Budapesti Hírlap, 1935. február (55. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-10 / 34. szám
1935 FEBRUÁR 10, VASÁRNAP B. H A MAGYAR KULTÚRA KISTÜKRE (Olay Ferenc dr.) kultúrtörténeti író, miniszteri osztálytanácsos, egyetem magántanárnak számos kitűnő irredenta dolgozata és az utódállamok tudósaival folytatott polémiája most jelent meg francia nyelven „Un nationalisme exaspéré dans le Sud-Est européen” (Elkeseredett nacionalizmus Délkelet-Európában) című munkája, amelyben polémiát folytat Kiritescu Constantin volt román közoktatásügyi államtitkár, felsőoktatási tanácsos „Dezarmarea morala” című és 1933. év végén megjelent füzetével. Kiritescu ugyanis azt vitatja — egyebek közt — munkájában, hogy a magyar tankönyvek nem szolgálják a békés szellemi együttműködést, hanem izgató hatásúak. Ennek igazolására két magyar tankönyvre hivatkozik mindössze, de azokban sem tud a békét veszélyeztető, vagy más nemzeteket lebecsmérelő kitételekre hivatkozni. Ezzel szemben Olay Ferenc hivatkozik arra az úttörő munkára, amelyet Magyarország a tankönyvek tanításainak barátságos és békés helyesbbítése terén évek óta folytat. 30-nál több román tankönyvet idéz szó szerint, amelynek a magyarokról a valóságnak meg nem felelő és gyalázkodó hangon írnak. Ezekből a tankönyvekből pedig nemcsak a román tanulók, hanem a magyar tanulók is kénytelenek tanulni. Elolvasva a munkát, remélhetjük, hogy annak sikerülni fog az igazságszerető és pártatlan külföld előtt megcáfolnia Kiritescu úr állításait. Külön is helyeselnünk kell, hogy az ily alaptalan támadások nem maradnak válasz nélkül, mert minden valótlanság ellen cáfolattal kell élnünk. A könyv igen mérsékelt és tárgyilagos hangjánál fogva is alkalmas szolgálatot tesz a békés megértés nemzetközi munkájának.* (A barlanglakások szocciális problémájáról) elszomorító statisztikai adatokban bővelkedő, de az adatok tragikus hatásában megrázó erejű tanulmányt ír Bielek Tibor dr., a mezőkövesdi járás tisztiorvosa az Egészségpolitikai Szemle legújabb számában. Bielek felfogása szerint az a tény, hogy többezer ember lakásnak nem nevezhető hegyoldalba vájt üregekben éli le életét, csak a tágabb szociális és gazdasági keretekben tárgyalva, nyer megfelelő magyarázatot, e nélkül megmagyarázhatatlannak látszó anakronizmussal állanánk szemközt s nem érthetnénk megazt, hogy miért élnek emberek ezrei a XX. században civilizált keretek között, civilizált ember számára nem méltó és ártalmas barlanglakásokban. Ezért Bielek tanulmánya tárgyává tette a népmozgalmi adatokat, a belső vándorlásmozgalmat, munkapiacot, munkanélküliséget, erkölcsi, kulturális, egészségügyi szempontokat s ezek figyelembevételével próbálja megoldani a barlanglakások szociális problémáját. Barlanglakások nagyobb számban Tibolddaróc, Szomolya, Ostoros, Kisfalva, Cserépváralja és Isoszvaj községekben vannak, — összszámuk 718 s a barlanglakók száma 2910. Magyarázata e ténynek — a mezőkövesdi járás túlnépesedése, radikális gyógyszere — a telepítés. Közelebbi teendők — építkezések és fokozott egészségügyi népvédelem.* (A Sajtó, — Sajtóügyi Tudományos Folyóirat) legújabb száma gazdag és változatos tartalmú cikkei sorában foglalkozik újságírók életével és munkafeltételeivel. Az újságírás fiatal mesterség. Csak két-három nemzedék óta vannak újságírók, míg sok más mesterség — mondhatnék — az emberrel együtt született. Az újság, mint vállalkozás, még az újságírásnál is fiatalabb és csak a legújabb kor találmányai révén lett naggyá. Az újságírás a mélyhatású sugarak valóságos kévéit bocsátja ki magából. Innen magyarázható, mily könnyen válik az igazi államfárfiú újságíróvá és megfordítva, az újságíró államférfiúvá. Kossuth és Mazzini Ujságíró volt. Mussolini az volt és az maradt. Az újságíró, bár szerzetesi névtelenségében meghal a világ számára, lelkében mindig individualista volt és marad. A lapvállalat vezetője nagy nemzeti értéket kezel a lapban magában és a lappal együtt, lelkiismeretének gondjaira bízott újságírókban. A folyóiratnak e vezető tanulmánya után, melynek csupán néhány gondolatát ismertettük, Kemény Ferencnek A washingtoni Fehér Ház és a sajtó, Katona Jenőnek A gazdátlan sajtótudomány, Balás P. Elemérnek Sajtóügyi bírói joggyakorlat, Névtelen szerzőnek A százötvenéves Times, Kertész Árpádnak Az írás megszületésétől a fényszedőgépig című tanulmányai nyújtanak felvilágosítást és okulást időszerű sajtótudományi kérdésekről.* (Csűrös Ferenc dr.), Debrecen városának közművelődési tanácsnoka, akinek nagyszabású jeles műve Debrecen nyomdászatáról egy negyedszázaddal ezelőtt jelent meg, most kis füzetben ad áttekintést a „Debrecen szab. kir. város és a tiszántúli református egyházkerület tulajdonát tevő 370 esztendős könyvnyomda fejlődésének rövid történetéről". — E kis füzet, amellett, hogy minden fontosabb adatot felölel, a debreceni nyomdát beállítja a korviszonyokba, keresi a nyomdának a történelmi változásokkal való kapcsolatát, méltatja egyes korok nyomdászan termékeit és Debrecennek, a kálvinista Rómának viszontagságait, ismerteti, megmagyarázza a nyomda tökéletesebb, vagy kevésbbé sikerült termékeinek körülményeit. Amily kitűnő Csűrös nagy műve a szakemberek számára, épp oly jó szolgálatot tesz e szépen megírt kis vázlat a műveit nagyközönség érdeklődő rétegének. # (A szemüvegekről) értekezik Nónay Tibor dr. a Gerlóczy Zsigmond és Melly József szerkesztésében megjelenő Egészség legújabb számában. — A szemüveg legfontosabb rendeltetése a szem fénytörési hibáinak javítása. Ahhoz, hogy valaki jól lásson, elengedhetetlenül szükséges, hogy a szem ideghártyáján (retina) éles kép keletkezzék, ami csak úgy lehetséges, ha a megnézett tárgyról jövő sugarak pontosan az ideghártyán egyesülnek egy pontban. Az ideghártya a szem elülső pólusától — a szaruhártya csúcspontjától — normális alkotású szemen átlag 24 milliméter távolságra van s úgy fogható fel, mint a fényképezőgép fényérzékeny képfelfogó lemeze. Tehát normális fénytörésű az a szem, amely a szembe jutó párhuzamos sugarakat a szem nyugalmi helyzetében, vagyis alkalmazkodás nélkül, pontosan az ideghártyán egyesíti. A hibás fénytörésnek két nagy csoportja van: a távolbalátóság és a rövidlátóság. Komplikáltabb zavara a fénytörésnek az astigmatismus, amelynél sem a közelről, sem a távolról jövő sugarak sehol nem egyesülnek éles képpé. Nónay dr. a szem hibáival kapcsolatosan tárgyalja a szemüvegek fontosságát, ismerteti az egyes látási zavaroknak megfelelő szemüvegeket, a szemüvegek használatának, készítésének módozatait, a védőszemüveget, amelyeknek rendeltetése a szem védelme külső, káros behatások ellen s áttekinti a szemüveg történetét. Érdekes, hogy legelső megbízható adataink a szemüveg használatára csak a XIII. századból vannak. * v»..‘___ (A végtelenből), a világegyetem megmérhetetlenségéből kapunk némi ízelítőt Földes István rendkívül érdekes tanulmányában, amely ,,A világegyetem tágulása” címmel a Természettudományi Közlöny legújabb számában jelent meg. Csillagászok megállapították, hogy az úgynevezett Tejút-rendszeren kívüli ködök szerfölött nagy sebességgel távolodnak tőlünk. Ezek a ködök sok százezermillió csillagból álló rendszerek, kívül esnek a Tejút-rendszer határain, amelyhez a Nap, a bolygók, az állócsillagok és általában csaknem minden szabad szemmel látható égi jelenség tartozik, — a Tejút-rendszer legnagyobb átmérője kb. negyedmillió fényév, a többi ködöké jóval nagyobb, például 300 millió fényév. A ködöket alkotó csillagok legnagyobb része nem látható külön-külön még a legerősebb messzelátó segítségével sem. Ezek a ködök távolodnak egymástól. A világegyetemben egy általános szétesési hajlam érvényesül, amely egyöntetű, minden irányban egyenlő mértékben bekövetkező tágulásban nyilvánul meg. — Földes István érdekes és igen világosan megírt cikke a meglepő jelenséget a fizika általános elvei alapján próbálja megmagyarázni. (Érdekes számok a magyar középiskolákról.) Benisch Artúr dr. középiskolai igazgató az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny legújabb számában ismerteti az Országos Központi Statisztikai Hivatal kiadásában, Asztalos József interpretálásában megjelent magyar középiskolai statisztikát. Benisch összefoglalásából vesszük át a következő érdekes számokat: Magyarországon a múlt század elején volt 80 középiskola 600 tanárral, 21.000 tanulóval, 1865—66-ban 165 középiskola, 1450 tanárral, 32.000 tanulóval, 1891—92-ben 183 középiskola 2453 tanárral, 44.000 tanulóval. Az utolsó békeévekben volt 229 középiskola 4093 tanárral, 78.000 tanulóval. A trianoni béke e 229 intézetből 109-et (47 százalékot) hagyott meg nekünk. Az összeomlás után, 1921-ben 50.928 nyilvános, 5999 magántanuló, 1933-ban 61.954 nyilvános, 3373 magántanuló nyert osztályzatot a középiskolákban. A mai területen 50 százalékkal több a középiskolai tanuló, mint húsz évvel ezelőtt volt. Magyarországon ezer lélekre 7,- százalék középiskolai tanuló jut. Ezzel szemben Franciaországban 5:3, Németországban 3,5, Olaszországban 2,4 százalék középiskolai tanuló jut ezer lélekre. (A Duna téli madárvendégei Budapesten.) A téli időben a Dunaparton sétáló ember a Duna vizén, vagy az úszó jégtáblákon különös, más időkben nem látható madarakat figyelhet meg, amelyek közül egyik-másik igen messziről, a sarkvidékekről utazott ide, talán nyaralni. A téli Dunának e nyaraló vendégeiről érdekes tanulmányt írt Dorning Henrik dr. nyugalmazott rendőrfőkapitány-helyettes, a kiváló ornitológus, a most megindult Búvár c. népszerű természettudományi folyóirat első számában. Ilyen téli vendégeink a sarki búvár, a jégmadár, a dankasirály, a keskeny, piroscsőrű nagy bukó, a kis bukó, a kerceréce (ökörfejű csilingelő), kontyosréce, hegyiréce stb. — A tanulmány vonzóan vezet végig bennünket érdekes külföldi madárvendégeink között, külön-külön bemutatván nekünk e kecses, elegáns madárurakat és úrhölgyeket. (A Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete) kiadásában megjelenik időnkint egy-egy kis füzet, amely a m. kir. Technológiai Intézet nyilvános könyvtárának közleményeit tartalmazza. Káplány Géza könyvtárnokot nagy szakértelemmel összeállított bibliográfiájáért, valamint a Technológiai Könyvtár Barátai Egyesületét áldozatkészségéért a könyvtárt látogató műszaki emberek és tanulók hálája és elismerése megilleti. (Sárkány József) ceglédi reálgimnáziumi tanár, a jeles pedagógus és történetíró érdekes kísérletre vállalkozik legújabb tanulmányában, amely „A lélek ébresztő ábrái” (Lelki jelenségeink mértani ábrázolása) címen, az Új Magyar írások kilencedik füzeteként, a Hortobágy kiadóvállalat kiadásában jelent meg. A lélek titkainak feltárására irányuló vizsgálatok azt mutatják, hogy a „rejtőzködő, vagy elvont ismeretek" könnyebben válnak érthetővé, ha sikerül azokat szemléltetnünk. — Sárkány József az ifjúság gondolkodásának kialakítása közben szerzett tapasztalatai nyomán próbálja bemutatni a lélek életére és javaira vonatkozó alapvető fogalmakat, — geometriai figurákban. Sárkány József e műve csak vázlata egy nagyobb elgondolásnak, amely itt a mértani ábrák szemléltetésével „még csak két dimenzióban mozog”, de a szerző érzi, hogy „a három dimenziós ábrázolás felé halad e tárgykör módszertani fejlődése". 19 Bemutató a Vígszínházban — Hunyady Sándor ír színdarabja A három sárkány Először szombaton, február 16-án A Vígszínházban február 16 án, szombaton, premier lesz. Először kerül színre Hunyady Sándor új színdarabja, A HÁROM SÁRKÁNY. Az újdonság, amelyet szerzője zenés játéknak nevez, két vidéki úrnak, apának és fiúnak érdekes és mulatságos esetét mondja el a körülrajongott, híres, pesti színésznővel. A három főszereplő Titkos Ilona, Rajnai és Jávor. A címbeli három, sárkányt Góthné Kertész Ella, Vagoné és Zala Karola játssza. Fontos szerepekhez jutottak Góth, Somlay, Mály, Makláry, Gárdonyi. Kívülük egész sereg szereplő egészíti ki az együttest: Buckó Róna, Ladomerszky Margit, Kürthy Sári, Oláh Böske, Pártos Erzsi, Péczely Mária, Litkey Irén, Szombathelyi Blanka, Tolnay Klári, Bárdi, Bernáth, Bondy, Dózsa, Füsth, Kédly, Kézdy, Pethes. Két cigányzenekar szerepel a darabban, Magyary Imre és Dundus Horváth Ferenc zenekara. A díszleteket Vörös Pál tervezte. Rendező Hegedűs Tibor. Az első előadások jegyeit már árusítják. MOZI HÍRADÓ Sztárok, akiket csak hallani lehet A magyar közönségnek már volt alkalma Greta Garbó, Norma Shearer, Annabella filmjeit látni, amelyekben ezek a világhírű művésznők és természetesen szereplőtársaik is, németül beszéltek. Greta Garbó ugyan valóban tud németül és az Anna Christine című filmjét valóságos német változatban is elkészítették Hollywoodban, azonban a többi amerikai filmek, amelyekben a szereplők németül beszélnek, mind utánszinkronnal készülnek, vagyis úgy, hogy az angol beszéd helyett német nyelvű párbeszédeket írnak és ezeket a „beszélő“színészek mondják el. A szöveget természetesen úgy írják, hogy a német szöveg magánhangzói megfelelnek az angol szöveg magánhangzóinak, a szavakat pedig az utánbeszélő színészeknek úgy kell kiejteniük, hogy időben és hanghordozásban a színész játékának megfeleljenek. így alakul ki egész színészgárda Hollywoodban és Berlinben, ahol ezeket az utánszinkronizálásokat csinálják és ennek a gárdának a tagjai azok a színészek, akiket a közönség csak beszélni hall, de sohasem láthat. Természetesen a cégek titokban tartják ezeknek a színészeknek a neveit, mert hiszen illúziórabló volna, ha tudná a közönség, hogy Greta Garbó helyett más beszél. A nagy svéd művésznőt szerepeinek német változatában rendszerint Sonik Rainer nevű német színpadi színésznő helyettesíti Hollywoodban. A nagy gyárak Amerikában ma kivétel nélkül két sztártársulattal dolgoznak. Egy sztártársulat dolgozik ,és készíti az angol változatot, a másik viszont csak beszél. Természetesen ezeket a beszélő színészeket és színésznőket is nagy gonddal kell kiválasztani, mert hangjuknak és hanghordozásuknak meg kell felelnie az imitált szereplő hangjának és jellemének. Igen nehéz volt megfelelő helyetetest találni például Charles Laughton részére, aki helyett a német változatok céljára néhány hét óta Alexander Bolling nevű német színész beszél a mikrofonba Hollywoodban. Bolling különben egyik filmben már beszélt Wallace Beery helyett is. Emlékezetes a magyar közönség előtt például a Búcsú az írógéptől című film, amelyben Mary Glory játszotta a főszerepet. Francia film volt, de Berlinben németül játszották. Mary Glory helyett Elie Degan, fiatal német színésznő beszélt Párizsban. Vannak azután Berlinben, Hollywoodban és Párizsban univerzális beszélő sztárok, például Erika Helmke, aki Berlinben nagy sikerrel játszotta a Liliom Julikáját, azután Till Klockow és Anneliese Harmack, akik számos francia és angol színésznőt helyettesítettek már a hangjukkal. Az utószinkronizálásnál azonban természetesen a hang nem a legfontosabb tényező. A szöveg elkészítése igen nehéz feladatomért hiszen olyan szavakat kell találni az idegen nyelvben, amelyek megfelelnek az eredeti nyelven beszélő színész szájmozgásának. Nagyon nehéz feladat azután a szinkronizálás technikai része is és így a hangos film, amely az eredetileg nemzetközi filmművészetet nemzeti korlátok közé szorította, az utószinkronizálás feltalálásával és a legkitűnőbb beszélő művészek felhasználásával- sem vált újra nemzetközivé. A magyar hatóságok most foglalkoznak azzal a kérdéssel, lehet-e előírni, hogy a külföldi filmek bizonyos részét magyarra szinkronizálják. Kétségtelen, hogy sokkal többen megértik majd a magyar nyelvű szinkronizált filmeket, mint a külföldieket, de kérdés, hogy lehet-e a teljesen elütő hangsúlyozású magyar nyelvre átírni az idegen, nyelvű, angol és német dialógusokat. Ha igen, mindenesetre sok olyan színésznek lesz újabb kereseti alkalma, akik ma nem jutnak az ország egyetlen műtermében munkához. (Lumiére feltalálta a plasztikus filmet.) Párizsból jelentik: Nyolcvanegyéves korában újabb világraszóló találmánnyal kápráztatja el a szakköröket Louis Lumiére, a mozgófényképezés atyja. Francia és angol szakemberek előtt tegnap mutatta be legújabb találmányát: a tökéletes plasztikus filmet. A plasztikus film problémája tudvalévően régóta foglalkoztatja az egész világ filmszakembereit, de használható megoldást eddig még nem sikerült találni. Most az ősz Lumiére olyan tökéletes módszert talált, hogy próbab' ''■fásaival elragadtatásba ejtette az összes jelenlévőket, akik egybehangzóan kijelentették, hogy ez a találmány az egész filmipart forradalmasítani fogja. Lumiére a találmány lényegét egyelőre titokban akarja tartani s csak annyit árult el, hogy a felvételt olyan géppel eszközli, amelyen egymás mellett két lencse van elhelyezve. A plasztikus fevevőgép szerkezete tehát valóban az emberi szemre emlékeztet. X (A Homeros-mozgó), a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület mozgószínháza (VII., Hermina-út 7. Tel. 96—19 78) csütörtöktől szerdáig a következő műsort mutatja be: Emmy (Ágai Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella), — Fehér asszony a pokolban (Carole Lombard, Charles Laughton), — Híradó. — Előadások hétköznap 4, háromnegyed 7, fél 10, vasárnap 2 órától folytatólag. Az első előadás mindennap mérsékelt helyárakat.