Budapesti Hírlap, 1936. március (56. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

A japán katonai felkelés hadászati háttere Írta: Vitéz Németh Lajos ny. tábornok A Budapesti Hírlap pénteki vezércikké­ben rávilágított a tokiói katonai lázadás céljaira és okaira. Jelenlegi fejtegetéseink­kel tehát nem ezzel a szokatlan katonai megmozdulással kívánunk foglalkozni. In­kább lázadás hátterét akarjuk felderíteni és főleg azt igyekszünk megállapítani, váljon megokolt-e a „katonapárt” részéről az ed­digi kormányoknak tett szemrehányás, hogy Japán terjeszkedési politikáját az ázsiai kontinensen nem támogatják kellőképpen, sőt ellenkezőleg: hátráltatják. Szemére veti az ú. n. „öregeknek”, hogy elmulasztották a kedvező alkalmat, amikor Nipponnak módjában állott volna, hogy nagy nemzeti és állami célkitűzéseit előbbre vigye. A ka­tonapárt mögött különben több mint 10.000 tartalékos tiszt és a 4—5 millió tagot szám­láló „kiszolgált katonák szervezete” áll. Japán térhódításának az ázsiai száraz­földön két hatalom állja elsősorban útját: Kína és Szovjetoroszország. Előbbi már több mint két évtized óta nem képes belpolitikáját, még kevésbé honvé­delmét rendbehozni és konszolidálni, így a Mennyei Birodalom sem a jelenben, sem a közel­jövőben nem tudja óriási, de minden nemzeti öntudat nélküli ember tömegeit Csiang-Kai-Csek marsall erélye és kiváló szervezőképessége ellenére sem az ősi ellen­ség ellen mozgósítani. Japán korszerűen fel­szerelt és kiképzett, amellett izzó faji és nemzeti szellemtől áthatott haderejével szemben a harcot tehát fel sem veheti. Más azonban a helyzet Szovjetorosz­­országgal szemben. A legelső mulasztás, vagy inkább politikai hiba 1920-ban történt, amikor a fehérorosz ellenforradalom össze­omlása után Japán — igaz, az antant-hatal­­mak diplomáciai nyomása alatt — önként­­ürítette Kelet-Szibériát, Madzsuriát és V­ladivosztokot. Pedig a politikai helyzet üdvező volt főleg azért, mert a szovjet­­.­kórjában — átmenetileg — a Távol-Ke­tről teljesen lemondott. A másik mulasz­­tá­ 3 1932-ben, Mukden és Mandzsúria elfog­yása után történt. Akkor kellett volna­­­ladivosztokot birtokba venni és a hadmű­­veteket a keletszibériai vasút mentén Részen a Bajkál-tóig, vagy legalább is Tatáig folytatni. A hadászati helyzet 1'32-ben Japán részére kedvező volt, mert aekor a szibériai vörös hadsereg már szám­­ok­ gyengesége folytán sem fejthetett volna ki különösebb ellenállást. Azóta a katonapolitikai helyzet Távol- Keleten alaposan megváltozott. Az idő a Japánok ellen és a Szovjet előnyére dol­gozott! Emellett Oroszország diplomáciai helyzete Európában is — éppen a leg­utolsó időkben — javult. A katonapártnak az a szemrehányása tehát, hogy az eddigi kormányok több kedvező katonapolitikai alkalmat elmulasztottak, — japán szem­pontból, — nem egészen alaptalan. A szibériai vörös hadsereg körülbelül 300.000 főből álló és minden korszerű fegy­verrel, hadianyaggal bőven ellátva, így több száz harckocsival és közel 2000 re­pülőgéppel rendelkezik. Ha a propagan­­disztikus céllal és irányzattal világgá kür­tött hírek a vörös hadsereg háborús kész­ségéről nem is felelnek meg száz százalé­kig a valóságnak, azért — valószínű belső gyengesége mellett — ezt a hadse­reget komoly erőtényezőnek kell minősí­tenünk. E tekintetben a világ legtöbb szakértője egyetért. A Szovjet azonkívül az utolsó három év alatt mindent megtett, hogy szibériai hadseregét, tekintettel az anyaországtól való óriási távolságra, sze­mélyi és anyagi utánpótlás szempontjából lehetőleg függetlenítse, úgyhogy adott esetben hosszabb háborút is önállóan ve­zethessen, így — hogy csak a legfonto­sabb intézkedéseit felsoroljuk — második sínpárt kapott a keletszibériai és az Amur menti vasút; a Bajkál-tó környékén óriási új ipartelepek, jobban mondva városok létesültek, mozdony-, vasúti­­kocsi-, to­vábbá fegyver-, lőszer- és egyéb hadi­anyaggyárakkal, illetve javítóműhelyek­kel. Csitától Vladivostokig, az egész ha­tár mentén, erődítményeket, repülőtereket építettek. Utóbbi kikötőjét is kibővítették. A kiszolgált katonákat nem engedik haza, hanem ott letelepítik őket és velük irá­nyított mezőgazdaságot vezettek be. Ha most tekintetbe vesszük, hogy ez ellen az igen erős orosz hadsereg ellen a japánok hirtelen kitörő háború esetén csak a bár kiváló, de szám szerint mégis gyen­gébb Kvantung-hadsereget, továbbá az új Mandsukuo-hadsereget és némi mongol segédcsapatokat,­­ összesen alig 150.000 főt tudnak szembeállítani, úgy bizonyos fokig meg kell hogy értsük a katonapárt aggályait és türelmetlenségét, mert az idő valóban tovább is az oroszok javára dolgo­zik. Japán hadászati helyzete orosz ellen- ■ felével szemben a Távolkeleten csak annyi­ I­rán javult, hogy most úgy Mandsukuo,­ mi­nt Északkína vasút- és úthálózatával, ki­kötőivel és bizonyos tekintetben Belső-Mon­­gólia is — mint biztosított felvonulási terü­let állnak rendelkezésre. Viszont ezeknek az országrészeknek a lakossága, mint katona­anyag, csak évek múlva jöhet tekintetbe. A legutolsó hírek szerint Tokióban a katonapárt került uralomra. Ez Távolkele­ten a katonapolitikai helyzetnek további ki­éleződését és a világbéke egyre fokozódó veszélyeztetését jelenti, mert egy orosz­japán fegyveres összecsapás lehetősége mindinkább előtérbe nyomul. Bár bajos volna egy esetleges orosz-japán háború esé­lyeit — talán a kezdet sikereitől eltekintve — előre megjósolni, mégis az a meggyőző­désünk, hogy hosszabb ideig tartó hadjárat esetén, az orosz katona kommunista-bolse­vista világszemléletén győz a japán katona áldozatkészsége, halálmegvetése, de még inkább mélységes és fanatikus faj- és haza­szeretete. B. H. ­1936 MÁRCIUS I, VASAKATAP A Dunába fordult egy autó a Rudolf-rakpartról Két utasát a halászok húzták ki a vízből Szombaton este fél hét tájban hangos se­gítségkiáltozás verte fel a parlament épü­letének dunai frontját. — Segítség! Segítség! A Dunába fordul­tak. A következő percben a közeli rendőrőr­szem telefonfülkéhez sietett, a mentőket és a tűzoltókat értesítette. Mentőautó és tűz­oltókocsi robogott a Dunapartra, ahol ad­digra már tömegbe verődött izgatott embe­rek lélekzetvisszafojtva bámulták, hogy a közeli uszályokról halászok szállnak csó­nakba és erőteljes evezőcsapásokkal igye­keznek a Duna közepe felé, ahol a víz sod­rában egy sötét test kering, mellette pe­dig két apró pont látszik: két emberi fej... Példátlan eset történt: a Rudolf-rakpart­ról két utasával a Dunába fordult egy autó. Lengyel István 24 éves gépészmérnök, Lengyel Sándor földbirtokos fia, aki az Andrássy-út 110. számú villában lakik, szombaton délután BF 928 rendszámú nyi­tott autóján a Lánchíd irányából a Margit­­híd felé hajtott a Rudolf-rakparton végig. Lengyel István vezette a kocsit, a fiatal mérnök mellett Szóka Marcellin 21 éves tisztviselőnő foglalt helyet Az Andrássy­­szobor irányán túl jártak már, amikor, eddig még pontosan meg nem állapítható módon a kocsi a magas rakodópartról a Dunába fordult. Lengyel mérnök, úgy lát­szik, nem vesztette el lélekjelenlétét, zu­hanás közben felszakította a kocsi ajtaját, úgyhogy mind a ketten a vízbe estek, de nem kerültek a súlyos autó alá, amely a víz alá nyomta volna őket A rakparton ál­lomásozó uszályhajóról matrózok és halá­szok siettek a segítségükre, hosszas küz­­ködés után mindkettőt csónakba emelték és a partra vitték. Itt már várakoztak a men­tők, orvosi segítségre azonban nem került sor, Lengyel István is, Szóka Marcellin is eszméleténél volt. A halászok az egyik uszályra citálták őket, ahol megszárítot­ták a ruhájukat, majd taxit hozattak és külön-külön hazamentek. Addigra a tűzoltók már hozzáfogtak a munkához, hogy kihalásszák a Dunába zu­hant autót. A nehéz kocsit azonban a súlya lehúzta és a víz elsodorta, úgyhogy a tűz­oltók nem boldogultak vele és abbahagyták keresését. Időközben egy autócég darut küldött a rakodópartra és ezzel a késő esti órákig dolgoztak, hogy kifogják a Dunából az autót. Lengyel István különben elmondotta, hogy a rakodóparton meglehetősen gyér a világítás, a víz magasan áll, a víztükör csillogása megtévesztette, nem vette észre, pontosan hol végződik a rakodópart köve­zete és hol kezdődik a víztükör. Alighanem ez okozta a kellemetlen autókalandot. Elkészült a London-Berlin-Olimpiász kombinált társasutazásunk részletes ismertetője Utazási Irodánk egyik meglepetése a lon­doni társasutazás kombinálása a berlini Olim­­piásszal. Két ízben indítjuk ezeket az utakat és utasaink ö1 napot töltenek Berlinben, ahol gazdag program keretében megismerhetik a német birodalmi fővárost és az Olimpiászra a magyarok kedvelt sportküzdelmeire (labda­rúgás, vízipóló, úszás, lovaglás, kézilabda stb.) belépőjegyet kapnak. Tizenkét napig tartó utazásunk látnivalók­ban a leggazdagabb és részvételi díja olyan alacsony, hogy méltán tartjuk ezt az utunkat irodánk propaganda útjának. Első utascsoportunk augusztus 6-án indul, 9-én érkezik Berlinbe és Hamburg—London— Hamburgon át 14-én tér vissza Budapestre. Második csoportunk augusztus 14-én indul Berlinbe és Hamburg—London—Hamburgon át augusztus 27-én tér vissza Budapestre. Részvételi díj: 333 P. Tekintettel a korlátolt számú hajó- és olim­piai belépőjegyekre utanként csak 100 utast vehetünk fel jelentkezési sorrendben. Március 15-én bevonják az összes le nem jegyzett olimpiai belépőjegyeket Március 15-én minden külföldre kihelyezett és le nem jegyzett belépőjegyet az Olimpiai Bizottság automatikusan visszavon és azokat a jegy nélkül maradt német jegyigénylők (szá­muk jelenleg ISO.000) között osztja széjjel. Március 15-ike után megkezdődik az egész világon a példátlannak ígérkező küzdelem a jegyekért és olyan árfolyamemelkedésre van kilétén­k, Stadlick belépőjegyek terén, ami­lyenre eddig még nem volt példa. A legutóbbi los­ angelesi olimpiászon a szigorúan előírt előjegyzési nap után az árak egyszerre 100 százalékkal ugrottak fel és közvetlen a játé­kok előtt az eredeti árak nyolc-tízszeresére emelkedtek. A berlini Olimpiászon még na­gyobb áremelkedésre számíthatunk. A magyar utasközönségnek tehát feltétlenül érdeke, hogy már most biztosítsa a belépő­jegyet, s ne legyen kitéve a jegyüzérek ár­drágításának. Március 15-ig érvényesek áraink olimpiai különvonatainknál Utazási Irodánk még a múlt év végén fel­hívta a figyelmet rendkívül kedvezményes áru különvonatainkra a berlini Olimpiászra. Ezeket az árakat első ízben december 31-ig írtuk ki és csak a legnagyobb utánjárással tudtuk március 15-ig meghosszabbíttatni a jelentke­zési határidőt. Ez a határidő szoros összefüg­gésben áll az olimpiai jegyek eladási határ­idejével. Közismerten olcsó áraink tehát csak március 15-ig érvényesek. Ezen a határidőn túl jelentkező utasainknak nem biztosíthatjuk már jelenlegi árainkat. Földközitengeri társasutazás a húsvéti ünnepek alatt Útirány: Budapest, Genova, Cannes, Barce­lona, Palma de Malorca, Algír, Nápoly, Ge­nova ,Velence, Budapest. Utasaink április 5-én indulnak és 14-én térnek vissza Budapestre. A hajóutat a 14.000 tonnás „Conte Bianca­­gnano­’ egységes osztályú luxushajón tesszük meg. Részvételi díj 282.0 P-től. Leány és fiú tavaszi kabátok ruhák és cipők 16 éves korig dús választékban SZÉKELY JENŐ cégnél Petőfi Sándor­ u. 9 és Váci*u. 7 A felvidéki magyar pártok fúzió­mozgalma POZSONY, febr. 29. A felvidéki és kárpátaljai szövetkezett ma­gyar ellenzéki pártok egységesítése ügyében folytatandó tárgyalásokra mindkét párt ve­zetősége bizottságot jelölt ki, amely február 28-án ülésezett először Pozsonyban. A tanács­kozásról jelentést adtak ki, mely szerint a bizottságok behatóan tárgyalták az egysége­sítés ügyét és ezzel kapcsolatban tisztázták véleményüket. Egyhangúlag megállapították, hogy mindkét fél a legnagyobb jószándékkal kívánja a két párt testvéri együttműködését. Március elején mindkét párt egybehívja or­szágos vezetőségét, amely előtt azonban a bi­zottság újra összeül, hogy megszövegezze a résletekre kiterjedő javaslatokat Elfogták a csongrádi városháza betörőjét HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, febr. 29. Az utóbbi időben Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Orosháza, Csongrád és más környékbeli városban sorozatos betöréseket és lopásokat követtek el, melyeknek tette­seit azonban nem tudták kinyomozni. Szom­batra virradóra Csongrádon fúrták meg a városházán a pénztárt, amelyből 24.800 pengőt raboltak el. A csongrádi rendőrség a betörésről értesítette a szomszédos váro­sok rendőrségeit is. Kerekes István szabómester felesége szombaton délelőtt kiment a kocsiszínbe, ahonnan homokot akart bevinni a kony­hába. Amikor hozzáért a kocsi takarójához, a terítő alól egy tízpengős papírpénz hul­lott a földre. Felemelte a takarót és csodál­kozva látta, hogy egész halom papiros- és ezüstpánz van a kocsiban. Oláh Imrét, a sógorát, azonnal elküldte az ura után, aki azután a rendőrségnek jelentette, hogy mennyi pénzt találtak a kocsiszínükben. Öt titkosrendőr olvasta meg a pénzt, körülbelül 12.000 pengőt. Azonnal megkezdték a nyo­mozást. Kihallgatták a házbelieket és a szomszédokat, de senki sem tudott olyan nyomot megjelölni, amelyen elindulva, a tettest meg lehetett volna találni. Ekkor a detektívek még nem is gondoltak a csong­rádi városházi rablásra, mert Csongrád kö­rülbelül 60 kilométernyire van Hódmező­vásárhelytől és legfeljebb csak gépkocsin érkezhetett volna valaki a rablás helyéről a városba, mégis ezen a nyomon indultak el A vámok átmenőforgalmát ellenőrizték, de a kérdéses irányból nem érkezett gépkocsi a városba. Közben a heyi lapok révén a közönség is tudomást szerzett Kerekes Istvánná gaz­dátlan pénzéről és mindenütt megindult a találgatás, miképpen kerülhetett a pénz a kocsiszínbe. Valaki felhívta a nyomozó rend­őrök figyelmét arra, hogy Kerekes István­­nénak édestestvére, Gombos József gép­kocsivezető, aki gázolás miatt vesztette el hajtási igazolványát és lopás miatt is bün­tetve volt. A titkosrendőrök özv. Benkő Ferencné lakásán rövidesen megtalálták Gombos Józsefet, akit vallatóra fogtak. Gombos József hamarosan bevallotta a csongrádi rablást, melyet egy barátjával együtt követett el. Barátjának nevét nem akarja megmondani, de a rendőrség azt hiszi, hogy az a román katonaszökevény se­gített neki, akit különböző apróbb bűn­­cselekményei miatt kitiltottak a városból. Gombos József szerint a rabolt pénz fele nála van. A továbbiak során elmondotta, hogy a rablás után Csongrádról motorkerék­páron utaztak Orosházira, onnan pedig vo­nattal érkezett Hódmezővásárhelyre. Az ellentétes irányban lévő városokat azért vá­logatta össze, hogy így elterelje a rendőrség figyelmét. Kihallgatása még folyik. Beck külügyminiszter Brüsszelbe utazik BRÜSSZEL, febr. 29. Beck lengyel külügyminiszter holnap ér­kezik a belga fővárosba. Az út hivatalos célja a belga-lengyel kereskedelmi egyez­mény aláírása. A külügyminiszter útjával kapcsolatban bejelentették, hogy Van Zeeland belga minisz­­terelnök nemsokára viszonozza Beck lengyel külügyminiszter látogatását.

Next