Budapesti Hírlap, 1938. május (58. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

4 Göncé­l-díjas regény! Charles Putsnier: Három házasság Sáertő nagy műve, a Manages, melyet itt Gáspár Miklós kitűnően fordított, egyike a legőszintébb, legbát­rabb könyveknek, amit az utóbbi években írtak. • Új Balzac-ként üdvözölte a szerzőt a francia sajtó a könyv megjelenésekor és a legelő­kelőbb francia irodalmi díj — a Goncourt-díj zsűrije ezt a munkát ítélte méltónak a ki­tüntetésre. A Három házasság balzaei értelemben vett erkölcsrajz. Fundamentuma, falai szilárdak, víz- és időállók. Nem karikatúra, tökéletesen kidolgozott, stílusában, szellemében mélysé­gesen latin. Aki a Három házasságot olvasta, megjegyezte magának K­isnier nevét. Ez a mű nemcsak a francia irodalomnak, hanem az egész világ irodalmának jelenté­keny gazdagodását jelenti. 509 oldal fűzve P 6.60, kötve P 7-60. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése ellenében fordulópostával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a­ könyvet. Pleiter Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 5. Telefon 18-57-30, 18-74-00. 4 A Nemzetközi Vásár látogatói feltétlen nézzék meg Schiifz Henrik férf­iruha-áruházának és úriszabóságának Rákóczi­ út 15. szám alatti kirakatait és a pavillonjában­­ kiállított legújabb szövetekből készült öltöny, felöltő, raalán, stb. modelljeit Olcsó árak, kitűnő minőség, elsőrangú ízlés Benes május elsejei üdvözlete Hitlerhez PRÁGA, ápr. 30. A Cseh Távirati Iroda jelentése szerint Benes dr. köztársasági elnök a május elsejei német nemzeti ünnep alkalmából táviratot intézett Hitler vezér és kancel­lárhoz, amelyben szerencsekívánatainak adott kifejezést. -—a-/ •■■■. O ---­ Országos Vízellátási Intézetre van szükségünk Véget ért az ivóvízellátási kongresszus A Mérnök- és Építészegyletnek több mérnöki szövetséggel karöltve rendezett, nagy érdeklődéssel kísért háromnapos or­szágos ivóvízellátási nagygyűlését, szom­baton fejezték be. A nagygyűlés résztve­vőinek egyik csoportja délelőtt az Orszá­gos Közegészségügyi Intézetet látogatta meg, ahol az intézetnek a vidéki vízellá­tással kapcsolatos munkáját Jendrassik Aladár osztályvezető és Vass Elemér kir. mé­rnök ismertették. Délután tartották a záróülést a Mér­­nökegyletben Rohringer Sándor műegye­temi tanár elnöklésével. Pazár István ny. vízműigazgató a magyar városok vízmű­veire vonatkozó tanulságokról tartott elő­adást. A felügyeletet egy minisztériumban kellene összpontosítani, —mondotta, — tarthatatlan a mai helyzet, amikor egyet­len kérdés elintézésében három miniszté­rium illetékes. A nagygyűlésen elhangzott előadásokhoz Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár, a Föld­tani Intézet igazgatója, Schmidt Elégius Róbert dr., Horusitzky Henrik és Kontor Endre dr. szólottak hozzá. A hosszú és élénk vitát Rohringer Sán­dor professzor elnöki zárószavával fejez­ték be. Összefoglaló előadásában hangsúl B. H. 1938 MÁJUS 1. VASÁRNAP lyozta, hogy az elhangzott előadások fényt derítettek azokra a szomorú állapotokra, amelyekben hazánk az ivóvízellátás tekin­­tetében van. Fontos feladat a jó ivóvízzel való ellátás jelentőségének állandó napi­renden tartása, legfőképpen pedig az egy­­séges vízellátási politika megteremtése, illetve ennek érdekében a ma három mi­nisztériumban megoszló idevágó közigaz­gatási és műszaki tevékenység összponto­sítása egy helyen. E tekintetben elég cél­szerűbb volna a minisztériumoktól külön­választott Országos Vízellátási Intézet fel­állítása, amely mellett mint tanácsadó szerv Országos Vízellátási Tanács mű­ködnék. A vízellátást közérdekű feladatnak kell kimondani, amelynek megoldására az állam külön törvényben megfelelő költség­­kerettel rendelkezzék. Ha lehetséges volt ez az Alföld öntözése érdekében, legalább olyan mértékben megokolt akkor, amikor az ország egészséges ivóvízzel való ellátá­sáról van szó. A nagygyűlés végrehajtó bi­­zottságot küldött ifi az­anyag összefogla­lására, feldolgozására és a kormányhoz intézendő javaslat elkészítésére. Zog király és a kormányzó táviratváltása Az albán kormányelnök távirata Darányi miniszterelnökhöz Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzójának I. Zog albán királyhoz esküvője alkalmával intézett üd­vözlő táviratába az albán király Magyar­­ország kormányzójának a következő vá­lasztáviratot küldte: *— A királynét és engem őszintén meghatottak azok az üdvözlések és jó­kívánságok, amelyeket Föméltóságod esküvőm alkalmával hozzám intézni mél­­tóztatott és kérjük Főméltóságodat, fo­gadja legőszintébb köszönetünk kifeje­zését. A magunk részéről a legőszintébb jókívánságainkat fejezzük ki mind Fő­méltóságod személyes boldogságára, m­ind pedig a nagy és nemes magyar nemzet boldogulására, amelyhez az al­bán nemzetet, változatlan és hagyomá­nyos barátság fűzi. Zog: Darányi Kálmán miniszterelnök Zog al­bán király esküvője alkalmából meleg üd­vözlő táviratot intézett Koço Kotta albán miniszterelnökhöz. Az üdvözlő táviratra Kotta miniszterelnök a következő távirat­ban­ válaszolt: Nagyméltóságú Darányi Kálmán ma­gyar miniszterelnök úrnak, Budapest. Őfelségeik a király és a királyné megbíztak, hogy őszinte köszönetüket tolmácsoljam, a szer­eplcsekívá­natokért, amelyeket házasságuk alkalmából Nagy­­méltóságod szíves volt kifejezni. Mind az albán kormány, mind a magam ne­vében hálámat fejezem ki Nagyméltósá­godnak a meleg jókívánatokért és bizto­sítom Nagy méltóságodat, hogy az egész albán nemzet örömm­el köszönti az új baráti köteléket, amely a két országot összefűzi. Kotta, miniszterelnök. ' — "■ Mesterséges áruhiány okozta a burgonya drágulását A főváros közélelmezési ügyosztályának jelentése Rosta János dr. tanácsnok, a főváros közélelmezési ügyosztályának vezetője, rend­kívül érdekes jelentésben számol be a fővá­ros közélelmezési helyzetéről 1938. első ne­gyedében. Bevezetőjében a jelentés meg­állapítja, hogy a tavaszi vegetáció a fagyos idők és az e­sőhiány miatt néhány héttel megkésett. Az eddigi jelek szerint későb­ben kerülnek piacra a tavaszi konyhakerti termények, a gyümölcstermés pedig kisebb lesz. A jelentésből kiderül, hogy a főváros közélelmezési helyzete a rossz időjárás elle­nére is zavartalan volt, sőt a felhozatal fe­lülmúlta a múlt évi mennyiséget. A vörös­hagyma felhozatalának csökkenésével kap­csolatosan a jelentés megemlékezik a szo­katlan áremelkedésről, ami összefüggésben van azzal, hogy a nagy export következté­ben a hazai készletek már egészen jelenték­telenek, ezenkívül késik ebben az évben az egyiptomi hagyma beérése is, ez az ár ala­kulására érzékeny hatást gyakorol. Rámu­tat a közélelmezési tanácsnok jelentése a burgonya abnormis, áremelkedésére is, megállapítva, hogy április 19-i­ke óta a bur­gonya ára ugrásszerűen emelkedett. Meg­állapítja a jelentés, hogy a mesterségesen előidézett áruhiány okozta a burgonya árá­nak emelkedését. A polgármester, nehogy a közönséget károsodás érje, utasította a Községi Élelmiszerárusító Üzemet, hogy az Ella burgonyát változatlanul 8 filléres áron hozza forgalomba és megfelelő nagy mennyiségű burgonya beszerzéséről is gon­doskodott. A burgonya körüli anomáliákat látva, a főváros vezetősége megkereste a földmívelésügyi minisztériumot, amely in­tézkedett, hogy megfelelő mennyiségű bur­gonya irányuljon Budapestre. Az erélyes intézkedésnek meg is lett a foganatja. A szarvasmarha felhajtás és vágás csök­kent, csökkent a borjú felhajtása és vágása Ha az év első két hónapjában, áprilisban már javult a helyzet. Az olaszországi ex­port csökkenése miatt a közelmúlban a szarvasmarha felhozatal emelkedett s az árak lemorzsolódtak. A hizlaló éi statiszti­kai adatokból arra lehet következtetni, hogy a budapesti húsárak a fogyasztókra nézve kedvezően fognak alakulni a jövőben. A kedvező hús- és zsírellátás a fogyasztás ja­vulását idézte elő, a fogyasztási fejadagok megnövekedtek. A tejfelhozatal mintegy 1,5 százalékos visszaesést mutat, ez nem jelenti a főváros tejfogyasztásának rosszabbodását, de arra enged következtetni, hogy a fogyasztói tejár felemelése kihatással volt a fogyasztásra. Rosta János tanácsnok jelentése megem­líti többi között, hogy ha a fogyasztói ára­kat összehasonlítjuk a múlt évi adatokkal, akkor kiderül, hogy az élelmiszerek na­gyobb részénél áremelkedés tapasztalható. A li­sztfélék megdrágulása összefüggésbe hozható a gyenge búzaterméssel, ennek az emelkedésnek ellenére a fehérkenyér kivé­telével az egyéb kenyérfélék a múlt évinél olcsóbban kerülnek forgalomba. A tojás áránál a közelmúltban bekövetkezett­ emel­kedés kapcsolatban volt a húsvéti ünnepek­kel és a keltetési idővel. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a tojáspiac az utóbbi napok­ban nyugtalan, ezt a főváros figyelemmel kíséri, s ha a burgonyánál észlelt drágí­­tási szándékot felfedezi, úgy a tojásforga­lomnál is megteszik a szükséges intézkedé­seket. Mivel a tojásárdrágítás teljesen in­dokolatlan lenne, a főváros elhatározta, hogy ha a drágulás bekövetkezik, úgy a Községi Élelmiszerárusító Üzem nagy készleteit a régi árakon bocsátja a nagy­közönség rendelkezésére. Végül bejelenti Rosta tanácsnok, hogy az országos vásártéren elkészült az ú. n. ku­bikus-szállás, ebben az épületben helyezik el a Teleki-téri zsibáfus piacon munka­alkalmakra váró, szabad ég alatt tanyázó kubikusokat. A Csökkent Budapest hús és tojásfogyasztása, emelkedett a tejfogyasztás A fővárosi piackutató osztály jelentése Az elmúlt esztendőben Szendy Károly polgármester a piackutató osztály szerve­zésével Illyefal­vy Lajos dr.-t, a Statiszti­kai Hivatal igazgatóját bízta meg­ A Sta­tisztikai Hivatal igazgatója megszervezte a piackutató és árstatisztikai osztályt, amelynek vezetésével Bene Lajos ár­ fő­­jegyzőt bízta meg. A piackutató osztály most tette közzé első jelentését. Érdekesek azok az adatok, amelyek a húsnagyvágó. — Idősebb embereknél, kiknek széklete­in rendellenes és fájdalmas, sokszor már napi 3—4 evőkanál természetes „Ferenc József” keserűvíz is meghozza a megfelelő bélkiürülést és a kielégítő anyag­cserét s így jelentős megkönnyebbülést biztosít. Kérdezze meg orvosát. ipar és a mészárosipar bruttó hasznára vonatkoznak. Ezek szerint száz kg élő­marha-húst véve alapul, a nagyvágóknak bruttó hasznuk 1935-ben 19.96 pengő, 1936-ban 17.46 pengő és végül 1937-ben 22.80 pengő volt. A kisiparnál száz kg nagyban vásárolt húsra 1935-ben 31.37 pengő, 1936-ban 3541 pengő, 1937-ben pedig 34.80 pengő bruttó haszon esett. A sertéshúsra vonatkozó számadatok sze­­rint a bruttó haszon a kisiparnál 1935-ben 32.13 pengő, 1936-ban 36.48 pengő, 1937- ben pedig 38.76 pengő. A hentesipar bruttó haszna itt a sertéshúsfogyasztás növekedése következtében emelkedni lát­szik. Budapest lakosságának húsfogyasztá­sára vonatkozólag végzett számítások azt mutatják, hogy az évi fejadag 1933. évtől kezdődőleg állandó csökkenést mutat. Bu­­dapest lakosságának fejadagja, beleszá­­­mítoott mindennemű húsneműt, 1933-ban 56.16 kg 1936-ban 54 kg, 1937-ben pedig 53.79 kg volt. A húsfogyasztás visszaesését jelentéke­­nyen ellensúlyozta a tejfogyasztás emelke­dése. Budaesten 1935-ben 107 millió, 1936- ban 132,4 millió, 1937-ben pedig 138,2 millió liter tej fogyott el. A tejfogyasztás emelkedésével szemben a tojásfogyasztás 1934 óta állandó csökkenést múat, Buda­pesten 1933-ban 65.387 métermázsa, 1934- ben 76.741 métermázsa, 1935-ben 59.200 métermázsa, 1936-ban 55.95 métermázsa és végül 1937-ben 42.605 métermázsa to­­jás fogyott el. A piackutató osztály mérlegelése alap­­­ján Budapest lisztfogyasztása 1,200.000 métermázsa alsó és 1,800.000 métermázsa felső határ között ingadozik. A jelentés megállapítja, hogy a pékipar bruttó jöve­delme 1938 óta állandóan csökken, egyes kenyérfajtáknál azonban a termelés ren­tabilitása akár javulást mutat, a jelentés megállapítja továbbá, hogy Magyarország egész burgonyatermeléséből Budapest mindössze öt százalé­kot.. fogyaszt. 1938. évben a burgonyától eltekintve, zöldség­es főzelékfélékben 1,165,181 méter plázsa volt a Budapestre való felhozatal. Gyü­mölcs tekintetében csak az 1936. évi ada­tok állnak rendelkezésre. Ezek szerint Budapesten 824­ 662 métermázsa hazai és 212.768 métermázsa déligyümölcs került piacra. ■ ------sec. ......■==­Megnyitották az Oltáregyesület kiállítását A Központi Köregyesület a közelgő eucharisztikus kongresszusra való tekintet­tel nagyszabású kiállítást rendezett, ame­lyet szombaton délután nyitott meg Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás. A megnyitási ünnepélyen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Erzsébet ki­rályi hercegasszony, Rott Nándor dr. vesz­­prémi megyéspüspök és Esterházy Mary grófnő elnöknő vezetésével az Oltáregyesü­let tagjai. A kiállítás az örökimádás-zárda három nagy termében és folyosóin van elhelyezve. Változatos és színpompás képet mutat az ötvösművészet remekeivel, az egyházi ru­hák változatos színeinek különféle hímzé­seivel és a liturgia igen sok művészi felsze­relésével. A kiállítás megnyitása a díszteremben volt, ahol a bíboros-hercegprímást Mészá­ros János dr. érseki helytartó üdvözölte. Rámutatott azokra a nagyobb értékű ado­mányokra, amelyek a kiállítás díszét alkot­ják. Ezek között van az a díszes sárközi hímzésű kazula, amelyet az eucharisztikus kongressus alkalmával a Szentatyának, ajánlanak fel, a kormányzó felesége által sa­játkezűleg hímzett rem­ekművű miseruha és az a hatalmas szentségtartó, amelyet majd a kongresszus ünnepségein használ­nak és amelynek értéke 49.000 pengő. Serédi hercegprímás válaszában kiemelte, hogy országszerte általános a megmozdulás az eucharisztikus kongresszus jegyében. Kü­lön köszönetet mond vitéz nagybányai Horthy Miklósnénak példa­adó munkássá­gáért, Erzsébet királyi hercegasszonynak, Rott Nándor veszprémi püspöknek és mind­azoknak, akik lehetővé tették a kiállítás sikerét. A bíboros-hercegprímás ezután megál­dotta a különféle egyházi felszereléseket,, amelyek a kiállítás anyagát alkotják.

Next