Budapesti Hírlap, 1937. szeptember (57. évfolyam, 198-222. szám)
1937-09-01 / 198. szám
9337. ARM 10 FILLÉR Budapesti Hírlap LVIl. évfolyam, 198. szám 1937. Szerda, szeptember 1. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VIll. KER., JÓZSEF KÖRÚT I. SZÁM, TELEFONSZÁMI 1—444—C0M Fiszelni jószlet Jó hírnek mondja Roosevelt a magyar kormánynak azt a bejelentését, hogy fennálló adósságára részleges fizetéseket fog teljesíteni. Bizonyára nem azért, mintha az adósságfizetésnek ez a megkezdése a hatalmas északamerikai Unió óriási méretű pénzügyei mellett egyáltalán számbajöhetne, sem pedig azért, mert az amerikai tőkések bevételeiben a csekély magyar kamatfizetés érezhető gyarapodást jelentene. Hanem bizonyára azért minősíti jó hírnek, mert — amint ő mondja, — „egy nem gazdag ország” részéről jelentkezik a kötelességek teljesítésének szándéka olyan időben, amikor gazdag nagy államok túlteszik magukat az „adós fizess!’ közkeletű szabályán. Az amerikai sajtó is nagy dicsérettel emlékezik meg kormányunk bejelentéséről és különösen annak tulajdonít igen nagy jelentőséget, hogy Finnországon kívül Magyarország az egyetlen állam, amely adósságai után Amerikának fizetést teljesít. Erre az elismerésre és dicséretre nem utolsó sorban azzal szolgált rá Magyarország, hogy most a fizetéseket olyan tartozása után kezdi teljesíteni a transzfermoratórium ellenére, amelyet a háborús összeomlás után Amerika jóvoltából, valóságos segélykölcsön gyanánt kaptunk az akkoriban országunkat fenyegető élelmiszerhiány elhárítására. Tehát nem nyerészkedő szándékból, hanem az emberiesség szavára hallgatva, a segítés szándékával bocsátotta rendelkezésünkre Amerika, szorult helyzetünkben, kölcsönképpen ezeket az összegeket. S amikor az amerikai hitelezők esztendők sora óta azt látják, hogy az adós országok következetesen elzárkóznak adósságaik fizetése elől, de a megcsonkított, a gazdasági válságtól sújtott kis Magyarország a lehetőséghez képest siet adósságát törleszteni, ez természetszerűen elismerést vált ki és rokonérzést kelt a becsületes, kötelességtudó nemzet iránt. A pénzügyi jelentőségen túl ez a rokonérzés és megbecsülés az, ami országunknak javára válik és nemzetközi jó hírünket és becsületünket gyarapítja. A hitelező szemében fizetőkészségünk és kötelességtudásunk kétségtelenül hozzájárul jövőbeli hitelképességünk helyreállításához, eltekintve attól, hogy ezt a tényt a külföld annak bizonyságául tekinti, hogy országunk politikai és gazdasági talpraállása megindult, amint hogy a legtöbb amerikai sajtókommentár a magyar kormány javaslatát az ország fizetőképessége kétségtelen bizonyítékának tekinti. Azt is dicsérőleg említik, hogy Magyarország költségvetésének csak egy tizenketted részét fordítja fegyverkezésre, úgyhogy az erre fordított kiadások alig valamivel haladják meg a kultusztárca költségvetését, amit a mai világban egészen szokatlan jelenségnek minősítenek. Vannak nálunk, akik a külföldi adósságfizetés megkezdését abból a szempontból helytelenítik, hogy sokkal sürgősebb belső szükségleteket kellene előbb kielégíteni, mert abból az országunknak és népünknek nincs haszna, ha külföldi hitelező pénzt kap tőlünk. Ez teljesen téves felfogás. Először is azért, mert ezekkel a fizetésekkel olyan időben indul meg külföldi adósságterhünk rendezése, amikor a jószándékot és fizetési készséget odakünn méltányolják. Ezen felül pedig a nemzetközi pénzpiac alakulása mellett jelentékeny engedményekre is hajlandó a külföldi hitelező. Valamennyi eddigi megállapodásunk lényeges megtakarítást hozott államadóssági szolgálatunkban és valóban célszerű és okos dolog volt azt a kedvező időpontot felhasználni, amelyben a külföldi hitelezők részéről engedékenység jelentkezik. Egész bizonyos, hogy az eredeti hitelfeltételek mellett Magyarország régi adósságterhét viselni képtelen és viszszafizetni hosszú időn át nem tudja. Ha a kormány a világ tőkepiacain beálló óriási pénzbőség által előidézett rendkívül olcsó kamatszínvonalat kihasználja a hitelfeltételek enyhítésére, ezzel pénzügyi jövőnket alapozza meg és adósságterhünket enyhíti. Ez Magyarországnak feltétlenül jó üzletet jelent. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állami adósságszolgálat szükségletének mérséklése közvetve csökkenti az állam költségvetési szükségletét, ami más oldalról lehetővé teszi, hogy az állam adóssági szolgálatánál elért megtakarításokat belső szükségleteire fordíthatja. Nagy tévedés volna tehát az olyan beállítás, mintha szegénységünkben fényűzést jelentene a külföldi adósságok fizetésének megkezdése. Már Bethlen István is utalt a költségvetés bizottsági tárgyalásain arra, hogy elérkezett a külföldi adósságrendezés ideje és intette a kormányt, hogy használja ki a jelenlegi kedvező alkalmat a kínálkozó adósságenyhítés biztosítására. Az ország presztizs-gyarapodása, megbecsülése, jó híre és a külföld rokonérzése az egyik oldalon, az adósságszolgálat szükségletének mérséklése a másik oldalon, egyaránt megokolja, hogy kormányunk a külföldi adósságrendezés megkezdett útján továbbhaladjon s ebben magát semmiféle pártpolitikai kritikától akadályoztatni ne engedje. Hitelképességünk visszaszerzésének ez az egyetlen biztos módja. Magyarország költségvetésének csak egytizenketted részét fordítja fegyverkezésre Újabb amerikai elismerés fizetőkészségünkről NEW YORK, aug. 31. Az amerikai adósság megfizetésére vonatkozó magyar ajánlattal kapcsolatban a „New York Herald Tribüne” újból vezércikket szentel Magyarországnak. A lap kiemeli, hogy az adósságfizetésről szóló magyar ajánlat, beavatott körök szerint, serkentőleg fog hatni Amerika többi adósaira. Magyarország ajánlata bizonyítéka Magyarország politikai és gazdasági talpraállásának. A magyar javaslat, amelyet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után tettek meg, Magyarország fizetőképessége kétségtelen bizonyítékának tekinthető. Különösen kiemeli a lap, hogy Magyarország költségvetésének csak egytizenketted részét fordítja fegyverkezésre. Ez a körülmény igen kedvező hatást gyakorol a gazdasági helyzetre. Magyarországnak a fegyverkezésre fordított kiadásai alig valamivel nagyobbak a kultusztárca költségvetésénél. Ez — írja a lap — egészen szokatlan jelenség a mai világban. Világfegyverkezés Több mint nyolcmillió ember áll fegyverben A Nemzetközi Egyetemi Népszövetségi Föderáció budapesti kongresszusát, amelyen huszonkét állam mintegy száz képviselővel vesz részt, kedden délelőtt nyitották meg a parlament delegációs termében. A megnyitó ülésen megjelent Lázár Andor igazságügyminiszter, Baranyay Zoltán követségi tanácsos, a külügyminisztérium képviseletében, vitéz Nagy Iván miniszteri titkár a kultuszmnisztérium részéről, továbbá ott voltak Hegedűs Lóránt volt miniszter, Zichy Ernő gróf és még számos közéleti előkelőség. A megnyitó ülés Erling Christiansen, a federáció elnöke megnyitó beszédében örömeite adott kifejezést, hogy a federáció a kongresszusok kedvelt városában, 3sdapesten gyűjtheti össze tagjait igen fontos megbeszélésekre. Köszönetet mondott a magyar kormánynak támogatásáért, majd utalt arra, hogy a kongresszus a mai idők legégetőbb kérdéséről, a fegyverkezésről tanácskozásig a különböző államok kiküldöttei ismertetik országaik felfogását és a korgrcsszus közös állásfoglalással igyekszikzolgálni a béke ügyét. A föderációban tömörült fiatalság hisz a Npszövetségben, nem veszti el azt a reményét, hogy a Népszövetség segítségével organizált békét lehet teremteni. Josepih Piát, a Népszövetség kiküldöttje megállapította, hogy a Népszövetség a nemzetközi élet barométere. Ha a Népszövetség nem valósíthatta meg teljesen azokat a feladatokat, amelyeket kitűztek számára, a hiba nem a szervezetben van. A legfontosabb feladat a nemzetközi közvélemény felvilágosítása a bonyolult politikai és gazdasági helyzetről. Ez a kongresszus, amely programjának fő pontjául a fegyverkezés politikai, gazdasági és szociális következményeinek vizsgálatát tűzte ki, kétségtelenül nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi közvélemény felvilágosításához. Lázár Andor bocsátotta fel az első békegalambot Pap Géza ny. államtitkár a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal képviseletében szólalt fel. Hangoztatta, hogy az ifjúságnak hűnek kell maradnia a nemzeközi igazság ideáljához, az ifjúság hite megoldhat sok nehézséget. Vali Ferenc tanár a Magyar I . Külügyi Társaság nevében, Adolf Mädel pedig az egyetemi hallgatók nemzetközi szövetsége képviseletében üdvözölte a kongresszust. Gáli Ernő, a föderáció a magyar főcsoportjának elnöke felszólalása és Erling Christiansen elnök zárószavaival ért véget a megnyitóülés. Az ülés után a megjelentek a parlament erkélyére vonultak, ahol megható ünnepség játszódott le. Száz fehér galambot eresztettek útnak, hogy elvigyék a világ minden tája felé a béke-kívánságot. Az első galambot Lázár Andor igazságügyminiszter eresztette el a levegőbe. Ezután a rendezőbizottság tokaji kóstolója látta vendégül a kon- gresszus részvevőit. ^ S.203.099 ember fegyverben . A kongresszus kedden délután kezdte Krreg érdemleges tanácskozásait a MagyarTudományos Akadémia üléstermében Erling Christiansen elnöklésével. Elsőnek Spühler svájci kiküldött terjesztette elő a föderáció svájci csoportjá-,nak jelentését a fegyverkezés jelenlegi helyzetéről. A népszövetségi évkönyvből vett adatok szerint 1931—32-ben, amikor a leszerelési konferencia megkezdődött, 6.500.000 ember állott fegyverben, 1935—■36. évben pedig 8.200.000 ember. A szárazföldi hadsereg létszáma körülbelül azonos a világháború előtti létszámmal, átenged haderőnél azonban 1.700.000 főnyi emelkedés van. A jelentés ismerteti egyes államok katonai kiadásainak növekedését. Németországban 1933—34-ben hárommilliárd márkát fordítottak katonai kiadásokra, 1936—37-ben pedig több mint 12 milliárd márkát. A jelentés szerint a német birodalom egész gazdasági életét a háború hatalmas gépezetére állítja be és ez az erőfeszítés nemcsak a német gazdasági életet, hanem az összes európai államok gazdasági életét felforgatja. Az angol újrafegyverkezés 1934-ben kezdődött a légihaderő fejlesztésére irányuló ötéves tervvel. Ez év elején pedig újabb ötéves tervet jelentettek be, amely 1500 millió fontot irányoz elő szárazföldi, vízi és légihaderő fokozására. Franciaország szintén követte ezt az irányzatot, 1937-ben 60 százalékkal nagyobb összeget irányoztak elő katonai kiadásokra, mint 1935-ben és ehhez hozzájárul még az óriási rendkívüli hitel. Olaszország új hadsereget alakított az afrikai olasz birodalom uralására. A hadianyag és fegyvergyárak heti 60 órás munkaidővel dolgoznak, holott a többi iparban 40 órás munkahét van megállapítva. A tengeri hadsereg létszámát 60 ezerről 100 ezerre emelték. 1935-ben Japán felemészti a teljes költségvetés felét a szárazföldi és tengeri haderő céljaira. Szovjetoroszországban is óriási méretű és hirtelen újrafegyverkezés folyik. 1931 óta a katonai kiadások megtízszereződtek. Az Egyesült Államok ugyanolyan mértékben fegyverkeznek, mint az európai államok és Japán. Timberlake angol egyetemi hallgató a ■brit birodalom újrafegyverkezéséről terjesztett elő jelentést. Kiemeli, hogy a fegyverkezés nem támadó értelmű, csupán védelmi célokat szolgál. Az egész fegyverkezésnek preventív jellege van, Chamberlain miniszterelnök szavai szerint Angliának minden eshetőségre és lehetőségre el kell készülnie. A jelentés végül megállapítja, hogy az angol ifjúság teljes mértékben helyesli az angol fegyverkezési politikát, mert ebben saját magának és jövendő családjának védelmét látja. Az előterjesztett jelentések feletti vitát a kongresszus utolsó napjaiban tartják meg. Szerdán délelőtt fél 10 órakor kezdődik az ülés ugyancsak az Akadémián. A magyar, a holland és a csehszlovák csoport tesz jelentést az újrafegyverkezés politikai következményeiről. Egy órakor díszebéd lesz a Gelért-szállóban