Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

2 mében légi támadások esetére jelenleg ha­­tályban vannak. FRANCO: A háborút megnyertük BI­RGOS, nov. 2. A Havas-iroda különtudósítója jelenti: Franco tábornok a spanyol sajtónak tett nyilatkozatában a többi közt a következőt jelentette ki: — A háborút megnyertük. A vég hirte­len összeomlás lesz, amelynek előjelei nap­­ról-napra világosabbak. Spanyolország egy napon meglepődve arra fog ébredni, hogy a háborúnak vége. A miniszterelnök levele a nyugalomba vonuló Vészi Józsefhez Darányi Kálmán miniszterelnök a követ­kező levelet intézte Vészi­­József felsőházi taghoz, a Pester Lloyd nyugalombavonuló főszerkesztőjéhez: Tisztelt Barátom! Arról értesültem, hogy a nagymúltú Pester Lloydnak, amelynek élén negyed­század óta állottól, főszerkesztői tisztétől megválni óhajtasz. Ez az elhatározásod nemcsak a lapot érinti érzékenyen, amely publicitásával a külföld felé is mindig az egyetemes magyar ügyet igyekezett kép­viselni, hanem bizonyára a hazai újság­írást is. Közírói működésed, lapodnak vezetése és irányítása mindig magas színvonalat mutatott és meggyőződésedet tükrözte vissza, amit a magam részéről és a m. kir. kormány nevében megbecsüléssel és elis­meréssel állapítok meg és köszönetet nyil­vánítok értékes munkásságodért. Legyen a megérdemelt nyugalombavonu­­lás méltó jutalma az, hogy jó egészségben és erőben még sokáig láthasd e hírlapot továbbfejlődni és felvirágozni a magyar nemzeti érdekek szolgálatának hivatásá­ban. Szívélyes üdvözlettel tisztelő híved DARÁNYI KÁLMÁN dr. .......­...•■■== A kozmán­yzóné segélyakciója A kormányzónő segélyakciójára újabban a következő adományok folytak be: Aluminiumérc-Bánya és Ipari Rt. és a Bauxit Ipar Rt. együtt 2000 P. Hiller József dr., Heinrich A. és Fiai Rt., Heinrich Rezső, Heinrich Gábor, özv. Heinrich Ferencné, Heinrich Aladár együtt, Fiat Automobilok Magyar Eladási Rt. 500—500 P, Stadler Mi­hály 200 P, Radó Aladár, Horovith György dr., Bp. állami rendőrség Nyugdíjpótló Egyesü­lete 100—100 P, Viktória vegyészeti művek rt., Éber István, Oetl Antal 50—50 P, Ma­gyar Katona Szemle szerkesztősége 33.60 P, láng Boldizsár báró 30 P, Fatermelő és A nagy szlem írta: THURY ZSUZSA A gróf apátlan-anyátlan, magányos fiatalember volt. Egyedül élt kastélyában, a domboldalon. A gazdaság vezetését in­tézőjére bízta, ő maga inkább lovagolt, célb lőtt és zongorázott. Ór­ákig ült a zon­gora mellett és szép, régi magyar nótákat játszott. Ha érezte, hogy elfárad a karja, átült a harmóniumhoz és ott folytatta a muzsikálást. Énekelt is hozzá, vagy inkább csak dünnyögte a szöveget. Időnként egy sort szépen, tagoltan eldalolt, azután folytatta halk, szöveg és szinte dallam nélküli zümmögését. Néha felment a la­katlan emeletre, elrévedezett a sivár ren­detlenség fölött, kitárta a függöny nélküli ablakokat, megállt az áthatatlan ágyne­művel megrakott mennyezetes ágy előtt és arra gondolt, hogy asszony kellene a házba. Az asszony lakályosabbá és csino­­sabbá tenné az ősi fészket. Azután arra gondolt, hogy az asszony miatt esetleg változtatnia kellene szokásain, életberen­dezésén és felsóhajtott. Leballagott a lép­csőn, visszaült a zongora mellé és foly­tatta magányos muzsikálását. Időnként ellátogatott a szomszéd birto­­kosokhoz. Üdvözölte a háziakat, néhány percig szótlanul ült a fiatalság körében, azután bement a házba, megkereste a zon­gorát. A kertből behallatszott az ifjúság lármája, teniszütők pattogtak, bridzselők vitatkoztak, megszólalt a gramofonon egy vidám tánclemez. Valaki megjegyezte: — Ernő cimbalmozik. És tovább nem törődtek vele. A zongora billentyűi tényleg úgy rezegtek ujjai alatt, mint a cimbalom húrja. Sokáig kitartott egy-egy hang melletti futamok színes zen­gése után visszatalált a hanghoz, ismét leütötte, rezegtette fájdalmas egyhangú­sággal és halkan dünnyögött hozzá. Ami­kor feljöttek a csillagok, búcsúzott, lóra ült és haza­bandukolt a domboldalbra, a kastélyba. Ilyen estéken sokáig ült Ernő gróf a „kilátó” egyik korhadt fapadján. Lenézett a folyó szeszélyes kanyargására, a felszántott, kövér termést ígérte, vagy learatott búzaföldre, a földeken túl sö­tétlő erdőségre és fájdalmasnak érezte magányát. Jó lenne egy asszony, csendes, megértő, halk asszony, aki most mellé ülne. Annak az asszonynak nem szabad hasonlítania a szomszédkastélyok teni­szező, táncoló, bridzselő lányaihoz. "Külön az ő számára kell teremtődnie. Tovább nem jutott Ernő gróf. Az ábrándkép nem tudott testet ölteni gondolataiban, szét­­foszlott és egyre nagyobb űrt hagyott maga után. Talán nincs is ilyen asszony a világon — gondolta vágyódással és bú­san. Egyik őszi délutánon távolabbi kas­r­télyba látogatott. Nagy vendégsereg gyűlt össze, javában állt a mulatság, amikor be­lépett a kertbe. Ernő grófot idegen fiatal lányok elé vezették, többször egymásután elmormolta a nevét, azután bement a házba. Szobáról­ szobára ment, végül meg­találta, amit keresett, a nagy, fekete zon­gorát. Leütött egy hangot, halkan elmélá­zott fölötte, azután száguldani kezdtek uj­jai a billentyűkön. Egyik szép és szomorú magyar nóta kelt életre a másik után és a gróf mindenről elfeledkezett. Nem látta, hogy valaki bejön a szobába, halkan a zongorához oson. Csak akkor pillantott fel, amikor a szép, szőke fiatal leány már leült vele szemközt a zongora mellé. A gróf nem zavartatta magát. Folytatta vad muzsikáját, elhaló, majd erősödő dünnyö­gését. A napnak egy csíkja ott táncolt a zongora felett, azután átsiklott a lány szőke hajára, i majd kihúzódott a kertbe és eltűnt a fák mögött. Sötét este lett és még mindig ott ültek ketten, a mozdulatlan lány és a muzsikáló férfi. A szobában lám­pát gyújtottak, beözönlött az ifjúság, a gróf felállt a zongora mellől, kezet fogott a lánnyal, azután lóra ült és észrevétlenül eltávozott. Ezen az estén nagyon jól érezte magát. A kilátó padján üldögélve ismét előbuk­kant „az asszony” légies figurája, de most nem foszlott köddé, mielőtt testet­­öltött volna. Az asszony szép volt, szőke hajú és szótalan. Másnap újra átlovagolt a tá­voli kastélyba. Kissé nyugtalanul dobogó szívvel kereste a leányt. Ott volt és isme­rősen felé mosolygott. A gróf megtudta, hogy a kény árva és szegény. Néhány hetet a kastélyban tölt. Fürgén és enyhe mámor­ban sietett a gróf a zongora felé. Vájjon bejön? — kérdezte magától, amikor ujjai halk futamba kezdtek. A leány bejött és szerényen leült a köze­lébe. Szemét nem vette le a férfi kezéről, magába inni látszott a zengő hangokat, áhítatos volt és néma, mint az álomkép. Megint rájuk sötétedett, már csak a lány aranyhaja lángolt az alkonyatban és a gróf dünnyögése egyre mámorosabb szimfóniává harsant. Néha egész verssorokat fennhan­gon énekelt, vágyó mondatokat küldött a lány felé, — magányos lelkét a hangokon keresztül — és a lány szelíden mosolygott, mint az angyalok. A gróf mindennapos lett a kastélyban. Csendes muzsikálásában nem zavarta senki. Az egybegyűlt ifjúság teniszezett, táncolt és bridzsezett, ők ketten meg ott ültek a fekete zongora mellett. Otthon a gróf gyertyával a kezében bolyongott a felső emeleten. Itt lesz az asszony háló­szobája, mellette berendezi a fürdőszobát. Az ebédlőt újra kell padlóztatni. A nagy fogadóterem fakult, régi garnitúráját át­­huzatja. A padlásról le kell hozatni a régi brokátokat, selyemdrapériákat, a sző­nyegeket kiporoltatja... Másnap, amikor már nem látta a bil­lentyűket, megfogta a leány kezét. Végig­simogatta a halvány ujjakat és gondolko­zott. Azután úgy találta legjobbnak, hogy egyenesen megkérdezze: — Akar a feleségem lenni? A leán­y megmozdult. Finom szőke feje előrelendült a gróf széles válla felé, ahol elrejtette piruló arcát, így talált rájuk az ifjúság, amely betört a szobába és han­gos ujjongással köszöntötte a jegyespárt. A gróf vágtatott hazafelé. Szíve meg­telt boldogsággal. Az asszonyra gondolt, fiz egyetlenre, aki az ő­ számára teremtő­dött. Most már tudta, mi után vágyódott. Hogy asszonya legyen, aki esténként mel­lette ül a zongoránál, nem mozdul, de vele van a zenében, amely mindent kife­jez, ami emberi érzés, gondolat, vágy és fájdalom és amit csak eldurvít a szó. Alig várta a másnapot, hogy átlovagoljon a menyasszonyához. Átsurrant a kerten, egyenesen a fekete zongorához sietett, ujjai végigsuhantak a billentyűkön és várt. Sokáig kellett várnia, amíg nyílt az ajtó. A leány szaladt a zongora felé. Homlokon csókolta a férfit és azt mondta:­­— Ma nem maradhatok veled, drágám, mert bridzspartim van. Képzeld, az előbb nagy szlemet csináltam! És kisietett a szobából. A gróf az ajtóra bámult, amely mögött eltűnt a szép, szőke álomkép, felsóhajtott, azután leütött né­hány hangot és halkan dünnyögve énekel­ni kezdett. B. H. 1937 NOVEMBER 3. SZERDA Faipari Rt.,­­Malagola Guido, özv. Hutyra Ferencné dr.-né, Unterreicher Győző 20­—20 P, Selymespusztai Bérgazdaság Seregélyes 14 P, Lábán József, Bernstein Nándor dr., Freisler Antal, Kardoss Kálmánná, Pásztor János, Szenti Miklós 10—10 P, Márkus Dezsőnné, Kopita Józsefné, Csiszár Ele­k 5—5 P, Szalacsy Andor dr. 4 P, Flóris Sándor 3 P, Fischer Adolf, Adorján Antal, Scholtz Katalin, Lévay Dezső dr., Fuchs Jenő, Ágos­tai Béla, 2—2 P, Beretvás Hugó, Baumháza Ármin dr., Széll Izabella, Mátyus Károly 1—1 P. A Pester Lloyd útján adakozott Kaszab Aladár 25 P. Természetbeni adományok: Nagybátony-Uj­­laki Egyesült Iparművek Rt. 500 q szép, Hungária Kőszénbányászat Gubi Amin igaz­gató nevében 50 q szén, Radó Aladár hat da­rab női blúz és három darab női kabát. Komfsáth Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester 1937 novem­ber 2-i kelettel és 1937 november 19-iki lejárattal pályázatot hirdetett a székesfő­város közigazgatásánál üresedésben lévő állások egy részére. Hangsúlyozottan meg kell­ állapítanunk, hogy ezeknek az állások­nak a betöltése új munk­aalkalmkat nem jelent. Csupán arról van ugyanis szó, hogy a státusrendezés folytatásaként betöltésre kerülnek azok a különböző végleges állások, amelyeket eddig viselőik nem végleges mi­nőségben töltöttek be. Szerepelnek a meg­hirdetett állások között olyanok is, ame­lyek időközben nyugdíj­zások, vagy elha­lálozások folytán üresedtek meg. Ez utób­biak előlépést fognak jelenteni azoknak a székesfővárosi tisztviselőknek, akiket a magasabb állás betöltésére a fővárosi köz­­igazgatás­ vezetői érdemesnek találnak. Minthogy a státusrendezés kifejezetten azt a célt szolgálja­, hogy általa a már szé­­kesfővárosi alkalmazásban álló tisztviselők és alkalmazottak jussanak végleges hely­zetbe, e cél betartása érdekében ezekkel a kinevezésekkel kapcsolatban külső, tehát a fővárosi szolgálatban még nem álló egyé­nek felvételére sor nem kerülhet. Karafiáth Jenő dr. főpolgármester a ha­táskörébe­ t­rtozó következő állásokat hir­dette, meg:: X. fizetési osztályba sorozott 18 segédfogalmazói,. a . X. fizetési osztályba sorozott, egy árvaszéki segédfogalmazói, IX. fizetési osztályba sorozott 5 ügyészi fogalmazói, a VI. fizetési osztályba soro­zott 4 kerületi orvosi, a VII. fizetési osz­tályba sorozott 4 kerületi orvosi, a VII. fizetési osztályba sorozott 3 kerületi or­vosi, a IV. fizetési osztályba sorozott egy főszámvevő helyettesi, az V. fizetési osz­tályba sorozott 5 számvevőségi főtanácsosi, a VII. fizetési osztályba sorozott 11 szám­vevőségi osz­tálytanácsosi, a IX. fizetési osztályba sorozott 29 számvevőségi főtiszti és végül a XI. fizetési osztályba sorozott­­62 számvevőségi tiszti állásra. Szendy Károly polgármester viszont a következő állások betöltésére hirdet pályá­zatot: 1 főjegyzői,­­ 3 tanácsjegyzői, 15 fo­galmazói, 1 árvaszéki fogalnazói, 1 tiszti ügyészi, 2 tiszti ügyész-helyettesi, 5 tiszti alügyészi, 2 ügyészi fogalmazói, 1 műszaki főtanácsosi, 6 műszaki tanácsosi, 12 főmér­nöki, 25 mérnöki, 30 segéd­mérnöki, 1 mű­szaki felügyelői, 2 műszaki főtiszti, 9 mű­szaki tiszti, 1 statisztikai főjegyzői, 2 sta­­tisztikai főjegyzői, 2 statisztikai jegy­zői, 2 statisztikai fogalmazói, 2 sta­tisztikai segédfogalmazói, 1 statisztikai főfelügyelői, .2 statisztikai felügyelői, 4 sta­tisztikai főtiszti, 6 statisztikai, tiszti, 1 al­­levéltárosi, 2 segédlevéltárosi, 2 könyv­tárosi, 2 segédkönyvtárosi, 2 könyvtári fel­ügyelői,. 4 könyvtári főtiszti, 5 könyvtári tiszti, 1 múzeumi központi,igazgatói, 1 mú­zeumi osztályigazgatói, 1 állatorvos taná­csosi, 4 főállatorvosi, 5 állatorvosi, 8 segéd­állatorvosi, 1 közélelmezési tanácsosi, 1 köz­­élelmezési főfelügyelői, 1 közélelmezési fel­ügyelői, 1 állatkerti segédfelügyelői, 1 fő­gyógyszerészi, 2 gyógyszerészi, 3 segéd­gyógyszerészi, 1 köztisztasági főfelügyelői, 1 köztisztasági felügyelői, 2 köztisztasági főtiszti, 4 köztisztasági tiszti, 1 segédgyors­­írói, 4 adóhivatali főtanácsosi, 9 adóhivatali tanácsosi, 45 adóhivatali főtiszti, 124 adó-­­hivatali tiszti, 2 adószedő ellenőri, 18 adó­szedő főtiszti, 34 adószedő tiszti, 1 pénztári aligazgatói, 1 főpénztárosi, 1 pénztárosi, 6 pénztári tiszti, 1 gazdasági felügyelői, 1 gazdasági főtiszti, 3 gazdasági tiszti, 2 ker­tészeti intézői, 2 segédhivatali főigazgatói, 4 segédhivatali igazgatói, 6 irodafőtiszti, 6 kezelőtiszti és 18 kezelőtiszti állásokra. Ugy a főpolgármester, mint a polgármes­ter által meghirdetett valamennyi pályázat lejárati határidejéül 1937 nov. 18-ának déli 12 órája van megállapítva. v-~.­­: Az üresedésben lévő fővárosi állások A kormányzó elismerése Szent-Györgyi Albertinek Horthy Miklós kormányzó megbízásából Uray István titkos tanácsos, államtitkár a következő táviratot intézte Szent-Györgyi Albert dr. egyetemi tanárhoz: „Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár úr Őméltóságának Szeged. A kormányzó úr őfőméltósága büszke arra a nagy elismerésre, amely Méltósá­god tudományos sikereit a Nobel-díj ado­mányozásával érte és személyében első íz­ben jutott magyar földön élő magyar tu­­­dósnak. Őfőméltósága megbízni máltóztatott, hogy legmelegebb szerencse kivonatait tol­mácsoljam Méltóságodnak. Uray, titkos tanácsos, államtitkár.” a­mit Maurrasnak kérik a Nobel-béke­­díjat a francia királypártiak PÁRIZS, nov. 2. Maurras királypárti vezér hívei és tisz­telői feliratot intéztek a Nobel-bizottság­­hoz, amelyben kérik, hogy az idei Nobel­­békedíjat az Action Francaise vezérének ítéljék oda, „aki — mondja a felirat — nyolchónapi fogsággal fizette meg a világ­­, béke és , Franciaország békéjében kifejtett , bátor tevékenységért”. Német-olasz-japán kommunistae­­llenes egyezmény készül LONDON, nov. 2. A Reuter-iroda berlini levelezője úgy ér­tesül, hogy Ribbentrop rövidesen Rómába utazik, hogy német-ola­sz-japán komm­unis­­taellenes egyezményt írjon alá. Az egyez­mény, amelynek szövege nagyjából egyezik a német-japán egyezmény szövegével, nem tartalmaz katonai szakaszokat. ti ----­ Meghalt Wegmann, Magyarország egykori svájci főkonzula GBNF, nov. 2. -­Zürichben meghalt Wegmann Gusztáv gyáros, aki 1921-től 1926-ig Svájcban Ma­gyarország tiszteletbeli főkonzula volt. Wegmann még azokban a háború utáni nehéz időkben kezdte meg Magyarország érdekei védelmének képviseletét, amikor Magyarországnak Svájcban semmiféle­­ dip­lomáciai képviselete nem volt. Velics László berni magyar követ az el­hunyt özvegyéhez meleghangú részvéttáv­iratot intézett, amelyben megemlékezik Wegmann Gusztáv nagy érdemeiről és kö­szönetet mond Magyarország érdekében ki­fejtett érdemdús tevékenységéért.

Next