Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

4 temi tanár, míg Berlinben Farkas Gyula egyetemi tanár folytatja mű­ködését. A Külföldi Intézetek szá­mára most létesített kuratórium el­nöke Teleki Pál gróf marad, de az ösztöndíjtanács elnökségéről a Köz­oktatási Tanács elnökévé történt ki­nevezése miatt lemondott. Helyét Ba­­kay Lajos dr. egyetemi tanár foglalja el, míg a néhai Gombocz Zoltán halá­lával megüresedett alelnökségre Hel­­ler Farkas dr. egyetemi tanár kerül. Készül a népművelési törvény A filmoktatás nagy szerephez jut Feltettük ezután a kérdést, hogy az emlí­tett végrehajtó munkálatokon kívül készül-e olyan törvényjavaslat, amely szervesen kap­csolódik a közoktatásügy általános reform­jába és amely annak valamely ágazatát kö­zelről érinti. Román Bálint bejelenti, hogy folyamatban van és a jövő évi munkák kö­zött szerepel a népművelési törvény előkészí­tése, amely a népművelés céljaira a legmo­dernebb pedagógiai eszközöket fogja igénybe venni. A nagyjelentőségű törvény­­tervezetről általánosságban ezt mondja a kultuszminiszter: — Az oktatásügyi kérdések után szintén az 1936. évben kezdünk hozzá a népművelési törvény előkészítésé­hez. A népművelés ügyét ugyanis Kormányzó Úr e Főméltóságánál az országyűlés megnyitásakor mon­dott beszédének intencióihoz képest törvényhozási úton kívánjuk ren­dezni. E tekintetben az előkészületi munkálat jelen kezdő stádiumában részletekről még nem nyilatkozha­­tom.­­ A népművelés és oktatásügy reformjával kapcsolatos az oktató­filmek ügye, aminek gondozására a minisztériumban külön oktató­film kirendeltséget szerveztem s e szerv munkásságának eredményeként a kö­zépiskolákban már a jövő évben min­denütt megkezdődik az új rendszerű filmoktatás. A filmbemutatás nem külön előadások, hanem az iskolai ta­nítás keretében történik, egyes rész­letkérdések szemléltető megvilágítá­sával. A szemléltető oktatás tökéle­tességét kívánom előmozdítani múzeu­maink és könyvtáraink anyagának fényképgyűjteményével. A diapozitív felvételek gyűjtésére és másolatok ki­­kölcsönzésére létesítettem a Közgyűj­temények Ismeretterjesztő Irodáját s ennek élére Szombatfalvy György dr. középiskolai igazgatót, a kiváló társadalomtudóst állítottam. — 1936. évben kezdjük meg a kul­turális közalapítványok igazgatásá­nak és központi kezelésének átszer­vezését is. Az egész igazgatás élére az alapítványi és egyházjog kitűnő tudósa, Stelpa József dr. újonnan ki­nevezett közalapítványi főigazgató kerül. 398 tanterem és tanítói lakás épül a jövő évben A közoktatásügyi kérdések sorát az is­kolaépítésről feltett kérdésünkkel zárjuk le. E téren sem szünetelnek a tervszerű és reá­lis megalapozású munkálatok, amint ez a miniszter alábbi válaszából is kiderül: — A szervezési munkálatok mel­lett Huszka Ernő miniszteri tanácsos irányításával folyik az újra meg­indult népiskola építési akció. A ke­retek sokkal szerényebbek, mint an­nak idején Klebelsberg Kunó gróf idejében voltak. A rendelkezésre álló költségvetési hitel keretében 1936 vé­géig mégis fölépíthetünk 398, és tata­rozhatunk 52 tantermet és tanítói la­kást. B. H. Szent István koporsója a Nemzeti Múzeumból visszakerül Székesfehérvárra Az esztergomi és székesfehérvári ásatások Ezután néhány időszerű és a közönséget méltán érdeklő kérdést tettünk még fel. Elsősorban az esztergomi és székesfehérvári ásatások felől érdeklődtünk, amelyek már az első pillanattól kezdve oly jelentős ered­ménnyel jártak és felbecsülhetetlen törté­nelmi értékeket tártak fel. A kultuszminisz­ter az e téren jelentkező feladatokat az aláb­biakban foglalta össze: —_ Az esztergomi ásatási munkála­tokat a Műemlékek Országos Bizott­sága Gerevich Tibor személyes irányí­tásával folytatja, s a jövő évben már megkezdik a konzerválást és restaurá­lási munkálatokat is. A rendelkezésre álló hitel keretében az 1938-dik jubilá­ns évre el is készülünk. Ugyanekkorra kívánjuk befejezni a Székesfehér­várott tavasszal meginduló ásatást is. Az árpádkori Bazilikának egyes ré­szeit Fehérvárott már korábban kiás­ták, de azután újra betemették. Most a város és Shvoy püspök megértő tá­mogatása lehetővé teszi az egész alap­fal kiásását s az ekként előkerülő ro­mokat eredeti alakjukban fogjuk kon­zerválni. Az ásatásnak amellett, hogy az ősi várost egy szép történeti em­lékkel gazdagítja, igen nagy tudomá­nyos jelentősége is van, mert Szent István többi Bazlikáinak alapfalai a föléjük emelt újabb építmények miatt hozzáférhetetlenek. Visszakerül Fe­hérvárra az a szép kőkoporsó is, amely a Nemzeti Múzeumban, mint Szent Ist­ván koporsója, van kiállítva és amely mindenesetre a XI. századból szárma­zik. A Magyar Történet nagy sikere *. Ezután megkérdeztük a kultuszminisztert nagy művének, a Hóman—Szekfű-féle Ma­gyar Történet­nek legújabb kiadásai felől. Megemlítettük, hogy tudomásunk szerint a mű második kiadásának második kötete kéz­iratban már nyomdába került, s mivel ez a kiadás, a második ötezer példány, már a tel­jes mű megjelenése előtt elfogyott, sőt lé­nyeges rendelési többlet is van, vele egyidő­­ben nyomják a harmadik kiadást is. Lesz-e eltérés az egyes kiadásokban a feldolgozott anyagra nézve? — A harmadik kiadás a második­nak változatlan lenyomata — vála­szolta Hóman Bálint. — A második ki­adás azonban eltér az elsőtől. Egy­felől beledolgoztuk a mű megjelenése óta megállapított új eredményeket, másfelől pedig egyes részeket átdol­goztunk, a szöveget többhelyütt az anyag átcsoportosításával világosabbá tettük. Előkészületek a berlini olimpiászra Az utolsó kérdést a nyári berlini olim­­piász előkészületeiről tettük fel. Részletekbe menni itt ma még korai volna, a válasz azonban nagyon megnyugtató: " A berlini olimpiászon megfelelő számban fognak felvonulni a magyar sport legkiválóbbjai. Az előkészülete­ket Kelemen Kornél, az OTT elnöke irányítja, míg a berlini rendezést Ta­­medly Mihály dr., tankerületi királyi főigazgató, a berlini Collegium volt igazgatója, volt szíves elvállalni. A kultuszminiszter nyilatkozata tiszta, éles képet vetít elénk, közoktatásügyi és kultúrpolitikájának korszerűségéről és rend­szerességéről. Visszatérünk a bevezetőben használt hasonlathoz: az épülő ház körvona­lai már kialakultak, a belső berendezés ará­nyai és stílusa már ismeretesek. Nem a cif­­rálkodás és nem az ornamentika adják meg a jellegzetességét, hanem a masszivitás, az előrelátás. A stílusa pedig az egyetlen, ami egyben Hóman Bálintnak legteljesebb valója és énje: a nemzeti irányú kultúra, népneve­lés, nemzeterősítés. S amilyen grandiózus a tervek elgondo­lása, éppolyan csendes, de határozott irányú a megvalósítás és végrehajtás munkája. Mint amilyen alkotójuk egyénisége is: sze­rény, emberi. A jóság és nyugalom derűje ömlik el a tudós és kultúrpolitikus minden mozdulatán, minden arcvonásán, amint az újesztendei jókívánságokat fogadja s amint ötvenéves születésnapján, melyet most töl­tött be, a spontán megnyilatkozott ünnep­lést szerényen elhárítja. Számára az ötvenegyedik esztendő, „a boldog újesztendő”, a többiekhez fűzött újabb lusztrumot jelent, s abban a munkál­kodás, a tevékenység és az alkotások további folytatását. MOHAR JÓZSEF 1996 JANU­­AR 1, SZERDA rinnnunununnnninnunnninunannt Bethlen István gróf újévi nyilatkozata az aktuális kü­l- és belpolitikai kérdésekről Szilveszter napján terjedelmes nyi­latkozatot adott Bethlen István gróf a délutáni sajtó számára. Ebben a nyi­latkozatában foglalkozik az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel és véleményt mond mindazokról a politikai problémákról, amelyek manapság a közvéleményt érdek­lik. Annak megállapítása után, hogy az európai nemzetközi helyzetet egyelőre tel­jesen az olasz-abesszin háború és a vele összefüggő kérdések dominálják, a követ­kezőket mondja: — Az kétségtelen, hogy az olasz-abesszin háború és a vele összefüggő kérdések lik­vidálása után a dunai kérdés újból előtérbe fog kerülni. Szükséges tehát, hogy erre fel­készüljünk és minden eshetőségre berendez­kedjünk. Valószínű azonban, hogy addig, amíg ez a kérdés napirendre kerül, még meglehetős hosszú idő fog eltelni. A magyar kormány külpolitikai állásfog­lalásáról az olasz-abesszin háborúval kap­csolatosan ezeket mondotta Bethlen István gróf: — Én a magyar kormánynak az olasz­­abesszin konfliktusban elfoglalt álláspont­ját elvben helyeseltem és ebből nem csinál­tam titkot, hiszen a kérdésről már több íz­ben nyilatkoztam... Fontosnak tartom, — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit, — hogy külpolitikai kérdésekben a magyar közvélemény lehetőleg egységes legyen, egy­séges maradjon; tehát a kritikától már ezért is tartózkodni kívánok. A Népszövetség jelenlegi működésével foglalkozva, annak a reményének ad kife­jezést, hogy a szankciók további súlyosbí­tásától el fognak tekinteni. Laval győzelme a francia kamarában is biztatást ad Euró­pának ebben a tekintetben. Ha azonban a remény ellenére bekövetkeznék egy olyan időpont, amikor a Népszövetség kiszélesí­tené a szankciókat, attól tartok, — úgymond Bethlen István gróf, — hogy ez komoly és súlyos európai zavarokat és konfliktusokat idézhetne fel, amely zavarok természet­szerűleg Európa összes államaira úgy poli­tikai, mint gazdasági téren mélyreható visz­­szahatással járnának, és ezek közt mi­ránk is. Az erdélyi magyarüldözés egyre meg­döbbentőbb jelenségeiről a következőket mondotta: — Szomorú hírek jönnek a Magyaror­szágtól elcsatolt területekről, különösen Erdélyből, ahol a magyar kultúra elpusz­títása, a magyar kisebbség megélhetési feltételeinek elvonására való törekvés olyan példátlan mérveket öltött, amelyek­hez hasonlók még az utolsó tizenöt év kö­zelmúltjában sem voltak tapasztalhatók... Most már az erőszakos áttérítés eszközétől sem riadnak vissza, mert, amint olvashat­juk, az ortodox hitet erőszakkal vétetik fel az erdélyi székelyekkel és magyarokkal. Minden elképzelhető mértéket meghalad­nak ezek az eljárások, amelyekről kultúr­­országban egyáltalán nem hallhattunk. Megállapítja a továbbiak során, hogy a magyar nemzetnek nincs vérzőbb sebe, mint ez a helyzet, a magyar közéletnek, a ma­gyar külpolitikának és a magyar kormány­zatnak nincsen nagyobb feladata, mint az arra való törekvés, hogy ezeknek a jelen­ségeknek valamikor már vége szakadjon. Bár Génfből ebben a tekintetben igazság­szolgáltatást nem várhatunk, Genf minden­esetre jó arra, hogy szónoki tribünnek használtassák fel és hogy az ott elhangzott szavak a világ jobbérzésű embereinél vissz­hangot keltsenek. A magyar kormánynak tehát a legelső időpontot, amely erre alkal­masnak látszik, fel kell használnia arra, hogy az elnyomásnak és az üldözésnek ar­ról a szörnyű mérvéről, amely ma Erdély­ben napirenden van, a művelt világot fel­világosítsa. Ha csak ennyit fog a magyar kormány elérni, akkor is sokat tett. Az interviuvoló újságíró most megkér­dezte: igaz-e az, hogy egyes politikusok állítólag közeledést akarnak előkészíteni Bethlen István gróf és Gömbös Gyula mi­niszterelnök között? — Arról, — válaszolt Bethlen István gróf, — hogy egyes politikusok közeledést akarnának előkészíteni Gömbös miniszter­­elnök és közöttem, én semmit sem tudok. Hozzám senki ilyen kísérlettel nem fordult. — Azt kell tehát mondanom, hogy az erre vonatkozó hírek nem felelnek meg a tények­nek ... A miniszterelnök és közöttem fenn­álló személyi viszony egyébként a politika szempontjából teljesen mellékes. Annak tehát, hogy én Gömbös Gyula kormányát támogathassam, nem személyi, hanem tisz­tán tárgyi előfeltételei vannak. Viszont ezeknek a tárgyi előfeltételeknek a meg­teremtése nélkül nem lehet szó arról, hogy én a kormány politikáját támogassam. A továbbiakban ezeket mondja: — A kormány ma is azon az úton halad, amelyet eddig is kifogásoltam. Itt nem is annyira a kormány által beterjesztett tör­vényjavaslatokról van szó. A gazdaadóssá­gok rendezését annak idején kifogásoltam, míg a hitbizományi reformra vonatkozó javaslatot a mai formájában, úgy, ahogy az a bizottsági tárgyalásokból kikerült, nem ellenzem. Kijelenti ezután, hogy a pártszervezés módja az, amely benne visszatetszést kelt, mert ez — szerinte — előbb-utóbb politikai harcok felidézésére fog vezetni. Külföldi példákra utalva, attól tart, hogy a kor­mány kénytelen lesz áttérni a diktatúrára. Szükségesnek látja tehát az ellenzék vé­delmi plattformját. — A defenzíva plattformja ez, — mondja — és úgy látom, hogy ebben az ellenzék ma már teljesen egységes. Nyilatkozatát az ifjúságról szólva fejezte be Bethlen István gróf. Hitler válasza a kormányzó részvéttáviratára A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója a grossheringeni vasúti baleset alkalmából részvéttáviratot intézett Hitler Adolf birodalmi kancellár­hoz. A táviratra most a következő válasz érkezett: Magyarország Főméltóságú Kormány­zójának, Budapest. Kérem Főméltóságodat, hogy a Gross­­heringen mellett karácsony estéjén tör­tént súlyos vasúti szerencsétlenség alkal­mából kifejezett meleg részvétéért, fo­gadja őszinte köszönetemet. A magyar nép részvétét az egész né­met nép a hála érzelmeivel fogadja. HITLER ADOLF birodalmi kancellár. a komáromi magyar ifjúság értekezlete PRÁGA, dec. 31. A komáromi magyar akadémikusok egye­sülete — mint a Prágai Magyar Hírlap írja — értekezletet tartott abból az alkalomból, hogy a diplomás magyar ifjúság rimaszom­bati értekezlete megindította az Egyenes­ürt című folyóiratot. A komáromi értekezlet a következő javaslatokat fogadta el: 1. Az egységes magyar munkára szükség van. 2. Ezért a felvidéki magyar közművelődési egyesület kulturális téren, a meglévő szövet­kezetek pedig gazdasági téren az egységes magyar munka tevőleges szolgálatába lép­nek. 3. Szükség van arra, hogy a főiskolai vá­rosi ifjúságot összehozzák a falusi ifjúsággal s ezért paraszt főiskolák, illetőleg népegyete­mek létesítendők. Javasolta az értekezlet, hogy az Egyenes Út című folyóirat szerkesztőségét bizottsá­gokkal bővítsék ki szakértők bevonásával. Ezek a bizottságok közölték a propaganda- és statisztikai anyagot a kisebbségi sajtó szerveivel, hogy ez az anyag nyilvánosságra kerülhessen.

Next