Budapesti Hírlap, 1935. szeptember (55. évfolyam, 198-222. szám)

1935-09-01 / 198. szám

50 Csik Ferenc Varsóban 1 p. 14.8 mp-re javította a 100 m. mellúszó rekordot A magyar rekordnál jobb eredményt ért el a BEAC vegyes stafétája VARSÓ, aug. 31. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club úszó- és vízipóló-csapata lengyelországi túrája so­rán részt vett a varsói nemzetközi úszóverse­nyen és nagy közönség előtt lengyel és né­met ellenfelekkel szemben szenzációs ered­ményekkel győztek. Csik Ferenc a 100 m. mellúszásban 1 p. 1.8 mp.-es új magyar rekordjával Siros Mártonnak 1922-ben fel­állított 1 p. 16.2 mp.-es rekordját döntötte meg. Új magyar rekord a BEAC 8X100 méteres vegyes-stafétájának S­p. Sif mp.-es eredménye is. A régi rekordot az UTE tartotta 3 p. 36 mp.-cel. Jól szerepelt Lengyel Árpád a 200 m. gyors úszásban, ahol 2 p. 23 mp. ered­ménnyel győzött Székely András előtt. A BEAC vizipóló-csapata 5:0 (3:0) arányban verte a lengyel kombinált csapatot. A verseny eredménye: 100 m. mellúszás: 1. Csik Ferenc 1 perc 14.8 mp. (magyar rekord), 2. Schultze (Né­metország) 1 perc 20.9 mp., 3. Lengváry 1 perc 22­8 mp. 200 m. gyorsúszás: 1. Lengyel Árpád 2 p. 23 mp., . Székely András 2 p. 27.8 mp. 8X100 m. vegyes­ staféta: 1. BEAC 3 p. 34 mp. (magyar rekord), 2. Lengyelország 3 p. 41.3 mp. (lengyel rekord), 3. Németor­szág 3 p. 42.3 mp. Vízipóló: BEAC—Lengyel kombinált 5:0 (3:0). * A vasutas-atléták bajnoki viadala. A Máv Sportliga bajnoki atlétikai viadalát va­sárnap délután bonyolítja le a Szolnoki Máv sporttelepén. A versenyre tizenhét vasutas egyesület 450 versenyzője nevezett. * Elhamvasztják a főiskolai világbaj­nokságok megmaradt emlékbélyegeit. A VI. főiskolai világbajnokságok rendezősége közli, hogy a világbajnoki versenyek al­kalmából kiadott keretes emlékbélyegnek 1935 augusztus 18-án este zárolt maradvá­nyait 1935 szeptember 4-én, szerdán dél­után 51/2 órakor a BEAC-stadionban (Fe­­hérvári-út) bizottságilag elégeti és erre az aktusra az érdeklődőket meghívja. * A „Testnevelés” új száma. Miért nem lett Stankovits Szilárd az MLSz főtitkára? A „Testnevelés” legújabb számában Zuber Fe­renc „Az atlétika története” című munkájá­ban világítja meg ezt az érdekes kérdést, amely 30 évvel ezelőtt a sportköröket foglal­koztatta. Kabos Endre: „A versenyző lelki­világa” címen mélyenszántó, igen érdekes ta­nulmányt írt a „Testnevelés” új számában. Zsigmond Judit a reneszánsz sportéletével, Hepp Ferenc amerikai, Bogyó Györgyi pedig angol testnevelési kérdésekkel foglalkozik, míg Zemplényi Imre dr. „Iskola, nevelés, sport” címen közöl értékes tanulmányt. A Sportorvos részben találjuk Nagypataki Gyula dr. a segédvívómesterek kérdésével, Herzum dr. pedig a középiskolás sportolók sportorvosi vizsgálataival foglalkozik. A tar­talmas füzetet a szokásos rovatok egészí­tik ki. SeettUelet* mm IRTA: KISS LYUILA Mindenképpen érdekes ember volt Malaky Mi­hály. Megjelenésben, magatartásban, szokásaiban egyaránt. A „nehézsúlynak” csoportjába tartozott, de gyarapodó testsúlya nem tette nehézkessé a járá­sát. Sietősek voltak a dolgai, gyorsított ütemben lép­kedett tehát és ez még külön munkatöbbletet jelen­tett számára más halandókkal szemben. Görög típusú, bajuszos, barnás arca tükre volt az öntudatnak és önbizalomnak. Mintha egész lénye telítve lett volna a harcos szellem villamos áramával és mégis a leg­tüzesebb vitaanyaggal is előkelő hűvösséggel tudott megbirkózni. Nem voltak kitörései. Józan okossága fékezte indulatait. Felszólalásaiban nem a hang, ha­nem a maga igazságának az erejére támaszkodott. Nem tartozottt a jó szónokok közé. Beszédét több­nyire hosszú lére engedte, a szóbanforgó kérdés köz­pontjából elkalandozgatott és amikor már úgy lát­szott, hogy mellékvágányra tévedt, ügyes fordulattal célhoz ért — és lefegyverezte az ellenvéleményeket, így a gyenge szónoknak is voltak szónoki sikerei és méltán, mert végtére a szónoklás művészetében is többnyire a lényeg a fontos és csak ritkábban a forma. A Malaky név Malaky Mihály által jutott törté­nelmi szerepre a magyar sportban, de előzően már ismertté tette a Malaky dinasztia legidősebb tagja, Mihály testvérbátyja, Malaky János. A BTC-ben atletizált, a jobbképességű­­középtávfutók közé tar­tozott és a piros-fehér színekben mint futballista is kellő tehetséget mutatott. Malaky­­Jánossal még a Tattersallban barátkoztam össze és sportbarátsá­gunk fennmaradt a későbbi időkben is, amikor Malaky János már az FTC-ben töltött be vezető sze­repet, főleg az egyesület gazdasági életében. Malaky Jánost osztatlan szeretet vette körül nemcsak klub­jában, de az egész sporttársadalomban. Végtelen jó­akarattal viseltetett minden sporttársával szem­ben és őszinte benső fájdalmat keltett széles körben, amikor hitelen halál kidöntötte sorainkból. Malaky Mihállyal jó néhány évtizeden át szere­peltünk együtt a sporttevékenység színpadán, be­csültük, elismertük és tiszteltük egymást, de köze­lebbi, a sporton kívül álló barátságba sohasem ju­tottunk. Mintha valamit nem tudott volna megbo­­csájtani. Hogy miért és mit, sohasem tudtam meg. Én nem kérdeztem, ő nem mondta és így csak sej­teni tudom. Malaky Mihály az FTC érdekében vívott nagy harcaiban fegyvertársakat és fegyverhordozókat sorakoztatott maga mellé. Mint ahogyan a legna­gyobb hadvezér sem állhat meg egyedül a maga lá­bán, úgy Malaky Mihálynak is szüksége volt törhe­tetlen, csakis az ő akaratával irányított társakra, akik kétkedés és habozás nélkül követték. Engem nem tartott az FTC igazi hívének és talán azért nem, mert egyszer egészen közel voltam hozzá, hogy nem csak hívő legyek, hanem az FTC tagja és játékosa is. brekkjátékosnak számítottam. Ha túracsapat alakult, meghívtak, ha egyetemi, vagy műegyetemi csapat vállalkozott nemzetközi mérkőzésre, helyet kínáltak a csapatban, pedig csak annyi közöm volt az egyetemhez, hogy beiratkoztam az államszámvi­telre, a híres Bochkor professzorhoz. A 33 FC-ben változatlanul nagyszerűen éreztem magamat, az én kezembe volt letéve a vezetés, a szeretet éltető me­lege vett körül és mégis... Hiába a hűség, a barátság, a klubszínekért való rajongás, egyszer elérkezik az ember életében egy pillanat, amikor az átkozott hiúság megkörnyékezi és kísértésbe ejti. Már „öreg” válogatott voltam, legjobb formám­nak időszakában. Kedveltem a társaságot, szerettem a vigasságot, a tréfát és mindennek következtében közkedvelt tagja voltam a futballisták gárdájának. Nem volt ellenségem, annál több a barátom a külön­böző egyesületek játékosai között. Az FTC-vel ke­mény küzdelmeket vívtunk, de ezek a harcok soha­sem mentek a barátság rovására. Az FTC fejlődő társadalmi élete a téli időkben virágzott a legjobban. Nagyszabású összejöveteleket tartottak a Ferencvá­rosi Polgári Körben táncmulatsággal egybekötve. Az egyik ilyen vigalomra egyszer én is meghívást kaptam és Horváth Ferenc, aki ebben az időben Ma­laky Mihállyal együtt vállvetve dolgozott az FTC- ben, külön nyomatékkal fejezte ki abbeli kívánságát, hogy a meghívásnak eleget tegyek. Én persze öröm­mel éltem az alkalommal, hogy a kedves ferencvá­rosi fiúk társaságában tölthetem időmet, a mulatsá­gon részt vettem és csak később ébredtem tudatára, hogy súlyos hibát követtem el. Hogy, hogy nem, belépési nyilatkozatot írtam alá s már a legközelebbi játékosvacsorán úgy fogad­tak, mint aki réges-régen közéjük tartozik. Amikor a ferenckörúti vendéglő kis szobájába beléptem, ének hangzott föl. Horváth Ferenc vezényelt: . .Váratlanul jöttél ide, áldjon meg az Isten érte... szólt a dal és ez engem illetett kizáróan, félreérthetetlenül. Felköszöntöttek, ünnepeltek, körülöleltek örö­mükkel, mint olyan valakit, akit régóta várnak és íme, most megérkezett. De hiába volt mindez. Lel­kemben a fájdalom vihara dúlt mind gyötrőbben s hiába akartam leplezni, nem sikerült. De bárhogyan is faggattak, mi okozza rossz kedvemet, el nem árul­tam. Amikor ott ültem és koccintgattam a ferenc­városi játékosokkal és az általam nagyrabecsült Horváth Ferenccel, a Harminchármasokra gondol­tam. A budai fiúkra, akik testvérükként szeretnek, Szanára, Koch Nándira és a többiekre, akiknek hitét rendíti meg, ha kitudódik, hűtlenségem. Most érez­tem igazán, mennyire szeretem klubbomat, most, amikor útban voltam, hogy elhagyjam. "(Csütörtökön folytatjuk.) B. H. * Szigeti—Gábori-mérkőzés a gödöllői ten­niszversenyen. A gödöllői vándordíjas orszá­gos tenniszverseny férfi egyesének döntőjé­ben vasárnap délután mérkőzik Szigeti— Gáborival. A versenyre Gömbös Gyula minisz­terelnök értékes tiszteletdíjat ajánlott fel. * Bécsben is megkezdődött a labdarúgó­­bajnokság. Az osztrák labdarúgó-bajnok­ság első mérkőzését szombaton játszották le. Az FC Wien 2:1 (1:1) arányban le­győzte a WAC-ot. * Vasárnap kezdődik az Országos Úszó­­hét. A Magyar Úszó Szövetség nagyjelen­tőségű akciója, az Országos Úszóhét va­sárnap kezdődik s az első napon negyven vidéki helységben tartják meg a bemutató úszásokat. Az úszóhétre több mint kilenc­ven helység jelentkezett s szeptember 1. és 8. között huszonnégyezer fiú és leány tesz tanúságot az úszásban való jártassá­gáról. Ebből a hatalmas tömegből bizo­nyára sok olyan tehetség bukkan föl, akik majdan a magyar úszósportban is ismertté teszik a nevüket. Az őszi díjban Cagliostro végig vezetve négy hosszal legyőzte Opált, amelyet négy hosszal követett Reichsherold és ettől ugyan­csak hosszakkal elmaradva a mezőny egyetlen háromévese, Derűs következett. Cagliostrot hamburgi kirándulása óta most láttuk először és örömmel élveztük régi fé­nyében tündöklő klasszisát. Esch Győzőnek utasítása volt, hogy amennyiben Cagliostrot ellenfelei küzdelemre késztetnék, az Erzsébet királyné-díjra való tekintettel kíméletesen bánjon krékjével, az óvatosságira azonban semmi szükség sem volt. Cagliostro azonnal az élre állott és egy hosszal járt Opál előtt, de a célegyenesben mindjobban növelve elő­nyét, végtelenül könnyű győzelemmel fejezte be futását. Reichsherold a távoszlop után a második helyen galoppozott, de az utolsó két­száz méteren Opál megelőzte. Cagliostro mai győzelme után az Erzsébet királyné-díj sorsa alig kétséges többé. A szombati eseményeket bevezető Sorok­sári díjban Satum beleugrott a startgép sza­lagjaiba és közben meglökte Lékát. Az össze­ütközés következtében a két lovas megvált a nyeregből, Satum és Léka elszabadult és mindkettőt csak hosszas hajsza után sikerült megfogni és a starthoz visszavezetni. Ezek után jókora késedelemmel indult el a me­zőny Raisonneur vezetésével. A lesvári dressz csak a távoszlop után kezdett tünedezni, ami­kor is Léka szökött az élre Lincolntól és Saturntól követve. Arsierot lovasa föltartotta. A gátversenyben a megbízható, ügyes Dósai kezében Rodrigó starttól a célig ura volt a helyzetnek. Csak Med­es tudott vele lépést tartani, de az utolsó ugrás után a szürkét Kántor elütötte a második helytől. Kiszom­­bor volt a negyedik, míg az utolsó percekben erősen fogadott Lurkó semmiképpen sem iga­zolta a szereplésébe vetett bizalmat. A nyeretlen kétévesek hendikepjében a fia­tal Bihari gyarapította győzelmeinek a szá­mát Mazsola nyergében. A lovászfiúk között ez a tüneményesen tehetséges gyerek „min­den pénzt megér”. A kétévesek versenyében Szerenád úgy győzött, ahogy kellett a lépés­ben. Az eladók hendikepjének tizenhatos mező­nyéből Bakter vált ki győztesen a kissé nehe­zen kibontakozó kritikus és Csingisz Khán előtt, az 1800 méteres hendikepben pedig Toupet és Csatártó egymás között intézte el a verseny sorsát. A részletes eredmény: 1. Soroksári díj: 3000 P. 1800 m. Mr. C. Wood Léka (3) Esch első, Lincoln (1%) Klimscha második, Satur (p) Szentgyrögyi harmadik. Fűtött még: Arsiero, Raisenneur. Játékos. 2% h., 2 h. 10,63, 10, 10, 10. Befutó­­fogadás: 5:78.50. n. Gátverseny-hendikep. 2000 P. 3000 m. Hajdú D. Rodrigo (1­4) Dósai első, Kántor (6) Fetting K. második, Med­es (25) Szele P. harmadik. Fűtött még: Kiszombor, Liptó­­vár, Mankó, Lurkó, Serella. 5 h. X h. Tót: 10:27, 15, 25, 25. Befutófogadás: 5:143­ m. Nyeretlen kétévesek hendikepje. 1800 P. 900 m. Lenz J. Mazsola (2) Bihari első. Pilóta (12) Berta második, Baba (2) Hála harmadik. Futott még: Timoleon, Hali-Gani, Ráró n., Rodostó, Bárom is én. X­X., feld. Tót. 10:26, 12, 24, 13. Befutófogadás: 5:284. VI. Őszi díj: 6000 P. 2000 m. Hg. Festetics Cagliostro (7:10) Esch első. Opál (IX) Gu­tái második. Reichsherold (4) Szabó L. har­madik. Futott még: Derűs. 4 h., 4 h. Tót. 10:13. Befutófogadás: 5:10. V. Kétévesek versenye. 3000 P. 1100 m. Pejacsevich J. gróf Szerenád (5:10) Gutái első. Gamma (3) Esch második. Barátom H. Szabó harmadik. Fűtött még: Adamas, Pru­­nelle, Totem, 3j£ h., %­h. Tót. 10:15, 11, 15. Befutófogadás: 5:13,50. VI. Eladók hendikepje. 1500 P. 1600 m. Hadik­husz, Bakter (20) Klimscha első. Kri­tikus (2) Keszthelyi második, Csingiz Khan (2) Gutái harmadik. Fűtött még: Kopó, Le­­gyes, Pancsova, Algir, Siegfried, Vierspan, Pasabel, Feldherr, Autóbarát, Martinsberg, Sherry, Virstli, Aprópénz, ötnegyed h., ötne­gyed h. Tót: 10:215, 35, 14, 15. Befutófoga­dás: 5,703. Vn. Hendikep. 2500 P. 1800 m. Lesvári m. Toupet (5) Szabó L. I­. első. Csatártó (1%) Klimscha második. Rajta (3) Gutái harma­dik. Futott még: Tékozló, Angola, Bellevue, Idler, Fityula. Fejh. Tót. 10:56, 16, 12, 15. * Vasárnap a Mező-díj és a Fóthy hendikep a program főszáma. Az őszi flyer-derby el­nevezésre méltó a Mee­ő-díj az idén is, mert összekerül benne sebes lovainknak színe-java. Indul: Margit (Esch), Szomjas (Balog), Sze­ges (Gutai), Kapitány (Csaplár), Toupie (Szabó L II.), Fokos (Teltschik), Emese (Klimscha). A választás még ebben a jó tár­saságban sem nehéz, mert Szeges és Emese már csak a 900 méteres távolság miatt is kiemelkedik sansz dolgában. Nem is­­hisszük, hogy egy harmadik részéről veszedelem fe­nyegetné ezt a két pályázót, de ha mégis, úgy a mumus az öreg kapitány lehet a leg­inkább. A Fót­i hendikep a háromévesek és időseb­­bek szép mérkőzését ígéri a háromévesek érvényesülésével. Rangnak elegendő lesz a klasszisa, plusz Gum­i, h­a nem, úgy legyő­zője a kissúlyúak közül kerülhet ki. Böske állítóan utolsó futása óta javult, Kislányt pedig pehelysúlya ajánlja figyelemre. Rozs­dásnak hosszú az út 2800 méteren. Kétévesek eladóversenye nyitja meg a prog­­r­amot. Eddig Bomba, Tünde és Penang mu­tatott annyit, hogy a frontban várhassuk őket, de beleszólhat a végküzdelembe Szarka­­láb is. A nyeretlen kétévesek versenyében Botos vagy Regulus juthat az első győzelemhez, de most válthatja valóra istállójának jó vélemé­nyét Bitang. A Horthy-istálló O. K. nevű kancája a hírek szerint tud annyit, amennyi nyeretlen verseny megnyeréséhez elegendő. A 2000 méteres hendikepben Sempre-t, Cserkészt és Col Bantó-t, a kétévesek 900 méteres hendikepjében Hozomány II-t, Mait­­resset és Gandhit, végül az 1100 méteres welter-hendikepben Carthago-t, Nap­fölkelt­ét és Sylvát várjuk frontban. Jelölésünk a vasárnapi versenyre: I. Bombát—Tünde. II. Botos—Bitang. III. Rang—Kislány. IV. Szepes—Emese. V. Sempre—Col Sa­nto. VI. Hozomány II—Maitresse. VI. Carthago—Napfölkelte. A verseny délután fél 3 órakor kezdődik. )( A bécsi verseny. A Freudenauban szom­baton megtartott versenyek eredménye: 1. Urbán L. Robin Hood (4:10) Szilágyi első. Pippa (8) Vasas második. Futott még: Napoli, Atta Santorri, Bíbor, Arlberg. Tót, 10:12, 11, 13. — Hr. Stall Hetzendorf Metro­polis (5) Vasas első. Fram (8) Valentin má­sodik. Futott még: Leicester, Faun, Telehissi, Tót. 10:40, 27, 28. — IV. Stall Hetzendorf Pagana (4) Vasas első. Siva (3) Mihalovic a második. Fundus (8) Hoeller harmadik. Fu­­tott még: Grey­hope, Pengő, Satyr, Happy go lucky, Tank, Wiedersehen. Tót. 10:37, 22, 18, 36. — V. Stall Golling Ndorobbo (IX) Reinwald első. La Coquette (12) Szokol má­sodik. Jolanda (12) Hintchick harmadik. Fu­tott még: Csengőd, Favoritin, Mágnás. Tót: 10:26, 14, 21. — VI. Hagelin H. Csuk­chick (2) Vasas első. Vihar (8) Tóth B. második. Futott még: Sissi, Tünemény, Vivő. Tót, 10:28, 14, 32. — Vn. Stall S. R. Charles (10) Tóth B. első, Tory (8) Merha második, Dulcinea (5) Esch G. harmadik. Futott még: Vindobona, Norma, Nergal, Castor, Souvenir, Tribus, Sacherbar, Virgo Regis, Frl. Priel. Tót. 10:129, 33, 36, 18.­ ­ LÓVERSENY Cagliostro a régi... Vasárnap futják a Mező-díjat 1933 SZEPTEMBER X, VASÁRNAP "

Next