Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
4 A Magyar Légiforgalmi r. t. Junkers Ju 52 és a LARES (román légiforgalmi r. t.) Douglas DC 3 és Lockheed Electra típusú express gépeivel. Oda: MENETREND: 11.10 ind. Budapest érk. 11.50 13.15*érk. Arad ind. 11.45* 13.40*ind. Arad érk. 11.25* 15.50*érk. Bukarest ind. 9.15* Csatlakozások Aradról: Kolozsvár és Cernauti, Bukarestből, Constanta felé. * keleteurópai idő. Gyorsvonatárak! naszter reflektáljon a később elhangzott beszédre. Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Ezekre is válaszolhatok. Csoór Lajos az igazságügyi tárca költségvetését nem fogadja el és a továbbiakban a falusi nép szempontjából vet fel néhány kérdést, köztük a dollárkölcsönök valorizálásának ügyét. Beszéde közben a diplomáciai karzaton megjelentek a Budapesten tartózkodó lengyel szenátorok és képviselők, akik éppen a képviselőházat tekintették meg. A Ház tagjai helyükről felállva, meleg ovációval köszöntötték a vendégeket. Csoór Lajos néhány közvetlen szóval fordult a vendégek felé, hogy üdvözölje őket, s örömmel ragadja meg az alkalmat, — úgymond — hogy a nemes lengyel nemzet képviselőit a magyar nemzet nevében üdvözölheti s arról biztosíthatja őket, hogy az évszázados barátságot a jövőben is megőrizzük. (Zajos éljenzés és taps.) Festetics Sándor gróf néhány szavas felszólalásában a fogházőrök szolgálati idejét tette szóvá, kifogásolta, hogy hetvenkét órás szolgálatban vannak megszakítás nélkül. Kéri, hogy mentsék fel őket a csuklógyakorlatok alól. Antal István államtitkár: Nagyon fontos szempont. MózesSándor a tagosítási eljárás fontosságáról beszélt. Malasits Géza a bírósági épületek elhanyagolt állapotát hozta a Ház elé. Vannak, úgymond, egyes szegény országok, mint például Belgium... Antal István államtitkár: Szeretném a Kongójukat. (Derültség.) Malasits Géza kéri az igazságügyminisztert, hogy a bírósági épületek tisztaságára és rendbehozására erélyes intézkedéseket adjon ki, mert ha megtekintené az ottani berendezést, megállapíthatná, hogy szükség van a tisztaság és rend fokozottabb ellenőrzésére. Antal István államtitkár: Éppen eleget jártunk ott. A kis alamuszi írta: NAGY LAJOS Veronka mamája meghalt, amikor ő még csak kétesztendős kislány volt. Sírva követelte anyukáját néhány napig, azután megnyugodott. Vidám, pajkos gyerek lett. Ha igaz, hogy az árva kislányok szomorúak és félénkek, hogy minden parancsba belenyugszanak, akkor Veronka nem volt szabályszerű árva. Az igaz, hogy kivételesen bántak vele a Kerék családban. A nagyapa, ha szétosztotta a hozzá látogatóba vitt unokák közt a savanyú cukrot, Veronkának mindig többet adott egy szemmel. A többiek irigyelték is ezért Veronkát, de a felnőttektől ellesett szólásmóddal vigasztalták meg magukat: Szegény kis árva! De Várjon maga Veronika tudta-e, hogy általános verés-kiosztás esetén miért nem kap ő még csak enyhe hátbavágást sem a haragos nagymamától? Miért választja ki Erzsi néni a legnagyobb szelet tortát a tálról és teszi le ragyogó szemmel ez ő tányérjára? Hogy miért csak ő vendégeskedik hónapokon át itt is, ott is, a különböző rokonoknál ? És hogyan lehetséges az, hogy Ilka néni, a gazdag gyermektelen nagynéni, időnként ruhát, cipőt vásárol neki, amikor — ezt a felnőttek beszélték így — Ilka néni olyan fukar, hogy ipeg kenyeret is csak szikkadtat, harmadnaposat vesz a péknél, mert az olcsóbb és lassabban fogy. Mindezekre a kérdésekre senki sem tudott volna feleletetadni. Tény azonban, hogy egyszer az ötéves Veronka, ruhavásárlás alkalmával, azt mondta Ilka néninek, aki az általa kiválasztott piros ruhácskát félretolva, egy sötétkéket vásárolt meg. Ilka néninek csak azért tetszik jobban a sötétkék ruha, mert az olcsóbb egy pengővel. Lám Veronka, akié alamuszi. Veronka most a nagybátyja házában él, négy mostohatestvérével játszik, tanul, perlekedik ... Kati a legidősebb az öt gyerek közül, már gimnáziumba jár és ő a játékok vezetője. Mert most éppen játszanak a gyerekek. (Legföljebb csak azután verekednek majd.) — írtam egy színdarabot és azt fogjuk előadni — jelenti ki Kati. — Színdarabot! — Veronka lelkesülten tapsol. Ő már volt egyezer színházban. Ilka néni vitte el. Kati folytatja: — A színdarab egy Hófehérke nevű királylányról és ... Lacika, a Kati öccse, közbevág: — Azt nem te írtad. Azt én olvastam a mesekönyvben.— Ja, ha te nem hagysz kibeszélni! —duzzog Kati. — Ha te mindent jobban tudsz, te pocok. Laci elpirul. Mert ő csakugyan pocok, első elemista. Hát nagyon megsértődik és már éles hangon szájal. — Ha megpukkadsz is kisasszony, akkor is olvastam a Hófehérkét és a hét törpét. Kati csúfondárosan neveti — Halljátok az úrfit? Mondtam én, hogy • Hófehérkét ésa hét törpét fogjuk játszani? Veronka nagyon izgatott. Az ötlet, hogy színházat játszanak, nagyon tetszik neki. Különben is Laci nem adta oda a labdáját, amikor kérte tőle és ezért ő haragszik Lacira, sietve fordul tehát ellene: — Törpét nem mondott, a Kati. Egyetlenegy törpét sem nem mondott.— No te híres! — diadalmaskodik Kati. — Látod, milyen hazudós vagy? Veronka meg is esküszik rá, hogy te hazudós vagy. Mondd, Veronka, hogy istenbizony. Kati néz Veronkára és hogy biztassa, még ezt mondja: — Ha mondod, hogy istenbizony, akkor te leszel a színdarabbana Hófehérke és táncolhatsz is. Veronka lelkesülten, hadarva beszél: — Istenbizony a Laci egy hazudós. Kati nem is mondott egy törpét sem. Laci visít, vadul szétnéz, azután elkezdi Katit püfölni. Egyszerre általános verekedés tör ki. Berohannak a szülők és a kisasszony. — Nem lesz itt rend? — ordít az apa. A kisasszony mentegetőzik: — Csak egy pilanatra mentem ki... Kati, Laci, Veron, Géza, Zsuzsi abbahagyják a verekedést, megrohanják a felnőtteket, apát, anyát, kisasszonyt, valamennyi egyszerre beszél. — A mesekönyvben benn van. Apukám a mesekönyvben. — Lacival nem lehet játszani, ő verekszik. — Ezek mind verekszenek — így Zsuzsi árulkodik. Az apa erélyes: — Játszatok rendesen, mert megverlek benneteket. És sorra mindenkinek kioszt egy-egy pofont. Nem nagyot, csak éppen a tekintély kedvéért. De... Veronka ebből is kimarad. — Jó, hát játszunk — hangolódnak át hirtelen a gyerekek. Veronka kétoldalt felcsippenti a szoknyácskáját. Kati megragadja a Veron karját: * — Várj, majd én mondom, hogy mit kell csinálnod. A játék, illetve az előadás az ebédlőben folyik. A felnőttek talán kíváncsiak is rá — ingyen színház? — de meg attól tartanak, hogy ha kivonulnak,, hát nyomban kitör megint a harc, maradnak hát és egymásra ,pislogva figyelik a gyerekeket. Kati dirigál, ő a rendező: — Hófehérke, az te vagy, Veron. Veronka visszavonul a vitrin mögé, azaz a királyi várba és látván előtáncol. Már a visszavonulás közben feldönt egy széket, de ez nem zavarja a társaságot. Kati tovább rendez: — Te leszel az énekes, Laci! A kisfiú még dacos, de azért rászánja magát és megkérdezi:— Mit énekeljek?, Kati gondolkod ki. Végül eszébe jut valami az iskolából: — Énekeld az árnyas erdőt! Majd én súgok, ha elakadsz. Laci rákezd. A felnőttek mosolyognak, tetszik nekik az előadás. Ők is dúdolják. Árnyas erdőben szeretnék lakni nyáron át. . . — Hófehérke most előtáncol! — rendelkezik Kati. Most Veronika magasra emeli kétoldalt a szoknyáját. Az arca piros a kellemes izgalomtól. Szőke haja a homlokára hull, a szeme ragyog. Ügyetlen tánclépésekkel előre lendül. Óriási kacagás, taps. A felnőtteket elönti a gyönyörűség. Veronka meg akarja köszönni a tapsot. Felcsillan eszében a kép a nagy színházból, ahol Ilka nénivel volt s egy szép néni táncolt.. . Veronika meghajlik, közben hátra rúg a jobb lábával. A vitrin üvegoldala hangos csörömpöléssel törik össze. A nevetés elhal. Fejek, kezek megdermednek, senki nem mozdul, nem szól, síri csend. A felnőttek megdöbbenve tekintenek egymásra, majd Veronkára. Veronkára.... mintha haragudni sem volna szabad. Az apa tanácstalanul áll. Nem történik semmi. Veronka mégsem biztos ebben a semmiben. Az ijedt csendben sírásban tör ki és szaggatottan zokogja: —■ Persze, a szegény kis árvát mindenki csak bántja! • B. H. Malasits Géza kéri, hogy a bíróságinak juttassanak munkát és ne a rabok épületek rendbehozásánál a kisiparosság-kal dolgoztassanak. Megszavazzák az igazságügyi költségvetést Ezután általánosságban a Ház elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését. A részletes vitában Fábián Béla a tisztviselők fizetésének javítását sürgette s ezután vita nélkül, részleteiben is elfogadták a tárca költségvetését. Bobory György alelnök indítványára elhatározták, hogy a költségvetés vitáját holnap, szerdán délelőtt tíz órakor folytatják és pedig a soron következő honvédelmi tárca költségvetésével, fél hat órakor pedig áttérnek a bejegyzett négynterpelláció meghallgatására. A mai ülés egynegyed hat órakor ért véget. A program szerint a pápa bíboros legátusa kedden délután hat órakor hagyta el a magyar fővárost, amely ét olyan szíves búcsúztatásban óhajtotta részesíteni, mint ahogyan nyolc nappal ezelőtt fogadta. Délután öt órakor már forgalmasak voltak a budapesti utcák. Az intézetek növendékei zászlócskákkal igyekeztek elfoglalni helyeiket az útvonal mentén és az utazás idejének közeledtével a közönség is megszállta a járdákat. Az utcák és ablakok még ma is zászlódíszbenés virágdíszben állanak, emlékeztetőül az elmúlt szép napokra. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és felesége délután öt órakor legszűkebb családi körben teát adtak előkelő vendégük tiszteletére. A teán a kormányzói páron és a bíboros legátuson kívül Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vett még részt.. Mindkét bíboros főpap csak rövid idővel előbb érkezett vissza az esztergomi ünnepségekről. A tea után a kormányzói pár szívélyesen elbúcsúzott a pápa követétől, aki nyolc napig volt a budai királyi Várban Magyarország kormányzójának és feleségének szívesen látott vendége. A kormányzói pár vendégét és Serédi hercegprímást ,lekísérte a palota bejáratáig, ahol még egyszer a legszívélyesebben elbúcsúztak. A pápa kiügyte a magyar hercegprímás kíséretében a bíborosok útiruhájában felszállott a hatalmas kormányzósági autóra, amely mindkettőjüket a Keleti-pályaudvarra vitte, ahonnan a különkocsikkal megerősített menetrendszerű vonat indulása hat órára volt jelezve. A két kardinális gépkocsiját nyomon követte a bíboros kísérete, azok az egyházi és világi méltóságok, akiket a budapesti Eucharisztikus Kongresszusra a pápa nevezett, ki a delegáció tagjaivá. Végig az útvonalon mindenütt lelkes éljenzéssel és zászlólengetéssel búcsúzott el Pacelli kardinálistól a főváros aprajanagyja és az a sok idegen, aki még a mai napot is a fővárosban töltötte. A pályaudvaron A Keleti-pályaudvar érkezési csarnoka újból ünnepi díszbe öltözött a pápa legátusának búcsúztatása alkalmából. A csarnokban már öt óra után gyülekezni kezdtek a búcsúztatásra megjelent előkelőségek: Angelo Rotta pápai nuncius, Imrédy Bála miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai, a főváros vezetői és mások. A perronon díszszázad állott fel zenekarral és zászlóval. Fél hat órakor érkezett Lónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka, akit a díszszázad tisztelgéssel fogadott. A legátus és kíséretének autói folytonos ünneplés közben hat óra előtt tíz perccel állottak meg a Keleti-pályaudvar érkezési oldala előtt. A legátus kiszállva autójából, szívélyesen búcsút vett az összegyűlt előkelőségektől, majd Scholtz Andor folyamőrkapitány, a kormányzó teljes díszbe öltözött szárnysegéde kalauzolásával kilépett a perronra. A díszszázad zenekara a pápai himnuszt játszotta. A legátus elhaladt a díszszázad előtt, azután szalonkocsijához ment s újabb rövid búcsúzás után beszálloit a kocsiba. Ugyancsak beszállóit, a vonatba Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és Angelo Rotta pápai nuncius, akik egészen Nagykanissáig kísérik a pápa legátusát. Pontosan hat órakor indulást jeleznek. A katonazenekar újból a pápai himnuszt játszotta és a legátus hét személykocsiból, egy poggyászkocsiból álló különvonata lassan kigördült a pályaudvarról. Pacelli bíboros a szalonkocsi ablakából áldást osztott a jelenlévőkre. A pápai himnusz után a zenekar a magyar Himnuszt játszotta el, a követő Tízezrek lelkes éljenzése közben áldást osztva búcsúzott a magyar fővárostól 1938 JÚNIUS 1, SZERDA A legátus különvonata Székesfehérvárott SZÉKESFEHÉRVÁR, máj. 31. A város közönsége meleg szeretettel búcsúzott Pacelli bíborostól, a pápa hazafelé tartó követétől. A feldíszített pályaudvaron ezrekre menő közönség állott, Shvoy Lajos megyéspüspök, a káptalan valamennyi tagja, vitéz Temessy Milán tábornok, Széchenyi Viktor gróf főispán, Csitáry G. Emil polgármester és Havranek József alispán is megjelent. Katonai díszszázad sorakozott fel a sínek mellett. A vonat fél 8 órakor futott be és csak két percig állott a pályaudvaron , ez alatt két kisleány virágcsokrot nyújtott át Pacelli bíborosnak, aki szíves szavakkal köszönte meg a búcsúztatást. Válaszát e szavakkal fejezte be: „Éljen Mária országa!” Teleki Pál gróf kultuszminiszter, aki a pápa követét idáig kísérte, kiszállott a vonatból, amely a magyar himnusz hangjai közben a tömeg zúgó éljenzéstől kísérve hagyta el a pályaudvart. Nagykanizsán szívélyes búcsút vett a pápai legátustól Serédi hercegprímás, akinek szalonkocsiját az állomáson való tartózkodás alatt lekapcsolták és a pályaudvar egy csendesebb részébe tolták. A legátus vonatának elindulása után Serédi hercegprímás visszavonult szalonkocsijába és az éjszakát a kanizsai pályaudvaron a kocsiban töltötte, amelyet szerdán reggel hozzácsatolnak a trieszti gyors szerelvényéhez és Székesfehérvárra viszik a bíboros főpásztort, aki résztvesz az ottani ünnepségeken, délután pedig elvégzi Prohászka püspök temetése alkalmából az utolsó beszentelést. Verdier bíboros Nyitrán PRÁGA, máj. 31. Verdier bíbornok délután 3 óraikor Esztergom felöl jövet átlépte a határt, ahol Kmetykó nyitrai érsek üdvözölte. A bíbornok részt vett az esztergomi Szent István ünnepségeken és onnan utazott Nyitrára. Nyitrán a szokolisták és a helyőrség sorfala közben hajtattak a püspöki rezidenciába, ahol a bíboros Kmetykó püspök vendége. Magánlátogatásról van szó és semmiféle hivatalos fogadást nem terveznek. A bíboros holnap Olmützbe utazik, ahol Presan érsek vendége lesz. Elutazott a kongresszus rendező főbizottság vezetősége Az Eucharisztikus Kongresszusokat rendező Állandó Nemzetközi Főbizottság vezértitkára D’Janville gróf, továbbá Jamamoto tengernagy és De, Verges igazgató kedden reggel együtt utaztak vissza Párizsba. Búcsúztatásukra a nyugati pályaudvaron megjelentek Vécsey Aurél báró prelátus, továbbá a ,,Comité Permanent” mellé beosztott Pejácsevics Péter gróf, Cz. Zichy Móric báró és Márkus István dr. kultuszminisztériuma segédtitikár.