Budapesti Hírlap, 1932. június(52. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Budapest, 1932 r_ Lfl. évfolyamaira, «z&tw Szerda, Jtmtas 1 Megjelenik mind—nap, hátid kivételére!, E16- fixetées árak egy hóra 4 pangó, negyedórra 10 pangó 80 fillér. — A külföldön aseknek ma összegeknek a kéteseraaa aa előfizetési eljBudapesti Hírlap Főszerkesztő: CSAJTHAY FERENC Baarkeajtóaágya kiadóhivatal: Villa kerület, József-körút 5. Telefonszámi József 444-04. tól József 444-09-ig. — Levélcím : Budapest, A Pontafiók 55. — Kiadja a Budapesti Hírlap R.-T. A sötét felhő . Huszonnégy órán belül a német Brü- Hing-kormány után Románia Jorga-kormánya is lemondott. Régi időkben és más viszonyok között legfeljebb helyi koloritja és jelentősége volt az egy időbe eső középeurópai kormányválságoknak. Ebben a pillanatban azonban a német és román kormányválság jelentőség dolgában anynyira túlnő a két közvetlenül érdekelt állam határain, hogy egyáltalán nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a világ minden állama rezonál rá. Rezonál pedig, mert alig akad a világnak számottevő állama, amely fölött ne kísértene, úgy lehet az elkövetkező huszonnégy órában ugyanoly kormánykrízis lehetősége. A német és román kormányválságnak ugyanis végeredményben ugyanaz az eredője. A Brülling-kormány lemondásának ugyan látszólag politikai háttere és jellege van, a román Iorga-kormány bukását pedig hangsúlyozottan és szemmel láthatóan pénzügyi nehézségek okozták. Ám mindkét kormányválság előidézője alapjában a világgazdasági krízis, mert ugyan tudtak volna-e a gazdasági és megélhetési viszonyok mértéktelen leromlása nélkül oly átütő eredményt elérni és a német nemzet oly nagy tömegeit zászlójuk alá seregeltetni a nemzeti szocialisták és várjon jutott volna-e a kétségbeesett lépést jelentő agrárkonverziós törvényjavaslat megkockáztatásáig. Románia kormánya, ha nem kényszerítik erre, a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság mindent elsöpréssel fenyegető hullámai . A hét végső okában azonos kormányválság annál nagyobb figyelmet érdemel, de észrevehetően ébreszt is, mert az akuttá vált krízis egyik helye a volt középponti hatalmak egyike, másik helye pedig a világháborúban ellenséges antant-front egyik fillére, amelyet a háború befejezése óta mondhatni a mai napig hatalmas barátai éppen nem szűkmarkúan támogattak. Közép-Európa s benne elsősorban Németország gazdasági krízise épp egy esztendővel ezelőtt vált esedékessé. És csodálatos, még mindig nem mondjuk, hogy elkeserítő. «—Ahogy a mai napig semmi sem történt abban a tekintetben, hogy az egyre mélyülő és minden irányban visszaható kriscist felidéző problémák nem rövidlejáratú moratóriumokkal, de radikálisan megoldassanak. — És valóban lehangoló, hogy az európai sajtó a küszöbönálló lausannei konferenciát még e pillanatban is úgy harangozza be, hogy a német kormányválság várható megoldási módja, a német politika jobbrafordulása miatt a lausannei konferenciától egyelőre megint csak nem lehet eredményt várni. Csodálatos, mert valóban nem kell kivételes államférfi, bölcseség annak a felismeréséhez, hogy a német politikának a jobbrafordulását, ám nem kevésbé a romániai kormányválságot, voltaképpen a gazdasági és pénzügyi kérdésekben irányadó hatalmak halogató taktikája, a kivárás politikája tette immár elkerülhetetlenné. Németország évek hosszú korán át passzív magatartást kényszerített magára, mert vezető államférfiai ettől remélték államuk helyzetének tárgyilagos megítélését és jobbrafordulását. Egyik sem következett be. Ennek volt természetszerű következménye, hogy a hosszas szenvedést megelégelt német nép azok felé fordult, akikből több aktivitást, s egyáltalán aktivista szándékot érez ki, akik az aktivitás politikai és gazdasági eszközeivel akarják megjavítani a gazdasági helyzetet s egyebek között leküzdeni a munkanélküliséget is. Hogy ez a bizakodás, úgy lehet, nem hiú reménykedés, bizonyítja a német tőzsde viselkedése is, melyen a jobbfelé fordulás első neszére épp az ipari papírokban következett be hirtelen hossz. Jóvátétel, háborús és háború utáni adósság mindent egyennyomó problémáinak gyökeres és előzetes megoldása nélkül semmi értelme, hogy az érdekeltek leüljenek a zöld asztalhoz valuta- és egyéb konferenciákra. Románia agrárállam, Iorga kormánya tehát legalább az adósságokban fulladozó mezőgazdaságon akart ideig-óráig segíteni. Ez a konverziós törvény azonban nemcsak a belföldnek nem kell, hanem a Romániát eddig kölcsönökkel támogatott nyugati hitelnek egyöntetű oly tiltakozását váltotta ki, mely elsöpörte a helyéről Jorgáékat. Itt nem azon van a hangsúly, amit a nyugateurópai sajtó hangoztat: várjon Westarp, Papen, vagy Hitler valamelyik exponense lesz-e az új német kormány elnöke és várjon Titulescu, vagy Maniu lesz-e Iorga utóda. — A politika ma csak ekhős szekér, mely a gazdasági és pénzügyi kérdések egybefogott paripás istrángján nyikorog. A kormányválság veszedelme egyformán függ valamennyi szomszédunk feje fölött, ámde minden új kormány fölött ott terpeszkedik a teljes bizonytalanság sötét gondjánakfelhője és nem akad egyetlen elszánt tekintély, aki határozott gesztussal tisztítja meg a látóhatárt. Egyre azt halljuk, hogy ha nem történik semmi a nemzetközi areopág részéről, elkerülhetetlen a világgazdaság és vele mind az öt világrész társadalmi rendjének összeomlása. Azt kell hinni, hogy ezt akarják. A centrumpárti Papent bízta meg Hindenburg a nemzeti koncentrációs kormány megalakításával Ha nem sikerül a koncentráció, hivatalnok kormány következik — Kizárólagos uralmat követelnek a nemzeti szocialisták — Elkerülhetetlennek látszik az őszi új választás BERLIN, máj. 31. (Wolff.) A birodalmi elnök ma délelőtt folytatta a párt- és frakcióvezérek meghallgatását. A centrum részéről Kaas dr. prelátus és Perlitius dr., a német nemzeti párt részéről Hugenberg titkos tanácsos és Winterfeld tanácsos jelent meg. A birodalmi elnök fogadta ezután a német néppárt képviselőjét, Dingeldeyt, továbbá Drewitz és Mollath képviselőt, aki a gazdasági párt részéről jelent meg. Valószínű, hogy a délután folyamán befejeződik a pártvezérek sorozatos kihallgatása. Mindazok a pártok, amelyeknek képviselőit, a birodalmi elnök ma fogadta, kifejezésre juttatták készségüket, hogy közreműködnek a birodalmi kormányválság megoldásánál. A centrum vezetői azonban kijelentették, hogy a párt nincs abban a helyzetben, hogy valamilyen koalícióban résztvegyen. E nyilatkozat után a centrum pozitív résztvétele a kormányban nem jöhet szóba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a birodalmi gyűlésen a centrum részéről nehézségekkel találkoznék az új kormány, de — és ezt mértékadó helyen igen fájlalják — bizonyos, hogy nincs remény Brüning dr.-nak a külügyminiszteri szék számára való megnyerésére, ahogy ezt a birodalmi elnök is kívánta volna. xaphix iovívu Parren képviselő a dezignált kancellár BERLIN, máj. 31. A birodalmi elnök magfogadta Papent és a megbízásta adott neki nemzeti koncentrációs kormány alakítására. Papen a megbízást elfogadta. Papen holnap lép érintkezésbe azokkal a személyekkel, akik az új kormány tagjaiként szóba jönnek. Valószínűleg holnap, legkésőbb azonban csütörtök délelőtt annyira elkészül a kormány megalakításával hogy a birodalmi elnök elé terjesztheti a kinevezendő miniszterek listáját. . . A kormány valómínű tagjai A Papea-kabinetnek valószínűleg a következők lesznek a tagjai: Gayl báró vagy van der Ostem: belügy, Neurath nagykövet: Idilügy, Schleicher tábornok: hadügy, Warmbold volt birodalmi gazdasági miniszter: gazdaságügy, Gördelar dr.: munkaügy, Lining báró: közélelmezés, Joel miniszter: igazságügy, Schaetsel miniszter, postaügy’. A közlekedési tárcára még nincs jelölt. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy Papere a pénzügyi tárca betöltésénél elsősorban Schmitz tidvos tanácsoshoz, az I. G. Farbon már többízben emlegetett pénzügyi szakértőjéhez és Schiwerin-Krosick gróf minisztériumi igazgatóhoz fordul. Sehwerin-Krosick gróf a birodalmi pénzügyminisztérium költségvetési osztályának vezetője és munkásságáról Brüning is igen elismerően nyialtkozott, amikor nemrégiben Baselban a nemzetközi pénzügyi szakértők előtt is nehéz német költségvetési viszonyokat ismertette. Parlamenti körökben Papén megbizatását csak formaságnak tartják és nem hiszik, hogy akár neki, akár más politikusnak sikerülne öszszehoznia olyan koncentrációt, amelyben az összes polgári pártok résztvennének. A nemzeti szocialisták és a középpártok között fennálló ellentétekkiküszöbölése lehetetlennek látszik. Hindenburg nyilvánvalóan csak azért adott megbízatást koncentrációs kormány alakítására, hogy ezt a lehetőséget is kimerítse, mielőtt hivatalnokkormányt nevez ki, az új választások lebonyolítására. Hindenburg — mint ismeretes — már Brüning kancellár lemondásának tudomásulvétele után kijelentette, hogy a pátvezérek meghallgatása után azonnal dezignálja az új kancellárt s ezt az ígéretét be is tartotta. Kedden este véget értek az elnöki audienciák, Hindenburg rögtön megbízta Papent az új kormány megalakításával. A dezignált kancellár eddig nem játszott vezető szerepet a német politikában, sőt a centrumpártban sem. A centrum jobboldali szárnya, amely Papen körül csoportosul, elenyésző kisebbsége a pártnak. Papén formailag kilép a centrumból BERLIN, máj. 31. Papén megbízásával kapcsolatosan különösen érdekes az a kérdés, milyen álláspontot foglal majd el a centrum a Papen-kormánnyal szemben. A Germánia reggeli kiadásában polemizál azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint az új kormány élére centrumpárti személyiség kerül. Csodálkozva lehet feltenni a kérdést, — mondja a lap, — hogy tulajdonképpen miért engedték a válságot kifejlődni, ha Brünninget egyszerűen a centrum valamely másik tagjával akarják helyettesíteni. Semmiesetre sem akadhat olyan személy, aki, mint az új kormány vezetője vagy tagja, arra hivatkozhatna, hogy a centrumpárt bizalmi embere. A lap ehhez még azt a megállapítást fűzi hozzá, hogy felelős és tárgyalóképes kormány hiánya még néhány nap tartamára sem várható és éppen ezért a pénzügyi rend fenntartása érdekében haladék nélkül fontos döntésekre kell jutni. Érdekes, hogy a Germániának ez a kiadása egyúttal már tartalmazza azt a közlést, amely szerint a birodalmi elnök fogadta Papent a kormányalakításra vonatkozó megbékélés céljából. Politikai körökben már előzetesen sem volt titok, hogy a centrum egyáltalában nem fogadja helyesléssel Papén jelölését. Ily körülmények között feltehető, hogy Papén mindenkelőtt formailag meg fog válni frakciójától ugyanúgy, ahogy annak idején Gördeler, amikor a birodalmi elnök árcsökkentési biztossá kinevezte, szintén kötelességének tartotta, hogy kilépjen a német nemzeti néppártból. A döntés természetes” magától a centrumtól függ, amelynek mérvadó fóruma holnap, szerdán foglalkozik az új helyzettel. Bizonyos, hogy a birodalmi elnök Papén megbízásával a legtávolabbról sem gondolt arra, hogy a centrumot az új kormánnyal szembeállítsa, hanem éppen ellenkezőleg az volt a célja, hogy ily módon hidat verjen, amely végül — ha nem is azonnal — a centrumnak lehetővé teszi a közeledést az új kormányhoz. Ára 16 fillér A birodalmi gyűlés centrumfrakciója szerdán délelőtt összeült, hogy megbeszélje a politikai helyzetet. A helyzet tisztázatlan volta miatt döntés nem várható. Papén pályafutása BERLIN, máj. 31. Papén Ferenc centrumpárti képviselőt, aki ma este megbízást kapott a kormányalakításra, 1921- ben az északwestfaliai választókerületben választották a porosz országgyűlésbe. Azóta tagja az országgyűlésnek és a centrum jobbszárnyához tartozik. Papén 1879 október 29-én a westfáliai Wériben született s eredetien tiszti pályára lépett. A háború alatt awashingtoni német nagykövetségen katonai attasé volt. Miután erről a helyről visszahívták, alezredes és a 4. török hadsereg vezérkari főnöke lett. Elnöke a Germania felügyelőbizottságának és több mezőgazdasági szervezetnek s tagja a német-francia tanulmányi bizottságnak. A kabinet megalakítása után nyomában egybehívják a birodalmi gyűlést BERLIN, máj. 31. A birodalmi gyűlési pártvezérek tanácsa kedden este elutasította a kommunisták, a nemzeti szocialisták és a német nemzetiek indítványait, akik június 6-ára kívánták a birodalmi gyűlés egybehívását. Az elnököt felhatalmazták, hogy a birodalmi gyűlést, mihelyt az új kancellár hajlandó megtenni a kormánynyilatkozatot, haladék nélkül hívja egybe. Az olaszok véleménye RÓMA, máj. 31. Brüning lemondása — írja a Tribuna — nem jött meglepetésszerűen. Ami ezzel kapcsolatban a lausannei konfernciát illeti, — írja a lap — a német válságnak a konferencia előestéjén nincs nagyobb jelentősége, annál kevésbé, mert mindenki tudja Németország eltökélt szándékát, hogy nem hajlandó jóvátételeket fizetni. , , Tüntetések Berlinben BERLIN, máj. 31 A tengerészőrség mai felvonulásánál a város különböző pontján tüntetésekre került a sor, úgy hogy a rendőrségnek ismételten gummibotokkal kellett közbelépnie. A birodalmi elnök palotája előtt nemzeti szocialisták kísérelték meg a tüntetést. Kettőt közülök előállítottak. Tüntetésre került a sor a tengerészkaszárnyánál is, ahol a rendőrség szintén gummibotokat használt a tömeg ellen. A Moabit-hídon olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy a tengerészőrség csak a legnagyobb nehézségek árán tudta útját folytatni. Végül is a rendőrök megtisztították és lezárták a hidat. A belügyminisztérium épülete előtt 1500 ember tüntetett Hitler mellett. Ezt az alkalmat Goebels dr. nemzeti szocialista képviselő arra akarta felhasználni, hogy autójáról beszédet intézzen a tömeghez. Ezt a rendőrség megakadályozta. Itt négy nemzeti szocialistát és négy, állítólag pártonkívüli személyt vettek őrizetbe. A Bendler utcában mintegy ezer ember akart tüntetőmenetbe alakulni. Amikor a rendőrség közbelépett, kövekkel dobálták meg, úgy hogy lőfegyverét kellett használnia. A kövek három rendőrt, a leadott lövések pedig egy személyt súlyosabban megsebeztek. Goebels szerint a legsürgősebb a házfeloszlatás MÜNCHEN, máj. 31. A Völkischer Beobachter-ben Goebels dr. ,a következőket írja: Félmegoldásról nem lehet szó. Brüning mint külügyminiszter is lehetetlenné vált. A nemzeti ellenzék, amelyet Hitler Adolf reprezentál és vezet, szabja meg a dolgok menetét. A birodalmi elnök különleges bizalmával bíró kormánynak mindenekelőtt az volna a feladata, hogy feloszlassa a birodalmi gyűlést, új választásokat írjon ki. Ezenkívül helyre kell állítania a nemzeti szocialista mozgalom számára a gyülekezési, szervezkedési és sajtószabadságot s a nemzethez intézett felhívással összhangot kell teremtenie a nép akarata és a nép képviselői között. Rosenberg Alfréd hasonló szellemben ír a lapban és annak a reményének ad kifejezést, hogy Brüning Hitlernek adja át a helyét, akármilyen gyorsan is kell a változásnak megtörténnie.