Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
alakulására. Kétségtelen, hogy a beruházási törvénynek is volt bizonyos visszahatása, mert mindenki gondolkozni kénytelen, várjon invesztálhat-e. Ez visszaesést okozott a bevételekben, ha azonban az áprilisi bevételeket tekintjük mértékadóknak, megállapíthatjuk, hogy a tavalyi évvel szemben forgalmi adóknál és vámoknál mutatkozik visszaesés, s ez az osztrák események következtében természetes is. Ezzel szemben minden egyéb bevételnél emelkedést látunk, egyenes adóknál és fogyasztási adóknál úgy, hogy 1938 áprilisában 60,5 millió pengő volt a bevétel az egy év előtti 58,5 millió pengővel szemben. Ha a költségvetési év letelt részét nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy 1937 július 1-től folyó évi április 3-ig 736 millió pengő folyt be, szemben a megelőző év ugyanezen időszakának 706 milliójával. Az emelkedés tehát 30 millió pengő. Mivel a költségvetést nem a tavalyi költségvetési év eredményei alapján, hanem az 1936—37. évi zárszámadás ismeretében állították fel, ebből az következik, hogy visszaesés esetén is számítani kell ezekre a bevételekre. Vagyis arra, hogy megmaradunk azokban a keretekben, amelyekben az 1936—37. évi költségvetési évben voltunk. Felmerült a fejkvóta emelkedésének aggálya is. Ezzel összefüggően rámutat, hogy új adókat nem vezettek be, a meglévők kulcsát nem emelték, ellenkezőleg — mint például a kis házaknál — adók mérséklése történt. Ha mindezeket számításba vesszük, akkor az egy-egy lakcsra eső adófejkvóta emelkedését a jövedelmek emelkedésében látjuk megokolva. Ezt végeredményében örömmel kell üdvözölnünk. (Helyeslés jobboldalon és a középen.) Azt jelenti ez, hogy emelkedett az ország lakosságának keresőképessége és jövedelme. Ha ez így folytatódik, akkor a szociális és a honvédelmi szempontoknak eleget tudunk tenni. Törekedni kell a keresőképesség további emelésére, a munkanélküliség megszüntetésére, amit a munka megfelelő díjazása útján érhetünk el. Törekedni kell arra, hogy mindenki tisztesen megélhessen jövedelméből, a jövedelmek emelkedése pedig azt jelenti, hogy a terhek viselése is könnyebbé válik. Az ország keresőképessége, a mezőgazdaság támogatása — A lényeg — mondotta a pénzügyminiszter az egész Ház tetszése mellett — az, hogy a lakosság keresőképességét emeljük és ebben a tekintetben első helyen áll az ország ötvenöt százalékát kitevő mezőgazdasági népesség. Két irányban történhetik a gondoskodás. Biztosítani kell a mezőgazdasági termelés eredményének árát. Ebben a tekintetben kimerítő programot adott a miniszterelnöki expozé. Másodszor gondoskodni kell a mezőgazdasági üzemi anyagok árának csökkenéséről. Ha e kétféle gondoskodás megtörténik, önmagától oldódik meg a mezőgazdasági munkaapárok problémája. Minél több egyedet abba a helyzetbe kell hozni, hogy önálló mezőgazda legyen. Ezt részben a telepítés és parcellázás, részben kishaszonbérletek, haszonbérlőszövetkezetek és haszon, bérlőcsoportok létesítése útján kívánja a kormány megvalósítani. Fontos ezenkívül a háziipar támogatása és a téli foglalkozások bevezetése. Mivel azonban a mezőgazdasági népesség örvendetes szaporodásának embertöbbletét egyedül a mezőgazdaság nem tudja foglalkoztatni, az iparfejlesztés is különös gondoskodást igényel. Elsősorban azok az iparágak fejlesztendők, amelyek magyar mezőgazdasági nyersanyagot dolgoznak fel és termelvényeikben a legfontosabb szerepet a munkabérek játsszák. Támogatandó természetesen a kisipar és a beruházásokkal kapcsolatban a kormány intenzíven kívánja megbízatásokhoz juttatni a kisipari, mények együttesen 100 millió pengőt tesznek ki. Tisztviselőkérdés, új állások Ugyanebbe a gondolatmenetbe tartozik az ifjúság elhelyezésének kérdése. A költségvetés 1486 új állást szervezett, amihez hozzászámítandók: a megüresedő állások is.A cél nem az, hogy tisztviselőpályára tóduljon az ifjúság. (Általános helyeslés.) Ellenkezőleg a cél az, hogy lehetőleg fügetlen, önálló pályákra menjenek és ezt szolgálja elsősorban a nemzeti önállósítási alap. Ennek működése szép eredményekkel folyt, remélhetőleg a jövőben is eredményes lesz. Kifogás merült fel, hogy nagyok a személyi kiadások. Kétségtelen, hogy ma lényegesen több tisztviselő dolgozik az államnál, de bizonyos az is, hogy lényegesen megnövekedett az állami feladatok köre.Az a kérdés is felmerült, hogy van-e henyélő tisztviselő. A minisztériumokban emberfeletti munkát végeznek a tisztviselők. Nincs henyélő tisztviselő. Természetes, hogy az adminisztrációt egyszerűsíteni kell, ezért folyik a racionalizálás. Elhangzott az a kritika is, hogy lényegesen emelkedett a nyugdíjteher, hogy ez a teher 1913 óta 41 millióról 267 milliót emelkedett. Ez nyers összehasonlítás alapján valóban ijesztő emelkedés, de mögéje kell nézni a számoknak, például figyelembe kell venni, hogy a trianoni nyugdíjterhek és a rokkantillet- Ha BUDAPEST szinte párját ritkító nevezetességeit JÓL AKARJA MEGISMERNI, vendégeinek, barátainak érdekesen megmagyarázni, vegye meg a BUDAPESTI HÍRLAP népszerű ! írta dr. Mátéka Béla, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal titkára Kapható az újságárusoknál és lapunk kiadóhivatala útján ARA 30 FILLÉR B. H. 1938 JÚNIUS 1, SZERDA A honvédelem szükséglete — A benyújtott költségvetés szerint 155 millió pengőt fordítunk honvédelmi célokra. Ez az előző évvel szemben 27,5 millió emelkedést jelent. Már itt meg kell azonban mondanom, — emelte fel szavát a miniszter, — hogy ez a költségvetési fejezet a jövőben emelkedni fog, mert teljes lehetetlenség, hogy ilyen kis összegekkel ütő A birtokpolitika A telepítési problémáról szólva, megjegyzi a miniszter, hogy a szónokok legnagyobb része erélyesebb eszközökkel folyó birtokpolitikáit sürgetett. Az utóbbi időben hatvanezer hold földet használtak telepítésre. Néhány év alatt húszmilliót szán a kormány erre a célra, ebből az idén hétmilliót. Rendelkezésre fognak állani adó és illeték címén természetiben a földek. Ami pedig a mezőgazdasági hitelt illeti, nem arról van szó, hogy máról-holnapra megszüntessék a védettség intézményét, hanem arról, hogy a védettséggel elért eredményeket továbbra is megőrizzük. Magánegyezségek útján is megpróbálják ezt az intézményt lebontani és pedig oly formán is, hogy a tizenötszörös megterhelési határ huszonötszörösre emelkedik fel. képes hadsereget tartsunk fenn. (Élénk helyeslés és taps.) Ezután egyenként jelezte a miniszter a megvalósítandó célokat, anélkül, hogy a részletekre bővebben kitért volna. Ezek a célok: a mezőgazdaság fejlesztése, általában az iparpolitika, az iparfejlesztés, az éltépítés, vasúti, hajózási, légi közlekedés, kultúrintézmények fejlesztése, szakoktatás gyakorlatiirányban, diákszociális célok, népbetegségek elleni küzdelem, anya- és csecsemővédelem, a mezőgazdasági biztosítás. Olyan célok ezek, amelyeknek megvalósítása helyes, amelyekért érdemes terheket vállalni. Arra az aggályra, hogy a költségvetés túlméretezett és közeledünk a másfélmilliárdos költségvetéshez, azt feleli a miniszter, hogy a kérdést így nem lehet megfogni, mert ebbe az összegbe az üzemek is bele vannak számítva, ezeknél pedig kívánatos, hogy minél nagyobb bruttó költségvetéssel dolgozzunk. Döntő szempont: a családvédelem Végül a köztisztviselői problémáról szólva kifejtette a miniszter, hogy az 1933-as fizetésleszállítás terhei a mostani költségvetésben mutatkoznak teljes egészükben. Tény, hogy a tisztviselők nehéz sorsban élnek, legteljesebb elismeréssel van nehéz helyzetben végzett munkájukkal szemben. A kormány szociális intézményekkel, OTKA- kórház, üdülőtelepek stb. igyekszik helyzetükön segíteni s mivel a költségvetési helyzet megengedi, tovább megy ezen a téren. Azonban őszintén meg kell mondani, hogykétféle könnyítésre van szükség: adóleszállításokra és csak ezekkel párhuzamosan lehet tenni egy lépést a tisztviselők felé. Úgy az adóleszállításoknál, mint a tisztviselői fizetések rendezésénél a családvédelem lesz a döntő szempont. Még egyszer köszönetet mondott a miniszter a magas színvonalú vitáért és azért a bizalomért, amelyet a képviselőház a költségvetés általánosságban való elfogadásával fejezett ki a kormány iránt. ' ' Éljenzéssel és tapssal fogadták a pénzügyminiszter beszédét, a minisztert hoszszasan ünnepelték és sokan üdvözölték. A Ház az általános vita során benyújtott ellenzéki javaslatokat elvetette, majd elnök öt perc szünetet rendelt el. Az igazságügyi költségvetés vitája szünet után elnök javaslatot tett, hogy az egyes tárcák költségvetésének tárgyalási sorrendjét így változtassák meg: igazságügy, honvédelem, külügy, miniszterelnökség, kereskedelem és közlekedésügy, iparügy, földmívelésügy, belügy, vallás- és közoktatásügy és végül a pénzügyi tárca. A Ház a javaslatot elfogadta. Az igazságügyi tárca költségvetésére került ezután sor. Krüger Aladár előadó ismertette a tárca költségvetését, amelynek kiadási végösszege 34.566.000, a nyugellátás 16 millió 898.300 pengős tételével együtt 51.464.300 pengő. Az emelkedés a 775.600 pengő nyugellátási többlettel együtt 2 millió 278.600 pengő. Az igazságügyi szolgálat háztartásának és szükségleteinek fontosabb tételein kívül részletesen ismertette azokat a terveket és feladatokat, amelyek az igazságügyminisztériumot különösképpen foglalkoztatják. Megállapította, hogy a minisztérium jogszabályalkotó tevékenységében aggódó gonddal ügyel a magyar alkotmány és jogrendszer ezeréves történeti alapjaira, s korszerű jogfejlődéssel biztosítja az ősi alapok gondos fenntartását. Az államot a minisztérium nem tisztán jogállamnak, hanem szociális államnak is látja. A magyar igazságszolgáltatás magas színvonala a jogszolgáltatás összes tényezőinek, bíráknak, ügyészeknek, közjegyzőknek, az ügyvédi karnak lelkiismeretes hivatástudata biztosítja az országban az igazság uralmát. Dulin Jenő szólt hozzá elsőnek az igazságügyi költségvetéshez. Mostohán alacsonynak mondja a költségvetési végösszeg tételét, holott a mai időkben az igazságügyi szolgálat munkája igen megnövekedett. A sajtóvétségek, izgatási bűncselekmények száma nagyon megszaporodott, a bírák túl vannak terhelve, a bírói kar létszámát emelni kellene. Petró Kálmán szintén a bírói létszám emelését tartja szükségesnek. Nagy elismeréssel emlékezett meg Papp József volt ügyvédi kamarai elnöknek arról a tevékenységéről, amivel az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetet vezeti. Kijelenti, hogy mióta képviselő, az ellenzéki padsorból most először fogad el költségvetést és teszi ezt azért, mert bizalommal van a miniszterelnök programja iránt, Györki Imre nem látja szükségét azoknak az új törvényeknek, amelyeket az igazságügyminisztérium javaslatára az utóbbi időben hoztak. A gazdasági rendszer megváltoztatásától várja az egyke Bérleti előadásunk a Nemzeti Színházban Június 3-án, pénteken A hazajáró lélek Csodatükör Kedvezményes jegyek rendkívül mérsékelt áron kaphatók kizárólag jegyirodánkban. Viff.( JÓZSEI-körÚt 5. SZ. Telefonon rendelt jegyeket kívánatra diflalamil házhoz küldünk. Telefon: 140-000 és 144-401 — Agyvérzésre hajlamos idősebb embereknél, akiknél igen fontos, hogy erőlködés nélkül mindennap könnyű bélürülésük legyen, a természetes „Ferenc József” keserűvíz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevéve— a lehető legjobb szolgálatot teszi. Kérdezze meg orvosát. megszűnését. A sajtórendészeti korlátozásokat kifogásolja. Mint szociáldemokrata a költségvetést nem fogadja el. A bírói és ügyészi kar kívánságai Vitéz Balogh Gábor nem ismeri el, hogy az egykének mint társadalmi betegségnek a teljes leküzdése pusztán csak gazdasági rendelkezésekkel megszüntethető volna. Osztja azt az álláspontot, amely szerint a perjog a legújabb idők tapasztalatai szerint bizonyos vonatkozásokban reformokra szorul és a társas bíróságok rendszerében is változtatásra van szükség. Szociális, népi kívánságok szükségessé teszik az értékhatárok megváltoztatását. Beszédében főképpen a bírói és ügyészi kar kívánságait adta elő azzal, hogy a nemzet e nagyértékű tényezőinek a helyzetén segíteni kell. Az első folyamodású királyi ítélőbírák és ügyészek rossz előléptetési viszonyai rendkívül megnehezítik ennek a testületnek a helyzetét s emiatt nem kapják meg minden tiszteletet megérdemlő munkájuknak azt az ellenértékét, amelyet emberi mértékkel mérve, joggal megkövetelhetnek. Kirívó igazságtalanságok vannak, amelyeken segíteni kell. Az első folyamodású bírák és ügyészek, még a legkiválóbb képességek birtokában is, 17—18 esztendeig nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy magasabb rangsorú állást érhessenek el. — Minden kormányzati agyágban és így az igazságügyi területen is népi szociális politikát kel követni, mert ez az egyedüli út, amely ennek a nemzetnek a jövőjét biztosíthatja. Ezért tartja szükségesnek, hogy újból hangoztassa a tagosítás gyorsításának újabb lendülettel való sürgetését. Megállapítja, hogy az igazságügyi kormányzat az idők szellemének megfelelően érvényesíti a szociális és népi szempontokat mind a törvénykodifikáló, mint az igazgatási intézkedéseiben s a költségvetést elfogadja. Szecsey István a bírósági segédhivatala tisztviselőik, s telekkönyvvezetők helyzetének a javításáról, az ügyvédi kar egyes kívánságairól beszél. A telekkönyvnél a személyzet túlterhelésének könnyítése végett állástalan diplomások ideiglenes foglalkoztatását tartaná kívánatosnak. Meg van győződve arról, hogy a költségvetés helyes irányban halad, s azt elfogadja. Váry Albert a költségvetést elfogadja és felhívja az igazságügyminiszter figyelmét arra, hogy az első fizetési csoportba tartozó ügyészek és bírák előlépése terültén az utóbbi esztendőkben visszaesés mutatkozik. A második fizetési csoportba csak hosszú idő múltával juthatnak be és sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint ■más köztisztviselők. Akik soron kívül jutnak táblaforrói, vagy főügyészhelyettesi állásba, azok sem nyerhetnek el ilyen kinevezést hamarább, mint 52 éves korukban. Rendes előléptetések során 21—23 évig kell várni, míg járásbírósági, vagy ügyészségi alelnöki, illetőleg törvényszéki tanácselnöki kinevezést kaphatnak. Azt hiszi, hogy a fizetési fokozatokat kellene átcsoportosítani. Az ügyészek előlépési viszonyait a bírákénál is kedvezőtlenebbnek mondja. A segédszemélyzet helyzete igen súlyos. Ezeket a kérdéseket ajánlja az igazságügyminiszter jóindulatába. A költségvetést bizalommal elfogadja. Fábián Béla a tisztviselői kar fizetésének a javításáról beszél. Szóvátette, hogy egy politikai per vádlottja a hivatása teljesítése közben eljáró ügyészt a lovagiari úton provokáltatta. A kormánnyal szemben bizalmatlansággal viseltetik, a költségvetést nem fogadja el. Drobni Lajos azt látja, hogy a képviselőház baloldali padjairól indítják ki azokat a hangulathullámokat, amelyek forradalom rémeit festik a falra és az itt elhangzó meggondolatlan kijelentések bátorítanak egyes sajtótermékeket arra, hogy az anarchia rémét fessék alaptalanul a falra. Örvendetesnek tartja, hogy a magyar középosztály ma azonosítja magát a széles magyar néprétegek szociális szükségleteiből fakadó kívánságaival. A költségvetést elfogadja.