Budapesti Hírlap, 1930. november (50. évfolyam, 250-274. szám)
1930-11-01 / 250. szám
4 H« H» , 1930. NOVEMBER 1. SZOMBAT fzamjai felecím csodálni fogják ízlését és hozzáértését, ha rádiókészülékül az új 99ZEIEFUHREN 12W“-t „Hálózati készülék és hangszóró egyben“ választja. Nemcsak sokkal szebb, mint az eddig látott készülékek, hanem: „ Az új szelektivitásválasztóval oly szelektívre állíthatja be, amilyenre csak akarja — — Az egész rádióberendezés egy darabból áll: a 4 pólusú hangszóró be van építve — — A legmodernebb TELEFUNKEN-rudakkal (külsőrácsos csövekkel) működik. 3+1 csöves — — Árnyékoltrácsa végerősítő — — Hullámterjedelme 200-2000 m — — Grammofonlemezek közvetítésére is alkalmas — — Kivitele megvesztegetően szép — — Ára csövekkel együtt (tehát az egész rádióberendezés) P 326.—. 24.50 pengős havi részletre is kapható — SENKI A VILÁGON NEM TUD ILYEN ÁRON ENNYIT NYÚJTANI TELEFUNKEN A VEZETŐ VILÁG MÁRKA Harcban az orosz dumping és az agrárválság ellen Angliába özönlik az orosz gabona • Romániába is megérkezett az első dumping-küldemény - Bolesta- rendszert léptetnek életbe a románok magyar mintára Pesthy Pál a gyufakölcsön maradványának felhasználásáról és az ötös bizottság munkájáról A bajbajutott birtokosok ingatlanait az állam nem vásárolja meg feltétlenül A mai nap folyamán egész sor távirat számol be arról, hogy az orosz dumping és az agrárválság mindenütt a közgazdasági politika homlokterében van. Londoni jelentés szerint az orosz gabonabehajózások az utóbi hetekben még nagyobb méretekben folytatódtak, mint eddig. Az október 23-ával végződő héten az európai kontinens és Nagybritannia felé 786.000 kvarter búzát hajóztak be. Az idei aratás óta ezzel együtt összesen 4.335.000 kvarter búzát exportált Szovjetoroszország Európába. Az előző években az európai államoknak szánt búzaexportban egyáltalában nem szerepelt orosz búza, addig az idei aratás óta az európai import huszonkét százaléka orosz búzára esik. A dumping ma már nemcsak a nagy nyugati fogyasztópiacokon át, hanem Románián keresztül is érezteti hatását. Gáláéból azt jelentik, hogy tegnap érkezett fel ottani kikötőbe az első orosz dumpingfezállítanány. A Francois nevű francia hajó öt vagon orosz hallal, melyet Odesszából hozott légy bukaresti halkereskedelmi cég számára. A vámhatóságok a szállítmányt feltartóztatták és megtagadták annak elvámolását. A halkereskedelmi cég a bukaresti vámigazgatóságnál fellebbezést jelentett be a vámhatóság eljárása ellen, azzal a megokolással, hogy Odeszezából még a dumping-rendelet kiadása előtt indították el a szállítmányt. A vámigazgatóság még nem közölte álláspontját. Ez a hír azért kelt nagy hatást, mert a régi Romániának egyik legfontosabb közgazdasági ágazata, a tengeri halászat s az oroszpolitika így Romániát nagyon érzékeny pontján támadja meg. Ennél természetesen sokkal világosabb az ország agrárhelyzete. A londoni Times balkáni levelezője megállapítja, hogy Romániában az agrártermékek alacsony ára és az agrárkölcsönök magas kamatai következtében az átlagparaszt, akinek három hektár földje van, képtelen megélni. Az orosz gabonadumping adta meg a kegyelemdöfést a parasalosztálynak, amely pedig Románia közgazdasági életében nagy többsége miatt döntő szerepet játszik. Ez fez osztály most csődbe jutott. Ha nem mentik meg őket rövidesen a teljes anyagi összeomlástól, akkor a bolsevista propaganda védtelen martalékai lesznek. A király nem vár eredményt a többi dunai állammal folytatott agrártárgyalásoktól. Ez körülbelül azt jelenti, hogy Románia elveszítette a dansi államok bizalmát. Bukarestből megerősítik ezt a helyzetet. Mironescu elnöklésével tegnap értekezletet tartottak a kormány gazdasági miniszterei, Madgearu földmívelési, Popovics pénzügyi és Markoilisca iparügyi miniszter. Az értekezlet a gabonaáresés megszüntetésének problémájával foglalkozott. Madgearu szerint be kell vezetni a bolettmrendszert, amely Magyarországon bevált és csökkentett d a krízist. Romániában nem lehet teljes mértékben átvenni a magyarországi rendszert, hanem módosítani kell. Az állam vásárolja meg a gazdáktól a 30.000 vagon belföldi gabonaszükségletet és az állam adja el a kereskedőknek. A gazda az eladásnál balettát kap a gabona értékén felül, amit később készpénzre válthat be. Az értekezlet elvben elfogadja a javaslatot és utasítást adott annak részletes kidolgozására. A gazdák kívánsága az volt, hogy a kormány az exportgabonát vegye meg és olcsón — romániai dumping! — adja el a világpiacon, de a kormány ezt a javaslatot elvetette, mert ez az államnak kétmilliárd fejébe került volna. Ezzel szemben a kenyér árát emelik fel oly módon, hogy az alacsony gabonaár és a magasabb kenyérár közötti különbözetet nem a pékek kapják, hanem az állam. A malmokat szindikátusba tömörítik és a szindikátus köteles lesz az őrlési illetéket az államnak beszolgáltatni. A ploestii törvényszékhez egyébként tegnap egy nap alatt 30 csődkérvény érkezett! Hasonló természetű tárgyalások folynak Csehszlovákiában is, ahol tegnap a mezőgazdasági miniszter által egybehívott értekezlet elfogadta azt a minisztertanács által már jóváhagyott törvénytervezetet, amely szerint a mezőgazdaságot a belföldi termények őrlési kötelezettségével igyekszenek kivezetni a válságból. A terv szerint külföldi gabonát csak belföldivel együtt szabad őrölni s a keverési arányt a kormány állapítja meg. A búzánál előreláthatóan 70—80 százalék belföldi anyag keverése lesz kötelező, a rozsnál pedig 05 százalék lesz az arány. A közgazdasági párt garbonaszindikátus létesítését javasolja, de ezzel a tervvel még nem foglalkoztak. A kormány elhatározta, hogy a gyufakelesúti maradványának egy részét, mintegy 13 millió pengőt, az ország egyes vidékein jelentkező megokolatlan földáresés meggátlására és a bajba jutott gazdák válságának enyhítésére fordítja. E célból ötös bizottságot szervezett, amelynek úgy hivatásáról, mint eddigi működéséről téves vélemények alakultak ki. Pesthy Pál volt igazságügyminiszter, az ötös bizottság elnöke ebben, az ügyben a következőket mondotta: ■— Mindenekelőtt azt a téves híresztelést kívánom megcáfolni, mintha a bizottságnak az volna a feladata, hogy a bajba jutott kis-, közép- és nagybirtokosok ingatlanait feltétlenül megvásárolja. Erről a bizottságnak ez idő szerint rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök elégtelensége következtében egyelem nincs és nem is lehet szó, már csak azért sem, mert ha az államnak minden felajánlott birtokot meg kellene vásárolnia és ha, ami természetes ilyen kérdésben, egyesek kedvezményben részesítése ki volna zárva, az ilyen megoldás olyan áldozatot jelentene, amit az állam magára nem vállalhat. Az ötösbizottság feladata . A kisbirtokoknál a bizottságnak feladata az, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete útján megvizsgáltassa az ország egyes körzeteiben a bajbajutott kis egzisztenciák anyagi helyzetét és ott, ahol az elviselhetetlen kamatterhek miatt a kisbirtokosok anyagi egzisztenciája veszélyeztetve van, sürgős közbelépéssel igyekszik segíteni. Ezt a semmiséget a bizottság úgy kívánja megvalósítani, hogy gondoskodni akar arról, hogy az elviselhetetlen kamatozású terhek egy része kedvező feltételű hosszúlejáratú kölcsönre konvertáltassék és a törlesztéses kölcsönön felül fennmaradó terhekről az érdekelt hitelezőkkel olyan megállapodások létesíttessenek, amelyek a kamatok mérséklése útján a tőketörlesztési határidő kitolásával lehetővé teszik a kisgazdát terhelő kamatoknak olyan mérvű leszállítását, amelyet a kisgazda a termények mai értékesítési válsága mellett is képes elviselni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden előterjesztett kérelmet kedvezően intézhetnek el, mert hiszen számos olyan eset fordul elő, ahol különböző körülmények miatt a szanálás a legjobb akarat mellett sem lehetséges. A szanálás előfeltételének tekinti a bizottság azt, hogy azok a kisgazdák, akik a létminimumot meghaladó ingatlannal rendelkeznek, főleg a 30 holdnál nagyobb ingatlannal rendelkező kisgazdák, hozzájáruljanak ahhoz, hogy terheik csökkentése érdekében ingatlanaik egy része továbbeladásra alkalmas időpontban értékesíttessék.A közép- és nagybirtokoknál a bizottság feladata az, hogy a Magyar Földhitelintézetek Szövetsége és a Magyar Földhitelintézet útján kivizsgáltassa azokat az eseteket, ahol a közép- és nagybirtokosok szanálása ingatlanaik egy részének parcellázása útján történő eladásával vihető keresztül. Ezeknél az eseteknél sincs azonban szó arról, hogy a bizottság akár az egész birtokoknak, akár azok egy részének az állam által való megvásárolását, vagy az állam kockázatára való parcellázását javasolja. A megoldás ezekben, az esetekben az volna, hogy ott, ahol a közép- vagy nagybirtok egy részének megvásárlására megfelelő anyagi erővel rendelkező vevők jelentkeznek, ezeknek a vevőknek a vételt lehetővé tegyük azáltal, hogy úgy a parcellázás során megveendő, mint régi ingatlanaik jelzálogi lekötése mellett kedvező feltételű törlesztéses kölcsönt nyújtsunk vételeik finanszírozására. 556 birtok ügyét intézték el . Ami a bizottság eddigi működését illeti, mondotta Pesthy Pál volt igazságügyminiszter — meg kell állapítanom, hogy a bizottság szervezeti szabályainak a kormány részéről ez évi október 5-én történt jóváhagyása óta a bizottság sorozatos ülésekben az Altruista Bank által feldolgozott és előterjesztett 164 nagy- és középbirtok ügyével, a Magyar Földhitelintézet által feldolgozott és előterjesztett 43 közép- és nagybirtok ügyével és végül a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete által megvizsgált és előterjesztett 349 kisgazda ügyével foglalkozott s ezekben az ügyekben meghozta döntését, illetőleg határozatát. Ugyancsak foglalkozott a bizottság azzal a munkálattal, amelyet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete az 1930 január elseje óta a földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett és onnan az ötös bizottság megkeresésére folyó évi október 13-ikit óta a KOSZ-hoz áttett árverési hirdetmények feldolgozása terén végzett. Hasonlóképpen letárgyalta a bizottság Hadd János grófnak, a KOSZ elnökének, azt a javaslatát amelyet ő 1930 augusztus 20-án a bajbajutott kisgazdák szanálása érdekében előterjesztett memorandumának kiegészítéséül kidolgozott. , , ,, Közvetítőre nincs szükség — ki kell még térnem arra — folytatta Pesthy Pál —, hogy a bizottság értesülése szerint egyes községekben megjelent egyének, akik a bizottság megbizottainak tüntették fel magukat, közbenjárásukért költségelőleget szedtek el egyes gazdáktól. Minthogy a bizottság senkit közvetítéssel meg nem bízott és a jövőben sem fog megbízni, tudomására hozom a bizottsághoz fordulni óhajtó gazdáknak, hogy semmiféle közvetítőre szükség nincs. Kérelmeiket közvetlenül intézzék akár a bizottsághoz, akár a szanálási akcióban közreműködő három altruista intézethez. A 150 hat. holdon aluli földbirtokkal bíró gazdák kérvényeiket lehetőleg a K0S7-hoz, az ezenfelüli földbirtokkal rendelkezők pedig a Magyar Földhitelintézethez, illetőleg a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéhez nyújtsák be. . A népjóléti miniszter az inségakcióról Jelentettük már, hogy Ernszt Sándor népjóléti miniszter a kormányzót kérte fel az országos inségakció élére. A kormányzó eleget tett a felkérésnek, a népjóléti miniszter pedig teljes erővel látott hozzá a különböző nyomorenyhítő akciók egyesítéséhez és egységes irányításához. A népjóléti miniszter pénteken délelőtt Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel tárgyalt az insegakció állami támogatásáról, délután hat órakor pedig a kormányzónál jelent meg és részletesen beszámolt a kormányzónak az akció jelenlegi állásáról. Egyben előterjesztést tett arra vonatkozóan, hogy a fővárosi, vármegyei és vidéki városi törvényhatóságok inségakcióit milyen módon bonyolítsák le és kik legyenek illetékesek az inségakció ellenőrzésére. A vidéki inségakció Debrecenben Rázsó István Hajdú megye alispánja értekezletet tartott, amelyen az ínségakcióval kapcsolatos közmunkák kérdését tárgyalták meg és elhatározták, hogy a szükség szerint az ínségesek felsegítésére társadalmi akciót szerveznek. Makói jelentés szerint vitéz Purgly Emil főispán hívott össze a közmunka és az insegakció ügyében értekezletet, amelyen megállapították a beérkezett jelentések szerint, hogy a helyzet és a kilátások nem olyan rosszak, mint azt egyesek feltüntetni igyekeznie. Elhatározták, hogy a mintegy félmillió pengős állami támogatás nagy részét közmunkákra fordítják, ezenkívül a vármegye és a város területén társadalmi akciót indítanak meg egyöntetű eljárás szerint és ezt az insegakciót a munkaképtelenekre, elaggottakra és keresetképtelenekre, is kiterjesztik. Dombóváron Kenézy László főszolgabíró hívott össze értekezletet, amelyen elhatározták, hogy a képviselőtestület útján indítanak gyűjtést és a befolyó összeget szegénysorsú gyermekek tejjel való ellátására fordítják. Komárom—Esztergom vármegye főispánja, Huszár Aladár, a törvényhatósági bizottságban beszámolt a vármegye területén megindított insegakcióról és bejelentette, hogy a vármegye területén egyetlen ember sem fog éhezni a télen. Telket venni miért megy a környékre mikor Zuglóban már 2500 pengőért is 40 pengős havi törlesztés mellett kaphat, így időben és utazási költségben a havi részlet javarészét megkeresi. Vegyen tehát házhelyet Pesten, a VII kerületben és ne vidéken Fentieken kívül vannak drágább telkeink is a város minden részén, fölvilágosítás díjmentes, jutalékot fizetni nem kell. Székesi Részvénytársaság, VII. kerület, Almássy tér 8. szám,. — Telelén József 421-98, 306-89.