett fest­mények és szobrok kerülnek bemutatásra. Az Iparművészeti Társulat az Iparművészeti egy­házi művészet körébe vágó tárgyak, kegysze­rek és emlékek kiállítására készül. A Nemzeti Szalonban az Árpádházi Szentek egyházmű­vészeti kiállítása elnevezéssel azok a művészi alkotások kerülnek bemutatásra, melyeket a magyar képzőművészek a Szent Imre centen­­nárium alkalmából alkottak.

Next