Budapesti Hírlap, 1933. március (53. évfolyam, 49–73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

4 ünnepélyek, előadások stb. add- ás illetékmen­­tesek. Múzeumokban, könyvtárakban, kiállítási helyiségekben és a közönség használatára szol­gáló egyéb nyilvános közintézm­ényekben, szín­házakban, mulatók- és hangversenytermekben stb. jegy­szedői, teremek­, ajtóm­ói állásokat, továbbá nyilvános parkokban és temetőkben stb. jegy­szedői, felügyelői, parkőri stb. illatokat ki­zárólag hadr­kkantak le, illetőleg a női munkakörökhöz tartozó állásokat hadiözvegyek­kel kell betölteni. Ipari vállalatok, ha legalább húsz munkást állandóan foglalkoztatnak, mun­­káslétszámuk tíz szándékának megfelelő szám­lján lzsdirokkantoikat és hadiözvegyeket kötele­sek alkalmazni. Ezer holdnál nagyobb mező­­gazdasági birtokosok tulajdonosai, haszonélve­zői stb. munkáslétszámuknak tíz százalék­áig az üzemükben hadigondozottakat kötelesek alkal­mazni. Állami vagy önkormányzati alkalmazás­nál a hadigondozottakat előnyben kell részesí­teni. A hadiárvákat és hadigyámoltakat közép­iskolákban, szakiskolákban és főiskolákban megfelelő tanulmányi előmenetel esetében tan­­díjmeretesség illeti. Az ily iskolákba való fel­vételnél is elsőbbségük van mások felett. — Az I—III. járadékosztályú hadi­rokkan­tak az Államvasutak vonalain utazási kedvez­ményben részesülnek. Az I. járadékú hadirok­­kantaknak egy-egy kísérője szintén. — Állami, törvényhatósági és községi szál­lításoknál hadirokkant iparosokat és vállalko­zókat más ajánlattevőkkel szemben árelőnyben kell részesíteni. —• Hadigondozott utcai árusok a zárórán túl 2* árusíthatnak. — Utcai árusítási engedélyt legalább 50 százalékban hadirokkantaknak és hadiözvegyek­nek kell adni. — A kizárólagos dohányárusítási és a kor­látlan italmérési engedélyeket, továbbá a mi­nisztérium által meghatározandó egyéb hasz­­not hajtó jogosítványokat legalább 50 százalék­ban hadigondozottaknak kell adományozni. — Hadigondozási célt szolgáló alapok vagyo­nát és jövedelmét hadigondozottaknak létalapot biztosító támogatására kell felhasználni. Ezeken kívül még sok hasonló kedvezmény van ebben a javaslatban, amelyek a mai viszonyok között tényleg megfelelő helyes irányú újításoknak ne­­vezh­etők. Én a magam részéről természetesen eltelve attól a bajtársi érzéstől, amellyel minden katonával szemben viseltetem, elsősorban pedig hadirokkant bajtársaimmal szemben, igyekezem a mai nehéz helyzetben is olyan engedményeket, illetőleg olyan javadalmazásbeli javításokat esz­közölni, amelyeket a mai helyzet megenged. Azonban ha kategóriánként vesszük a kérdést, azonnal milliós többköltségről van szó. A hadiöz­vegyek s hadiárvák problémáját kívántam em­­­beriesen megoldani. Ki kell jelentenem, hogy 8,5­­millió pengőbe került volna az az első terv, amellyel el akartam indulni, de azt állampénz-­ügyi okokból, sajnos, el kellett ejtenem.­­ Egyébként is, nézetem szerint, a rokkant­kérdés súlypontja a hadirokkantakon van. Az a nézetem, hogy az úgynevezett I. osztályú hadi­­rokkantak nálnk a nemzetközi viszonylat szem­pontjából is igen jól vannak ellátva. Azok, akik a hadirokkant-otthonba kerülnek, a 100 száza­lékos tisztek 240 pengőt kapnak és az altisztek és a legénység is igen lényeges támogatást kap, úgyhogy a mai gazdasági viszonyok között, azt lehet mondani,­­hogy az első járadékosztályba tartozók igen jól vannak ellátva. át az agyán, amelyek közül is a legrosszabbat választotta. Mindenekelőtt levetette a maga csiz­máit, lefeszegette róluk a patkót és ráverte a menyecske mezítelen sarkára. Azután tarisznyá­jából előkotorászta azokat a csigásfejű szögeket, amikkel a csizmatalpat szokták teleszögezni és mind beverte a menyecske talpába. Mire remek­művét bevégezte, úgy látszik, nemcsak haragja csillapodott, hanem lelkiismerete is megszólalt, mert összeborzadt és elkezdett szaladni. De előbb messze földön híres és sokaktól irigyelt fokását oda tűzte az eszméletlenül heverő asszony fejé­hez, — mintegy fejfának — hadd tudja meg mindenki, akit útja erre vezet, hogy Sisa Pista járt itt. Szaladt, szaladt, három napig bujdokolt he­gyeken, völgyeken, rengeteg erdőségeken. Három napig vívódott lelkiismeretével, azután megadta magát. A negyedik nap hajnalán begyalogolt a gyarmati vármegyeházára és ott egyenesen a tömlöctartónál jelentkezett. Az a perzekútorok hadnagyához vezette. A hadnagy emberséges em­ber volt. Leültette Sisát, még parolázott is vele. Mikor megtudta, hogy étlen-szomjan van, ételt, italt hozatott neki, de még dohánnyal is meg­kínálta. Szívesen tette. Sisát mér akkor a vár­megye minden perzekútora hajszolta, fejére pe­dig 200 osztrák értékű forint volt kitűzve. Ezt a 200 forintot a hadnagy már a zsebében érezte. Sisa szerencséjére a menyecske nem halt meg. Arra járó jó emberek megtalálták, fölszedték, kocsira tették, a vármegye chirurgusa meg talpra­állította. Sisa Pista így kerülte el az akasztófát. De tartósan „beakasztották a gyarnsatyi kerekbe”1. Egyesek úgy tudják, hogy ott pusztult el a töm­lőében, nehéz vasban. Mások szerint kegye öv útján kiszabadult és mint becsületes, dolgos majorgazda végezte be életét. * „Élsport az Ipó, csak a sara maratt, meghalt Szegény Sisa Pista, csak a híre maratt11... Csak a híre maradt, meg az a legendás hírű rezer­­nyelfi rézfokosa, amelyet ezzel a történettel együtt Diósjenő határában egy számadókanász­­on találtam meg. B. H. 1933. MÁRCIUS 1, SZERDA? ­ Még egy részletre hívom fel az igen­­. bizottság figyelmét. Bizonyos nyugtalanságot keltett, hogy a törvényjavaslatba behoztuk az úgynevezett „járadékoszályokat“. Azért hoz­tuk azt be, mert illogikusnak tartom, hogy valaki 49 százalékos hadirokkant és 25 száza­lékosnak hívják. A nomenklatúra helyessége kedvéért hoztuk be a járadékosztályt. A rokkantügy nem pártkérdés . Az egységes párt nézete a ma reggeli értekezleten az volt, hogy méltóztassanak ezt a javaslatot mégegyszer alaposan áttanulmá­nyozni és miután ezen a héten inkább pénz­ügyi kérdésekkel kívánja a kormány foglalkoz­tatni a Ház bizottságát, magát a plénumot is, méltóztassék a jövő keddre a tárgyalásokat el­halasztani, úgyis már előrehaladt az idő , majd akkor kezdik meg a javaslat tulajdon­képpeni tárgyalásét. Egy hét alatt alaposan tanulmányozni lehet a javaslatot. Arra kérem az igen t. bizottság tagjait, hogy — bár kon­krét javaslatokat itt is el lehet mondani — mélóztassék azokat előre tudomásunkra hozni, hogy mi pénzügyi kihatásaiban megvizsgálhas­suk (Helyeslés.) és hogy választ adhassunk, mert ad hoc javaslatokhoz, amelyeknek pénz­ügyi kihatásait sem én, sem a pénzügyminisz­ter nem ismeri, nem járulhatnék hozzá. Még­egyszer hangsúlyozom, hogy a rokkantü­gyből nem akarok pártkérdést csinálni, általános nem­zeti kötelességet kívánok teljesíteni a törvény­­javaslat benyújtásával. (Élénk helyeslés és taps.) A bizottság a jövő héten kedden folytatja tanácskozását. Ezer osztrák vonat áll meg két órára szerdán reggel BÉCS, febr. 28. A vasutasszaksz­erzetek kedden este kiadták az utasítást, hogy szerdán reggel kilenc órakor az összes osztrák vasútvonalakon minden for­galomnak le kell állania. Az a remény, hogy a vasútigazgatóság és a szakszervezetek között megegyezés jön­ létre, nem teljesedett be s szer­dán délelőtt az osztrák vasutasok megtartják a beígért kétórás sztrájkot, hogy tiltakozzanak a fizetések és nyugdíjak részletekben való folyó­sítása ellen. A szakszervezetek utasítása úgy szól, hogy szerdán délelőtt kilenctől tizenegyig valamennyi vonatt le kell állítani, mégpedig ha csak lehetséges, nem a nyílt pályán, hanem a legközelebbi állomáson. Hozzávetőleges szá­mítás szerint körülbelül ezer vonat áll meg szerdán reggel kilenc órakor az osztrák várfa­lakon. A vonatok legnagyobb része természe­tesen tehervonat. A szomszédállam­ok vasút­­igazgatóságát kellő időben értesítették a sztrájkról és felkérték, tegyék lehetővé, hogy a sztrájk miatt kétórás késéssel beérkező osztrák gyorsvonatok a határon csatlakozást kapjanak. Botrányok sorozatává fajul az amerikai bankválság Pénzügyi kényszerrendszabályok — Egymást követik az újabb bankzárlatok — Megszorítják a hiteleket — Feltű­nést keltő le­­tartóztatások LONDON, febr. 28. Ohio állam törvényhozása két törvényjavasla­tot szavazott meg és azokat már a kormányzó is aláírta. A törvényjavaslatok felhatalmazzák az állam bankü­gyi felügyelőjét, hogy a bank­betétek kifizetését korátozhassa, a bezárt banko­kat elszámoltathassa, vagy megnyittathassa és bármely bank fizetéseit legfeljebb százhúsz napra felfüggeszthesse. Az új törvényjavaslat alapján Ohio államnak mintegy száz bankja korlátozta a betétek kifizetését. Pennsylvániában a törvény­­hozás úgy határozott, hogy az állam bankügyi felügyelőjének korlátlan joga lesz a bankbeté­tek kifizetésének korlátozására. Delaware állam felhatalmazta bankügyi biztosát, hogy elhalaszt­­hassa bármelyik bank összes kötelezettségeinek teljesítését. Arkansas állam bankügyi biztosa a bankok által teljesítendő kifizetések összegét a betétek öt százalékában állapította meg. Ken­­tucky államban öt bank korlátozta kifizetéseit. Londoni pénzügyi körökben nagy aggodalom­mal látják az amerikai bankbukásokat, de biztató tünetnek tekintik, hogy a vihar, bár igen sok kis­bankot rendített meg, míg a nagybankok még szi­lárdak. Tagadhatatlanul rossz benyomást kel­tett az a hír, hogy Mitchel, Amerika második legnagyobb bankjának, a National City banknak az elnöke lemondott állásáról. Az a hír járja, hogy Mitchel ellen félmillió dolláros adócsalás címén büntető eljárás indul meg- Azzal­­ vádol­ják, hogy a bank alkalmazottainak spekulációs célokra igen nagy előlegeket adott, a kereskede­lemtől pedig megtagadta a kölcsönöket. Clevelandban bezárták a tőzsdét. A bankok a kifizetéseket a betétek 5 százalékára korlátozták. Ford új banktípust teremt A drámai fordulatot a michigani bank­­katasztrófa viharközpontjából, Detroitból jelen­tik, ahol Ford 8.250.000 dollárt ajánlott fel a két nagy detroiti bankcsoport: a First National Ban­k és a Guardian National Bank of Com­­merce átszervezésére. Fenntartotta azonban a jogot, hogy ő nevezze ki mindkét bank igazga­­tóságát. Ford ezt a lépést, amely őt Michigan­­állam bankdiktátorává tenné, azzal indokolja, hogy bankügyi elve olyan forradalmi termé­szetű, hogy nem valósíthatja meg azt, ha csak egyetlen szavazata lenne az igazgató­tanácsban. Azt tartja ugyanis, hogy a bankoknak száz­­százalékos fedezetté kellette biztosítani a bank­betéteket, amelyeket megőrzés végett adnak át nekik,­­ amelyek ellenében a betevőktől csak csekély megőrzési díjakat követelhetnek, éppúgy, mint a garázsok az autótulajdonosoktól. Azt a pénzt, amelyet biztos megőrzésre adnak át a bankoknak, nem szabad kockáztatni. Viszont kölcsönöket csak termelő, nem pedig spekulá­ciós célokra szabad nyújtani és a kifejezetten ilyen célokra adott kölcsönbetétek tulajdonosai a bankkal együtt osztozzanak mind a kocká­zatban, mind a tiszta haszonban. Ford fellépése következtében a detroiti ban­kok a betétek 30 százalékát nemsokára kifize­tik, a maradékot pedig fokozatosan szintén ki­­adják majd­­a betevőknek. Négyszázmillió dolláros kártérítési per Mellon ellen? Newyorkban ma ismeretessé válik, hogy Mi­­chel-nek, a National City Bank of Newyork el­nökének, valamint helyettesének, Bakernek visz­­szalépése, Roosevelt közvetlen fellépésére tör­tént. Roosevelt elnököt erre a lépésre az kész­tette, hogy a szenátus bankbizottságában feltű­nést keltő leleplezések történtek. Azt közölték ugyanis, hogy a National City Bank igazgató­­sága egyes saját veszteségeket a részvényesek terhére fedezte, még pedig két és félmillió dol­lárnyi részvényesbetétek elprédálásával. Ezen felül ,,Rotha“ délamerikai kölcsönt hoztak, ked­vezőtlen értesülések ellenére, kiencvenmillió dol­lár értékben az amerikai piacra s ezzel megté­vesztették a közönséget. Ezek a kötvények ma már névértéküknek csak tizedrészét érik. Minden valószínűség szerint további vezető bankemberek visszalépése várható. Davida Or­­son, a tőzsdebizottság vizsgálati albizottságának egyik volt tagja, egy 1863-iki törvényre való hi­vatkozással Mellon londoni amerikai nagy­köve­tet, aki, mint ismeretes, még körü­belül egy esz­tendő előtt amerikai kincstári államtitkár volt, valamint az amerikai kincstári hivatal két volt tisztviselőjét „a nép nevében" 400 millió dollár kártérítésre pörölte, mert — mint a följelentő mondja — az 1916—1920. esztendőkben ame­rikai hajózási társaságok javára adóvisszaélé­seket követ­tek el. A lakosság megnyugodott NEW YORK, febr. 28. A bankválság ugyan állandóan terjed, meg­állapítható azonban, hogy a lakosság min­denütt, ahol bankmoratóriumra került a sor, nyugodtan viselkedik. Az amerikai sajtó is azon igyekszik, hogy a válság jelentőségét eny­hítse. Detroitban nagy hatást tett Ford fellé­pése, aki a betéteseknek teljes biztonságot ígért. A Az Insull-ügy vádirata is most készült el NEW YORK, febr. 28. Az Insull-trust összeomlásával kapcsolatban az államügyészség hétfőn adta ki vádiratát. Az államügyész 19 ismert pénzkapacitást helyezett vád alá­, közöttük Insull bankárokat is­ A vád­lottak három nagy chicagói bankintézet igazga­tóságának tagjai. A vádlottak között bankelnö­kök, alelnökök, igazgatók és főtiszviselők van­­nak. Három Insull bankárt sikerült letartóz­tatni és kettőnek sikerült a külföldre mene­külni. A főbűnös Insull Sámuel bankár, mint emlékezetes, Athénbe menekült. Az állam­­ügyész vádirata alapján a vád alá helyezett barbárokra egyenként összesen 125 évi börtön­­büntetés vár és azonkívül 250.000 dolláros pénzbüntetés. LONDON, febr. 28. Arkansas állam bankbiztosa jelenti, hogy hí­glifcán számos­­városának bankjai korlátoz­ ták a betétek kivitelét. A Washingtoni Com­­mercielle National Bankot a betevők rohamai miatt bezárták. Ha Magyarország „csatlakozás"- sal fenyegethetne... LONDON, febr. 28. A Lordok Házában Stanhope lord had­ügyi államtitkár az osztrák kölcsöngaran­­cia-javaslat második olvasásakor hang­súlyozta, hogy a kormány nem valami nagy­ lelkesedéssel terjesztette a javaslatot a Ház elé, mert ellenkezik politikájával a kül­földi kölcsönök garantálása, de jelenleg mind Ausztria helyzete, mind az angol ke­reskedelem érdeke szükségessé teszi ezt. Newton lord kijelentette, hogy a javas­­lat indokai kizárólag politikai természe­tűek. Ha Magyarország ,csatlakozá­sai is­ fenyegetőzhetnék, akkor ő is könnyen kap­­hatna kölcsönt a többi európai országtól, Ausztriának megtiltják a Németországhoz való csatlakozást, pedig ez nem maradhat örökké így. • A Ház a javaslatot második olvasásban elfogadta. Elrabolták Ford főtitkárát? DETROIT, febr. 28. Ford Henrik főtitkára, Liébold Ernő, hétfő óta nem adott magáról életjelt. Attól■ tartanak, hogy martalócok elrabolták. Liébold a múlt hé­ten Ford Edsel kíséretében a detroiti bankok szanálási­ Munkájában vett részt. Az egér detroiti rendőrséget mozgósították az eltűnt felkutatásába. Liebold húsz évig volt Ford munkatársa. A főváros küzdelme a kartelek ellen A főváros mai közgyűlésének napirendjén egyetlen lényeges tárgy szerepelt, 1.900.000 pen­­gőnyi költségvetési hitelnek a folyó évre való fenntartása. Az e tárgyban tett javaslatot Ho­mály­ay Rezső tanácsjegyző ismertette, amely vita nélkül magáévá tette azt. Felkay Ferenc főjegyző egy korábbi közgyűlésen a javadalmi őrség ügyében elhangzott interpellációra adott választ és tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy a polgármester szigorú utasítást adott a java­­dalmi őrség tisztikarának arra, hogy a javadaalmi őrség legénységével emberségesen bánjon. A törvényhatósági bizottság ezután rátért az interpellációkra. Többek között Lázár Emil a­ szilvízkartell káros tevékenységéről beszé­l Sipőcz Jenő dr. polgármester hangsúlyozta, hogy a székesfőváros állandó küzdelmet folytat minden kartell ellen, majd ismertette azt az ese­tet, amidőn a szikvízkartell egyes elöljárósági tisztviselőket megvesztegetni igyekezett. A szi­gorú vizsgálat során szigorú büntetésben része­sültek a vétkesek. Hangsúlyozta a polgármester, hogy a főváros tisztviselői kara magas etikai színvonalon áll és nagy ritkaság, ha valaki meg­téved. Kijelentette, hogy mint eddig is, a jövő­ben is a legnagyobb szigorral jár el, ha ért­kölésbe ütköző cselekedetről szerez tudomást. Jugoszláv jegyzék Bulgáriához SZÓFIA febr. 28. A jugoszláv követ tegnap jegyzéket nyújtott­ át a miniszterelnöki teendőket ellátó belügym­i­­niszternek. A jegyzék tiltakozásának adott ki­fejezést a Goma Dasumajában február 12-én tartott macedón nagygyűlés ellen. A jegyzék megállapítja, hogy a nagygyűlés és határozatai Jugoszláviával szemben ellenséges cselekményt jelentenek, mert a nagygyűlés helyeselte, hogy a macedón forradalmi szervezet bolgár területen ellenséges cselekményeket hajtson végre. Ez a körülmény arra kényszeríti a jugoszláv kormányt, hogy a bolgár kormány figyelmét a legkomolyab­ban felhívja az eseményekre, annál is inkább, mert a nagygyűlésen hivatalos katonai személyei is részt vettek. A jegyzék befejezésül hangoztatja, hogy amennyiben hasonló esetek ismétlődnek, ez azt bizonyítja, hogy a forradalmi szervezetek ellen­séges működése bolgár területen a legnagyobb nyíltsággal mehet végbe. 1

Next