Budapesti Hírlap, 1931. július (51. évfolyam, 146–172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

I * I1 A vak ház Irta Lőrinczy György Szóról-szóra beteljesedett mindaz, amit Margit doktor megjövendölt. A Vak-kutat nemcsak ő fedezte föl. Fölfedezte a Bach- Btein és Walther nevezetű nagy vegyészeti gyár is, melynek irodáiban Margit doktor éveken át dolgozott, míg a doktori diplomához eljutott. És a Bachstein és Walther révén fölfedezte a Részvénytársaság, vagyis az egész világ is. A porlaki nagy szemetesládából, amit a tarlók mezítlábas cigánygyerekei és a róna viharlábú orkánjai telesöpörtek giz-gazzal, hamarosan Gsodakút-Részvénytársaság lett. A vak kutat, amibe nézni se tudott az ember szédülés nélkül, gondosan kitisztogatták, kívül-belül rendbeszedték, fölibe nagy bolond hodályt építettek, nehogy a cigánygyerek meg az orkán megint beléköpdössön. A hodály falaiból apró ablakok leskelődtek a köröskörül készülő újvilágra: hadd lássam, mibe töritek a fejeteket? _____ A kiabáló nagybetűk, amik mindenfelé szétnyújtózkodtak, szüntelenül felelgettek a vak kút kiváncsi kérdéseire. Bachstein és Walther töri a fejét. Az apró ablakok, a vak kút szemei, olykor kinyíltak és a homályban, ami a szemekből kisötétlett, mindenféle ismeretlen és gyanús illat omlott be a környék tiszta párázatába. A vak kút köpködött és prüszkölt. Fölötte és körülötte gépek duruzsoltak és káromkodtak. A vak kút kinyitotta idegen, szemét. Széjjelnézett a Bachstein és Walther szemével. Hogy mit látott a vak kút, azt nem tudhatjuk. Utóvégre mi se vagyunk mindentudók .Valószínű, hogy napról-napra többet látott, talán mindent is, ami körülötte végbemegyen. Hogyan nőnek ki a csupasz tarlóból a dúslombú ligetek, angolparkok s a kavicsos és makadámos, árnyékos és illatos promenádok. A verejtékező, a szántóvető magyar paraszt eltűnik. Senki se kérdezi, hová lett; mindenki tudja, hogy a Vak fént-nak nincs rá szüksége. Csodakútnak karpaszományos, aranygalléros idegen csavargó lakájok kellenek, akik egyetlen nyelvvel száz nyelven beszélnek. És az aranygalléros lakájok seregestül özönlenek Csodakútra. A bámészkodó környék ujjal mutogat rájuk: — Ni, a vak kút cselédjei! És Csodakút csodálkozik. Ugyan mit szerethetnek úgy az ő régi csúfnevén, hogy az egész újvilágot az ő ócska nevén hívják még most is! A büszke újkor! Gyűlöli a múltat, mégis azzal cicomázza a jövendőt. Csodakút itt van, de Vak kút itt maradt. Milyen makacs, milyen konok vén gyerek! Vak kút meghalt s mire föltámadt, Csodakút lett belőle. Maga a föltámadás azonban nemcsak Csodakút Részvénytársaság híres újvilágán ment végbe, hanem még inkább a tíz Porlaky-kúrián, ahol egymásután támadt föl a Porlakyak ősi dicsősége és fénye, mindenestül. A Csodakút Részvénytársaság megvásárolta Vak-kutat a Porlakyaktól és pontos fizetőnek bizonyult. Mind a tíz Porlaky-kúria minden adósságát kifizette és minden kúria tulajdonosa még azonfölül huszonötezer pengőt kapott. A kapukon már hintakönnyű bricskák gördültek ki és be, amiknek a bakját címeres pokróccal takarták be. Az ekét címeres ökrök húzták. A címer egyszerre mindenütt ott termett, mint a családi föltámadás szimbóluma. Címer nélkül nincs föltámadás! S miután ferbli és cigány nélkül sincs, tehát föltámadt a cigány és a ferbli is. Lám, eszerint tehát minden sikerült, csak a bolond Porlaky Kamilló tréfája nem. Az öreg Kamilló meg akarta tréfálni a Porlakyakat, vagyonát végrendelete szerint csillagvizsgáló építésére, a vak kutat pedig a tíz Perlaky-kúriára, vagyis a Porlaky-dinasztiára hagyta és azzal vígan, nevetve hurcolkodott be a családi kriptába. Talán még most is, még ott is azt neveti, hogy milyen szépen megtréfálta és bolonddá tette a bolond Porlakyakat, ha még eddigelé nem voltak elég bolondok. De Porlaky Kamilló nem ismerte, talán sohase is látta világéletében a vak kutat. A vak kúttal nem lehet tréfálni. A vak kút most visszatréfál, komolyan veszi a tréfát. A vak kútból Csodakutat csinál. Magától értetődik, hogy a Perlaky-kúriákon is komolyan vették a családi föltámadást. Komoly tervek születtek az ősi disznótorok, névnapok és karácsonyok hagyományszerű ünnepeinek fölújítására. Az épületeket renoválták, úgy értve a dolgot, hogy az istállókat bevakolták. A kúria ebédlőjének hiányos tetőzetén be-belátogatott az eső, de az istállókban a barmok vígan abrakoltak. Ők nem áztak meg. Perlaky Giziké ebben az időben már Gizi néni volt. A család Gizi nénije, akinél mindig találhat az ember néhány kölcsönforintot, amit sohase kell visszafizetni. Gizi néninek romantikus múltját ennélfogva mindenki kegyeletesen számontartotta, de kíméletesen agyon is hallgatta. Mi is titokban tartjuk, csak bizalmasan áruljuk el és pedig kizárólag olvasóinknak, hogy Gizi néni huszonöt esztendeig volt a Barbacsy Kristóf menyasszonya, de miután ekkorára Barbacsy Kristóf nemcsak agglegénynyé, hanem generálissá is lett, Giziké pedig, amint sejthetjük, automatice nagykorú hajadonná, tehát hallgassunk az egész szerelmi históriáról. Semmi közünk hozzá. Giziké néni respektálta a régi romantika alapszabályait, nem sorvadt el bánatában* Nem. A szerelem teréről a közgazdasági térre csapott át. Családi ékszerek, tallérok és aranydukátok gyűltek a ládafiában* Perlaky Sándort, amikor apja-anyja természetes halállal eltávozott a hetedik számú kúriáról, Giziké vette pótanyai gondozás alá és Sándor méltónak mutatkozott a kitüntető rokoni figyelemre és a reménybeli örökségre egyaránt. A Sándor apa kúriáját a családi tradícióknak megfelelően ellicitálták ugyan, de az árverésén Giziké győzött és hat hét múlva diadalmasan lobogtatta a helyreigazított telekkönyvi kivonatot, mely a hetedik számú Perlaky-kúria jogviszonyaira vonatkozott. Porlaky Sándor akkor már az egyetemen rendezte saját külön szerelmi jogviszonyait dr. Détér Margittal. Az elvi rendezés meglehetős könnyen ment; Détér Margittal, mint kollégával mindennap találkozott, az egyetemen is, a Menzán is. Margit doktor végtelen bájos teremtés volt* Termete, persze, tökéletes, különben nem lehetne a jelen novella hősnője. Arcát klasszikus szoborszerűség tette széppé* Egyik profilja Minerva, a másik Diana.* A fele is elég ahhoz, hogy a férfi szív megbolonduljon. A Margit doktor nagy mandulaszeme okos és hideg. A legizgatóbb női szem, melynek fényén a lélek titokzatos. 2 hogy mezőgazdasági kivitelünk a magasabb vámvédelem dacára Ausztria piacán az eddigi mértékben helyt talál, sőt egyes vonatkozásokban még fejleszthető is lesz. * W* v Kedvezőbb értékesítési lehetőség a magyar termelés részére .y — Ugyanakkor azonos eszközök igénybevételével Ausztriának is mód adatik az ő idevaló ipari behozatalának fejlesztésére, anélkül, azonban, hogy ezáltal a magyar ipar érdekei veszélyeztetve lelőnének. A szerződéses megállapodás kettős célt szolgál. Egyrészt Magyarország mezőgazdasági termelése számára piac biztosítása, másrészt annak biztosítása, hogy e mezőgazdasági termékeknek Ausztriában bekövetkező áremeléséből eredő előnyben a magyar mezőgazdasági cikkek is részesedjenek. A magyar kormány feladatává válik, hogy a szerződésből kifolyólag az export részére hitel és egyéb uton juttatott előnyök az egész vonalon a mezőgazdasági termelők javára érvényesüljenek, ami szükségessé teszi a kivitel megfelelő megszervezését. Összefoglalva: ettől a szerződéses megállapodástól egyrészt a két állam közti forgalom megélénkülése, másrészt a magyar termelés részére kedvezőbb értékesítési lehetőség várható. Ambrózy Lajos gróf bécsi magyar követ az új szerződésről BÉCS, jún. 30. Az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés aláírása alkalmából a Neue Freie Presse holnapi száma közli Ambrózy Lajos gróf bécsi magyar követ nyilatkozatát, amelyben különösen azokra a szerződést kiegészítő rendelkezésekre utal, amelyeknek az a célja, hogy — támaszkodva a genfi fórum ajánlásaira — új élénkséget vigyenek be a két ország közt hagyományosan intenzív árucserébe. — Egyszerű kereskedelempolitikai újításról Van itt szó, — mondotta Ambrózy gróf — amelyről már sokat írtak, de sajnálatos módon ezekbe az írásokba nem egy tévedés is belecsúszott és különféle félreértések kerültek e tekintetben forgalomba. Ezért örömmel ragadom meg az alkalmat annak megállapítására, hogy az új szerződés kérdéses rendelkezései csak annyiban jelentenek nóvumot, hogy a szerződést kötő felek bizonyos kedvezményekkel előmozdítják a szomszéd országba irányuló kivitelüket. E kedvezmények hitelkönnyítésekből és hitelmérséklésekből állanak, ameyeket mindkét állam— ismétlem— saját gazdasági tényezőinek jogosult nyújtani bizonyos határokon belül. Ily határokat azonban meg kellett vonni, mert úgy Magyarország, mint Ausztria is figyelemmel akart lenni más államokhoz való viszonyukra, amelyekkel élénk kereskedelmi kapcsolatok fenntartása általános érdeke nemcsak a mi két országunknak, hanem egész Európának. A keevezmények határának megvonásával meg akarják akadályozni azt is, hogy a belső piacot idegen árukkal árasszák el; oly veszély ez, amely szükségszerűen káros hatásai lenne a behozatali cikkek árára is. Magyarország e tekintetben mindenesetre messzemenő módon figyelemmel lehetett az osztrák kereskedelmi mérlegnek ama rosszabbodására, amely Magyarországgal szemben az utóbbi években mutatkozott, úgy, hogy az új szerződés hatálybalépésétől e tekintetben javulás várható. Csak a serződés alkalmazása fogja majd megmutatni, hogy miként válik be ez az újítás. Ez oknál fogva a szerződés idejét rövidre kellett szabni, bár a gazdasági kapcsolatok stabilitása érdekében lehetőleg hosszú időre szóló szerződés látszik kívánatosnak. Megokolnak látszik mindenesetre az a remény, hogy a két állam közti forgalomban az új szerződés folytán csak élénkülés lesz észlelhető s a szerződés ily módon az országaink között régi idők óta fennálló kapcsolatok elmélyítésének lesz az eszköze. Csak ez lehet továbbra is az őszinte óhajtása és állandó célja mindama tényezők törekvéseinek, amelyeknek a mi baráti szomszédos viszonyunknak ápolása nemcsak kötelessége, hanem lelki szükséglete is. B.H. 1931. JÚÍLIUS 1. SZERDA Az osztrák parlament elfogadta a magyar és jugoszláv provizóriumot BÉCS, jún. 30. A nemzeti tanács és a szövetségi tanács váróbizottsága ma több kereskedelempolitikai törvényjavaslattal foglalkozott. A gabona és liszt vámemelése már a holnapi nap folyamán, szerdán életbe lép, az egyéb vámtételek fölemelése pedig július közepén. A Jugoszláviával és Magyarországgal fennálló kereskedelempolitikai szerződéseket is ideiglenesen meghosszabbították július 16-áig. Állítólag ma fogják megszavazni továbbá a kereskedelempolitikai felhatalmazási törvényt és a behozatali engedélyek bevezetését bizonyos agrártermékekre nézve. A nemzeti tanács főbizottsága a parlament plénumának ülése után szintén ülésre ült öszsze és úgy határozott, hogy a lisztvámla azonnali hatállyal 3,50 aranykoronás pótilletéket vet ki. Az új osztrák lisztvám ezek szerint a következőképen alakul: Magyarországgal és Jugoszláviával lefolyt jegyzékváltás alapján az osztrák lisztvám száz kilogramm lisztje a gabona autonóm vámtételének, vagyis tíz aranykoronának kétszerese, azaz húsz aranykorona, amihez még hozzá jön a 3.50 aranykoronás pótvám. Száz kilogramm liszt behozatali vámja tehát 23.50 aranykorona. Német kedvezmény a román gabonának BUKAREST, jan. 30. A Dimineaca részleteket tudott meg a német-román szerződésről. E szerint Németország nem kötelezi magát kimondottan arra, hogy bizonyos mennyiségű román gabonát átvesz, hanem csupán arra, hogy a román tengernyiek 60 százalékos, a román árpának 50 százalékos vámkedvezményt ad, ami által a román termelő körülbelül 12.000 lejnyi összeggel többet keres vagononként. Németország továbbá átvesz legalább 10.000 marhát és 80.000 sertést. Németország kötelezi magát a Franciaországba irányuló román húskivitel tranzitjának megkönnyítésére. Mindezekkel szemben Németország egész sor vámkedvezményt kap, amelyet azonban más országok is megkapnak. Ezek a vámkedvezmények főleg selyemre, parcellánra és bizonyos készárukra szólnak. A lap szerint a szerződés román siker. A szerződés érvényéhez hozzátartozik, hogy egyes tengerentúli államok, amelyekkel Németországnak előzetes megállapodásai vannak, hozzájáruljanak. A képviselőház ma délutáni ülésén egyébként Xem liberális képviselő tiltakozott a német-román kereskedelmi szerződés egyik pontja ellen, amely arra kötelezi Romániát, hogy Németországtól bizonyos ipari termékeket és gazdasági gépeket vegyen át. A képviselő szerint ez az eljárás helytelen, mert a román nemzeti ipar a legsúlyosabb válsággal küzd. Cseh aggodalmak a Magyarországgal való megegyezés késése miatt PRÁGA, jún. 30. A Lidove Listy írja: Az aratás küszöbönáll és a mezőgazdasági termények árának kérdése Cseh-Szlovákiában mindez ideig elintézetlen. Egyáltalán nem lehet tudni, hogyan fog Csehszlovákia szerződésnélküli viszonya Magyarországhoz befejeződni és mi lesz az osztrák és lengyel kereskedelmi szerződéssel. Cseh-Szlovákia meghatalmazottai elindultak a magyar delegációval való tárgyalásokra, de ugyanakkor otthon még elintézetlen maradt az a probléma, amely a csehszlovák delegáció tárgyalásaival egyik elengedhetetlen alapja. A delegátusok preferenciáik vámok alapján fognak tárgyalni,de a cseh-szlovák kormány erre a rendszerre vonatkozólag mindmáig nem egyezett meg. Pedig a kommány kötelezte magát arra, hogy gátat vet a növekvő gazdasági válságnak. A kormánynak kötelessége volna ezt az ígéretet teljesíteni. Meghosszabbították a magyarromán kereskedelmi provizóriumot A magyar-román kereskedelmi provizórium tudvalévően július 1-én lejárt volna; a két kormány kölcsönös egyetértésével a provizóriumot két hónappal meghosszabbították. A spanyol kormány titkos cenzúrával akarja leplezni a zavarokat Újabb nyolc választási halott — Általános sztrájk Granadában LONDON, jún. 30. A Daily Telegraph madridi levelezője szerint a helyzet Spanyolországban sokkal komolyabb, semmint az első pillanatban látszott. A kormány titkos cenzúrát vezetett be, úgy hogy a vidékről lehetetlen híreket kapni, vagy oda küldeni. A választás okozta nyugtalanság pedig még mindig terjedőben van. Malagában, ahol rendzavarások fordultak elő, elrendelték az ostromállapotot. A zavargásokra az adott okot, hogy a sztrájkoló munkások egy elfogott társukat ki akarták szabadítani, azonban a rendőrség ellenállásába ütköztek, amely sortüzet adott a támadó tömegre. Két ember meghalt és heten súlyosan megsebesültek. Almerillában (Granada mellett) súlyos kimenetelű összecsapás történt politikai ellenfelek között, amelynek hat emberélet esett áldozatul. A sebesültek száma igen nagy. Számos más városban, így Ciudad Realban, Granadában kihirdették az általános sztrájkot. A cortez-választások eddigi eredménye a következő: 52 szocialista, 28 radikális (Lerroux-csoport), 27 radikális-szocialista, 22 jobboldali republikánus (Zamora-csoport), 16 baloldali republikánus (Mocia-csoport), 30 különböző pártállású. A régi rezsim jelöltjei közül megbukott Bergami volt miniszter Lacortez egykori elnöke is. Erdélyben nem lesz kisebbségi egyetem BUKAREST, jún. 30. A szenátus közoktatásügyi bizottsága ma ismét foglalkozott Jorga miniszterelnöknek az egyetemekre vonatkozó törvényjavaslatával. Az értekezleten részt vett a miniszterelnök is. A bizottság élesen kifogásolta a törvényjavaslat két szakaszát, amely a kisebbségi egyetem felállításával foglalkozik. A támadás következtében Jorga kijelentette, hogy visszavonja a két szakaszt, mert nem hajlandó magát e miatt további támadásoknak kitenni.