Budapesti Hírlap, 1930. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-13 / 36. szám
is — babtermelési akció. A földívelésügyi kormány a standard típusok kitermelésére és meghonosítására irányuló babtermelési akcióját a folyó évben is folytatja. Egyrészt nemesíttett babvetőmagot oszt ki, hogy így a nemes vetőmagot szaporítsa, másrészt nem nemesített, de fajtaazonos vetőmag kiosztásával a jövő évi akció számára nagyobb mennyiségű vetőmagbabot óhajt termelni. Nemes vetőmagot csak nagyobb és megbízható gazdaságokban fog a minisztérium termeltetni. A közönséges babot pedig ott, ahol a kisebb-nagyobb gazdaságok, vagy az e célból alakított községi alkalmi babtermelő egyesülések tiszta termelésben legalább 20—26, köztes veteményként pedig legalább 50—100 kát. holdon vállalkoznak a bab termelésére. A babvetőmagot a közönséges babnál a bab vásárlása idején jegyzett legnagyobb tőzsdei középárból 15 százalék engedménnyel, a nemesített babot pedig a legmagasabb budapesti tőzsdei ár és 20 százalék felárért bocsátja a földmívelésügyi kormány rendelkezésére, úgy hogy a vasúti szállítási költséget viseli. A szállításhoz szükséges zsákokat a termelő tartozik megtéríteni. A termelésre vállalkozó a vetőmagra előírt szabályok szerinti minőségben a termés betakarítása után, de legkésőbb szeptember 10-én az illetékes mezőgazdasági kamara útján tartozik a babot a földmívelésügyi kormánynak átvételre felajánlani és pedig szeptember 15-től október 1-ig az illető vidékre érvényes tőzsdei budapesti paritás középára és 10 százalék feláérért, amely árhoz azok a termelők, akik a babot kézi válogatással tisztogatták, négy pengistisztítási prémiumot kapnak. A babot a termelők október 1-ig tartoznak elraktározni és megőrizni és csak abban az esetben rendelkezhetnek szabadon a babbal, ha a felajánlástól számított három héten belül, de legkésőbb október 1-ig a földmívelésügyi kormány az átvétel felől nem nyilatkozik. Az átadás helye a termelőhöz legközelebb eső vasútállomás. Miután a földmívelésügyi kormánynak tudnia kell előre, hogy körülbelül mennyi babvetőmagot kössön le a folyó évi akcióra, ezért felhívja mindazokat, akik a fentiek szerint a babtermelésre vállalkoznak, hogy ezt a szándékukat az illetékes Mezőgazdasági Kamarához legkésőbb február 20-ig bejelentsék, hogy tájékoztató bejelentés után a további lépések megtehetők legyenek. — Egységes nemzetközi vámárujegyzék. Jeremii Izsó, a kereskedelemügyi minisztérium . hu államtitkára most tartotta meg székfoglalóját a Magyar Statisztikai Társaságban. Ennek a keretében a Nemzetek Szövetségének a nemzetközi vámárujegyzék kidolgozására irányuló munkásságát ismertette. Elmondta, hogy az előzmények már 1913-ban kezdődtek, amikor a brüsszelinemzetközi tanácskozás olyan árujegyzékszerkezetet fogadott el, amely a vámárukat 180 fejezetben sorolja fel. Ez a megoldás azonban nem felelt meg a gyakorlati élet kívánalmainak. Később a kereskedelmi kamarák nemzetközi szövetsége foglalkozott a kérdéssel. Az egységes vámtarifa megteremtése eredetileg arra szolgált volna, hogy a különböző államok vámtarifáját,áttekinthetőbbé tegye és ezzel a kölcsönös forgalom nehézségének egyik tényezőjét kiküszöbölje. Újabban azonban az is a célja,hogy a vámpolitika egységessé tételét megkönnyítse. Az egységes árujegyzék munkálatai ma már meglehetősen előrehaladottak és szeptemberére a végleges jegyzéknek is el kellenekészülnie! A keretet ehhez az 1927 májusában megtartott genfi világgazdasági tanácskozás teremtette meg,amely bizottságot küldött ki az alapelvek kidolgozására. A bizotság, megállapította, hogy az ideális követelményeknek legjobban a magyar árujegyzék felel meg és 21 csoportban 86 fejezetre tagolta az egységes árujegyzék szerkezetét. A jegyzék alaptételekből áll. Ezek, feltétlenül kötelezők lennének, és még sorrendjüket sem lenne szabad megváltoztatni. Az alaptételek altételekrebonthatók. Itt már van bizonyos szabadsága minden egyes államnak, de viszont felmerül itt a nehézség, hogy túl sok altétel alkalmazásával újra áttekinthetetlenné és összehasonlíthatatlanná válnak az árujegyzékek. Ha az új árujegyzék létrejön, legjobban, még a mi árujegyzékünkhöz fog hasonlítani, azonban annak átdolgozása még így is igen nagy munkát jelentene, sőt egyúttal kereskedelmi szerződéseinknek bizonyos vonatkozásokban való módosítását is maga után vonná. A jegyzéknek jelentősége lesz az egyes államok új vámrendszereinek kidolgozásánál és így az árujegyzékek fokozatosan közeledni fognak egymáshoz. A tetszéssel fogadott előadás után Bod János kereskedelemügyi miniszter szólalt fel és rámutatott arra, hogy a nemzetközi munkálatokban milyen kitűnő szerep illeti meg az előadót, aki ennek a kérdésnek kiváló szakértője. Bod János a maga részéről az egységes árujegyzék megteremtésére irányuló munkában annak a jelét látja, hogy a Nemzetek Szövetsége valóban minden téren a tagállamok közeledését szolgálja, egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy ma még nem annyira gazdasági, mint inkább politikai szempontok döntenek és ezek nehezítik meg a gazdasági közeledésre irányuló törekvések megvalósító- A rádió nemcsak szórakoztat, de tanít és a kultúrát is terjeszti. B. H 1930, stí.Yitar 13, csütörtök A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai Részárupiac zéróárfolyamok Boss: pestvidéki : 13.09--13.15, más 13.00--13.15. — Árpa: sörárpa 20.00—22.00, egyéb 18.00—20.00, takarmányárpa 15.00—15.50, la 15.50—16.30. — Köles: 11.00—12.50. — T ab: la 14.00—14.59, közép 12.00—13.40. — Tengeri: tiszai 13.45—13.55, dunántúli 13.40—13.55. Korpa: 9.70—9.90 pengő métermázsafcként. Lisztárak Budapesti és vidéki, nagymalmok árai január—februárra skontóval 100 kg-ként: Búzaliszt 00-ás 44.70, 0-ás 44.30, 1-ea 42.90, 2-es 41.50, 4-es 36.50, 5-üa 34.00, 6-os 23.00, 8-aa 13.00, rozsliszt 0-ás 31.00, 1-es 26.00 pengő. Vidéki kismalmok árai skontó nélkül, készpénzért azonnalra: Búzaliszt 00-ás 39.50, 0-ás 39.00, 2-es 35.50, 4-es 32.00, 6-os 22.50, rozsliszt 0-ás 27.00, 1-es 20.00 pengő. 13.50, 13.55, 13.60, 13.68, 13.66, 13.64, 14.20, 14.23, 1130, 14.26, 14.30, 14.36, 15.90, 15.85, 15.90, 15.87, 15.90, 15.92 Búzát 77 kg-03 78 kg-03 79 kg-os 80 kg-os tizavidéki 34.50—24.90 24.85—25.15 25.15—25.50 252 50—25.60 felsőtiszai 23.70—23.95 23.90—24.15 24.10—24.40 24.25—24.50 fejérmegyei és dunántúli 23.30—23.55 23.55—23.7523.85—24.00 23.90—24.15 .pestvidékei 23.40—23.65 23.65—23.85 23.90—24.10 24.00—24.25 bácskai 23.40—23.70 23.95—23.90 23 90—24.15 24.00—24.30 Búza: márciusra májusra októberre Boss: márciusra májusra októberre Tanperi: májusra júliusra Tranz. májusra Határidőspiac Kötések 23.40, 23.44, 23.38, 23.50, 23.32, 23.35, 24.29, 24.30, 24.33, 24.26, 24.21, 24.25, 23.70, 23.30, 23.82, 23.75, 23.71, 23.70 14.85, 14.40, 54.41, 14.35, 14.38, 14.40 14.95, 14.97, 14.95, 14.92 13.50 23.32 24.21 Zárlat 23.33—23.34 24.23—24.24 23.69—23.70 13.68, 13.70 14.40 13.70—13.71 14.36 15.91—15.92 14.39—14.40 14.92—14.94 13.50—13.54 A munkaidők és alkalmazottak közötti szolgálati viszony szabályozásának kérdésével foglalkozott legutóbbi ülésén a Gazdaságvédelmi Társaság. Csűry Jenő mint tanácsos a magánalkalmazotti törvénytervezet mellett foglalt állást, míg Szántó Albert, Tarszik Aladár és mások kimutatták, hogy a tervezet törvényerőre emelése esetén súlyos megterhelést jelentene a termelésre. Szóba került az ipar és kereskedelem hatósági védelmének kérdése is. Menyei Vilmos ny. államtitkár, Erdélyi Mór kormányfőtanácsos és mások ismertették az erre vonatkozó külföldi törvényhozási joganyagot. Bizottságot küldött ki az értekezlet, amelynek tagjai Csűry Jenő dr., Hajdú Lajos és Szántó Albert, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon és tegyen a megoldásra javaslatot. Az értekezletet Skerletz Iván báró elnökzárószavai fejezték be. — Ford napi termelése hétezer darab kocsi. Az amerikai és a külföldi Ford-művek januárban 98.329 kocsit állítottak elő. Ebből 46.784 kocsi a hónap utolsó tíz napjára esik. A február havi gyártási programmot napi 7000 darabban állapították meg. A budapesti értéktőzsde hivatalos jegyzései pengőben Legutóbbi zárlat (I), mai legkisebb (II), legnagyobb (III) és záróárfolyamok (IV) Bányák és héglagjárati. Megkezdődött a Szövetkezeti Szemle előadássorozata. Kedden este kezdődött a Szövetkezeti Szemle előadás-sorozata az OMGE nagytermében, a gazdasági és szövetkezeti élet általános érdeklődése mellett. Pártos Szilárd dr. főszerkesztő üdvözölte a Szövetkezeti Szemle, szerkesztősége nevében a nagyszámú hallgatóságot, majd Mailáth Jóseef prof v. b. t. t., a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége elnöke, nyitotta meg az előadás-sorozatot. Rámutatott arra, hogy ma,anapság rendszerré válik egyes körök szövetkezetellenes akciója, holott a szövetkezés csulpán a nehéz gazdasági viszonyok között vergődő kisemberek társadalmát akarja gazdaságikig megerősíteni, kultúrában emelni és szociális jólétben, részesíteni. A szövetkezés egyetlen társadalmi vagy gazdasági osztály érdekeit nem sérti, senkinek a jogát nem csorbítja vagy bitorolja, senki boldogulását nem akadályozza és senkitől nem akar bármit jó elvonni. Sőt elenkezőleg: adni óhajt, csak a maga jogait akarja védeni és tartalmat adni annak a sokszor hangoztatott elvnek, hogy annál erősebb és hatalmasabb a jog, mennél többen osztozkodnak benne. A szövetkezetek a nemzetet egyesítő, egybeolvasztó, vagyis a nemzet számára éltető gazdasági intézmények, jogos tehát, ha működésüket a kormányzat is, támogatja. Fontos azonban hogy a szövetkezetek kitartsanak az önsegély elve mellett s a maguk lábán megállva, a maguk erejéből teremtsék elő a fennmaradásukhoz, illetve működésükhöz szükséges anyagi és erkölcsi tőkeerőt. — A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Hegedűs Vilmos dr., a Hangya titkára tartott tanulságos és gyakorlati értékű előadást az üzemszervezés jelentőségéről a szövetkezetek üzleti életében. — A Tiszavölgyi Áfumentesítő Társulatok Nyugdíjintézete Mailáth József gróf elnöklésével most tartotta idei közgyűlését, aki elnöki expozéjában iskolapéldáját mutatta be az intézet működésének ismertetésével annak, hogy miként lehet üzleti találékonysággal és ugyanakkor altruista önzetlenséggel vagyont menteni. Elmondotta, hogy a nyugdíjintézet megmentése annál inkább szívén feküdt, mert azt néhai Darányi Ignáccal 1896-ban nagy gonddal és körültekintéssel alapították meg. A háborús pénzleromlás következtében a nyugdíjintézet elvesztette vagyonát. De egy alaposan kidolgozott szanálási terve segítségével fölébe kerekedett a már-már úrrá lett lemondó hangulatnak és el tudta érni, hogy a hátralékok az utolsó krajcárig befolytak. 1928-ban a nyugdíjintézet már oly tőke felett rendelkezett, hogy székházat vett magának az Akadémia utca 9. szám alatt. Az épület vételárát 1931 végéig teljesen kifizetik. Most az épületre emeletet húztak ésjövedelme a nyugdíjak tekintélyes részére fedezetet nyújt. A nyugdíjintézet szanálása méltóképpen illeszkedik Mailáth József gróf szociális alkotásainak hosszú sorába. — A Festők és Sakknagykereskedők Országos Szövetsége közgyűlést tartott Horváth Ernő elnöklésével, amelyen Balla Szigfrid főtitkár terjesztette ezután elő az évi jelentést, amely tanúskodik arról, hogy a szövetség a szakmát érdeklő minden üggyel behatóan foglalkozott. A közgyűlés ezután Gruber György pénztáros jelentése alapján elfogadta a zárszámadásokat és a költségvetést, majd megejtették a választásokat. Elnökké Horváth Ernőt, alelnökké Traumann Gézát és Krayer-Krams Arnoldot, előadóvá Spiegel Nándort, pénztárossá Gruber Györgyöt, ellenőrré Kellner Artúrt választották. ,, Az oroszországi szőrme behozatala. Olyan hírek láttak napvilágot, mintha a Kereskedelmi Bank egyik vállalata összeköttetést létesített volna a szovjettel. Ennek alapján azután a hírhez olyan politikai következtetést is fűztek, ami szükségessé tette ennek az ügynek tisztázását. Ezt megteszi az alábbi mértékadó helyről származó tájékoztatás, mely a következőket mondja: Közép- és Kelet-Európa szőrmekereskedelme a szükségletének tekintélyes részét közismerten, évtizedek óta különféle külföldi piacokon szerzi be. Ezek a szőrmék nagy részükben oroszországi eredetűek. A fogyasztó országok kereskedelmének törekvése az utóbbi években oda irányult, hogy közvetlen bevásárlással fedezze szükségletét, kikapcsolván a felesleges külföldi közvetítő kereskedelmet, amely az árut érthetően csak drágította, így többek között az igen konzervatív Olaszország és Hollandia is közvetlen összeköttetést létesítettek Oroszországgal, hogy szőrmeszükségletüket fedezzék. Ugyanezt tette a BudapestiLószerfonóda B. T. is, amely az oroszországi bécsi kereskedelmi képviselettel orosz eredetű némely állati szőrök behozatala útján állandó összeköttetésben áll, amidőn egy újabb megállapodást kötött, amelynek ,értelmében Magyarország és egyes keleteurópai államok részére kizárólagos jogot biztosított magának az orosz eredetűszőrmék közvetlen behozatalára. Egyúttal megkönnyebbítendő a bevásárló nagykereskedők helyzetét, sikerült ezen oroszországi szőrmékből egy igen tekintélyes állandó bizományi raktárt is létesítenie Budapesten. Ebből a hazai nagykereskedelemnek és a fogyasztásnak természetesen csak előnye származik. Azáltal, hogy a Budapesti Lószerf olloda, H. T. nemcsak Magyarország részére, hanem egyes keleti államok részére is megszerezte az egyedárusítás jogát, a tranzitó kereskedelemnek is igen tekintélyes szolgálatokat tett. Hiba tehát ebbe a tisztán üzleti tranzakcióba politikát belekeverni. Mi is igyekszünk az orosz piacra árut szállítani. Amint ez nem politika, úgy az sem jár politikai következéssel, ha viszont az orosz piacról fedezzük nemesítő iparunk itthon hiányzó nyersanyagát. Államadóssági kötvények: t. i. m. ív. 61*% P. 1917 0.16 — O.ks 1918—1926 - - — GV. hit. I-V. VI—VII. VI/. II-VII. IV. V. VII. Népsz. köt. Kénysz. k. Altruista 0.43 0.43 0.40 0 .28 0 27 -0.01 0.20 0.31 0.30 — 0.30 0.29 — 0 28 0.27 0.27 6.1 — — 50.2 — — Takarékpénztárak: Belváros? Lipótvárosi Egy. F. T. Budai tp. Általános Moktár Hazai 70 — 70 12 — 12 90.4 90 90. 6 60.3 89 89.6 182 182 182.5 Biztositók: I. Masy. B. • — — 765 Fonóféra . 62 — 62 1.’iinnonia 60 61 pátria ■* •— 0.41 0.2 0.31 0.27 6.100.0 Záloglevelek és kölestikörTények: felv. TI. p. — — — — Egyes Főv. — — •— — Ársi Birtok — — — — 1. Ált. Tls. — — — agrárb. — — — földhitel —• — —• jelzáloghitelesíAm. B. — — — — raktár ~ _ .p. K. Jb. — — — — Pe*ti Hazai — — — — H. Közs. —- — — — Tt Fővárosi kölcsünkütvények: 1897. évi 1200. évi 1016. évi 1918. évi 1920. évi 3.45 3.45 2.20 I.ev Vasúti kötvények: szkart Aszkart B 6.7 6.S 8 0.63 6.Sz.8 0.63 Ang.-M. B. Atlantica B. agrár lip. Iparb. Fabook Földb. B. Hazai Hermes Általános Magy. Hit Ingatlan M.Cseh Id. Forgalmi Jelzálog Keresk. H. Loszárni it. Nemzeti B. Olasz Bank Kszp. Jelz. Merkur Nemzeti Ip Osztr. Ilt. Keresk. B. Wiener B. Jraokok. fcS.2 66.3 — — 20— 22— — — 55— 39 — — 75.8 75.0 212.5 212 — 81.3 81.3 *1.5— — — — •217.75— 72 **—— —— 30— 27— 4i■ 103— 10.3— SS.5 20 55 30 75.5 213 17 öl.7 41.6 217.5 723 20 27 41 1C9 $8.3 20 22 £5 30 75.8 212.5 17 81.3 41. 3 217.5 72 320 27 41 IC) 16 8 Bausit 7010.5 Ti.5 70 Bepcstol 204 204200.5 201 Borsodi— 5.2 5 3 5.8 Szentr. 36— 16.5 16.5 Cement— — — Kohó 03.5— 32.5 32.8 Draschelőn110 150 Magnezit 211— 210 210 Aszfalt 28. 6 28 26.6 28.3 At. kösz. 66. 5664.2665.7 665 Korámia ~— —• ■“ NagytmU 62— 31.5 St.5 Salgó 48.8 48.4 46.8 48.8 Újlaki— — — G Trillányi 126 126 127 126.5 Cyclop építő— 9 9 Nyomdák: Athen. 11.5 10.6 11.3 11 Franklin ■ 66.5— — 86.5 Pallas 6.5— —• 6.5 Stepni. 19— — 19 Wodlmner6 •— 6.2 6 Vasművek és gépgyárak: 70 12 90.4 83.3 162 62 62 Malmok: X. IL m. tv. Bacfo in. dl .81 81 Bors.M. 13— 15.2 15. 1 Concord. 4.1— •? ■ • & Budapesti •— ** — Gizella 12.3— 12.5 12.5 Hung. 21.5— — 22 Pesti Vikit.— — — Transd. Csák?_ -Bródi v. 112— — 11.2 Gazzi. s. 11 — II Fegyver 247 247 253.5 253.35 . cíiI KCi'. 42— 42 42 Ganz.-D.102 ICi102.5 102 Ganz ViB. —-— — — Győriy6 — — Glofherr 10.3 30 10 Kaszab 62— 62 62 Kühner 14 5 n Lang 79— 77 77 Más. 2.9— 2.8 2.8 Magy. ac. 42.3— 42.2 42.2 Belga fém —*— — ~ Lámpa Hó— — 120 Mérleg 9.4— — 9.4 Chaudoir7 7 7 Vegyipar6 6 Győri t. 23.5 — 25.5 Palágyi Rima 85.2 65.2 33.5 85.4 Slotkm.— —’ Tt — Schuller 62.5 32.3 33.5 Tendloff 12.5 — 12.5 Vulkán 6*7 — 7 Wörner 7.8 ~ 7*— imaipari vállalatul,: Merkuria *— — — Fourner— — — Guttmann— — — —Hazai f.a8 •*-6 8 Honfa — *— —* Lignum*— —• •— Néraz. fa 43.5— 44 44 UchrSg •— — — áfa 105.5 —105.5105.5 Rézb. 3.0— 3.5 3.3 Szlavón— ***— — Unió N ***— Zabolai Közlekedési vállalatok: Adria — Városi 7-1 Búr 9* Béliv. 8-S MFTR — Bevante 8 — — 5.2 — - B9.2 — S.98.9 — 6.1 t1.1 — 8.9 9 Miskolci V. I. 11. III. IV Nova 84.2 82.0 84.2 82.9 VilamTag. 2727.2 28.2 28.2 Tröszt 23.2 29.8 29 23.9 Héjúkor 109.5 100 HO 103 Magy. Cuk. 123.5 124.3 124.7 124.5 Georgia 109.8 100.8Tc-71,h r — —— Stíi miner — — —— Élelmiszervállalatok: Óceán — — — Püspöki — — —— Villányi— — Házis villamossági vállalatok: Egyes. izzó 110. 1 10 110 109.5 Auer — —— — Vasmegye 80 — 80 80 Olajművek: Olaj - -2.7 2.7 Sörgyárak és szeszipari vállalatok: RO32V. sör Cukorgyárak: 120.3 — 120.5 Tem. szesz —Mi— — Főv. sör— 63.5 65.5 Gschwhnitt 163.5 — 163.5 Király sör — —— Polgári tör — —— — Krausz ez. — —— PapD. sör — — 34.0 34.5 Temesi sör 15 15.3 15.8 15.5 Szállodák és gyógyfürdők: Hungária_ _— _ ÉgiTM ---— — Lukacsi. — —— — Textilipari vállalatok Gyapjúm. 7 — 6.8 6.5 Szövő K.— — — Goldberger — —— _ Győri tej 33 — 83 33 Jaguard 26 — 26.5 26.5 Juta — —.— —Carton 3 —3 8 Pamut 11.9 — 11.9 11.9 Szegedi K. 83 — 3 35 Vegyipari vállalatok: Chiooiu 3.5 — 3.5 8.5 DaniCft — __ Diana 166•3 • —103.3 Küstüűféle vállalatok: noo Spediana — —_ Flóra • — —_ _ Műtrágya 42.7 40.6 42 41.3 K.-Mar. 42 — 42 42 Kiölid — —— _ Szénkén. — —— — Szikra — —— Török — —— — Bón! - - _ Brassói 43.2 42.6 42.9 42.6 Dorogi g. -- —_ Dun. sert. — —_ Papír — —.— Feltea — ~-— _ Hangya 23 25.5 25 5 Német mg. —• —— _ Őstermelő — —— __ Gummi 54.6 52.1 Oo tű Tósazd. — —— — Vu.suti for. 43.544 44 Nemzetis. só 65 65 66 65 Telefon— 20 20 Zagyvapir — —.— —