Budapesti Hírlap, 1930. november (50. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

4 H« H» , 1930. NOVEMBER 1. SZOMBAT fzamjai felecím csodálni fogják ízlését és hozzáértését, ha rádió­készülékül az új 99ZEIEFUHREN 12W“-t „Hálózati készülék és hangszóró egyben“ választja. Nemcsak sokkal szebb, mint az eddig látott készülékek, hanem: „ Az új szelektivitásválasztóval oly szelektívre állít­hatja be, amilyenre csak akarja — — Az egész rádióberendezés egy darabból áll: a 4 pólusú hangszóró be van építve — — A legmodernebb TELEFUNKEN-rudakkal (külső­­rácsos csövekkel) működik. 3+1 csöves — — Árnyékoltrácsa végerősítő — — Hullámterjedelme 200-2000 m — — Grammofonlemezek közvetítésére is alkalmas — — Kivitele megvesztegetően szép — — Ára csövekkel együtt (tehát az egész rádió­berendezés) P 326.—. 24.50 pengős havi részletre is kapható — SENKI A VILÁGON NEM TUD ILYEN ÁRON ENNYIT NYÚJTANI TELEFUNKEN A V­E­ZETŐ VILÁG MÁRKA Harcban az orosz dumping és az agrárválság ellen Angliába özönlik az orosz gabona • Romániába is megérkezett az első dumping-k­üldemény - Bolesta- rendszert léptetnek életbe a románok magyar mintára Pesthy Pál a gyufakölcsön ma­­radványának felhasználásáról és az ötös bizottság munkájáról A bajbajutott birtokosok ingatlanait az állam nem vásárolja meg feltétlenül A mai nap folyamán egész sor távirat szá­mol be arról, hogy az orosz dumping és az agrárválság mindenütt a közgazdasági politika homlokterében van. Londoni jelentés szerint az orosz gabona­­behajózások az utóbi hetekben még nagyobb méretekben folytatódtak, mint eddig. Az októ­ber 23-ával végződő héten az európai konti­nens és Nagybritannia felé 786.000 kvarter búzát hajóztak be. Az idei aratás óta ezzel együtt összesen 4.335.000 kvarter búzát ex­portált S­zovj­et­o­ro­szors­zág Európába. Az előző években az európai államoknak szánt búzaexportban egyáltalában nem szerepelt orosz búza, addig az idei aratás óta az európai import huszonkét százaléka orosz búzára esik. A dumping ma már nemcsak a nagy nyu­gati fogyasztópiacokon át, hanem Románián keresztül is érezteti hatását. Gáláéból azt jelentik, hogy tegnap érkezett fel ottani kikötőbe az első orosz dumping­­fezállítanány. A Francois nevű francia hajó öt vagon orosz hallal, melyet Odesszából hozott légy bukaresti halkereskedelmi cég számára. A vámhatóságok a szállítmányt feltartóztatták és megtagadták annak elvámolását. A halke­reskedelmi cég a bukaresti vámigazgatóságnál fellebbezést jelentett be a vámhatóság eljá­rása ellen, azzal a megokolással, hogy Odesz­­ezából még a dumping-rendelet kiadása előtt indították el a szállítmányt. A vámigazgató­ság még nem közölte álláspontját.­­ Ez a hír azért kelt nagy hatást, mert a régi Romá­niának egyik legfontosabb közgazdasági ága­zata, a tengeri halászat s az orosz­­politika így Romániát nagyon érzékeny pontján tá­madja meg. Ennél természetesen sokkal világosabb az ország agrárhelyzete. A londoni­ Times balkáni levelezője megállapítja, hogy Romániában az agrártermékek alacsony ára és az agrárkölcsö­­nök magas kamatai következtében az átlag­paraszt, akinek három hektár földje van, kép­telen megélni. Az orosz gabonadumping adta meg a kegyelemdöfést a par­asalosztálynak, amely pedig Románia közgazdasági életében nagy többsége miatt döntő szerepet játszik. Ez fez osztály most csődbe jutott. Ha nem menti­k meg őket rövidesen a teljes anyagi összeomlás­tól, akkor a bolsevista propaganda védtelen martalékai lesznek. A király nem vár ered­ményt a többi dunai állammal folytatott ag­rártárgyalásoktól. Ez körülbelül azt jelenti, hogy Románia elveszítette a dansi államok bi­zalmát. Bukarestből megerősítik ezt a helyzetet. Mi­­ronescu elnöklésével tegnap értekezletet tartot­tak a kormány gazdasági miniszterei, Mad­­gearu földmívelési, Popovics pénzügyi és Mar­koil­isca iparügyi miniszter. Az értekezlet a gabonaáresés megszüntetésének problémájával foglalkozott. Madgearu szerint be kell vezetni a bolettmrendszert, amely Magyarországon be­vált és csökkentett d a krízist. Romániában nem lehet teljes mértékben átvenni a magyarországi rendszert, hanem módosítani kell. Az állam vá­sárolja meg a gazdáktól a 30.000 vagon bel­földi gabonaszükségletet és az állam adja el a kereskedőknek. A gazda az eladásnál balettát kap a gabona értékén felül, amit később kész­pénzre válthat be. Az értekezlet elvben elfo­gadja a javaslatot és utasítást adott annak részletes kidolgozására. A gazdák kívánsága az volt, hogy a kormány az exportgabonát ve­gye meg és olcsón — romániai dumping! — adja el a világpiacon, de a kormány ezt a ja­vaslatot elvetette, mert ez az államnak kétmil­liárd fejébe került volna. Ezzel szemben a ke­nyér árát emelik fel oly módon, hogy az ala­csony gabonaár és a magasabb kenyérár kö­zötti különbözetet nem a pékek kapják, hanem az állam. A malmokat szindikátusba tömörí­tik és a szindikátus köteles lesz az őrlési ille­téket­­ az államnak beszolgáltatni. A ploestii törvényszékhez egyébként tegnap egy nap alatt 30 csődkérvény érkezett! Hasonló természetű tárgyalások folynak Csehszlovákiában is, ahol tegnap a mezőgaz­dasági miniszter által egybehívott értekezlet elfogadta azt a minisztertanács által már jóvá­hagyott törvénytervezetet, amely szerint a mezőgazdaságot a belföldi termények őrlési kötelezettségével igyekszenek kivezetni a vál­ságból. A terv szerint külföldi gabonát csak belföldivel együtt szabad őrölni s a keverési arányt a kormány állapítja meg. A búzánál előreláthatóan 70—80 százalék belföldi anyag keverése lesz kötelező, a rozsnál pedig 05 szá­zalék lesz az arány. A közgazdasági párt­­ gar­bonaszindikátus létesítését javasolja, de ezzel a tervvel még nem foglalkoztak. A kormány elhatározta, hogy a gyufakel­­esúti maradványának egy részét, mintegy 13 millió pengőt, az ország egyes vidékein jelent­kező megokolatlan földáresés meg­gátlására és a bajba jutott gazdák válságának enyhítésére fordítja. E célból ötös bizottságot szervezett, amelynek úgy hivatásáról, mint eddigi műkö­déséről téves vélemények alakultak ki. Pesthy Pál volt igazságügyminiszter, az ötös bizottság elnöke ebben, az ügyben a következőket mon­dotta: ■— Mindenekelőtt azt a téves híresztelést kí­vánom megcáfolni, mintha a bizottságnak az volna a feladata, hogy a bajba jutott kis-, kö­zép- és nagybirtokosok ingatlanait feltétlenül megvásárolja. Erről a bizottságnak ez idő sze­rint rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök elégtelensége következtében egyelem nincs és nem is lehet szó, már csak azért sem, mert ha az államnak minden felajánlott birtokot meg kellene vásárolnia és ha, ami természetes ilyen kérdésben, egyesek kedvezményben részesítése ki volna zárva, az ilyen megoldás olyan áldoza­tot jelentene, amit az állam magára nem vál­lalhat. Az ötösbizottság feladata . A kisbirtokoknál a bizottságnak feladata az, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitel­intézete útján megvizsgáltassa az ország egyes körzeteiben a bajbajutott kis egzisztenciák anyagi helyzetét és ott, ahol az elviselhetetlen kamatterhek miatt a kisbirtokosok anyagi eg­zisztenciája veszélyeztetve van, sürgős közbe­lépéssel igyekszik segíteni. Ezt a semmiséget a bizottság úgy kívánja megvalósítani, hogy gondoskodni akar arról, hogy az elviselhetet­len kamatozású terhek egy része kedvező fel­tételű ho­sszúle­járatú kölcsönre konvertáltas­­sék és a törlesztéses kölcsönön felül fennma­radó terhekről az érdekelt hitelezőkkel olyan megállapodások létesíttessenek, amelyek a ka­matok mérséklése útján a tőketörlesztési határ­idő kitolásával lehetővé teszik a­ kisgazdát ter­helő kamatoknak olyan mérvű leszállítását, amelyet a kisgazda a termények mai értékesí­tési válsága mellett is képes elviselni.­­ Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden előterjesztett kérelmet kedvezően in­tézhetnek el, mert hiszen szám­os olyan eset fordul elő, ahol különböző körülmények miatt a szanálás a legjobb akarat mellett sem lehet­séges.­­ A szanálás előfeltételének tekinti a bi­zottság azt, hogy azok a kisgazdák, akik a létminimumot meghaladó ingatlannal rendel­keznek, főleg a 30 holdnál nagyobb ingatlan­nal rendelkező kisgazdák, hozzájáruljanak ahhoz, hogy terheik csökkentése érdekében ingatlanaik egy része továbbeladásra alkalmas időpontban értékesíttessék.­­­­A közép- és nagybirtokoknál a bizott­ság feladata az, hogy a Magyar Földhitelinté­zetek Szövetsége és a Magyar Földhitelintézet útján kivizsgáltassa azokat az eseteket, ahol a közép- és nagybirtokosok szanálása ingat­lanaik egy részének parcellázása útján történő eladásával vihető keresztül. Ezeknél az ese­teknél sincs azonban szó arról, hogy a bizott­ság akár az egész birtokoknak, akár azok egy részének az állam által való megvásárolását, vagy az állam kockázatára való parcellázását javasolja. A megoldás ezekben, az esetekben az volna, hogy ott, ahol a közép- vagy nagy­birtok egy részének megvásárlására megfelelő anyagi erővel rendelkező vevők jelentkeznek, ezeknek a vevőknek a vételt lehetővé tegyük azáltal, hogy úgy a parcellázás során meg­veendő, mint régi ingatlanaik jelzálogi lekö­tése mellett kedvező feltételű törlesztéses köl­csönt nyújtsunk vételeik finanszírozására. 556 birtok ügyét intézték el . Ami a bizottság eddigi működését illeti, mondotta Pesthy Pál volt igazságügymi­niszter — meg kell állapítanom, hogy a bi­zottság szervezeti szabályainak a kormány r­é­­széről ez évi október 5-én történt jóváhagyása óta a bizottság sorozatos ülésekben az Altruista Bank által feldolgozott és előterjesztett 164 nagy- és középbirtok ügyével, a Magyar Föld­hitelintézet által feldolgozott és előterjesztett 43 közép- és nagybirtok ügyével és végül a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete által megvizsgált és előterjesztett 349 kisgazda ügyével foglalkozott s ezekben az ügyekben meghozta döntését, illetőleg határozatát.­­ Ugyancsak foglalkozott a bizottság azzal a munkálattal, amelyet a Kisbirtokosok Orszá­gos Földhitelintézete az 1930 január elseje óta a földmi­velésügyi minisztériumhoz beérkezett és onnan az ötös bizottság megkeresésére folyó évi október 13-ikit óta a KOSZ-hoz áttett ár­verési hirdetmények feldolgozása terén végzett. Hasonlóképpen letárgyalta a bizottság Hadd­ János grófnak, a KOSZ elnökének, azt a ja­vaslatát amelyet ő 1930 augusztus 20-án a bajbajutott kisgazdák szanálása érdekében elő­terjesztett memorandumának kiegészítéséül ki­dolgozott. , , ,, Közvetítőre nincs szükség — ki kell még térnem arra — folytatta Pesthy Pál —, hogy a bizottság értesülése sze­rint egyes községekben megjelent egyének, akik a bizottság megbizottainak tüntették fel magu­kat,­ közbenjárásukért költségelőleget szedtek el egyes gazdáktól. Minthogy a bizottság senkit közvetítéssel meg nem bízott és a jövőben sem fog megbízni, tudomására hozom a bizottság­hoz fordulni óhajtó gazdáknak, hogy semmi­féle közvetítőre szükség nincs. Kérelmeiket közvetlenül intézzék akár a bizottsághoz, akár a szanálási akcióban közreműködő három al­truista intézethez. A 150 hat. holdon aluli földbirtokkal bíró gazdák kérvényeiket lehető­leg a K0S7-hoz, az ezenfelüli földbirtokkal rendelkezők pedig a Magyar Földhitelintézet­hez, illetőleg a Magyar Földhitelintézetek Or­szágos Szövetségéhez nyújtsák be. . A népjóléti miniszter az inségakcióról Jelentettük már, hogy Ernszt Sándor népjó­léti miniszter a kormányzót kérte fel az or­szágos inségakció élére. A kormányzó eleget tett a felkérésnek, a népjóléti miniszter pedig teljes erővel látott hozzá a különböző nyomor­­enyhítő akciók egyesítéséhez és egységes irányí­tásához. A népjóléti miniszter pénteken délelőtt We­­ke­rle Sándor pénzügyminiszterrel tárgyalt az insegakció állami támogatásáról, délután hat órakor pedig a kormányzónál jelent meg és részletesen beszámolt a kormányzónak az akció jelenlegi állásáról. Egyben előterjesztést tett arra vonatkozóan, hogy a fővárosi, vármegyei és vidéki városi törvényhatóságok inségakcióit milyen módon bonyolítsák le és kik legyenek illetékesek az inségak­ció ellenőrzésére. A vidéki inségakció Debrecenben Rázsó István Hajdú megye al­ispánja értekezletet tartott, amelyen az ínség­­akcióval kapcsolatos közmunkák kérdését tár­gyalták meg és elhatározták, hogy a szükség szerint az ínségesek felsegítésére társadalmi akciót szerveznek. Makói jelentés szerint vitéz Purgly Emil fő­ispán hívott össze a közmunka és az insegakció ügyében értekezletet, amelyen megállapították a beérkezett jelentések szerint, hogy a helyzet és a kilátások nem olyan rosszak, mint azt egyesek feltüntetni igyekeznie. Elhatározták, hogy a mintegy félmillió pengős állami támo­gatás nagy részét közmunkákra fordítják, ezen­kívül a vármegye és a város területén társa­dalmi akciót indítanak meg egyöntetű eljárás szerint és ezt az insegakciót a munkaképtele­nekre, elaggottakra és keresetképtelenekre, is kiterjesztik. Dombóváron Kenézy László főszolgabíró hívott össze értekezletet, amelyen elhatároz­ták, hogy a képviselőtestület útján indítanak gyűjtést és a befolyó összeget szegénysorsú gyermekek tejjel való ellátására fordítják. Komárom—Esztergom vármegye főispánja, Huszár Aladár, a törvényhatósági bizottság­ban beszámolt a vármegye területén megindí­tott insegakcióról és bejelentette, hogy a vár­megye területén egyetlen ember sem fog éhezni a télen. Telket venni miért megy a környékre mikor Zuglóban már 2500 pengő­ért is 40 pengős havi törlesztés mellett kaphat, így időben és uta­zási költségben a havi részlet javarészét megkeresi. Vegyen te­hát házhelyet Pesten, a VII kerü­letben és ne vidéken Fentieken kívül vannak drágább telkeink is a város minden részén, föl­­világosítás díjmentes, jutalékot fizetni nem kell. Sz­é­k­e­s­i Részvénytársaság, VII. kerület, Alm­ássy tér 8. szám,. — Telelén József 421-98, 306-89.

Next