Budapesti Hírlap, 1930. április (50. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-06 / 79. szám
MEZŐGAZDASÁG - IPAR -KERESKEDELEM — PÉNZVILÁG TŐZSDE — KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI B.H. ÍR. MELLÉKLET MEGJELENIK MINDEN NAP 1930. ÉVI ÁPRILIS HÓN A fizetésképtelenségi válság j£ gazdasági válság visszatükröződik a fizetésképtelenségi statisztika adataiból is. A fizetésképtelenségi válságra vonatkozó tények feltárása, továbbá a belőlük levonható következtetések ma különös fontossággal bírnak. Ezeknek a segítségével lehet ugyanis csupán a helyzet megjavítására alkalmas eszközöket kiválasztani és alkalmazni. Általános érdeklődésre tarthat tehát számot az a rendkívül érdekes anyag, amelyet az insolvenciális kérdésekről az Országos Hitelvédő Egylet legújabb jelentésében közzétesz. Kiderül ebből, hogy a fizetésképtelenségek milyen nagy mértékben fokozzák a bíróságok munkáját, hogy a válság egyaránt sújtja a kisexisztenciákat és a hatalmas, több évtizedes múltra visszatekintő patinás cégeket, hogy a fizetésképtelenségek súlypontja a kereskedelemre esik, hogy a válság megakasztotta a kereskedők számának szaporodását, végül pedig hogy a rezsiköltségek — üzletbér stb. — mennyire gátat vetnekaz üzleti tevékenység kifejtésének. A váltóperek száma Budapesten hatvan százalékkal növekedett A hitelviszonyok alakulásába következtetni lehet a bíróság ügyforgalmának adataiból. Különösen a váltóperek száma jellemző a hitelviszonyokra. Itt ugyanis rendszerint nem jogvitáról van szó, hanem a cél pusztán meglevő követelések behajtása. Azt látjuk, hogy a budapesti központi járásbíróságnál 1929-ben az előző évhez képest 67,6 százalékkal, a budapesti törvényszéknél pedig 64,3 százalékkal növekedett a váltóperek száma. Még jellemzőbb hitelvédelmi szempontból az a tény, hogy a budapesti járásbíróságnál a végrehajtások száma egy év alatt 80 százalékkal szaporodott. Az óvatott váltók száma az 1927. évben még csak 51.297 volt és együttes értékük 38.3 millió pengőt tett, már 1929-ben 168.414 váltót óvatoltak fizetés hiánya miatt, amelyeknek együttes értéke 122.1 millió pengő volt. Szembeállítva ezeket az adatokat az előző esztendő adataival, kiderül, hogy az óvatott váltók száma ugyan csökkent, de a megóvatott váltók értéke több mint 40 millió pengővel emelkedett. Ez arra enged következtetni, hogy 1929-ben már nagyobb összegű váltókat, vagyis cégek elfogadványait is sűrűn kellett fizetés hiánya miatt óvatoltatni. Az Intolvenciák 94 százaléka a kereskedelemre esett A csődök száma 1926-ban 575 volt, a következő évben 351-re csökkent, majd 1928-ban 385-re és 1929-ben 424-re emelkedett. A kényszeregyességek száma 1927-ben csak 716 volt, a következő esztendőben már 1214-re szökött és tavaly tovább növekedett 1754-ig. A fizetésképtelenségi válság szele nemcsak a kis gazdasági essztenciákat érte, hanem meglegyintette a nagy vállalkozásokat is. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a kényszeregyességi ügyek közül tavaly az esetek 38%-ában volt csak kisebb az aktívum tízezer pengőnél, míg az eetek 47%-ában az aktívum 10—50.000 pengő között, az esetek 9%-ában pedig 50—100.000 pengő között váltakozott. De a kényszeregyességi esetek 6%-ában az aktívák összege felül volt a 100.000 pengőn. A válság súlypontja még mindig a kereskedelmen van. A kényszeregyességi esetek 94%-a kereskedői céget sújtott és az eseteknek csak 6%-a érintett ipari vállalatot. Érdekes azonban, hogy míg az előző esztendőben a kereskedelmen belül a fizetésképtelenségi válság legjobban a textilszakmát érintette, addig tavaly már megváltozott a helyzet. A kereskedelmi fizetésképtelenségeknek ugyanis csak 50%-a esett a textilszakmára. Mi az oka a fizetésképtelenségeknek? A vizsgálódás, mely a fizetésképtelenséget előidéző okok megállapítására irányul, a következő eredményre vezet. A fizetésképtelenség végső oka, hogy a gazdasági életnek mérlege deficites. Ezt elsősorban a fogyasztóképesség leromlása, a pénzpiac feszültsége és az árszínvonal lemorzsolása idézte elő. De a fizetésképtelenségek előidézésénél szerepe van a tőkehiánynak, a bizalmi válságnak, a túlzottan igénybe vett áruhitelnek és a mezőgazdaság válságos helyzetének is. Végül közrejátszik az inzolvenciáknál a magas rezsiköltség is. A fővárosban különösen a belvárosi és a közúti részeken szembeötlő a rezsitételek emelkedése, amit a magas házibér magyaráz. Példák vannak arra, hogy a házbér az összforgalom 11%-át tette, sőt sok esetben elérte annak 14—17 és nem egy esetben 24%-át is. Az adatokból kitűnik, hogy például a szőnyegszakmában a bruttó nyereség három év alatt 23%-ról 11%-ra csökkent, viszont a rezsiköltség 17,8%-ról 19.20%-ra emelkedett. A textilszakmában a bruttó nyereség az utolsó két évben változatlanul 10% maradt, de a rezsiköltség 30%-ról 33%-ra növekedett. A mezőgazdaság válsága és a fizetésképtelenség Érdemes itt megemlíteni, hogy milyen szoros összefüggés mutatkozik nálunk a mezőgazdaság válsága és a fizetésképtelenségek alakulása között. Erre nézve a Magyar Gazdaságkutató Intézet közöl érdekes adatokat. Kimutatja, hogy országos átlagban a fizetésképtelenségek száma 1929-ben az előző évhez képest 46,3 százalékttcal szaporodott. Budapesten azonban a szaporodás csak 19.4 százalékos volt, ellenben a Duna-Tisza közén 78.9 százalékos, a Tiszántúl 84.6 százalékos, Észak-Magyarországon 45.5 százalékos és a Dunántúl 30.3 százalékos. Ez azt mutatja, hogy ott szaporodott legerősebben az inzolvenciák száma, ahol a mezőgazdaság a legtöbbet szenvedett és ott legkevésbbé, ahol a vidéknek inkább iparosított jellege van. Ki viseli a fizetésképtelenségek terhét? Hozzávetőlegesen — komoly számítások szerint — 90 millió pengőt tesz az az összeg, amit tmény az inzolvenciáknál a hitelezők elvesztettek. Ki viseli ennek a veszteségnek terhét? A textilszakmára megvan a felelet. E szerint a debredere legnagyobb részét, kereken 48 százalékot a nagykereskedelem, 20 százalékát a magyar gyáripar, 17,5 százalékát a külföldi gyárak és 14,5 százalékát a külföldi nagykereskedelem viselte. A gyáriparnak a veszteség viselésében való részesedési aránya az előző évhez képest 2,5 százalékkal emelkedett. Kérdés, hogy teljesítik az egyességet kötött cégek? Az OHB-nek tavaly sikerült 660 ügyben egyességet létesítenie. Ezek közül 603 esetben növelni tudta az egyességet alátámasztó biztosítékot és 144 esetben sikerült feljavítani a kvótát. Az egyezséget kötött cégek 21 százalékban megfeleltek kötelezettségüknek. Az esetek 55 százalékában hozzáfogtak és rendesen teljesítettek a kvótális törlesztéseket. Az esetek 15 százalékában azonban vontatottan, 8,2 százalékában egyáltalában nem fizettek. A fizetésképtelenségek lebonyolítása bizonyos likvidációkatt is szükségessé tesz. Ezekből tavaly 3 millió pengő folyt be az OHB-hez. Ebből az összegből az előnyös és külön igények kielégítés után, a többi hitelezők követeléseikre 22,1 százalékos kvótát kaptak. Ilyen és még sok ezekhez hasonló érdekes adatot lehet kibányászni abból a gazdag anyaggyűjteményből, amelyet az OHB mintaszerű jelentésében György Ernő dr. igazgató nagy gonddal összeállított. Visszatükröződik ebből a súlyos gazdasági depresszió, amely kiterjedt az egész üzleti világra. Hiszen azt látjuk, hogy tavaly 400 fizetésképtelenségi esetből 61 százalék tíz év óta fennálló cégeket ért. Fizetési válságba került négy olyan cég is, amely 60 éve állott a piacon, sőt megingott és az egyessel eljárás segítségét volt kénytelen igénybe venni egy 80 éves, valamint egy 100 esztendős múlttal járó vállalat is. A válság gyökeresen csak a gazdasági viszonyok javulása révén volna elhárítható. De szükséges a fizetésképtelenségek átfogó reformja is, amely VA Amerika belülről nézve Egy kitűnő magyar ügyvéd, aki valamikor az akkor még elszakíthatatlan Felvidéken praktizált, aztán, háborúba vonult és közben a többszöri orosz betörés alatt egész vagyonát elvesztette, elkeseredésében, — mint annnyian — Amerikában állott meg. Ma egy detroiti bankház társtulajdonosa, de az amerikai tempó nem ragadta el annyira, hogy közbe rá ne érjen megfigyelni, elmélkedni és képet alkotni magának arról a világról, amelyben benne van ugyan, de amelyben az első nemzedék úgyis mindig idegein marad, ő írta ezt a levelet szerkesztőnknek az Egyesült Államok két legérdekesebbés legnyugtalanítóbb problémájáról. Kedves Barátom! Most pedig írni fogok Amerika speciális problémájáról. Ha azt gondolja, hogy Önnek éppen elég fejtörést okoznak saját hazai problémái, úgy e sorokat máris papírkosárba dobhatja. Uncle Sam-nek két legaktuálisabb problémája ez idő szerint a néger kérdés és az alkohol. Az utóbbinak akut volta előbb-utóbb megszűnik majd, de az előbbi reménytelen probléma. És amilyen mértékben szaporodnak a négerek, oly mértékben lesz akutabb és akutabb a betegség. Amíg a néger csak a déli államokban tartózkodott és jóformán csakis a gyapotmezőkön foglalatoskodott és amíg tudatlan volt, mint a barom és úgy élt, mint a barom, nem sok négerkérdés. Addig csak fehérkérdés volt. A déli államokban a fehér arisztokrata volt és utálta az északi demokratát. Az ellenszenv annyira ment, hogy a déliek szecesszióra gondoltak. Az arisztokrácia fundamentuma a néger rabszolga volt. Ahol nincs jobbágy, ott főúr nincs, okoskodtak az északiak, tehát föl kell szabadítani a négert és ezzel az arisztokrácia megkapja a halálos döfést. Ez volt a polgárháború vezérgondolata. A néger felszabadult és kezdett északra vonulni. Ma a négerek száma Detroitban több, mint százezer. Csikágóban háromszázezerre becsülik, Newyorkban körülbelül egy félmillió néger lakik. Bár a gyermekhalandóság a négerek között sokkal nagyobb, mint a fehéreknél, ők mégis nagyobb mértékben szaporodnak. Igen, mert ahhoz, hogy egy fehér gyermek jöjjön a világra, két fehér szülő kell, de hogy egy néger gyermek, ahhoz elég egy fekete szülő. Vagyis a néger nem szaporítja a fehér lakosságot, ellenben a fehérek nem csekély mértékben járulnak hozzá, hogy a négerek szaporodjanak. A nemzetiségi, valamint a zsidókérdés odaát eltörpül az itteni négerkérdés mellett. Az osztrák-csehek egy nagy része elnémetesedett, a békési svábok megmagyarosodtak, a zsidók beolvadása szüntelenül folyik, de az a néger, akiben 90% fehér vér van, — és sok van ilyen — néger marad. És közben a néger megtanult írni-olvasni, elsajátított iparokat, van köztük orvos, ügyvédi nem egy közülük jómódra, sőt vagyonra tett szert és lázadozik az élen, hogy ő legyen a társadalom páriája. Emberi mivoltának elismerését követeli és napról-napra han gosabban. Az American Federation of Labour (amerikai munkásszövetség) legtöbb uniója nem fogadja be a néger munkást, ennek következménye az, hogy sztrájktörőként mindenütt a néger szerepel. A négerek törték meg 1922-ben a nagy vasutas-sztrájkot. Eddig minden bányász-sztrájkot a négerek fojtottak meg. A minden oldalról jövő nyomás alatt, a négereik kénytelenek balra orientálódni. A négerség lesz a bolsevizmus magva itt Amerikában. Nem vonulnak önként az ultraradikális táborba, a fehérek korbáccsal kényszerítik oda őket. Az óvódákban és az elemi iskolákban ,a gyermekek között az ellenszenv alig vehető észre. A fehér gyermek szívesen játszik és pajtáskodik a feketével. De már a közép- és felsőtáborában az ellentét egyre élesebben jelentkezik. Az ellenszenv velük szemben tehát nem született ellenszenv, hanem kitenyésztett ellenszenv. A különböző társadalmi és egyházi testületek nemcsak hogy nem igyekszenek a differenciát kiegyenlíteni, hanem napról-n napra jobban tágítják azt az űrt, amely a két fajt egymástól elválasztja. Most beszéljünk az alkoholról. Európa legtöbb államában az alkoholt elsősorban adótárgynak tekintik és csakis ebből a szempontból szabályozzák a gyártást és a forgalombahozatalt. Itt Amerikában az állam súlyosan ráfizet az alkoholra. Hogy az alkoholforgalom korlátozó szabályozásra szorul, az kétségtelen. A hiba itt az, hogy a korlátozást agyonszabályozták. A kérdéssel nem szakemberek foglalkoztak, hanem elsősorban a metodista papok. Tudományos tárgyilagosság helyébe fanatizmus került. A szeszcsempészet ezidő szerint a legvirágzóbb ipar Amerikában. A tiltott szeszforgalmat két és félmilliárd dollárra becsülik. Én ezt a számot túlzottnak tartom, azonban az kétségtelen, hogy a tiltott szesz számlája meghaladja az egy milliárdot. Ebbe bele nem számítva a házilag készített és otthon elfogyasztott sört, szőlő- és öt egyéb gyümölcsbort, amely azonban nem kerül forgalomba. Az italtilalom korrupt és hatása leírhatatlan. Az ország két táborra szakadt. A századok harcolnak a nedvesekkel a parlamentben és a parlamenten kívül. A szesz a legfontosabb téma a klubokban és a templomokban. Inni azonban egyformán iszik mind a két tábor. Ebben a tekintetben nincs különbség a két harcoló fél között. De a háború vége beláthatatlan. Én odaát sem ittam, ergo itt sem iszom. Bár én is vallom, hogy egy pohár bor a hazáért meg nem árt. Ha majd Uncle Sam egészségére fog inni, töltse meg a poharát ginger ale-lel. Ebből egy pohárnál többet meginni úgysem lehet. Szíves üdvözlettel Hir Márton dr. Atlasz csikis 910 selyemnadrág, hibátlan . . . P * Misobőrkesztyű van a nálam megszokott príma minőség, fehér és krém- wwW V színben..................................P Selyemharisnya van hibátlan, az ismert Heilig mbWV speciálmárka.........................P harisnyaház VII., Kazinczy-utca 7. sz. Fontos I A névre és a 7-es számra figyelni lehetővé teszi legalább azt, hogy az insolvenciális válság azok közé a keretek közé szorít■tassék, amit a gazdasági helyzet megokolttátesz. Az őszi vetések szépen átteleltek és a tavasziakkal együtt jól fejlődnek A ma közzé tett hivatalos vetésjelentés szerint az eltelt három hét időjárását normális hőmérséklet és kellő mennyiségű csapadék jellemzi. Az őszi vetések jól átteleltek és a tavasziakkal együtt szépen fejlődnek. A gazdasági munkálatok általában jól előrehaladtak. A tavaszi vetések alá a talaj előkészítése, a még el nem vetett tavaszi kalászosok és tavaszi takarmányfélék vetése, a burgonya ültetése, a répa vetése, a kerti veteményezés, trágyakihordás, teregetés, őszi gabonavetések ápolása, rétek és legelők tisztogatása, gyümölcsfák galyázása, csemeték ültetése, szőlőnyitás, metszés és karózás munkálatai vannak folyamatban. Az őszi repce jól telelt, szépen zöldül és fejlődik, helyenként azonban ritka. A tavaszi repce egyenletesen kikelt és erőteljes fejlődésnek indult. Az őszi búzametések erőteljesen fejlődnek és igen szépen bokrosodnak, sőt helyenként túl buják is. A vetések szép üde, zöld színűek. Egér-, vagy rovarkár csak elvétve, igen csekély mértékben mutatkozik. A tavaszi búzát jó időben elvetették s a legtöbb helyen már szépen kikelt és jól fejlődik. Az őszi rozsvetések egészséges, üde zöld színűek és általában szintén erősen fejlődnek és bokrosodnak. Néhol már kezdenek szárba indulni. Tavaszi rozsot nagyon keveset termelnek. Amit elvetettek, a legtöbb szépen kikelt és jól fejlődik. Az őszi árpít jól telelt, szépen fejlődik és erőteljes. A vaszi árpát jól előkészített talajba a legtöbb vidéken elvetették s a korai vetések már szélegyenletesen ki is keltek. Színük és fejlődésük ezideig jó. A zabot nagy részben már szintén elvetették, de több helyen, különösen ahol a talajmunkát az esőzés hátráltatta, még most is vetik. A korábbi vetések kelőfélben vannak. A tengeri talajelőkészítő munkálatai mindenütt folyamatban vannak, elvétve a vetését is megkezdték. A burgonya korai fajtáit nagy részben elültették és több vidéken kezdetét vette a késői fajták ültetése is. A cukorrépa és takarmányrépa vetése folyamatban van, kikelt répavetés ezideig még nincs. A kerti veteményeség és palántaszás szépen halad. Cukorborsót, mákot, lencsét, petrezselymest, sárgarépát, parajt, hagymát, retket és salátáta legtöbb vidéken elvetették és ezek közül a korai főzelékfélék, a hagyma éssaláta már szépen ki is keltek. Fejlődésüket az utóbbi napok hűvös időjárása kissé késlelteti.