Budapesti Hírlap, 1936. október(56. évfolyam, 224-250. szám)

1936-10-03 / 226. szám

6 A szibériai fogolytábor rémségei a bíróság előtt Kiss Béla negyvenegy éves villamossági feszerelő gyilkossággal és hűtlenség bűntettével vádolva állt pénteken a büntetőtörvényszék Kovács-tanácsa előtt. A tárgyaláson egy szibériai fogolytábor rémségei elevenedtek meg. A vád szerint Kiss Béla mint géppuskás őrmester orosz fogságba került, mikor a kommunizmust kikiáltották, a vörösökhöz csatlakozott, beállt a vörös hadseregbe, túszként tartott vissza tiszteket, a novonikolajevszki fogolytábor parancsnoka lett, propaganda beszédeket tartott és utasította az őröket, hogy ha az egyik fogoly, Erdődi György hadnagy szökni akar, lőjjék le és parancsa alapján az őrök valóban agyonlőtték Erdődit. Kiss Béla később a fogságból hazajött, elhelyezkedett, jó állást kapott egy vállalatnál, de Szibériában viselt dolgai kitudódtak, letartóztatták és fogházőt kísérte a tárgyalásra. “■ A vádlott az elnök kérdésére kijelentette, nem érzi magát bűnösnek. Orosz fogságba került, a forradalom idején kényszermunkára osztották be, kellemetlenségei voltak, mert nem hódolt be a vörösöknek. A novonikolajevszki táborban erdőirtási munkálatokra vezényelték. Vöröskatona-ruhában járt, mert a régi ruhája már lerongyolódott. A foglyokkal nem is érintkezhetett. Szolgálatvezető-félének tették meg és mivel oroszul és tatárul jól beszélt, vele tolmácsoltatták a propagandabeszédeket.Nem volt vörösérzelmű, a svéd misszió révén került haza és igazolványt kapott, hogy nincs ellene bűnvádi eljárás. Erdődi György lelövetéséről nem tud. Nem lépett be a vörös hadseregbe, kényszermunkás volt, mint a többiek. Ezután sorra a bíróság elé állottak a tanúk, valamennyien volt tisztek, akiket annak idején a novonikolajevszki gyűjtőtáborban sanyargattak. Faragó József diósgyőri tisztviselő előadta, hogy Kiss Béla volt a tábor parancsnoka. Durván bánt velük, tegezte a tiszteket, a legnehezebb munkára osztotta be őket. Erdődi György elméje elborult a fogságban és megtagadta a munkát. Kiss Béla erre bezáratta, megverte és megkötözte. Később, mikor Erdődi engedély nélkül a kapu felé indult, Kiss Béla utasítására agyonlőtték. Gyulay Zoltán dr. debreceni egyetemi tanár úgy vallott, Kiss Béla volt a táborparancsnok, ő intézkedett, parancsolgatott a vöröskatonáknak, kommunista típusú ruhában, revolverrel járt. Hallomásból tud Erdődi tragédiájáról. Úgy hallotta, hogy Erdődit Kiss Béla utasítására az őr hátulról lőtte le. A vádlott propagandabeszédeket tartott orosz nyelven. Szabó Ernő sukorói községi jegyző hallott arról, hogy Kiss Béla megjutalmazásra ajánlotta azt az őrt, aki Erdődit agyonlőtte. Gráf Emil mezőtúri kereskedő azt vallotta, mikor a magyar tisztek egy csoportját Irkuckból szabadon engedték és vonattal indultak hazafelé, Novonikolajevszk állomáson fegyveres őrök körülfogták a vonatot, Kiss Béla egy listáról az ő nevét kiáltotta, az őrök erre leszedték és a kényszermunkatáborba vitték. Arról is tud, hogy Kiss a saját felelősségére lefogatott olyanokat, akiket a cseka szabadon engedett. A következő tanú, Hiszler József elemi iskolai igazgató vallomása szerint a vádlott táborparancsnok volt. A tanú Erdődi lelöp Vetéséről csak hallomásból tud. Kövesdy A Magyar-Hollandi Biztosító R. T. ■Kg és a Magyar-Hollandi Bank R. T. igaz illgatósága, felügyelőbizottsága és tiszt- jogi viselői kara mélységes fájdalommal jós jelentik, hogy intézeteik vezérigazgaójója, I Halász Miklós úr 1936 szeptember 30-án, végtelen tűre- ! LElemmel viselt hosszú szenvedés után ] Jfj elhunyt.[ A megboldogult 24 esztendőn át legjs jobb tehetségét és kiváló tudását ön is feláldozóan szentelte intézeteinknek, J Jff mintaképe volt a kötelességteljesités- nek és a munka odaadó szeretetét saját IJS példájával oltotta be munkatársaiba. Ifi Intézeteink végtelenül fájdalmas vesz- I Ri teséget szenvedtek elköltözésével. Tisztig viselői és összes munkatársai megértő G9 barátjukat veszítették el benne, aki I Ifi mindenkor meleg szeretettel karolta fel jó érdekeiket. fa Emlékét hűséges kegyelettel fogják írt megőrizni! SS Felejthetetlen Vezérigazgatónkat októtóber hó 4-én, vasárnap déli fél 1 óra- igkor kísérjük utolsó útjára a rákosképp reszturi szr. temetőben, Budapest, 1936 szeptember 30. B.H. 1936 OKTÓBER 3. SZOMBAT Imre dr. postaigazgató szerint Kiss propaganda-előadásokat tartott és táborparancsnok volt. Erdődi lelövetéséről közvetlenül semmit sem tud. Andrási István könyvszakértő tanúvallomásában előadta, hogy a vádlott a legalantasabb munkák elvégzésére hajtotta ki a hadifogoly tiszteket, állandóan korbáccsal és revolverrel járt. Mikor Erdődit lelőtték, a vádlott azt mondta: „úgy kell neki”. A tárgyalást november 23-án folytatják. A vádlott addig fogva marad. Eltemették Ilosvay Lajost A kormány nevében Tasnádi Nagy András államtitkár mondott gyászbeszédet a magyar tudományos élet nagy halottjának ravatalánál A magyar tudományos élet nagy halottját, Ilosvay Lajos dr. műegyetemi ny. r. tanárt, nyug. vallás- és közoktatásügyi államtitkárt, a kiváló tudóst pénteken délután 3 órakor temették el nagy részvét, mellett a Műegyetem központi épületének főcsarnokából. A gyász komor színeivel feldíszített csarnok mélyén gyertyák és kandeláberek fénye között volt elhelyezve a ravatal, amelyet a virágok és koszorúk tömege borított. A temetésen megjelent Tasnádi Nagy András államtitkár, a kormány képviseletében, Szily Kálmán kultusziminisztériumii államtitkár, Jalsoviczky Károly miniszteri osztályfőnök, Fenley- Szántó Endre miniszteri tanácsos, Vojtrotich Géza, a magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Műegyetem tanári kara s a közélet és a tudományos világ számos kiválósága. A temetési szertartást Ravasz László dr. református püspök végezte, aki magas szárnyalású imát mondott, majd megáldotta a nagy halott földi maradványait. A gyászszertartás után a Műegyetem részéről Szabó Gusztáv rektor búcsúztatta Ilosvay Lajost. Búcsúbeszédében ismertette az elhúnyt tudós félszázados tanári működését, nagy érdemeit s rámutatott arra a nagy veszteségre, amely Ilosvay Lajos halálával nemcsak a Műegyetemet, hanem az egész magyar tudományos életet érte. A magyar tudomány nevébenTasnádi Nagy András államtitkár mondott búcsúbeszédet. — A ravatalra, — úgymond — melyein Ilosvay Lajos holtteste pihen, a magyar királyi kormány is megilletődéssel tekint, hiszen férfikora delén, a világháború nehéz éveiben — mint vallás- és közoktatásügyi államtitkár — Ilosvay Lajos is tagja volt az akkor még integer Magyarország kormányának. S én, mint a kormány megbízottja, azért jöttem, hogy itt a koporsó mellett tolmácsoljam az ő elhunyta feletti gyászt s az emléke iránti hála és tisztelet érzéseit. T Ilosvay Lajos az államtitkári székben is természettudós maradt, aki csak tárgyilagos igazságot ismer, akit sem szubjektív, sem hatalmi vonatkozások meg nem tévesztenek. Mint államtitkár is professzor maradt kicsinyes hiúság nélkül. Fanatikusa volt a munkának, példája a lelkiismeretes kötelességteljesítésnek és fáradhatatlan szolgálatnak. — Egyenes volt, mint maga az igazság, szilárd, mint az igaz meggyőződés, erkölcsében tömör, mint a színarany, szíve mélyéig, jóságos. — Bár sokat és eredményesen dolgozott, munkája sikereivel nem hivalkodott, dicsőségszomj nem emésztette. A világ változásai őt meg nem változtatták, maradt mindvégig ugyanaz, a reábízottak becsületes sáfára, a kapott feladatok buzgó munkása. Holtig igaz és hit, kit élete, munkássága, tanítványainak, pályatársainak, barátainak, a magyar tudományos világnak és a nemzeti közéletnek megbecsülése és szeretete kísérnek át a halál révén az Örökkévalóságba. Ezután Mauritz Béla egyetemi tanár lépett a ravatal elé és a Magyar Tudományos Akadémia nevében intézett búcsúszavakat Ilosvay Lajoshoz. Zemplén Géza professzor a Műegyetem vegyészmérnöki osztályának és Ilosvvay Lajos volt növendékeinek nevében, Zimmemann Ágoston professzor, a Természettudományi Társulat és a Széchenyi Tudományos Társaság részéről, Schilling Zoltán a Budapesti Mérnöki Kamara, a Mérnöki Tanács és a Mérnökegylet részéről, végül Keleti Kornél a Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete nevében mondott búcsúbeszédet. A beszédek után a koporsót feltették a gyászhintóra, azután megindult a menet a Kerepesi úti temetőbe. A temetőben a főváros által adományozott díszsírhelynél Szabó Imre refomátus esperes mondott imát, majd a Természettudományi Társulat tisztviselői nevében Gombocz Endre, míg a Hungária Magyar Technikusok Egyesületében tömörült műegyetemi ifjúság részéről Berencsy Béla tartottak búcsúbeszédet. Ezután elhantolták a koporsót. * A Természettudományi Társulat elnöksége rendkívüli választmányi ülést tartott, amelyen a társulat legöregebb elnökségi tagja, Mágocsy-Dietz Sándor professzor mélyen megrendült szavakkal emlékezett meg a társulat elnökének, Ilosvay Lajosnak elhunytáról. Az emlékbeszédet a társulat tagjai mély megilletődéssel, állva hallgatták végig. A Társulat október 2-ára hirdetett szakosztályi ülését Ilosvay Lajos temetése miatt október 9-én délután 6 órakor tartja meg. Startengedély nélkül utazott el a válogatott csapat Bukarestbe Az OTT letiltotta a mérkőzést és az MLSz-re hárítja a felelősséget, ha mégis lejátsszák a meccset, amelyre már 50.000 jegyet adtak el a románok Kellemetlen előzmények után kerül sor vasárnap az első magyar—román válogatott mérkőzésre és beláthatatlan következményeket vonhat maga után a bukaresti találkozó. Annyi bizonyosra vehető, hogy a meccset mindenképpen megtarják, mert hiszen egész Románia és egész Erdély példátlanul nagy érdeklődéssel várja a mérkőzést, amelyre péntekig 50.000 belépőjegyet adtak el. Különvonatok ontják Bukarestbe vasárnap a nézők ezreit, s most már úgyszólván lehetetlen visszalépni, pedig az Országos Testnevelési Tanács ma délután letiltotta a mérkőzést. Két tűz közé került tehát a magyar válogatott csapat, illetően az MLSz. Ha lejátsszák a meccset, itthon gyűlik meg a baja az OTT-vel, ha pedig lemond a játékról, Bukarestben tör ki a botrány és esetleg hosszú időre megszakad ismét a magyar—román sportérintkezés. Hogy melyik oldalról történt a mulasztás, ebben a pillanatban mindegy, akik azonban felelősek a csapat startengedélye körüli mulasztásért, kell, hogy viseljék a következményeket. Mint derült égből a villám, úgy érte ma délben az MLSz vezetőit a hír, hogy az Országos Testnevelési Tanács nem adta meg a szokásos utazási kedvezményre jogosító utalványt a válogatott csapatnak azzal a megokolással, hogy a csapatnak nincs startengedélye a bukaresti mérkőzésre és így az utazási kedvezményre sincs jogosultsága. A startengedélyt pedig azért nem kapta meg az MLSz, mert a román sporthatóságtól, az OETR-től nem érkezett meg a mérkőzést jóváhagyó engedély. Az OTT értesítése után nyomban megindultak a tárgyalások a románokkal az ügy tisztázására. Az OTT és az MLSz is felhívta telefonon Bukarestet, de az engedély kérdését nem sikerült elintézni és a magyar válogatott csapat ma délután startengedély nélkül elutazott Bukarestbe és az OTT letiltása ellenére is lejátssza a mérkőzést. A kellemetlen ügyben az Országos Testnevelési Tanács a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: A magyar—román sportérintkezés éveken át szünetelt, míg az idén májusban az OTT elnöke a román sportfőhatóság (OETR) hivatalos kiküldötteivel egyezményben szabályozta a két nemzet sportérintkezését. Az egyezmény alapfeltétele volt, hogy Romániában magyar sportolók (akár személyek, akár csapatok) csak akkor versenyezhetnek, ha előzetesen megszerzik a román sportfőhatóság engedélyét. Viszont az OTT csak akkor adhat ki startengedélyt, ha a román sportfőhatóság engedélyét a startengedély kérésekor bemutatják. Ez a megállapodás kivétel nélkül minden sportmérkőzésre vonatkozott és semmiféle verseny, tehát a válogatott lab Székrekedésnél és emésztési zavaroknál reggel éhgyomorra 1 pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a vérkeringést megélénkíti s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet teremt. darúgómérkőzés sem kivétel. A Magyar Labdarúgó Szövetség a román sportfőhatóság engedélyét ma délig nem nyújtotta be és ennek következtében az OTT a startengedélyt ki nem adhatta. Az MLSz mulasztását az OTT pótolni akarván, távbeszélőn felhívta ma Bukarestet. Az engedély kiadása iránt az OETR-hez fordult, de azt a választ kapta, hogy az elnök és helyettese távol van Bukaresttől. Az MLSz-nek a román labdarúgó szövetség útján idejében kellett volna jóváhagyásért az OETR-hez fordulni, ez azonban nem történt meg. Az MLSz-t még május folyamán tájékoztatta az OTT a román—magyar sportérintkezésben követendő eljárásról, így közölte az MLSz-szel, hogy a startengedély iránti kérelmek a román engedélyezés egyidejű csatolásával nyújtandók be és az MLSz eddig ehhez az eljáráshoz tartotta is magát. A helyzet tehát az, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség startengedélyt nem kapott, a magyar válogatott csapatnak tehát Bukarestben nem szabad kiállania. Éppen az MLSz romániai magatartása miatt szünetelt esztendőkön keresztül a magyar—román sportérintkezés, amíg az OTT a román sportfőhatósággal hosszú tárgyalások után megkötött egyezménnyel rendezte az ügyet. Ha a Magyar Labdarúgó Szövetség magatartásával az egyezményt megszegve a békés sportérintkezést ismét fel akarja borítani, ezért a felelősség azokat terheli, akik az egyezménnyel és a fennálló szabályokkal szembehelyezkedtek. A románok szerint válogatott mérkőzésre nem kell külön engedély A csapat elutazása után, az esti órákban beszéltünk Kenyeres Árpáddal, az MLSz főtitkárával, aki elmondotta, hogy Fodor Henrik dr., a válogatott csapat kísérője ma délben ismét felhívta a román szövetséget az OETR engedélye ügyében. A románok azonban azt a felvilágosítást adták, hogy a beutazási engedélyt idejében elküldték és ez elegendő bizonyítéka a meccs engedélyezésének. Az OETR külön engedélyére nincs semmi szükség a románok szerint, mert a magyar—román sportérintkezésre vonatkozó megállapodás csak klubmérkőzésekre vonatkozik. Válogatott mérkőzés rendezésére külön engedély nem szükséges. A románok álláspontja tehát merőben ellentétes az OTT felfogásával. A magyar csapat egyébként szombaton délelőtt fél 10 órakor érkezik Bukarestbe és remélhető, hogy a csapat vezetője, Usetty Béla dr., az MLSz elnöke nyomban érintkezést keres a legfőbb román sporthatóság vezetőivel. Valószínű ugyanis, hogy ha az OETB szombaton pótolja a mulasztást és táviratban közli az OTT-vel a mérkőzés engedélyezését, az OTT is visszavonja a letiltó rendelkezést és hozzájárul a startengedély kiadásához. Régi budai cégérek és utcanevek A budai Halászváros adta a Halász-utca nevét és a Hattyú vendégfogadó a Hattyúutcáét. A Vitéz-utca neve a Vitézhez címzett vendégfogadó cégéréből lett és a régi híres vendégfogadó, az Arany Kacsa, a hajdani „gyorsparasztok” beszálló helye, adta a Kacsa-utca nevét. Messzelátszó hívogató jelek voltak a régi cégérek, a régi analfabetizmus idején a betűt pótolták. Arany Kacsa: erről mindenki tudta, hogy az vendégfogadót jelentett, főképp, ha a régi felmérőjogot jelképező Kék Golyó is lógott azon. Ha pedig gyakiforgácsot is himbált rajta az őszi szél, akkor mindenki tudta, hogy ott már mérik az Őszi sört. így van ez ma is a Kacsa utcában lévő Arany Kacsa vendégfogadóban, mely most új termekkel, ámbitussal, söntéssel, új címeres ablaküvegekkel bővül, szépül. Az őszi szélben ott lengedezik a gyaluforgács, a világhírű őszi ser hírverő kelletője. Bár a jó sernek nem kell cégér, de a sernyitás jelzéséhez mégis kell, mert ebből kiki megtudja, hogy most van az ideje ennek. Nosza fel tehát a vén Budára, el a Vízivárosba. Gyönyörködjünk az Arany Kacsa hangulatos, artisztikus, ódon szépségeiben, üdvözöljük a színes üvegablakok bájos címereit, az Öt Pacsirtát és a Három Nyulat, a Seresbakot és az Arany Kacsát. Georges Rodenbach, Dickens és Anatole Francé, Jókai, Mikszáth, Krúdy Gyula és Lövik Károly sétáinak hangulata ébred itt a kitűnő Haggenmacher őszi sör korsói mellett, az Arany Kacsa cégére alatt.