Budapesti Hírlap, 1936. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
4 temi tanár, míg Berlinben Farkas Gyula egyetemi tanár folytatja működését. A Külföldi Intézetek számára most létesített kuratórium elnöke Teleki Pál gróf marad, de az ösztöndíjtanács elnökségéről a Közoktatási Tanács elnökévé történt kinevezése miatt lemondott. Helyét Bakay Lajos dr. egyetemi tanár foglalja el, míg a néhai Gombocz Zoltán halálával megüresedett alelnökségre Heller Farkas dr. egyetemi tanár kerül. Készül a népművelési törvény A filmoktatás nagy szerephez jut Feltettük ezután a kérdést, hogy az említett végrehajtó munkálatokon kívül készül-e olyan törvényjavaslat, amely szervesen kapcsolódik a közoktatásügy általános reformjába és amely annak valamely ágazatát közelről érinti. Román Bálint bejelenti, hogy folyamatban van és a jövő évi munkák között szerepel a népművelési törvény előkészítése, amely a népművelés céljaira a legmodernebb pedagógiai eszközöket fogja igénybe venni. A nagyjelentőségű törvénytervezetről általánosságban ezt mondja a kultuszminiszter: — Az oktatásügyi kérdések után szintén az 1936. évben kezdünk hozzá a népművelési törvény előkészítéséhez. A népművelés ügyét ugyanis Kormányzó Úr e Főméltóságánál az országyűlés megnyitásakor mondott beszédének intencióihoz képest törvényhozási úton kívánjuk rendezni. E tekintetben az előkészületi munkálat jelen kezdő stádiumában részletekről még nem nyilatkozhatom. A népművelés és oktatásügy reformjával kapcsolatos az oktatófilmek ügye, aminek gondozására a minisztériumban külön oktatófilm kirendeltséget szerveztem s e szerv munkásságának eredményeként a középiskolákban már a jövő évben mindenütt megkezdődik az új rendszerű filmoktatás. A filmbemutatás nem külön előadások, hanem az iskolai tanítás keretében történik, egyes részletkérdések szemléltető megvilágításával. A szemléltető oktatás tökéletességét kívánom előmozdítani múzeumaink és könyvtáraink anyagának fényképgyűjteményével. A diapozitív felvételek gyűjtésére és másolatok kikölcsönzésére létesítettem a Közgyűjtemények Ismeretterjesztő Irodáját s ennek élére Szombatfalvy György dr. középiskolai igazgatót, a kiváló társadalomtudóst állítottam. — 1936. évben kezdjük meg a kulturális közalapítványok igazgatásának és központi kezelésének átszervezését is. Az egész igazgatás élére az alapítványi és egyházjog kitűnő tudósa, Stelpa József dr. újonnan kinevezett közalapítványi főigazgató kerül. 398 tanterem és tanítói lakás épül a jövő évben A közoktatásügyi kérdések sorát az iskolaépítésről feltett kérdésünkkel zárjuk le. E téren sem szünetelnek a tervszerű és reális megalapozású munkálatok, amint ez a miniszter alábbi válaszából is kiderül: — A szervezési munkálatok mellett Huszka Ernő miniszteri tanácsos irányításával folyik az újra megindult népiskola építési akció. A keretek sokkal szerényebbek, mint annak idején Klebelsberg Kunó gróf idejében voltak. A rendelkezésre álló költségvetési hitel keretében 1936 végéig mégis fölépíthetünk 398, és tatarozhatunk 52 tantermet és tanítói lakást. B. H. Szent István koporsója a Nemzeti Múzeumból visszakerül Székesfehérvárra Az esztergomi és székesfehérvári ásatások Ezután néhány időszerű és a közönséget méltán érdeklő kérdést tettünk még fel. Elsősorban az esztergomi és székesfehérvári ásatások felől érdeklődtünk, amelyek már az első pillanattól kezdve oly jelentős eredménnyel jártak és felbecsülhetetlen történelmi értékeket tártak fel. A kultuszminiszter az e téren jelentkező feladatokat az alábbiakban foglalta össze: —_ Az esztergomi ásatási munkálatokat a Műemlékek Országos Bizottsága Gerevich Tibor személyes irányításával folytatja, s a jövő évben már megkezdik a konzerválást és restaurálási munkálatokat is. A rendelkezésre álló hitel keretében az 1938-dik jubiláns évre el is készülünk. Ugyanekkorra kívánjuk befejezni a Székesfehérvárott tavasszal meginduló ásatást is. Az árpádkori Bazilikának egyes részeit Fehérvárott már korábban kiásták, de azután újra betemették. Most a város és Shvoy püspök megértő támogatása lehetővé teszi az egész alapfal kiásását s az ekként előkerülő romokat eredeti alakjukban fogjuk konzerválni. Az ásatásnak amellett, hogy az ősi várost egy szép történeti emlékkel gazdagítja, igen nagy tudományos jelentősége is van, mert Szent István többi Bazlikáinak alapfalai a föléjük emelt újabb építmények miatt hozzáférhetetlenek. Visszakerül Fehérvárra az a szép kőkoporsó is, amely a Nemzeti Múzeumban, mint Szent István koporsója, van kiállítva és amely mindenesetre a XI. századból származik. A Magyar Történet nagy sikere *. Ezután megkérdeztük a kultuszminisztert nagy művének, a Hóman—Szekfű-féle Magyar Történetnek legújabb kiadásai felől. Megemlítettük, hogy tudomásunk szerint a mű második kiadásának második kötete kéziratban már nyomdába került, s mivel ez a kiadás, a második ötezer példány, már a teljes mű megjelenése előtt elfogyott, sőt lényeges rendelési többlet is van, vele egyidőben nyomják a harmadik kiadást is. Lesz-e eltérés az egyes kiadásokban a feldolgozott anyagra nézve? — A harmadik kiadás a másodiknak változatlan lenyomata — válaszolta Hóman Bálint. — A második kiadás azonban eltér az elsőtől. Egyfelől beledolgoztuk a mű megjelenése óta megállapított új eredményeket, másfelől pedig egyes részeket átdolgoztunk, a szöveget többhelyütt az anyag átcsoportosításával világosabbá tettük. Előkészületek a berlini olimpiászra Az utolsó kérdést a nyári berlini olimpiász előkészületeiről tettük fel. Részletekbe menni itt ma még korai volna, a válasz azonban nagyon megnyugtató: " A berlini olimpiászon megfelelő számban fognak felvonulni a magyar sport legkiválóbbjai. Az előkészületeket Kelemen Kornél, az OTT elnöke irányítja, míg a berlini rendezést Tamedly Mihály dr., tankerületi királyi főigazgató, a berlini Collegium volt igazgatója, volt szíves elvállalni. A kultuszminiszter nyilatkozata tiszta, éles képet vetít elénk, közoktatásügyi és kultúrpolitikájának korszerűségéről és rendszerességéről. Visszatérünk a bevezetőben használt hasonlathoz: az épülő ház körvonalai már kialakultak, a belső berendezés arányai és stílusa már ismeretesek. Nem a cifrálkodás és nem az ornamentika adják meg a jellegzetességét, hanem a masszivitás, az előrelátás. A stílusa pedig az egyetlen, ami egyben Hóman Bálintnak legteljesebb valója és énje: a nemzeti irányú kultúra, népnevelés, nemzeterősítés. S amilyen grandiózus a tervek elgondolása, éppolyan csendes, de határozott irányú a megvalósítás és végrehajtás munkája. Mint amilyen alkotójuk egyénisége is: szerény, emberi. A jóság és nyugalom derűje ömlik el a tudós és kultúrpolitikus minden mozdulatán, minden arcvonásán, amint az újesztendei jókívánságokat fogadja s amint ötvenéves születésnapján, melyet most töltött be, a spontán megnyilatkozott ünneplést szerényen elhárítja. Számára az ötvenegyedik esztendő, „a boldog újesztendő”, a többiekhez fűzött újabb lusztrumot jelent, s abban a munkálkodás, a tevékenység és az alkotások további folytatását. MOHAR JÓZSEF 1996 JANUAR 1, SZERDA rinnnunununnnninnunnninunannt Bethlen István gróf újévi nyilatkozata az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről Szilveszter napján terjedelmes nyilatkozatot adott Bethlen István gróf a délutáni sajtó számára. Ebben a nyilatkozatában foglalkozik az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel és véleményt mond mindazokról a politikai problémákról, amelyek manapság a közvéleményt érdeklik. Annak megállapítása után, hogy az európai nemzetközi helyzetet egyelőre teljesen az olasz-abesszin háború és a vele összefüggő kérdések dominálják, a következőket mondja: — Az kétségtelen, hogy az olasz-abesszin háború és a vele összefüggő kérdések likvidálása után a dunai kérdés újból előtérbe fog kerülni. Szükséges tehát, hogy erre felkészüljünk és minden eshetőségre berendezkedjünk. Valószínű azonban, hogy addig, amíg ez a kérdés napirendre kerül, még meglehetős hosszú idő fog eltelni. A magyar kormány külpolitikai állásfoglalásáról az olasz-abesszin háborúval kapcsolatosan ezeket mondotta Bethlen István gróf: — Én a magyar kormánynak az olaszabesszin konfliktusban elfoglalt álláspontját elvben helyeseltem és ebből nem csináltam titkot, hiszen a kérdésről már több ízben nyilatkoztam... Fontosnak tartom, — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit, — hogy külpolitikai kérdésekben a magyar közvélemény lehetőleg egységes legyen, egységes maradjon; tehát a kritikától már ezért is tartózkodni kívánok. A Népszövetség jelenlegi működésével foglalkozva, annak a reményének ad kifejezést, hogy a szankciók további súlyosbításától el fognak tekinteni. Laval győzelme a francia kamarában is biztatást ad Európának ebben a tekintetben. Ha azonban a remény ellenére bekövetkeznék egy olyan időpont, amikor a Népszövetség kiszélesítené a szankciókat, attól tartok, — úgymond Bethlen István gróf, — hogy ez komoly és súlyos európai zavarokat és konfliktusokat idézhetne fel, amely zavarok természetszerűleg Európa összes államaira úgy politikai, mint gazdasági téren mélyreható viszszahatással járnának, és ezek közt miránk is. Az erdélyi magyarüldözés egyre megdöbbentőbb jelenségeiről a következőket mondotta: — Szomorú hírek jönnek a Magyarországtól elcsatolt területekről, különösen Erdélyből, ahol a magyar kultúra elpusztítása, a magyar kisebbség megélhetési feltételeinek elvonására való törekvés olyan példátlan mérveket öltött, amelyekhez hasonlók még az utolsó tizenöt év közelmúltjában sem voltak tapasztalhatók... Most már az erőszakos áttérítés eszközétől sem riadnak vissza, mert, amint olvashatjuk, az ortodox hitet erőszakkal vétetik fel az erdélyi székelyekkel és magyarokkal. Minden elképzelhető mértéket meghaladnak ezek az eljárások, amelyekről kultúrországban egyáltalán nem hallhattunk. Megállapítja a továbbiak során, hogy a magyar nemzetnek nincs vérzőbb sebe, mint ez a helyzet, a magyar közéletnek, a magyar külpolitikának és a magyar kormányzatnak nincsen nagyobb feladata, mint az arra való törekvés, hogy ezeknek a jelenségeknek valamikor már vége szakadjon. Bár Génfből ebben a tekintetben igazságszolgáltatást nem várhatunk, Genf mindenesetre jó arra, hogy szónoki tribünnek használtassák fel és hogy az ott elhangzott szavak a világ jobbérzésű embereinél visszhangot keltsenek. A magyar kormánynak tehát a legelső időpontot, amely erre alkalmasnak látszik, fel kell használnia arra, hogy az elnyomásnak és az üldözésnek arról a szörnyű mérvéről, amely ma Erdélyben napirenden van, a művelt világot felvilágosítsa. Ha csak ennyit fog a magyar kormány elérni, akkor is sokat tett. Az interviuvoló újságíró most megkérdezte: igaz-e az, hogy egyes politikusok állítólag közeledést akarnak előkészíteni Bethlen István gróf és Gömbös Gyula miniszterelnök között? — Arról, — válaszolt Bethlen István gróf, — hogy egyes politikusok közeledést akarnának előkészíteni Gömbös miniszterelnök és közöttem, én semmit sem tudok. Hozzám senki ilyen kísérlettel nem fordult. — Azt kell tehát mondanom, hogy az erre vonatkozó hírek nem felelnek meg a tényeknek ... A miniszterelnök és közöttem fennálló személyi viszony egyébként a politika szempontjából teljesen mellékes. Annak tehát, hogy én Gömbös Gyula kormányát támogathassam, nem személyi, hanem tisztán tárgyi előfeltételei vannak. Viszont ezeknek a tárgyi előfeltételeknek a megteremtése nélkül nem lehet szó arról, hogy én a kormány politikáját támogassam. A továbbiakban ezeket mondja: — A kormány ma is azon az úton halad, amelyet eddig is kifogásoltam. Itt nem is annyira a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokról van szó. A gazdaadósságok rendezését annak idején kifogásoltam, míg a hitbizományi reformra vonatkozó javaslatot a mai formájában, úgy, ahogy az a bizottsági tárgyalásokból kikerült, nem ellenzem. Kijelenti ezután, hogy a pártszervezés módja az, amely benne visszatetszést kelt, mert ez — szerinte — előbb-utóbb politikai harcok felidézésére fog vezetni. Külföldi példákra utalva, attól tart, hogy a kormány kénytelen lesz áttérni a diktatúrára. Szükségesnek látja tehát az ellenzék védelmi plattformját. — A defenzíva plattformja ez, — mondja — és úgy látom, hogy ebben az ellenzék ma már teljesen egységes. Nyilatkozatát az ifjúságról szólva fejezte be Bethlen István gróf. Hitler válasza a kormányzó részvéttáviratára A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a grossheringeni vasúti baleset alkalmából részvéttáviratot intézett Hitler Adolf birodalmi kancellárhoz. A táviratra most a következő válasz érkezett: Magyarország Főméltóságú Kormányzójának, Budapest. Kérem Főméltóságodat, hogy a Grossheringen mellett karácsony estéjén történt súlyos vasúti szerencsétlenség alkalmából kifejezett meleg részvétéért, fogadja őszinte köszönetemet. A magyar nép részvétét az egész német nép a hála érzelmeivel fogadja. HITLER ADOLF birodalmi kancellár. a komáromi magyar ifjúság értekezlete PRÁGA, dec. 31. A komáromi magyar akadémikusok egyesülete — mint a Prágai Magyar Hírlap írja — értekezletet tartott abból az alkalomból, hogy a diplomás magyar ifjúság rimaszombati értekezlete megindította az Egyenesürt című folyóiratot. A komáromi értekezlet a következő javaslatokat fogadta el: 1. Az egységes magyar munkára szükség van. 2. Ezért a felvidéki magyar közművelődési egyesület kulturális téren, a meglévő szövetkezetek pedig gazdasági téren az egységes magyar munka tevőleges szolgálatába lépnek. 3. Szükség van arra, hogy a főiskolai városi ifjúságot összehozzák a falusi ifjúsággal s ezért paraszt főiskolák, illetőleg népegyetemek létesítendők. Javasolta az értekezlet, hogy az Egyenes Út című folyóirat szerkesztőségét bizottságokkal bővítsék ki szakértők bevonásával. Ezek a bizottságok közölték a propaganda- és statisztikai anyagot a kisebbségi sajtó szerveivel, hogy ez az anyag nyilvánosságra kerülhessen.