Budapesti Hírlap, 1934. január (54. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
$ 4 MUSSOLINI: Ha nem reformálják meg a Népszövetséget, el kell pusztulnia LONDON, jan. 2. Mussolini a Sunday Dispatch-ban az 1934. év kilátásait mérlegelve kiemeli, hogy tizenhat évvel a "világháború befejezése után be kellett volna végezni a háború utóhatásainak felszámolását és meg kellett volna kezdeni az újjáépítés munkáját. A nemzetközi helyzet azonban nem kedvez ennek a munkának. A népszövetség léte forog kockán. Még azokban az időkben is, midőn az egyetértés látszata uralkodott, nagyon nehéz volt valamely fontosabb döntést elérni Genfben. A fasiszta nagytanács elvetette a kockát. A Népszövetséget vagy reformálni kell, vagy el kell pusztulnia. A reformeszme fog győzni, mert semmi sem indokolja azt a meggyőződést, hogy az olasz javaslatok a kisállamok gyengítéséhez vezetnének. Éppen ennek az ellenkezője igaz. Olaszország a nagy államok közti szilárd egyetértés híve. A Népszövetség, ha mesteri kézzel biztosan vezetnék, lerázhatná jelenlegi tehetetlenségét, tekintélyt és döntő erőt nyerhetne és nyugalmat adhatna a nemzetközi rendszernek. Az összes nemzetek hangoztatják, hogy készek fegyverkezéseiket korlátozni, de ha próbára teszik őket, a gyanú és a bizalmatlanság elhomályosítja az igazi kérdéseket és megfojtja a legjobb szándékot is. Tehetetlen az a Népszövetség, amelybe nem tartoznak a leghatalmasabb nemzetek. Csak akkor gyakorolhat befolyást a Népszövetség, ha megegyeztünk azokkal a hatalmakkal, amelyek leginkább zavarhatják a békét. 1934-nek megegyezést kell hoznia a hatalmak közt, ellenkező esetben visszahanyatlunk a hatalmi egyensúly régi rendszeréhez. Már kezdenek kibontakozni az új csoportosulás körvonalai, amely arra az esetre alakul ki, ha a Népszövetség megbukik. . "A világnak csak hasznára válik, ha a teljes felelősséget viselő államférfiak mint szilárd kormányok képviselői ülhetnek le a tárgyalóasztalokhoz, hogy a való tényállások alapján nyújtandó kölcsönös engedmények útján megegyezzenek. Az Olaszország által nyújtott fasiszta példa ma számos nemzetnél közvetlenül vagy közvetve uralomra jutott. Az új év a testületi állam erősbödését hozhatja az összes államokban. Olaszország példáját ebben a tekintetben már eddig is utánozták és a jövőben még jobban utánozzák. Rosenberg nyilatkozata a német-francia tárgyalás esélyeiről . PÁRIZS, jan. 2. A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rosenberggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivatalának vezetőjével. Rosenberg a francia-német közvetlen tárgyalásokról a következőket mondotta: — Nem tagadom, hogy a nagy nemzetközi értekezletek, amelyeken a tárgyaló felek egyenlő jogokkal vesznek részt, jó eredményekhez is vezethetnek, de úgy vélem, hogy bizonyos kérdéseket előnyösebb kettesben megvitatni, hogy a közvetítő hatalmak ne idézhessenek elő félreértéseket. Ha ketten vagyunk, világosabban látunk, mintha öten vagyunk. Németországban a közhangulat ma nem olyan franciaellenes, mint 1923-ban és az azt követő esztendőkben volt, amikor Franciaország súlyos fizetségeket követelt. Ha a jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a légkör még jobban meg fog enyhülni. A vezér már megtette az első lépést és most várjuk a választ. Németország számára a legfontosabb a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag németben igen sok érzékenység van és ezt az érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Németország csupán azért akar fegyverkezni, mert a körülötte lévő államok mindegyike nagyobb haderővel rendelkezik. Esztenség volna támadó háborúra gondolni. A locarnói szerződés következtében tüstént egész Európa ellenünk fordulna. — És ha már Franciaország és Németország között teljes lett az egyenlőség, — kérdezte az újságíró — akkor hova fog fejlődni a francia-német viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? — A francia-német megegyezés — felelte Rosenberg — semmiesetre sem jelentheti annak az állapotnak fenntartását, amelyben jelenleg fuldoklunk, amely megfoszt életlehetőségeinktől. Egy hetvenötmilliós népnek piacokra van szüksége. — Annyit jelent ez, — kérdezte az újságíró — hogy Németország gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocialista kormány Kelet-Európa átszervezésére gondol? Rosenberg ere a kérdésre nem válaszolt. — Semmit sem mondhatok, — felelte — itt már a hivatalos körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem léphetek túl. • Sir John Simon Capriból Rómába repült RÓMA, jan. 2. Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután 3 óra 25 perckor Capriból jövet repülőgépen megérkezett Róma légi kikötőjébe, Ostiába. A gépet Olaszország egyik legkiválóbb pilótája, Eisen őrnagy vezette, aki annak idején részt vett az atlanti repülésben is. Az ostiai légikikötőben Savich olasz légügyi államtitkár, Valie tábornok, repülésügyi államtitkár, Sir Eric Drummond, római angol nagykövet és az olasz külügyminisztérium magasrangú főtisztviselői fogadták az angol vendéget. Sir John Simon azonnal autóra szállt és Rómába hajtatott. Olaszország felelős köreiben és a többi államokban is élénk érdeklődéssel várják Sir John Simon római látogatását. Jóllehet a látogatás nem hivatalos jellegű, mégis nyilvánvaló, hogy Simon és Mussolini beszélgetései során feltétlenül szóba kerül a jelenlegi legfontosabb két kérdés, úgymint a fegyverkezések revíziója és a Népszövetség újjászervezése. Lehetséges, hogy az olasz kormány egy és más kérdésben kifejti álláspontját, hogy teljes világosságot teremtsen és leszögezze a kölcsönös felfogásokat. Mind Anglia, mind Olaszország a genfi értekezlet 1932 februári kezdete óta azon fáradozott, hogy összhangba hozza az eltérő állásfoglalásokat és az együttműködés érdekében megvalósítsa legalább azt a legkiseb egyetértést, amely elkerülhetetlenül szükséges Európa gazdasági és politikai életének újrafellendüléséhez. Jm mon angol külügyminiszter a múlt év október 14-én Genfben tett és javaslatba hozzák, hogy Németország egyenjogúságát csak két, egyenként négyéves szakaszban valósítsák meg. Ezek egyike a haderő csökkentését, másika pedig a hadianyag leszállítását jelentené. Nem kételkedünk Franciaország jóakaratában, de a helyzet gyakran azt mutatja, hogy még a kételkedéstől is tartózkodnunk kell. Vájjon nem lehetne némi bizalmat kölcsönözni Németországnak? Talán ez lenne a lehető legjobb eszköz, hogy Németországot visszatartsák a túlzott követelésektől. Európának végre biztos alapokra van szüksége. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angliában már igen széles körökben szükségesnek ismerik el. A kisantantnak ezzel szemben felhozott frázisai — amelyek minduntalan háborús fenyegetéseket tartalmaznak — egészen ártalmatlan veréb ijesztő lövöldözését. Először be kellene bizonyítaniok, hogy a Népszövetség reformja mi módon idézhetne elő háborút. Mindnyájan tudjuk ugyanis, hogy a Népszövetség mostani szervezetében nem alkalmas a háború megakadályozására. Már többször hangoztattuk annak szükségét, hogy a Népszövetség alapokmányát válasszák külön a békeszerződésektől. Ezek a szerződések — bármi legyen is végleges sorsal? — örökös változásoknak vannak alávetve és nem alkalmasak arra, hogy alapjai legyenek olyan intézménynek, amelynek a legtartósabb alapokon kell nyugodnia. Ezek a szerződések végül a Népszövetség tagállamainak csak egy részét érdeklik és ezért távol állanak az együttes érdekektől. Két szenzációs szabadlábrahelyezés Ausztriában BÉCS, jan. 2. Szilveszter estéjén és újév napján két szenzációs szabadlábrahelyezés történt Ausztriában. Steidle merénylőjének édesapja, Alvensleben báró kegyelmi kérvényt nyújtott be Miklós elnökhöz és hivatkozva fiának súlyos tüdőbajára, kérte, hogy a háromévi fegyházra ítélt fiának kegyelmezzen meg az elnök. Miklós helyt adott a kegyelmi kérvénynek és Steidle merénylőjét Szilveszter estén szabadlábra helyezték. Alvensleben báró azonnal elhagyta Ausztria területét. A másik rendkívül érdekes szabadlábrahelyezés az államügyészség javaslatára történt. Alfred Edward Frauenfeld nemzeti szocialista vezér ellen emelt vádat az ügyészség elejtette és kérte az eljárás megszüntetését. Frauenfeld ellen, mint ismeretes, a hazaárulás vádját emelték azoknak az iratoknak alapján, amelyeket lakásán egy házkutatás alkalmával foglaltak le. Az ügyészség nem talált megfelelő adatokat Frauenfeld bűnösségére s így a nemzeti szocialista vezér újév reggelén elhagyta börtönét. A szabadlábra helyezés híre nemcsak politikai körökben, hanem az egész közvéleményben nagy meglepetést keltett. B. H. 1934 JANUÁR 3. SZERDA Sorozatos tüntetések és robbanómozsár-merényletek Ausztriában MÜNCHEN, jan. 2. Mint az Osztrák Sajtószolgálat közli, a legutóbbi napoban Tirolban és Vorarlbergben sorozatos tüntetések voltak, amelyek Szilveszterkor értek a tetőpontra. Kéményeken és nagyfeszültségű villanyvezetékeken mindenütt horogkeresztes zászlóin voltak láthatók. A kormány táborához tartozó nevesebb személyek ellen robbanómozsarakkal merényleteket követtek el. Innsbruckban Fischer keresztényszocialista polgármester lakásán mozsárrobbanás következtében valamennyi ablaktábla betörött. A Tyrolia nyomdában, ahol Tirol valamennyi keresztényi szocialista lapját nyomják, egy szellőztető aknán át robbanómozsarat dobtak az udvarra. A robbanás következtében itt is betörtek az ablakok, üregemben a keresztényszocialista „Vorarlberger Volkswacht“ épületében, Ender dr. osztrák alkotmányügyi miniszter lakásán és a tartományi kormány épületében hasonló robbanások jelentős anyagi kárt okoztak. A tetteseket sehol sem sikerült kézrekeríteni s ezért a hatóságok ismét túszok letartóztatását rendelték el. IrTM......———T■ A budapesti bíróságok új ügybeosáása Bakáts Jenő dr., a polgári törvényszék, Töreky Géza dr., a büntetőtörvényszék és Nelky Jenő dr., a központi járásbíróság elnöke, most tették közzé a vezetésük alatt álló bíróságok 1934. évi ügybeosztását. A központi járásbíróság új beosztásában nem sok változás van. Csupán néhány bíró került az egyik percsoportból a másikba. Ebben az évben is úgy, mint eddig, négy percsoportban dolgoznak a bírák. Az A- és D-csoportot Tatics Péter dr. (hivatalos helyisége: Markó utca 25, földszint 34), a B- és C-csoportokat pedig Janka Jenő dr. (Markóutca 25, földszint 31) vezetik. Ezekbe a percsoportokba osztják be a kereseteket a felperesi ügyvéd, vagy ha nem ügyvéd képviseli a feleket, akkor az elsőrendű felperes nevének kezdőbetűje szerint. Ezekben a percsoportokban a csoportfőnökök minden kedden és pénteken rendes törvénynapot tartanak, amikor a felek ügyük tárgyalása végett 1214—114 órák között idézés nélkül megjelenhetnek és ugyanekkor nyernek elintézést az egyességi kísérletek is. Az E-csoportba a munkaügyi perek tartoznak. Csoportfőnök itt is Tatics Péter dr. (földszint 34) ítélőtáblás bíró, aki itt is kedden és pénteken 141—142-ig tartja a törvénynapokat. Az f-csoport a vegyes percsoport. Csoportfőnök Szántó Ferenc dr. (II. emelet 209). Törvénynapok: kedd, csütörtök 141—142-ig. Ide tartoznak a váltóügyek, igényperek, lakbérleti ügyek és vasúti perek. G-társadalombiztosítási csoport. Csoportfőnök Knoll Béla ítélőtáblás tanácselnök (hivatalos helyiség III. emelet 334). Ide tartoznak a járásbíróság, mint társadalombiztosító bíróság hatáskörébe utalt perek. A H-csoport a telekkönyvi hatóság. Csoportfőnök Moldoványi István dr., a központi járásbíróság elnökhelyettese, hivatali helyisége: I. emelet 141. ), a megkeresések csoportja, ahol a vidéki és külföldi bíróságoktól érkező tanú- és szakértőkihallgatásokat eszközük. Főnök: Moldoványi István dr., hagyatéki és vegyes peren kívüli ügyek csoportja. Csoportfőnök Buttka József tárásbirósági alelnök. Hivatali helyiség: II. emelet 210, és végül a végrehajtási ügyek csoportja, főnök: Moldoványi István dr. (I. emelet 141), akit akadályoztatása esetén Szemlér Lőrinc dr. helyettesít. A járásbíróság segédhivatalai: elnöki iroda I. emelet 105, főlajstromiroda földszint, a peres és perenkívüli különirodák és irattárak délelőtt1410— 11-ig adnak díjtalan értesítést. 11—12-ig 40 fillér az értesítési díj. Szombaton értesítésadás nincs. Veszély-könyviroda értesítést ad hétköznapokon 9—12-ig. A szóval előterjesztett kérelmeket és egyéb panaszokat köznapokon a hivatalos órák alatt, földszint 40. szám alatt foglalják jegyzőkönyvbe. A bírósági iratok másolataira vonatkozó megrendeléseiket Lischeron József irodaigazgató I. emelet 105. szám alatt veszi át. A budapesti polgári törvényszéken legfontosabb változás az, hogy az eddig Draskóczy Pál dr. tanácselnök vezetése mellett működő tanácsot megszüntették és Draskóczy Pál dr. a jövőben mint egyesükó működik tovább. Ezenkívül néhány áthelyezés történt egyik csoportból a másikba. A törvényszéken a szóbeli kérelmeket és panaszokat, szombat kivételével, minden köznap d. e. 9—12-ig II. emelet 12. szám alatt veszik fel. A főlajstromirodában köznapokon délelőtt 9—11-ig tudakozólap nélkül, 11—12-ig pedig tudakozólap ellenében adnak értesítést. A különirodákban és az irattárban, ugyancsak szombat kivételével, köznapokon 9—10-ig tudakozólap nélkül, 10—11-ig tudakozólap ellenében adnak értesítést. A csőd- és kényszeregyességi iroda déli 12—1 óráig tudakozólap nélkül, délután 1—2 óráig tudakozólap ellenében ad értesítést. Szombaton itt is szünetel az értesítésadás. A teljesen írásba foglalt polgári elsőfokú ítéletek jegyzékét minden héten csütörtökön a földszint, jobboldali folyosón, a 2. ajtószám előtt, a teljesen írásba foglalt polgári fellebbezési, továbbá lakfelmondási és munkaügyekben hozott ítéletek jegyzékét minden héten csütörtökön Markó utca 25, IV. emelet 440. ajtószám előtt lévő hirdetési táblán függesztik ki. Ugyancsak itt függesztik ki a fellebbezési tanácsok elé kitűzött tárgyalások jegyzékét. A büntetőtörvényszéken a legjelentősebb változás az, hogy Ottrubay Dezső dr., aki eddig tudvalévően a vádtanácsot vezette, átkerült a Bignertanácsba. Földi Antal dr. vizsgálóbíró pedig a Főhtő V-tanácsba került, mint szavazóbíró. Egyesbírák lettek: Merschitz Kálmán dr. és Janovics Tibor dr.. A vádtaácsot ezentúl Jankovics Tibor dr. fogja vezetni. Bírák a vádtanácsban: Molnár Árpád dr., Zzacskó Béla dr., Kavlicsek Antal dr., Persián József dr. A Patay-tanács, amely eddig I. Markó utca 25. szám úl. emeletén tárgyalt, ezentúl a törvényszék épületében, Markó utca 27. , 4. szám alatt fog hétfőn, szerdán és pénteken tárgyalni. A bírák egybeosztásában más lényegesebb változás nem történt. A vizsgálóbírók hivatalos órái hétköznap délelőtt 8 2-ig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9.12-ig tart. A vizsgálóbírói rendes sorosság reggel 8 órakor kezdődik és másnak reggel 8 órakor ér véget. A vizsgálóbírák délután 2 óráig a hivatalos helyiségben, azután pedig a lakásukon tartják a szolgálatot. Könnyítések a telefonforgalom tarifáiban A kereskedelemügyi miniszter három rendeletet adott ki, amely újabb tépát jelent az annak a panaszoknak az orvoslása terén, amelyek az utóbbi időben a közönség köréből fölmerültek. A három rendelet közül a fővárosi telefonforgalomra vonatkozik az, amelyik kimondja, hogy ezentúl társasrendszerű állomást a szerelvényt befogadó háztól számított kétszáz méter távolságon belül fekvő házakban lehet fölszerelni, ha utcakereszteződés nem jön közbe. Ez a rendelkezés megkétszerezi a társasrendszerű távbeszélő állomások távolságát, de kizáróan csak lakás céljaira szogáló helyiségbe lehet bekapcsolni. A miniszter másik rendeletében arról intézkedik, hogy a vidéki helyi telefonbeszélgetések díját a postahivatalok kötelesek visszafizetni, ha a hívott szám nem jelentkezik, mással beszél, vagy a beszélgetés vonalzavar, esetleg műszaki hiba miatt nem jöhetett létre. A rendelkezés a postahivatali, valamint az előfizetői és nyilvános helyiségekben felszerelt postai nyilvános állomásokra vonatkozik. A harmadik rendelet felére mérsékli a vidéki távbeszélő központokba idegen községek területéről bekapcsolt távbeszélő állomások díjazását. A rendelet részletesen ismerteti azokat a kivételeket, amelyek szerint a régi díja is fizetendő. A távbeszélőforgalomban jelentős ármérséklést biztosító rendelet január elsejétől lépett életbe. — (Petőfi-ünnep Kiskőrösön.) Kiskőrösről jelentik: Bensőséges lelkesedéssel ünnepelte meg Kiskőrös Szilveszter-napján halhatatlan nagy fia, Petőfi Sándor születésének száztizenegyedik évfordulóját. Délelőtt virággal hintették tele az új és a megcsonkult öreg Petőfi-szobrot, valamint a költő híressé vált dajkájának síremlékét, majd hálaadó istentiszteletet tartottak az evengélikus templomban. Este a társadalmi egyesületek szenteltek különkülön ünnepet a költő emlékezetének. A Petőfi- Kaszinó emlékvacsoráján Mendelényi Sándor mondotta az ünnepi beszédet. Farkas Imre író saját szerzeményeiből mutatott be Petőfivonatkozású operettrészleteket, dalokat és novellát. Éjfélkor a lakosság és a helyi egyesületek lampionok alatt vonultak fel a költő szülőházánál rendezett hagyományos éjféli ünnepségre. Farkas Imre a Petőfi-Társaság nevében, Nagy Ernő református lelkész a város közönsége részeiről hódolt Petőfi emlékének