Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)

1867-05-16 / 55. szám

Balla-Fest, 1867. 55.szám. Csütörtök, május 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. hivatalos LAIP. Elfifizetés: árak : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre..................................10 . Negyedévre .... 5 „ Kéziratok Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt.—kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „60 „ Szerkesztőség: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sarkán). Az udvarban jobbra 1. emelet Kiadó-hivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SagÁH-hirdetések : egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS KÉSZ. Máy Sándor Gáborján községi jegyző vezetéknevének „Mátraiéra kért átváltoztatása a folyó évi május hó 11 én 4938. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. _____ A közmunka és közlekedési magyar királyi minister marsovai Marsovszky Gyulát, Záhorszky Kálmánt, Csörgei Gyulát I ső rendű, Tessedik Ferenczet Isod rendű fogalmazókká; Urbán Gyulát, Gyöngyösy Jánost fogalmazó segédekké; Pribék Bélát, Lechner Gyulát, Lauka Józsefet, elsőrendű mérnökökké; Fésűs Mihályt, Metzner Vendelt, Szombathy Károlyt és b. Meszóna Ferenczet másodrendű mérnökökké nevezte ki. A m. kir. igazságügyr Ministerium köztudomásra hozza, miszerint a cs. és Apóst, királyi Felsége f. évi május 13-án kelt legmagasb elhatározása által veszprémmegyei Szentgál községe következő lakosainak, úgymint: Kajdi Mózes, Kajdi Sándor, Cseszkó Ádám, Szintén Bálint, Budai Sándor, id. Faber József, Szintén Zsuzsánna, Barcza Lídia, Rákosi Júlia, Zsebeházi Sándor, ifjabb Faber József, Tóth Imre Sándor, Papp József,Tamás György, Tamás Sándor, Ambrus Bálint, Kiss Kovács János, Bartalos Bálint, Mellári Gábor, Kajdi Júlia,Kajdi István, Nyéki István, Tamás Gergely, Varga Ferencz, Dezső Mózes, Siki Mihály, Horváth Sándor, Tamás Gábor, Tóth Lajos, Tóth Mózes, Varga József, Schiffer Lajos, Tokorcsi István, Szűcs Benjamin, Papp Mária, Major Zsófia, Varga Bálint, Kajdi Ferencz, Kántás Sándor és Ferenczi Andrásnak, a katonai bűnfenyitó bíróság által rájuk mért börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből elengedvén, e legmagasabb elhatározás foganatbavételére a szükséges intézkedések a m. kir. igazságügyministérium részéről már megtétettek, az l-sö számtól bezárólag a 10,023-ik számig, és az 1799-ik évből az l-sö számtól bezárólag 2551-ik számig, 1.252,294 ft 3*, 6 kr összes tff keészlettel. Ezen kötelezvényekkel a fennálló szabályok szerint fog elbánatni, s amennyiben 5° 10 nál kevesebbet kamatoznak, a felek kívánságára austriai értékre szóló 5° sokakra fognak kicseréltetni; az átszámításnál a pénzügyministerium által 1858. évi October 26 dikán 5286-ik sz. alatt közhírré tett átváltoztatási kulcs szolgálandván alapul. Bécs , 1867. május 1 én. Az államadósság igazgatósága. Kivonat a „Wiener Zeitung« hivatalos részéből. E hó 11-kén kelt legfelsőbb elhatározás folytán a cs. k. rendőr-ministerium működését megszüntette és teendői a cs. k. ministertanács elnökségére ruháztattak át. A hatóságok illető feliratai és az egyesek beadványai ezentúl a cs. k. ministertanács elnökségének rendőri osztályához intézendők. A régi államadósságnak, az 1818-ik évi mártius 21 én és 1859. évi december 23-kán kelt legfelsőbb nyiltparancsok alapján, folyó évi május hó 1-jén eszközlött 458-ik és 459-ik kisorsolásánál a 175- és 487-ik sorozatszámok huzattak ki. A 175-ik sorozatszám különféle kamatlábú udvari kincstári kötelezvényeket foglal magában ; nevezetesen: a 17,295 számot a tőkeöszlet egyötödével,továbbá a 23,440-ik számtól bezárólag 24,661 számig az egész tőkeöszlettel, tehát összesen 1.132,764 ft 124 krral A 487-ik sorozatszám eredetileg 4%.-nyi kamatlábú termesztmény-szállitási kötelezvényeket tartalmaz!; névszerint: az 1796 ik évből NEMHIVATALOS RÉSZ. N a g n a d Lajos, kalocsai érsek, a vallás- és közoktatási magy. kir. ministernek azon levelére, melyben őt kalocsai érsekké lett legkegyelmesebb kineveztetéséről értesíti, Rómából f. hó 10-én válaszolván, a hozzá intézett sorok folytán biztosíthatja a miniszert, „hogy az eddigi közműködésében követett egyházi s politikai elvekhez híven akarja jövőre is önfeláldozó szorgalommal s becsületességgel szolgálni anyaszentegyházát, Felséges urát királyát és hazáját, és épen ezért a ministernek ez irányú minden ügyekezeteit csekély tehetségeihez képest édes örömmel elősegitendi.“— „Hol“, úgymond, „annyi jóakarat egyesül, ott Isten az áldást és ennek nyomán a kivánt sikert megtagadni nem fogja.“ Ifi s Hálafölirat O cs. és ap. kir. Felségéhez. Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk! Három százados azon viszony, mely a magyar nemzetet Felséged dicső uralkodó-házához köti; három százados e viszony története is, melynek lapjai miként bölcs és igazságos fejedelmek áldott emlékű neveitől, úgy nemzetünknek e világon páratlan dynasticus és mindig hit érzelmeitől ragyognak. Nincs — és ezt felmagasztosult önérzettel merjük állitani, — nincs nép, nincs nemzet, melynek legszentebb és legnemesebb érzelmeivel a Király iránti kegyeletes tisztelet annyira összeforrott volna, mint a magyar nemzetnél. Ezen, őseink annyi vér áldozatával ápolt, nemzedékről nemzedékre szent hagyományként átszármazott vallásszerű kegyelet a magyar király szent személyét a sérthetetlenség nymbuszával környezi, ugyanazt a dicső önfeláldozás babérjával, a hűség örökzöldjével evedzi s a törhetlen ragaszkodás jó s balsors-edzette kapcsával magához csatolja. Felséged hű magyar népének voltak viszontagságos korszakai, melyeket mindannyiszor a nemzet és királya közti kölcsönös bizalmat irigylő szellemek teremtettek; de mivel e nemzet királyának trónját alkotmányos törvényei ezeréves sziklájára helyezé, s ez örökké ingathatlan alapra fektetett királyi trón fölé emelé a nemzeti hűség templomát, feltornyosult viharok ellenében az önfeláldozás fegyverével küzdve, királyában bízva, törvényeivel vértezve, nem féltette a királyi trónt. • Felséged igazságszeretete s királyi szivének atyai sugallata us dicső hajnalt derített nemzetünkre, midőn hazánk és a trón hű fiainak meghallgatásával szétoszlatá a félreértés ködét, s királyi jobbját nyújtva nemzetünknek, azt lovagias szivéhez közelebb vonta; s ime a fejedelmi igazság hajnalokja visszaverődik a királyi trón zománczára, hogy azt ősi díszében feltüntetvén, legközelebb szent koronánk fényével eláraszsza, s azt egy kielégített hű nemzet öröm ujjongása dicsőségében Európának bemutassa. Igen, a magyar királyt, kit őseink véráztatott kardja félelmessé tett, most kibékített népének szeretete irigyeltté fogja tenni,mert nemzetünk sajgó sebeit Felségednek alkotmányunk fenntartását biztositó királyi esküje be fogja hegeszteni; mert érzi immár minden magyar, hogy Felséged szent akarata : e nemzetnek kincsét, össz birodalma jólétének biztosítékát, királyi trónjának megingathatlan támaszát, ezeréves alkotmányunkat fenntartani és megerősíteni. Engedje tehát Felséged, hogy Esztergommegye hű közönsége is, osztozva egész hazánk e boldogkő reményében, első bizottmányi üléséből eredő jelen hódolati feliratában a Felséged és nemzetünk által kivívott üdvös eredmények fölötti örömét, Felséged iránti jobbágyi hódolattal párosult igaz háláját tolmácsolhassa. A haza nyugalma visszaállott; a nemzet alkotmányához és a trónhozi szilárd ragaszkodásában boldog, megifjuló erejének érzetében hatalmas, igazságos fejedelme iránt hű, koronás királya iránt, kinek bölcs és atyáskodó uralmából reá s maradékaira dicsőség fog háramlani, háladatos leend. Adja Isten , hogy Felséged hazánk felvirultan s alkotmányos összes népei boldogságán sokáig örömét lelje. Kik egyébiránt császári királyi kegyébe ajánlottak jobbágyi mély hódolattal maradtunk Felségednek. Kelt Esztergomban, 1867. évi ápril 16-án tartott bizottmányi ülésből. Legalázatosabb szolgái: Esztergomvármegye közönsége. Helyhatóságok. A pestvárosi főjegyzői, főügyészi, fő- számvevői, főmérnöki, főorvosi, telekbirói, al és mezei kapitánysági állomásokra i hó 14 -én folytatott tisztujitási választások eredménye következő : közigazgatási főjegyzőnek megválasztatott: Gerlóczy Károly 1844; törvényszéki főjegyzőnek Janicsek József 2318; főügyésznek Csengey Endre 1717; főszámvevőnek Cserhalmay Ferencz 2032; főmérnöknek Szumrák Pál 2390; tiszti főorvosnak dr. Flór Ferencz 1568 ; telekbirónak Salacz Antal 1990; bel-lipótvárosi alkapitánynak Stadler Endre 1267; terézvárosi alkapitánynak Henszler Ignácz 1855; József-ferenczvárosi alkapitánynak Pisztory Alajos 2103; mezei kapitánynak Keresztes Károly 1135 szavazattal. Ma a tisztújitás folytattatni fog s a sor az alügyészek, aljegyzők és levéltárnokok választására kerül. Vasárnap a megválasztott tisztikar leteendi az esküt s ugyanaznap beadatnak a szavazási ívek a 300 városi képviselő megválasztására.