Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)

1867-05-16 / 55. szám

Balla-Fest, 1867. 55.szám. Csütörtök, május 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. h­ivatalos LA­IP. Elfifizetés: árak : Napontai postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre..................................10 . Negyedévre .... 5 „ Kéziratok Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt.—kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . 4 „­60 „ Szerkesztőség: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sar­kán). Az udvarban jobbra 1. emelet Kiadó-hivatal: Pesten, barátok­ tere 7-ik sz. nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. SagÁH-h­irdetések : egy hasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS KÉSZ. M­á­­­y Sándor Gáborján községi jegyző ve­zetéknevének „Mátraiéra kért átváltozta­tása a folyó évi május hó 11 én 4938. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. _____ A közmunka és közlekedési magyar királyi minister marsovai Marsovszky Gyulát, Záhorszky Kálmánt, C­s­ö­r­g­e­i Gyulát I ső rendű­, T­e­s­s­e­d­i­k Ferenczet Is­od rendű fo­galmazókká; Urbán Gyulát, Gyöngyösy Jánost fogalmazó­ segédekké; Pribék Bélát, L­e­c­h­n­e­r Gyulát, L­a­u­k­a Józsefet, elsőren­dű­ mérnökökké; Fésűs Mihályt, M­e­t­z­n­e­r Vendelt, Szombathy Károlyt és b. Meszó­na Ferenczet másodrendű mérnökökké nevez­te ki. A m. kir. igazságü­gyr Ministerium köztudo­másra hozza, miszerint a cs. és Apóst, királyi Felsége f. évi május 13-án kelt legmagasb el­határozása által veszprémmegyei Szentgál köz­sége következő lakosainak, úgymint: Kajdi Mózes, Kajdi Sándor, Cseszkó Ádám, Szintén Bálint, Budai Sándor, id. Faber József, Szin­tén Zsuzsánna, Barcza Lídia, Rákosi Jú­lia, Zsebeházi Sándor, ifjabb Faber József, Tóth Imre Sándor, Papp József,Tamás György, Tamás Sándor, Ambrus Bálint, Kiss Kovács János, Bartalos Bálint, Mellári Gábor, Kajdi Júlia,Kajdi István, Nyéki István, Tamás Ger­gely, Varga Ferencz, Dezső Mózes, Siki Mi­hály, Horváth Sándor, Tamás Gábor, Tóth Lajos, Tóth Mózes, Varga József, Schiffer La­jos, Tokorcsi István, Szűcs Benjamin, Papp Mária, Major Zsófia, Varga Bálint, Kajdi Fe­rencz, Kántás Sándor és Ferenczi Andrásnak, a katonai bűnfenyitó bíróság által rájuk mért börtönbüntetés hátralévő részét kegyelemből elengedvén, e legmagasabb elhatározás foga­­natbavételére a szükséges intézkedések a m. kir. igazságügyministérium részéről már meg­tétettek, az l-sö számtól bezárólag a 10,023-ik számig, és az 1799-ik évből az l-sö számtól bezárólag 2551-ik számig, 1.252,294 ft 3*, 6 kr összes tff keészlettel. Ezen kötelezvényekkel a fennálló szabályok szerint fog elbánatni, s a­mennyiben 5° 10 nál kevesebbet kamatoznak, a felek kívánságára austriai értékre szóló 5°­ s­okakra fognak kicse­réltetni; az átszámításnál a pénzügyministerium által 1858. évi October 26 dikán 5286-ik sz. alatt közhírré tett átváltoztatási kulcs szolgá­­landván alapul. Bécs , 1867. május 1 én. Az államadósság igazgatósága. Kivonat a „Wiener Zeitung« hivatalos részéből. E hó 11-kén kelt legfelsőbb elhatározás foly­tán a cs. k. rendőr-ministerium működését meg­szüntette és teendői a cs. k. ministertanács el­nökségére ruháztattak át. A hatóságok illető feliratai és az egyesek beadványai ezentúl a cs. k. ministertanács elnökségének rendőri osztályához intézendők. A régi államadósságnak, az 1818-ik évi mártius 21 én és 1859. évi december 23-kán kelt legfelsőbb nyiltparancsok alapján, folyó évi május hó 1-jén eszközlött 458-ik és 459-ik kisorsolásánál a 175- és 487-ik sorozat­szá­mok huzattak ki. A 175-ik sorozat­szám különféle kamatlábú udvari kincstári kötelezvényeket foglal magá­ban ; nevezetesen: a 17,295 számot a tőke­­öszlet egy­ötödével,továbbá a 23,440-ik számtól bezárólag 24,661 számig az egész tőkeösz­­lettel, tehát összesen 1.132,764 ft 12­4 krral­ A 487-ik sorozat­szám eredetileg 4%.-nyi kamatlábú termesztmény-szállitási kötelezvé­nyeket tartalmaz!; névszerint: az 1796 ik évből NEMHIVATALOS RÉSZ. N­ a g n a­­ d Lajos, kalocsai érsek, a vallás- és közoktatási magy. kir. ministernek azon levelére, melyben őt kalocsai érsekké lett legkegyelmesebb kineveztetéséről értesíti, Rómából f. hó 10-én válaszolván, a hozzá inté­zett sorok folytán biztosíthatja a miniszert, „hogy az eddigi közmű­ködésében követett egy­házi s politikai elvekhez híven akarja jövőre is önfeláldozó szorgalommal s becsületességgel szolgálni anyaszentegyházát, Felséges urát ki­rályát és hazáját, és épen ezért a ministernek ez irányú minden ügyekezeteit csekély tehet­ségeihez képest édes örömmel elősegitendi.“— „Hol“, úgymond, „annyi jóakarat egyesül, ott Isten az áldást és ennek nyomán a kivánt si­kert megtagadni nem fogja.“ Ifi s Hálafölirat O cs. és ap. kir. Felségéhez. Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk! Három százados azon viszony, mely a ma­gyar nemzetet Felséged dicső uralkodó-házához köti; három százados e viszony története is, melynek lapjai miként bölcs és igazságos fe­jedelmek áldott emlékű neveitől, úgy nemze­tünknek e világon páratlan dynasticus és min­dig hit érzelmeitől ragyognak. Nincs — és ezt felmagasztosult önérzettel merjük állitani, — nincs nép, nincs nemzet, melynek legszentebb és legnemesebb érzelmeivel a Király iránti kegyeletes tisztelet annyira összeforrott volna, mint a magyar nemzetnél. Ezen, őseink annyi vér áldozatával ápolt, nemzedékről nemzedékre szent hagyományként átszármazott vallásszerű kegyelet a magyar király szent személyét a sérthetetlenség nym­­buszával környezi, ugyanazt a dicső önfelál­dozás babérjával, a hűség örök­zöldjével evedzi s a törhetlen ragaszkodás jó s balsors-edzette kapcsával magához csatolja. Felséged hű magyar népének voltak viszon­tagságos korszakai, melyeket mindannyiszor a nemzet és királya közti kölcsönös bizalmat irigylő szellemek teremtettek; de mivel e nem­zet királyának trónját alkotmányos törvényei ezeréves sziklájára helyezé, s ez örökké in­­gathatlan alapra fektetett királyi trón fölé emelé a nemzeti hűség templomát, feltornyo­sult viharok ellenében az önfeláldozás fegyve­rével küzdve, királyában bízva, törvényeivel vértezve, nem féltette a királyi trónt. • Felséged igazságszeretete s királyi szivének atyai sugallata us dicső hajnalt derített nem­zetünkre, midőn hazánk és a trón hű fiainak meghallgatásával szétoszlatá a félreértés kö­dét, s királyi jobbját nyújtva nemzetünknek, azt lovagias szivéhez közelebb vonta; s ime a fejedelmi igazság hajnalok­ja visszaverődik a királyi trón zománczára, hogy azt ősi díszében feltüntetvén, legközelebb szent koronánk fé­nyével eláraszsza, s azt egy kielégített hű nemzet öröm ujjongása dicsőségében Európá­nak bemutassa. Igen, a magyar királyt, kit őseink vér­áztatott kardja félelmessé tett, most kibékített népének szeretete irigyeltté fogja tenni,mert nemzetünk sajgó sebeit Felségednek alkotmányunk fenntartását biztositó királyi esküje be fogja hegeszteni; mert érzi immár minden magyar, hogy Felséged szent akarata : e nemzetnek kincsét, össz birodalma jólétének biztosítékát, királyi trónjának megingathatlan támaszát, ezeréves alkotmányunkat fenntar­tani és megerősíteni. Engedje tehát Felséged, hogy Esztergom­­megye hű közönsége is, osztozva egész hazánk e boldogkő reményében, első bizottmányi ülé­séből eredő jelen hódolati feliratában a Felsé­ged és nemzetünk által kivívott üdvös ered­mények fölötti örömét, Felséged iránti job­bágyi hódolattal párosult igaz háláját tolmácsol­hassa. A haza nyugalma visszaállott; a nemzet al­kotmányához és a trónhozi­ szilárd ragaszko­dásában boldog, megifjuló erejének érzetében hatalmas, igazságos fejedelme iránt hű, koro­nás királya iránt, kinek bölcs és atyáskodó uralmából reá s maradékaira dicsőség fog há­­ramlani, háladatos leend. Adja Isten , hogy Felséged hazánk felvirul­­tan s alkotmányos összes népei boldogságán sokáig örömét lelje. Kik egyébiránt császári királyi kegyébe ajánlottak jobbágyi mély hódolattal marad­tunk Felségednek. Kelt Esztergomban, 1867. évi ápril 16-án tartott bizottmányi ülésből. Legalázatosabb szolgái: Esztergomvármegye közönsége. Helyhatóságok.­ ­ A pestvárosi főjegyzői, főügyészi, fő- számvevői, főmérnöki, főorvosi, telekbirói, al és mezei kapitánysági állomásokra i­ hó 14 -én folytatott tisztujitási választások eredménye következő : közigazgatási főjegyző­nek megválasztatott: Gerlóczy Károly 1844; törvényszéki főjegyzőnek Janicsek József 2318; f­őü­gy­észnek Csengey End­re 1717; főszámvevőnek Cserhalmay Ferencz 2032; főmérnöknek Szumrák Pál 2390; tiszti főorvosnak dr. Flór Fe­rencz 1568 ; telekbirónak Salacz Antal 1990; bel-lipótvárosi alkapitány­­nak Stadler Endre 1267; terézvárosi alkapitánynak Henszler Ignácz 1855; József-ferenczvárosi al­kapitánynak Pisztory Alajos 2103; mezei kapitánynak Keresztes Károly 1135 sza­vazattal. Ma a tisztújitás folytattatni fog s a­ sor az alü­gyészek, aljegyzők és levéltárnokok választására kerül. Vasárnap a megválasztott tisztikar leteendi az esküt s ugyanaz­nap be­adatnak a szavazási ívek a 300 városi képvi­selő megválasztására.

Next