Budapesti Hírlap, 1933. január (53. évfolyam, 1–25. szám)
1933-01-27 / 22. szám
* ▲ Téli sport az influenza ellen A városban köd és sötétség, a nemrég leesett ló emlékekért néhány szürke hókupac. Az emberek buzgón és hittel szopogatják az ezerféle, egymással konkurráló „biztos hatású" gyógycukorkákat és várják az influenzát. A budai zsúfolt villamosokon szórványosan látni üdearcú fiatalokat, akik sídeszkáikkal és botjaikkal a hegyekbe igyekeznek. Igaz, hogy a hegyekben se sokkal több a napsugár, de legalább nem oly sűrű a köd, át-átcsillan a nap korongja is és a ködben nincs por és szénkorom. A pesti síelő lelki természtrajza külön tanulmányt érdemelne. Az Anna-kápolnánál és a Normafa-lejtőn, amikor még több a fű, mint a hó, a síelők tarka tömege már ellepi a terepet és gyakorolja művészetét. A keményre fagyott, de még mindig vígan zöldelő Normafa-lejtőn, amikor havat még csak keresve lehet rajta találni, oly bravúros lesiklásokat végeznek a sí fanatikusai, hogy az ember azonnal a mentőkre gondol. Az első hóesésnél a lécek egykettőre lesimítják a pár centis hóréteget, amely a déli olvadás utáni hideg időben oly síkos, mint a ferdére állított jégpálya. A sí barátainak mindez nem akadály, lelkesen űzik sportjukat a kemény, síkos, göröngyös pályán. Mit tudnának ezek a fiúk, ha valóban alkalmas síterület és jó hó állana rendelkezésükre! Mindannyian bajnokok lennének. Az utolsó hóesés kedvezőbb hóviszonyokat teremtett a budai hegyekben és a fiatalság nagy lelkesedéssel használja is a ritkán kínálkozó jó alkalmat. A budai hegyvidék hóborította lankái tömegesen csábítják ki, különösen vasárnaponként, a síelőket és a sétálókat. A kávéházi meleg barangjukat egyre többen hagyják el és cserélik fel egy kis vasárnapi egészséges sétával. A rócai is nagy vonzóerő, különösen a fiatalabbak számára, de számszerűleg nálunk a téli sportok között még mindig a korcsolyázás vezet. A be nem épített ,"grundokon" ott csillog hívogatóan a járókelő felé a jég, nem kell messze villamoozni, egy-egy órára a legelfoglaltabb ember is le tud szaladni a jégre, ha akarata van hozzá. A hideg levegőn való nem fárasztó testmozgás felfrissíti az ülő foglalkozású ember testét és idegeit egyaránt, a csalógó jég mozgásra ösztökéli, kicsalja a meseg lakásból és gátat vet a téli elpumilásnak. Különösen a gyermekek szempontjából fontosak ezek a könnyen megközelíthető jégpályák, a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, mint a felnőtté, amelyet ha nem elégíthet ki, idegesség, kedvetlenség bakjában nyilvánul meg. Rossz alvás, nyugtalanság, nyűgösködés, figyelmetlenség, nem evés stb. a megnyilatkozásai a ki nem elégítő mozgásszegény életmódbak. A három sportág közül a síelés gyakorol legnagyobb hatást az ember szervezetére. Hatása kiterjed az összes izmokra, az alsó és felső végtagot egyaránt erősíti, felfelé haladásnál a karós vállizomzat szerepe is fontos. A medence és a gerincoszlop mozgékonysága is szerepet játszik a síelésnél. Hatalmas inger a tüdő- és szívműködés számára is, különösen kezdő síelőknél, míg gyakorlottabbak sokkal kevesebb izommunkával, a szív és tüdő kisebbfokú megterhelésével végzik ugyanazt a teljesítményt. Az izmok gazdaságos, betanult összeműködése, koordinációja e jelenség oka. Már e tény egymagában is figyelmeztet a fokozatos, tervszerű előrehaladásra és a közbeiktatott pihenők szükségességére. Vérnyomásemelkedés, szívbaj és tüdőbaj nem tűri a síelést! A szívbeteg hamar rá fog jönni, hogy nem neki való a síelés, de a tüdőbeteg esetleg csak akkor, ha a síelés által fellobbant tüdőbaj már ágyba döntötte. Mielőtt valaki síelésre határozza el magát, nem csak azt nézze meg, hogy sífelszerelése rendben van-e, hanem azt is, hogy szervezete, alkata megengedik-e, hogy ezt a leghasznosabb, de bizonyos körülmények között ártalmakat okozó sportágat gyakorolhatja-e. Sérülések minden sportágnál előfordulnak, fegyekezettséggel, a bravúroskoások kerülésével és a saját képességeinek túl nem becsülésével jelentősen le lehetne számukat apasztani. A téli sportok megérdemelnék, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel propagáljuk őket. Nyáron az emberek nagy része magába szed egy kis napugarat, egy kis levegőt, de télen atarisztikus módon alig trondul ki lakásából, teljesen elpuhul. Nyárról maradt egészség-, ellenállóképesség-tartalékát csakhamar feléli és mire jön a télutó, arathat az influenza és mindenféle megfázásos betegség. A sport a civilizáció ártalmainak egyetlen hatásos ellenmérge, de nem elég, ha csak nyáron élünk vele. Az edzettség nem oly tulajdonság, amelyet elég egyszer megszereznünk, azt állandóan meg is kell őriznünk. Ennek pedig télen-nyáron a friss, szabad levegőn való mozgás a jól bevált módszere. Az influenza ellen való védekezés sem merülhet ki a járvány alatti óvntézkedésekben, a szerkezet ellenállóképességének tervszerű fokozása lehet csak az, ami a járványok ellen védelmet nyújt. Az idei influenza erősen fertőző jellegű, sokan megkapták olyanok is, akik máskor mentesek maradtak hasonló megbetegedésektől, de ha edzett, ellenálló szervezetbe jut a kórokozó csíra, azt az egészséges szervezet könnyebben, játszva küzdi le, mint az elpuhult, ellenállóképességgel nem rendelkező egyén. Ebből a szempontból a téli sportok túlnőnek -parteli jelentőségű ön se nem csupán a fiatalság játékos kedvtelései hanem valóban fontos egészségügyi tényezők ,mind az egyén, mind pedig a köz szempontjából. K. L. dr. — (A tábla feloldotta Lukács György dr. elleni csődelrendelő végzést.) A törvényszék néhány héttel ezelőtt több hitelező kérelmére, — mint ismeretes, — elrendelte a csődöt Lukács György dr. ellen. A csődnyitás ellen Lukács György dr. felfolyamodással élt a táblához. A tábla most feloldotta a törvényszék végzését és új eljárásra utasította a törvényszéket. A tábla előtt felfolyamodásában Lukács dr. azzal védekezett, hogy szabad vagyona van, mert a lefoglalt ingóságainak a becsértéke, a panaszosok követeléséhez mérten, aránytalanul magasabb, s vagyonként jelölte meg Cseh-Szlovákiában és egyéb helyeken lévő ingatlanait. A tábla kötelezte Lukács György dr.-t, hogy vagyoni kimutatást csatoljon és utasította a törvényszéket, hogy csak ennek megtörténte után döntsön a csődnyitás kérdésében. 1933. JANUÁR 27. PINTER B. H. A Galsworty állapota változatlanul aggasztó LONDON, jan. 26. Galsworthy állapota változatlanul aggasztó. Az író rendkívül gyenge. (A járásbíróság elrendelte Föld Mátyás elővezetését.) Vitéz Tóth Gyula hitelezési csalás vétségéért még annak idején feljelentést tett Föld Mátyás ellen és Borody Dezső dr. járó bíró többízben tárgyalásra is tűzte ki az ügyet, Féld Mátyás azonban minden alkalommal kimentette magát. Mára tűzte ki a járásbíró újból a tárgyalást, ez volt a negyedik tárgyalási nap. Föld Mátyás 10 óra tájban jelentkezett Borody bírónál azzal, hogy rosszul érzi magát. Borody dr. hellyel kínálta meg addig, amíg az ügy sorra kerül, ekkor ugyanis más ügyet tárgyalt. Később, amikor elérkezett a Feld-ügy tárgyalásának időpontja, vérője, Rosenzweig Sándor dr. bejelentette, hogy Feld Mátyás rosszul lett és kénytelen volt hazamenni. A sértett képviseletében Kneppe Béla dr. indítványozta, hogy a törvényszék rendelje el Föld Mátyás letartóztatását, Rónay Jenő dr. ügyészi megbízott az elővezetés elrendelését kérte. Borody bíró február 4-ére napolta el a tárgyalást, amikorra Föld Mátyást elő fogják vezetni. (Ungheria di Trianon.) Vagyis „Trianoni Magyarország" a címe egy szépkiálátású olasz könyvnek, amely most jelent meg Rómában. Érdekes a könyv keletkezésének története. Az „Amici dell’Ungheria" (Magyarország barátai) nevű olasz ifjúsági egyesület múlt év májusában pályázatot hirdetett tagjai között olyan monográfia megírására, amely egyrészt a trianoni békeszerződéssel foglalkozik Magyarországra való tekintettel, másrészt azt vizsgálja, hogyan oldható meg a trianoni szerződés revíziójának problémája. A pályázatból, melynek bírái az olasz politikai élet kiválóságai voltak, Domenico Barioli munkája került ki győztesen s az ő műve jelent meg most könyvalakban. Maga a könyv imponáló táji közeit is ággal csoportosítja a trianoni békeszerződésnek mindenekelőtt a politikai, azután a gazdasági következményeit. Egy harmadik fejezetben kimutatja, mennyire bonyolulttá tette a trianoni parancs a különböző országokba szétszórt kisbb cégek kérdését. A revízió lehetőségéről és mikéntjéről azt fejtegeti, hogy meg kell várni, míg a nemzetközi közvélemény túlkerül azon a holtponton, amit a revíziótól való félelem jelent. Azt a tényezőt, mely a revízió elvi elintézésére és végleges lebonyolítására alkalmas, a Népszövetségben látja. A könyv végén elsorolja a tranioni szerződésre és annak revíziójára vonatkozó irodalmát, amelyből megítélhető, milyen jó forrásból merítette adatait a szerző. Fejtegetéseinek helyességénél csak a magyarság iránt való meleg rokonérzés az értékesebb és a jólesőbb nekünk, magyaroknak. (A Szabadegyetem munkaterve.) A Főváros Népművelési Bizottsága tegnap tette közzé a Szabadegyetem 1932/33. tanév második szemeszterének munkatervét. A meginduló előadássorozatok felölelik a tudomány majdnem minden ágát, s így a közönség körében nagy érdeklődésre számíthatnak. Siklós Albertnak az olasz operáról, Halász Gábornak a legújabb magyar líráról, hirdetett előadásain operaénekesek, illetve előadóművészek működnek közre. Gerevich Tibor egyetemi tanár korunk művészetét, F. Takách Zoltán Attila birodalmának művészetét, Kőszegi László pedig Lotz festészetét ismerteti. Külön előadássorozat foglalkozik a színház világtörténetével (előadó Németh Antal), a szerbek és horvátok történetével, (előadó Bajza József), a büntetőjoggal (előadó Angyal Pál), a munkaadók és munkavállalók viszonyáról (előadó Alchelics Vid). Felöleli a tervezet az irodai és banküzemi racionalizálást és a kereskedőket érdeklő árusítás és vásárlás technikáját és lélektanát. Cholnoky Jenő egyetemi tanár a művelődések keletkezéséről tart előadássorozatot, Kenyeres Elemér pedig a kisgyermek lelki világáról. A természettudományok köréből,z orvosi kutatás, úttörősről, röntgensugárzásról, továbbá az élettudományokról. Grósz Frigyes főorvos, Ribrízy István, Farkas Géza, Huzella Tivadar és Ábrahám Ambrus egyetemi tanárok hirdettek előadásokat. A szabadegyetem előadásaira a beiratkozások megkezdődtek. A Népművelési Bizottság kéri a hallgatókat, hogy a torlódások elkerülése végett, előre iratkozzanak be. Beiratás: díj 2 pengő és tandíj egy tanfolyamra 3 pengő két tanfolyam- 3 pengő, összes tanfolyamokra 8 pengő- Beiratkozni a bizottság hivatalában (IV., Szép utca 5., félemelet 2.) délelőtt 9-től 2-ig és január 24-éig délután 5-től 7-ig lehet. Karácsonyi Jenőné grófné titkárja a bíróság előtt Felmentették Metzger Rubin Ferencet A törvényszék csütörtökön tárgyalta Metzger Rubin Ferencnek Karácsonyi Jenőné grófné uradalmi igazgatójának ismeretes ügyét, aki ellen okirathamisítás vétsége címén indult meg az eljárás. Az ellene emelt vád szerint Metzger Zürichben 1931 február 19-én megjelent az ottani m. kir. főkonzulátuson, magát bárónak mondotta és ezt a címet vetette be az ott kiállított útlevelébe. Metzger Rnbin tagadta bűnösségét és elmondotta, hogy 1928. évben fogadta őt örökbe Metzger Rezső Ferenc báró. 1927-ben próbaszolgálatra veték föl jelenlegi alkalmaztatási helyén, de rövidesen közölték vele, hogy a neve nem megfelelő és mindjárt ajánlották is neki, hogy majd egy báróval örökbefogadtatják, mert valószínűleg titkári teendőket is kell majd végeznie. Így történt aztán, hogy Metzger báró őt örökbe is fogadta. — A királyi hatalom most szünetel, — jegyezte meg erre az elnök, — ön tehát nem kaphatott báróságot, önt ez a cím meg nem illette, tehát miért használta azt? — Teljesen jóhiszeműen tettem ezt, kérem — válaszolja a vádlott, mert nem tudtam, hogy ehhez nincsen jogomi. Várady Brenner elnök ismertette ezután az igazságügyminiszter rendeletét, amely szerint a vádlott jogosult a kettős név használatára. Metzger Rubin folytatva vallomását, elmondta ezután, hogy az útlevelet az örökbefogadási irat alapján állították ki, 1929-ben. Az útlevéllel sokat utazott, svájci útja alkalmával figyelmezették, hogy nagyon kevés hely van már az útlevélben. Zürichben megkérte Hubai Sári titkárnőt, hogy a konzulátuson ragasztasson pótlapokat a könyvébe. A titkárnő Schmidt Pálné nevű zürichi ismerőséhez fordult, akinek sógora főkonzul és őt kérte meg az ügy elintézésére. Azt a választ kapta, hogy nem lehet pótlapokat beragasztani, hanem új útlevelet kell kiállítani. Ez meg is történt, az útlevéllel aztán tovább utazott, majd visszatért a fővárosba. Azzal fejezte be védekezését, hogy ha tudta volna, hogy ebből a dologból a legkisebb kellemetlensége származhatik, nem fordul a zürichi konzulátushoz. A törvényszék felmentette a vádlottat azzal, hogy nem igazolódott be, hogy közreműködött volna a svájci útlevél kiállításánál. Az ügyész fellebbezett. (A közisztviselők szövetkezetének főző csoportja.) A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete Főzőtanfolyamának januári csoportja szombaton délután fél 5 órakor tartja vizsgálandólutánját a Kossuth Lajos utcai árucsarnok-palota dísztermében. (A Pedagógiai Szemináriumok harmadik kötete) Kehrer Károly és Krehnyay Béla kir. tanfelügyelők szerkesztésében most jelent meg. A kötetben, amellyel befejezést nyert Pest vármegye tanítói kara, három éves pedagógiai munkásságának közlése, a természeti, gazdasági, rajz, kézimunka, ének- és testgyakorlás tanításának módjai tárgyaltatnak, úgy elméleti, mint gyakorlati alapon. A közölt gyakorlati tanítások a tárgykörök elemi iskolai tanításait bőven kimerítik, s közvetlenségükkel nagyon alkalmasak arra, hogy a tanító nevelőmunkáját megkönnyítsék. A mű minden könyvkereskedésben, valamint Pest vármegye kir. tanfelügyességénél megrendelhető. Ara 7 pengő. . (A főváros szükséglakás céljára megvásárolt egy gyárépületet.) A székesfőváros a Lingel-féle bútorgyár pillangóutcai gyárépületét 178.000 pengőért megvásárolta. Az épületben 44 szükséglakás rendezhető be, az átalakítások már folyamatban is vannak. ELŐADÁSOK Kornis Gyula ny. államtitkár előadása a Gyógypedagógiai Társaságban, ünnepélyes keretek között tartotta szakülését csütörtökön a tízéves jubileumát ülő Magyar Gyógypedagógiai Társaság a gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadótermében. Mottenbiller Fülöp ny. államtitkár elnöki megnyitója után átadta a társaság tiszteleti tagsági díszoklevelét Kornis Gyula ny. államtitkár, egyetemi ny. r. tanárnak. Kornis Gyula megköszönte a kitüntető tisztséget, majd A neveléstudomány elméletének jelentősége címmel tartott érdekes előadást. Azt fejtegette többek között, hogy a gyógypedagógusnak is szüksége van elméleti ismeretekre, hogy annál hatékonyabban szolgálhassa az élet, a tanítás gyakorlati feladatait. Elmélet és gyakorlat és nevelés kölcsönösen egymásra vannak utalva és szorosan kiegészítik egymást. Rátérve az elmélet fontosságára, rámutatott Ranschburg Pál dr. kiváló lélekbúvár működésére, aki már 1902-ben megalapította a gyógypedagógiai pszichológiai szanatóriumot. Kiemelte végül azt is, hogy pszichológia nélkül, nincsen gyógypedagógia, de viszont elmélet nélkül sincsen eljárásaiban tudatosan igazolt gyógyító nevelés. Az előadás befejeztével Sebülmann Adolf állami gyógypedagógiai igazgató A beszédzavarok legújabbkori problémái címmel tartott előadást. A Magyar Numizmatikai Társulat csütörtökön a társulat helyiségében felolvasóülést tartott, amelyen Berán Lajos szobrászművész a modern pénzhamisításról tartott előadást. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete vitaelőadást tart szombati délután 6 órakor az egyesület helyiségeiben volt elnök Szász Béla dr.: Nemzetiségpolitikánk válsága címmel újonnan megjelent könyvéről. Bevezető előadást tart Mester Miklós. * 4 Rádió, Gramofon, Csillár Hangazrrével egybeépített egyen* vagy váltóáramú külföldverő rádió.............................. H 6). 2-t-t cső készlett 1 crb AR 4100 vagy Rv 4100 és drb Mrf X cső ........................................... P 7.80 Garanciás spédteleps 90 V, P 5.86, 120 V, P 7 80 láskagt árudon, erősbangu.............................. P 25.Ütői Márkás tánc- és mvészlemezek legolcsóbb n Csilár, modern, 4 lángu, üvegezéssel .............. P 10.90 Reeh BV Siklós cégnél Budapest, VI . Vilmos császárnét 45. Haldoklik a portugál köztársaság elnöke LISSZABON, jan. 26. A portugál köztársaság elnöke, Cannona tábornok, haldoklik. A tábornok néhány nap óta tüdőgyulladásban fekszik, s most savkomplikációk állottak be. A Kúria ítélete a Metropol-szálló éttermének bérléséről Kittner Mihály vendéglős, a Metropol-szálló éttérmének bérlője öt esztendővel ezelőtt fiz©űtési nehézségek közé került és elkeseredésében öngyilkos lett. Tizenöt évig volt a Metropol-szálló, étterem éskávéház bérlője. A bérlet 1912. február elsején kezdődött és 1927. január 31-én járt le. Özvegye mindent elkövetett, hogy Petáncrvica Józseffel, a szálló tulajdonosával megállapodásra jusson és a bérleti szerződést megholszabbítsa, Petánovics azonban Verő Gyula textilkereskedővel és feleségével, született Hoffmann Erzsébettel állapodott meg és velük kötött 1927. február elsejétől kezdődő tizenötéves szerződést. . ... Kittiemét ez rendkívül elkeserítette és elkeseredésében elhatározta, hogy a bérletből a szerződés lejártakor nem vonul ki, hanem továbbra is saját magát tekinti bérlőnek és a bérletben várja meg, míg a bíróság dönti el, ki kell-e vonulnia és át kell-e engednie a bérletet az új bérlőnek, így is cselekedett. Verőék február 1-én hiába kísérelték meg, hogy bevonuljanak a szállóba, Kötnerék ebben megakadályozták, és csak öt héttel később, 1927. március 8-án engedték át a teret szerencsés utódaiknak, miután előbb Petánovics Józseffel és feleségével a bérlemény átadása és átvétele tekintetében megállapodtak. Március 8-án mindent átadtak az új bérlőknek, a szállóban levő lakásuk kivételével. Verő Gyula és felesége ezért az öthetes késedelemért 11,928 pengőkár erejéig pert indítottak özvegy Kittner Mihályné- továbbá gyermekei ellen. A pert most döntötte el végső fokon a Kúria Rácz Lajos elnöklésével ítélkező tanácsa és a tábla ítéletének megváltoztatásával a keres®etét elutasította és egyetemlegesen kötelezte a felpereseket arra, hogy Kieneréknek képviselőjük kezéhez egy összegben 1200 pengő költséget fizessenek meg. (Találkozó.) Felkérem a pápai állami tanítóképzőben 1913-ban képesítőzött osztálytársaimat, hogy címüket velem közöljék: vitéz Gyióthy Lajos református tanító, Bakonyszentkirály, Veszprém m. — (Zemplén vármegye új th. tiszti főügyésze.) Zemplén vármegye főispánja Pécsi Jenő dr. sátoraljujhelyi ügyvédet, a Zemplén címü politikai hírlap felelős szerkesztőjét Zemplén vármegye tb. tiszti főügyészévé kinevezte. Az Országot Magyar Földbérlő Egyesület mélységes megrendüléssel jelenti, hogy az egyesület elnüke apátiképi Botsiik József országgyűlési képviselő, a nemxalgryflléa ?. alelnöke. A Tisza jobbparti viezdandaagi Kamara elnöke atb. foyó évjanuár 25 én elhunyt Megboldogult elnökünk hosszú évek során fáradthatatlan munkássággal és eszményi önzetlenséggel dolgozott azon, hogy a magyar földbérlőtársadalom gazdasági és társadalmi boldogulását elősegítseé Élétét hálás kegyelettel őrzi a magyar földbérlőtársdalom és életét példaképén állítja a közélet öntelen munkásai elé. Pudanest, 1933 január 25. D’rmed* iá da'méval a könnyleien '■zetnekrek, de mr*nyujodva a Mindenható Liluik élhetetlen akaratában, elentük, hogy Kiss Lipót MÁV, tisztviselő életének 78 évében. 1933 január 7-én rövid szenvedés után többletre szírderütt. Fölei maradványait pénteken január 27 én V?tl órakor a rakoskryszturi izr. temetőben helyezzük örök n unalomra. Emét*é* ?oda nem múló szeretetel 17 k T L?T5*. n szfk. Bírn'e d Pert* íc'e* Klisze Gábor áruoldaé, feleb Sodorná leinvai. K*ra Fovác a Croa nem Ilonka menye, rtó és Felk Sándor veri és a nagy* teistrum*o izA' nto onsá*