Budapesti Hírlap, 1937. szeptember (57. évfolyam, 198-222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

4 Ionescu román külügyminiszterrel hosz­­szabb megbeszéléseket folytatott. Félhivatalos román közlés a kisantant-magyar viszonyról BUKAREST, aug. 31. A félhivatalos Orient Rádió jelenti: A szinajai kisantant értekezlet napirendjén szerepelt a kisantant és Magyarország vi­szonyának kérdése. Bárdossy László buka­resti magyar követ tegnap Szinajában lá­togatást tett Sztojadinovics jugoszláv mi­­niszerelnöknél és külügyminiszternél, Krosta cseh külügyminiszternél és Anto­­nescu román külügyminiszternél. Megvitat­­­ták a szinajai értekezleten a ráma—bel­grád—bukaresti újlégi vonal létesítésének kérdését is. Sztojadinovics jugoszláv mi­niszterelnök és külügyminiszter, Anto­­nescu román külügyminiszter és Radu Iri­­mescu román légügyi miniszter Szinajában fogadta Ugodi Sola bukaresti román köve­tet, aki Pellegrini olasz repülőtábornok, olasz légügyi szakértő társaságában jelent meg a tanácskozáson. Radu Irimescu ked­den reggel látogatást tett Sztojadinovics miniszterelnöknél és Krofta külügyminisz­ternél. A megbeszélésen résztvett Anto­nescu külügyminiszter is. A légügyi egyez­­ényt rövidesen parafálják. A hivatalos jelentés BUKAREST, aug. 31. A kisantant állandó tanácsa ma befe­jezte sinaiai ülésszakát. A tanácskozásról a következő hivatalos közleményt tették­ közzé: A kisantant állandó tanácsa Sinaiában augusztus 30-án és 31-én rendes ülés­szakra ült össze Antonescu román külügy­­m­iniszterelnök elnöklésével, aki a mostani ülésszaktól kezdve a most következő egyéves időszak tartama alatt az elnöki tisztet Vi­ncii az állandó tanácsban Jugoszláviát Sztojadinovics miniszterelnök-külügyminisz­ter, Csehországot Krosta külügyminiszter képviselte. A részletes eszmecsere során, amelyet a három miniszter az időszerű nemzetközi helyzetről, valamint a három államot köz­vetlenül érintő kérdésekről folytatott, meg­állapították, hogy valamennyi megvitatott kérdésben felfogásuk tökéletesen megegye­zik és hogy teljes mértékben egyetértenek abban, hogy folytatni kell és erőteljesebbé kell tenni a kisantant akcióját a szövetség céljainak és a három állam párhuzamos érdekeinek megvalósítása érdekében. A kis­­antantnak eltökélt szándéka, hogy hű ma­­rad ahhoz a politikához, amelyet 17 év óta következetesen folytat. A három miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy jól­lehet, vannak bizonyos nyugtalanító tények, az európai nemzetközi helyzetben mégis javulás mutatkozik és ez a javulás, ame­lyet már legutóbbi belgrádi értekezletükön is kiemeltek, jogosulttá teszi aztt a re­ményt, hogy enyhül a feszültség és ennek nyomán Európa békéjét biztosító nyugalmi időszak következhetik be. Bárhogyan ala­kuljon is azonban a helyzet a jövőben, a kisantantnak szilárd elhatározása, hogy minden erőfeszítést megtesz abból a cél­ból, hogy előmozdítson minden olyan ak­ciót, amely a nemzetközi együttműködés megjavításával igyekszik a békét megszilár­dítan­i. A NÉPSZÖVETSÉGI ALAPOKMÁNY KÉRDÉSE A kisantant­ tanácsának eltökélt szándéka nevezetesen, hogy a jövőben is épp oly te­vékenyen részt vesz a Népszövetség mun­kájában, mint a műhibán és a Népszövet­séggel együtt­működik mind politikai té­ren, mind pedig gazdasági, népjóléti és emberbaráti téren. A kisantant politikája a jövőben is hűségesen követi a a népszö­vetségi alapokmány elveit, mert ezeken ala­pul a béke szilárdságának minden reménye. A népszövetségi alapokmány esetleges módosításának kérdésében a kisantant ta­nácsa újból megerősíti azt az álláspont­ját, hogy nincs szükség módosításra, el­lenben inkább arra van szükség, hogy a jövőben olyan módozatot állapítsanak meg az alapokmány alapvető rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában, amely a múlt ta­pasztalataihoz alkalmazkodva biztosítaná az alapokmány megerősítését. Az új locarnói szerződésre vonatkozó tárgyalások ügyében a tanács fenntartja azt az álláspontját, hogy minden újabb szerződés csupán akkor mozdíthatja elő ténylegesen a béke uralmának biztosítását Európában, ha összhangban áll olyan biz­­to­nsági rendszerrel, amely egyidejűleg az egyéb részek békéjét is biztosítaná. A tanács újból kijelenti a három állam­nak azt az elhatározását, hogy a spanyol­­országi események tekintetében szigorúan ragaszkodik a be nem avatkozás álláspont­jához, amelyet kezdettől, fogva elfoglalt és továbbra is támogatja az ellenőrzésnek minden olyan szervezetét, amely alkalmas a nemzetközi összetűzés veszélyének elhá­rítására. A kisantant államai híven ragaszkodnak a nemzetek függetlenségének tiszteletben­­tartásához és ahhoz az elvhez, hogy a nem­zeteknek teljes szabadságában kell, hogy álljon, milyen nekik tetsző kormányzati formát választanak. Ha ezt az elvet nem tartanák mindenütt tiszteletben, akkor félő, hogy súlyos viszályok támadnak, mert nem­zetközi térre viszik át az ideológiák és a doktrínák körül megnyilvánuló ellentéteket A SZERZŐDÉSEK SZENTSÉGE A tanács örömmel állapította meg, hogy ama hivatalos nyilatkozat következtében, amelyet Cordell Hull államtitkár tett július 16-án, az Egyesül Államok kormánya újabb értékes támogatásban részesítette a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét. Mint­hogy a kisantant politikája mindig azokat az elveket, tartotta szem előtt, amelyeket az amerikai kormány most ilyen értékes és őszinte módon juttatott kifejezésre, az ál­landó tanács a legnagyobb rokonszenvvel üdvözli Hull nyilatkozatát, amely remélni engedi, hogy az európai államok és az óceá­non túli nagy köztársaság között újabb együttműködés alakulhat ki a jövőben mind politikai, mind gazdasági téren. Az állandó tanács különösen hangsúlyozza, mennyire egyetért a szerződések szentsége tekinteté­ben. A béke és a nyugalom érdeke megköve­teli, hogy a szerződések szentsége tényleg fennálljon és hogy valamely szerződés eset­­leges módosítására vonatkozó semmiféle kérdést ne lehessen felvetni és még ke­vésbé eldönteni valamennyi érdekelt állam határozott megegyezése és szabad hozzájá­rulása nélkül. A DUNAI ÁLLAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A kisantant állandó tanácsa különös figyelmet szentelt ama politikai és gazda­sági kapcsolatok kérdésének, amelyet a kis­­antant államai és a Duna­ medence többi ál­lama között fennálltnak. Egyhangúlag an­nak az óhajának adott kifejezést, vajha ezek a kapcsolatok bizalomtól áthatott irányban fejlődnének. A kisantant államai egyetlen alkalmat sem fognak elmulasztani, hogy bizonyságát adják jóakaratuknak eb­ben az irányban. Az állandó tanács megelégedéssel álla­pítja meg, hogy a kisantant államainak egy­más közti árucseréje állandóan gyarapszik. Meggyőződése, hogy a Jugoszlávia és Románia között nemrégiben létesült keres­kedelmi szerződés is még nagyobb mérték­ben növelni fogja e két állam egymás közti kereskedelmét. Másfelől az állandó tanács nagy értéket tulajdonít annak a szívós mun­kának, amelyet a Prágában létesített gaz­dasági központ végez. Megállapítja, hogy e központ munkája máris bizonyos kedvező eredményekkel járt és annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy ez a szervezet a jövőben mind hasznosabb eredményeket ér el. A dunai államok együttmunkálkodása tekintetében az állandó tanács az előkészítő munkálatok tudomásulvétele után megálla­pította, hogy minő eljárást kell követni a tervbe vett célok megvalósítása érdekében. ­ Gyomor- és bélbajoknál, a máj és az epeutak­ megbetegedéseinél, reggel felkelés­kor egy pohár természetes „Ferenc József” keserűvíz kortyonként elfogyasztva igazán remek hashajtó. Az orvosok ajánlják. B.­H 1937 SZEPTEMBER 1. SZERDA A KERESKEDELMI KORLÁTOZÁ­SOK ENYHÍTÉSE Az állandó tanács élénk rokonszenvvel kíséri azt a megbízatást, amelyet Francia­­ország és Nagybritannia kezdeményezésére Van Zeeland belga miniszterelnök vállalt abból a célból, hogy vizsgálódást végezzen, mennyiben lehetséges fokozatosan enyhíteni a kereskedelmi korlátozások rendszerét. Abban a meggyőződésben, hogy a nagyobb szabadság biztosítása a nemzetközi keres­kedelem terén nem csupán az árucserét és ezzel kapcsolatban az általános jólétet nö­veli, hanem alkalmas arra, hogy megerő­sítse a népek összetartásának érzületét, az állandó tanács annak a reményének ad kifejezést, hogy a megkezdett vizsgálódás eredményei alapján olyan nemzetközi akció indul meg, amely biztosíthatja végered­ményben a gazdasági leszerelést A tanács elhatározta, hogy a legrövidebb időn belül biztosítja a három állam között olyan egyezmény megkötését, amely az ok­mányok és bizonyító erejük törvényhozási szabályozására vonatkozik. Alapul azt a szervezetet veszi, amelyet a cseh kormány terjesztett elő. A tanács legközelebbi ülését szeptember folyamán tartják. A külügyminiszterek a népszövetségi közgyűlés alkalmával ben fognak összeülni. Genf: A külügyminiszterek a királynál BUKAREST, aug. 31. Károly király kedden délben szinajai kas­télyában kihallgatáson fogadta Sztojadino­vics miniszterelnököt és Krofta külügymi­nisztert, akik Antonescu román külügymi­niszter kíséretében jelentek meg a király­nál. A király azután ebéden látta vendégül a három külügyminisztert. A kisantantkonferencia tanácskozásai kedden este egyébként befejeződtek. A dél­előtti ülés, amely tizenegy órakor kezdő­ — Ha étvágytalan, úgy igyék néhány­ napon át reggelenként éhgyomorra félpo­hár természetes „Ferenc József” keserű­vizet, mert ezáltal bélműködése szabályozó­­dik és így egész emésztése rendbe jöhet. Az orvosok ajánlják. dött, alig egy óra hosszat tartott s fél egy­kor Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök, majd utána Krosta cseh külügyminiszter magánkihallgatáson jelent meg Károly ro­mán királynál. A kihallgatás nem történt együttesen. A román uralkodó ezután ven­dégül látta villásreggelire a kisantantálla­­mok három külügyminiszterét. A középeurópai népek békés együttműkö­dését hangoztatták a külügyminiszterek BUKAREST, aug. 31. Antonescu külügyminiszter Sztojadino­vics miniszterelnök és Krofta külügymi­niszter tiszteletére estebédet adott, amelyen a kormány tagjai, a diplomáciai testület, a polgári és katonai méltóságok, a sajtó kép­viselői vettek részt. Antonescu külügyminiszter beszédet mon­dott, amelyben utalt a kisantant tizenhét esztendő óta folytatott békepolitikájára. A kisantant — mint mindenkor — kész azt a jelentős politikai erőt, amelyet képvisel, az európai államok jobb kölcsönös megérté- I sének és kibékítésének szolgálatába állítani.­­ Krofta cseh külügyminiszter válaszolt a­­ beszédre. — Mindenkor lojálisan békés szellemé­nek megfelelően a kisantant csakis a kö­zépeurópai népek együttműködésének esz­köze akar lenni. A mi számunkra — mon­dotta — a cél az, hogy megvalósítsuk az együttműködést Európának ebben a részé­ben. Krofta végü­l ezeket mondotta: — Osztozom bizakodásukban a kisantan­­tot illetőleg, amely lényeges érdekeink meg­védésének biztosítása mellett hű marad a középeurópai nemzetek és az egész világ nemzeti között megvalósíandó békés értés politikájához. Milliós budapesti képvásárlást hiúsított meg Mellon halála Közel két hónapja tartózkodik Buda­pesten egy ismert amerikai magyar szár­mazású műkereskedő. A hosszas vendéges­kedés mögött a piacon nagyobb üzletet sejtettek, bár közelebbit erről senki sem tudott. Most, hogy Mellon, volt amerikai pénzügyminiszter, a világ legnagyobb ma­gángyűjteményének tulajdonosa meghalt, kitudódott, hogy a műkereskedő, aki leg­utóbb 40.000 svájci frankért tenyérnyi nagyságú Holbein-képet vásárolt Mellon számára, az egész világ érdeklődése köze­pette, Budapesten is Mellon részére alku­dott egy képre. A kép, amelyet megbízója számára ki­szemelt, Greco-nak egyik apostolt ábrá­zoló híres vászna, amely Herzog András báró sokmillió pengőt érő gyűjteményéhez tartozik. A képet még Herzog András báró édesapja, Herzog Mór báró vásárolta Ne­mes Marceltől, a legnagyobb Greco-szak­­értőtől. Az amerikai kereskedő hosszan és szívó­san alkudott a Herzog-féle Greco-képre és már egy millió pengő vételárat is felkí­nált, Herzog András báró azonban ezt az összeget is keveselte a maga Greco-jáért és nagyobb árat kért. A newyorki műkeres­kedő nem adta fel a reményt, hogy végül is a korlátlan anyagi lehetőségek birto­kában létrejön az üzlet közte és Csetei Herzog András báró között a kép vétel­ára tekintetében, ekkor azonban váratla­nul közbejött Mellon halála s így az alku­dozások abban maradtak és a kereskedő a kép megvételétől elállott. Uruguay a spanyol felek jogainak elismerését javasolja MONTEVIDEO, aug. 31. Uruguay külügyminisztere a déliamerikai államok Montevideoban székelő diplomáciai képviselőknek jegyzéket nyújtott át, amely­ben azt ajánlja, hogy a délamerikai álla­mok tegyenek együttes nyilatkozatot a Spanyolországban harcoló két fél hadvi­selő jogánk elismerése tárgyában. A jegy­­zék kiemeli, hogy ez az elismerés egyrészt a tényleges helyzetből következik, más­részt abból a jogi helyzetből, amely annak következtében alakult ki, hogy mind a va­lenciai, mind a salamancai kormány nem­zetközi kapcsolatban áll más kormányok­kal. Elesett egy orosz tábornok az aragoniai harcokban SANTANDER, aug. 31. Az Asturia tartomány irányába előre­nyomuló nemzeti csapatok kedden reggel már csak hat kilométernyire voltak a tar­tomány határától. Az arcéi most kisebb el­téréssel a Namsa folyó mellett halad el. A kis Nansa folyó Unquera Bostelo közdé­len ömlik a tengerbe. A nemzeti csapatok már messze túlhaladtak San Vicente de la Barquera városon. A köztársasági csapa­tok a sziklatömegek felrobbantásával igye­keznek feltartóztatni a nemzeti hadak előrenyomulását Az aragóniai harctéren a spanyol köz­végződött, társasági csapatok támadása kudarccal A köztársasági csapatok körében elesett Mikhailov szovjetorosz tábornok, az egyik nemzetközi dandár parancsnoka. Munkában az orosz résztöményszékek MOSZKVA, aug. 31. A Pravda jelentése szerint Vorosilovszk­­ban a szovjet kormány elleni ellenséges ma­gatartás, valamint a kollektív gazdálkodás­ról szóló rendelet kijátszása miatt nyolc em­bert halálra ítéltek és agyonlőttek. Novo­­pavlovszkaja városban szintén halálra ítél­tek és agyonlőttek öt embert. Blagodernoje­­ban politikai pert folytattak le négy vád­lott ellen. A vádlottak között volt a „Prole­tárdiktatúra” nevű szervezet elnöke is. Az egyik vádlottat halálra ítélték. A „Kommunista” című szaratovi újság jelentése szerint a Volga-vidéken hazaárulási pert folytattak le a petrovszki kerület több magasrangú szovjet tisztviselője ellen. Négy vádlottat agyonlövetésre ítéltek.

Next