Budapesti Hírlap, 1938. október(58. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

4 kezett hivatalos jelentés szerint a cseh­szlovák kormány elfogadta a szudétané­­met kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. PRÁGA, szept. 30. A Cseh Távirati Iroda hivatalosan közli a következőket: A köztársaság kormánya pénteken dél­ben a köztársasági elnök elnöklésével ülést tartott. A kormány felülvizsgálta a mün­cheni négyhatalmi egyezmény minden rész­letét és minden körülményt, amelyre a döntésnél tekintettel kellett lennie. A cseh­szlovák kormány mindannak a sürgős aján­latnak beható tanulmányozása után, ame­lyet a kormánynak az angol és a francia kormány átnyújtott, történelmi felelőssé­gének teljes tudatában, a politikai pártok tényezőinek teljes hozzájárulásával arra az elhatározásra jutott, hogy a határozatokat elfogadja. A kormány abban a tudatban tette ezt, hogy a cseh nemzetet fenn kell tartani és hogy erre más megoldás nem volt lehetséges. A cseh köztársaság kormá­nya ugyanakkor, amikor ezt a határozatot hozza, tiltakozással fordul a világhoz az ellen, amelyet egyoldalúan és a cseh kor­mány részvétele nélkül hoztak. e. H 1938 OKTÓBER 1. SZOMBAT s Sl­­ovy beszéde és Krejcy hadsereg­­parancsa a prágai rádióban PRÁGA, szept. 30. A prágai rádióban Sirovy miniszterelnök délután 5 órakor rádióbeszédében a követ­kezőket mondotta: — Polgárok és katonák!. Ti tudjátok legjobban, hogy az, aki a világháború alatt a csehszlovák hadsereg felépítésé­nek élén állott, én voltam. Tudjátok, hogy a legionisták életüket is fel tudták áldozni a harjáért. Mos­t mégis mint miniszterelnök és mint katona arra gondoltam elsősorban, hogy ne okozzak fölösleges véráldozatokat és hogy megmentsük az anyákat és gyer­mekeket a fölösleges gyilkolástól. — Minden eshetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a há­ború, amelyben többszörös túlerővel áll­tunk volna szemben, számunkra csak ka­tasztrófával járhatott volna. Azt a megol­dást választottuk, hogy megmentjük a nemzet életét. Ezt írja nekünk elő őseink üzenete is. A mi feladatunk ebben az utolsó órában az volt, hogy eldöntsük, el­­menjünk-e meghalni a hazáért, avagy él­jünk az új hazában és ott egyedül lévén magunk között, megmentsük ezt a hazát. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoz­tam. Töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk ellenére döntött álami szuverenitásunk fölött én állapította meg új határainkat. Erre nem volt példa a történelem folyamán. Magunkra marad­­tunk valamennyi állam között. Északi és déli szomszédaink fegyverben állanak. — Minden lehetőséget megfontolva, el­határoztuk — nemcsak saját­­magunk, d­e az egész civilizált világ érdekében — hogy megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. — Ebben a sorsdöntő pillanatban hálát kell mondanunk katonaságunknak azért a fegyelemért, amellyel az állam épsége mel­lett felsorakozott. Egy hajón vagyunk mind­nyájan, igyekezzünk ezt a víz színén tar­tani. Népünk ismét fel fog emelkedni, mint már annyiszor és ki fogja heverni ezt a rámért csapást. Körülöttünk sokan éke­ket akarnak közénk verni, de ezeknek ügy­nökeivel egyrészt már leszámoltunk. Ne higyjetek ezeknek az ügynököknek és min­den erőtökkel támogassátok újjászületett nemzeti államunkat. — A mi új feladatunk az lesz, hogy a megmaradt határokat megvédjük. A mi országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűkebb határok közé kerülünk ugyan, de legalább magunk között leszünk és a megegyezés szomszé­dainkkal is könnyebb lesz. Számítok mind­nyájatokra, akik itt maradtatok ennek az új államnak határain belül. A miniszterelnök után Krejcy hadsereg­­főparancsnok lépett a mikrofonhoz s rövid hadseregparancsot intézett a katonákhoz. — A kormány kénytelen volt a szomszé­dok túlerejének engedelmeskedni — mon­dotta — és az­ ország területének egy ré­­szét átengedni a szomszédállamnak. Ez nem jelenti­­ azt, hogy legyőztek bennün­ket, ellenkezőleg bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett hadseregünk van. — Katonák! Ti esküt tettetek a köztár­­saság elnökének arra, hogy az ország ha­tárait nem engeditek megsérteni és meg­csonkítani. Ez az eskü nem.­ vonatkozik arra a csonkításra, amely most ért ben­nünket, annál kevésbbé, mert nem magunk határoztunk, hanem a túlerő döntött ró­lunk és nélkülünk. Ennek a tudatnak kel­lett vezetnie államunk képviselőit, hogy megakadályozzuk a fölösleges vérontást. — Az igazi katonának el kell viselni si­kertelenségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A­ köztársaságnak szüksége lesz rátok, fő­képpen a közeli jövőben. Eskütök szent­sége fennáll a megmaradó területekre. A hadsereg a maga megfontolt magatartásá­val tanújelét adta fegyelmezettségének. Hadseregünk továbbra is kész az áldoza­tokra, a­mi most már nemzeti közös ha­zánkén.* A nemzetközi bizottság első ülése BERLIN, szept. 30. (Német Távlati Iroda.) A szeptem­ber huszonkilencediki müncheni egyez­mény alkalmazásának szabályozásával meg­bízott nemzetközi bizottság pénteken dél­után öt órakor tartotta első ülését s elnö­kévé Weizsäcker külügyi hivatali államtit­kárt jelölte ki. Weizsäcker köszönetet mon­dott kollégáinak és azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy a tárgyalásokat a barátság és a kiegyezés szelleme fogja eltölteni. A bizottság albizottságot nevezett ki a katonai kérdések tárgyalására s ez nyom­ban foglalkozott azoknak a feltételeknek a megállapításával, amelyek mellett az I. sávhoz tartozó terület átadása súrlódás nél­kül megtörténhetik. A nemzetközi bizottság teljes ülésén az­után a katonai albizottság javaslatait el­fogadta. Az ülés lezárása előtt a bizottság tagjai azt a meggyőződésüket juttatták kifeje­zésre, hogy az érdekelt országokban, vala­mint minden más országban is semmit sem mulasztanak el, ami alkalmas a bizottság munkálatainak sikeres befejezéséhez szük­séges légkör fenntartására. Haißye’vfi társad. Itt beszélnek magyarul. — Hier spricht man Deutsch. — lei on parle Francais. — English spoken. — Si parla Italiano. — Le habla Espanol. — 93 oldal. Ara P 2.20. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz­­­szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand (Zsidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése. Budapest, IV. Kossuth Lajos-Dtva 5. Telefon 18-57-30, 18-74-00, n Cseh Jelentés az I.-el jelölt terület kiürítéséről PRÁGA, szept. 30. (Cseh Távirati Iroda). Az 1938 szep­tember 29-ikén a német, az angol, a francia és az olasz kormányok között létrejött egyezmény értelmében, amelyet a csehszlo­vák kormány szeptember 30-án elfogadott, október 1-ére virradó éjszaka megkezdődik az elfogadott tervben I-gyel jelölt területek fokozatos kiürítése. A­­kiürítést október 1-én és másodikén hajtják végre, majd ezt követi a további területek fokozatos ki­­ürí­tése. Az I-gyel jelölt terület Dél-Cseh­­ország délnyugati határa, a déli Cseh-erdő Passautól és Linztől északra. Ebbe a sávba tartozik Wallern és Hohenfurt város, vala­mint egész sor község, nagyobbrészt a Moldva folyása mentén. A német hadseregfőparancsnok napipara­ncsa BERLIN, szept. 30. Brauchitsch vezérezredes, a hadsereg főparancsnoka, a csapatokhoz a követ­kező napiparancsot intézte: Október 1-én kezdődően a német hadsereg bevonul Csehországnak Vezé­rünk által felszabadított német terüle­teire. A német hadsereg abban a büsz­ke örömben lép a megváltott területek földjére, hogy a német fegyelem és rend hirdetője és mint legfelsőbb pa­rancsnokának eszköze mostantól kezdve a német fegyverek erős védelmét nyújt­hatja német testvéreinek. A világsajtó a magyar és a lengyel A müncheni megegyezés után a világ­sajtó méltatja a magyar és lengyel ügyre vonatkozó határozatot. Az olasz lapok Az európai béke meg van mentve címmel méltatják a megegye­zés jelentőségét, s máskor főcímnek be­illő alcímekben jelentik be a magyar és lengyel kisebbség ügyében létrehozott megegyezést is, amelyek külön is öröm­mel töltik el az olasz nemzetet. A Popolo di Roma kiemeli Mussolini közbelépésé­nek történelmi jelentőségét, örömmel hangsúlyozza, hogy a magyarok és a len­gyelek is teljes igazságot kapnak. A német sajtóban a 12 Uhr Blatt volt az egyedüli a reggeli lapok közül, amely a hajnali órákban közzétett egyezményt az idő rövidsége ellenére is méltathatta. — Németország — írja a lap — igaz szí­véből kívánja a magyar és lengyel nem­zetnek, hogy az egyezményben meghatá­rozott három hónapon belül sikerüljön igazságos módon rendezni a csehszlová­kiai magyar és lengyel kisebbség kérdé­sét. Ugyane­z méltatja a magyar és len­­gyel vonatkozású megállapodás jelentő­ségét az angol sajtó is. A legtöbb lap hangsúlyozza, hogy az egyezmény a ma­gyar és a lengyel kisebbségi kérdések el­intézését is kiköti. A Times vezércikke külön kiemeli, hogy a magyar külügymi­nisztérium egyik tagja Budapestről Mün­chenbe repült. A párizsi lapok nagy része annak a re­ményének ad kifejezést, hogy a magyar­lengyel követelések a csehszlovák kér­dés végleges rendezését nem fogják meg­gátolni. A Jour nézete szerint a követe­lésekben semminemű leküzdhetetlen aka­dály sem rejlik. Az esti lapok véleménye szerint Párizsban számolnak azzal, hogy a magyar és lengyel kisebbségi kérdés­ben kényes tárgyalások állnak küszöbön, de egyben bíznak abban, hogy erről az oldalról sem fognak leküzdhetetlen ne­hézségek felmerülni. 1 „Magyarország köszönete Hitlernek és Mussolininek“ BERLIN, szept. 30. A Berliner Börsenzeitung budapesti tu­dósítója ,„Magyarország köszönete Hitler­nek és Mussolininak.” címmel a többi között ezeket írja: A magyar közvélemény nagy megköny­­nyebbülés érzésével fogadta a müncheni vi­lágtörténelmi jelentőségű megállapodásokat és egybehangzóan az a felfogás, hogy Mün­chen nem remélt sikerét jelenti a német birodalom Hitler Adolf által céltudatosan vezetett politikájának. Az újabb történe­lemben még sohasem történt meg, — han­goztatja, — hogy valamely államalakula­tot, úgymint Csehszlovákiát, különféle szö­vetségi biztosítékai és más biztonsági in­tézkedései­ ellenére határainak ■■ revíziójára kényszerítettek volna. Ez a győzelem első­sorban a népi gondolat győzelme volt, amely a Hitler Adolf által egyesített német nép vezetésével egész Európát lebilincselte. Teljesen meg vannak győződve arról, hogy Magyarország és Lengyelország is eléri ugyanazt, amit Németország, még ha bizo­nyos nehézségek várhatók is. Egy kima­gasló hivatalos személyiség kijelentette előt­tem, — írja a tudósító, — hogy Európa békéjét a Münchenben egybegyűlt államfér­fiak elhatározottsága és belátása révén si­került megmenteni, amivel végkép szétrom­bolták Szovjetoroszország és a prágai kor­mány cselszövéseit. A magyar nép fegyelmezetten fogja megvárni a dolgok további alakulását és teljes elhatározottsággal áll Imrédy kor­mánya mögött, hogy végrehajtsa elszakí­­tott néptestvéreinek újraegyesítését az anyaországgal. A Frankfurter Zeitung budapesti tudó­sítója a többi között ezeket írja: Magyarország bölcs tartózkodása min­den hivatalos és félhivatalos megnyilatko­­zás'is a legutóbbi válságos hetek folya­mán annak felismerésére vezethető visz­­sza, hogy Magyarországnak el kell kerül­nie olyan hibákat, amineket különösen­ Csehszlovákia elkövetett, ahol Benes azt hitte, hogy ő és az ő állama a világ közép­pontja lehet. Kánya külügyminiszter, az óvatos és tapasztalt diplomata több ízben hangoztatta, hogy a magyar nép régi és büszke történelmi nemzet, de kis nép volt és ma is az. Magyarország tudott magá­nak barátokat szerezni és bízik bennük. Elsősorban azonban bízik saját erejében, amelynek természetes határai adva van­nak. Aki az elmúlt két hét alatt — foly­tatja a tudósító — Budapestet megfigyel­hette, az nem lehetett kétségben afelől, hogy itt mindent elkerültek, ami a hely­zetet a békés megoldás szempontjából meg­nehezíthette volna. A kormánynak ezért szóban és írásban nem egy szemrehányást kellett meghallgatnia aggodalmaskodása miatt. A kormány azonban szilárdan kitar­tott az „igazság és béke” formulája mel­lett, amelyet a magyar miniszterelnök római látogatásakor juttattak kifejezésre és Horthy kormányzó berlini látogatásakor megismételtek. Tömegesen menekülnek a magyarok a csehek embertelen bánásmódja miatt BARABÁS, szept. 30. Az itteni cseh határ mentén naponta szöknek át cseh katonaköteles magyar fiúk. Tegnap négyen szöktek át a hatá­ron. Ezeket a hatóságok Debrecenbe to­vábbították. A cseh határ mentén állandó készülődés folyik. A reguláris katonasá­got a határról beljebb vonták. Közvetlen a határon gyülevész kommunista csőcse­lék van. A fedezékek ásásához és az ez­zel kapcsolatos munkákhoz a magyar gazdáktól és uradalmaktól minden iga­vonó állatot és szekeret elvittek. Az őszi vetési munka és a szüret teljesen meg­akadt, mert a nagyobb uradalmakban sem hagytak többet két pár lónál. Varsói távirat szerint, az egyik újszan­­deci lap jelenti, hogy Csehszlovákiából tömegesen menekültek között igen sok magyar nemzetiségű is van, akik a cse­hek mozgósítása m­iatt feleségeikkel és gyermekeikkel együtt menekültek lengyel területre. A magyar menekülteket a Csehszlovákiából menekültek megsegíté­sére alakult lengyel bizottság vette vé­delmébe. A magyarok — különösen a gyermekek és az asszonyok — sokat pa­naszkodnak a csehek embertelen bánás­módja miatt. A lengyel kormány intéz­kedett, hogy a magyar menekülteknek­ hazájukba való visszatérését megköny­­nyítsék. Elrettentő kép Pozsonyról MISKOLC, szept. 30. Pénteken Miskolcra érkezett Pozsony­ból egy cseh állampolgárságú magyar ember, akinek többnapi viszontagságos kerülő út után sikerült átszökni a hatá­ron. Ennek a magyarnak Pozsonyban né­hány napig sikerült elrejtőzni a letartóz­tatás elől. Bűne a csehek előtt az, hogy a felvidéki magyar pártnak egyik veze­tője volt. Pozsony mai állapotáról elret­tentő képet rajzol a magyar menekült. Esténként teljes sötétség borul a vá­rosra. Egyetlen ember se megy az ut­cára. Nappal is kihaltak az utcák a most már terrorisztikusan fellépő csehek miatt. A város rémületben élő közönségé­­ből nappal is csak az merészkedik ki az utcára, akinek halaszthatatlan dolga

Next