Budapesti Hírlap, 1933. december (53. évfolyam, 273–296. szám

1933-12-01 / 273. szám

* A magyar vendégek búcsúztatása BECS, nov. 30. Delffusi úr. szövetségi­­kancellár, aki mint ismeretes, tegnap este a neubergi állami erdő­­ségben vadászaton tartózkodó Gombás Gyula magyar miniszterelnök és Kállay Miklós föld­­mívelésügyi miniszterhez utazott, ma délelőtt is hazatérő vendégeket Bécsig kísérte. Rövid semmeringi tartózkodás után Gömbös Gyul miniszterelnök és Kállay Miklós földmívelés- ügyi miniszter folytatta útját Bécsbe, ahová délután érkeztek meg és rövid ideig a magyar követségen tartózkdtak. Délután 5 óra 20 perckr a menetrendszerű gyorsvonattal Bécsből Budapestre utaztak. A pályaudvaron megjelent Dellfuss dr. szö­vetségi kancellár, Peter külügyi főtitkár, Blaas követségi tanácsos és Kempfner dr. titkár. Ott volt még Steiinger kereskedelemügyi miniszter, Nelky Jenő magyar követ a követség személyze­tével, Hennet dr. budapesti osztrák követ, Seydel dr. rendőrfőnök, Schöpfer, az osztrák államvasutak vezérigazgatója Rankovszky fő­titkárral és több más vezető állású tisztviselő. Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay Gyula­­ miniszter megköszönték a szövetségi kancellárnak a vadászatra való meghívást és megismételték az utazás során ismételten kife­jezésre juttatott különös megelégedésüket az ausztriai tartózkodásuk alatt szerzett benyomá­sokkal. _______ Gömbös Gyula és Fabínyi Tihamér legújabb díszpolgársága ESZTERGOM, nov. 30. Pilismarót község képviselőtestülete díszköz­gyűlésen díszpolgárává választotta Gömbös Gyula miniszterelnököt és Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi minisztert a község fejlesztése terén kifejtett tevékenységükért. Képviselői beszámoló Östör József dr., a sopronvidéki kerület or­­szággyűlési képviselője Balfon tartott beszámo­lót, ahol a Nemzeti Egység Pártja igen szép számmal alakult meg. Östör Balfon fejezte be beszámoló körútját, két hét alatt ugyanis a ke­rület valamennyi községében előadást tartott a gazdarendeletről, amelynek kedvezményeit a la­kosság osztatlan megértéssel és elismeréssel fö­ladta. A magyar tengerhajózás fejlesztése az ifjúság jövőjét szolgálja • Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi mi­niszter a képviselőház csütörtöki ülésén tör­vényjavaslatot nyújtott be a magyar tenger­­hajózási vállalatok kedvezményeiről. A törvényjavaslat meghatározza azokat a ked­vezményeket, amelyekben a magyar tengerhajó­zási vállalatok, ha ugyancsak a javaslatban meghatározott feltételeknek megfelelnek, része­sülhetnek. A megokolás rámutat arra, hogy jól­lehet a békeszerződés csak azt a puszta jogot hagyta meg Magyarországnak, hogy a tengeri kereskedelmi hajózásban saját lobogója alatt továbbra is résztvehessen. 1932 elején tizenhá­rom magyar tengeri gőzös 65.000 tonna hord­­képességgel közlekedett magyar lobogó­ alatt s e gőzösökön 108 magyar tiszt és 216 főnyi­­ma­gyar legénység teljesített szolgálatot. A világ­­gazdasági válság elmélyülése következtében vis­­­szaesés állt be, úgy hogy ma csupán hét gőzös Van magyar lobogó alatt 45.400 tonna hordké­­pességgel, 50 főnyi tiszti és 130 főnyi legény­ségi állományú személyzettel. Ezek a számadatok arról tanúskodnak, hogy 8 magyar tengerhajózás élő valóság. A legfontosabb szempont, amely a magyar tengerhajózás támogatásánál latba esik, az, hogy sok itthon elhelyezkedést nem találó embernek strunkaalkalmat és kereseti lehetőséget, az értel­miséghez tartozó ifjaknak pedig megfelelő pá­lyára kiképzést nyújthat. De nem kicsinyelhető Ki a B. H. legfőbb fotoriportere? Ezt dönti el meghirdetett pályázatunk, melyen 100, 50, 25 ÉS 10 pengŐS jutalmakkal díjazzuk a nyertese­ket, akik riporteri meglátással, művészi ízléssel és gyorsan, néhány órán belül érdekes, eretlen és ötletes képeket készítenek. Október 24-én megindult naponként mesjelenfi, mffloroosnysn képes mellékletünkben közöljük a beküldött és meg­felelő képeket. Ha délig megkapjuk a képe­ket, másnapi mellékletünkben már meg is jelenhetnek. B. H. 1933 DECEMBER I. PETITEK annak a propagandának erkölcsi értéke, amit a magyar lobogónak a tengereken, az idegen kikötőben való megjelenése jelent. Ezeknek a céloknak elérését kívánja előmozdítani a javas­lat, amely lényegében az 1929 .I. törvénycikk­ben foglalt kedvezményeknek az időközben szer­zett tapasztalatok figyelembevételével történő kibővítését célozza. Litvinov ki akar hékiilni a Vatikánnal A szovjet útja a vallásszabadság felé A Daily Telegraph diplomáciai levelezője Litvinov római látogatásával foglalkozik. Le­hetetlennek tartja, hogy akár a pápa, akár a Szentszék államtitkára fogadja a Szovjet kül­ügyi népbiztosát, de nincs kizárva, hogy az olasz diplomácia szokott ügyességével kísér­letet tesz majd, hogy helyreállítsa a formaszerű érintkezést Litvinov és bizonyos magas egy­házi méltóságok között. Ennek az volna az elő­feltétele, hogy Litvinov biztosítsa Mussolinit, hogy a Szovjet valamennyi vallásnak meg­adja a szabad istentisztelet jogát, amelyet leg­első alkalommal az Egyesült Államok alatt­valóinak adott meg a Litvinov—Roosevelt­­féle egyezménnyel. Eddig főként a vallásszabadság megtagadása és a keresztények üldözése volt a legfőbb aka­dálya annak, hogy a Szentszék elismerje a Szovjetet, mert egyébként a Vatikán teljesen közömbös a különböző államok belső politikai berendezkedése iránt. BALDWIN: Pecsét van a számon... Az angol politika szenzációja: Londonderry és Baldwin ellentétes beszéde a légi fegyverkezésről -- Titok, hogy ki okozza a leszerelési konferencia nehézségeit LONDON, nov. 30. Az angol politikai Get legújabb szenzációja az a két beszéd, amely az angol légvédelem fejlesztéséről szóló vita során csaknem egyide­jűen hangzott el a lordok házában és az alsó­házban. A lordok házában Londenderry légügyi miniszter az interpellációkra felelve, nyíltan az angol légi fegyverkezés mellett foglalt állást. Kevéssel később Baldwin helyettes­ miniszterel­nök a konzervatív képviselők légi fegyverkezé­sére vonatkozó indítványára válaszolva, lénye­gesen mérsékeltebb hangon nyilatkozott a föl­vetett kérdésről. Kijelentette, hogy Anglia alan­tas helyzete a légi fegyverkezés tekintetében az őszinte leszerelési készség folyománya. Tény, hogy Anglia nem maradhat sokáig ebben az állapotban, azonban ez idő szerint nem tartja helyesnek, ha az angol alsóház a légi flotta fejlesztését kimondja, mert ez újabb nehézsége­geket támasztana a leszerelési konferencián. Szerinte meg kell várni a fejleményeket és csak azután lehet a továbbiakról beszélni. Kifejtette, hogy igen nagy nehézségekbe üt­közik a Németország nívójára való általános le­szerelés végrehajtása, majd a leszerelési tárgya­lásokról szólva, a következőket mondotta: — Pecsét van a számon, nem mondhatok el mindent, amit tudok, mert ha elárulnám, hogy milyen nehézségekkel kell még megküzdeni és nyit sem haladhatna előre, nyit sem haladhatnak előre. Lansbury az ellenzék nevében papírlapra írt megjegyzésben figyelmeztette Baldwint, hogy ugyanakkor a lordok házában Londonderry lord az angol légi haderő növelését helyezte kilá­tásba. (Az angol parlamenti gyakorlat tiltja ugyanis, hogy az egyik házban szóvátegyék a másik házban elhangzott beszédeket.) Baldwin a ház óriási meglepetésére kijelentette, hogy legcsekélyebb fogalma sincs arról, mit mondtak a másik házban és így nem nyilváníthat véle­ményt. Az angol sajtó részletesen foglalkozik Lon­donderry lord és Baldwin leszerelésre vonatkozó kijelentéseivel s a lapok nagy része azt álla­pítja meg, hogy az államférfiak légi fegyver­kezésről mondott beszédei között nagy ellentét van. A Morning Fest úgy találja, hogy a légi­ügyi miniszter a felsőházban indiszkréciót köve­tett el s ezt igyekezett Baldwin az alsóházban eltussolni. A Times azt írja, hogy Londonderry kissé messzebb ment beszédében, mint ameny­­nyire az illetékes köröknek kívánatos lett volna. Az utcai tüntetésekhez a diákszervezeteknek nincs közük Nyugatom az egyetemeken A szerda délután és este lezajlott utcai tün­tetések során összesen harminchét embert állí­tottak elő a rendőrök és detektívek. Ezek közül harminckettő a főkapitányság politikai osz­tályára került, öt pedig a VII. kerületi kapi­tányságra. Az előállítottak között összesen csak négy egyetemi hallgató volt, ami azt mutatja, hogy tulajdonképpen ezekhez az eseményekhez aligha volt közük a diákok szervezetének, inkább az utcai járókelők csoportosulása és kötekedő emberek veszekedése idézte elő a hangos jelene­teket. A politikai osztályra előállítottak igazolta­tása reggelig tartott. Ekkor huszonhetet elbo­­csájtottak, ötöt azonban egyelőre még a főka­­tányságon tartanak, mert tisztázni akarják, ho­gyan keveredtek a tüntetésbe. A VII. kerületi kapitányságról reggel elbocsájtották az elő­állítottakat, de kihágás miatt megindul ellenük az eljárás. Bollinger József joghallgató, akit szerdán a Rombach­ utcában redőnyhúzó rúddal és bottal megvertek, ismeretlen tettesek ellen testi sértés miatt feljelentést tett a rendőrségen. Csütörtökön különben teljes rend volt az ut­cákon és az egyetemek körül. A bölcsészeti karon lezajlott viharos esemé­nyeknek közvetlen kiindulópontja — mint em­lékezetes, — az volt, hogy Rüblein Kamill, a dékáni hivatal tisztviselője elvette Kehringer János egyetemi hallgató bajtársi sapkáját, hogy később igazoltathassa. Akkor az a hír terjedt el a diákság előtt, hogy a tisztviselő inzultálta Kehringert. Az ügyből kifolyóan Kehringer provokáltatta Rübleint. A lovagias ügy most befejeződött. A megbízottak megállapították, hogy a lapokban közölt testi sértés nem történt meg és a lovagias ügy kölcsönös kimagyarázko­dással a lovagiasság szabályai szerint befejező­dött. Bűnvádi eljárás izgatás miatt Csütörtök délutánra nagyjából kialakult a rendőrség előtt a nyomozás iránya. A rendőr­ség minden egyes előállított személyével kap­csolatban kutatást végzett, hogy megállapítsa, hogyan kerültek a tüntetésbe, mert ki akarták deríteni, hogy a tegnap esti lármás jeleneteket — amelyhez a diákságnak volt a legkevesebb köze, — tulajdonképpen kik rendezték. Az eddigi vizsgálat azzal az eredménnyel járt, hogy összesen tizenhárom ember ellen indult eljárás. Ezek közül néhányan kihágás miatt rendőrbíró elé kerülnek, másokat közigazga­tási elbánás alá vonnak, egyik-másik ellen pedig bűnvádi eljárás indul izgatás gyanúja miatt. Délután a főkapitányságon az üggyel kapcsolatban kihallgatások folytak. A többi között tanúként kihallgatták a régebbi hasonló mozgalmak egyik ismert szereplőjét is. A Magyar Nemzeti Diákszövet­ség határozata A Magyar Nemzeti Diákszövetség rendkí­vüli választmányi ülésen csütörtökön este fog­lalkozott a numerus clausussal kapcsolatos üggyel. A választmány határozatot hozott, amelyben kijelenti, hogy Hóman Bálint kul­tuszminiszter parlamenti beszédében foglaltak alapján bizalommal várja a numerus clausus ügyében beadott előterjesztés kedvező és sür­gős elintézését. Megállapítja azonban, hogy nem az ifjúság volt az oka annak, hogy a Pázmány Péter­ tudományegyetemre behívták a rendőrséget, sem pedig annak, hogy az egye­­tem bezárását elrendelték. A magyar ifjúság a nemzeti egység tökéletes megvalósítása érde­ kében követeli, hogy az egyetemi felvételeikkel kapcsolatban a magyar ifjúságot országos számarányának megfelelően vegyék fel. Ahol ezt a százalékot túllépték, azon az egyetemen addig, ameddig az egész egyetemi hallgatóság­­hoz viszonyítva a számarány helyreáll,­­ ne vegyenek fel zsidó hallgatókat. Reméli a Ma­gyar Nemzeti Diákszövetség, hogy a Pázmány Péter­ tudományegyetem tanácsa, az ifjúság il­letékes tényezőit meg fogja­­ hallgatni és mél­tányos kívánalmait teljesíteni fogja. A Ma­gyar Nemzeti Diákszövetség felhívja az égész ország egyetemi hallgatóságát arra, hogy a legnagyobb fegyelemmel és önmérsékléssel várja be a memorandumra Hóman Bálint kul­tuszminiszter válaszát és utcai tüntetésekkel és más rendbontásokkal ne kockáztassa az egye­temi ifjúság kérésének várható kedvező elin­tézését. Liedleiffa visszatér Európába és nem repüli át az óceánt PORTO PRAYA, nov. 30. Lindbergh, helyi időszámítás szerint, reggeli 7 óra 30 perckor Porto Praya kikötőjéből útra­kelt Bathurst felé. Onnan valószínűleg Portugál Guineába fog repülni. Lisszaboni jelentés sze­rint Lindbergh lemondott arról, hogy Dakarba­­repüljön. Megerősítik azt a hírt, hogy Lindbergh nem repüli át az Atlanti-óceánt, hanem előző­leg visszatér Európába és csak rövid londoni tar­tózkodás után tér vissza az Egyesült Álla­mokba. A Rudasfürdő Jövője A főváros tanácsának ülése A fővárosi törvényhatóság tanácsa Huszár Aladár főpolgármester elnöklésével ülést tarr­tott. Napirend előtt Wolff Károly dr. a név a magyarosítások dolgát tette szóvá. Bár a név­ magyarosítási törekvéssel elvileg egyetért, kéri a polgármestert, szüntesse meg a névmagya­­rosító egyesület terrorisztikus uralmát a tiszt­viselők felett. Friedrich István károsnak tart­­ja a mesterséges névmagyarosítási kísérletet, Sipőcz Jenő polgármester válaszolt a felszó­­lalásokra. Kétirányú intézkedést fog tenni , értesíti az egyesületet, hogy hatáskörét túl­lépte. Ugyanakkor értesíti a hivatalokat, intéz­ményeket stb., hogy az egyesület akcióját nem kell figyelembe venni. Kijelölték ezután a BHÉV igazgatósági tagjait: Bárczy Istvánt, Verebély Jenőt, So­mogyi Aladárt, Nagy Gyulát, Vértes Istvánt, Wütischer Frigyest, Pálffy Józsefet, Nemes Nagy Mihályt, Garzó Zoltánt, Milkoviny Va­­zult, Weisz Konrádot, Lévay Sándort, Erdélyi Sándort és D'Omelas Charlest. A BHÉV fel­ügyelőtagsági helyeire: Piazza Győzőt, Soltész Imrét, Dörfler Lajost, Hoffmann Károlyt és Farkas Zoltánt; a Haraszti—Ráckevei HÉV igazgatósági helyeire: Aichner Albertet, Fe­kete Józsefet, Studinka Bélát, vitéz Tóth Andrást, Obláth Sándort, Biró Sámuelt, Gottl Jenőt és Misok Sándort, a Haraszti—Ráckevei HÉV felügyelőbizottsági tagsági helyeire pe­­dig: Lukács Pált, Wiselmann Rezsőt, ifj. Sán­dor László dr.-t, Sebestyén Jenőt és Schmidt Dávidot. Ezután Kovácsházi­ Vilmos tanácsnok ismer­tette a Rudas-fürdő fejlesztési programjára vonatkozó polgármesteri előterjesztést. Ezidő­­szerint a Rudas-fürdőnek polgári fürdőszana­tóriummá való átépítéséről van szó. Pogány Móric műépítész az erre vonatkozó terveket elkészítette és a tervekkel a fürdőigazgatóság és a különböző szakbizottságok már foglalkoz­tak. A fürdőigazgatóság és az ügyosztályi szakbizottság az előterjesztett tervek mellett, a tanács által kiküldött­ fürdőügyi bizottság pedig ellenük foglalt állást. A hosszas és mélyreható vitában Hornét Gyula helyeselte, hogy a középosztály számára szanatórium jellegű gyógyfürdőt létesítsenek, de a technikai kivitel tekintetében aggodalmai vannak. Ezért részletes terveik és költségveté­sek kidolgozását kívánja. Harrer Ferenc a tervekhez nem­­járul hozzá, a sürgősség miatt azonban nem kívánja pályá­zat kiírását, hanem csupán azt, hogy_ a megál­lapítandó programm alapján két építésztől­ kér­jenek terveket. Elfogadja Do­ner Gyula­­állás­pontját azzal, hogy a megbízatás kérdésében csak a programm megállapítása után lehet dönteni. A polgármester bejelentette, hogy a keres­­kedelemügyi miniszter a fürdő­ ügy propagálása céljából értekezletet tart és a füdő­ ügyet a főváros minden tekintetben támogatni kívánja,­­ örömmel veszi a miniszter által felajánlott segítséget. Ha a fedezet tekintetében nem állí­tottak volna rövid határidőt, maga is Harret álláspontját fogadná el Híve a nyilvános terv­pályázatnak de most, az idő rövidségére való tekintettel ettől el kell tekinteni. Magáévá te­szi Dorner Gyula indítványát, mert a két terv alapján meghozható lesz a döntés. A tanács ez­­után 14 szóval 10 ellenében elfogadta a poll­gármesternek a Dorner-féle indítánnyal körték­­szített javaslatát .

Next