Budapesti Hírlap, 1936. július (56. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
2 Cooper beszédének első kézirata, véletlen körülmények folytán azonban nem volt módjában átnézni a második, végleges szöveget. A beszéd okozta nagy izgalom főként annak tulajdonítható, hogy kevesen olvasták el. Sir John Simon tagadja, hogy Duff Cooper beszéde síkra szállt volna a francia-angol szövetség eszméje mellett. Ilyesmit a hadügyminiszter nem tett és aki elolvasta a beszédét, az egyáltalán nem is mondhat nekem ellent e tekintetben — mondotta a belügyminiszter. A vita végén szavazásra került a sor. A munkáspárt indítványát, amely tulajdonképpen bizalmatlansági indítvány volt, 284 szavazattal 136 szavazat ellenében elutasították. Elnökválasztással kezdődött a Népszövetség közgyűlése , GENF, jún. 30. A népszövetségi közgyűlés 16. ülésszakának második szakasza kedden délután kezdődött meg Eden angol külügyminiszter elnöklésével. A közgyűlés délutáni ülésén mindenekelőtt felolvasták Benes cseh köztársasági elnök levelét, amelyben lemond a közgyűlés elnökségéről. A lemondólevél felolvasása közben lépett be a közgyűlési terembe Hailé Szelasszié az abesszin küldöttség élén. A négus és a küldöttség minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes lemondólevelének felolvasása után Eden a közgyűlés nevében köszönetet mondott Benes eddigi elnöknek. A közgyűlés elhatározta, hogy táviratban mond köszönetet Benes cseh köztársasági elnöknek. A közgyűlés ezután elfogadta a mandátumos bizottság jelentését. A jelentés szerint Paraguay, San Salvador és Guatemala államok nem küldtek delegációkat a közgyűlésre. A bizottság nem foglalt állást annak eldöntésére, hogy a négusnak van-e joga Abesszíniát kiküldöttként képviselni. A bizottság szerint ugyanis e kérdés eldöntése nem tartozik a mandátumos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasztására került sor. A választást titkos szavazás útján folytatták le és ennek eredményeképpen Van Zeeland belga miniszterelnököt választották meg a közgyűlés elnökévé. Van Zeeland szólásra emelkedve utalt azokra a súlyos feladatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell oldania. Olasz újságírók tüntetése a négus ellen a Népszövetség közgyűlésén A közgyűlés további során Van Zeeland elnök felolvasta azt az emlékiratot, amelyet az olasz kormány intézett a közgyűléshez. Az olasz kormány ebben a jegyzékében visszapillantást vet a békéltetési tárgyalások kudarcára és beszámol az Abesszíniában eddig uralkodott barbár állapotokról, majd ismerteti Olaszország civilizációs tevékenységét az olasz megszállás óta. Végül kijelenti jegyzékében, hogy feltétlenül szükség van a Népszövetség reformjára, amelynek megvalósítása érdekében az olasz kormány felajánlja együttműködését. Az olasz emlékirat felolvasása után Ruiz Guinazu argentin kiküldött emelkedett szólásra, hogy még egyszer megindokolja kormányának a népszövetségi közgyűlés egybehívására irányuló javaslatát. Az argentínai kiküldött rövid beszéde után Halié Szelasszié négus ment a szószékre, hogy amhara nyelven nyilatkozatot olvasson fel. Alig hogy a négus a szónoki emelvényre lépett, a közgyűlési teremben jelenlevő olasz újságírók valóságos füttyhangversenyt rendeztek. A rajongó olasz újságírókat erre a teremőrök kivezették a közgyűlési teremből. A négus kijelentette, hogy azért menekült el, mert ezzel meg akarta menteni népét a pusztulástól. Ezután azzal érvelt, hogy Abesszíniára a háborút rákényszerítették. Az együttes biztonság érdekeire hivatkozott. Hangoztatta, hogy Abesszíniának joga van a Népszövetség erkölcsi és pénzügyi támogatásához. Jogvédelmet kér a Népszövetség 52 államától. Mint Abesszínia császára kijelenti, hogy nem fog meghajolni az erőszak előtt. A négus felszólalásával a mai közgyűlés végetért. Az olasz kormány jegyzéke a Népszövetséghez RÓMA, jún. 30. Az olasz kormánynak a népszövetségi közgyűlés elnökéhez intézett jegyzéke hét pontot és öt mellékletet tartalmaz. Az első pontban az olasz kormány hivatkozik azokra a közlésekre, amelyeket az abesszin helyzetről még az olasz-abeszszin háború előtt tett és vázolja azokat a körülményeket, amelyek az olasz akciót megelőzték és azt szükségessé tették. A második pontban az olasz kormány emlékeztet arra, hogy álláspontja a Népszövetség iránt a különböző olaszellenes intézkedések ellenére az volt, hogy kedvezően ítél meg minden kezdeményezést, amely a megoldást lehetővé teszi, így 1935 december 11-én az olasz kormány kedvezően fogadta a Haared Lauan-tervet, de mielőtt dönthetett volna, a négus december 12-én visszautasította azt. Az olasz kormány kedvezően fogadta a 13-as bizottság 1936 március 3-án kelt felhívását és március 8-án közölte, hogy elfogadja a felhívást a megegyezésre. Erre való tekintettel az olasz kormány márciusban nem kezdeményezett katonai lépéseket. Ezzel szemben a négus áprilisban maga kezdte meg a harcot. Április 16-án az olasz kormány a 13-as bizottság elnökével folytatott tárgyalások során közölte azokat a feltételeket, amelyek mellett tárgyalásokat kezdeni hajlandó. A négus azonban ismét kedvezőtlen választ adott. A harmadik pontban a jegyzék vázolja azt a helyzetet, amely a négus elmenekülése után bekövetkezett. Megállapítja, hogy Addis-Abebában még az olasz csapatok megérkezése előtt az állami életnek megszűnt minden nyoma és ezért Olaszország kényszerítve érezte magát, hogy helyreállítsa a biztonságot. A negyedik pont hangoztatja, hogy az abesszin nép maga is sürgős szükségét érezte az élet- és személybiztonság, a család- és vagyonbiztonság védelmének, amit a többi afrikai nép mintájára Abesszínia sem tudott a maga erejéből elérni. Az ötödik leírja, hogy az abesszin nép az olasz uralom elfogadásával és a négus elleni lázongásokkal a legjobban bebizonyította helyeslését. Hivatkozik a különböző meghódolásokra, valamint a június 9-én Addis-Abebában lefolyt tüntető gyűlésre, amelyen Abesszínia vezetői újból meghódoltak az olasz király előtt. A hatodik pont hangoztatja, hogy Olaszország szent civilizációs küldetésnek tekinti abessziniai vállalkozását, amelynek elvégzésére a népszövetségi alapokmány elvei és a nemzetközi egyezmények is késztetik. Olaszország igazságos elbánást biztosít a benszülött törzseknek, gondoskodik anyagi és erkölcsi jólétükről. A különböző néptörzsek egyesítésére a benszülöttek részvételével tanácsadó testületet hoz létre, amely már meg is alakult. Olaszország biztosítja a nép szokásainak és vallásgyakorlatának zavartalanságát, amennyiben ezek nem ütköznek a közrendbe és a jó erkölcsökbe. A kényszermunkát és a rabszolgaságot eltörölték. Az adók kizárólag az ország szükségleteinek fedezésére szolgálhatnak. Olaszország kizárólag rendőri és honvédelmi szolgálatokra soroz be katonákat Abesszíniában. A külfölddel való kereskedelem és az átmenő forgalom biztosítására szintén megteszik a kellő intézkedéseket. Végül a hetedik pont megállapítja, hogy az olasz kormány szent meggyőződése szerint az európai nemzetek jóakaratú és igazi együttműködése megfelel a népek jobb jövőjébe vetett reményeknek. Az olasz kormány reméli, hogy az Abessziniában teremtett helyzetet igazi megértéssel fogadják és hajlandónak nyilatkozik újra megkezdeni a jóakaratú együttműködést a Népszövetséggel, tekintettel azokra a nehéz kérdésekre, amelyek Európa és a világ jövője érdekében szükségesek. Az olasz kormány úgy látja azonban, hogy a Népszövetség alkalmas reformjára feltétlenül szükség van és hajlandónak mutatkozik e kérdés tanulmányozásában és megvalósításában résztvenni. Az olasz kormány azonban kénytelen rámutatni arra, hogy akadályok vannak, amelyek a nemzetközi együttműködést eddig számára lehetetlenné tették. Ezeket az akadályokat haladéktalanul meg kell szüntetni. Az öt melléklet különböző dokumentumokat, jelentéseket tartalmaz. A genfi magyar küldöttség tagjai GENF, jún. 30. A genfi magyar küldöttség a következő tagokból áll: Velics László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Nemzetek Szövetsége melletti állandó kiküldött. B. H Szent-Istvány Béla dr. külügyminisztériumi tanácsos, a szerződési osztály vezetője és Bartók László, a Nemzetek Szövetsége melletti kiküldött állandó helyettese. A közgyűlésen részt vesz Apor Gábor báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese is. 1936 JÚLIUS 1, SZERDA Hírek és kombinációk Schuschnigg kancellár genti útjáról BÉCS, jún. 30. Genfi hírek szerint Schuschnigg dr. szövetségi kancellárt a legközelebbi napokban oda várják. Népszövetségi körökben hétfőn este az a hír terjedt el, hogy Leon Blum miniszterelnök meghívta az osztrák kancellárt, aki a meghívásnak valószínűleg eleget is tesz. Delbos francia külügyminiszter hétfőn délben magához kérette Pflügl dr. osztrák népszövetségi megbízottat és közölte vele, hogy Blum miniszterelnök szívesen látná, ha még a népszövetségi ülésszak tartama alatt Genfben találkozhatna az osztrák kancellárral. Valószínűnek tartják, hogy a francia miniszterelnök azért hívta meg az osztrák szövetségi kancellárt Genfbe, hogy megbeszélést folytasson vele a középeurópai helyzetről, különös tekintettel azokra a híresztelésekre, amelyek az utóbbi időben a Habsburg-restaurációval kapcsolatban elterjedtek s amelyek a francia közvéleményben bizonyos fokú nyugtalanságot keltettek. Ezt a hírt megerősítette az a tény, hogy Schuschnigg kancellár kedden délben fogadta Puaux bécsi francia követet. Félhivatalos körökben Schuschnigg kancellár utazásával kapcsolatban egyelőre mindennemű nyilatkozattól tartózkodnak. Későbbi távirat szerint az osztrák kormány valóban hivatalosan értesült Delbos francia külügyminiszternek arról a kezdeményezéséről, hogy a Népszövetség jelenlegi ülésszakára Schuschnigg kancellár utazzék Genfbe. Jól értesült bécsi körökben mégis úgy tudják, hogy Schuschnigg kancellár a Népszövetség jelenlegi ülésszakára nem utazik Genfbe. Az említett körök hangsúlyozzák, hogy a kancellárhoz tulajdonképpen határozott meghívás nem is érkezett, a francia részről kiindult kezdeményezés inkább csak tapogatódzás volt abban az irányban, hogy tudna-e Schuschnigg kancellár alkalmat találni arra, hogy a közeli napokban személyesen megjelenjék Genfben. A kancellár azonban ezidőszerint oly nagy mértékben el van foglalva államügyekkel, különösen a már összehívott Bundestag ülése annyira leköti idejét, hogy egyelőre nem hagyhatja el Ausztriát. Angol javaslat az angol-francia-német együttműködésről LONDON, jún. 30. Tizenkét konzervatív képviselő a következő határozati javaslatot jegyezte be az alsóház naplójába: „A Ház bizalommal elvárja, hogy a kormány kerül minden katonai, vagy egyéb kötelezettségvállalást, amely angol-franciaszovjet szövetség látszatát kelthetné és őszintén kívánja a legszorosabb viszonyt Anglia, Franciaország és Németország között a miniszterelnök június 23-i beszéde értelmében”. A határozati javaslatot többek között aláírták J. J. Stourton, Sir F. Fremantle, Sir F. Sanderson, S. C. Taylor képviselők és mások. Ciano gróf és a római lettgyel követ tárgyalása RÓMA, jún. 30. Ciano gróf külügyminiszter fogadta a római lengyel nagykövetet, aki közölte vele, hogy a lengyel minisztertanács elhatározta a megtorló rendszabályok eltörlését és megfelelő intézkedéseket tett Lengyelország és Olaszország kereskedelmi forgalmának mielőbbi megindítása céljából. A külügyminiszter köszönetet mondott a lengyel nagykövetnek a közlésért és megelégedéssé vett tudomást Lengyelország elhatározásáról. Serédi hercegprímás oxfordi nagy beszéde az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről Az elmúlt hét szerdáján avatta az oxfordi egyetem Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímást a jogtudományok díszdoktorává, amiről nemcsak a magyar sajtó, de az egész világ sajtója beszámolt már. Az avatás napának estéjén az egyetem hivatalos díszebédjén a Christ Church College halljában Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás az újonnan felavatott díszdoktorok nevében nagyhatású beszédet mondott. Ennek a beszédnek a szövege repülőpostán érkezett meg az ünnepek alatt. Az újonnan felavatott díszdoktorok nevében a magyar hercegprímás a többi közt a következőket mondotta: — Az érdemeknek igazságos mértékkel a megfelelő jutalmat megadni, — legtöbbször felülmúlja erőinket és igazságérzetünket, mert az emberek rendszerint vagy nem érik el a megfelelő mértékét, vagy pedig meg is tetézik azt, amennyiben az érdemeket a valósággal ellentétesen nagyon leszállítják, a jutalmat pedig a méltányosságon túl is kiterjesztik. Megvallom, hogy ez az utóbbi eset történt meg most velem is, mikor a világhírű oxfordi egyetem engem olyan megtiszteltetésben részesített, amely a jogtudományok művelése körül szerzett némi érdemeimet nagyon felülmúlja és meghaladja, hacsak záloga nem akar lenni annak a jövendő munkásságomnak, amelyet viszonzásképpen a római, főképpen pedig a kánonjog és ezeken keresztül mintegy közvetve a modern jogtudomány előmozdítása körül ki fogok fejteni. Az én munkásságom leginkább arra fog irányulni, hogy — ahol tehetem — iparkodom az igazságot és a valódi igazságosságot terjeszteni, a jogtudományok különböző fajtáinak művelését pedig előmozdítani. Amint ugyanis az igazság minden nemzet, minden idő, sőt az örökkévalóság felett áll, mert változatlan, éppen úgy az igazságosság és a jogtudomány is, minthogy bizonyos értelemben szintén transcendentális, minden nemzeteket szerencsésen összekapcsol egymással. — Mikor pedig az igazságosságról és a jogtudományok műveléséről beszélek, egyetemünkön kívül a brit nemzetet is ünnepelem, mert e nemzet valóban nagynak bizonyul, mikor a közjó céljából nemcsak polgárait, hanem a gyarmatok lakóit is a római méltányossággal kormányozza és mikor Európa kis nemzeteit és ezeknek fiait is megbecsüli, sőt a kicsiny és megalázott magyar nemzetnek és az én csekély személyemben önmagával és saját fiaival egyenlőkké teszi. — Mint legújabb magyar doktora az oxfordi egyetemnek, amelynek Miklós nevű első hallgatója is, akit a történetírók ismernek, magyar ember volt, azt kívánom, hogy ez az egyetem mindig éljen, növekedjék és virágozzék! A hercegprímás beszéde a megjelentek körében igen nagy tetszést váltott ki. A hercegprímás után Sir William Fisher admirális, a Földközi-tengeri flottának a közelmúlt napokban visszatért parancsnoka a volt növendékek, Sir Maurice Gwyer, hírneves jogász pedig a vendégek nevében mondott beszédet. A hercegprímás hazaérkezett Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás Angliából ma éjjel visszaérkezett. A hercegprímás vonata félórás késéssel érkezett a keleti pályaudvarra, ahol Bogyós Ottó MÁV üzletigazgató és Homonnay Dezső állomásfőnök, az Actio Catholica részéről , Gévay-Wolff Nándor ny. államtitkár és sokan mások fogadták.