Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

2 Cooper beszédének első kézirata, véletlen körülmények folytán azonban nem volt módjában átnézni a második, végleges szö­veget. A beszéd okozta nagy­ izgalom fő­ként annak tulajdonítható, hogy kevesen olvasták el. Sir John Simon tagadja, hogy Duff Cooper beszéde síkra szállt volna a francia-angol szövetség eszméje mellett. Ilyesmit a hadügyminiszter nem tett és aki elolvasta a beszédét, az egyáltalán nem is mondhat nekem ellent e tekintetben — mondotta a belügyminiszter. A vita végén szavazásra került a sor. A munkáspárt in­dítványát, amely tulajdonképpen bizalmat­lansági indítvány volt, 284 szavazattal 136 szavazat ellenében elutasították. Elnökválasztással kezdődött a Népszövetség közgyűlése ,­­ GENF, jún. 30. A népszövetségi közgyűlés 16. ülésszaká­nak második szakasza kedden délután kez­dődött meg Eden angol külügyminiszter el­nöklésével. A közgyűlés délutáni ülésén mindenek­előtt felolvasták Benes cseh köztársasági el­nök levelét, amelyben lemond a közgyűlés elnökségéről. A lemondólevél felolvasása közben lépett be a közgyűlési terembe Hailé Szelasszié az abesszin küldöttség élén. A négus és a küldöttség minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes lemondólevelének felolvasása után Eden a közgyűlés nevében köszönetet mon­dott Benes eddigi elnöknek. A közgyűlés el­határozta, hogy táviratban mond köszöne­tet Benes cseh köztársasági elnöknek. A közgyűlés ezután elfogadta a mandá­­tumos bizottság jelentését. A jelentés sze­rint Paraguay, San Salvador és Guatemala államok nem küldtek delegációkat a köz­gyűlésre. A bizottság nem foglalt állást annak eldöntésére, hogy a négusnak van-e joga Abesszíniát kiküldöttként képviselni. A bizottság szerint ugyanis e kérdés eldön­tése nem tartozik a mandátumos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasz­tására került sor. A választást titkos sza­vazás útján folytatták le és ennek ered­ményeképpen Van Zeeland belga miniszter­elnököt választották meg a közgyűlés elnö­kévé. Van Zeeland szólásra emelkedve utalt azokra a súlyos feladatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell oldania. Olasz újságírók tüntetése a négus ellen a Népszövetség közgyűlésén A közgyűlés további során Van Zeeland elnök felolvasta azt az emlékiratot, ame­lyet az olasz kormány intézett a közgyű­léshez. Az olasz kormány ebben a jegyzé­kében visszapillantást vet a békéltetési tárgyalások kudarcára és beszámol az Abesszíniában eddig uralkodott barbár állapotokról, majd ismerteti Olaszország civilizációs tevékenységét az olasz meg­szállás óta. Végül kijelenti jegyzékében, hogy feltétlenül szükség van a Népszövet­ség reformjára, amelynek megvalósítása érdekében az olasz kormány felajánlja együttműködését. Az olasz emlékirat felolvasása után Ruiz Guinazu argentin kiküldött emelke­dett szólásra, hogy még egyszer megindo­kolja kormányának a népszövetségi köz­gyűlés egybehívására irányuló javaslatát. Az argentínai kiküldött rövid beszéde után Halié Szelasszié négus ment a szó­székre, hogy amhara nyelven nyilatkoza­tot olvasson fel. Alig hogy a négus a szónoki emelvényre lépett, a közgyűlési teremben jelenlevő olasz újságírók valósá­gos füttyhangversenyt rendeztek. A ra­­jongó olasz újságírókat erre a teremőrök kivezették a közgyűlési teremből. A négus kijelentette, hogy azért mene­kült el, mert ezzel meg akarta menteni népét a pusztulástól. Ezután azzal érvelt, hogy Abesszíniára a háborút rákényszerítették. Az együttes biztonság érdekeire hivatkozott. Hangoz­tatta, hogy Abesszíniának joga van a Nép­­szövetség erkölcsi és pénzügyi támogatá­sához. Jogvédelmet kér a Népszövetség 52 államától. Mint Abesszínia császára kijelenti, hogy nem fog meghajolni az erőszak előtt. A négus felszólalásával a mai közgyűlés végetért. Az olasz kormány jegyzéke a Népszövetséghez RÓMA, jún. 30.­­ Az­ olasz kormánynak a népszövetségi közgyűlés elnökéhez intézett jegyzéke hét pontot és öt mellékletet tartalmaz. Az első pontban az olasz kormány hi­vatkozik azokra a közlésekre, amelyeket az abesszin helyzetről még az olasz-abesz­­szin háború előtt tett és vázolja azokat a körülményeket, amelyek az olasz akciót megelőzték és azt szükségessé tették. A második pontban az olasz kormány emlékeztet arra, hogy álláspontja a Nép­­szövetség iránt a különböző olaszellenes intézkedések ellenére az volt, hogy kedve­zően ítél meg minden kezdeményezést, amely a megoldást lehetővé teszi, így 1935 december 11-én az olasz kormány kedvezően fogadta a Haared Lauan-tervet, de mielőtt dönthetett volna, a négus de­cember 12-én visszautasította azt. Az olasz kormány kedvezően fogadta a 13-as bi­zottság 1936 március 3-án kelt felhívását és március 8-án közölte, hogy elfogadja a felhívást a megegyezésre. Erre való te­kintettel az olasz kormány márciusban nem kezdeményezett katonai lépéseket. Ez­zel szemben a négus áprilisban maga kezdte meg a harcot. Április 16-án az olasz kormány a 13-as bizottság elnökével foly­tatott tárgyalások során közölte azokat a feltételeket, amelyek mellett tárgyalásokat kezdeni hajlandó. A négus azonban ismét kedvezőtlen választ adott. A harmadik pontban a jegyzék vázolja azt a helyzetet, amely a négus elmenekü­lése után bekövetkezett. Megállapítja, hogy Addis-Abebában még az olasz csa­patok megérkezése előtt az állami életnek megszűnt minden nyoma és ezért Olaszor­szág kényszerítve érezte magát, hogy hely­reállítsa a biztonságot. A negyedik pont hangoztatja, hogy az abesszin nép maga is sürgős szükségét érezte az élet- és személybiztonság, a csa­lád- és vagyonbiztonság védelmének, amit a többi afrikai nép mintájára Abesszínia sem tudott a maga erejéből elérni. Az ötödik leírja, hogy az abesszin nép az olasz uralom elfogadásával és a négus el­leni lázongásokkal a legjobban bebizonyí­totta helyeslését. Hivatkozik a különböző meghódolásokra, valamint a június 9-én Addis-Abebában lefolyt tüntető gyűlésre, amelyen Abesszínia vezetői újból meghó­doltak az olasz király előtt. A hatodik pont hangoztatja, hogy Olasz­ország szent civilizációs küldetésnek te­kinti abessziniai vállalkozását, amelynek elvégzésére a népszövetségi alapokmány elvei és a nemzetközi egyezmények is kész­tetik. Olaszország igazságos elbánást biz­tosít a benszülött törzseknek, gondoskodik anyagi és erkölcsi jólétükről. A különböző néptörzsek egyesítésére a benszülöttek részvételével tanácsadó testületet hoz létre, amely már meg is alakult. Olaszország biztosítja a nép szokásai­nak és vallásgyakorlatának zavartalansá­gát, amennyiben ezek nem ütköznek a köz­rendbe és a jó erkölcsökbe. A kényszer­­munkát és a rabszolgaságot eltörölték. Az adók kizárólag az ország szükségleteinek fedezésére szolgálhatnak. Olaszország ki­zárólag rendőri és honvédelmi szolgála­tokra soroz be katonákat Abesszíniában. A külfölddel való kereskedelem és az át­menő forgalom biztosítására szintén meg­teszik a kellő intézkedéseket. Végül a hetedik pont megállapítja, hogy az olasz kormány szent meggyőződése sze­rint az európai nemzetek jóakaratú és igazi együttműködése megfelel a népek jobb jövőjébe vetett reményeknek. Az olasz kormány reméli, hogy az Abesszi­­niában teremtett helyzetet igazi megértés­sel fogadják és hajlandónak nyilatkozik újra megkezdeni a jóakaratú együttműkö­dést a Népszövetséggel, tekintettel azokra a nehéz kérdésekre, amelyek Európa és a világ jövője érdekében szükségesek. Az olasz kormány úgy látja azonban, hogy a Népszövetség alkalmas reformjára feltétlenül szükség van és hajlandónak mutatkozik e kérdés tanulmányozásában és megvalósításában résztvenni. Az olasz kormány azonban kénytelen rámutatni arra, hogy akadályok vannak, amelyek a nemzetközi együttműködést eddig számára lehetetlenné tették. Ezeket az akadályo­kat haladéktalanul meg kell szüntetni. Az öt melléklet különböző dokumentu­mokat, jelentéseket tartalmaz. A genfi magyar küldöttség tagjai GENF, jún. 30. A genfi magyar küldöttség a következő tagokból áll: Velics László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Nemzetek Szövetsége melletti állandó kiküldött. B. H Szent-Istvány Béla dr. külügyminiszté­­riumi tanácsos, a szerződési osztály veze­tője és Bartók László, a Nemzetek Szövet­sége melletti kiküldött állandó helyettese. A közgyűlésen részt vesz Apor Gábor báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a­ külügyminiszter állandó he­lyettese is. 1936 JÚLIUS 1, SZERDA Hírek és kombinációk Schuschnigg kancellár genti útjáról BÉCS, jún. 30. Genfi hírek szerint Schuschnigg dr. szö­vetségi kancellárt a legközelebbi napokban oda várják. Népszövetségi körökben hétfőn este az a hír terjedt el, hogy Leon Blum miniszterelnök meghívta az osztrák kancel­lárt, aki a meghívásnak valószínűleg eleget is tesz. Delbos francia külügyminiszter hét­főn délben magához kérette Pflügl dr. osztrák népszövetségi megbízottat és kö­zölte vele, hogy Blum miniszterelnök szíve­sen látná, ha még a népszövetségi ülésszak tartama alatt Genfben találkozhatna az osztrák kancellárral. Valószínűnek tartják, hogy a francia miniszterelnök azért hívta meg az osztrák szövetségi kancellárt Genfbe, hogy megbeszélést folytasson vele a középeurópai helyzetről, különös tekin­tettel azokra a híresztelésekre, amelyek az utóbbi időben a Habsburg-restaurációval kapcsolatban elterjedtek s amelyek a fran­cia közvéleményben bizonyos fokú nyugta­lanságot keltettek. Ezt a hírt megerősítette az a tény, hogy Schuschnigg kancellár kedden délben fo­gadta Puaux bécsi francia követet. Félhivatalos körökben Schuschnigg kancell­­ár utazásával kapcsolatban egyelőre min­­dennemű nyilatkozattól tartózkodnak. Későbbi távirat szerint az osztrák kor­mány valóban hivatalosan értesült Delbos francia külügyminiszternek arról a kezde­ményezéséről, hogy a Népszövetség jelen­legi ülésszakára Schuschnigg kancellár utazzék Genfbe. Jól értesült bécsi körökben mégis úgy tudják, hogy Schuschnigg kancel­lár a Népszövetség jelenlegi ülésszakára nem utazik Genfbe. Az említett körök hang­súlyozzák, hogy a kancellárhoz tulajdon­képpen határozott meghívás nem is érke­zett, a francia részről kiindult kezdeménye­zés inkább csak tapogatódzás volt abban az irányban, hogy tudna-e Schuschnigg kancel­lár alkalmat találni arra, hogy a közeli na­pokban személyesen megjelenjék Genfben. A kancellár azonban ezidőszerint oly nagy mértékben el van foglalva államügyekkel, különösen a már összehívott Bundestag ülése annyira leköti idejét, hogy egyelőre nem hagyhatja el Ausztriát. Angol javaslat az angol-francia-német együttműködésről LONDON, jún. 30. Tizenkét konzervatív képviselő a követ­kező határozati javaslatot jegyezte be az alsóház naplójába: „A Ház bizalommal elvárja, hogy a kor­mány kerül minden katonai, vagy egyéb kötelezettségvállalást, amely angol-francia­­szovjet szövetség látszatát kelthetné és őszintén kívánja a legszorosabb viszonyt Anglia, Franciaország és Németország kö­zött a miniszterelnök június 23-i beszéde ér­telmében”. A határozati javaslatot többek között aláírták J. J. Stourton, Sir F. Fremantle, Sir F. Sanderson, S. C. Taylor képviselők és mások. Ciano gróf és a római lett­­gyel követ tárgyalása RÓMA, jún. 30. Ciano gróf külügyminiszter fogadta a római lengyel nagykövetet, aki közölte vele, hogy a lengyel minisztertanács elha­tározta a megtorló rendszabályok eltörlé­sét és megfelelő intézkedéseket tett Len­gyelország és Olaszország kereskedelmi forgalmának mielőbbi megindítása céljából.­­ A külügyminiszter köszönetet mondott a lengyel nagykövetnek a közlésért és megelégedéssé vett tudomást Lengyelor­szág elhatározásáról. Serédi hercegprímás oxfordi nagy beszéde az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről Az elmúlt hét szerdáján avatta az oxfordi egyetem Serédi Jusztinián dr. bí­­boros-hercegprímást a jogtudományok díszdoktorává, amiről nemcsak a magyar sajtó, de az egész világ sajtója beszámolt már. Az avatás napának estéjén az egye­tem hivatalos díszebédjén a Christ Church College halljában Serédi Juszti­nián dr. bíboros-hercegprímás az újonnan felavatott díszdoktorok nevében nagy­hatású beszédet mondott. Ennek a beszéd­nek a szövege repülőpostán érkezett meg az ünnepek alatt. Az újonnan felavatott díszdoktorok nevében a magyar herceg­prímás a többi közt a következőket mon­dotta: — Az érdemeknek igazságos mértékkel a megfelelő jutalmat megadni, — legtöbb­ször felülmúlja erőinket és igazságérze­tünket, mert az emberek rendszerint vagy nem érik el a megfelelő mértékét, vagy pedig meg is tetézik azt, amennyiben az érdemeket a valósággal ellentétesen na­gyon leszállítják, a jutalmat pedig a mél­tányosságon túl is kiterjesztik. Megval­lom, hogy ez az utóbbi eset történt meg most velem is, mikor a világhírű oxfordi egyetem engem olyan megtiszteltetésben részesített, amely a jogtudományok mű­velése körül szerzett némi érdemeimet na­gyon felülmúlja és meghaladja, hacsak záloga nem akar lenni annak a jövendő munkásságomnak, amelyet viszonzáskép­pen a római, főképpen pedig a kánon­jog és ezeken keresztül mintegy közvetve a modern jogtudomány előmozdítása kö­rül ki fogok fejteni. Az én munkásságom leginkább arra fog irányulni, hogy — ahol tehetem — iparkodom az igazságot és a valódi igazságosságot terjeszteni, a jogtudományok különböző fajtáinak mű­velését pedig előmozdítani. Amint ugyanis az igazság minden nemzet, minden idő, sőt az örökkévalóság felett áll, mert vál­tozatlan, éppen úgy az igazságosság és a jogtudomány is, minthogy bizonyos érte­lemben szintén transcendentális, minden nemzeteket szerencsésen összekapcsol egy­mással. — Mikor pedig az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről beszélek, egyetemünkön kívül a brit nemzetet is ünnepelem, mert e nemzet valóban nagy­nak bizonyul, mikor a közjó céljából nem­csak polgárait, hanem a gyarmatok lakóit is a római méltányossággal kormányozza és mikor Európa kis nemzeteit és ezeknek fiait is megbecsüli, sőt a kicsiny és meg­alázott magyar nemzetnek és az én cse­kély személyemben önmagával és saját fiaival egyenlőkké teszi. — Mint legújabb magyar doktora az oxfordi egyetemnek, amelynek Mik­lós nevű első hallgatója is, akit a tör­ténetírók ismernek, magyar ember volt, azt kívánom, hogy ez az egyetem mindig éljen, növekedjék és virágozzék! A hercegprímás beszéde a megjelentek körében igen nagy tetszést váltott ki. A hercegprímás után Sir William Fisher admirális, a Földközi-tengeri flottának a közelmúlt napokban visszatért parancs­noka a volt növendékek, Sir Maurice Gwyer, hírneves jogász pedig a vendégek nevében mondott beszédet. A hercegprímás hazaérkezett Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Angliából ma éjjel visszaérkezett. A her­cegprímás vonata félórás késéssel érkezett a keleti pályaudvarra, ahol Bogyós Ottó MÁV üzletigazgató és Homonnay Dezső állomásfőnök, az Actio Catholica részéről , Gévay-Wolff Nándor ny. államtitkár és­­ sokan mások fogadták.

Next