Budapesti Hírlap, 1938. május (58. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
4 Göncél-díjas regény! Charles Putsnier: Három házasság Sáertő nagy műve, a Manages, melyet itt Gáspár Miklós kitűnően fordított, egyike a legőszintébb, legbátrabb könyveknek, amit az utóbbi években írtak. • Új Balzac-ként üdvözölte a szerzőt a francia sajtó a könyv megjelenésekor és a legelőkelőbb francia irodalmi díj — a Goncourt-díj zsűrije ezt a munkát ítélte méltónak a kitüntetésre. A Három házasság balzaei értelemben vett erkölcsrajz. Fundamentuma, falai szilárdak, víz- és időállók. Nem karikatúra, tökéletesen kidolgozott, stílusában, szellemében mélységesen latin. Aki a Három házasságot olvasta, megjegyezte magának Kisnier nevét. Ez a mű nemcsak a francia irodalomnak, hanem az egész világ irodalmának jelentékeny gazdagodását jelenti. 509 oldal fűzve P 6.60, kötve P 7-60. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése ellenében fordulópostával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pleiter Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 5. Telefon 18-57-30, 18-74-00. 4 A Nemzetközi Vásár látogatói feltétlen nézzék meg Schiifz Henrik férfiruha-áruházának és úriszabóságának Rákóczi út 15. szám alatti kirakatait és a pavillonjában kiállított legújabb szövetekből készült öltöny, felöltő, raalán, stb. modelljeit Olcsó árak, kitűnő minőség, elsőrangú ízlés Benes május elsejei üdvözlete Hitlerhez PRÁGA, ápr. 30. A Cseh Távirati Iroda jelentése szerint Benes dr. köztársasági elnök a május elsejei német nemzeti ünnep alkalmából táviratot intézett Hitler vezér és kancellárhoz, amelyben szerencsekívánatainak adott kifejezést. -—a-/ •■■■. O --- Országos Vízellátási Intézetre van szükségünk Véget ért az ivóvízellátási kongresszus A Mérnök- és Építészegyletnek több mérnöki szövetséggel karöltve rendezett, nagy érdeklődéssel kísért háromnapos országos ivóvízellátási nagygyűlését, szombaton fejezték be. A nagygyűlés résztvevőinek egyik csoportja délelőtt az Országos Közegészségügyi Intézetet látogatta meg, ahol az intézetnek a vidéki vízellátással kapcsolatos munkáját Jendrassik Aladár osztályvezető és Vass Elemér kir. mérnök ismertették. Délután tartották a záróülést a Mérnökegyletben Rohringer Sándor műegyetemi tanár elnöklésével. Pazár István ny. vízműigazgató a magyar városok vízműveire vonatkozó tanulságokról tartott előadást. A felügyeletet egy minisztériumban kellene összpontosítani, —mondotta, — tarthatatlan a mai helyzet, amikor egyetlen kérdés elintézésében három minisztérium illetékes. A nagygyűlésen elhangzott előadásokhoz Lóczy Lajos dr. egyetemi tanár, a Földtani Intézet igazgatója, Schmidt Elégius Róbert dr., Horusitzky Henrik és Kontor Endre dr. szólottak hozzá. A hosszú és élénk vitát Rohringer Sándor professzor elnöki zárószavával fejezték be. Összefoglaló előadásában hangsúl B. H. 1938 MÁJUS 1. VASÁRNAP lyozta, hogy az elhangzott előadások fényt derítettek azokra a szomorú állapotokra, amelyekben hazánk az ivóvízellátás tekintetében van. Fontos feladat a jó ivóvízzel való ellátás jelentőségének állandó napirenden tartása, legfőképpen pedig az egységes vízellátási politika megteremtése, illetve ennek érdekében a ma három minisztériumban megoszló idevágó közigazgatási és műszaki tevékenység összpontosítása egy helyen. E tekintetben elég célszerűbb volna a minisztériumoktól különválasztott Országos Vízellátási Intézet felállítása, amely mellett mint tanácsadó szerv Országos Vízellátási Tanács működnék. A vízellátást közérdekű feladatnak kell kimondani, amelynek megoldására az állam külön törvényben megfelelő költségkerettel rendelkezzék. Ha lehetséges volt ez az Alföld öntözése érdekében, legalább olyan mértékben megokolt akkor, amikor az ország egészséges ivóvízzel való ellátásáról van szó. A nagygyűlés végrehajtó bizottságot küldött ifi azanyag összefoglalására, feldolgozására és a kormányhoz intézendő javaslat elkészítésére. Zog király és a kormányzó táviratváltása Az albán kormányelnök távirata Darányi miniszterelnökhöz Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának I. Zog albán királyhoz esküvője alkalmával intézett üdvözlő táviratába az albán király Magyarország kormányzójának a következő választáviratot küldte: *— A királynét és engem őszintén meghatottak azok az üdvözlések és jókívánságok, amelyeket Föméltóságod esküvőm alkalmával hozzám intézni méltóztatott és kérjük Főméltóságodat, fogadja legőszintébb köszönetünk kifejezését. A magunk részéről a legőszintébb jókívánságainkat fejezzük ki mind Főméltóságod személyes boldogságára, mind pedig a nagy és nemes magyar nemzet boldogulására, amelyhez az albán nemzetet, változatlan és hagyományos barátság fűzi. Zog: Darányi Kálmán miniszterelnök Zog albán király esküvője alkalmából meleg üdvözlő táviratot intézett Koço Kotta albán miniszterelnökhöz. Az üdvözlő táviratra Kotta miniszterelnök a következő táviratban válaszolt: Nagyméltóságú Darányi Kálmán magyar miniszterelnök úrnak, Budapest. Őfelségeik a király és a királyné megbíztak, hogy őszinte köszönetüket tolmácsoljam, a szereplcsekívánatokért, amelyeket házasságuk alkalmából Nagyméltóságod szíves volt kifejezni. Mind az albán kormány, mind a magam nevében hálámat fejezem ki Nagyméltóságodnak a meleg jókívánatokért és biztosítom Nagy méltóságodat, hogy az egész albán nemzet örömmel köszönti az új baráti köteléket, amely a két országot összefűzi. Kotta, miniszterelnök. ' — "■ Mesterséges áruhiány okozta a burgonya drágulását A főváros közélelmezési ügyosztályának jelentése Rosta János dr. tanácsnok, a főváros közélelmezési ügyosztályának vezetője, rendkívül érdekes jelentésben számol be a főváros közélelmezési helyzetéről 1938. első negyedében. Bevezetőjében a jelentés megállapítja, hogy a tavaszi vegetáció a fagyos idők és az esőhiány miatt néhány héttel megkésett. Az eddigi jelek szerint későbben kerülnek piacra a tavaszi konyhakerti termények, a gyümölcstermés pedig kisebb lesz. A jelentésből kiderül, hogy a főváros közélelmezési helyzete a rossz időjárás ellenére is zavartalan volt, sőt a felhozatal felülmúlta a múlt évi mennyiséget. A vöröshagyma felhozatalának csökkenésével kapcsolatosan a jelentés megemlékezik a szokatlan áremelkedésről, ami összefüggésben van azzal, hogy a nagy export következtében a hazai készletek már egészen jelentéktelenek, ezenkívül késik ebben az évben az egyiptomi hagyma beérése is, ez az ár alakulására érzékeny hatást gyakorol. Rámutat a közélelmezési tanácsnok jelentése a burgonya abnormis, áremelkedésére is, megállapítva, hogy április 19-ike óta a burgonya ára ugrásszerűen emelkedett. Megállapítja a jelentés, hogy a mesterségesen előidézett áruhiány okozta a burgonya árának emelkedését. A polgármester, nehogy a közönséget károsodás érje, utasította a Községi Élelmiszerárusító Üzemet, hogy az Ella burgonyát változatlanul 8 filléres áron hozza forgalomba és megfelelő nagy mennyiségű burgonya beszerzéséről is gondoskodott. A burgonya körüli anomáliákat látva, a főváros vezetősége megkereste a földmívelésügyi minisztériumot, amely intézkedett, hogy megfelelő mennyiségű burgonya irányuljon Budapestre. Az erélyes intézkedésnek meg is lett a foganatja. A szarvasmarha felhajtás és vágás csökkent, csökkent a borjú felhajtása és vágása Ha az év első két hónapjában, áprilisban már javult a helyzet. Az olaszországi export csökkenése miatt a közelmúlban a szarvasmarha felhozatal emelkedett s az árak lemorzsolódtak. A hizlaló éi statisztikai adatokból arra lehet következtetni, hogy a budapesti húsárak a fogyasztókra nézve kedvezően fognak alakulni a jövőben. A kedvező hús- és zsírellátás a fogyasztás javulását idézte elő, a fogyasztási fejadagok megnövekedtek. A tejfelhozatal mintegy 1,5 százalékos visszaesést mutat, ez nem jelenti a főváros tejfogyasztásának rosszabbodását, de arra enged következtetni, hogy a fogyasztói tejár felemelése kihatással volt a fogyasztásra. Rosta János tanácsnok jelentése megemlíti többi között, hogy ha a fogyasztói árakat összehasonlítjuk a múlt évi adatokkal, akkor kiderül, hogy az élelmiszerek nagyobb részénél áremelkedés tapasztalható. A lisztfélék megdrágulása összefüggésbe hozható a gyenge búzaterméssel, ennek az emelkedésnek ellenére a fehérkenyér kivételével az egyéb kenyérfélék a múlt évinél olcsóbban kerülnek forgalomba. A tojás áránál a közelmúltban bekövetkezett emelkedés kapcsolatban volt a húsvéti ünnepekkel és a keltetési idővel. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a tojáspiac az utóbbi napokban nyugtalan, ezt a főváros figyelemmel kíséri, s ha a burgonyánál észlelt drágítási szándékot felfedezi, úgy a tojásforgalomnál is megteszik a szükséges intézkedéseket. Mivel a tojásárdrágítás teljesen indokolatlan lenne, a főváros elhatározta, hogy ha a drágulás bekövetkezik, úgy a Községi Élelmiszerárusító Üzem nagy készleteit a régi árakon bocsátja a nagyközönség rendelkezésére. Végül bejelenti Rosta tanácsnok, hogy az országos vásártéren elkészült az ú. n. kubikus-szállás, ebben az épületben helyezik el a Teleki-téri zsibáfus piacon munkaalkalmakra váró, szabad ég alatt tanyázó kubikusokat. A Csökkent Budapest hús és tojásfogyasztása, emelkedett a tejfogyasztás A fővárosi piackutató osztály jelentése Az elmúlt esztendőben Szendy Károly polgármester a piackutató osztály szervezésével Illyefalvy Lajos dr.-t, a Statisztikai Hivatal igazgatóját bízta meg A Statisztikai Hivatal igazgatója megszervezte a piackutató és árstatisztikai osztályt, amelynek vezetésével Bene Lajos ár főjegyzőt bízta meg. A piackutató osztály most tette közzé első jelentését. Érdekesek azok az adatok, amelyek a húsnagyvágó. — Idősebb embereknél, kiknek székletein rendellenes és fájdalmas, sokszor már napi 3—4 evőkanál természetes „Ferenc József” keserűvíz is meghozza a megfelelő bélkiürülést és a kielégítő anyagcserét s így jelentős megkönnyebbülést biztosít. Kérdezze meg orvosát. ipar és a mészárosipar bruttó hasznára vonatkoznak. Ezek szerint száz kg élőmarha-húst véve alapul, a nagyvágóknak bruttó hasznuk 1935-ben 19.96 pengő, 1936-ban 17.46 pengő és végül 1937-ben 22.80 pengő volt. A kisiparnál száz kg nagyban vásárolt húsra 1935-ben 31.37 pengő, 1936-ban 3541 pengő, 1937-ben pedig 34.80 pengő bruttó haszon esett. A sertéshúsra vonatkozó számadatok szerint a bruttó haszon a kisiparnál 1935-ben 32.13 pengő, 1936-ban 36.48 pengő, 1937- ben pedig 38.76 pengő. A hentesipar bruttó haszna itt a sertéshúsfogyasztás növekedése következtében emelkedni látszik. Budapest lakosságának húsfogyasztására vonatkozólag végzett számítások azt mutatják, hogy az évi fejadag 1933. évtől kezdődőleg állandó csökkenést mutat. Budapest lakosságának fejadagja, beleszámítoott mindennemű húsneműt, 1933-ban 56.16 kg 1936-ban 54 kg, 1937-ben pedig 53.79 kg volt. A húsfogyasztás visszaesését jelentékenyen ellensúlyozta a tejfogyasztás emelkedése. Budaesten 1935-ben 107 millió, 1936- ban 132,4 millió, 1937-ben pedig 138,2 millió liter tej fogyott el. A tejfogyasztás emelkedésével szemben a tojásfogyasztás 1934 óta állandó csökkenést múat, Budapesten 1933-ban 65.387 métermázsa, 1934- ben 76.741 métermázsa, 1935-ben 59.200 métermázsa, 1936-ban 55.95 métermázsa és végül 1937-ben 42.605 métermázsa tojás fogyott el. A piackutató osztály mérlegelése alapján Budapest lisztfogyasztása 1,200.000 métermázsa alsó és 1,800.000 métermázsa felső határ között ingadozik. A jelentés megállapítja, hogy a pékipar bruttó jövedelme 1938 óta állandóan csökken, egyes kenyérfajtáknál azonban a termelés rentabilitása akár javulást mutat, a jelentés megállapítja továbbá, hogy Magyarország egész burgonyatermeléséből Budapest mindössze öt százalékot.. fogyaszt. 1938. évben a burgonyától eltekintve, zöldséges főzelékfélékben 1,165,181 méter plázsa volt a Budapestre való felhozatal. Gyümölcs tekintetében csak az 1936. évi adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint Budapesten 824 662 métermázsa hazai és 212.768 métermázsa déligyümölcs került piacra. ■ ------sec. ......■==Megnyitották az Oltáregyesület kiállítását A Központi Köregyesület a közelgő eucharisztikus kongresszusra való tekintettel nagyszabású kiállítást rendezett, amelyet szombaton délután nyitott meg Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás. A megnyitási ünnepélyen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Erzsébet királyi hercegasszony, Rott Nándor dr. veszprémi megyéspüspök és Esterházy Mary grófnő elnöknő vezetésével az Oltáregyesület tagjai. A kiállítás az örökimádás-zárda három nagy termében és folyosóin van elhelyezve. Változatos és színpompás képet mutat az ötvösművészet remekeivel, az egyházi ruhák változatos színeinek különféle hímzéseivel és a liturgia igen sok művészi felszerelésével. A kiállítás megnyitása a díszteremben volt, ahol a bíboros-hercegprímást Mészáros János dr. érseki helytartó üdvözölte. Rámutatott azokra a nagyobb értékű adományokra, amelyek a kiállítás díszét alkotják. Ezek között van az a díszes sárközi hímzésű kazula, amelyet az eucharisztikus kongressus alkalmával a Szentatyának, ajánlanak fel, a kormányzó felesége által sajátkezűleg hímzett remekművű miseruha és az a hatalmas szentségtartó, amelyet majd a kongresszus ünnepségein használnak és amelynek értéke 49.000 pengő. Serédi hercegprímás válaszában kiemelte, hogy országszerte általános a megmozdulás az eucharisztikus kongresszus jegyében. Külön köszönetet mond vitéz nagybányai Horthy Miklósnénak példaadó munkásságáért, Erzsébet királyi hercegasszonynak, Rott Nándor veszprémi püspöknek és mindazoknak, akik lehetővé tették a kiállítás sikerét. A bíboros-hercegprímás ezután megáldotta a különféle egyházi felszereléseket,, amelyek a kiállítás anyagát alkotják.