Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

$ 4 MUSSOLINI: Ha nem reformálják meg a Népszövetséget, el kell pusztulnia LONDON, jan. 2. Mussolini a Sunday Dispatch-ban az 1934. év kilátásait mérlegelve kiemeli, hogy tizenhat évvel a "világháború befejezése után be kellett volna végezni a háború utóhatásainak felszámo­lását és meg kellett volna kezdeni az újjáépí­tés munk­áját. A nemzetközi helyzet azonban nem kedvez ennek a munkának. A népszövet­ség léte forog kockán. Még azokban az idők­ben is, midőn az egyetértés látszata uralkodott, nagyon nehéz volt valamely fontosabb döntést elérni Genfben. A fasiszta nagytanács elvetette a kockát. A Népszövetséget vagy reformálni kell, vagy el kell pusztulnia. A reformeszme fog győzni, mert semmi sem indokolja azt a meggyőződést, hogy az olasz javaslatok a kis­államok gyengítéséhez vezetnének. Éppen en­nek az ellenkezője igaz. Olaszország a nagy államok közti szilárd egyetértés híve. A Nép­­szövetség, ha mesteri kézzel biztosan vezetnék, lerázhatná jelenlegi tehetetlenségét, tekintélyt és döntő erőt nyerhetne és nyugalmat adhatna a nemzetközi rendszernek. Az összes nemzetek hangoztatják, hogy készek fegyverkezéseiket korlátozni, de ha próbára teszik őket, a gyanú és a bizalmatlanság elhomályosítja az iga­zi kérdéseket és megfojtja a legjobb szándékot is. Tehetetlen az a Népszövetség, amelybe nem tar­toznak a leghatalmasabb nemzetek. Csak akkor gyakorolhat befolyást a Népszövetség, ha meg­egyeztünk azokkal a hatalmakkal, amelyek leg­inkább zavarhatják a békét. 1934-nek megegyezést kell hoznia a hatalmak közt, ellenkező esetben visszahanyatlunk a ha­talmi egyensúly régi rendszeréhez. Már kezde­nek kibontakozni az új csoportosulás körvona­lai, amely arra az esetre alakul ki, ha a Nép­­szövetség megbukik. . "A világnak csak hasznára válik, ha a teljes felelősséget viselő államférfiak mint szilárd kormányok képviselői ülhetnek le a tárgyaló­­asztalokhoz, hogy a való tényállások alapján nyújtandó kölcsönös engedmények útján meg­egyezzenek. Az Olaszország által nyújtott fa­siszta példa ma számos nemzetnél közvetlenül vagy közvetve uralomra jutott. Az új év a tes­tületi állam erősbödését hozhatja az összes ál­lamokban. Olaszország példáját ebben a tekin­tet­ben már eddig is utánozták és a jövőben még jobban utánozzák. Rosenberg nyilatkozata a német-francia tárgyalás esélyeiről­ ­ . PÁRIZS, jan. 2. A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rosen­berggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivatalának vezetőjével. Rosenberg a francia-német közvetlen tárgya­lásokról a következőket mondotta: — Nem tagadom, hogy a nagy nemzetközi értekezletek, amelyeken a tárgyaló felek egyenlő jogokkal vesznek részt, jó eredmények­hez is vezethetnek, de úgy vélem, hogy­ bizonyos kérdéseket előnyösebb kettesben megvitatni, hogy a közvetítő hatalmak ne idézhessenek elő félreértéseket. Ha ketten vagyunk, világosab­ban látunk, mintha öten vagyunk. Németor­szágban a közhangulat ma nem olyan francia­­ellenes, mint 1923-ban és az azt követő eszten­dőkben volt, amikor Franciaország súlyos fizet­ségeket követelt. Ha a jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a légkör még jobban meg fog enyhülni. A vezér már megtette az első lépést és most várjuk a választ. Német­ország számára a legfontosabb a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag­ németben igen sok érzékenység van és ezt az érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Németország csu­­pán azért akar fegyverkezni, mert a körülötte lévő államok mindegyike nagyobb haderővel rendelkezik. Eszt­enség volna támadó hábo­rúra gondolni. A locarnói szerződés következ­tében tüstént egész Európa ellenünk fordulna. — És h­a már Franciaország és Németor­szág között teljes lett az egyenlőség, — kér­dezte az újságíró — akkor hova fog fejlődni a francia-német viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? — A francia-német megegyezés — felelte Rosenberg — semmiesetre sem jelentheti an­nak az állapotnak fenntartását, amelyben je­lenleg fuldoklunk, amely megfoszt életlehető­ségeinktől. Egy hetvenötmilliós népnek piacokra van szüksége. — Annyit jelent ez, — kérdezte az újság­író — hogy Németország gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocia­lista kormány Kelet-Európa átszervezésére gondol? Rosenberg ere a kérdésre nem válaszolt. — Semmit sem mondhatok, — felelte — itt már a hivatalos körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem léphetek túl. • Sir John Simon Capriból Rómába repült RÓMA, jan. 2. Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután 3 óra 25 perckor Capriból jö­vet repülőgépen megérkezett Róma légi kikö­tőjébe, Ostiába. A gépet Olaszország egyik legkiválóbb pilótája, Eisen őrnagy vezette, aki annak idején részt vett az atlanti repülésben is. Az ostiai légikikötőben Savich olasz lég­ügyi államtitkár, Valie tábornok, repülésügyi államtitkár, Sir Eric Drummond, római an­gol nagykövet és az olasz külügyminisztérium magasrangú főtisztviselői fogadták az angol vendéget. Sir John Simon azonnal autóra szállt és Rómába hajtatott. Olaszország felelős köreiben és a többi álla­mokban is élénk érdeklődéssel várják Sir John Simon római látogatását. Jóllehet a látogatás nem hivatalos jellegű, mégis nyilván­való, hogy Simon és Mussolini beszélgetései során feltétlenül szóba kerül a jelenleg­i legfon­tosabb­ két kérdés, úgymint a fegyverkezések revíziója és a Népszövetség újjászervezése. Lehetséges, hogy az olasz kormány egy és más kérdésben kifejti álláspontját, hogy teljes vi­lágosságot teremtsen és leszögezze a kölcsö­nös felfogásokat. Mind Anglia, mind Olaszor­szág a genfi értekezlet 1932 februári kezdete óta azon fáradozott, hogy összhangba hozza az eltérő állásfoglalásokat és az együttműkö­dés érdekében megvalósítsa legalább azt a leg­­kiseb egyetértést, amely elkerülhetetlenül szükséges Európa gazdasági és politikai életé­nek újrafellendüléséhez. Jm­ m­on angol külügyminiszter a múlt év október 14-én Genfben tett és javaslatba hozzák, hogy Németország egyenjogúságát csak két, egyen­ként négyéves szakaszban valósítsák meg. Ezek egyike a haderő csökkentését, másika pedig a hadianyag leszállítását jelentené. Nem kételkedünk Franciaország jóakaratában, de a helyzet gyakran azt mutatja, hogy még a kételkedéstől is tartózkodnunk kell. Vájjon nem lehetne némi bizalmat kölcsönözni Németország­nak? Talán ez lenne a lehető legjobb eszköz, hogy Németországot visszatartsák a túlzott köve­telésektől. Európának végre biztos alapokra van szüksége. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angliában már igen széles körökben szüksé­gesnek ismerik el. A kisantantnak ezzel szemben felhozott frázisai — amelyek minduntalan hábo­rús fenyegetéseket tartalmaznak — egészen ártal­matlan veréb ijesztő lövöldözését. Először be kel­lene bizonyítaniok, hogy a Népszövetség re­formja mi módon idézhetne elő háborút. Mind­nyájan tudjuk ugyanis, hogy a Népszövetség mostani szervezetében nem alkalmas a háború megakadályozására. Már többször hangoztattuk annak szükségét, hogy a Népszövetség alapokmá­nyát válasszák külön a békeszerződésektől. Ezek a szerződések — bármi legyen is végleges sor­sal? — örökös változásoknak vannak alávetve és nem alkalmasak arra, hogy alapjai legyenek olyan intézménynek, amelynek a legtartósabb alapokon kell nyugodnia. Ezek a szerződések végül a Népszövetség tagállamainak csak egy részét érdeklik és ezért távol állanak az együttes érdekektől. ­ Két szenzációs szabad­­lábrahelyezés Ausztriában BÉCS, jan. 2. Szilveszter estéjén és újév napján két szen­zációs szabadlábrahelyezés történt Ausztriában. Steidle merénylőjének édesapja, Alvensleben báró kegyelmi kérvényt nyújtott be Miklós el­nökhöz és hivatkozva fiának súlyos tüdőbajára, kérte, hogy a háromévi fegyházra ítélt fiának kegyelmezzen meg az elnök. Miklós helyt adott a kegyelmi kérvénynek és Steidle merénylőjét Szilveszter estén szabadlábra helyezték. Alvens­leben báró azonnal elhagyta Ausztria területét. A másik rendkívül érdekes szabadlábrahe­lyezés az államügyészség javaslatára történt. Alfred Edward Frauenfeld nemzeti szocialista vezér ellen emelt vádat az ügyészség elejtette és kérte az eljárás megszüntetését. Frauenfeld ellen, mint ismeretes, a hazaárulás vádját emelték azoknak az iratoknak alapján, amelye­ket lakásán egy házkutatás alkalmával foglal­tak le. Az ügyészség nem talált megfelelő ada­tokat Frauenfeld bűnösségére s így a nemzeti szocialista vezér újév reggelén elhagyta börtö­nét. A szabadlábra helyezés híre nemcsak poli­tikai körökben, hanem az egész közvélemény­ben nagy meglepetést keltett. B. H. 1934 JANUÁR 3. SZERDA Sorozatos tüntetések és robbanó­mozsár-merényletek Ausztriában MÜNCHEN, jan. 2. Mint az Osztrák Sajtószolgálat közli, a leg­utóbbi napoban Tirolban és Vorarlbergben soro­zatos tüntetések voltak, amelyek Szilveszterkor értek a tetőpontra. Kéményeken és nagyfe­szültségű villanyvezetékeken mindenütt horog­keresztes zászlóin voltak láthatók. A kormány táborához tartozó nevesebb személyek ellen rob­­­­banómozsarakkal merényleteket követtek el. Innsbruckban Fischer keresztényszocialista pol­gármester lakásán mozsárrobbanás következté­ben valamennyi ablaktábla betörött. A Tyrolia nyomdában, ahol Tirol valamennyi keresztényi szocialista lapját nyomják, egy szellőztető ak­nán át robbanómozsarat dobtak az udvarra. A robbanás következtében itt is betörtek az ab­lakok, üregemben a keresztényszocialista „Vo­­rarlberger Volkswacht“ épületében, Ender dr. osztrák alkotmányügyi miniszter lakásán és a tartományi kormány épületében hasonló robba­nások jelentős anyagi kárt okoztak. A tetteseket sehol sem sikerült kézrekeríteni s ezért a hatóságok ismét túszok letartóztatását rendelték el. IrTM......———T■ A budapesti bíróságok új ügybeosáása Bakáts Jenő dr., a polgári törvényszék, Töreky Géza dr., a büntetőtörvényszék és Nelky Jenő dr., a központi járásbíróság elnöke, most tették közzé a vezetésük alatt álló bíróságok 1934. évi ügy­beosztását. A központi járásbíróság új beosztásában nem sok változás van. Csupán néhány bíró került az egyik percsoportból a másikba. Ebben az évben is úgy, mint eddig, négy percsoportban dolgoznak a bírák. Az A- és D-csoportot Tatics Péter dr. (hi­vatalos helyisége: Markó­ utca 25, földszint 34), a B- és C-csoportokat pedig Janka Jenő dr. (Markó­­utca 25, földszint 31) vezetik. Ezekbe a per­­csoportokba osztják be a kereseteket a felperesi ügyvéd, vagy ha nem ügyvéd képviseli a feleket, akkor az elsőrendű felperes nevének kezdőbetűje szerint. Ezekben a percsoportokban a csoportfőnö­kök minden kedden és pénteken rendes törvény­napot tartanak, amikor a felek ügyük tárgyalása végett 1214—114 órák között idézés nélkül meg­jelenhetnek és ugyanekkor nyernek elintézést az egyességi kísérletek is. Az E-csoportba a munkaügyi perek tartoznak. Csoportfőnök itt is Tatics Péter dr. (földszint 34) ítélőtáblás bíró, aki itt is kedden és pénteken 141—142-ig tartja a törvénynapokat. Az f-csoport a vegyes percsoport. Csoportfőnök Szántó Ferenc dr. (II. emelet 209). Törvénynapok: kedd, csütör­tök 141—142-ig. Ide tartoznak a váltóügyek, igényperek, lakbérleti ügyek és vasúti perek. G-tár­­sadalombiztosítási csoport. Csoportfőnök Knoll Béla ítélőtáblás tanácselnök (hivatalos helyiség III. emelet 334). Ide tartoznak a járásbíróság, mint társadalombiztosító bíróság hatáskörébe utalt perek. A H-csoport a telekkönyvi hatóság. Csoport­főnök Moldoványi István dr., a központi járásbíró­ság elnökhelyettese, hivatali helyisége: I. emelet 141. ), a megkeresések csoportja, ahol a vidéki és külföldi bíróságoktól érkező tanú- és szakértő­kihallgatásokat eszközük. Főnök: Moldoványi Ist­ván dr.­­, hagyatéki és vegyes peren kívüli ügyek csoportja. Csoportfőnök Buttka József tárásbiró­­sági alelnök. Hivatali helyiség: II. emelet 210, és végül a végrehajtási ügyek csoportja, főnök: Mol­doványi István dr. (I. emelet 141), akit akadá­lyoztatása esetén Szemlér Lőrinc dr. helyettesít. A járásbíróság segédhivatalai: elnöki iroda I. emelet 105, főlajstromiroda földszint­­, a peres és perenkívü­li kü­lönirodák és irattárak délelőtt­­1410—­­ 11-ig adnak díjtalan értesítést. 11—12-ig 40 fil­lér az értesítési díj. Szombaton értesítésadás nincs. Veszély-könyviroda értesítést ad hétköznapokon 9—12-ig. A szóval előterjesztett kérelmeket és egyéb panaszokat köznapokon a hivatalos órák alatt, földszint 40. szám alatt foglalják jegyző­könyvbe. A bírósági iratok másolataira vonatkozó megrendeléseiket Lischeron József irodaigazgató I. emelet 105. szám alatt veszi át. A budapesti polgári törvényszéken legfonto­sabb változás az, hogy az eddig Draskóczy Pál dr. tanácselnök vezetése mellett működő tanácsot meg­szüntették és Draskóczy Pál dr. a jövőben mint egyesük­ó működik tovább. Ezenkívül néhány át­helyezés történt egyik csoportból a másikba. A tör­vényszéken a szóbeli kérelmeket és panaszokat, szombat kivételével, minden köznap d. e. 9—12-ig II. emelet 12. szám alatt veszik fel. A főlajstrom­­irodában köznapokon délelőtt 9—11-ig tudakozó­­lap nélkül, 11—12-ig pedig tudakozólap ellenében adnak értesítést. A különirodákban és az irattár­ban, ugyancsak szombat kivételével, köznapokon 9—10-ig tudakozólap nélkül, 10—11-ig tudakozó­lap ellenében adnak értesítést. A csőd- és kényszer­­egyességi iroda déli 12—1 óráig tudakozólap nél­kül, délután 1—2 óráig tudakozólap ellenében ad értesítést. Szombaton itt is szünetel az értesítés­adás. A teljesen írásba foglalt polgári elsőfokú íté­letek jegyzékét minden héten csütörtökön a föld­szint, jobboldali folyosón, a 2. ajtószám előtt, a teljesen írásba foglalt polgári fellebbezési, továbbá lakfelmondási és munkaügyekben hozott ítéletek jegyzékét minden héten csütörtökön Markó­ utca 25, IV. emelet 440. ajtószám előtt lévő hirdetési táblán függesztik ki. Ugyancsak itt függesztik ki a fellebbezési tanácsok elé kitűzött tárgyalások jegyzékét. A büntetőt­örvényszéken a legjelentősebb válto­zás az, hogy Ottrubay Dezső dr., aki eddig tudva­lévően a vádtanácsot vezette, átkerült a Bigner­­tanácsba. Földi Antal dr. vizsgálóbíró pedig a F­őhtő­ V-tanácsba került, mint szavazóbíró. Egyes­­bírák lettek: Merschitz Kálmán dr. és Janovics Tibor dr.. A vádtaácsot ezentúl Jankovics Tibor dr. fogja vezetni. Bírák a vádtanácsban: Molnár Árpád dr., Zzacskó Béla dr., Kavlicsek Antal dr., Persián József dr. A Patay-tanács, amely eddig I. Markó­ utca 25. szám úl. emeletén tárgyalt, ezen­túl a törvényszék épületében, Markó­ utca 27. , 4. szám alatt fog hétfőn, szerdán és pénteken tár­gyalni. A bírák egybeosztásában más lényegesebb változás nem történt. A vizsgálóbírók hivatalos órái hétköznap dél­előtt 8­ 2-ig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9.12-ig tart. A vizsgálóbírói rendes sorosság reg­gel 8 órakor kezdődik és másnak reggel 8 órakor ér véget. A vizsgálóbírák délután 2 óráig a hivata­los helyiségben, azután pedig a lakásukon tartják a szolgálatot. Könnyítések a telefon­forgalom tarifáiban A kereskedelemügyi miniszter három rende­letet adott ki, amely újabb tépát jelent az an­nak a panaszoknak az orvoslása terén, amelyek az utóbbi időben a közönség köréből fölmerül­tek. A három rendelet közül a fővárosi telefon­­forgalomra vonatkozik az, amelyik kimondja, hogy ezentúl társasrendszerű állomást a sze­relvényt befogadó háztól számított kétszáz mé­ter távolságon belül fekvő házakban lehet föl­szerelni, ha utcakereszteződés nem jön közbe. Ez a rendelkezés megkétszerezi a társasrend­szerű távbeszélő állomások távolságát, de ki­záróan csak lakás céljaira szogáló helyiségbe lehet bekapcsolni. A miniszter másik rendeletében arról intézke­dik, hogy a vidéki helyi telefonbeszélgetések díját a postahivatalok kötelesek visszafizetni, ha a hívott szám nem jelentkezik, mással be­szél, vagy a beszélgetés vonalzavar, esetleg műszaki hiba miatt nem jöhetett létre. A ren­delkezés a postahivatali, valamint az előfizetői és nyilvános helyiségekben felszerelt postai nyilvános állomásokra vonatkozik. A harmadik rendelet felére mérsékli a vi­déki távbeszélő központokba idegen községek területéről bekapcsolt távbeszélő állomások dí­jazását. A rendelet részletesen ismerteti azokat a kivételeket, amelyek szerint a régi díja is fizetendő. A távbeszélőforgalomban jelentős ármérsék­lést biztosító rendelet január elsejétől lépett életbe. — (Petőfi-ü­nnep Kiskőrösön.) Kiskőrösről jelentik: Bensőséges lelkesedéssel ünnepelte meg Kiskőrös Szilveszter-napján halhatatlan nagy fia, Petőfi Sándor születésének száz­­tizenegyedik évfordulóját. Délelőtt virággal hintették­ tele az új és a megcsonkult öreg Petőfi-szobrot, valamint a költő híressé vált dajkájának síremlékét, majd hálaadó istentisz­teletet tartottak az evengélikus templomban. Este a társadalmi egyesületek szenteltek külön­­külön ünnepet a költő emlékezetének. A Petőfi- Kaszinó emlékvacsoráján Mendelényi Sándor mondotta az ünnepi beszédet. Farkas Imre író saját szerzeményeiből mutatott be Petőfi­­vonatkozású operettrészleteket, dalokat és no­vellát. Éjfélkor a lakosság és a helyi egyesü­letek lampionok alatt vonultak fel a költő szülőházánál rendezett hagyományos éjféli ün­nepségre. Farkas Imre a Petőfi-Társaság ne­vében, Nagy Ernő református lelkész a város közönsége részeiről hódolt Petőfi emlékének

Next