Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)
1867-10-22 / 185. szám
megye által tisztelettel mellőzött eme rendelet immár foganatosítva van, bátor vagyok a t. ministeriumhoz azon kérdést intézni: szándékozik-e és meddig szándékozik a t. ministerium Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyéknek önkormányzati jogát felfüggesztve tartani ? fentartván magamnak a t. ministerium válaszához képest e tárgy iránt nézeteimet bővebben kifejteni. (Helyeslés.) Báró Wenckheim Bei,a belügyminister: Az imént tett interpellate következtében a ministerium örömmel ragadja meg az alkalmat ezen fontos ügyre nézve eljárásáról a t. háznak számot adni, hogy azonban a ministérium ezt a tárgy fontosságához képest megtehesse, kérem az interpellatiót írásban beadatni, és a kormánynyal közöltetni. (Helyeslés.) Almássy Sándor képv.: T. ház ! Engemet Kovách László interpellatiójával megelőzött; de miután azon interpellatiót, melyet Heves- és Külső- Szolnok törvényesen egyesült megyék érdekében a ministériumhoz intézett, nem azon értelemben tette, amelyben én tenni szándékoztam , ennélfogva magam is kívánok a 1. ministériumhoz ezen ügyben egy interpellatiót beadni. Kovách László ugyanis csak az iránt interpellálta a ministériumot, hogy nyilatkozzék az iránt, meddig akarja ezen kivételes helyzetet Heves megyében fenntartani; én pedig aziránt szólítom fel a ministériumot, hogy Heves- és Külső-Szolnokvármegye irányában követett azon eljárását, mely szerint a kir. biztos a bizottmányi gyűlések tartását határozatlan időre felfüggesztette — igazolja. (Helyeslés a baloldalon). Ezután áttérvén a ház a napirendre, — Olvastatik a királyi ügyek igazgatójának, Ráth Károlynak az elnökhöz intézett s a múlt ülésben fölolvasott levele, valamint Somssich Pál képv. ugyanakkor beadott indítványa. Ez indítvány indokolására fölszólal Somssich Pál képv., T. ház ! Indítványom támogatására igen kevés mondanivalóm van; természetes következése az az alkotmányosságnak, mely alatt valamint senkit törvénytelen üldözés tárgyává tenni nem szabad, úgy a jogszerűleg eljáró törvényes bírónak hatása alól kivenni senkit sem lehet. Azon alkotmányos előjoga a törvényhozótestület tagjainak, mely szerint őket az illető ház előleges jóváhagyása nélkül közkereset alá fogni nem lehet, nem célozhat arra, hogy ők a jogszerűleg eljáró törvénybíróságnak hatása alól kivonassanak, hanem csak arra, hogy törvényhozói állásukban minden törvénytelen üldözések ellen megóvó, és mind felülről, mind alulról eredhető zaklatások ellen megvédve legyenek , mint tagjai egy törvényhozó testületnek , mely a nemzetnek ezen souverain jogát a koronával megosztva gyakorolván, kötelesek keblüknek tiszta meggyőződését mindig és mindenben szabadon és függetlenül kimondani. (Helyeslés.) A most mondott általános elveket alkalmazva a jelen esetre — vélekedésem szerint — mielőtt a ház a napirenden lévő tárgyban érdemileg határozni fog, biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meggyőződést kell magának szereznie a közvádló által indíttatni kívánt perbefogatásnak jogosságáról ; tudomást kell magának szereznie arról, hogy az, ki a perbefoghatásért engedélyt kér, arra törvényesen jogosult egyénisége? A bíróság, mely elébe idéztetik, törvényes, alkotmányos bíróság-e? És végre a törvények, melyekre hivatkozik, alkotmányos törvények-e? Nem indokolatlan, nem alaptalan ezen, első pillanatra talán túlságosnak látszó óvatosság. A régibb időből történetileg, a jelenből pedig szomorú saját tapasztalásunkból tudjuk, miként törvény-ellenes rádió által nem alkotmányos, hanem csak kivételesen, önkényileg alakított bírák elébe idéztettek e hon polgárai, és nem alkotmányos törvényekre, hanem szintén teljhatalommal kiadott rendeletekre hivatkozva, követelték azoknak elitéltetését. Ily törvénytelen eljárás -— ily önkényes üldözések ellen kívánják az alkotmányos törvények megvédeni e honnak minden polgárát, kiválólag pedig e törvényhozó testületnek tagjait, kiknek, mint mér többször is említem, törvényes szabadsága és teljes függetlensége egyik alapfeltétele a valódi alkotmányosságnak. Hogy azonban a t. ház magának biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meggyőződést szerezhessen, vélekedésem szerint legczélravezetőbb volna az, ha a jogi téren szakavatott egyénekből alakítandó választmány küldetnék ki, mely választmány szigorúan megvizsgálván a közvádló által beadott keresetet, az ahhoz csatolt irományokkal és a vizsgálat alatt netalán felmerülhető körülményekkel együtt, mindezek tekintetbevételével indokolt véleményét ezeknek jogossága alatt mondja ki,melyre azután a ház határozatát alapíthatná. Ezek voltak azok, miket indítványom támogatására röviden felemlíteni kívántam,és ennélfogva azt a t. ház pártolásába ajánlom. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán képv.: T. ház ! Azon kérdés, vájjon Böszörményi képviselő úr sajtóvétség miatt vizsgálat, illetőleg közkereset alá vétethetik-e, sok tekintetnél fogva, különösen a ház függetlenségének, s a képviselők jogai megőrzésének szempontjából nagy figyelmet érdemel, s azért egyetértek az indítványozó úrral abban, hogy már ennélfogva is e tárgy bizottmányi előleges megfontolás alá bocsátandó. Mindamellett azonban úgy magára a beadványra, mint a tett indítványra nézve vannak észrevételeim. Ami a beadványt illeti, Ráth Károly úr,a sajtóügyekben eljáró pesti esküdtszék mellé az igazságügyi miniszer által kinevezett közvádló, a ház elnökéhez intézte levelét, mely itt a házban múltkor fölolvastatott , mint királyi ügyigazgatónak megvan törvényes hatásköre, de ahhoz a sajtóvétségeknek megtorlása nem tartozik. Ez a jelenleg fennálló ideiglenes szabály s 1848. esztendei 18. t. ez. 18. szakasza szerint a ministerium által kinevezett közvádlónak föladata. Hogy a pesti esküdtszék mellé Ráth Károly ur, a kir. ügyek mostani igazgatója, közvádlóul neveztetett ki, az esetleg történt, mert neveztethetett volna ki más is. Kezdetben a pesti esküdtszék mellé is más ügyész volt kinevezve s más kerületekben is közvádlóul nem a királyi ügyek igazgatójának helyettese van kinevezve. Ráth K. ur tehát a sajtóügyekben csak mint a ministérium által kinevezett közvádló járhat el; királyi ügyigazgatói czímével, jogaival nem élhet. Ráth K. ur megkeresvényét — mert azt maga is ekképen nevezi — a ház elnökéhez, következőleg a házhoz úgy intézte, mint önálló hatóságok szokták más , vel ők egyenjogú hatóságokhoz intézni hivatalos megkereséseiket; én pedig részemről azon véleményben vagyok, hogy csak a korona és az annak nevében fölszólaló ministérium intézhet e házhoz megkereséseket; bárki más, maguk az ország törvényes hatóságai is kérvénynyel járulnak az országgyűlés mindegyik háza elé. Távol legyen azonban, tehát tőlem, azt kívánni, hogy a kérdéses beadvány ezen hiányánál fogva tárgyalás alá ne vétessék , mert figyelembe veendőnek tartom a sajtóügyben fennálló esküdtszéki eljárás új voltát, a szabatosság hiányát, melyet csak a gyakorlat fog leginkább kifejteni; másrészről pedig azt, hogy a beadványba foglalt kérelem iránt a ház törvény szerint határozhasson, mellékes kifogásokkal megakadályozni nem akarom. (Helyeslés.) De amint a törvény rendeletének és a ház méltóságának tartozni véltem azzal, hogy a beadvány hiányait felemlítem, úgy azt hiszem, e ház maga is tartozik saját méltóságának azzal, hogy e beadványt, bármiként legyen az aláírva és fogalmazva, úgy tekintse mint kérvényt, (helyeslés a baloldalon) melyet bárkitől elfogad s következőleg úgy tárgyalja, mint a kérvényeket a ház szabályai szerint tárgyalni szokás. (Helyeslés a baloldalon.) Mi az indítványt illeti, az angol parlamentben, összeülésének kezdetén azonnal választatni szokott egy nagyobb számú bizottság a czélból, hogy ahhoz a ház jogaira és privilégiumaira vonatkozó kérdéseket a ház, ha úgy tetszik, utasíthassa. Ha ily bizottságunk volna, ehhez lenne a jelen beadvány is legcélszerűbben utasítható , mert ily bizottságok jóval előre, az előttük később tárgyalandó esetekre való figyelem nélkül választatván, azoknak eljárása mind az abban érdekelt felekre nézve megnyugtatóbb, mind pedig oly — egyébiránt nézetem szerint teljesen indokolatlan, de a nagyközönségben könnyen felmerülhető félreértéseknek kevésbbé van kitéve, mint oly bizottság eljárása, mely bizonyos, már tudvalévő esetek és személyekre vonatkozólag tüzetesen választatik. (Helyeslés.) Nyékünk oly bizottságunk, mint az angol parlament kiváltsági bizottsága, nincs; de van állandó kérvényi bizottságunk (Nincs állandó), mely jóval ezelőtt választatván meg, tagjainak mind száma, mind jelességénél fogva a fennforgó feladat fontosságának megfelelni képes. (Helyes balról.) Mit tegyen e bizottság, vagy bármely bizottság, mely e tárgyban talán ki fog küldetni? mely alapokra fektesse véleményét ? mily közjogi és politikai elvekre figyeljen ? miként ne mondjon ki semmit, minek kimondása már a bíróság és esküdtszék megbírálása alá tartozik ? ezt, úgy hiszem, az illető bizottság bővebb utasítás nélkül is tudni fogja. Azért anélkül, hogy ez alkalommal a kérdés érdeméhez szólni akarnék, anélkül, hogy a háznak a kérdés érdemében hozandó határozatát bármely nyilatkozattal, vagy utasítással megelőzendőnek vélném, hivatkozva Csíky Sándor képv. úr ügyében múlt évben történt előzetes esetre is, bátor vagyok azt indítványozni, hogy ezen kérvény, úgy amint a kérvényekre nézve általában szokás, minden részletes utasítás nélkül, véleményadás végett a kérvény bizottságnak adassék ki, és következő határozati javaslatot kérek a ház által elfogadtatni: „Ezen kérvény kiadatik a kérvényi bizottságnak, véleményes jelentésének mielőbbi beadása végett.“ (Zajos helyeslés a baloldalon.) Zsedényi Ede képv. : azon meggyőződésben, hogy a háznak jelen esetben a leggondosb óvatossággal kell eljárnia, nem oszthatja előtte-szólott azon állítását, hogy épen azért, mert nem a ministérium terjesztette elő a tárgyalás alatt levő okmányt, hanem a királyi ügyek igazgatója, azt úgy, mint Csiky képv. ügyében, a kérvényi bizottsághoz kell utasítni. Nagy különbség van t. i. a két eset közt, és épen azért szükséges egy szakavatott bizottság, mely kijelölhesse a határt a között, mit a képviselőház sérthetlensége, és a között, mit a törvény kíván. Ghyczy képvsem fogja tagadni, hogy a képviselő és a magánpolgár jogát ugyanazon személyben is szorosan el kell választani. (Helyes.) Az immunitás pedig épen arra szolgál, hogy a kormány hatalmával visszaélve, a magánpolgárt ne hozhassa a büntető bíróság elé azért, hogy a képviselőt sújthassa. Jelen esetben tehát a képviselőház érdeke azt kívánja, hogy vizsgáltassék meg, váljon a Böszörményi képv. ellen indíttatni szándékolt kereset olyan-e, hogy valóban a magánpolgárra, nem pedig a képviselőre tartozik. Somssich Pál kép. indítványát pártolja. Halász Boldizsár képv. Ghyczy képv. indítványát s annak indokait pártolja. Arra, hogy Somssich képv. szerint a sérthetlenségi törvény feladata, a ház tagjait törvénytelen üldözés ellen megvédeni, megjegyzi, hogy azt, váljon a jelen kereset törvénytelen-e, a bíróság fogja eldönteni. Az indemnitás szerinte egészen más elven alapul: azon magas elven, hogy a képviselőket hivatásuk teljesítésében nagy ok nélkül ne lehessen meggátolni. Nem akar ahhoz szólni, mit Ghyczy képv. a levél aláírásáról mondott , azonban arra a kérdésre, várjon a jelen sajtóbiróság törvényes-e vagy nem, egyszerűen kijelenti, hogy nem tartja annak. Ezt különben akkor, midőn e tárgy napirenden lesz, bővebben fogja fejtegetni. Bónis Samu képv., Zsedényi képv. nem döntötte meg Ghyczy képv. azon állítását, hogy Csíky képv. esete a jelen ügyre nézve praecedenst szolgáltat, mert arról: vájjon hasonlók-e a bűnvádi esetek, az esküdtszék itélend. Ghyczy képv. indítványát pártolja. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer, T. ház ! Igen helyesen volt több szónok részéről kiemelve a tárgy fontossága, mely jelenleg a tanácskozás szőnyegén forog. Arról van szó, tehát, hogy az országgyűlési tagok immunitásának gyakorlati hordereje tán hoszszú időkre megállapíttassék; arról van szó, hogy az immunitás értelmezésére és gyakorlati alkalmazására nézve egy oly praecedens állíttassék fel, amelyre a későbbi kor bizton hivatkozhassék a nélkül, hogy e hivatkozás akár a szabadság, akár az alkotmányos rend érdekeinek praejudicáljon. Bármennyire kell is tehát sajnálnom a concret esetet, mely a jelen tárgyalásra alkalmat adott, mégis, mint a valódi alkotmányosságnak őszinte híve, csak örülhetek a fölött, hogy a precedens felállítása e nagy horderejű kérdésben épen a t. ház feladatául jutott, amely bizonyosan minden szenvedélytől menten a kérdést úgy fogja eldönteni, hogy a megoldás sem a szabadságnak, sem pedig az alkotmányos rend érdekének veszélyére ne váljék. 2130