Budapesti Hírlap, 1933. május (53. évfolyam, 98–122. szám)

1933-05-02 / 98. szám

1933. MÁJUS 2. KEDD B. H. A telepítés írta Buday Barna Albrecht királyi herceg múlt vasárnapi előadásával egy nagy agrárkérdés élére került, amelyet méltán nemzeti problémá­nak nevezhetünk. Arról van itt szó, hogyan lehetne a régi birtokosok talpa alól kicsú­szott földet felhasználni a nemzeti birtok­­politika céljaira, letelepíteni a nép fiait úgy, hogy azok a vágyra­ vágyott önálló gazdatűzhely megalapítására a siker remé­nyében vállalkozhassanak. Ezzel a nagy kérdéssel, amely méltó a lélek nemes fel­­hevülésére, Albrecht királyi herceg nem öt­letszerűen foglalkozott. Már harmadéve volt alkalmam meghall­gatni két előadását, amelyek ugyancsak a magyar földművelő nép elhelyezkedésének problémáját kutatták. Akkor Dél-Amerikát járta be a királyi herceg s különösen Bra­zília telepítő mozgalmai kötötték le az ér­deklődését. Behatóan tanulmányozta az ottani német, lengyel, japán telepesek hely­zetét, a telepek szervezetét, gazdasági vi­szonyait, s gyakorlatias elmélyedésssel vizs­gálta, vájjon megvannak-e itt az adottsá­gok a magyar nép képességeinek érvénye­sülésére. Mert magával vitte Albrecht ki­rályi herceg a messze idegenbe kis hazája gondjait s figyelte, vezet-e még olyan út ki a nagy világba, amelyen a szűk férőhelyére összeszorított magyar nép munkátlanná vált rajai elindulhatnának, megkeresni a mindennapi kenyeret, amelyet tőlük idehaza a viszonyok mostohasága megtagadott. Ak­kor arra a megállapításra jutott, hogy a kivándorlás csak jól szervezett és lelkiis­meretesen vezetett telepítő mozgalom kere­tében ígér kellő biztosságot, ezt azonban a társadalmi tőkének is támogatnia kell. A csupán szimatjukra és esetlegességekre tá­maszkodó kivándorlók reménytelen sors felé haladnak. Ámde a tanulságokban bő­velkedő tanulmányút után jött a világvál­ság és a költözködési szabadság úgyszólván tökéletes felfüggesztése, egyelőre tehát a tengerentúlon való elhelyezkedés lehetősé­gei megsemmisültek. Itt maradt azonban a magyar földművesnép elhelyezkedésének kérdése és megtartotta Albrecht királyi herceg lelkének melegségét a kérdés további vizsgálatához is.­­rr Most egyelőre csak a népmunka belső érvényesülésének javításáról lehet szó. A kiindulás az, hogy ugyanazon a földterüle­ten, kisgazdaságokra felosztva, javul a munka kihasználása, mert hiszen a kisgazda a saját gazdaságában munkaképességének utolsó morzsáját is értékesítheti. A 15—20 hold területen foglalkoztatott munkás keve­sebbet dolgozik, tehát kevesebbet is produ­kál, mint a 15—20 holdas kisgazda. De ha nem is kecsegtetne közgazdasági haszon, az egészséges kisbirtokok szaporodásának előnye szociális és nemzeti szempontból vi­tathatatlan. Most pedig a kisbirtokok sza­porításának lehetősége adottnak látszik, mert a válság miatt sok birtok elrúgta a régi gazdáját, kényszerforgalomba került, pénzintézetek nyakán maradt, vagy az adó­hátralékok természetbeni lerovásaként fog rendelkezésre állani. Ugyancsak sok bir­tokrész volna megszerezhető a szabadforga­lomban, elővásárlás jogán. Másfelől a kis­emberek ezrei a földbirtok után vágyva­­vágynak, semmi sem látszik tehát egysze­rűbbnek, mint az eladó föld és a kérő kis­emberek között a frigyet megteremteni. Albrecht királyi herceg azonban nagyon jól tudja, hogy ennek a kézenfekvő frigy­nek a közvetítése nem olyan egyszerű. Hiányozni fog a földdel összeboronált kisember háztartásából valami, amire pedig mellőzhetetlen szüksége van, hogy mint te­lepes helyt állhasson. Hiányzik a földjára­dék. Nincs meg a gazdálkodásnak az a haszna, amelyből a föld árát és a befekte­tések kamatait meg lehetne fizetni. Hogy mennyire hiányzik a földjáradék, ezt a meglévő kisbirtokosok bizonyítják, akik példátlanul eladósodtak és minden erejü­ket megfeszítve is alig bírják földjüket tar­tani. Ilyen viszonyok között vagyontalan emberek számára a föld árának megszer­zése a föld hasznából vajmi nehéz feladat. Egyáltalán bajos boldogulniok, mihelyt teherrel indulnak és kötelességükké válik, hogy rögtön a kezdet elején fizetési köte­lességeket teljesítsenek. Rossz termés, vagy ügyefogyottság rögtöni, válságot jelenthet és a legjobban kieszelt törlesztési terveze­tet is felboríthatja. Ez a jól ismert nehéz­ség oka annak, hogy a telepítés gyakorlati keresztülvitelétől azok is meghátrálnak, akik magát az eszmét szívükre ölelik. Legkönnyűbb azonban a nem lehet szót kimondani. Meg kell vallani, ezzel a nem­léhez szóval a legkülönbözőbb körülmények között már annyiszor találkoztunk, hogy szinte gyanússá vált. Jól esik találkozni a tárgyilagos meggyőződésnek azzal az erejé­vel, amellyel Albrecht királyi herceg a ne­hézségek szemébe néz. Az illusztris előadó teljes fegyverzettel lépett porondra. Nem szorítkozott tetszetős irányelvek felsorakoz­tatására, ami mindenesetre könnyebb része a dolognak, hanem a realitásokkal számoló, szabatos telepítőtervet adott, amelyet a Budapesti Hírlap más helyen ismertet, és így elgondolását, adatait és számításait — tiszteletreméltó bátorsággal — a nyilvános bírálat tűzvonalába állította. De ezzel fel­adatát nem tartja befejezettnek. A Tudo­mányos Akadémiában exponált kérdést to­vább vezeti a Magyar Gazdaszövetségben, ahol most már a gyakorlati megvalósítás módjait és lehetőségeit fogják megviattni. Fontos, hogy a további vita a kivitel jár­ható útjait tisztán megvilágítsa, mert hi­szen a kérdés súlypontja a megoldás gya­korlati nehézségeinek leküzdésére esik. Semmiféle olyan érdek nincs, alig is elkép­zelhető, amelynek a telepítés ellen oka volna megmozdulni. A birtokosok ellenez­ték annak idején a földtulajdonba való hatósági beavatkozást, de ők örülnének leg­jobban, ha sikerülne módját találni annak, hogy az eladóvá tett föld a falusi nép ke­zére jusson és ezernyi önálló kis tűzhely felvirágzásának váljék alapjává. Ez a cél oly szép és annyira közérdekű, hogy a fe­léje való közeledés minden fáradozást megér. Ha nem is tekintenénk Albrecht királyi herceg kivételes társadalmi állását, már szemlélődésének széles köre, tanulmányai­nak nagy horrizontokat felölelő gazdag anyaga és szakszerű felkészültsége is éppen elég arra, hogy felhívja a közérdeklődést és a kérdésnek hatalmas lendületet adjon. Segít ezzel a kormánynak, amely a telepítő politikát sarkalatos programmpontjai közé sorozza, segít a kisemberek ezreinek bízni vágyaik teljesülésében és segít a magyar társadalomnak hinni abban a hagyományos jeligében, hogy a nemesség kötelez. Mert amiért az előadás kitűnő szakszerű­ségén túl őszinte szívvel kell üdvözölnünk Albrecht királyi herceget, ez a nemes pél­daadás. Példát ad ő arra, hogy akit a szü­letettség magasra emelt, annak fokozott kötelessége foglalkozni hazájának köz­ügyeivel és minél feljebb emelte a sors, an­nál mélyebb odaadással kell képességeit a nép szolgálatába állítani. Ez a lehajlás a legigazibb felemelkedés, az ebben jelent­kező polgári erény adja meg minden név­nek a legszebb koronáját. Milliós tömeg előtt jelentette be Hitler a német nép szilárd elhatározását az egyenjogúságra kötelező munkaszolgálat, a többségi határozatok végzetes befolyásának kiküszöbölése, az egész német úthálózat újjá­építése, a német május elsejének biztató ígéretei Világszerte nyugodtan telt el május elseje BERLIN, máj. 1. (A Budapesti Hírlap berlini munkatársá­nak telefon jelentése.) Május elseje, a nemzeti munka ünnepe, Hitler elgondolásában valóban nemzeti ünneppé lett. Milliók, ülték meg a ter­mészet és a német nép újjáébredésének megál­modott napját, páratlan, eddig még nem ta­pasztalt módon. Ha Hitlerc úgy v­élte, hogy má­jus elseje,ebben az esztendőben koronázása lesz hatalo­m­­ajutásának, pártja győzelmének, poli­tikája hódításának, kétségtelenül többet ért el, mint amennyit valaha remélt, mert a német nép egységesen közös érzelmektől vezettetve egyesült lobogója alatt. Egységesen, mert a nemzet minden rétege kifejezésre juttatta új vezére iránti rokonérzését, minden házon ott lengett az új lobogó, férfiak és nők közösen vi­selték a Hitler-jelvényeket, a fiatalság virággal díszítve illeszkedett be az ünnepi keretbe és a tempelhofi mezőn tényleg milliós tömeg gyűlt össze, hogy a vezérnek első, való programm­­beszédét végighallgassa. Minden a legnagyobb rendben, Göbbels miniszter nagyszerű organizá­ciójával a fegyelem csodás jelenségeitől keresz­tülszőve játszódott le és ha vannak még a nem­zeti szocializmusnak ellenfelei, azok vagy elbúj­tak, vagy a tömegekkel együtt tüntettek, mert sehol sem mutatkozott ellenfél, vagy gyűlölet az új rendszerrel szemben. Ma reggel az Angriff büszkén konstatálta, h­ogy a legtöbb horogkeresztes lobogó Berlin ama városrészében pompázik, amely néhány hét előtt még a kommunizmus főfészke volt, így vál­toznak az emberek nemcsak Berlinben, hanem a messze vidéken is. Mindenfelől olyan hírek érkeztek, hogy az egész német nép egységesen ünnepelt minden politikai él, de politikai ellenét nélkül. A május elseje az új köntösben a német szellem újjáébredését jelentheti a külföldön is. A külföldről érkező hírek szerint ott is minden­felé a diplomáciai képviseletek felvonták a horogkeresztes lobogót. Ha itt-ott, többi kö­zött Brüsszelben, a május elsejét ünneplő szo­cialisták le is tépték, Hitler lobogóját, a diplo­máciai képviseletek rögtön gondoskodtak, hogy azokat újból felvonják. A munka tiszteletének törvényes biztosítása A tempelhofi mezőn milliós nép előtt a hiva­talos Németország és a hivatalos külföld jelen­létében hangzott el Hitler új szózata. Beveze­tője a nemzeti programainak, amelyet a Hitler­­kormány minden körülmények között meg akar valósítani. Nagyon messze kell visszamenni a nemzetek történelmében is, ha hasonló esemé­nyeket keresünk. Kétségtelen, hogy mi magyarok, jobban tu­dunk tüntetni, mint a németek, több lelkesedés­sel tudjuk talán vezéreinket ünnepelni, a mai német ünnep azonban mégis megkapó marad, nemcsak az ünneplés óriási kerete, hanem an­nak minden korlátot eltörlő és a nemzet összes osztályait valóban egyesítő ereje miatt. Mert a milliók, akik ma a tempelhofi mezőn egyesültek, nagyrészt gyalog tették meg az utat Berlin egyik végétől a másikig és a tömegben munka­adó és munkás, gazdag és szegény, szellemi mun­kás és két kezével dolgozó ember egymás mellett szorongott. Voltak tribünök is, de azok nem voltak vá­laszfalak, akik azokon ültek, nem hallottak töb­bet, vagy jobban, mint a zöld mezőt betöltő so­kaság. És ha még lett volna a lelkek világában Válaszfal, az is eltűnt Hitler beszéde alatt. A kancellár, aki elemében volt, a munka és pedig elsősorban a kézimunka dicsőségét hirdette, a munkást, aki talán a leggorombább feladatot végzi, a magasba emelte és első feladatának hir­dette a kötelező munkaszolgálat megvalósításá­val a munka tiszteletét az összes telkekbe beol­tani. A dörgő tetszés bizonyította, hogy Hitler ép­pen eme szavaival magával ragadta hallgatósá­gát. Hogy Hitler maga mögött csak egységes nemzetet akar látni, épp úgy érthető, mint pro­­grammjának az a része, a­mely a nemzet legélet­­erősebb elemét, a gazdavilágot kívánja az anyagi gondoktól megszabadítani. És ha itt-ott prog­ram­ját a tömeg nem is tudta az első pillanat­ban megérteni, azok a szavai, amelyek az egy­séges és szabad Németország megteremtéséről szóltak, kétségtelenül rabjává tettek százezreket. A németség ma feltétlenül bizalommal tekint Hiter felé. Tőle várja a nemzeti hatalom feltá­madását, a nemzeti jólét felvirágzását és bi­zalma oly erős, hogy hatalmas nemzeti munka indult meg a közélet minden terén. Hasonlatosan bízik Hitler nemzetében, hogy meghallgatja szavát, követi tanácsát és segít neki nagy feladata teljesítésében. Ez a bizalom ma oly erő, és oly kivételesen uralkodik a lel­keken, hogy csak ebből a nézőpontból lehet ér­tékelni és megérteni a német eseményeket. Né­metországban megszűnt a marxizmus befolyása és hatalma. Kiirtódott a kommunizmus és a kormány olyan programmot próbál megvalósí­tani, amely valóra válthatja Németország­ ál­mát, a nemzetek egyen­jogosultságáról és gaz­dasági élete fölvirágzásáról. Ebben az új német világban minden kritika jogosulatlan, mert a hit a vezérben kizár min­den ellenkezést és kötelezővé teszi a nemzeti munk­át. Amikor e sorokat írom, m­ég folyik az ün­nep. óllás­i tűzijáték köti le a tömeg figyelmét és újra egyesül az ifjúság, hogy fáklyás me­netben járja be a várost, hogy végül meghall­gathassa. Hitler legtehetségesebb munkatársá­nak, Göring porosz miniszterelnöknek záróbe­­szédét. A mai napon a németség egymásután hallotta Hindenburg szózatát az ifjúsághoz, a kancellár történelmi értékű szavait és Göring záróbeszédét. Ezek után kezdetét veheti a nem­zeti szocializmus program­jának megvalósí­tása, jobban mondva a gyakorlati munka. Hit­ler ma este átvette milliók tapsától kísérve véglegesen nemzete vezetését. VÉRTESI DEZSŐ a Május elseje régen és — most BERLIN, máj. 1. A nemzeti munka ünnepnapja a német ifjú­ság tüntetőgyűlésével kezdődött, amelyet dél­előtt tartottak meg a Luftgartenben Hinden­burg birodalmi elnök, Hitler birodalmi kancel­lár, Göbbels birodalmi miniszter és más vezető személyiségek jelenlétében. Hindenburg birodalmi elnök beszédet intézett az iskolák, főiskolák, műhelyek és irodák egy­begyúrt fiatalságához, kifejezést adva annak az­ óhajának, hogy május elseje a nép teremtő ereje és haza között fennálló kapcsolat mellett tett hitvallás és a nagy nemzeti feladatok szolgála­tában álljon. Ez a nap legyen — mondotta a A BUDAPESTI HÍRLAP TELEFONSZÁMAI: 444—04, 444—05, 444—06, 444—07, 444—08, 444­ 00. birodalmi elnök — egyszersmind emlékköve an­nak a nagy erkölcsi értéknek, amelyet minden­­féle, akár testi, akár szellemi munka jelent. Göbbels birodalmi miniszter az új Németor­szág legközelebbi feladatául az ifjúságnők büsz­keségre, őszinteségre, férfiúi erényekre és fe­gyelemre való nevelését tűzte ki. Ez a fontos f­eladat a Hitler-kormányban hatalmas politikai kifejezésre jut. Azon napon, mikor egyébként gépfegyverek kattogtak, az osztályharc gyűlö­lettől fűtött dalai hangzottak fel, most az egész német nép egyértelműen tesz hitvallást az állam, a nép, a nemzet, valamint a haza érde­kében folytatandó közös élet, közös munka és közös harc mellett. Az összeomlott liberális-ka­pitalista ál­om romjain felemelkedik a népkö­zösség esz­­­éje, minden egyes polgárnak önkén­tes és felelősségteljes közreműködése az állam kiépítésében. A nemzeti forradalom új világ­nézet diaebürajotását jelenti, ■gjáfiNtjoeig ut 44204 a telefonszáma Gr. Károlyi Imre Hamzsabég­i Parcel­lázási Irodájának. Ön nemcsak családi otthont létesít, életét hanem 18 mi­ga telket vásárol Hamzsabégtelepen (Érd) Pompás termő gyümölcsösök, szőlőterületek, vadregényes erdős részek, óriási strand­fürdő gyönyörű őserdős park­ban. Olcsó árak 4—8 évi rész­letfizetésre. Május 7-től minden vásár- és ünnepnapon ingyenes autóbuszjárat. VII., Erzsébef-körös 14. alatti városi irodánktól. Autó­buszok indulnak i. e. */29—11-ig és délután 3 órakor. Telefon :

Next