Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)
1867-05-05 / 46. szám
Buda-Pest, 1867. 46. szám Vasárnap, május 5. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Kiíífizetési áruk : Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 írt. Félévre............................10 „ Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 írt. — kr. Félévre . . . 9 „ — „ Negyedévre . 4 „ 50 B Szerkesztőség: Országot, 38. sz. (Sándor-utcza sarkán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. .Magánhirdetések : egyhasábos Petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Ládár István kolozsvári kereskedői könyvvezető vezetéknevének „B o r z a“-ra kért átváltoztatása folyó évi ápril hó 30 ról 4794. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Az „Agramer Zigu után, a horvát-tót országgyűléshez intézett kegyelmes királyi leirat igy szól : Mi Első Ferencz József stb. Kedvelt híveink! Attól az atyai szándéktól vezéreltetve, hogy ha népeink méltányos óhajtásait tőlünk kitelthetőképen betöltsük, mindenkoron feladatunknak tartottuk, kedvelt Horvát és Tótországunk történeti jogait csorbítatlan fentartani, s számára az önállóság oly mértékét biztosítani, mely nemzeti kifejlődése kívánalmainak megfelel és jogos autonómiájukat oly védelemben részesíteni, melyet összes birodalmunk érdekeivel összeférőnek találunk. Ebbéli törekvésünknek a monarchia legfontosabb alaptörvénye, a pragmatica sanctio szolgáit zsinórmértékéül, mely az uralkodói palotánk alatt egyesült minden királyságok és tartományoknak nemcsak elválhatatlanságát biztosítja, hanem különösen is a magyar korona integritását és minden tartományainak együvétartozandóságát a legnyomatékosabban kiemeli. Azonban nem titkolhatjuk el Magunk előtt, hogy az 1866. dec 19-ben kelt legalázatosabb feliratban kifejezett óhajtástok a pragmatica sanctio szellemével öszhangzásba nem hozhatók ; sőt hogy azok a magyar országgyűléssel Általunk — kivánságtok szerint — közlött 1861- ki 42 ik törvényczikkel is ellenmondásban állanak. E czikkben, a pragmatica sanctio és a magyar közjog alapszerződési határozatainak megfelelőleg, a korona és koronázási tény, melynek lényeges mozzanatát a koronázási hitlevél kiadása képezi, Magyarországgal közösnek vala elismerve. Hasonlóképen a horvát és tót országgyűlés 1861. sept. 24. és 1866. febr. 10-ki legalázatosabb felirataiban készségét fejezte ki, hogy a magyar királysággal fennálló történeti köteléket figyelembe veszi és ahhoz továbbá is ragaszkodik. Ez ismételve tett ünnepélyes kijelentések Bennünket ama biztos várakozásra jogosítnak, hogy a függő közjogi kérdéseknek a monarchia minden népei érdekében czélba vett megoldásánál kedvelt Horvát- és Tótországunk részéről semminemű nehézségekbe nem ütközünk, és hogy ti oly követeléseket nem támasztatok, melyek a megoldást lehetetlenné tennék. Minthogy a Mi legbuzgóbb törekvésünk és elhatározott akaratunk oda irányul, hogy minden nehézséget azonnal elhárítsunk, mely a törvényes állapotok bekövetkezésének és a minden részről forrón óhajtott megkoronáztatásunknak eddig útjában állott, Irántunk mindenkor tanúsított hű ragaszkodástokba vetett bizalommal atyailag hívunk föl benneteket, hogy a küszöbön álló koronázási ténynél Horvát- és Tótországnak a magyar országgyűlésen leendő képviseltetéséről eleve gondoskodjatok; az említett országgyűlés által a közös ügyek és azok kezelésére nézve, magyar koronám országainak közjogi állásáról egyezségileg hozott határozathoz részetekről is törvényes módon hozzájáruljatok és ezáltal minden még fennforgó különbségeknek kölcsönös egyetértéssel eszközlendő gyökeres elhárítására utat egyengessetek. Bebizonyított hűségteknek ez újabb jelét anynyival inkább jogosítva vagyunk tőletek elvárni, minthogy a most együttlévő magyar országgyűlés, ide csatolt határozatának erejénél fogva, melyet veletek érett megfontolás végett közlünk, a fennforgó viszonyok helyes méltatásával és testvéri előzékenységgel néktek mindazokat a biztosítékokat M ajánlotta, melyeket autonómiátok és nemzeti kifejlődéstek végett igénybe venni a történelmi jog megenged. Mivel egyébiránt a magyar országgyűlés a koronázási hitlevél megállapításához legközelebb hozzáfog, a legkegyelmesebben föl kell hivnunk benneteket, hogy erre vonatkozó tanácskozásaitokat oly módon siettessétek, hogy küldendő követeitek legkésőbb május 15 kéig Pestre érkezzenek, hogy az illető munkálatokban részt vehessenek. Maradván cs. kir. kegyelmünkkel és hajlandóságunkkal. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, april 23. az Urnák 1867. s uralkodásunknak tizenkilenezedik évében NEMHIVATALOS RÉSZ. Szathmáry-Király Barnabás, volt cs. k. főhadnagy ur, az állam terheinek könnyítése czéljából évi 210 ftnyi kegyelmi nyugdijáról nagylelkűen lemondott. —■ Midőn a pénzügy minister ezen hazafias tettet köztudomásra juttatja, nevezett urnák Ő Felsége magyar kormánya nevében hazafiai köszönetét nyilvánítja Helyhatóságok. Iógrádmegye. Gróf Forgách József főispán ur omliga székfoglalását, és a tisztújitás iránti bizottmányi előtanácskozást april hó 24-ére, a tisztújitást pedig april hó 25 ére és következő napokra rendelvén. — april 24 én nagy számmal jelent meg a megyei bizottmány értelmisége; délelőtti 10 óra előtt részletes tisztelgések ő mltságánál, 11 óra felé a gyűlési nagy teremben összesereglett bizottmányi gyűlésből, régi szokás szerint, küldöttség menesztetett a főispán az ő mltgának üdvözlésére és a gyűlésbe való meghívására, mely küldöttséggel ő mltga megjelenvén a nagy teremben s nagy lelkesedéssel és háromszoros harsány éljen-kiáltásokkal fogadtatván, elnöki székét elfoglalta, a közdolgok folyama tekintetéből ideiglenesen jegyzőt, t, ügyvédet, szolgabirót és esküdtet nevezvén, a jegyzőnek átadta kineveztetési okmányát, a mi is felolvastatván , átnyújtotta esküformáját, mely mellett a főispáni hitet Ő Felsége Apostoli Királyunk hűségére, hazánk és kormányunk iránti kötelességének teljesítésére letette; ezután a megyei bizottmányi küldöttség működéséről szóló jelentés és a megyei hivatalokra jelentkezők s ajánlottak névsora felöli vastatván, a főispán uz ömliga felhivására;a szent lélek segítségül hívására a katholika szent egyházba isteni tiszteletre sereglett ömligával, minden valláskülönbség nélkül, a megyei bizottmány, melynek végeztével kiki szállására ment; délutáni órákban főispán urnál a tiszti kijelölés iránt szűkebb körfi titkos értekezlet tartatott April 25-én a tisztújítás megkezdettén, s az első alispáni hivatalra Frideczky Lajos és Veres Pál urak között a vélemény megoszolván, szavazás utján kétszer annyi többséggel Frideczky Lajos úr megválasztatott első alispánnak ; ezután Ottlik Ákos másod alispánnak egyhangúlag általánosan kikiáltatott. Törvényszéki ülnököknek választattak : Jeszenszky Samu, Chikán Gábor, de ez lemondván, Jausz Albert, Básthy Miklós, Malatinszky József, Kacskovics Lajos, Dessewffy Gyula, Komjáthy Anselm, Tót István, Szilassy Miklós, Somoskely János. Törvényszéki kiadó: báró Buttler Frigyes; igtató: Hámory Ede. Főjegyzőnek általános közfelkiáltással választatott : Révay Gusztáv; első aljegyző lett Pap Károly ; másod-aljegyző: Baloghy Gyula; harmadik aljegyző : Jeszenszky József; főügyész közfelkiáltással lett Bodnár István ; első alügyész lett Horváth Ádám; másod-al- Ügyész : Okolicsányi Pál. Főszámvevő lett : Vattay Alajos; al-számvevő : Majerszky Ferencz. Fizetés nélküli tiszteletbeli élelmezési főbiztos lett: Zmeskal Zsigmond. Fizetés nélküli tiszteletbeli hadi főadószedő: Kubinka Ferencz. Fizetéses házi föadószedő lett: Jakabfalvy Károly. Főlevéltárnok : Nagy Imre; allevéltárnok : Antony Béla; pertárnok : Chikán Gábor; főmérnök : Udvardy Péter; várnagy Kemény Károly; börtön felügyelő : Pogány Ádám. A kékkői járásban: Főbíró : Prónay György; alszolgabirák : Pify János, Horváth Dénes, Mancis Mátyás; rendszerinti esküdtek : Majthényi Ottmár , Plachy Zsigmond; csendbiztos : Diószeghy Tádé; magtári biztos: Szabó Lajos. Szécsényi járásban : Főbíró : Nagy Andor; alszolgabirák : Várady István, Korodinyi Lajos, Petheő Imre, Szabó Miklós; rend szerinti esküdtek : Fáy Ákos, Hegyesy Alajos; csendbiztos : Mátyássy Andor. Füleki járásban: Főbíró : Kétszery István ; alszolgabirák : Lieszkovszky József, Szakál Barna, Körtvélyesy Gusztáv; rendszerinti esküdtek : Sallay István, Váczy Gábor; csendbiztos : Keller Antal; magtári biztos : Oroszy János. Losonczi járásban: Főbíró : Szakál Elek; alszolgabirák : Hinkó János, Kovács Sándor; rendszerinti esküdtek : Lehotay Lajos , Fabriczy László; csendbiztos : Básthy Zsigmond. Fő , al- és állatorvosok meghagyattak mint voltak. Főispán ur ő méltósága oly közmegelégedéssel és oly lelkiismeretesen vezette a tisztujitást, hogy az ellen legkisebb kifogása sem lehetett senkinek sem, ahol csak legkevésbbé is kételkedhetett a többség felett, mindjárt szavazatot rendelt, oly túlságos lelkiismeretességgel, hogy néha 200 — 50 ellenében is szavazásra került a dolog.