Budapesti Hírlap, 1935. december (55. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-22 / 292. szám
14 pragmatikus módon tárgyalja az új, a nemzeti gondolatban tömör egységgé összeforrt, a népben rejlő erőket hatalmas mozgásba hozó, dinamikus Olaszországot, amely nem a tegnapi vagy tegnapelőtti Itália folytatása, hanem visszaütés a régi, antik Rómára. Könyvének első fejezete egyenesen drámai érdekességű, amikor a fasiszta Olaszország megszületésének előzményeit és körülményeit ismerteti. Azokat a napokat, amelyek alatt Olaszország a háborúban való győztessége ellenére a politikai, szociális és gazdasági dezoláltság állapotában volt, kifelé és befelé egyaránt tétova kormány intézte sorsát s aláaknált*—■ bármely pillanatban elönthette a vörös áradat. Erről a veszedelmes, egész létét pusztulással fenyegető mélypontról az a bátor, elszántan céltudatos kis csoport mozdította el Olaszországot, amely a Popolo di Roma, illetve annak szerkesztője, Benito Mussolini köré tömörült. Elmozdította úgy, hogy elébe vágott a készülő szocialista-kommunista forradalomnak azzal a forradalommal, amelynek életre-halálra menő küzdelem után döntő bekoronázó ténye volt a Marcia su Roma s diadalmas eredménye a nemzeti tekintélyállam, a fasiszta Olaszország. A további fejezetekben Villani ily címek alatt ismerteti a fasizmus alapjait, szerkezetét és intézményeit: Új világszemlélet, új állam; Munka és termelés a nemzet szolgálatában; Az ifjú nemzedék; Közmunkák; A három Róma. (* Az én utam.) Tutsek Anna élete regényét írja meg ebben a könyvében olyan egyszerűen és természetesen, mint amilyennek őt magát egy élet irodalmán át megismertük. Életregényt írni a legnehezebb feladatok közé tartozik, mert az én természetes varázsa a legtöbb írót elragadja, azilyen munkában nélkülözhetetlen Ura pedig úrrá lesz gondolatok és történések fölött. Tutsek Annának ebben a szép könyvében sikerült mindezektől a ballépésektől és hibáktól megszabadulni, aminek lehetőségét megadta finom, szubtitis írásmodora, amelyet megnemesített az, hogy sokat írt életében, romlatlan és kedves lényeknek, a fiatal leányoknak. Mintha ezt a könyvét is, amely tulajdonképpen memoirszámba megy, nekik írta volna. Szinte tökéletes, de mélyen átérzett képét adja annak az eltűnt világnak, amelyre minden ember — aki ismerte — fájó szívvel gondol vissza. Beszél szülővárosáról, Kolozsvárról, majd arról az útról, amelyet Kolozsvártól Budapestig, azaz a „Magyar Lányok” serkesztői asztaláig tett meg. A könyvet Singer és Wolffner adta ki díszes kiállításban. (n .t.) (*) Az Új Idők karácsonyi száma méltó megünneplése az Uj Idők jubiláris negyvenedik esztendejének. A több, mint százoldalas albumban felvonulnak az elmúlt negyven esztendő legkiválóbb írói. Szépirodalmi antológia az Uj Idők karácsonyi száma. Mikszáth Kálmán, Vajda János, Gárdonyi Géza, Gulácsy Irén, Bródy Sándor, Rákosi Jenő, Móra Ferenc, Zilahy Lajos, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Pekár Gyula, vitéz Somogyváry Gyula, Zsigray Julianna, Matolcsy Andor legkiválóbb, legjellemzőbb írásait tartalmazza. Nyilatkoznak az Új Időkről a magyar élet legkiválóbbjai, élükön a kormányzónével, Herczeg Ferenc, Csathó Kálmán, Surányi Miklós, Császár Elemér, Kosáryné Réz Lola, Mühlbeck Károly kézírását találjuk Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjában. A nagy író Rákóczi regényének remekbe készült részletét közli a jubiláris szám. A mai irodalom legkiválóbbjainak elbeszélései, versei teszik változatossá a gazdag tartalmat. Lyka Károly, Cholnoky Jenő az Uj Idők húszkötetes lexikonáról nyilatkoznak. Nincs helyünk a rendkívül sok érdekes és változatos közlemény felsorolására. Az Uj Idők karácsonyi albuma eseménye a magyar irodalmi életnek. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest, VT., Andrássy út 16. Előfizetési díja negyedévre 6 pengő 40 fillér, egyes szám ára 50 fillér. (*) Koppány Erzsébet lázadása. Csiky Mária mélyérzésű, a nemes célokért való ideális munkát hirdető kedves regénye. Az a fiatal leányokból álló olvasóközönség, amelynek az írónő művét szánta, bizonyára meleg szeretettel kíséri el tragikus életútjára Kis Koppány Erzsébetet, a kádármester negyedik gimnazista lánykáját, aki szebb és jobb életről álmodik, aki nem akar nyolcadmagával egy szobában aludni és egy törülközővel törülközni. Küzdelmeken, fájdalmakon, csalódásokon, nemes lelkesedéseken, sok-sok munkán és álomrengetegen visz az útja, de mire eljut végső céljáig, beteg kis szíve elfárad. A könyvet, amely gondos és szép munka, Singer és Wolfner könyvkiadó vállalata adta ki, a címlapot Török rajzolta igen tehetségesen. (W.) (*) Paul Bourget haldoklik. Párizsból jelentik: Paul Bourget egészségi állapotában nem állott be javulás. Az orvosok továbbra is reménytelennek ítélik a helyzetet, de egyben lehetségesnek tartják, hogy a haldoklás több napig is eltart. B.H 1935 DECEMBER 22. VASÁRNAP Az új földesúr Bemutató a Pécsi- és Kamaramozgószínházakban Számtalanszor megírtuk már a magyar filmekkel kapcsolatban azt az óhajunkat, hogy a magyar filmgyártás hagyja el az eddig járt ösvényt és térjen új utakra. Tegyünk le arról, hogy a budapesti aszfalt történeteit meséljük el az embereknek, mondjunk le arról, hogy a kávéházban kitűnően ható szóviccekkel igyekezzünk mulattatni a moziközönséget. A magyar filmgyártásnak a magyar életet kell filmre vinnie, ha érvényesülni akar. A legutóbbi hetek bebizonyították, hogy igazunk van. Bebizonyította az, hogy az idén megjelent magyar filmek nem arattak olyan nagy sikert, amint azt az eddigi tapasztalatok szerint várni lehetett, bebizonyította az, hogy egymásután kerültek elő komolyabb és súlyosabb témák és végül bebizonyította az a kitűnő magyar film, amelyet pénteken mutatott be a Bécsi és a Kamara. Jókai Mórhoz fordultak a magyar filmgyártók és jól tették. Az új földesúr vitán felül a legjobb, legszebb, legtökéletesebb magyar film, amit eddig láttunk. Hunyady Sándor avatott, hozzáértő írói kézzel szedte jelenetekbe a regényt és szavaival megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy Gaál Béla rendező igazi magyar levegőt hozzon a mozik nézőterére. Ebben a drámában egyetlenegy hibát, tévedést, vagy balfogást, de még gyenge momentumot sem láttunk rendezői munkájában. Bebizonyosodott az is, hogy tökéletes drámai színjátszó garnitúránk van filmre is. A legnagyobb szerep és a legnagyobb alakítás a filmben Csortos Gyuláé, aki Garamvölgyi Ádámot játssza olyan meleg szívvel, olyan tökéletesen, olyan kimért, nagy gesztusokkal, ahogy Jókai elképzelte ezt a tölgyfából faragott magyart. Az a jelenete, amikor könnyezni kezd Aladár öccsének hazatértekor, megkönnyeztetett mindenkit és az egész nézőtér szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a művészt. Somlay Artur Ankerschmidt szerepében nagyon előkelő, nagyon úri, Rózsahegyi Kálmán a kasznár szerepében kedves, bájos, Jávor Pál viszont kissé paszszív. A női szereplők közül boldog meglepetéssel láttuk Egry Máriát, akiben a magyar filmgyártás — úgy érezzük — megtalálta a rég keresett naivát, nagyon jól beszélő színésznőnek bizonyult Gordon Zita és hódítóan szép és elegáns Lázár Mária. Külön dicséret illeti Cray Tivadart, aki Straf Péter ellenszenves szerepében szintén olyan alakítást nyújtott, hogy a filmgyártóknak fel kell rá figyelniök. A külső felvételek nagyon szépek, a tiszai árvíz izgalmasan művészi, a belső felvételek díszletei pazarabbak, mint bármely magyar filmen. Polgár Tibor és Ránky György zenéjének csak a diszkrét aláfestés szerepe jutott, de a finale zenei megoldása fölemelően hatott mindenkire. A Kamara külön díszelőadáson mutatta be a nagysikerű filmet, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök és Hómon Bálint kultuszminiszter is végignéztek. Rökk Marika ismét A cirkusz csillaga lett Rökk Marika — megállapíthatjuk — igazi nagy sikerét tulajdonképpen A cirkusz csillaga című színdarabban aratta, amikor a budapesti cirkusz manézsésen bebizonyította, hogy nagyszerű színésznői tehetségén kívül sok minden egyebet is tud produkálni. Azután jött Bécs, jött Berlin, már szinte el is felejtette a budapesti közönség, hogy Rökk Marika a cirkuszban épp oly kitűnően megállja a helyét, mint a színpad deszkáin és a lóháton épp oly biztonsággal táncol, mint a színfalak között. De a filmemberek nem felejtették el és ezért, amikor Berlinbe szerződtették, olyan mese középpontjába állították, amelyben ismét mindent mutathat, mindent nyújthat, amivel A cirkusz csillagában Budapestet és Bécset meghódította. A Könnyű lovasság című Swppé-operettet készítették el számára és elvitték őt a berlini Buschcirkuszba, hogy itt újra mutassa meg, mit tud. És Rökk Marika olyan keretben kerül itt a közönség elé, amilyen ragyogó keretben még sohasem láttuk. A hatalmas Busch-cirkuszban készült felvételek a fénypontjai ennek a filmnek, amelyben óriási balletkar középpontjában szerepel remek táncával Rökk Marika. Az Ufa Rökk Marika első berlini filmjét hozza karácsonyra és ezzel akar kedveskedni a magyar közönségnek, amely bizonyára szívesen fogadja a művészi karácsonyi ajándékot: Rökk Marika visszatérését a cirkusz-manézsbe. Az új MAGYARORSZÁG megszületése Széchenyi István nevelte? fűződik MIKLÓS Széchenyi Istvánt belülről, a lelkén és vérmérsékletén, öröklött ösztönein keresztül nézi és rajzolja meg EGYEDÜL VAGYUNK című hatalmas regényében. MOST JELENT MEG. Három kötet. Ara 15 pengő. — Egész vászonkötésben, három kötetben 21 pengő, esélybőrkötésben, bibliapapíroson, egy kötetben 22 pengő. LISZT FERENC nagyszabású életregénye ZSOLT MAGYAR RAPSZÓDIA című új regénye, amely a Eisztei Emlékév értéke,maradandó produktiuma. A MOST MEGJELENT HARMADIK ÉS NEGYEDIK KÖTETTEL TELJES. Négy kötet. Ara 14 pengő. — Egészvászonkötésben, négy kötetben 22 pengő, egészbőrkötésben, bibliapapiroson, egy kötetben 22 pengő. SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET R. T. KIABÁSA