Budapesti Hírlap, 1932. november (52. évfolyam, 246-269. szám)
1932-11-20 / 261. szám
1932. NOVEMBER 20, VASÁRNAP B. H. Az asszony és a rabló Verneuil-bemutató a Magyar Színházban Szombaton este mutatja be a Magyar Színház első külföldi újdonságát, Verneuil-nek, a legnagyobb sikerű francia szerzőnek, új, mulatságos vígjátékát, amelynek címe AZ ASSZONY ÉS A RABLÓ és amely Heltai Jenő átdolgozásában kerül a budapesti közönség elé. A színes, mozgalmas, érdekfeszítő és vidám jelenetekben gazdag újdonság főszerepeit Lázár Mária, Berky Lili, Törzs Jenő, Góth Sándor, Gőzön Gyula, Mály Gerő, Z. Molnár László, Tarnay Ernő, Sugár Lajos és Várady Lajos játsszák. — Rendező: Tarnay Ernő. — Díszlettervező: Gera Zoltán. Bemutatóig minden este és jövő vasárnap délután a Magyar Színház nagysikerű Zágonvígjátéka, a D Z S I M B I szerepel a színház műsorán. — Ma délután a „Harmónia" (mérsékelt helyárak). — Jegy egész narv váltható a színház pénztáránál és a jegyirodákban. Új telefonszám 33—8—33. Magyar Pedagógiai Lexikon Emlékezetes mozzanata marad az emberi művelődés történetének az az ülés, amelyen Diderot és d’Alembert vezetése alatt megalakult az encikkclopédisták társasága, hogy megajándékozza a francia nemzetet a nagy enciklopédiával. Ennek mintájára készült a hatalmas Encyclopedia Britannica, majd egy sereg másnyelvű lexikon, amelyeket egy csapásra beárnyékolt a most megjelenőben levő nagy olasz lexikon. Ennek szerkesztésére és kiadására Mussolini tudvalevőleg külön intézetet szervezett. A lexikális munkák ma már könnyű kezelhetőségüknél fogva, a tudomány csaknem minden ágát felölelik. Mégis házatpótló munka kiadására vállalkozott a Révai Irodalmi Intézet, amikor a Magyar Paedagogiai Lexikont megjelentette. Hogy szigorúan tudományos munkával állunk szembe, azt garantálja nemcsak a kiadóvállalat irodalmi hírneve, de az akörülmény is, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság égisze alatt jelent meg, amely két nagynevű pedagógus, Fináczy Ernő és Kornis Gyula közreműködésével Kemény Ferencet bízta meg a legfontosabb tudomány (a milliókat nevelő pedagógia valóban az) szerkesztésével. A hivalkodásnélküli cím alatt megjelenő lexikonnak most jelent meg az első fele. Ezerhuszonnégy sűrűn nyomott lexikonformátumú hasábon az ABC első felének címszavai alatt megbúvó pedagógiai fogalmakat öleli föl a nagy gondossággal megírt, szerkesztett,és sajtó alá rendezett első kötet. Tartalmának tudományos hitelességéről kezeskedik a nagyvonalú vállalkozás 165 ismert nevű munkatársa, akik közül csak néhányat emelünk ki. Betűrendben az élen halad Albrecht királyi herceg, aki a társadalmi gyermekvédelem és a gyermekvédő liga címszavakat írta. A Bencésrend pedagógiai érdemeiről Bognár Cecil, a ciszterciták munkájáról Bitter Illés, a ferencrendiek nevelésügyi szerepéről Balassa Brúnó számolnak be. A pedagógia elméleti problémáiról Fináczy Ernő és Weszely Ödön egyetemi tanárok adnak számot, a pszichológia kérdéséről Várkonyi Hildebrand egyetemi tanár, a filozófiai fogalmakról Nagy József pécsi egyetemi professzor, a földrajzi vonatkozású kérdésekről Fodor Ferenc egyetemi tanár, az élettudományiakról Szilády Zoltán, az orvostudományiakról Szondi Lipót, a patológia határán mozgó problémákról Schnell János, Éltes Mátyás, a pedagógus-társadalom szervezeteiről és mozgalmairól Bakos István tájékoztatják az olvasót. Már ez a néhány név garantálja, hogy száraz lexikális adatok helyett lebilincselően érdekes olvasmány tárul elénk a Pedagógiai Lexikon hasábjairól. Mélyen szántó tanulmányok ismertetik az egyes országok közoktatásügyét, a legújabb statisztikai adatok alapján. Döbbenetesen hat, amikor megtudjuk, hogy a cseh uralom alá kényszerített magyarság új nemzedékét mindössze 789 elemi iskolában tanítják magyar nyelven, mikor ezzel szemben 9544 cseh és 3202 német népiskola működik! Szomorú képet kapunk a szomszéd Ausztriához csatolt Burgenland közoktatásáról is, amely tíz év alatt elérte, hogy „a szétszórtan élő magyarság gyermekeit mindenütt német szellemben nevelik, német nemzeti öntudattal telítik'* 1. Öt tiszta magyar lakosságú községben: Alsó- és Felsőőrön, Őrszigeten, Felsőpulyán és Középpulyán ugyan ma is magyar nyelven tanítanak, de magyarországi tankönyveket nem használhatnak, osztrák kiadású magyar tankönyvet pedig eddig csak a három alsó osztály számára írattak, úgyhogy az öt felső osztály könyv nélkül nő fel (Csak zárójelben jegyezzük ide, hogy Franciaországban az elemi iskolák száma meghaladja a hetvenezret!) Tanulmányszámba menő címszavak ismertetik, — hogy csak néhány példát válogassunk ki, — az adenoid vegetációkat, az alaki fokozatokat (Weszely), alakpszichológiát, antropozófiát és autoszuggesztiót (Várkonyi), az autonómiák kérdését (Moór Gyula, Lépesd Antal, Balázs Andor, Decsi Imre), a belső szekréciót (Szondi), a behaviorizmust (Várkonyi), Bergson életét és filozófiáját (Nagy József). Czeke Marianne részletes tanulmányt írt Brunsvick Terézről, Nagy József az egyetemekről, Gyulai Aladár az erdei iskoláról, Geszti József a film pedagógiai szerepéről, Várkonyi Hildebrand az etikáról, Éltes Mátyás az intelligencia-vizsgálatról A kisebb címszavakban is tömérdek érdekes tudnivaló sorakozik egymás után. Ki emlékezne Akin Károlyra, a Magyar Tudományos Akadéma egykori természettudós tagjára, aki pedig igazán világcikkel, a levelezőlappal ajándékozta meg az emberiséget . Ki tudja, hogy a mai Olaszország népszerű ifjúsági szervezete, a balillák nevüket egy genovai Balilla nevű subáimtól nyerte, aki követ hajított egy olasz katonára s ezzel — talán akaratlanul is — jelt adott a fölkelésre. Vagy ki tudja végül, hogy a jaznboree, amelyre az egész magyar cserkészvilág oly lázasan készül éppen ezekben a napokban, zulukaffer szó és összejövetelt jelent? (Ezt az adatot Sik Sándor közli a cserkészetről írott tanulmányában.) Tanár és diák, szülő, orvos és kultúrpolitikus nem tehet egyetlen lépést sem a modern pedagógiai ismeretek, e tárháza nélkül. Bármilyen súlyos legyen is az állami költségvetés helyzete, ennek a könyvnek nem szabad hiányoznia egyetlen iskola könyvtárából sem. De egyetlen otthonból sem. LAMBRECHT KÁLMÁN dr. egyetemi m. tanár. * (Lengyel Menyhért új darabja Bécsben.) A bécsi Akadémietheater a jövő héten mutatja be Lengyel Menyhért „Spatz" című új vígjátékát, amely Budapesten „Pintyőke" címmel kerül a közeljövőben színre a Magyar Színházban. A darab főszerepét Mária Kramer játssza. * (Slezák Leó újra fellép a bécsi operában.) Slezák Leó, aki hosszabb idő óta nem szerepelt a bécsi állami operaházban, december elején ismét fellép és parádés szerepét, az Othellót fogja énekelni. * (Karinthy Frigyes Irodalmi előadása.) A Magyar Corlén Szövetség szemináriumában (V., Szabadság-tér 12.), kedden este 7 órakor Karinthy Frigyes ,A karikatúra az irodalomban" címmel előadást tart. FILHARMÓNIAI FŐPRÓBA MA D. E., hangverseny holnap, Opera, 18. vezényel: Dolmány Ernő dr. Közreműködik: Erica Morini. Jegyek a főpróbára 2 P-től, a hangverseny 2 P-től Koncertnél és Operában. A „KONCERT" HANGVERSENYEI: Jegyiroda vasárnap délelőtt is nyitva. H. Filharmóniai főpróba ma, 1412. II. Filharmóniai hangverseny holnap, 28. Opera. Bécsi filharmónia Brúnó Walterrel, 28. V. 8. Főpróba d. u. 4-kor népszerű helyárakkal. Ricci II. hangverseny, dee. 1. Pladgorsky csellóest dee. 2. Layer Mária ária és dalest, dee. 3. Waldbauer quartett: Beethoven-est 7. Fischer Annie zongoraest, dee. 8. Kost! Vehanen zongoraest, dee. 8. Jack Hylton jazz 15. (Labrida-színház.) Kodály gyermekkórus dec. 18. 7. *4 6. Kodály Jubileumi-est, rendkívüli Filharmóniai hangverseny, dec. 10. HEJBERMAN KEDDEN Vigadó 8. Visszamaradt jegyek ma d e. 10— 12-ig Bárdnál, Kossuth L.-u. 4., hétfőn Bárdnál és Ibusznál, Váci u. 1. (Szász.) * Magyar Női Vonósnégyes kamaraestje 29-én. Műsor: Beethoven f-moll, Kodály H. és Grieg g-moll. Jegyek Bárdnál. (Szász.) Heti hangverseny naptár Vasárnap. Filharmóniai főpróba Erika Morini hegedüművésznő felléptével, d. e. 11. Z. (Koncert.) — Tatjána Barbakofz táncmatinéja, d. e. 11. Belvárosi Színház. (Szász.) — Járosy Jenő dr. szerzői magyar nótaestje, fél 6. Z. (Bán.) — Színészek tarka estje, fél 9. Z. (Stúdió.) Hétfő. Filharmóniai hangverseny az Operaházban, Erika Morini felléptével, fél 8. (Koncert.) Kedd. Hubermann Boniszláv hegedűestje, 8. V. (Szász.) Szerda. Endre Béla női vokálegyüttesének hangversenye, fél 9. Z. (Bám.) Csütörtök. Jean Kiepura hangversenye, 8. V. (Rózsavölgyi.) — Ligeti Dezső ára- és dalestje, fél Z. (Szász.) Szombat. Szalay Lajos orgonaestje, fél 9. Z. (Szász.) Vasárnap. A Damith-jazz hangversenye, fél 9. Z. (Bán.) — Korvin Tibor ária- és dalestje, fél 8. Z. (Kieterem.)_ 17 SPORT Fehér érdemei betudásával fegyelmezetlenségéért dorgálásra ítélte a Torna Szövetség A Magyar Országos Torna Szövetség fegyelmi bizottsága, amely Szente Miklós társelnök elnökletével Fapp Vilmos dr. és Tóth István tagokból állott, a tanács által 1932 október 28-i ülésében Pelle István ellen elrendelt fegyelmi ügyben az 1932 november 17-én úgy a fenti bizottsági tagok, mint Oderszky Ferenc bizottsági póttag, nemkülönben Szalay József dr., mint a vádat képviselő előadó, Pele István terhelt és védője, Vermes Nándor dr., a BTC társelnöke részvételével megtartott végtárgyalás után a következőképpen határozott: A fegyelmi bizottság Pelle Istvánt vétkesnek mondja ki a szövetségi fegyelmi szabályzat 5. §-ának a), 1) és sz) pontjába ütköző fegyelmi vétségekben, ezért itt a fegyelmi szabályrat 7. §a) pontjában megállapított fegyelmi dorgálással bünteti. A fegyelmi szabálylét hivatkozott pontjainak magyarázete a) Vállalt epertbeli hitelesség kárt okozó elmulasztása. 1) A szövetség szabályainak, határozatainak vagy rendelkezéseinek bármily módon való megsértése, kijátszása, vagy az azok ellen való ellenszegülés. sz) Szövetségi terminusok nem respektálása, be nem jelentett rendezéssel való elfoglalása. A határozat indokolása ezután öt pontban felsorolja a tényállást, majd így folytatja: A tényállás alapján a bizottság úgy találta, hogy Pe István elkövette a határozat rendelkező részében megjelölt fegyelmi vétségeket az által, hogy a versenyszabályok ellenére a tornászfegyelem megszegésével a szövetség hozzájárulása nélkül részt vett a kalocsai tornaünnepélyen, kikényszerítette a szövetség hozzájárulását a miskolci bemutatón való részvételében és esze csökkentette a nyíregyházi bemutató erkölcsi eredményét, az erdélyi körutat a szövetség megkerülésével, hozzájárulása nélkül előkészítette és létrehozni szándékozott. A frankfurti versenyen való részvételét a szövetség határozata ellenére kierőszakolni akarta, a szövetség háta mögött a frankfurti Wintérrel levelezőbe bocsátkozott, feltételeket szabott, e levelezéssel a verseny rendezősége előtt a magyar szövetséget és a magyar torna ügyeit furcsa megvilágításba helyezte. Saját bevallása szerint is tűrte volna, hogy erdélyi körútján, mint román származású egyént tüntessék fel és mint ilyent ünnepeljék. Mindezek a cselekmények oly fegyelmezetten tettek, amelyekért Pelle István súlyosabb büntetést érdemelne. A bizottság azonban ettől a súlyosabb büntetéstől eltekintett, mert figyelembe vette fiatal cserét, Los Angelesben szerzett érdemeit és különösen tud, hogy cselekményeit ledről idegen befolyások hatása alatt követte el, továbbá, hogy hibáit sérteet maga is beismerte és ezen enyhébb ítéletében kifejezésre jutott a bizottságnak az a reménye, hogy jövőben olympiai gyójtéssel * nemben még fokozottabb mértékben megkívánt tomászfegyelneevőséggel fogja Pete István a magyar téma ügyit — ezt a nagyfontosságú mreseti ügyet — szolgáini. A fegyelmi határozatot nyolc napon belül a követség tanácsához lehet megfellebbezni. Bartaliz Aladár, a MOTESZ ügyvezető alelnöke, a Pelle-üggyel kapcsolatban a következő kijelentést tette: „A Ternász Szövetséget a Pelle-ügy nyilvánosság elé kerülése óta állandó támadások értik, amelyeknek fő része azt kifogásolta, hogy a szövetség a Petit-ügyet felfújta. A szövetség az egész vizsgálat alatt egyetlenegy alkalommalaz nyilatkozott. Az ügy a túlpáalon tett nyilatkozatok alapján került a nyilvánosság elé. A fegyelmi bizottság ítélete bizonyítja, hogy Petit részéről szabálytalanságok történtek is az Ítélet maga azt igazolja, hogy a fegyelmi bizottság határozatát Pelle érdemeinek betudásával hozta meg. * A Főisteetai Sportszövetség jubiláris díszkőegyetése. A Magyar Főiskolai Sportszövetség, amely jelenleg Magyar Főiskolai Sportegyesületek Egyedüli®* név alatt működik, most ünnepli fennállásának heszenötesztendőe jubileumát. Az MF3B ebből s* alkalomból díszközgyűlést hívott egybe, amelyet vasárnap délelőtt 11 órakor tartanak a Testnevelés Háza nagytermében.