Budapesti Hírlap, 1931. augusztus (51. évfolyam, 173–196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
B.BL 1931. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT A képviselőház szombaton reggel kilenctől éjfélig tárgyalja a felhatalmazási javaslatot, utána interpellálnak Viharos jelenetek és lovagias ügy Szilágyi Lajos felszólalása körül . A szocialisták frivol játéka a szanálási bizottsággal A parlamenti vita elnyujtása nem áll az ország érdekében Már szinte megszokhatta az új képviselőháztól a nagyközönség, hogy viharos ülések keretében tárgyalja az előtte fekvő felhatalmazási javaslatot, de, úgy látszik, a képviselőház is hozzájárul ehhez és napról-napra ismétli meg ezeket a viharokat. Mert a mai ülés is bővelkedett zajos és szenvedelmektől izzó percekben. A mai ülésen Szilágyi Lajos felszólalása körül támadtak botrányos jelenetek, amelyek teljesen távol állottak attól, hogy a felhatalmazási törvényt közelebb vigyék a megszavazása felé. Személyeskedéseik, sértegetések egész sora látott napvilágot a beszéd idején. Szilágyi Lajos Gaal Gastonnal, majd Rassay Károlyival keveredett éles szócsatába. Mindez pedig azért történt, mert Szilágyi ki merte mondani, hogy ő bizony Bethlen Istvánnak törhetetlen híve. Amikor pedig fejére olvasta Gaal Gastonnak a biharmegyei választások körül tapasztalt korteskedéseit, amennyire lehetséges, ez a viharos hangulat csak fokozódott és ebből később lovagias ügy is keletkezett. Ugyanis Gaal Gaston Eckhardt Tiborral és Farkas Tiborral provokáltatta Szilágyi Lajost egyik sértő kijelentéséért. A déli szünetig ezenkívül még az ülés elején volt egy pár zajos jelenet Fábián Béla mentelmi ügye körül s ha megemlítjük, hogy Mojzes János napirend előtt a födteher-rendezés során juttatott földek árát tette szóvá, amire Wekerle Sándor pénzügyminiszter megnyugtató választ adott, és hogy "Lakatos Gyula emelkedett hangú, adatokban bővelkedő s a mai ülés atmoszférájától komolyságával kiütköző és nagyhatású beszédet mondott, akkor végeztünk is a délelőtti eseményekkel. Egészen külön fejezetet érdemel a délutáni ülés, amely Fábián Béla másfélórás beszédével kezdődött és végződött a szocialistáknak olyan felháborító politikai magatartásával, amit megdöbbenve vett tudomásul úgyszólván az egész Ház. Peyer Károly a szocialista párt nevében egy szemrebbenés nélkül bejelentette, hogy a javaslatot nem fogadják el, sőt a javaslatban körülírt 33-as bizottságban sem hajlandók részt venni. Holott éppen a szocialisták voltak azok, akik a legerélyesebben sürgették egy ilyen bizottság kiküldését. Vezércikkünkben bőven foglalkozunk a szocialisták mai szereplésével és itt csak azt szögezzük le, hogy az ilyen frivolt játéknak ezekben az időkben nincsen helye és hogy egészen mást vár az ország közvéleménye, de különösen a szavazók, a munkások és szegény emberek tömege a politikai pártoktól és a képviselőktől. A szocialisták magatartása már ennél a bejelentésnél nagyon obstrukciógyanús volt. S hogy ez a gyanú nem alaptalanul támadt ellenük, azt később a napirendnél maguk a szocialisták bizonyították be, amikor dühös rikácsolással, padveréssel tiltakoztak az ellen, hogy a képviselőhöz holnap már tizenötórás ülésben siettesse a javaslatnak tető alá hozását. De teljesen leleplezték magukat, amikor azzal az indítvánnyal állott elő Farkas István, hogy tűzzék napirendre a keddi ülésre a választási visszaéléseket. Íme, a szocialista párt így akarja elintézni a válságos idők gazdasági bajait, így akar hozzájárulni a nemzetmentő munkához a legégetőbb órákban, hogy legsürgősebb tennivalónak a választási botrányokat találja és ezeket akarja dagasztani, hogy ezzel a parlamenti műviharok középpontjába kerülhessen és így akadályozza meg a szanálási munka folytatását. Mondanunk sem kell, hogy milyen felzúdulás támadt a szocialisták indítványára és hogy a képviselőház megszavazta a holnapi 15 órás napirendet. A szocialistákkal ez alkalommal és nagyon szerencsétlenül, együtt szavazott Gaal Gaston gazdapártja is. A holnapi ülés reggel 9 órakor kezdődik és tart éjfélig és minthogy a házszabályok a szombati napot interpellációs napnak írják elő, holnap interpellációkat is mondanak el, úgy, hogy a holnapi ülés az éjfél utáni órákba is belenyúlhat. A mai ülésről az alábbi tudósításunk számol be: Egyetlen gazdát sem mozdítottak ki birtokából Az ülés megnyitása után Almásy László házelnök bemutatta a miniszterelnök átiratát, amelyben közli, hogy a kormányzó Scitovszky Béla belügyminiszternek július 23-tól szeptember 12-ig szabadságidőt engedélyezett és ez idő alatt a minisztérium ideiglenes vezetésével Szekerle Sándor pénzügyminisztert bízta meg. Bejelentette továbbá, hogy Migray Gyula írásban kifogást nyújtott be hozzá Buchinger Manó megválasztása ellen azon az alapon, hogy a választások időpontjában Buchinger Manó a törvény értelmében nem volt képviselővé választható. Minthogy a kifogás a házszabályoknak megfelel, az ügyet további intézkedés végett átteszi a közigazgatási bírósághoz. Az elnök ezután bemutatta az állandó össszeférhetetlenségi bíróság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy a bizottság Zsóry Lajos képviselő összeférhetetlensége ügyében az első tárgyalási napot augusztus 27-re déli 12 órára tűzte ki. Mojzes János napirend előtti felszólalásában a vagyonváltságföldek és a földreform-eljárás során juttatott egyéb ingatlanok válságának leszállítását követelte. Wekerle Sándor pénzügyminiszter azonbtal válaszolt a felszólalásra. — Annyira sürgős dolga van a Háznak, — mondotta a pénzügyminiszter, — hogy ezzel a kérdéssel most nem foglalkozhatunk részletesebben, de lesz idő, amikor foglalkozni fog vele. "A bajokat és nehézségeket, amelyek felmerültek a kiutalt földek váltságának fizetésénél, maga is ismeri és mindent elkövet abban az irányban, hogy a nagy célt, amelyet a földreform annakidején szolgált, lehetőleg ne veszélyeztessék a mostani abnormális viszonyok. Azt az elvet követi, hogy ott, ahol a fizetési készség megnyilvánul, a legmesszebbmenő méltányossággal kell eljárni. Megnyugtatja a Házat, hogy a gazdáknak a birtokból való kimozdítása tőle függ, ezt a jogot magának tartotta fenn, tehát tudta nélkül nem is történhetik ilyesmi. Eddig különben még egyetlen gazdát sem mozdított ki birtokából. (Általános éljenzés és taps.) Zajos jelenetek egy mentelmi ügy körül Ezután Krüger Aladár, mint a mentelmi bizottság előadója, terjesztette be a bizottság jelentését Fábián Béla ügyében. Az előadó az ellenzék zajongása közben megállapítja, hogy a napló szerint Éber Antal beszéde folyamán állandó közbeszólások voltak. (Állandó zaj.) A mentelmi bizottság Fábián Bélát meghallgatása után a Ház ünnepélyes megkövetésére utasította. Bejelentette még az előadó, hogy Pakots József, Propper Sándor és Vázsonyi János kisebbségi véleményt nyújtottak be, melyben azt javasolták, hogy a Ház térjen napirendre az ügy felett. Pakots József, mint a kisebbségi vélemény előadója szólalt fel, melynek során az ellenzék zajosan tüntetett a mentelmi bizottság javaslata ellen. Az elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést és az ellenzék nagy zajongása közben hirdeti ki, hogy a többség elfogadja a mentelmi bizottság jelentését. A baloldalon ülő képviselők a padokat verve kiáltozzák: — Kisebbségi Kisebbség! Ellenpróbát! Fábián Béla ezután az elnöki emelvény elé lépve, felolvassa a Házat megkövető nyilatkozatot, majd folytatják a felhatalmazási javaslat általános vitáját. A felhatalmazási javaslat vitája • Lázár Miklós kifogásolja, hogy a kormány annakidején nem kért felhatalmazást a költségvetés növelésére. Miért kér tehát felhatalmazást a csökkentésre? A redukcióra vonatkozó intézkedéseket nem a 33-as bizottság, hanem a Ház plénuma előtt kellene letárgyalni. Úgy látja, hogy a tett intézkedések azt a célt szolgálják, hogy véget vessenek az egyre terjedő bizalmatlanságnak. A bizalom helyreállításának legegyszerűbb módja a bankzárlat feloldása volna. Beszéde végén bírálja a kormány gazdasági politikáját és hangsúlyozza, hogy adóemelésekről szó sem lehet. Szilágyi Lajos hitvallása a miniszterelnök mellett Szilágyi Lajos azt hangoztatja, hogy a leghatározottabban állást foglalt már a választások alatt a miniszterelnök mellett és ezt mindenütt nyíltan hirdette. Ebből szintén következik, hogy a törvényjavaslatot elfogadja. De az ellenzéki felszólalásokban felsorakoztatott érvek hatása alatt is el kell fogadni a javaslatot. Az ellenzéki felszólalások azt a meggyőződését erősítették meg, hogy ilyen súlyos helyzetben, amikor, mint Gaal Gaston mondotta, golyó van a nemzet testében, szavazatát a javaslat mellett kell leadnia. Ezekben a szomorú időkben egyetlen következtetést lehet levonni: Csonkamagyarország nem ország. A trianoni béke következményeit szenvedjük és ennek a javaslatnak a tárgyalásánál sem szabadna másból kiindulni. Az ellenzéki szónokok túl sötéten festették a helyzetet. Ne higgyék az ellenzéki pártok, hogy nagyobb bizalmat élveznek a nép széles rétegeiben, mint a kormánypárt. Senki sincs irántunk több bizalommal és nekünk kötelességünk tájékoztatni a népet, hogy bárki volna a kormány élén, bizonyos veszedelmet el nem háríthatott volna. Az ellenzék is tiltakoznék, ha a miniszterelnök elhagyná a helyét . Jelen voltam a pártközi konferencián és úgy vettem ki, hogy maguk az ellenzéki vezérférfiak tiltakoznának legjobban, ha a miniszterelnök venné a kalapját és otthagyná a helyét. Friedrich István is a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy Bethlen maradjon a helyén és végezze el azt a feladatot, amely Magyarország kormányzóelnökére hárul. — Mentsen Isten, hogy parlamenti krízis tetőzze meg a bajokat, ez volt Gaal Gaston álláspontja a választások előtt. Mennyivel inkább kell hogy ez legyen az álláspontja most. Gazdasági háború állott be, amely kegyetlenebb, mint a másikfajta háború, mert nemcsak harcképes férfiak, hanem asszonyok, csecsemők, mindenki con megy. Ami most van, az betörés az ország gazdasági életébe. Példa az ellenzéki magatartásra Rámutatott ezután Szilágyi Lajos arra, hogy amikor a világháború kitört, az összes ellenzéki pártok egységes álláspontot foglaltak el. Senkinek sem jutott eszébe az ellenzékiek közül, hogy az általuk gyűlölt Tisza Istvánnal szemben kutassák, hogy terheli-e bűn a háborúért. Tisza pedig hallgatott arról, hogy ő volt az egyetlen felelős államférfi, aki ellenezte a háborút. Most sem lehet más magatartást tanúsítani. — Tisza István a parlamentet együtt tarthatta a háború közepette is. Meg vagyok győződve, hogyha Gaál Gaszton lenne miniszterelnök, ma a parlamentet ő sem tartomá együtt. Felkiáltások a baloldalon: Honnan tudja"!! Szilágyi Lajos: Mert ismerjük egymást, együtt küzdöttünk. Vihar a bihar megyei választások körül Összecsapás Gaal Gastonnal és Rassay Károllyal Szilágyi Lajos azt hitte, hogy a választások során Gaal Gaston pártja különböző gazdasági szakértőket hoz be a Házba. Ez azonban nem történt meg, ellenben Gaal Bihar megyében a tisztviselőkről mint banditákról szólt. Gaal Gaston: Aki hivatali esküjét megszegte, bandita. (Nagy zaj.) Elnök rendreutasítja Gaal Gastont. Szilágyi Lajos (Gaal Gaston felé.) Nevezze meg a képviselő úr, kire értette, a főispánra, vagy az alispánra. (Állandó nagy zaj a baloldalon.) Gaal Gaston: Engem nem fog a képviselő úr terrorizálni! (Az elnök hosszan csenget.) Szilágyi Lajos: Aki ilyet állít, meg szokta nevezni, hogy kire értette. (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos ezután azzal folytatja beszédét, hogy Bihar megyében a választásait a legnagyobb rendben és csendben játszódtak le. Újra óriási zaj támad a baloldalon és a szélsőbaloldali képviselők a padokat verve kiáltják Szilágyi felé: — Mi nem hoztuk ide a választási dolgokat, miért beszél ezekről? A kölcsönről beszéljen! Szilágyi Lajos: Lehet, hogy történtek egyesek részéről sajnálatos kifogásolni valók, de ezzel szemben történtek azok az izgatások, amelyek az ellenzék részéről hangzottak el. (Nagy zaj a baloldalon.) Állandó zajban folytatja Szilágyi Lajos beszédét és azt fejtegeti, hogy Gaal Gaston pártjának jelöltjei nem az erőszak miatt maradtak ki a választások során, hanem azért, mert nem lehet Biharban azzal beköszönteni, hogy a volt kép , ide ők ilyenek meg olyanok, mert pártja egy... jelöltjének programmbeszéde például nem volt egyéb, mint a volt képviselők gyalázása. Az ő ellenjelöltje minden községben Apponyi Albertet gyalázta. (Óriási zaj.) A bizalom, amelyről Gaal Gastonék úgy hirdetik, hogy csak a kormánnyal szemben nincsen meg, elsősorban nincs meg az ellenzékkel szemben, ahol határozott újgyűlölet lett agitációjuk folytán. Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Igaz, úgy van! (Ellentmondások a baloldalon.) Szilágyi Lajos: Ralsay képviselőtársam megsértett engem. Úgy fog járni, hogy majd a halálom után tőlem is bocsánatot kér, mint annak idején Purjesz Lajostól, akit életében nem egyszer súlyosan megbántott, de amikor meghalt, a képviselő úr odament a halotthoz és azt mondta: „Bocsáss meg nekem, Lajos". Rassay Károly (kivörösödve kiáltja Szilágyi felé.) Határtalan hazugság elejétől végig az egész. (Nagy zaj az egész Házban.) Szilágyi Lajos: A sértő kifejezésekért majd tudni fogom a módját, hogy elégtételt vegyek. Rassay Károly: Nem fogok elégtételt adni. Aki halottra hivatkozik, hazudik, annak nem adok elégtételt. Puky Endre alelnök Rassay Károlyt rendreutasítja. Szilágyi Lajos: Ha Rassay képviselő úr nem akar elégtételt adni, pedig megsértett, akkor a magyar úritársadalom ki fogja közösíteni.Nagy zaj az egész Házban. Ezután a választási agitációról beszélt. Amikor egy párt azt hangoztatja a nép előtt, hogy az elégedetlenek jöjjenek hozzá, fs "Ugat 3 H/IG KAI/* MEGYI/M Gaal Gaston: Együtt nem, csak egymás ellen! Szilágyi Lajos: Jól ismerjük mi egymást tetőtől talpig. Gaal Gaston: Én olyan nyilatkozatot sohasem teszek, mint amilyent ön tett a miniszterelnök úrral szemben. Szilágyi Lajos: Amikor durván megsértettem a miniszterelnök urat, meggyőződésből tettem. Azóta ezt a kérdést háromszor, mindenféle formában elintéztem. A képviselők és urak közt szokásos módon két évvel ezelőtt elintéztem már. Rámutattam arra, hogy személye ellen azért intéztem támadást, mert azt hittem, igazat mondanak informátoraim, akik azt mondták, hogy a miniszterelnök úr a kormányzói állásra tör. Meggyőződtem azonban, hogy ez az állítás nem igaz és nyomban utána férfiasan, a parlament ülésein a legteljesebb elégtételt szolgáltattam neki. Hiába akarják tehát rám olvasni a miniszterelnök ellen tett kifakadásomat. A vita elnyujtása nem áll érdekében az országnak A vita elnyujtását nem tartja az ország érdekében állónak, mert máris cselekednie kellene. A szanáláskor kért felhatalmazást ő és egynéhány képviselő nem fogadta el, de a demokrata párt és Balsay elfogadta. Ismerteti ezután az 1924-es szanálási javaslat ellen elmondott beszédét. Szeder Ferenc szocialista: Akkor mondta azt a képviselő úr, hogy nem szív egy levegőt a miniszterelnök úrral? (Nagy derültség. Bethlen István gróf is hangosan nevet.) Szilágyi Lajos: Ezt akkor mondtam, amikor a képviselő úr pártjának tagjai közül 14-et kivezettek és én azt hittem, hogy a miniszterelnök ezen mosolyog. Ezután azt fejtegeti Szilágyi Lajos, hogy az ő útja az ellenzék útjától a frankhamisítási ügy tárgyalásánál vált el, mert akkor külön váltak a nemzeti érzésű emberek azoktól, akik ezt az érzést kevésbbé tolták előtérbe. Annak idején azt mondták, hogy függő helyzetben volt a kormány és azért kaptuk a külföldi ellenőrzést, ma pedig éppen ezt kérik ellenzéki oldalról. (Nagy zaj, ellentmondás.) — Kontrolt lehet kapni, ha azt ráoktiválják a nemzetre, de kérni nem lehet. Most, a múlt idők tapasztalatai után nyugodtan szavazza meg a javaslatot, mert, amitől annakidején félt, mindez nem következett be. Tízéves uralmat emleget Gaál Gaszton pártja, pedig annak idején Gaál elnöke volt a többségi pártnak, amikor éppen azokat a törvényeket hozták, amelyeket ma is pártjának egyik tagja kifogásolt. Legalább azt a két esztendőt vonják le abból a tíz évből (Nagy derültség.) és ne tájékoztassa úgy a pártja új tagjait Gaál Gaszton, hogy azok ne tudjanak erről az időről.