Budapesti Hírlap, 1935. augusztus (55. évfolyam, 173-197. szám)

1935-08-11 / 182. szám

12 pán néhány koránkelő versenyző figyeli honfitársainak munkáját. Amint telik az idő, egyre több érdeklődő gyülekezik, de azért még délben sincs száznál több nézője a diákolimpiászt elindító világbajnoki tornaversenynek. A korláton nagyszerűen dolgoztak a ma­gyar tornászok, és a debreceni Tóth Lajos­nak sikerült az első helyet biztosítani a németek legjobb tornásza, Sandrock, vala­mint a magyar Kecskeméti előtt, akit Sar­lós, Mogyorósi és Lenczi, tehát ismét há­rom magyar követett a helyezési sorrend­ben, így természetesen a csapatversenyben is Magyarország került az első helyre az első szám után. Nagy meglepetésre a japá­nok megelőzték Németország csapatát, amely a várakozáson alul szerepelt. Japán tornászai kitűnően dolgoztak, bár gyakor­lataik nem mentek simán. Hiányzik a ver­senyrutinjuk s ennek következtében azokat a gyakorlatokat, amelyeket a verseny so­rán elhibáztak, a tréningen tökéletesen­­végezték el. Délután már mozgalmasabb és hango­sabb volt a főiskolai stadion. De most sem a tornának szólt az érdeklődés, hanem a nagytribün háta mögött, a volt tréningpá­lyán folyó kosárlabdamérkőzéseknek. Hiába, a labdajáték köti csak le igazán a magyar sportközönség figyelmét. Lelkesen buzdította a tribün nemzetközi közönsége a lengyel és lett csapatot s minden alka­lommal, amikor sikerült a labdát a kis ko­sárszerű hálóba bedobni, — ami pedig eléggé gyakori eset — zajos öröm köszön­tötte a góldobó csapatot. A nálunk kevésbé ismert játék az első napon nagy sikert aratott. Különösen fel­tűnt a külföldi játékosok jól megtermett, szálas és izmos alakja, pedig azt hinné az ember, hogy a kosárlabda inkább nőknek való játék. Pedig kiderült, hogy mily jól érvényesül itt az izomerő, a magas termet, de amellett szükséges feltétel a gyorsaság és a labdaadogatásban való ügyesség is. A kosárlabdapálya kis tribünje zsúfolá­sig tele volt, az állóhelyen legalább három­száz néző figyelte a játékot, a kerítés tete­jén pedig a környékbeli gyerekek nézték csodálkozva és zajos tetszésnyilvánítások mellett a küzdelmet. Eleinte nyílt játék folyt, de fokozatosan kialakult a fölénye a torinói világbajnok lett csapatnak, amely végül is 110: 18 arányban győzött. A közön­ség hamarosan megtanulta a szabályokat is, elsősorban pedig az eredményszámítást, amely szerint a szabaddobásból elért gól egy pontot, a játék közben elért gól két pontot számít. A lengyel-lett meccs után vonultak föl előbb a szálas francia játékosok, soraikban egy kétméteres óriással, majd a haragos­zöld nadrágot öltött magyarok, akik bi­zony termetre meg sem közelítették a fran­­ciákat. Mielőtt elkezdődött volna a ma­gyar—francia mérkőzés, megeredt az eső és szétzavarta a közönséget. A tribünön csupán néhány mindenre elszánt buzdító maradt s így folyt le a meccs, amelyben a magyar csapat nehéz küzdelem után bár, de 36:31 arányban legyőzte a franciákat. A betontribünön ezalatt közel kétszáz főnyi közönség figyelte a tornászok gyűrű­gyakorlatait. Az esőt heves szél előzte meg s erősen zavarta a tornászok munkáját. A lengő gyűrűhintán fokozott erőkifejtésre kényszerítette a versenyzőket, sőt Sarlóst például egy kézállásnál átvitte lendületé­ben a szélroham. Ebben a számban is ki­tűnően dolgoztak a magyar tornászok és a németek közül ismét csak Sandrock mun­kája volt kifogástalan. Csodálatos rugal­masságukkal és testük hajlékonyságával itt jól szerepeltek a japánok, de izomerő­ben persze elmaradnak az európaiaktól. Mulatságos jelenet volt, amikor az­­első apró japán tornász sehogyan sem tudta elérni a magasra emelt gyűrűt, végül is a zsűri megengedte, hogy egy pótszőnyeggel könnyítsék meg a felugrást. A szél egyre erősbödött. A pályán segédkező kis cser­kész kalapjának árvalányhajdíszét elkapva, magasan felröpítette a levegőbe s vitte ma­gával a Duna felé. Nádból font karosszé­keket döntött fel a szél, jegyzeteket sodort magával és vadul lobogtatta a kerítés men­tén álló árbocok különböző nemzeti színek­ben pompázó zászlódíszét, amíg meg nem hozta az esőt. Éppen ekkor végeztek a kö­telező gyakorlatokkal s azok a versenyzők, akik javítani akartak eredményükön, meg­ismételhették gyakorlataikat. Az ismétlés és a szabadon választott gyakorlatok már eső­ben folytak le. A magyar tornászok a sza­badon választott gyakorlatokkal nagy fö­lénybe kerültek s a maguk számára foglal­ták le az első öt helyet. A csapatverseny­en Magyarország megtartotta első helyét és remélhető, hogy a továbbiakban is ha­sonló sikerrel szerepelve, megszerzi a vi­lágbajnokságot. A tornaverseny eredménye: Korláton. Az egyéni verseny állása: 1. Tóth Lajos (Magyarország) 19.5 pont. 2. Sandrock (Németország) és Kecskeméti (Magyarország) 19.2 pont. 4. Sarlós József (Magyarország) 19.1 pont. 5. Mogyorósi (Magyarország) 18.8 pont. 6. Lenczi dr. (Magyarország) 18.5 pont. 7. Nosaka (Ja­pán) 18.4 pont. 8. Ikuta (Japán) és Rácz Miklós (Magyarország) 18.2 pont. 10. Thölke (Németország) és Kashi (Japán) 18 pont­. 12. Rácz Lőrinc (Magyarország) 17.9 pont. 13. Ohara (Japán) és Miyata (Japán) 17.8 pont. 15. Krasznay (Magyar­­ország) 17.22 pont. 16. Russing (Németor­szág) 17 pont. 17. Wehner (Németország) 16.8 pont. 18. Brückner (Németország) 15.7 pont. 19. Niefke (Németország) és Biehlig (Németország) 14.8 pont. 21. Sei­­fert (Németország) 14 pont. 22. Ninomiya (Japán) 12.3 pont. 23. Takata (Japán) 11 pont. 24. Melders (Litvánia) 7.5 pont. A csapatverseny állása: 1. Magyarország (Tóth, Sarlós, Mogyorósi, Kecskeméti, Lenczi) 95.1 pont. 2. Japán 90.2 pont. 3. Németország 86.7 pont. Litvánia nem vesz részt a csapatversenyben. A pontozóbírák: Krizmanich (Magyarország), Mock (Né­metország), Sakai (Japán­) Gyűrűn: 1. Kecskeméti (Magyarország) és Sarlós (Magyarország) 19.5 pont. 3. Lenczi (Magyarország) és Rácz Lőrinc (Magyarország) 19.3 pont. 5. Tóth Lajos (Magyarország) 19 pont. 6. Ikuta (Japán) 18.9 pont. 7. Kashi (Japán) 18.8 pont. 8. Sandrock (Németország) 18.7 pont. 9. Mo­gyorósi (Magyarország) 18.6 pont. 10. No­­saka (Japán) 18.3 pont. 11. Rácz Miklós (Magyarország) és Ohara (Japán) 18.2 pont. 13. Miyata (Japán) 17.8 pont. 14. Takata (Japán) 17.7 pont. 15. Ninomiya (Japán) 17.5 pont. 16. Krasznay (Magyar­ország) 17.2 pont. 17. Thölke (Német­ország) 16.6 pont. 18. Wehner (Német­ország) 16.1 pont. 19. Russing (Német­ország) 15.8 pont. 20. Biehli (Németor­szág) 14.8 pont. 21. Nielke (Németország) 13.6 pont. 22. Seifert (Németország) 12.5 pont. 23. Melders (Lettország) 12.2 pont. 24. Brückner (Németország) 11.5 pont. A csapatverseny állása: 1. Magyarország (Kecskeméti, Sarlós, Lenczy dr., Rácz, Tóth) 96.5 pont, 2. Japán 92.0 pont, 3. Né­metország 83.0 pont. Csapatverseny állása korlát- és a gyűrű­verseny után: 1. Magyarország 191.6 pont, 2. Japán 182.2 pont, 3. Németország 169.7 pont. Kosárlabda eredmények Lettország—Lengyelország 40:18 (16:10) Bíró: Falk (Németország). Magyarország — Franciaország 36:31 (19:17). Bíró: Novák (Lengyelország). A magyar csapatban Tibor tíz gólt dobott, a többi gólt Lehel, Marosi és Szamosi sze­rezte. A második félidőben a bíró Debroist kiállította, akinek helyét Labattut csere­­játékos foglalta el. Betemps kiállítása után Dupont került a helyére, a szintén kiállí­tott Velkei helyett pedig Nagy Sándor állt be. Dupont kiállítása után a franciák csonka csapattal játszottak. A mérkőzés után a franciák óvást emel­tek a magyar csapat állítólagos időhúzása miatt. B. H 1935 AUGUSZTUS 11, VASARNAP A székesfőváros ünnepi vacsorája Szombaton este a Gellért-szálló Duna-ter­­mében Sipőcz Jenő főpolgármester Budapest székesfőváros közönsége nevében ünnepi vacsorát adott a VI. főiskolai világbajnoki játékokon megjelent külföldi vendégek tisz­teletére. A több mint 250 terítékes vacsorán jelen volt: Baulet-Latour gróf, a nemzetközi olimpiai bizottság elnöke, von Tschammer- Osten, a német birodalmi sportvezér, Mackensen György német követ, Patrick Ramsay angol követ, Lalaing gróf belga követ, Andrássy Géza gróf, Schmidt Teodor, az osztrák olimpiai bizottság elnöke, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter kép­viseletében Szilij Kálmán államtitkár, Wlas­­sich Gyula báró államtitkár, Kelemen Kornél dr., a Testnevelési Tanács elnöke, Múzsa Gyula felsőházi tag, vitéz Tárczay-Felicides Román, Neubauer Konstantin dr., a főiskolai vlágbajnoki játékokat rendező magyar főis­kolai sportegyesületek egyesülésének elnöke, Yolland Arth­ur dr. egyetemi tanár, a 29 kül­földi nemzet vezetője és képviselője, a ma­gyar sportélet sok kiűnősége. A vendéglátó széke afővár­ost Schuber Károly tanácsnok képviselte, aki elsőnek szólalt fel, üdvözölve a székesfőváros nevében a világbajnoki játé­kokon Résztvevő vendégeket és jó küzdelmet kívánt az elkövetkező tíz napra. Kelemen Kornél dr. a magyar kormány, az OTT és magyar sporttársadalom nevében kö­szöntötte a 29 . nemzet kiküldötteit. Beszédé­ben kiemelte, hogy a főiskolás világbajnoki játékoknak nemcsak­ a sportot kell szolgálni, hanem egyik fontos céljuk, hogy a nemzete­ket egymáshoz közelebb hozzák. Üdvözölte az összes megjelent prominens külföldi sportve­zetőket, külön kiemelve Baillet-Latour grófot és Tschammer-Ostent. Beszédét azzal a kíván­sággal fejezte be, hogy a főiskolai világbajnoki játékok hozzák szeretetben és barátságban közelebb egymáshoz a nemzeteket. Ezután Precity, a nemzetközi világszövet­­ség alelnöke köszönte meg a nagyszerű fo­gadtatást. Neubauer Konstantin dr. egyetemi tanár a rendező bizottság nevében üdvözölte a részt­vevőket, ígérte, hogy mindent elkövetnek a főiskolai játékok jó lebonyolítása érdekében. Végül Bairet-Latour köszönte meg az üd­vözlést, örül annak, hogy Budapestre jöhe­tett, örül annak, hogy együtt mehet a nagy­szerűnek ígérkező berlini olimpiai játékok vezetőjével, von Tschammer-Ostennel, régi magyar barátaival, Andrássy Géza gróffal, a nemzetközi olimpiai bizottság, legrégibb tag­jával. A magyar sport fejlődésére ürítette poharát. Az ifjúság nemzetközi sportbarát­­sága közelebb hozza a békét — mondja von Tschammer and Osten, a repülő­gépen Budapestre érkezett német sportvezér (A Budapesti Hírlap tudósítójától.) Von Tschammer und Osten, a német birodalom sportvezetője szombaton délelőtt repülő­gépen Budapestre érkezett. A mátyásföldi repülőtéren megjelentek a fogadására Markensen német skövet, Kelemen Kornél dr., az OTT elnöke, Stankovits Szilárd, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, vala­mint a német követség tagjai. Von Tschammer und Ostent Kelemen Kornél üdvözölte keresetlen szavakkal, mint régi ismerősét. Tschammer und Osten örömének adott kifejezést, hogy a főisko­lai világbajnoki versenyek alkalmat adtak arra, hogy Budapestre jöhetett és, a magyar sportot, amelyről oly sok jót tud, közvet­lenül megismerheti. A birodalmi sportve­zető kíséretében jött von der Schullenburg gróf, a sportvezér külügyi osztályvezetője és Limpert személyi segédtiszt. Von Tschammer und Osten Mackensen német követtel szállt autóba és a margit­szigeti otthonába hajtatott. Ebéden a né­met követnél volt hivatalos. Délután 6 órakor a magyar és külföldi sajtót fogadta a Palatínus-szállóban. A sajtófogadáson jelen volt Mackensen né­met követ, Schullenburg gróf, a külföldi és magyar sajtó képviselői nagy számban. Von Tschammer und Osten halántékán őszülő, középtermetű, rendkívül éles te­kintetű férfi. Balkézzel ad kezet, jobb keze könyökben merev. Háborús sérülés. A német birodalom sportvezetője mind­járt rátár a tárgyra. Azzal kezdi, hogy 25 perc múlva kinn szeretne lenni az evezős­­versenyen, hogy drukkolhasson ifjú német bajtársainak, így tehát mellőzzük a szoká­sos kérdés-felelet formát és magától fogja tájékoztatni a sajtó képviselőit mindazok­ról a problémákról, amelyek a sajtót a budapesti főiskolás világbajnoksággal és a jövőre rendezendő berlini olimpiásszal kap­csolatban érdekelheti.­­ Ha azt kérdezi valaki, hogy Német­országban hány egyetemista sportol, azt felelem, hogy kivétel nélkül minden diák sportol. Nemcsak azért, mert az egyeteme­ken hivatalosan is tantárgy a sport és nagy hangsúly van a sportszerű nevelésen, de a német ifjúság magától is sportkedvelő. — Az utóbbi időben, amerre csak jár­tam, a külföldön mindenütt őszinte cso­dálkozás hangján szóltak arról, hogy Németországban a sportélet nagy mérték­ben fellendült és a nemzetközi versenye­ken a német sportolók kitűnő eredménye­ket érnek el. A német sportsikerek titká­nak nyitja egyszerű. Én például azokkal a fiúkkal, akik Németországot képviselik a budapesti világbajnokságon, mondhat­nám, személyes jó barátságban vagyok. A sportoló ifjúság és a vezetők között minden kényszertől és parancsolgatástól ment bajtársian szellem érvényesül és sze­rintem ez a titka annak, hogy a német fiúk rövid idő alatt nemzetközi viszonylat­ban is nagy eredményeket értek el. Von Tschammer und Osten ezután arról beszélt, hogy Németországban az egyes sportágaknak nincs külön egyesületük. Nem létezik külön főiskolás, tenniszegye­­sület, evezős egyesület, futballegyesület. Náluk a cél az, hogy a diák szellemileg és testileg egyenlő sportszerű nevelést kap­jon, alkalma legyen a sport minden ágá­ban kiképezni magát. Kedden délután egyébként Von Tscham­mer und Osten a német követségen elő­adást tart a német sportnevelésről. Ezután általános érdeklődés közepette a német birodalom sportvezetője a berlini olimpiász előkészületeiről nyilatkozott.­­ Nemrégiben a birodalmi vezér és kancellár magához kérette a nemzetközi olimpiai konvent Berlinben tartózkodó fő­titkárát és kijelentette előtte, hogy Né­metország hajlandó betartani a nemzet­közi sportszövetség olimpiai sportszaka­ lyait. Németország határozottan azon az állásponton van, hogy a sportot mentesít­sék a politikától. — Ezen a helyen is nyomatékosan le­­szögezem a berlini olimpiász rendező* bizottság"'''r a­zt az álláspontját, amely teljesen fedi az én álláspontomat is, hogy az olimpiászon részt vehet minden német állampolgár, faji különbség nélkül. Ez azt jelenti, hogy részünkről semmiféle aka­dályt nem gördítünk az elé, hogy az olim­piászon részt vegyen zsidó német állam­polgár is. — Németország a sport terén a legtel­jesebb nemzetközi összhangot akarja megvalósítani. Ezért örömmel jöttem el Budapestre is a főiskolai világbajnok­ságra, mert meggyőződésem, hogy külö­nösen az ifjúság nemzetközi sportbarát­sága közelebb hozza a békét. Végül von Tschammer und Osten lel­kes szavakkal emlékezett meg a Magyar­­ország és Németország között lévő hagyo­mányos sportbarátságról. A német birodalom sportvezetője órá­jára néz. Letelt a 25 perc. Felemelkedik az asztal mellől, barátságosan kezet ráz a sajtófogadás résztvevőivel és elsiet az evezősversenyre, hogy a hátralévő szá­moknál még jelen lehessen. á. a. A DIÁKOLIMPI­SZ hírei A kultuszminiszter és felesége vasárnap este 10 órakor a belügyminisztérium dísz­termében fogadó estet ad a külföldi csa­patok vezetői és a nemzetközi diákszövet­ség vezetői tiszteletére. Hóman Bálint dr. kultuszminisztert betegsége miatt Tasnádi Nagy András államtitkár helyettesíti a házigazda szerepében. Von Tschammer und Osten német biro­dalmi sportvezér vezetésével a német ver­senyzők vasárnap reggel fél 9 órakor meg­koszorúzzák a Hősök emlékművét. A ke­­gyeletes ünnepen Kelemen Kornél dr., az OTT elnöke is megjelenik. Kelemen Kornél dr., az Országos Test­­nevelési Tanács elnöke augusztus 14-én, szerdán este fél 9 órakor sétahajózásra hívta meg a főiskolai világbajnokság al­kalmából Budapesten idéző külföldi sport­előkelőségeket. Két termes gőzös indul az Eötvös-téri hajóállomásról a szentendrei szigetcsúcsig és vissza. A hajók felfelé a Margitsziget pesti Dunaágában haladnak, visszatérőben pedig a Margitsziget budai oldalát érintik. Az OTT kérésére az eve­zősegyesületek és a csónakházak feldíszí­tik és kivilágítják csónakházukat. A főiskolai játékok előkészítő bizott­sága nagy körültekintéssel gondoskodott a külföldi versenyzőkről: minden csoport­hoz külön orvost osztott be szolgálat­­tételre. Hétfőn nyílik meg a Nemzetközi Főiskolai Sportkiállítás A főiskolai világbajnokságok rendezőbizott­sága az Ernszt Múzeumban kiállítást rende­zett, amelyen a most folyó küzdelmek díjait és a magyar sport sok régi győzelmének jelét mutatja be. A kedves kiállítás vernissagen hétfőn lesz, ünnepélyes keretek között. Az anyag legnagyobb része már összegyűlt, de — mint ilyen alkalmakkor szokás — az utolsó pillanatban is fognak még értékes tár­gyakat beküldeni. Az első teremben kiállított csapatzászlók alatt mindjárt szembetűnik a vallás és közoktatásügyi miniszter által ado­mányozott szép, eozin Anonymus szobor, a Nemzeti Bank, az OTT, a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Műegyetem gazdag serlegei, az igazságügyminiszter ajándéka, Háry Gyula budapesti látképet ábrázoló fest­ménye, Teleki Pál gróf ajándéka, egy Achil­les szobor és sok más kisebb-nagyobb mű­tárgy, amely bizonyítja, hogy a sportnak is van művészete. A szemlélők megilletődve ve­szik körül Rákosi Mátyásnak, a Légügyi Hi­vatal nemrég elhunyt vezetőjének eredeti díját, amely egy lebegő magyar vitorlázó repülőgépet ábrázol. Nehéz volna minden díjat, adományt elsorolni. Ami azonban a kiállítás igazi üde, sport­szerű hangulatát adja, a sok csapatzászló, amelyeket ízlésesen és sportszerű korrektség­gel helyeztek el a falakon. Szépen megférnek egymás mellett, ugyanúgy, mint a sportjel­vények, amelyekből egész gyűjteményt lát­hatunk a magyar címertől a gall kakasig és a horogkeresztig. Egy másik teremben a magyar főiskolai sport eddigi díjait látni. S ha talán a művé­szet iránt érdeklődő szemét inkább lord Rothermeere egy régebbi díja: egy ősmagyart ábrázoló szobor, vagy a MAFC Antwerpen­ben, 1912-ben nyert ezüstözött tigrise, vagy a Honvédelmi Minisztérium 1910-ből származó gyönyörű bronz szobor­ díja, egy római harci kocsi, köti le a ügyeimet, nem zárkózhatik el a magyar főiskolai sport nagy múltjának be­nyomásai elöl sem. A harmadik teremben a kedves trófeák mellett a jövő évi berlini Olim­piász propaganda anyagát is kiállították. Egy* igen ízléses és szép plakátról a bam­­bergi székesegyház középkori Szent István­­szobra néz a látogatóra. Reméljük, ez jó ómen. * 9. 1.

Next