Budapesti KISZ Élet, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
A fővárosi fiatalok öntevékenységének és közéletiségének növeléséhez jelentősen hozzájárult az ifjúsági és diákparlamentek rendszere. Szerepük különösen a demokratizmus fejlesztésében és a közvetlen feladatokra történő mozgósításban jelentős. Előkészítésükben és szervezésükben, ma még nem minden esetben érvényesül a helyes társadalmi munkamegosztás. Széles körű agitációnk is segítette, hogy egyre több, jól felkészült fiatal nyert felvételt az MSZMP soraiba. BELPOLITIKAI AGITÁCIÓ A belpolitikai élet eseményeihez kapcsolódó agitációnkat az egyenletes fejlődés jellemzi. Kiemelt feladatot jelentett az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására történő mozgósítás és a XI. kongresszus dokumentumainak megismertetése. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásával a munkát eredményesen oldottuk meg, de ezen a téren kifejtett agitációs tevékenység nem tekinthető befejezettnek. A XI. kongresszus anyagainak részletes feldolgozása, a következő öt esztendő feladatainak sikeres megoldása nem nélkülözheti az agitációs elemek gyakoribb alkalmazását. Fontos helyet kapott munkánkban az MSZMP KB oktatáspolitikai és közművelődéspolitikai határozatainak feldolgozása. Magyaráztuk a közművelődés fontosságát, jelentőségét és aktivizáltunk a műveltségi szint emelésére, a magasabb iskolai végzettség megszerzésére, a szakmai színvonal fokozására. Tevékenységünket a jövőben nagyobb hatékonysággal tovább kell folytatni, különösen a 8 általánost el nem végzett fiatalok körében. Agitációnk eredményeként számtalan kommunista műszak és társadalmi munkaakció járult hozzá a népgazdaság fejlődéséhez és a várospolitikai célkitűzések megvalósításához. Társadalmi munkaakcióink alapját adták a nemzetközi szolidaritás anyagi támogatásának is. Munkánk jelentősen segítette a XV. ötéves terv és a népgazdaság előtt álló feladatok végrehajtására történő mozgósítást. A fővárosban ennek szervezeti keretét a „Hat órát Budapestért” mozgalom és a 30. évfordulóra tett felajánlások biztosították. A gazdaságpolitikai agitációban ennek ellenére alapvető fejlődés nem történt. A különböző akciókban tapasztalható aktivitást nem minden esetben használtuk fel gazdaságpolitikai kérdések, gazdaságpolitikai alapismeretek megértetésére és magyarázatára. Előfordult, hogy a kommunista műszakok, társadalmi munkaakciók és szakmai versenyek előkészítésénél csak a mechanikus szervezőmunka érvényesült. Fiataljaink körében hiányos a gazdaságpolitikai alapfogalmak és alapösszefüggések ismerete, amely nehezíti vagy lehetetlenné teszi a népgazdaság egészére és a nemzetközi gazdasági életre vonatkozó összefüggések magyarázatát. Ez arra enged következtetni, hogy a gazdaságpolitikai agitációban jelentős tartalmi fejlődésre van szükség. A jelenlegi szervezeti kereteket és akciókat — a kommunista műszakokat, társadalmi munkaakciókat, védnökségvállalásokat stb. — jobban fel kell használni a gazdaságpolitikai kérdések és összefüggések megismertetésére, megértetésére. Gyakoribb és céltudatosabb agitációval hozzá kell járulni a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének megkönnyítéséhez, a fizikai munka társadalmi rangjának emeléséhez, a munkavégzés hatékonyságának növeléséhez és a munkaidő teljesebb kihasználásához. A belpolitikai agitácónkban kitértünk az életszínvonalpolitika magyarázatára. Ennek során a KISZ-szervezetek fiataljai tájékoztatást kaptak a nemzetközi gazdasági helyzetről, és azokról a szükséges intézkedésekről, amelyek bevezetésével biztosítható az életszínvonal-politika maradéktalan érvényesítése. Az MSZMP XI. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a demokratizmus — különösen az üzemi, munkahelyi demokrácia — fejlesztésére. A KISZ agitációt szervezeteink rendszeresen felhasználták arra, hogy ösztönözzenek a demokratikus lehetőségek jobb kihasználására. Ennek ellenére a demokratizmus és a közéleti aktivitás társadalmi fontossága ma sem eléggé világos és egyértelmű a fiatalok tudatában. A marxista—leninista propagandában — így a KISZ propagandájában is — jelentős helyet kaptak az agitáció elemei. * A marxizmus—leninizmus kérdéseinek agitációs érvekkel történő magyarázatában azonban sokkal jobban kell kapcsolódni a napi élethez, az akutális eseményekhez. A jövőben a fő hangsúlyt nem az ismeretek bemagolására, megtanítására, hanem a marxista.