Budapesti Hírlap, 1937. augusztus (57. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
2 B. H M37 AUGUSZTUS I, VASÁRNAP 36.- mis tropicál-öltöny .60 cm ballsmaglán.. 2.-tisztaselyem £1 férfiing nB tennisznadrág. 41.“ Bocskai fiúruha 7 évesnek kérje részletes vásári árjegyzékünket és tekintse meg kirakatainkat. Csütörtökön újra összeül a be nemavatkozási bizottság Az angol terv megvalósítása kétségessé vált . A német és olasz sajtó a szovjetre hárítja a felelősséget Chamberlain angol minisszierelnöU levele Mussolinihesz ! A spanyol be nem avatkozási kérdés megoldására készített angol tervet a megkérdezett huszonhét állam közül huszonhat rokonszenvvel fogadta s annak lényegét Jhagáévá téve, lehetővé tette volna a kibontakozást. Egy ország éspedig Szovjetoroszország azonban visszautasította a terv egyik legfontosabb részét és ezzel meghiúsult a megegyezés. Angol és francia részről kísérletet tettek ugyan, hogy megaz angol terv felett allásfoglalás ellenére is,g magatartása arra tet és olasz kiküldöttet, hogy e Kiseneget elhárítsák, így a bizottság elnapolta ülését anélkül, hogy a legközelebbi tanácskozás időpontját megállapította volna. A dolgoknak ezt a sajnálatos alakulását a világsajtó különféleképpen mérlegeli. Az angol lapok teljes tartózkodást tanúsítanak s csak annyit állapítanak meg, hogy a tárgyalásokban újabb szünet állottbe. A Daily Telegrasph azt is írja, hogy Oroszország a be nem avatkozási egyezményt a teljes összeomlás felé sodorta. A Daily Herald, megy legmesszebb megállapításában annak a vélekedésének adva kifejezést, hogy az angol terv a történtek után valójában már kimúlt. Francia részről is bizonyos nyugtalansággal nézik az orosz magatartást, attól tartva, hogy az lehetővé teszi az angol terv kudarcáért Szovjetoroszország felelősségégének megállapítását. Az Oeuvre szerint Franconak nem lehet megadni a hadviselői jogot, ha az eddigi feltételek mellett folytatja a háborút. Ezzel szemben az Excelsior annak a reményének ad kifejezést, hogy csütörtökön újra összeül a londoni bizottság s akkorra remény van az ellentétek kiegyenlítésére. A német lapok szerint az orosz válasz egészen új helyzetet teremtett. A lapok ismertetik Ribbentrop beszédét, mely kimutatja a szovjet rejtett céljait, azt nevezetesen, hogy a be nem avatkozási politikátcsődbe akarja vinni. Kiemelik a bizottság titkárságának azt a bejelentését, amely szerint a szovjet hajóra még nem engedtek semleges megfigyelőt, vagyis itt nagyarányú fegyvercsempészés folyik a köztársasági kormány javára. Általában a német sajtó, amikor kiemeli Németország készségét a spanyol kérdésnek megoldása körül rámutat arra is, hogy a be nem avatkozási bizottság aligha tudja túlélni az újabb orosz tőrdöfést. És mi lesz most ? kérdi az olasz sajtó, mely elsősorban Szovjetoroszországot teszi felelőssé a pénteken történtekért, de nem mulasztja el, hogy rámutasson a különös francia magatartásra is. A Messagero azt hiszi, hogy jövő csütörtökön ünnepélyes keretek között végleg eltemetik az angol tervet. A be nem avatkozási bizottság pénteki ülésének eredménytelenségével szemben. — Olyasformát, hogy a Mariecco-ecce eltér az igazságtólOszt én éppenséggel csak arról akartam megbizonyosodni! Ez a valóság! — így hát becsmered, hogy átugrottál a kerítésen?... . Miskának kiegyenesedett a derekat — Nem tagadtam én azt, uram, soha! Most a bíró még jobban Miskának szegezte a szót: — Hát az ablakdeszkát ki fúrta ki? — Én. — Hogy történt? Miska nyelt egy kesernyését s aztán azt is kirakta: — Azt mondta a Cibak Jancsi... essen bele ... hogy Mari a kiskonyhába fogadja esténkint a legényeket... Hát ez az!... Én aztán gondoltam, hogy szépszerivel kitapasztalom, melyik az a híres ?! ... — Mivel fúrtad ki az ablakfát? — Deróttal. — S azon a kis lyukon leskelődtél? — Tagadom! Azt nem tettem! Én csak a derótot dugtam be s azzal egy szikrányit félrehúztam a függönyt... — S mit láttál? Miskának lekókadt a feje. Ej, ez a bíró, hogy még mi mindenre nem volna kíváncsi ? ... Méghogy mit látott? ... — Semmit! — lökte oda. — Nem volt ott senki? — Volt. — Ki? — A Mari.. — Hát még? ... —Még a ... farmesgyés szomszédék Andrisa... Legyintett egyet a keze fejével: — De a még csak gyerek. Tizenkétesztendős... Nem számos! — Hát a gazdasszony hol volt” .— Az uram, csak kiröppent a szobából, oszt úgy suhékolt, hogy talán tán még a temetőben is megmozdultak a halottak! — Na most már — mondta csendesebben a bíró —, mit tudsz fölhozni a mentségedre? Miska fölnézett a cirádás mennyezetre. Végigszalajtotta szemeit a sok cifraságon, aztán egy nehéz sóhajt eresztve, szóba öntötte a színigazat: — Hát... azt a gyötrelmet hozom föl, ami még az ádámcsutkámra is görcsöt kötött arra a gondolatra, hogy a Mari elibém plántálhat valakit! — De nem plántált, úgy-e, senkit? Miska, mintha pecsétet ütött volna a bíró szavára, úgy megnyomta a szót: — Nem... Erről megbizonyosodtam! — Hát akkor — mondta a bíró —, mindössze két napot kapsz... magánlaksértésért... A bíróság tekintetbe veszi az őszinte beismerést, meg a torkodra szoruló gyötrelmet... Amikor Miskát ott nyomban lefelé kísérte a zsinóros ujjasú ember, odaszólt a lánynak: — Mari!... Kitartassz mellettem két napig? — Mari!!... Kitartasz mellettem két bólintott. Azzal magyarázta, hogy kitart... Mire a Miska továbbat nem pocsékolta a drága időt, hanem könnyedén hátat fordítva ellépkedett a tömlöc felé... mint kedvező eseményt lehet elkönyvelni az angol-olasz viszony állandó javulását jelző híreket. Ezek közül a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot az a hír, amely Chamberlain miniszterelnöknek Mussolinihoz intézett leveléről szól. Az angololasz helyzet javulását mutatja a római Marc Aurelio vicclapnak elkobzása, amely gúnyos verset közölt Edenről. Chamberlain levele Mussolinihez LONDON, júl. 31. Londoni jelentés szerint az angol külügyi hivatalhoz közelálló körökben megerősítették azt a hírt, hogy Chamberlain miniszterelnök Grandi olasz nagykövettel folytatott megbeszélése végeztével sajátkezűleg írt levelet intézett Mussolinihoz. Illetékes helyen sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták azokat a Rómából eredő értesüléseket, hogy Grandi gróf londoni olasz nagykövet a közeljövőben Londonból Chamberlain miniszterelnök személyes üzenetét viszi Rómába Mussolini miniszterelnöknek. Hivatalos körökben kijelentették, azért nem áll módjukban megerősíteni vagy megcáfolni a hírt, mert az érdekeltek a legteljesebb tartózkodást tanúsítják múltkori megbeszélésük ügyében. Rejtvény-pályázati szelvény (Megfejtés csak e szelvénnyel érvényes) Foglalkozás:__8. orduló Római jelentés szerint a levél már a Duce kezében van RÓMA, júl. 31. Londonból érkező jelentések minden kétséget kizáróan megerősítik azt a hírt, hogy Chamberlain angol miniszterelnök Grandi gróf londoni olasz nagykövettel folytatott leguóbbi megbeszélése végén levelet nyújtott át a nagykövetnek Mussolini miniszterelnök számára. Az olasz fővárosban úgy tudják, hogy a levelet a Duce már kézhez is kapta. Az angol miniszterelnök nagyfontosságúnak látszó levele minden bizonnyal az angol-olasz viszony tisztázásával foglalkozik. A nemzeti csapatok minden szakaszon előnyomulnak A köztársaságiak hivatalos jelentése beismeri a vereséget és visszavonulást SANTANDER, júl. 31. A Havas Iroda tudósítójának jelentése szerint pénteken a santanden szakaszom és Castroalen környékén heves tüzérségi csaták folytak. A reggeli órákban, a nemzeti csapatok repülőgépei bombázták az ellenséges állásokat. Az ötödik nemzeti hadtest csapatai pénteken délelőtt bevonultak Torrientébe, amely a Roguleából Canigrasba vezető út mentén fekszik. A nemzeti csapatok már szerdám este megérkeztek a város elé, de csak kétnapi ostrom után tudták elfoglalni, mert a köztársasági hadak szívósan védekeztek. A nemzetiek előbb elfoglaltáka közeli hegyekben fekevő Saldon megerősített községet és csak azután ostromolták Termentét. A várost két oldalról közelítették meg. A gyalogság támadását a tüzérség és a repülőgépeik támogatták. A köztársasági csapatok dél felé visszavonultak, ötven trjilicirta a nemzetiek fogságába esett. Az Albanacintól délre elfoglalt Torriendo helységből szombaton a nemzetiek folytatták előrenyomulásukat és most már a Torrierdotól mintegy nyolc kilométerre fekvő Valdecuenca közelében állanak. Az Albarracintól mintegy 28 kilométernyire lévő guadalaviari szakaszon a nemzetiek átlépték Cuenca tartomány határát és fontos állásokat szálltak meg. A terueli szakasz déli részén a legutóbbi tizennégy nap alatt a nemzetiek mintegy 28 kilométert haladtak előre. Az ellentámadás megindítása óta a nemzetiek mintegy ezer négyzetkilométernyi terepet nyertek ezen a hadszíntéren s ezáltal Teruel városa, amelyet a köztársasági csapatok három oldalról már bekerítettek, lényegesen jobb helyzetibe került. A köztársasági csapatok visszavonulnak ST. JEAN-DE-LUZ, júl. 31. A köztársasági csapatok parancsnokságának hivatalos hadijelentése szerint a terueli harctéren a köztársasági csapatok az ellenség erős nyomásának engedve, kénytelenek voltak visszavonulni. Az ellenség Sante Quiteriánál, a saragozai harctéren ugyancsak erős nyomást gyakorolt a köztársasági csapatokra. Az asturiai harctéren a nemzeti tüzérség hevesen bombázta a köztársasági csapatok vonalait. Hír szerint a valenciai kormány három nap óta megszakítás nélkül ülésezik és elsősorban a brunetei csata után előállott katonai helyzettel foglalkozik, amely pillanatról, pillanatra súlyosabb lesz. A brunetei kudarcért a felelősséget a kormány kebelében a miniszterek egymásra akarják hárítani és ezért meglehetősen kiszélesedett a szakadék a kormány egyes tagjainak felfogása között. A hadsereg képviselői, akiket szintén meghívtak a tanácskozásokra, meglehetősen élesen bírálják a kormány politikáját, amely túlságosan be akar avatkozni a katonai ügyekbe. Kétszáz mexikói katonai növendék Spanyolországba kart szökni MEXIKÓ, júl. 31. A mexikói katonai hatóságok letartóztattak kétszáz katonai akadémiai növendéket, aki Spanyolországba akart szökni, hogy a köztársasági kormány oldalán harcoljon Francoék ellen. A katonai akadémikusokat a spanyol nagykövetség hamis útlevelekkel, hajójeggyel és fejenként ötszáz mexikói dollárral látta el. Valamenynyiüknek tiszti rangot ígértek. M. N. B. 611. sz. e. a. Gyönyörű társasutazások a Dunán az Erzsébet királyné luxushajón I. FELSŐ DUNÁN PALAUIGARD AUGUSZTUS 12—19 ■ BT SZEPTEMBER 6—13 HWlm ■ II. ALDUNÁRA RUSSÉIGAAD AUGUSZTUS 22—SZEPTEMBER 2 Bt °| SZEPTEMBER 15—26 |- 49 ■ ■ KÜLÖN KIRÁNDULÁSI LEHETŐSÉGEK: 1. Wien autókörséta: 8.— P. 2. Unz—Badhall: 10.— P. 3. Salzburg—Salzkammergut: 22.— P. 4. Belgrád: 8.— P. 5. öt nap Várnán: 80.— P. 6. öt nap Konstantinápoly: 115.— P. FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS: Budapesti Hírlap Utazási irodája: József körút 5. T. 14-44-00