Budapesti Hírlap, 1933. január (53. évfolyam, 1–25. szám)

1933-01-27 / 22. szám

* ▲ Téli sport az influenza ellen A városban köd és sötétség, a nemrég leesett ló emlékekért néhány szürke hókupac. Az embe­rek buzgón és hittel szopogatják az ezerféle, egy­mással konkurráló „biztos hatású" gyógycukorká­­kat és várják­­ az influenzát. A budai zsúfolt villamosokon szórványosan látni üdearcú fiatalo­kat, akik sídeszkáikkal és botjaikkal a hegyekbe igyekeznek. Igaz, hogy a hegyekben se sokkal több a napsugár, de legalább nem oly sűrű a köd, át-átcsillan a nap korongja is és a ködben nincs por és szénkorom. A pesti síelő lelki természtrajza külön tanul­mányt érdemelne. Az Anna-kápolnánál­ és a Normafa-lejtőn, amikor még több a fű, mint a hó, a síelők tarka tömege már ellepi a terepet és gyakorolja művészetét. A keményre fagyott, de még mindig vígan zöldelő Normafa-lejtőn, amikor havat még csak keresve lehet rajta ta­lálni, oly bravúros lesiklásokat végeznek a sí fanatikusai, hogy az ember azonnal a mentőkre gondol. Az első hóesésnél a lécek egykettőre le­­simítják a pár centis hóréteget, amely a déli olva­dás utáni hideg időben oly síkos, mint a ferdére állított jégpálya. A sí barátainak mindez nem akadály, lelkesen űzik sportjukat a kemény, síkos, göröngyös pályán. Mit tudnának ezek a fiúk, ha valóban alkalmas síterület és jó hó állana rendelkezésükre! Mindannyian bajnokok lennének. Az utolsó hóesés kedvezőbb hóviszonyokat te­remtett a budai hegyekben és a fiatalság nagy lelkesedéssel használja is a ritkán kínálkozó jó alkalmat. A budai hegyvidék hóborította lankái tömegesen csábítják ki, különösen vasárnapon­ként, a síelőket és a sétálókat. A kávéházi meleg bar­angjukat egyre többen hagyják el és cseré­lik fel egy kis vasárnapi egészséges sétával. A rócai is nagy vonzóerő, különösen a fiatalabbak számára, de számszerűleg nálunk a téli sportok között még mindig a korcsolyázás vezet. A be nem épített ,"grundokon" ott csillog hívogatóan a járókelő felé a jég, nem kell messze villamo­­­ozni, egy-egy órára a legelfoglaltabb ember is le tud szaladni a jégre, ha akarata van hozzá. A hideg levegőn való nem fárasztó testmozgás felfrissíti az ülő foglalkozású ember testét és idegeit egyaránt, a csa­lógó jég mozgásra ösztö­kéli, kicsalja a meseg lakásból és gátat vet a téli elpum­ilásnak. Különösen a gyermekek szempont­jából fontosak ezek a könnyen megközelíthető jégpályák, a gyermek mozgásigénye sokkal na­gyobb, mint a felnőtté, amelyet ha nem elégíthet ki, idegesség, kedvetlenség bakjában nyilvánul m­eg. Rossz alvás, nyugtalanság, nyűgösködés, figyelmetlenség, nem evés stb. a megnyilatko­zásai a ki nem elégítő mozgás­szegény életmód­­bak. A három sportág közül a síelés gyakorol leg­­nagyobb hatást az ember szervezetére. Hatása ki­terjed az összes izmokra, az alsó és felső vég­tagot egyaránt erősíti, felfelé haladásnál a kar­ós vállizomzat szerepe is fontos. A medence és a gerincoszlop mozgékonysága is szerepet játszik a síelésnél. Hatalmas inger a tüdő- és szívműkö­dés számára is, különösen kezdő síelőknél, míg gyakorlottabbak sokkal kevesebb izommunkával, a szív és tüdő kisebbfokú megterhelésével végzik ugyanazt a teljesítményt. Az izmok gazdaságos, betanult összeműködése, koordinációja e jelenség oka. Már e tény egymagában is figyelmeztet a fokozatos, tervszerű előrehaladásra és a közbe­iktatott pihenők szükségességére. Vérnyomásemelkedés, szívbaj és tüdőbaj nem tűri a síelést! A szívbeteg hamar rá fog jönni, hogy nem neki való a síelés, de a tüdőbeteg eset­leg csak akkor, ha a síelés által fellobbant tüdő­baj már ágyba döntötte. Mielőtt valaki síelésre határozza el magát, nem csak azt nézze meg, hogy sífelszerelése rendben van-e, hanem azt is, hogy szervezete, alkata megengedik-e, hogy ezt a leg­hasznosabb, de bizonyos körülmények között ár­talmakat okozó sportágat gyakorolhatja-e. Sérülések minden sportágnál előfordulnak, fe­gye­kezettséggel, a bravúrosko­ások kerülésével és a saját képességeinek túl nem becsülésével jelentősen le lehetne számukat apasztani. A téli sportok megérdemelnék, hogy minden rende­lkezésre álló eszközzel propagáljuk őket. Nyáron az emberek nagy része magába szed egy kis na­p­ugarat, egy kis levegőt, de télen ata­­risztikus módon alig trondul ki lakásából, telje­sen elpuhul. Nyárról maradt egészség-, ellenálló­képesség-tartalékát csakhamar feléli és mire jön a télutó, arathat az influenza és mindenféle meg­fázásos betegség. A sport a civilizáció ártalmai­nak egyetlen hatásos ellenmérge, de nem elég, ha csak nyáron élünk vele. Az edzettség nem oly tulajdonság, amelyet elég egyszer megsze­reznünk, azt állandóan meg is kell őriznünk. Ennek pedig télen-nyáron a friss, szabad leve­gőn való mozgás a jól bevált módszere. Az influenza ellen való védekezés sem merül­het ki a járvány alatti óvntéz­kedésekben, a szer­kezet ellenállóképességének tervszerű fokozása le­het csak az, ami a járványok ellen védelmet nyújt. Az idei influenza erősen fertőző jellegű, sokan megkapták olyanok is, akik máskor men­tesek maradtak hasonló megbetegedésektől, de ha edzett, ellenálló szervezetbe jut a kórokozó csíra, azt az egészséges szervezet könnyebben, játszva küzdi le, mint az elpuhult, ellen­állóképességgel nem rendelkező egyén. Ebből a szempontból a téli sportok túlnőnek -part­eli jelentőségű­ ön se nem csupán a fiatalság játékos kedvtelései hanem valóban fontos egészségügyi tényezők ,mind az egyén, mind pedig a köz szempontjából. K. L. dr. — (A tábla feloldotta Lukács György dr. elleni csőd­elrendelő végzést.) A törvényszék néhány héttel ezelőtt több hitelező kérelmére, — mint ismeretes, — elrendelte a csődöt Lu­kács György dr. ellen. A csődnyitás ellen Lukács György dr. felfolyamodással élt a táb­lához. A tábla most feloldotta a törvényszék végzését és új­ eljárásra utasította a törvény­széket. A tábla előtt felfolyamodásában Lu­kács dr. azzal védekezett, hogy szabad va­gyona van, mert a lefoglalt ingóságainak a becsértéke, a panaszosok követeléséhez mér­ten, aránytalanul magasabb, s vagyonként je­lölte meg Cseh-Szlovákiában és egyéb helye­ken lévő ingatlanait. A tábla kötelezte Lukács György dr.-t, hogy vagyoni kimutatást csatol­jon és utasította a törvényszéket, hogy csak ennek megtörténte után döntsön a csődnyitás kérdésében. 1933. JANUÁR 27. PI­NTER B. H. A Galswor­ty állapota változatlanul aggasztó LONDON, jan. 26. Galsworthy állapota változatlanul aggasztó. Az író rendkívül gyenge.­­ (A járásbíróság elrendelte Föld Mátyás elővezetését.) Vitéz Tóth Gyula hitelezési csalás vétségéért még annak idején feljelentést tett Föld Mátyás ellen és Borody Dezső dr. járó bíró többízben tárgyalásra is tűzte ki az ügyet, Féld Mátyás azonban minden alka­lommal kimentette magát. Mára tűzte ki a já­rásbíró újból a tárgyalást, ez volt a negyedik tárgyalási nap. Föld Mátyás 10 óra tájban je­lentkezett Borody bírónál azzal, hogy rosszul érzi magát. Borody dr. hellyel kínálta meg addig, amíg az ügy sorra kerül, ekkor ugyanis más ügyet tárgyalt. Később, amikor elérke­zett a Feld-ügy tárgyalásának időpontja, vér­­ője, Rosenzweig Sándor dr. bejelentette, hogy Feld Mátyás rosszul lett és kénytelen volt hazamenni. A sértett képviseletében Kneppe Béla dr. indítványozta, hogy a tör­vényszék rendelje el Föld Mátyás letartózta­­tá­sát, Rónay Jenő dr. ügyészi megbízott az elővezetés elrendelését kérte. Borody bíró február 4-ére napolta el a tárgyalást, ami­korra Föld Mátyást elő fogják vezetni.­­ (Ungh­eria di Trianon.) Vagyis „Tria­noni Magyarország" a címe egy szépkiálátású olasz könyvnek, amely most jelent meg Rómá­ban. Érdekes a könyv keletkezésének története. Az „Amici dell’Ungheria" (Magyarország bará­tai) nevű olasz ifjúsági egyesület múlt év máju­sában pályázatot hirdetett tagjai között olyan monográfia megírására, amely egyrészt a tria­noni békeszerződéssel foglalkozik Magyaror­szágra való tekintettel, másrészt azt vizsgálja, hogyan oldható meg a trianoni szerződés revízió­jának problémája. A pályázatból, melynek bírái az olasz politikai élet kiválóságai voltak, Dom­e­­nico Barioli munkája került ki győztesen s az ő műve jelent meg most kön­yvalakban. Maga a könyv imponáló táji közeit is ággal csoportosítja a trianoni békeszerződésnek mindenekelőtt a poli­tikai, azután a gazdasági következményeit. Egy harmadik fejezetben kimutatja, mennyire bo­nyolulttá tette a trianoni parancs a különböző országokba szétszórt ki­sbb cégek kérdését. A re­vízió lehetőségéről és mikéntjéről azt fejtegeti, hogy meg kell várni, míg a nemzetközi közvéle­mény túlkerül azon a holtponton, amit a revízió­tól való félelem jelent. Azt a tényezőt, mely a revízió elvi elintézésére és végleges lebonyolítá­sára alkalmas, a Népszövetségben látja. A könyv végén elsorolja a tr­anioni szerződésre és annak revíziójára vonatkozó irodalmát, amelyből meg­ítélhető, mily­en jó forrásból merítette adatait a szerző. Fejtegetéseinek helyességénél csak a ma­gyarság iránt való meleg rokonérzés az értéke­sebb és a jólesőbb nekünk, magyaroknak.­­ (A Szabadegyetem munkaterve.) A Fővá­ros Népművelési Bizottsága tegnap tette közzé a Szabadegyetem 1932/33. tanév második szemeszte­rének m­unkatervét. A meginduló előadássorozatok felölelik a tudomány majdnem minden ágát, s így a közönség körében na­gy érdeklődésre számíthat­nak. Siklós Albertnak az olasz operáról, Halász Gábornak a legújabb magyar líráról, hirdetett elő­adásain operaénekesek, illetve előadóművészek működnek közre. Gerevich Tibor egyetemi tanár korunk művészetét, F. Takách Zoltán Attila bi­rodalmának művészetét, Kőszegi László pedig Lotz festészetét ismerteti. Külön előadássorozat foglal­kozik a színház világtörténetével (előadó Németh Antal), a szerbek és horvátok történetével, (elő­adó Bajza József), a büntetőjoggal (előadó Angyal Pál), a munkaadók és munkavállalók vi­szonyáról (előadó Alchelics Vid). Felöleli a terve­zet az irodai és banküzemi racionalizálást és a ke­reskedőket érdek­lő árusítás és vásárlás technikáját és lélektanát. Cholnoky Jenő egyetemi tanár a mű­velődések keletkezéséről tart előadássorozatot, Ke­nyeres Elemér pedig a kisgyermek lelki világáról. A természettudományok köréből,­­­z orvosi kuta­tás, úttörősről, röntgensugárzásról, továbbá az élet­­tudományokról. Grósz Frigyes főorvos, Ribrízy István, Farkas Géza, Huzella Tivadar és Ábrahám Ambrus egyetemi tanárok hirdettek előadásokat. A szabadegyetem előadásaira a beiratkozások megkezdődtek. A Népművelési Bizottság kéri a hallgatókat, hogy a torlódások elkerülése végett, előre iratkozzanak be. Beiratás: díj 2 pengő és tandíj egy tanfoly­amra 3 pengő két tanfolyam- 3 pengő, összes tanfolyamokra 8 pengő- Beirat­kozni a bizottság hivatalában (IV., Szép­ utca 5., félemelet 2.) délelőtt 9-től 2-ig és január 24-éig délután 5-től 7-ig lehet. Karácsonyi Jenőné grófné titkárja a bíróság előtt Felmentették Metzger Rubin Ferencet A törvényszék csütörtökön tárgyalta Metzger Rubin Ferencnek Karácsonyi Jenőné grófné uradalmi igazgatójának ismeretes ügyét, aki ellen okirathamisítás vétsége címén indult meg az eljárás. Az ellene emelt vád szerint Metzger Zü­richben 1931 február 19-én megjelent az ottani m. kir. főkonzulátuson, magát bárónak mondotta és ezt a címet vetette be az ott kiállított útleve­lébe. Metzger R­nbin tagadta bűnösségét és elmon­dotta, hogy 1928. évben fogadta őt örökbe Metzger Rezső Ferenc báró. 1927-ben próba­szolgálatra ve­ték föl jelenlegi alkalmaztatási helyén, de rövidesen közölték vele, hogy a neve nem megfelelő és mindjárt ajánlották is neki, hogy majd egy báróval örökbefogadtatják, mert valószínűleg titkári teendőket is kell majd vé­geznie. Így történt aztán, hogy Metzger báró őt örökbe is fogadta. — A királyi hatalom most szünetel, — je­gyezte meg erre az elnök, — ön tehát nem kap­hatott báróságot, önt ez a cím meg nem illette, tehát miért használta azt? — Teljesen jóhiszeműen tettem ezt, kérem — válaszolja a vádlott, mert nem tudtam, hogy eh­hez nincsen jogomi. Várady Brenner elnök ismertette ezután az igazságügyminiszter rendeletét, amely szerint a vádlott jogosult a kettős név használatára. Metzger Rubin folytatva vallomását, elmondta ezután, hogy az útlevelet­ az örökbefogadási irat alapján állították ki, 1929-ben. Az útlevéllel so­kat utazott, svájci útja alkalmával figyelmez­et­ték, hogy nagyon kevés hely van már az útlevél­ben. Zürichben megkérte Hubai Sári titkárnőt, hogy a konzulátuson ragasztasson pótlapokat a könyvébe. A titkárnő Schmidt Pálné nevű zü­richi ismerőséhez fordult, akinek sógora főkon­zul és őt kérte meg az ügy elintézésére. Azt a választ kapta, hogy nem lehet pótlapokat bera­gasztani, hanem új útlevelet kell kiállítani. Ez meg is történt, az útlevéllel aztán tovább uta­zott, majd visszatért a fővárosba. Azzal fejezte be védekezését, hogy ha tudta volna, hogy ebből a dologból a legkisebb kellemetlensége származ­­hatik, nem fordul a zürichi konzulátushoz. A törvényszék felmentette a vádlottat azzal, hogy nem igazolódott be, hogy közreműködött volna a svájci útlevél kiállításánál. Az ügyész felleb­bezett.­­ (A közisztviselők szövetkezetének főző csoportja.) A Magyar Köztisztviselők Fogyasz­tási Szövetkezete Főzőtanfolyamának januári cso­portja szombaton délután fél 5 órakor tartja vizsgá­landólutánját a Kossuth Lajos­ utcai áru­csarnok-palota dísztermében.­­ (A Pedagógiai Szemináriumok harmadik kötete) Kehrer Károly és Krehnyay Béla kir. tanfelügyelők szerkesztésében most jelent meg. A kötetben, amellyel befejezést nyert Pest vármegye tanítói kara, három éves­ pedagógiai munkásságá­nak közlése, a természeti, gazdasági, rajz, kézi­munka, ének- és testgyakorlás tanításának módjai tárgyaltatnak, úgy elméleti, mint gyakorlati ala­pon. A közölt gyakorlati tanítások a tárgykörök elemi iskolai tanításait bőven kimerítik, s közvet­lenségükkel nagyon alkalmasak arra, hogy a tanító nevelőmunkáját megkönnyítsék. A mű minden könyvkereskedésben, valamint Pest vármegye kir. tanfel­ügyességénél megrendelhető. Ara 7 pengő. . (A főváros szükséglakás céljára megvá­sárolt egy gyárépületet.) A székesfőváros a Lingel-féle bútorgyár pillangóutcai gyárépüle­­tét 178.000 pengőért megvásárolta. Az épület­ben 44 szükséglakás rendezhető be, az átala­kítások már folyamatban is vannak. ­ ELŐADÁSOK Kornis Gyula ny. államtitkár előadása a Gyógypedagógiai Társaságban, ünnepélyes kere­tek között tartotta szakülését csütörtökön a tízéves jubileumát ülő Magyar Gyógypedagógiai Társaság a gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadóter­mében. Mottenbiller Fülöp ny. államtitkár elnöki megnyitója után átadta a társaság tiszteleti tag­sági díszoklevelét Kornis Gyula ny. államtitkár, egyetemi ny. r. tanárnak. Kornis Gyula megkö­szönte a kitüntető tisztséget, majd A neveléstudo­mány elméletének jelentősége címmel tartott érde­kes előadást. Azt fejtegette többek között, hogy a gyógypedagógusnak is szüksége van elméleti isme­retekre, hogy annál hatékonyabban szolgálhassa az élet, a tanítás gyakorlati feladatait. Elmélet és gyakorlat és nevelés kölcsönösen egymásra vannak utalva és szorosan kiegészítik egymást. Rátérve az elmélet fontosságára, rámutatott Ranschburg Pál dr. kiváló lélekbúvár működésére, aki már 1902-ben megalapította a gyógypedagógiai pszichológiai sza­natóriumot. Kiemelte végül azt is, hogy pszicholó­gia nélkül, nincsen gyógypedagógia, de viszont el­mélet nélkül sincsen eljárásaiban tudatosan igazolt gyógyító nevelés. Az előadás befejeztével Sebül­­mann Adolf állami gyógypedagógiai igazgató A beszédzavarok legújabbkori problémái címmel tar­tott előadást. A Magyar Numizmatikai Társulat csütörtökön a társulat helyiségében felolvasóülést tartott, ame­lyen Berán Lajos szobrászművész a modern pénz­hamisításról tartott előadást. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete vitaelőadást tart szombat­i délután 6 órakor az egyesület helyiségeiben volt elnök Szász Béla dr.: Nemzetiségpolitikánk válsága cím­mel újonnan megjelent könyvéről. Bevezető előadást tart Mester Miklós. * 4 Rádió, Gramofon, Csillár Hangazr­rével egybeépített egyen* vagy váltó­áramú külföldverő rádió.............................. H 6).­­ 2-t-t cső készlett 1 crb AR 4100 vagy Rv 4100 és drb Mrf X cső ........................................... P 7.80 Garanciás spédteleps 90 V, P 5.86, 120 V, P 7 80 láskagt árudon, erősbangu.............................. P 25.Ütői Márkás tánc- és m­­vészlemezek legolcsóbb n Csil­ár, modern, 4 lángu, üvegezéssel .............. P 10.90 Re­­eh BV Siklós cégnél Budapest, VI . Vilmos császárnét 45. Haldoklik a portugál köztársaság elnöke LISSZABON, jan. 26. A portugál köztársaság elnöke, Cannona tábornok, haldoklik. A tábornok néhány nap óta tüdőgyulladásban fekszik, s most sav­­komplikációk állottak be. A Kúria ítélete a Metropol-szálló étter­­mének bérléséről Kittner Mihály vendéglős, a Metropol-szálló­ éttérmének bérlője öt esztendővel ezelőtt fiz©ű­tési nehézségek közé került és elkeseredésében öngyilkos lett. Tizenöt évig volt a Metropol-szálló, étterem és­­kávéház bérlője. A bérlet 1912. február else­­jén kezdődött és 1927. január 31-én járt le. Özvegye mindent elkövetett, hogy Petáncrvica Józseffel, a szálló tulajdonosával megállapo­dásra jusson és a bérleti szerződést meghol­­­szabbítsa, Petánovics azonban Verő Gyula textilkereskedővel és feleségével, született Hoff­­mann Erzsébettel állapodott meg és velük kö­­tött 1927. február elsejétől kezdődő tizenötéves szerződést. . ...­­ Kittiemét ez rendkívül elkeserítette és elke­seredésében elhatározta, hogy a bérletből a szer­­ződés lejártakor nem vonul ki, hanem továbbra is saját magát tekinti bérlőnek és a bérletben várja meg, míg a bíróság dönti el, ki kell-e vo­nulnia és át kell-e engednie a bérletet az új bér­lőnek, így is cselekedett. Verőék február 1-én hiába kísérelték meg, hogy bevonuljanak a szállóba, Kötnerék ebben megakadályozták, és csak öt héttel később, 1927. március 8-án en­­gedték át a teret szerencsés utódaiknak, miután előbb Petánovics Józseffel és feleségével a bér­lemény átadása és átvétele tekintetében megál­lapodtak. Március 8-án mindent átadtak az új bérlőknek, a szállóban levő lakásuk kivételével. Verő Gyula és felesége ezért az öthetes ké­sedelemért 11,928 pengő­­kár erejéig pert indí­tottak özvegy Kittner Mihályné- továbbá gyer­mekei ellen. A pert most döntötte el végső fokon a Kú­ria Rácz Lajos elnöklésével ítélkező tanácsa és a tábla ítéletének megváltoztatásával a keres®e­tét elutasította és egyetemlegesen kötelezte a felpereseket arra, hogy Kieneréknek képviselő­­jük kezéhez egy összegben 1200 pengő költséget fizessenek meg.­­ (Találkozó.) Felkérem a pápai állami tanító­­képzőben 1913-ban képesítőzött osztálytársaimat, hogy címüket velem közöljék: vitéz Gyi­óthy Lajos református tanító, Bakonyszentkirály, Veszprém m. — (Zemplén vármegye új th. tiszti főügyésze.) Zemplén vármegye főispánja Pécsi Jenő dr. sátor­alj­­ujhelyi ügyvédet, a Zemplén címü politikai hírlap felelős szerkesztőjét Zemplén vármegye tb. tiszti főügyészévé kinevezte. Az Országot Magyar Földbérlő Egyesület mélységes megrendüléssel jelenti, hogy­ az egyesület elnüke apátiképi Botsiik József országgyűlési képviselő, a nemxalgryflléa ?. al­elnöke. A Tisza jobbparti viezd­andaa­gi Kamara elnöke atb. fo­yó évj­anuár 25 én elhunyt Megboldogult elnökünk hosszú­ évek során fáradt­­hatatlan munkássággal és eszményi önzetlenséggel dolgozott az­on, hogy a magyar­ földbérlőtársadalom gazdasági és társadalmi boldogulását elősegítse­­é Élétét hálás kegyelettel őrzi a magyar földbérlő­­társ­­dalom és életét példaképén állítja a közélet önte­len munkásai elé. Pudanest, 1933 január 25. D’rm­ed* iá da'méval a könnyleien '■zetnekrek, de mr*nyuj­odva a Mindenható Liluik élhetetlen akaratában, elent­ük, hogy Kiss Lipót MÁV, tisztviselő életének 78 évében. 1933 január 7­-­én rövid szenvedés után többletre szírderütt. Fölei marad­­ványait pén­teken január 27 én V?tl órakor a rakosk­ryszturi izr. temetőben helyezzük örök n­ unalomra. Em­ét*é* ?oda nem múló szerete­tel 17 k T L?T5*. n szfk­. Bírn'e d Pert* íc'e* Klis­­ze Gábor áruoldaé, feleb Sodorná leinvai. K*ra Fovác a Croa n­em­ Ilonka menye, rtó és Fel­k Sándor ve­ri és a nagy* teistr­um*o i­zA' n­to onsá*

Next