Budapesti Hírlap, 1935. március (55. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-09 / 57. szám

ro 300.000.000 , DOLLÁR Ki hinné, hogy ennyi pénzt játszva meg lehet keresni? Pedig így történt. Persze, Amerikában, mint Raymond Moley tanár írja Today című folyóiratában. Moley tanár úr Roosevelt elnök agytrösztjének vezető tagja volt, most azonban a Today, ma­gyarul Ma című folyóiratot vezeti, s egyik cikkében megállapítja, hogy ezt a hatalmas összeget, ezt a szinte elképzel­hetetlen summát, írd és mondd három­­százmillió dollárt játszva kereste meg néhány ember. Az is igaz ugyan, hogy ez a néhány ember foglalkozására nézve még nemré­gen­­ szeszcsempész volt. Üzletét azon­ban tönkretette az alkoholtilalom meg­szüntetése. Igazán borzasztó, milyen kí­nos helyzetbe kerültek szegény, árva jó­madarak! Egész egzisztenciájukat, lét­alapjukat a szeszcsempészet képezte, erre nevelődtek, ebben gyakorolták ma­gukat, kijárták az iskolát és akkor egy­szerre oda lett minden! Jött egy rende­let és ami addig tilos volt, az egyszeribe szabad lett. Kegyetlen sorscsapás! Meg kell a szívnek szakadni! Mit is tehet­tek bánatukban? Ilyen keserűség után csak nem adhatták tisztességes foglal­kozásra becstelenségben megőszült fejü­ket?! Egyébként is a tiltott alapokra épített üzérkedés már úgyszólván vérük­ben volt, tehát igazán nem tehettek egyebet, minthogy egy másik „tiltott gyümölcshöz” folyamodtak. Tekintettel arra, hogy a szeszcsempészet közben sokszor az életükkel is játszottak, elha­tározták, hogy a játékhoz továbbra is hűek maradnak. Mindössze más embe­rek életével és pénzével fognak játszani. Szerencse fel! — mondták és szerencse­­játékba kezdtek. Mi lett az eeedménye? A harlemi négerektől kezdve a wall­­streeti tőrzsdemágnásokig mindenki sze­rencsejátékot játszik ma Newyorkban, — mint Moley tanár úr írja. — Az új­­divatú szerencsejáték formája a fogadás. Olyasfajta fogadások, amilyeneket az angolok jellemzésére boldogult Verne Gyula írt. Az áradat megindítói pedig, a derék gangszterek és más csirkefogók titkos fogadó­irodáik útján 1939-ben ke­rek háromszázmillió dollár hasznot vág­tak zsebre. „Játszva” keresték meg a pénzüket. A játékszenvedélytől elvakított tömeg minden lehető és lehetetlen dologra haj­landó fogadni. Fontos politikai esemé­nyektől kezdve addig a fogas kérdésig, hogy a Hotel Great Northern előtt álló néger portásnak hány ép és hány hiányzó foga van? Fogadnak arra, hogy legközelebb mikor fut be a newyorki ki­kötőbe a Mauretania és hány utas lesz rajta? Fogadnak arra, hogy ki fogja fogadni Chaplint, ha Newyorkba jön? Fogadnak arra, hogy ki fogja lefogadni, hogy mégsem az fogadja, akire az előbbi fogadó fogadott? És így tovább. Az már magától értetődik, hogy a fo­gadóközönség sohasem nyerhet. Az iro­dák már eleve úgy állítják össze a foga­dási esélyeket. Szállodai portások, pincé­rek, borbélyok, rikkancsok és utcai áru­sok gyűjtik a fogadókat az irodák szá­mára. A közönség pedig nem tagadja meg az ősi angol vért, amely fogadó­­szenvedélyéről regényszerte ismeretes és fogad, fogad vég nélkül. Mindebből a töméntelen fogadásból csak egyetlen egynek volt holtbiztos nye­rési esélye. Az elsőnek. A levitézlett gangszterek ugyanis, amikor jól prosperáló szeszcsempésznze­­mük csődöt mondott, azt mondták: — Fogadjunk, hogy mégis meg fo­gunk élni. És nyertek p­­­ont. B.­H 1935 MÁRCIUS 9. SZOMBAT A Budapesti Hírlap írja 1885 március 9-én TISZA KÁLMÁN A KIRÁLYNÁL. Tisza Kálmán miniszterelnök ma reggel Bécsbe érkezvén, délelőtt hosszabb kihallgatáson volt a királynál és több ügyben előter­jesztéseket tett őfelségének. A­ VÖRÖS NYAKKENDŐ VERESÉGE. Grévy,-. a francia köztársaság elnöke, a na­pokban tartotta második bálját A párizsi elegáns fiatalság egy része tüntetőleg vörös nyakkendővel jelent meg. Az ajtónállók azon­ban nem eresztették be a vörös nyakkendős urakat a terembe, azzal, az udvarias meg­jegyzéssel, hogy hivatalos estélyeken a fehér nyakkendő a kötelező. KÉREM! FIGYELJENEK! OLVASSÁK! Amit mondok tiszta igazság és nem vásári zaj. Én csak forint 6.25-ért nagyon finom és igen­ divatos kész téli, vagy tavaszi úri öl­tönyt adok el. (Hirdetés.) HARMINCHATEZER FORINTRA RÚG az a szubvenció, illetőleg kárpótlás, amit Feld Zsigmond a városligeti német aréna igazga­tója kér a várostól azért, ha a nyárra a színkört minden második nap magyar elő­adásra átengedi. NAGY VADDISZNÓVADÁSZAT. A pé­csi püspökuradalmi erdőségekben nagy vaddisznóvadászat volt. A vadászat alkal­mával több célszerű megállapodás történt, nevezetesen, hogy a puskákat az állások elfoglalása előtt megtölteni, továbbá dohá­nyozni és beszélgetni — m­ert bírság terhe mellett nem szabad. . (Sipőcz Jenő marad a főpolgármes­ter.) A kormány lemondása és újjáalakí­tása folytán Sipőcz Jenő főpolgármester alkotmányos szokás szerint levelet intézett a belügyminiszterhez, amelyben állását rendelkezésére bocsátotta. Vitéz levelei Kozma Miklós belügyminiszter ugyancsak tegnap keltezett leiratában felkérte Sipőcz Jenő főpolgármestert, hogy állását tartsa meg és támogassa reá háruló felelősségtel­jes munkájában. A belügyminiszter meleg­hangú leirata hangsúlyozta a főpolgármes­ter eddigi­­érdemeinek elismerését is. (A­ hírek Radnai Miklós opera­­igazgató távozásáról.) Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak kijelentésére, hogy azok a hírek, amelyek a sajtóban Radnai Miklós dr.­­nak, az Operaház igazgatójának távozá­sáról megjelentek, teljesen alaptalanok, amint alaptalanok voltak a korábban megjelent hasonló hírek is. — (A Nemzeti Egység Pártjának elő­adássorozata.) A Nemzeti Egység Pártjá­nak előadássorozata bizonytalan ideig szü­netel és így a péntekre hirdetett vitaest is elmarad.­­ ■ • ........... . — (Bourbon Alfonz spanyol herceg Buda­pesten.) Pénteken éjszaka a Moulen Rouge­­ben feltűnt egy elegánsan öltözött úr, aki spanyolul és franciául társalgott és egy ma­gyarul beszélő kísérőjével jelent meg a mu­latóban. Rövidesen kiderült, hogy az idegen úr Bourbon Alfonz spanyol herceg, a spa­nyol exkirály rokona. Bourbon Alfonz herce­get keddre várták Budapestre, azonban már pénteken megérkezett. Néhány napig marad Magyarországon. •­­ (Bécs Budapestért.) Bécsből jelentik. A Budapest és Bécs gazdasági érintkezésé­nek emelésére Sipőcz Jenő dr. főpolgármes­ter elnökletével Budapesten alakult bizott­ság mintájára . Bécsben is. Schmitz polgár­mester meghívására, bizottság alakult, amely célul tűzte ki a két főváros gazdasági érint­kezésének kimélyítését s Budapest és Bécs utazási forgalmának előmozdítását. A bizott­ság elnöke Schmitz polgármester, akit Lahr és Kresse dr. alpolgármesterek helyettesíte­nek. A bizottság tagjai között helyet foglal­nak: Streerowitz volt szövetségi kancellár, Heinl volt, miniszter, Strafella dr., az Idegen­ forgalmi Iroda elnöke és más előkelőségek.­­ (Heller Farkas professzor előadása a gazdasági vágyakról és lehetőségekről.) A Katolikus Szemle előadássorozatának kere­tében pénteken este Heller Farkas dr. egy. ny., r. tanár nagyhatású előadást tartott a Szent István­ Társulat dísztermében. Hang­súlyozta, hogy a gazdasági kívánságok meg­valósításánál higgadságra vn szükség. A mai gazdasági élet iránytűje az üzleti szellem, az új gazdaságpoltika azonban a nemzeti élet, a összetartozóság és a felelősség jegyében fog megszületni.­­ (Az írás tanítása és a gyakorlati élet.) Luttor Ignác reálgimnáziumi h. igazgató ez­zel a címmel tartott pénteken előadást a Közgazdasági Egyetemen, amelyben, a jó folyóírás módszereit ismertete. Az új mód­szer­­ lényege az, hogy a betűk egyszerűek legyenek, egy-egy szóban szorosan kapcso­lódjanak össze, a zavak élesen elváljanak egymástól és hogy a sorok ne zavarják meg egymás olvashatóságát. Vetített képekkel kísért előadása során számos példával iga­zolta folyóírás-rendszerét és hangsúlyozta az egyforma írásmód előnyeit.­­ (A kiutasítottaknak.) Máriássyné Sze­mere Katinka Gombáról 5 pengőt küldött a Budapesti Hírlaphoz a jugoszláviai magyar menekültek számára. Az adományt rendelte­tési helyére­ juttattuk. — (Előléptetés.) A kormányzó a belügy­miniszter előterjesztésére Vajay Károly dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel felruhá­zott miniszteri titkárnak a miniszteri osz­tálytanácsosi jelleget adományozta.­­ (Tűzi vaklárma az Operaházban.) Pénteken délután a központi tűzőrség kun­utcai laktanyájában tüzet jelzett az Opera­ház tűzjelző-készüléke. A tűzoltók azon­nal nagy apparátussal indultak az Operá­hoz. Néhány perc múlva hat kerület tűz­­őrsége érkezett az Operaház elé. A tűz­oltók felvonulása nagy feltűnést keltett a környéken. Rövidesen hatalmas tömeg verődött össze és mindenki találgatta, hogy mi történhetett, de tűznek, füstnek nyomát sem látták. A tűzoltótisztek be­rohantak az épületbe, ahol rövidesen ki­derült, hogy csak vaklármáról van szó. Az történt, hogy valaki a süllyesztőben véletlenül hozzáért az önműködő tűzjelző­­készülékhez, amely erre működésbe jött. Néhány perc alatt tisztázódott a dolog, a tűzoltók visszatértek laktanyáikba.­­ (Kín torna a kintornások élete.) Va­lamikor, a kengyelfutók idejében bőrdudá­­sok járták a vidéki városok utcáit. A bőr­­dudás társaság egész zenekar volt, s ami­kor rázendítettek a bummogó és sikoltó mu­zsikára, az asszonyok lecsapták a főzőka­­nalat, a gyerekek fölkapták a csigáikat és futották ki a kapuba, hogy hallják és lás­sák a különös zenekart. A bőrdudának a nyakára hágott a fejlődés és öröküket a verklisek, meg a kintornások vették át. Az idő haladt és lassan az ő múlandósá­guk is beteljesedett. Pesterzsébeten a mi­nap gyűlést tartottak a pestkörnyéki verk­lisek, amelyen szomorú felszólalások hang­zottak el az, utcai „zenészek” szomorú helyzetéről. Kin­torna a kintornások élete”, állapította meg szellemesen az egyik ve­zető verklisegyéniség, akinek javaslatára elhatározták az egybegyűlt kintornások arra kérik a hatóságot, adjon engedélyt délelőtt 10 órától este 6 óráig való házalás­ra. A gyűlés ezután üdvözölte Szellák Ká­rolyt, aki ötven éve verklis s mint ilyen, hervadhatatlan érdemeket szerzett a kin­­tornázás terén. Szegény verklisek. Rosszul megy nekik is a soruk. Nem bírják a ver­senyt a grammofonnal, meg a rádióval. Vagy talán ott a hiba, hogy a kétfilléres már régen nem —­ krajcár. — (Német egyetemi hallgatók Budapesten.) A­­ Magyar Nemzeti Diákszövetség meghívá­sára, a­­Szövetség novemberi németországi látogatása viszonzásaképpen március 12-én a Deutsche Studentenschaft i­s tagból álló kül­döttsége érkezik Budapestre Andreas Felekért birodalmi vezér vezetésével. A vendégek a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezetésével megtekintik Budapest egyetemi és­ kulturális nevezetességeit.­­ (Irányított falusi közegészségügyi munka.) Március 4-én tartotta a Faluszövet­ség a „Falu egészségügye” szakelőadássorozat harmadik ülését, amelyen megjelent Scholtz Kornél dr. belügyi államtitkár is. Az ülés el­nöke, Johan Béla dr. egyetemi rk. tanár, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, rámutatott arra a nagy különbségre, amely az egészségvédelem terén a falu és a város kö­zött fennáll. Szükségesnek tartja e téren a ki­egyenlítődést. Bielek Tibor dr., a mezőkövesdi járás tisztiorvosa, ismertette a járásában vég­zett egészségvédelmi munkát. Jendrassik Aladár adjunktus a falvak vízellátásának kér­désével foglalkozott. Steller Mária a védőnők falusi munkájáról számolt be.­­ (Mindvégig mulattató) tartalommal je­lent meg a Borsszem Jankó március 1-i száma, Gáspár Antal „Az új Rómeó és Júlia" című eredeti címképével. Intim riportok, kro­kik és versek, tréfák, rajzok foglalkoznak a hét eseményeivel. Kérjen mutatványszá­mot, VI., Mozsár­ utca 9. ÉLÉNKÜLŐ SZELEK A Meteorológiai Intézet jelenti március 8-án este 9 óraikor. Európa legnagyobb részén tovább tart az évszakhoz képest igen hideg idő. Külö­­nösen a Balkánon vannak erős szelek és kiterjedt havazások. Hazánkban a mai nap folyamán csak a déli és nyugati részeken havazott, ott 2—3 centiméternyi friss hóréteg esett le. Az északi hegységeken a hóviszonyok vál­tozatlanul igen kedvezőek. A hőmérséklet csupán a keleti országrészeken emelke­dett egy-két fokkal az olvadáspont fölé, a Dunántúl mínusz 1—mínusz 4 fok volt a hőmérsékleti maximum. Az északi-észak­keleti szél élénk és a Dunántúl egyes he­lyein hófúvást okoz. Budapesten este 9 órakor a hőmérsék­let 0 fok, a tengerszintre átszámított lég­nyomás 771 milliméter, alig változik. Várható időjárás a következő huszon­négy órára. Északi-északkeleti szél. He­lyenként, főleg délen, havazás, esetleg hófúvás. A hőmérséklet nem változik lé­nyegesen. — (A Magyar Nemzeti Diákszövetség) fel­vetette a kapcsolatokat a Finn Nemzeti Diák­­szövetséggel, hogy a nyárra nagyszabású diákcsereakciók váljanak lehetségessé. Há­romfajta csereakciónkról minden fajta felvi­lágosítást készséggel ad a Magyar Nemzeti Diákszövetség külügyi osztálya a Szövetség hivatalos helyiségeiben (IV., Semmelweis­­utca 2. félemelet 1. Telefon: 854—24) a hiva­talos órák alatt hétfőn és szombaton délelőtt 10-től 1-ig. — (Négy­százhatéves a debreceni „Ispo­tály”.) A protestáns világ legrégibb szeretet­­intézménye, az 1529-ben felállított debreceni „Ispotály”, amely körül önálló, nagy egyház­­rész is alakult, most ünnepelte alapításának négyszázhatodik évfordulóját. Az ispotályi re­formátus templomban tartott istentiszteleten Felker János lelkész imája után Makláry Ká­roly prédikált, Molnár Ferenc lelkész pedig az Ispotály alapítóiról és jóstevőiről emlékezett meg. Az ünnepet Kulcsár Dezső s.­lelkész imája fejezte be.­­ (Rendelet a cukorrépa termelés és cukor­­gyártás szabályozásáról.) A Budapesti Köz­löny szerdai száma közli a cukorrépa-terme­léssel és a cukorgyártással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 2430/1935. M. E. számú kormányrendeletet, amely az 1935. és 1936. évi cukorrépa-termeléssel és cukor­­gyártással kapcsolatos egyes kérdések sza­bályozására vonatkozik.­­ (Nem az a Mráz Aladár.) Szitnyai Zoltánnak Hodinai Hodinák című regényé­vel kapcsolatban többen azzal a kérdéssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy a re­génynek Mráz Aladár nevű hőse azonos-e egy hasonló nevű tanárral, aki a Selmecbá­nyai gimnáziumban is tanított. Szitnyai Zoltán ezúton tudatja az érdeklődőkkel, hogy a regény tanárja és a valóságban lé­tező tanár között semmiféle összefüggés sincs. Véletlen volt, hogy írás közben ezt a nevet használta fel, nem is gondolva akkor arra, hogy ez a név ott Selmecen a valóságban is előfordult. A regény tanárja az 1906-os évben szerepel, mint a pánszláv­­mozgalom előharcosa, a valóság Mráz Ala­­dára 1911-ben tanított Selmecbányán s lel­kes harcosa volt annak a hazafias munká­nak, amivel ő és tanártársai a magyar ér­zést és a magyar nyelv szeretetét csepegtet­ték szlovák diákjaikba. Épp az ellenkező munkásságot fejtette ki, mint a regénynek ■ említett hőse.­­ (Harmincéves a békéscsabai villan­yosmű.) Ez alatt a cím alatt érdekes mun­kát tett közzé Gerey László mérnök, amelyben részletesen ismerteti a békés­csabai villamos áramfejlesztő telepet, amely már harminc éve áll fenn. A munka fény­képekkel tarkítva leírja a telep műszaki berendezését, fejlődését, költségszámítását és díjszabási politikáját, végül pedig az el­ért üzleti eredményeket.­­ Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomorműködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipus, sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes ♦,Ferenc József” keserűvizet M. C. P.

Next