Budapesti KISZ Élet, 1976 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A fővárosi fiatalok öntevékenységé­nek és közéletiségének növeléséhez je­lentősen hozzájárult az ifjúsági és diák­parlamentek rendszere. Szerepük külö­nösen a demokratizmus fejlesztésében és a közvetlen feladatokra történő moz­gósításban jelentős. Előkészítésükben és szervezésükben, ma még nem minden esetben érvényesül a helyes társadalmi munkamegosztás. Széles körű agitációnk is segítette, hogy egyre több, jól felkészült fiatal nyert felvételt az MSZMP soraiba. BELPOLITIKAI AGITÁCIÓ A belpolitikai élet eseményeihez kap­csolódó agitációnkat az egyenletes fej­lődés jellemzi. Kiemelt feladatot jelentett az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végre­hajtására történő mozgósítás és a XI. kongresszus dokumentumainak megis­mertetése. A rendelkezésre álló eszkö­zök felhasználásával a munkát ered­ményesen oldottuk meg, de ezen a té­ren kifejtett agitációs tevékenység nem tekinthető befejezettnek. A XI. kong­resszus anyagainak részletes feldolgo­zása, a következő öt esztendő feladatai­nak sikeres megoldása nem nélkülöz­heti az agitációs elemek gyakoribb al­kalmazását. Fontos helyet kapott munkánkban az MSZMP KB oktatáspolitikai és közmű­velődéspolitikai határozatainak feldol­gozása. Magyaráztuk a közművelődés fontosságát, jelentőségét és aktivizál­tunk a műveltségi szint emelésére, a magasabb iskolai végzettség megszerzé­sére, a szakmai színvonal fokozására. Tevékenységünket a jövőben nagyobb hatékonysággal tovább kell folytatni, különösen a 8 általánost el nem végzett fiatalok körében. Agitációnk eredményeként számtalan kommunista műszak és társadalmi munkaakció járult hozzá a népgazdaság fejlődéséhez és a várospolitikai célkitű­zések megvalósításához. Társadalmi munkaakcióink alapját adták a nemzet­közi szolidaritás anyagi támogatásának is. Munkánk jelentősen segítette a XV. ötéves terv és a népgazdaság előtt álló feladatok végrehajtására történő mozgó­sítást. A fővárosban ennek szervezeti kere­tét a „Hat órát Budapestért” mozgalom és a 30. évfordulóra tett felajánlások biztosították.­­ A gazdaságpolitikai agitációban ennek ellenére alapvető fejlődés nem történt. A különböző akciókban tapasztalható aktivitást nem minden esetben használ­tuk fel gazdaságpolitikai kérdések, gaz­daságpolitikai alapismeretek megérte­tésére és magyarázatára. Előfordult, hogy a kommunista műszakok, társa­dalmi munkaakciók és szakmai verse­nyek előkészítésénél csak a mechanikus szervezőmunka érvényesült. Fiataljaink körében hiányos a gazdaságpolitikai alapfogalmak és alapösszefüggések is­merete, amely nehezíti vagy lehetetlen­né teszi a népgazdaság egészére és a nemzetközi gazdasági életre vonatkozó összefüggések magyarázatát. Ez arra enged következtetni, hogy a gazdaságpolitikai agitációban jelentős tartalmi fejlődésre van szükség. A je­lenlegi szervezeti kereteket és akciókat — a kommunista műszakokat, társadal­mi munkaakciókat, védnökségvállaláso­kat stb. — jobban fel kell használni a gazdaságpolitikai kérdések és összefüg­gések megismertetésére, megértetésére. Gyakoribb és céltudatosabb agitáció­­val hozzá kell járulni a pályakezdő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének megkönnyítéséhez, a fizikai munka tár­sadalmi rangjának emeléséhez, a mun­kavégzés hatékonyságának növeléséhez és a munkaidő teljesebb kihasználásá­hoz. A belpolitikai agitácónkban kitér­tünk az életszínvonalpolitika magyará­zatára. Ennek során a KISZ-szervezetek fiataljai tájékoztatást kaptak a nemzet­közi gazdasági helyzetről, és azokról a szükséges intézkedésekről, amelyek be­vezetésével biztosítható az életszínvo­nal-politika maradéktalan érvényesíté­se. Az MSZMP XI. kongresszusa megkü­lönböztetett figyelmet fordított a de­mokratizmus — különösen az üzemi, munkahelyi demokrácia — fejlesztésére. A KISZ agitációt szervezeteink rendsze­resen felhasználták arra, hogy ösztö­nözzenek a demokratikus lehetőségek jobb kihasználására. Ennek ellenére a demokratizmus és a közéleti aktivitás társadalmi fontossága ma sem eléggé világos és egyértelmű a fiatalok tuda­tában. A marxista—leninista propagandában — így a KISZ propagandájában is — jelentős helyet kaptak az agitáció ele­mei. * A marxizmus—leninizmus kérdései­nek agitációs érvekkel történő magya­rázatában azonban sokkal jobban kell kapcsolódni a napi élethez, az akutális eseményekhez. A jövőben a fő hang­súlyt nem az ismeretek bemagolására, megtanítására, hanem a marxista.

Next