Budapesti Hírlap, 1931. február (51. évfolyam, 26–48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
Í93Í, FEBRUÁR 1, VASÁRNAP 3.H. A német mezőgazdaság talpra állítása írta Martin Schiele a küzélelmezés és a mezőgazdaság birodalmi minisztere Németország mezőgazdasága rendkívül súlyos válsággal küzd. Az országra az általános nyomorúság legnehezebb időszaka nehezedik. Millió és millió német polgár nyújtja ki kezét az állam felé a testi és szellemi ínség mélyéből. Ilyen példátlan társadalmi és nemzeti szükség idején fokozott az agrárpolitika jelentősége, mert hiszen ez van hivatva arra, hogy a nemzetgazdaság újra felépítéséhez alapkőül szolgáljon. Az agrárpolitikát és a közélelmezési politikát ma kevésbbé lehet egymástól elválasztani, mint bármikor. Ezt a tényt már Németország általános helyzetének futó képe is megvilágítja. Az elmúlt évben az árukereskedelemnek és az úgynevezett szolgáltatásoknak aktív egyenlege 1,9 milliárd birodalmi márkára rúgott. Azonban a jóvátételek és külfölddel szemben fennálló kereskedelmi kötelezettségek kamatszolgálata kereken2,9 milliárdot vett igénybe,és ennélfogva a német, fizetési mérlegnek egy milliárdnyi hiányát csak külföldi hitelből lehetett fedezni. Ha egyszer ezek a külföldi hitelek elmaradnak, — ésennek lehetőségét sem politikai, sem közgazdasági szempontból nem tekinthetjük képtelenségnek, — akkor a gazdasági szükségesség a birodalom kormányzását egész ridegen az elé a feladat elé állítja, hogy a fizetési mérlegnek bevételeit és a kiadásait teljesen a magunk erejéből fedezzük. S akkor az a túltermelés, amely a világgazdaságot a mezőgazdaságnak csaknem minden ágazatában fenyegeti, Németország agrárkülpolitikájával szemben azt a kategórikus imperatívuszt támasztja, hogy a behozatalt szorítsa le a minimumra. A német vámpolitikának és kereskedelmi politikának eme alapvető céljai tekintetében teljesen egyetértek azokkal a fejtegetésekkel átütelveket erre vonatkozóan Curtiusminiszter Génfben az európai tanácskozásnak terjesztett elő. Curtius miniszter ott kijelentette, hogy Németország,amelyet féloldalú fizetési kötelezettségekkel terheltek meg, kénytelen kivitelét fokozni és behozatalát apasztani. A behozatal apasztásának céljaira pedig egyáltalában nincs más mód, mint az, hogy hazai termelésünket növeljük, legelsősorban a mezőgazdaság terén, a behozatalban pedig a nélkülözhető javakat a lehetőségig korlátozzuk. . Ha a német agrárpolitikai hazai feladatainak súlyát helyesen ítéljük meg, akkor az agrárvámokat feltétlenül a rend biztosítékainak kell tekintenünk abban a mostani pillanatban, amelyben a német mezőgazdaságnak új, tartós és a viharokkal is dacoló alapokon való újjáépítését meg kell kezdenünk. Sohasem titkolta el, hogy nem tartom szerencsésnek azt a rendszert, amely ma a fennálló szerződések szerint az általános vámpolitikába az agrárvámok politikáját beleilleszti .Szükségesnek látom, hogy ettől a politikától eltérjünk, azonban viszont véleményem szerint éppen a mostani válság általános voltából következik, hogy óvatosan nyúljunk hozzá fennálló kereskedelmi szerződéseinkhez. Felfogásom szerint Németországnak a közeli jövőben a tárgyalásoknak ugyanazt a menetét kell követnie, mint amelyet Finnország esetében választott s amelyre már iparcikkeinek- egész sora miatt is feltétlenül- szüksége van. Németország gazdasági egyensúlyát az utolsó két évtized alatt politikai és gazdasági fejlemények világszerte szétzúzták. Ennek helyreállítását a mai gazdasági éshatalompolitikai erőviszonyok között el sem képzelhetjük anélkül, hogy itthon, hazánkban termelőerőinket a végsőkig meg ne feszítenék. Azok az erőforrások, amelyek a német mezőgazdaságban termelési lehetőségekként ott lappanganak, hatalmas nemzetgazdasági tartalékot rejtenek mágiáiban. Keserű szükségszerűség, hogy végre a külföld is belássa: Németországban a munkanélküliség között és az agrárválság között közvetlen okozati, kapcsolat áll fenn s hogy a munkanélküliség rendszeres leküzdéséhez elsősorban a német mezőgazdaság elpusztított termelési és jövedelmi viszonyainak helyreállítására van szükség. Ezzel pedig a falvakból való menekülés népességi és szociálpolitikai viszonyai a lehető legszorosabban összefüggenek. Az agrárválság tovább folytatódása a vidék további elnéptelenedését, s a munkanélküli tömegeknek és a tömegek nyomorának növekedését jelenti a nagyvárosokban. Ez az oka annak, hogy szememben az agrárpolitika a német mezőgazdaság mai állapota mellett egyben elsőrendű társadalompolitikai és állampolitikai követelmény is. (Copyright la Cmtitiei Maier Presse, Wienst, Bill., Friedertm.) .Sokáig járt ide, oda, kimérte az irányt és a távolságot... Hirtelen lehajolt és a fatorzsák között megpillantotta a madarat. A halott pipiske meg volt dermedve már, körülötte szétfújta a tollakat a szél... Tenyerébe emelte a hideg testet. — Szegényke, szólt hangosan és izgalma csillapodni kezdett. Elővette kését, és letérdepelt a földre. Mély gödröt kapart a parlagra, belefektette a madarat, majd ismét felemelkedett.... — Megöltem ... suttogott maga elé .... Ekkor már egészen kitisztult az égbolt. Nyoma sem volt a ködnek, csillagok szikráztak a végtelen magasban. Szétnézett és most már teljesen tájékozódott. Oldalt keskeny erdősáv mutatta a biztos irányt. A mellett kell bekanyarodni. Jobbkéz felől van a temető ... — Temető ... döbbent meg Dobóczki és valami ellenállhatatlan belső kényszernek engedve, sebes lépésekkel nekiindult. Odaérve, bekanyarodott a helység sövénnyel kerített kis temetőjébe. A sírkert üres volt már, csak a koszorús, csokrok, virágok özöne tarkált a hantokon. Tövig leégett gyertyacsonkok, szalagok, koszorúk, ahogy itthagyták az, élők a kegyelet virágait és lépéseik nyomát a szűk utak porában. Elbotorkált a keresztek között az elhagyatott hanthoz, amelyre fehérmárvány obeliszket emeltetett akkor... A kőbe ez volt belevésve:... Dobóczki Pálnné... Élt 24 évet... — Pipisk ... Pipiske ... Lerogyott a sírra és mélységesen mély, igaz bűnbánattal sokáig zokogott, keservesen... Egy osztrák lap híre Vienne követ látogatásáról BÉCSI, jan. 31. A Deutsckest KrenskVeihe Tageszeitling szerint a budapesti francia követ látogatása Bethlen gróf miniszterelnöknél Franciaország demarsénak tekinthető Bethlen gróf bécsi utazása miatt, amely demars Franciaországnak a revíziós blokk megalakulásától való félelme folytán történt. A lap ezután a következőket írja: Nem titok, hogy Franciaország Bethlen gróf bécsi útját úgy fogta fel, mint politikai sakkhúzást saját maga és szövetségestársai, a kisantant-államok ellen. Noha Bethlen gróf ismételten hangsúlyozta, hogy utazása semmiféle idegen hatalom ellen nem irányul, a francia kormány mégis szükségesnek látta, hogy Budapesten lépéseket tegyen. Ez természetesem egészen hihetetlen eset, mert bár a legyőzött államokat sok joguktól megfosztották, politikai működésük amveré vdtma érintetlen maradt. Mindenesetre egészen közömbös, hogyan gondolkozik Franciaország Európa legújabb fejlődéséről és közömbös az is, vájjon Ausztria megérzi-e az új idők szelét és politikai hajójának vitorláit annak irányába fordítja-e. * A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes lapok és hírügynökségek olyan híreszteléseket közöltek, mintha a budapesti francia követ lövet diplomáciai lépéseket tett volna Bethlen István gróf miniszterelnök legutóbbi bécsi útjával kapcsolatban. Ezzel szemben illetékes helyen határososan megállapítják, hogy ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznel. Illetékes körök óvatosságra intik a magyar közvéleményt az ilyen nyilván tendenciás hírekkel szembat, amelyek rosszakaratú szénremek ajkaszásból keletkeznek. . Mesek» népszámlálás lengyelellenes atrocitásai PRÁGA jan. 31. A Bohémia közli Cseh-Szlovákia lengyel politikai köreinek a Cseh-Szilézia lengyel lakosságával szemben a népszámlálás alkalmával gyakorolt mesterkedésekről szóló jelentését E szerint a belügyminisztérium által a sziléziai kerületi hatóságok számára kibocsátott rendelet azt az utasítást tartalmazta, hogy a népszámlálási biztosok fogadják el a nemzetiség meghatározására a slonzák (sziléziai) megjelölést. Számlálóbiztosokká természetesen cseh nemzetiségűeket neveztek ki. Ezek a számlálóbiztosok a gyakorlatban úgy alkalmazták az utasítást, amely szerint megengedhető a nemzetiségnek afewaart-ként való megelölése, hogy mindenkit, aki Sziléziában született, kényszerülnek arra, hogy sziléziai nemzetiségűnek vallja magát. Aki ennek ellenére lengyel nemzetiségűnek vallotta magát, azt beidézték a kerületi hatóságra, ahol szabályos nyelvtani vizsgálatnak vetették alá. Minthogy a sziléziai lengyel nyelvjárás az irodalmi nyelvvel szemben bizonyos eltéréseket mutat, ezt a cseh-szlovák számlálóbiztosok annak a megállapításait használták fel, hogy az illető nem lengyel és legfeljebb sziléziai illetőségűnek jegyezheti be. . Változások a népjóléti minisztériumban Ernsztó Sándor népjóléti miniszter a rokantelátási főosztály, továbbá a tisztviselői betegellátási alap vezetésére megbízott Angyal Kálmán miniszteri tanácsost ezeknek az ügyosztályoknak a vezetésétől felmentette és a rokkantellátási osztály vezetésével Ahsbahs Sándor lovag miniszteri osztálytanácsost, a tisztviselői betegellátási alap vettesével pedig Henzeg Jenő miniszter osztálytanácsost bízta meg. Peyer Károly ügye a mentelmi bizottság előtt . A képviselőház mentelmi bizottsága február 4-én délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen Kiskos István mentelmi ügyével foglalkozik, majd Peyer Károly ügyét tárgyalja, akit a házszabályok 193. paragrafusa értelmében utasított a Ház a mentelmi bizottság elé. A képviselőim pénzügyi és közigazgatási bizottsága február 4-én, szerdán délután hat órakor együttes ülést tart, amelyen a pénzügyminiszternek az állami egyenes adókról szóló hivatalos összeállítását tárgyalja. A képviselőház földmivésügyi, igazságügyi és pénzügyi, bizottsága február 4-én, szerdán , délután a pénzügyi és köigazgatási bizottság ülésének befejezése után együttes ülést tart, amelyen a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló 1925. évi XV. t.tc. alapján benyújtott pénzügyminiszteri jelentést tárgyalja. A váci választás Tóéról jelentik: A február 5-iki képviselőválasztási biztosa Csonka Antal most hirdetteki döntését az ajánlások felett Koris Gyula államtitkárnak 4753 aláírását,ÜzenteJózsefnek 589 aláírását fogadta el, úgy hogy az utóbbinak 411 aláírást még pótolnia kell, Báthory József dr.-nak 572 aláírását fogadta el, pótolnia kell 428-at. Ezt a pótlást a két utóbbinak hétfőn, február 2-án reggel 6 óráig kell beadnia. Példátlan siker jegyében folyik Szénás Sándor selyemmaraii alvására melynek oka ... a hihetetlen olcsó árak és a legjobb minőségek IV., Bécsi utca 5, a Beász Ferenc utca sarkán....