Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-06 / 79. szám

MEZŐGAZDASÁG - IPAR -KERESKEDELEM — PÉNZVILÁG TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.H. ÍR. MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 1930. ÉVI ÁPRILIS HÓ­N A fizetésképtelenségi válság j£ gazdasági válság visszatükröződik a fize­tésképtelenségi statisztika adataiból is. A fize­tésképtelenségi válságra vonatkozó tények fel­tárása, továbbá a belőlük levonható­ következ­tetések ma különös fontossággal bírnak. Ezek­nek a segítségével lehet ugyanis csupán a hely­zet megjavítására alkalmas eszközöket kivá­lasztani és alkalmazni. Általános érdeklődésre tarthat tehát számot az a rendkívül érdekes anyag, amelyet az insolvenciális kérdésekről az Országos Hitelvédő Egylet legújabb jelen­tésében közzétesz. Kiderül ebből, hogy a fize­tésképtelenségek milyen nagy mértékben fo­kozzák a bíróságok munkáját, hogy a válság egyaránt sújtja a kisexisztenciákat és a hatal­mas, több évtizedes múltra visszatekintő pa­tinás cégeket, hogy a fizetésképtelenségek súlypontja a kereskedelemre esik, hogy a vál­ság megakasztotta a kereskedők számának szaporodását, végül pedig hogy a rezsiköltsé­gek — üzletbér stb. — mennyire gátat vetnek­­az üzleti tevékenység kifejtésének. A váltóperek száma Budapesten hatvan százalékkal növekedett A hitelviszonyok alakulásába következtetni lehet a bíróság ügyforgalmának adataiból. Különöse­n a váltóperek száma jellemző a hitelviszonyokra. Itt ugyanis rendszerint nem jogvitáról van szó, hanem a cél pusztán meg­levő követelések behajtása. Azt látjuk, hogy a budapesti központi járásbíróságnál 1929-ben az előző évhez képest 67,6 százalékkal, a bu­dapesti törvényszéknél pedig 64,3 százalékkal növekedett a váltóperek száma. Még jellem­zőbb hitelvédelmi szempontból az a tény, hogy a budapesti­ járásbíróságnál a végrehajtások száma egy év alatt 80 százalékkal szapo­rodott. Az óvatott váltók száma az 1927. évben még csak 51.297 volt és együt­tes értékük 38.3 millió pengőt tett, már 1929-ben 168.414 váltót óvatoltak fizetés hiánya miatt, amelyeknek együttes értéke 122.1 millió pengő volt. Szembeállítva ezeket az adatokat az előző esztendő adataival, ki­derül, hogy az óvatott váltók száma ugyan csökkent, de a megóvatott váltók értéke több mint 40 millió pengővel emelkedett. Ez arra enged következtetni, hogy 1929-ben már na­gyobb összegű váltókat, vagyis cégek elfogad­­ványait is sűrűn kellett fizetés hiánya miatt óvatoltatni.­­­­ Az Intolvenciák 94 százaléka a kereske­delemre esett A csődök száma 1926-ban 575 volt, a kö­vetkező évben 351-re csökkent, majd 1928-ban 385-re és 1929-ben 424­-re emelkedett. A kény­­szeregyességek száma 1927-ben csak 716 volt, a következő esztendőben már 1214-re szökött és tavaly tovább növekedett 1754-ig. A fize­tésképtelenségi válság szele nemcsak a kis gazdasági es­sztenciákat érte, hanem megle­­gyintette a nagy vállalkozásokat is. Az ada­tok ugyanis azt mutatják, hogy a kényszer­­egyességi ügyek közül tavaly az esetek 38%-ában volt csak kisebb az aktívum tíz­ezer pengőnél, míg az eetek 47%-ában az aktívum 10—50.000 pengő között, az esetek 9%-ában pedig 50—100.000 pengő között váltakozott. De a kényszeregyességi esetek 6%-ában az aktívák összege felül volt a 100.000 pengőn. A válság súlypontja még mindig a kereskedelmen van. A kényszer­egyességi esetek 94%-a kereskedői céget súj­tott és az eseteknek csak 6%-a érintett ipari vállalatot. Érdekes azonban, hogy míg az előző esztendőben a kereskedelmen belül a fizetésképtelenségi válság legjobban a textil­szakmát érintette, addig tavaly már megvál­tozott a helyzet. A kereskedelmi fizetésképte­lenségeknek ugyanis csak 50%-a esett a tex­tilszakmára. Mi az oka a fizetésképtelenségeknek? A vizsgálódás, mely a fizetésképtelenséget előidéző okok megállapítására irányul, a kö­vetkező eredményre vezet. A fizetésképtelen­ség végső oka, hogy a gazdasági életnek mér­lege deficites. Ezt elsősorban a fogyasztóké­pesség leromlása, a pénzpiac feszültsége és az árszínvonal lemorzsolása idézte elő. De a fizetésképtelenségek előidézésénél szerepe van a tőkehiánynak, a bizalmi válságnak, a túl­zottan igénybe vett áruhitelnek és a mező­­gazdaság válságos helyzetének is. Végül köz­rejátszik az inzolvenciáknál a magas rezsi­­költség is. A fővárosban különösen a belvá­rosi és a közúti részeken szembeötlő a rezsi­tételek emelkedése, amit a magas házibér ma­gyaráz. Példák vannak arra, hogy a házbér az összforgalom 11%-át tette, sőt sok esetben elérte annak 14—17 és nem egy esetben 24%-át is. Az adatokból kitűnik, hogy pél­dául a szőnyegszakmában a bruttó nyereség három év alatt 23%-ról 11%-ra csökkent, viszont a rezsiköltség 17,8%-ról 19.20%-ra emelkedett. A textilszakmában a bruttó nye­reség az utolsó két évben változatlanul 10% maradt, de a rezsiköltség 30%-ról 33%-ra növekedett. A mezőgazdaság válsága és a fizetésképte­lenség­ ­ Érdemes itt megemlíteni, hogy milyen szo­ros összefüggés mutatkozik nálunk a mezőgaz­daság válsága és a fizetésképtelenségek alaku­lása között. Erre nézve a Magyar Gazdaság­­kutató Intézet közöl érdekes adatokat. Kimu­tatja, hogy országos átlagban a fizetésképte­lenségek száma 1929-ben az előző évhez képest 46,3 százalékttcal szaporodott. Budapesten azonban a szaporodás csak 19.4 százalékos volt, ellenben a Duna-Tisza közén 78.9 száza­lékos, a Tiszántúl 84.6 százalékos, Észak-Ma­­gyarországon 45.5 százalékos és a Dunántúl 30.3 százalékos. E­z azt mutatja, hogy ott sza­porodott legerősebben az inzolvenciák száma, ahol a mezőgazdaság a legtöbbet szenvedett és ott legkevésbbé, ahol a vidéknek inkább ipa­rosított jellege van. Ki viseli a fizetésképtelenségek terhét? Hozzávetőlegesen­ — komoly számítások sze­rint — 90 millió pengőt tesz az az összeg, amit tmény az inzolvenciáknál a hitelezők elvesztet­tek. Ki viseli ennek a veszteségnek terhét? A textilszakmára megvan a felelet. E szerint a deb­redere legnagyobb részét, kereken 48 szá­zalékot a nagykereskedelem, 20 százalékát a magyar gyáripar, 17,5 százalékát a külföldi gyárak és 14,5 százalékát a külföldi nagyke­reskedelem viselte. A gyáriparnak a veszteség viselésében való részesedési aránya az előző évhez képest 2,5 százalékkal emelkedett. Kér­dés, hogy teljesítik az egyességet kötött cé­gek? Az OHB-nek tavaly sikerült 660 ügyben egyességet létesítenie. Ezek közül 603 esetben növelni tudta az egyességet alátámasztó biz­tosítékot és 144 esetben sikerült feljavítani a kvótát. Az egyezséget kötött cégek 21 száza­lékban megfeleltek kötelezettségüknek. Az ese­tek 55 százalékában hozzáfogtak és rendesen teljesítettek a kvótális törlesztéseket. Az ese­tek 15 százalékában azonban vontatottan, 8,2 százalékában egyáltalában nem fizettek. A fize­tésképtelenségek lebonyolítása bizonyos likvi­­dációkatt is szükségessé tesz. Ezekből tavaly 3 millió pengő folyt be az OHB-hez. Ebből az összegből az előnyös és külön igények ki­elégítés után, a többi hitelezők követeléseikre 22,1 százalékos kvótát kaptak. Ilyen és még sok ezekhez hasonló érdekes adatot lehet kibányászni abból a gazdag anyag­­gyűjteményből, amelyet az OHB mintaszerű jelentésében György Ernő dr. igazgató nagy gonddal összeállított. Visszatükröződik ebből a súlyos gazdasági depresszió, amely kiterjedt az egész üzleti világra. Hiszen azt látjuk, hogy tavaly 400 fizetésképtelenségi esetből 61 szá­zalék tíz év óta fennálló cégeket ért. Fizetési válságba került négy olyan cég is, amely 60 éve állott a piacon, sőt megingott és az egyes­sel eljárás segítségét volt kénytelen igénybe venni egy 80 éves, valamint egy 100 eszten­dős múlttal járó vállalat is. A válság gyöke­resen csak a gazdasági viszonyok javulása révén volna elhárítható. De szükséges a fize­tésképtelenségek átfogó reformja is, amely V­A Amerika belülről nézve Egy kitűnő magyar ügyvéd, aki valamikor az akkor még elszakít­­hatatlan Felvidéken praktizált, aztán, háborúba vonult és közben a többszöri orosz betörés alatt egész vagyonát elvesztette, elkeseredésé­ben, — mint annnyian — Ameriká­ban állott meg. Ma egy detroiti bankház társtulajdonosa, de az amerik­ai tempó nem ragadta el annyira, hogy közbe rá ne érjen megfigyelni, elmélkedni és képet alkotni magának arról a világról, amelyben benne van ugyan, de a­melyben az első nemzedék úgyis mindig idegein marad, ő írta ezt a levelet szerkesztőnknek az Egye­sült­ Államok két legérdekesebb­­és legnyugtalanítóbb problémájáról. Kedves Barátom! Most pedig írni fogok Amerika speciális problémájáról. Ha azt gondolja, hogy Önnek éppen elég fejtörést okoznak saját hazai problémái, úgy e sorokat máris papírkosárba dobhatja. Uncle Sam-nek két legaktuálisabb problé­mája ez idő szerint a néger kérdés és az al­kohol. Az utóbbinak akut volta előbb-utóbb megszűnik majd, de az előbbi reménytelen probléma. És amilyen mértékben szaporod­nak a négerek, oly mértékben lesz akutabb és akutabb a betegség. Amíg a néger csak a déli államokban tar­tózkodott és jóformán csakis a gyapotmező­kön foglalatoskodott és amíg tudatlan volt, mint a barom és úgy élt, mint a barom, nem sok négerkérdés. Addig csak fehérkérdés volt. A déli államokban a fehér arisztokrata volt és utálta az északi demokratát. Az el­lenszenv annyira ment, hogy a déliek sze­cesszióra gondoltak. Az arisztokrácia funda­mentuma a néger rabszolga volt. Ahol nincs jobbágy, ott főúr nincs, okoskodtak az észa­kiak, tehát föl kell szabadítani a négert és ezzel az arisztokrácia megkapja a halálos döfést. E­z volt a polgárháború vezérgondo­lata. A néger felszabadult és kezdett északra vonulni. Ma a négerek száma Detroitban több, mint százezer. Csikágóban háromszáz­­ezerre becsülik, Newyorkban körülbelül egy félmillió néger lakik. Bár a gyermekhalandó­ság a négerek között sokkal nagyobb, mint a fehéreknél, ők mégis nagyobb mértékben szaporodnak. Igen, mert ahhoz, hogy egy fe­hér gyermek jöjjön a világra, két fehér szülő kell, de hogy egy néger gyermek, ahhoz elég egy fekete szülő. Vagyis a néger nem szapo­rítja a fehér lakosságot, ellenben a fehérek nem csekély mértékben járulnak hozzá, hogy a négerek szaporodjanak. A nemzetiségi, valamint a zsidókérdés oda­át eltörpül az itteni négerkérdés mellett. Az osztrák-csehek e­gy nagy része elnémetese­­dett, a békési svábok megmagyarosodtak, a zsidók beolvadása szüntelenül folyik, de az a néger, akiben 90% fehér vér van, — és sok van ilyen — néger marad. És közben a néger megtanult írni-olvasni, elsajátított iparokat, van köztük orvos, ügy­védi nem egy közülük jómódra, sőt vagyonra tett szert és láz­adozi­k a­z élen, hogy ő le­gyen a társadalom páriája. Emberi mivoltá­nak elismerését követeli és napról-napra han­­ gosabban. Az American Federation of Labour (amerikai munkásszövetség) legtöbb uniója nem fogadja be a néger munkást, ennek következménye az, hogy sztrájktörőként min­denütt a néger szerepel. A négerek törték meg 1922-ben a nagy vasutas-sztrájkot. Ed­dig minden bányász-sztrájkot a négerek foj­tottak meg. A minden oldalról jövő nyomás alatt, a négereik kénytelenek balra orientá­lódni. A négerség lesz a bolsevizmus magva itt Amerikában. Nem vonulnak önként az ultraradikális táborba, a fehérek korbáccsal kényszerítik oda őket. Az óvódákban és az elemi iskolákban ,a gyermekek között az ellenszenv alig vehető észre. A fehér gyermek szívesen játszik és pajtáskodik a feketével. De már a közép- és felsőtáborában az ellentét egyre élesebben je­lentkezik. Az ellenszenv velük szemben tehát nem született ellenszenv, hanem kitenyésztett ellenszenv. A különböző társadalmi és egyházi testü­letek nemcsak hogy nem igyekszenek a dif­ferenciát kiegyenlíteni, hanem napról-n napra jobban tágítják azt az űrt, amely a két fajt egymástól elválasztja. Most beszéljünk az alkoholról. Európa legtöbb államában az alkoholt első­sorban adótárgynak tekintik és csakis ebből a szempontból szabályozzák a gyártást és a forgalombahozatalt. Itt Amerikában az állam súlyosan ráfizet az alkoholra. Hogy az al­koholforgalom korlátozó szabályozásra szorul, az kétségtelen. A hiba itt az, hogy a korláto­zást agyonszabályozták. A kérdéssel nem szakemberek foglalkoztak, hanem elsősorban a metodista papok. Tudományos tárgyilagos­ság helyébe fanatizmus került. A szeszcsempé­szet ezidő szerint a legvirágzóbb ipar Ame­rikában. A tiltott szeszforgalmat két és fél­milliárd dollárra becsülik. Én ezt a számot túlzottnak tartom, azonban az kétségtelen, hogy a tiltott szesz számlája meghaladja az egy milliárdot. Ebbe bele nem számítva a há­zilag készített és otthon elfogyasztott sört, szőlő- és öt egyéb gyümölcsbort, amely azonban nem kerül forgalomba. Az italtilalom korrupt és hatása leírhatat­lan. Az ország két táborra szakadt. A száza­dok harcolnak a nedvesekkel a parlamentben és a parlamenten kívül. A szesz a legfonto­sabb téma a klubokban és a templomokban. Inni azonban egyformán iszik mind a két tá­bor. Ebben a tekintetben nincs különbség a két harcoló fél között. De a háború vége be­láthatatlan. Én odaát sem ittam, ergo itt sem iszom. Bár én is vallom, hogy egy pohár bor a ha­záért meg nem árt. Ha majd Uncle Sam egészségére fog inni, töltse meg a poharát ginger ale-lel. Ebbő­l egy pohárnál többet meginni úgysem lehet. Szíves üdvözlettel Hir Márton dr. Atlasz csikis 910 selyemnadrág, hibátlan . . . P * Misobőrkesztyű­ v­an a nálam megszokott príma minőség, fehér és krém- wwW V színben..................................P Selyemharisnya v­an hibátlan, az ismert Heilig mbWV speciálmárka.........................P harisnyaház VII., Kazinczy-utca 7. sz. Fontos I A névre és a 7-es számra figyelni­ lehetővé teszi legalább azt, hogy az insolven­ciális válság azok közé a keretek közé szorít­­■tassék, amit a gazdasági helyzet megokolttá­­tesz. Az őszi vetések szépen átteleltek és a tavasziakkal együtt jól fejlődnek A ma közzé tett hivatalos vetésjelentés sze­rint az eltelt három hét időjárását normális hőmérséklet és kellő mennyiségű csapadék jellemzi. Az őszi vetések jól átteleltek és a tavasziakkal együtt szépen fejlődnek. A gazdasági munkálatok általában jól előrehaladtak. A tavaszi vetések alá a talaj előkészítése, a még el nem vetett tavaszi ka­lászosok és tavaszi takarmányfélék vetése, a burgonya ültetése, a répa vetése, a kerti ve­­teményezés, trágyakihordás, teregetés, őszi ga­bonavetések ápolása, rétek és legelők tiszto­gatása, gyümölcsfák galyázása, csemeték ül­tetése, szőlőnyitás, metszés és karózás mun­kálatai vannak folyamatban. Az őszi repce jól telelt, szépen zöldül és fejlődik, helyenként azonban ritka. A tavaszi repce egyenletesen kikelt és erőteljes fejlő­désnek indult. Az őszi búzam­etések erőtelje­sen fejlődnek és igen szépen bokrosodnak, sőt helyenként túl buják is. A vetések szép üde, zöld színűek. Egér-, vagy rovarkár csak elvétve, igen csekély mértékben mutatkozik. A tavaszi búzát jó időben elvetették s a leg­több helyen már szépen kikelt és jól fejlődik. Az őszi rozsvetések egészséges, üde zöld szí­­nűek és általában szintén erősen fejlődnek és bokrosodnak. Néhol már kezdenek szárba indulni. Tavaszi rozsot nagyon keveset ter­melnek. Amit elvetettek, a legtöbb szépe­n kikelt és jól fejlődik. Az őszi árpít jól telelt, szépen fejlődik és erőteljes. A vaszi árpát jól előkészített talajba a legtöbb vidéken elvetették s a korai vetések már szél­­egyenletesen ki is keltek. Színük és fejlődé­sük ezideig jó. A zabot nagy részben már szintén elvetették, de több helyen, különösen a­hol a talajmunkát az esőzés hátráltatta, még most is vetik. A korábbi vetések kelőfél­ben vannak. A tengeri talajelőkészítő munká­latai mindenütt folyamatban vannak, elvétve a vetését is megkezdték. A burgonya korai fajtáit nagy részben elültették és több vidé­ken kezdetét vette a késői fajták ültetése is. A cukorrépa és takarmányrépa vetése folya­matban van, kikelt répavetés ezideig még nincs. A kerti veteményeség­ és palántaszás szépen halad. Cukorborsót, mákot, lencsét, petre­zselymest, sárgarépát, parajt, hagymát, retket és salátát­­a legtöbb vidéken elvetették és ezek közül a korai főzelékfélék, a hagyma és­­saláta már szépen ki is keltek. Fejlődésüket az utóbbi napok hűvös időjárása kissé késlelteti.

Next