Budapesti Hírlap, 1933. november (53. évfolyam, 249–272. szám)
1933-11-03 / 249. szám
Budapest, 1933. Péntek, november 3 Főszerkesztő: CSAJTHAY FERENC Lili. évfolyam 249. szám Megjelenik mindennap hétfő kivételével. Előfizetési árak egy hóra 2 pengő 50 fillér, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili.kér , József-körút 5. Telefonszám : 44-4-04-ről évre 7 pengő 50 fillér. A külföldön ezeknek az összegeknek a kétszerese az előfizetési díj. 44-4-09-ig — Levélcím: Budapest 4. Postafiók 55. — Kiadja a Budapesti Hírlap R.-T. Isten békéjének jegyében Aid felekezete szerint osztályozza a nemzet kincseit, az nemcsak magát szegényíti meg, hanem egyben a legnagyobb destrukciót követi el. A nemes pátosz pompázatos ruhájából kivetkőztetve így hangzik az a tétel, amelyet tegnap hallottunk egy felekezeti ünnepen. Ez az ünnep e felekezet megszületésének fordulóját emelte ki a hétköznapok közül, a megszületés pedig egyet jelent a különválással. Senki sem merte még eddig azt mondani, mintha a lélek, amely a megszületőt a világba átvezeti, maga is a földi születés pillanatában támadt volna, hiszen alaptételünk, hogy a lélek öröktől fogva való. De mégis, bár az életben éppen a lélek munkája a legfontosabb, a lélek az igazi tartalom, ez az igazi történés, az öröktől fogva való és ennélfogva örökké-egy lélek a megszületés pillanatától fogva a maga útját járja, a maga külön létét hangsúlyozza és az egységet is csak a különbözőséggel szolgálhatja. De azért a közösséghez való tartozás nemcsak valósága az életnek, hanem tudatos kincse is. Emelkedett pillanatokban minden lélek ráébred erre, az emelkedett lélek pedig mindig ebben az érzésben él és ennek a szolgája. „Vak az, aki azt mondja, hogy nem egy, hanem kettő, vagy több van itt“, mondja a hindu tantétel. Az egységnek ugyanez a hatalmas átérzése volt mindig az emberiség boldog korszakainak a bevezetése. A felekezetiség hozzátartozik az emberi szellem történetéhez. Úgy látszik, olyan szükségszerűség ez, amelyet nem lehet leküzdeni. „Ki tudja, milyen célja volt ezzel annak, aki mindezt így rendezte", mondta tegnap az előbb idézett hang, amely ezzel éppen úgy minden tiszta léleknek az érzéseit foglalta szavakba, mint ahogy mindnyájunk meggyőződése ragyog a cikkünk elején idézett megállapításában. De az egészen bizonyos, hogy a felekezetiség egy nemzet életében csak attól a pillanattól kezdve válik áldássá, amelyben a különbözőségnek, az elszakadásnak gőgjét az egyetértésben való összeforradás váltja fel. A felekezetiség csak akkor sokszorozhatja meg a közösség erejét, ha az utak célja közössé lesz. Ha ez a pillanat bekövetkezik, az erők többé nem a terhek egymásra hárításában, hanem azok vállalásában mérkőznek egymással, a tekintet nem a már elvégzett útra irányul, hanem arra, amely a célig még előttünk van s amely mindig nehéz és mindig sürgető. , A magyar felekezetek a történelem folyamán számtalanszor szolgáltattak példát a versenyzésnek erre a nemes voltára; nemzetünk enélkül nem is járhatta volna meg ezer éves kálváriás útját, amely annyi összezuzatáson keresztül mindeddig mindig új meg új feltámadásokhoz vezetett. Ez a mostani felekezeti ünnep, amely a felekezeti béke jegyében folyt le, azért olyan kedves nekünn, s abban látjuk rendkívüli jelentőségét, hogy élő hit formájában mutatja meg a nemzetnek ezt az egybeforradásra való készségét. Egy olyan nemzetet, amelyben ez az erő él és amelyet ez a készségtölt el, nem kell féltenünk semmiféle jövő megpróbáltatásaitól. Ha ez az érzés ilyen tisztán, ilyen tudatosan, a nemzeti léleknek ennyire a gyújtópontjában jelentkezik, mint most, akkor nincs szükség egyébre, mint hogy ennek az áldásnak hatását a gyakorlati életnek, de elsősorban a politikai életnek legtávolabbi zugaiban is igyekezzünk érvényesíteni. Ugyancsak tegnap volt egy másik ünnep is és ezen a nemes harag kért szót az ellen a kicsinyeskedés ellen, amely centiméterekkel akarta mérni a kegyelet nagyságát. Itt nincs helye különvéleménynek. A nemzet egysége maga ítélt, nemcsak akkor, amikor a nagy politikus mögött felsorakozott, hogy fellépésének a nemzet erejét kölcsönözze, hanem akkor is, amidőn filléreiből a kegyelet adóját leróva, az emlékmű felállítását lehetővé tette. A nemzet egysége megbonthatatlan. S ha akad egy-egy olyan megnyilatkozás, amely mégis ez ellen az egység ellen irányul, akkor nekünk nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, hogy vele szemben azt a másik szót hallgassuk és abban keressük a nemzeti lélek igaz megnyilatkozását, amely az egységet hirdeti, amely a közös kincsek tiszteletében keresi felemelkedését, amely eredetét az ősök során keresztül egészen Istenig viszi fel, tekintet nélkül, hogy Isten a történelem folyamán milyen formákat választott a maga végtelenségének kijelentésére és tanítására. Ha a felekezet az egységet, az összetartozást hirdeti, akkor Isten szava hangzik ajakán. BENES békebontással vádolja Németországot A kisantant gazdasági szövetsége „nem irányul a többi államok ellen“ Ismét elhangzott egy Benes-beszéd. Ezúttal a prágai parlament külügyi bizottságában. A cseh külügyminiszter a legutóbbi nemzetközi események kapcsán mondott expozéját felhasználta arra, hogy újból szóvátegye a dunai államok gazdasági helyzetét. Béke, őszinteség, baráti együttműködés, politikai fegyverszünet... A frazeológia már nagyon is közismert. Ezeket a szólamokat épp úgy megszoktuk a cseh külügyminisztertől, mint azt, hogy mindig mást tesz, mint amit beszél. Vámbékét és gazdasági együttműködést hirdet s ugyanakkor gondosan megfeledkezik arról, hogy azt a kereskedelmi szerződést, amely Csehország és Magyarország között volt 1930 decemberében éppen Csehország bontotta fel és ugyancsak Csehország volt az,, amely azóta is megakadályozta, hogy újabb kereskedelmi szerződés jöhessen létre a két ország között. A magyar kormányok mindenkor teljes őszinteséggel és minden hátsó gondolat nélkül arra törekedett, hogy Csehországgal újból gazdasági együttműködést létesítsenek, ugyanez az őszintésség és jóakarat azonban teljesen hiányzott a cseh köztársaság vezető politikusaiból. Ezek után minden okunk megvan arra, hogy szkepticizmussal fogadjuk Benes úr erre vonatkozó nyájas beszédeit, mert akkor, amikor a kisantantállamokkal szomszédos középeurópai országok gazdasági együttműködése óhajának ad kifejezést, kétségtelenül ott lappang kijelentései mögött egy egész sereg hátsó gondolat. A cseh külügyminiszter soha nem feledkezik el valamilyen formában egyengetni az útját az általa annyira favorizált dunai blokk tervének, amely minden vitán felül inkább politikai, mint gazdasági alapon nyugodnék. A cseh külügyminiszter a politikai kérdések kikapcsolását hangsúlyozza a gazdasági együttműködés megvalósítása érdekében. Ezeket mi már akkor kikapcsoltuk, amikor hajlandónak mutatkoztunk a Musso- Juni-féle dunai terv alapján kétoldalú szerződésekkel gazdasági megegyezést létesíteni. A különbség a magyar és cseh felfogás között abban van, hogy mi politika alatt egyszerűen politikát értünk, a csehek pedig a revízióról való lemondást. Ezen az alapon természetesen nem fogjuk sohasem megérteni egymást, mert nem térhetünk le arról az útról, amelyet gazdasági téren Stresa mutat. Benes úr őszinteséget hirdető hangjában és a politikai kérdések kikapcsolása utáni vágyában egyébként már azért is erősen kételkednünk kell, mert ami a közelmúltban a Felvidéken történt, mindennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Benes expozéja PRÁGA, nov. 2. Benes cseh külügyminiszter hétfőn hoszszabb expozét tartott a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságában az új nemzetközi helyzetről, amelyet Németországnak a Népszövetségből és a leszerelési konferenciáról való visszavonulása idézett elő. Németország — Benes szerint — ezzel a lépésével végleg megtagadta a versaillesi békeszerződés katonai rendelkezéseit és arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem fogad el semmiféle olyan leszerelési javaslatot, amely nem adja meg azonnal Németországnak a fegyverkezési egyenjogúságot. — A német nemzeti szocialista forradalom — folytatta Benes — megszakította annak a fokozatos fejlődésnek a vonalát, amelynek célja Európa békéjének új alapokon való megszervezése lett volna. Egész Európa szembefordult a németekkel s Németországnak hamarosan rá kell jönnie arra, hogy jelenlegi külpolitikáját nem koronázhatja siker. Benes ezután arról beszélt, hogy Csehország a legközelebbi jövőben nem vár katasztrofális eseményeket, figyelemmel kíséri azonban a helyzet alakulását és berendezkedik minden eshetőségre. Beszéde második felében a cseh külügyminiszter,a kisantant gazdasági közösségének megteremtését méltatta s hozzátette, hogy a kisantant gazdasági szövetsége nem irányul a többi középeurópai állam ellen, noha tagadhatatlanul érinti őket. Csehország és a kisantant készséggel hajlandó résztvenni bizonyos feltételek mellett valamennyi középeurópai állam gazdasági együttműködésében is. Az Ausztriával és Magyarországgal való szoros gazdasági együttműködés megvalósításánál természetesen félre kell tenni a politikai problémákat. Benes végül a Csehország elleni ellenségespropagandáról szólott, amely az utóbbi hetekben minden eddiginél nagyobb méreteket öltött. Csehszlovákia ezt nagyon sajnálatosnak tartja, mert a közvélemény nem lesz közömbös ez eseményekkel szemben, amelyek automatikusan lehetetlenné teszik jövőbeli gazdasági tárgyalásaink folytatását. A német sajtó válasza Benesnek ( BERLIN, nov. 2. Benes cseh külügyminiszter beszédéről a Vossische Zeitung a következőket Írja: Benes cseh külügyminiszter úr szereti beszédeiben a világot olyannak lefesteni, amilyennek ő látja. Beszédét később mint vaskos értekezést terjesztették. Úgy lát,szik, ezúttal sem hagyott semmit, ami Európában történik, saját szemlélete és személyes politikai értékelése határain kívül. Mégis az a benyomás, csak azért be,szélt sokat, hogy annál kevesebbet mond, jön. I • • i A Berliner Tageblatt így írt: Benes úr balkáni koalíciót akar, amely-,nek magva, természetesen, az ő kisantantja lenne és amely gazdasági úton működnék együtt. Ehhez tervgazdálkodást kell folytatni. Elkerülhetetlen tehát az állami beavatkozás és az egyéni érdekek alárendelése. Ebből azt következtetjük, hogy Benes úr tanulékony. Annál kevésbé értjük meg azonban, hogy annyira elárulja politikai maradiságát. Ha Benes úr mindezek ellenére baráti és korrekt viszonyt akar fenntartani Németországgal, mi csak örülünk, ha az „aggodalmak" és „az állam veszélyeztetése" ellenére ez a kívánsága a cseh külpolitika vezetőjének. Csak azt kívánjuk, hogy ezt a jószándékát ne kapcsolja össze olyan mindenféle játékkal, amelyeknek semmi közük a béketervekhez, de annál több a petróleumkannához. Tovább folyik a harc a csehországi német egyesületek ellen PRÁGA, nov. 2. A cseh kormányhatóságok nyomásának hatása alatt a szudéta német egyesületek egymásután folytatják vezetőségeik átszervezését. A szudéta német dalosok szövetsége kizárta vezetőségének tagjai sorából mindazokat, akik a feloszlatott pártok tagjai. A csehországi német munkások Szakszervezetének szövetsége éléről Kasper vall nemzeti szocialista képviselőnek távoznia kellett, mire az egész vezetőség lemondott. A mintegy százezer tagot számláló szövetség új vezetőséget választ. A Popolo d’Italia a cseh demokrácia terrorjáról RÓMA, nov. 2. A Giornale d’Italia közli a cseh kormánynak azt a rendeletét, mellyel betiltott német torna- és sportegyesületeket, valamint többé német, magyar, tót és cseh fasiszta újságokat. — Semmi különös megjegyezni valónk nincs, — írja a lap, — mindössze azt állapítjuk meg, hogy a szabad és demokratikus cseh köztársaság, amely ezelőtt nyíltan hirdette, hogy a felforgató terrorizmus és a nemzetellenes politikai rendetlenség utolsó maradványai ellen küzdő fasizmus a leggonoszabb elnyomást jelenti, ma a saját politikai ellenzékével szemben határtalan keménységgel és jelentős túlzással jár el. Amit Benes „háborús" beszédében elhallgatott PRÁGA, nov. 2. A Rade Pravo estilapja, Benes külügyi expozéját bírálva, elmondta, hogy a külügyminiszter sok mindent diplomatikusan elhallgatott. Elhalgatta például azt, hogy Cseh-Szlovákiában csakúgy, mint Franciaországban és Lengyelországban, meglehetős nyíltan készülnek a Németország elleni preventív háborúra. Nem beszél arról sem, hogy a cseh szociáldemokraták kongresszusa Meissner igazságügyminiszterrel együtt épp a napokban követelte az intervenciót Ausztriában. A lap szerint Be Ines beszéde háborús beszéd és a dagályos patriotizmus beszéde. *