Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-01 / 26. szám
TÖRVÉNYKEZÉS. Mint már említik, a m. kir. hétszemélyes tábla, mint sajtóügyekben semmitőszék, jan. 27-én a pestkerületiesküdtszéki sajtóbiróság helyiségeiben első nyilvános ülését tartotta. Az elnökséget Zsivora György hétszemélynek vitte; az előadással Ráth György kir. táblai biró volt megbízva. Először vétetett fel Ormódy Bertalannak semmiségi panasza, melyben az ellene Szegfi Mór miniszeri fogalmazó vádja folytán támasztott és elmarasztalásával befejezett esküdtszéki eljárást illetéktelennek s törvénytelennek állítja. A hozott ítélet hiteles szövege a következő: „Tekintvén, hogy az 1867-ik évi július hó 25-én kibocsátott igazságügyministeri rendelet 1. §. b) pontja szerint az illetőség elleni kifogás a tárgyalásra kitűzött határidő első felében a bíróságnál benyújtandó, és egy vádlottnak azon ellenvetése, mintha a terhéül rótt megbecstelenités feletti határozathozatalra az eljáró esküdtszék egyátalán nem lett volna hivatva, mint elkésett, ez után többé bírói figyelembe már ez oknál fogva sem vétethetnék; „de különben is az 1848: XVIII. t. sz. 12. §-át a 2., 17., 21., 24. és 25. §§-okkal összevetve, kitűnik, hogy a magánszemélyeknek rágalmakkal illetése által elkövetett, s az esküdtszéki eljárás alá eső sajtóvétség alatt minden sértő, meggyalázó vagy megbecstelenítő állításokat tartalmazó, sajtó útján történt közlés értendő ; ekként tehát az ily megbecstelenítés is a sajtóbíróság által a sajtótörvények szerint lévén megítélendő és megtorlandó, az idézett 12. §. a jelen esetre helyesen alkalmaztatott, „tekintvén továbbá, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint vádlott a kérdéses törvényszakaszt az esküdtszéki tárgyalás alkalmával önmaga egész terjedelmében felolvasván, abból, hogy ezen felolvasás az ítélet kihirdetésekor ismételten nem eszközöltetett, oly lényeges formasértés, mely az egész eljárás semmisségét maga után vonhatná, nem következtethetik: „mindezeknél fogva a kir. hétszemélyes tábla Ormódy Bertalannak az esküdtszéki eljárás, és azon alapuló ítélet ellen közbevetett semmiségi panaszát elvetette.“ Ezt követte Késő Ensel Sándornak felfolyamodása a sajtóbiróság azon végzése ellen, melylyel ő, mint Seregi Józsa ellen támasztott sajtóperében ügyvesztes fél, Muraközy László tanú részére 10 ft költségek megfizetésében elmarasztaltatott. A hétszemélyes tábla ezen felfolyamodásnak. ..miután a neheztelt végzés semmiségi esetet képezhető törvénysértést nem foglal magában,“ szintén nem adott helyt. A fő mélt, hétszemélyes táblán az I. tanácsban leendő előadás végett újabban kitüzettek : Zsikó Péter Garzó Sára e., Szeremi Zsuzsánna Bereczky László e., Feller Jakab Hauer Sarolta e., Bőgér Zsuzsánna Bőgér János e., Kiss András Bányay Erzsébet e., Csontos Amália Szilágyi Sándor e., Kassai Julia Losonczy László e., Barta Juliánna Laky Lajos e., Szabó Sándor Gábor Zsuzsánna e., L. Szabó Sándor Pap Juliánna e., Bakos Antal Bakos Mária e., Simon Ferencz Schröter Erzsébet e., Máté György Salamon Erzsébet e., Maiszner Katalin Hambuch Miklós e., Tóth Miklós Zsoldos Juliánná e. váló perek. Özv. Pap Istvánnénak Zsarnay Pál e. holttá nyilvánítása iránti ügye. Előadó : Ferenczy Ferencz, k. t. biró. Koltai Jakab Koch Lajos e. 12 frt 24 kr. Marinkás János Katona József e. ügyvédi dij felszámítása. Özv. Rédey Józsefné Bánhidy Károly s többek e. 30 frt. Alsóhegy és Hotyka községek közti határjárási ügyben Motzner Rudolf által emelt semmiségi panasz. Előadó : Lázár Mihály, k. t. biró. Ochs Sámuel Szilárdy Jankovits Erzsébet e. 2100 frt. Hilt Ferencz s Mária Hirschfeld Károly e. 200 frt. Unger Izrael a b. Ghyllányi Sándor csődtömeg-gondnoka e. kártérítés. Dosztál Ferencz Barta Mihály e. szerződés teljesitése. Pécs Várad közönsége a pénzügyi ügyészség e. hetivásárok iránti szabadalmi oklevél átadása. Pyber Ignácz b. Riese-Stallburg e. 4527 frt 70 kr. Schmied Benedek Schreier Menyhért örökösei e.4091 frt. Bauer Fülöp Deutsch Salamon e. 2000 pfrt. Hilt Ferencz s Mária Hirschfeld Károly e. 420 frt. Németh János csődpelügyelője Dóbisz János e. 2274 frt 68 kr. Széher Károly s Mária Széher Anna s társa e. 488 frt 28 kr. Csaba város bírája Epstein Lipót s fiai e. haszonbér és kötbér. Zalkay Ferencz Kabay József e. 42 frt. A te 299 mesvári pénzügyészség Naschitz Kohn Cecilia s többek fe. 652 frt 70 kr. Vratarits Anna s társai Vratarits Ödön s többek e. örökösödési osztály. Gige község bírája Bürgner Ignácz e. 185 frt. A temesvári pénzügyészség Szlankaminácz György e. 1958 frt 50 kr. Vig Mihály és János Vig Péter s többek e. örökösödés. Előadó : Szalay Zsigmond, k. t. biro. SZÍNHÁZI ügyek. Méltóságos Radnótfáy Sámuel úrhoz, mint a NEMZETI SZÍNHÁZ INTENDÁNSÁHOZ. Méltóságodnak január 20-ról hozzám intézett levele, melyben engem a nemzeti színház dramaturgjául méltóztatik kegyesen kinevezni, rendkívül megörvendeztetett ; nem csak azért, mert azon hatáskört jelöli ki számomra, melyhez legtöbb kedvem van, s melyben hitem szerint, minden eddigi functiómnál jobban használhatok az intézetnek, hanem azért is, mert méltóságod ezen hivatal behozatala és felállítása által, az intézet és drámaügy hasznára, egy rég sajnosan érzett hiányt töltött be. El van ismerve , hogy a nemzeti színháznak egyik fő czélja a drámairodalom fejlesztése, s a drámai művészet által a nyelv művelése és terjesztése; pedig ezen czélnak egyik fő előmozdítója a dramaturg. A dramaturgot külföldön a jobb intézetek még ott sem nélkülözik, hol a drámai nyelv már egészen ki van művelve, hol a drámairodalom classical műveket mutathat fel, ahol több elsőrendű színház lévén, azok egymást mind művészek, mind eredeti és fordított művek tekintetében kölcsönösen segíthetik; mennyivel szükségesebb nálunk, hol mindez még csak fejlődésben van, s hol mindezt magunknak kell, minden más segítség nélkül előteremtenünk. Méltóságod által nekem kiadott utasítás megszabja a hatáskört, melyben mozoghatok; ez elég tág arra nézve, hogy használhassak, s eléggé ellenőrzött arra nézve, hogy ne árthassak. Ezen utasítás szerint tanácsadó lehetek az igazgatóságnak, rendezőségnek, előadó művészeknek és eredeti íróknak, anélkül, hogy őket önállóságukban és tehetségeik kifejtésében akadályoznám. Midőn az intézetre és drámairodalomra nézve ezen szerfölött fontos hivatalt elvállalom, egészen érzem a rám nehezült felelősség súlyát, s nem is annyira képességemben, mint inkább abban bízom, hogy minden oldalról gyámolítni fognak. A dramaturg nem teremthet kitűnő drámaírókat, classicai műveket, sem lángeszű előadókat, de ahol tehetséget lát, azt jó tanácsai s közreműködése által a fejlődésben elősegítheti. Ebből kitűnik, hogy valamint a fényesebb siker nem csupán az én érdemem lesz, az mások tehetségétől, szorgalmától és jóakaratától is függvén, úgy ellenkező esetben, az igazságosan és méltányosan ítélő a netalán mutatkozandó hátrányokat sem fogja mindig csupán nekem felróni. Méltóságod bizodalmának és kegyének ezen újabb zálogát a leghálásabb köszönettel elfogadván, azt mint életem egyik legnagyobb örömének ereklyéjét fogom megőrzeni, s teljes erőmből azon leszek, hogy azt ne kelljen pironkodva visszaadnom. Mély tisztelettel maradván, méltóságodnak, Pesten, január 23-án 1868. alázatos szolgája Szigligeti. Nyílt levél A NEMZETI SZÍNHÁZ DRÁMAI SZEMÉLYZETÉHEZ. Midőn a rendezőségtől búcsút veszek, nem válunk el; csak én lépek uj hatáskörbe, mely azonban köztünk a szellemi összeköttetést nem bontja fel. Közös czélunk ugyanaz marad; csupán nekem kell ahoz új és töretlen ösvényen hatolnom. Meg vagyok győződve, hogy a drámai ügyvezetésben behozott új rendszer, melynek én is egyik tényezője vagyok, a drámaügyre nézve üdvös és hasznos; e szerint midőn egy remény lett szebb és jobb jövő elé tekintek, búcsúpillantásom a múltra nem lehet bánatos, de visszatekintve rá, pirulni sincs okom, mert öntudatom azt súgja, hogy csekély erőmhöz képest, kötelességemet szorgalommal s a legjobb akarattal teljesítettem. Attól nincs okom félni, hogy új pályámra térve, valakinek neheztelése vagy haragja kísérne, mert szándékosan nem ártottam senkinek, s mint tisztviselő igyekeztem önökkel úgy bánni, mint azt a nemzeti színház művészei méltán megkívánhatják. Művészi szempontból véve, rendezőségem korszaka alatt emelkedett vagy sülyedt-e a dráma ügye, azt itt vitatni nem volna helyén. Aki méltányosan akar ítélni, összehasonlításokat fog tenni a mostani és régibb korszakok repertoárja és előadásai közt; de számba véve a viszonyokat is, azt sem fogja feledni, hogy a drámaügy emelkedése vagy hanyatlása, az igazgatóságon, rendezőségen és előadókon kívül, még más meglevő és hiányzó hatalmas tényezőktől is függ. Ha az intézet emelkedett, az érdem legnagyobb része az önök művészetének és szorgalmának tulajdonítható; nekem ez esetben csak azt engedjék meg, hogy örömükben én is osztozzam, mint osztoztam az önök által kivívott koszorúk és sikerek örömében. — Fogadják legforróbb hálás köszönetemet azon szives jóakaratért , melylyel engem nehéz feladatomban eddig gyámolitva pártolni méltóztattak, s legyenek meggyőződve, hogy uj hatáskörömben is egyik leghőbb tisztelőjök s legőszintébb barátjok én leszek. Pesten, 1868. jan. 31-én. Szigligeti. Az 1867-iki october 1-jétől dec. 31-éig a magyar nemzeti muzeum számára részint ajándékozott, részint megvett tárgyak jegyzéke : I. K Ö NY V TÁ R. Az Ő Felsége személye körüli minister 3. a földmivelés, ipar és kereskedelmi ministérium 1; Haynald Lajos, kalocsai érsek 6; a bécsi cs. tudományos akadémia 14; a washingtoni Smithsonian Institution 5 ; a pestvárosi főpolgármesteri hivatal 437 ; a budavárosi polgármesteri hivatal 5; a pozsonyvárosi polgármesteri hivatal 8; a selmeczvárosi polgármesteri hivatal 1 ; a debreczenvárosi polgármesteri hivatal 11; a komáromvárosi polgármesteri hivatal 178; a kecskemétvárosi polgármesteri hivatal 1; a Szent István-társulat 5; Roder Alajos, egyetemi rektor 2; az erdélyi természettudományi társulat 1; Korizmics László 1; Weber berlini óárus 1; Szigler testvérek komáromi nyomdája 1; Ráth Mór, pesti könyvárus 5 ; Markovics Iván 1; Farkas Miska 1; List és Franke Lipcséből 2; a csanádegyházmegyei növendék-papság 2; Kirchner János verseczi nyomdája 3; Heckenast Gusztáv pesti nyomdája 1 ; Pleisz Ferencz nagybecskereki nyomdája 7; Hámory Dániel, szerző 1; Balogh János, szerző 1; Bába Imre szegedi nyomdája 1 ; a pápai ref. főiskola nyomdája 93; Kodolányi Antal, szerző 1 ; Kaminszky m.-szigeti nyomdája 1 ; Lasku Károly, szerző 1; Mándy Péter 1; Madarász pécsi nyomdája 1; Décsy István, szerző 2 kötet könyvet, Ybl Miklós 1, Aul József 2 czimert ajándékoztak. A nemzeti muzeum pénztárából 2 kötet vétetett meg. I- II. Régiségosztály: József cs. kir. főherczeg 1 őskori kőbaltát; gróf Andrássy Gyuláné 1 római korbeli cserépedényt; Gorove István minister az uralkodó savoji ház tagjainak 91 emlékérmét; Wichs Mór 3 ezüst és 2 rézérmet ; Piltzer F. Párisból 2 cseréptárgyat; Tamásy János plébános 4 ezüst és 2 rézérmet; Bayer Irma 3 rézérmet; Darvas Lajos földbirtokos 3 ezüst és 6 rézérmet; Gross Mózes 4 ezüst érmet; Donner 0. finn tanár 5 ezüst és 4 rézérmet; Wallenfeld Károly 1 a Dunában lelt vashorgonyt; Bende Péter 1 aczél pecsétnyomót; Jaross Ignácz földbirtokos 2 ezüst és 4 rézérmet; Ihász Dániel 16 ezüst, 73 réz és 1 china ezüst érmet, valamint 1 ezüst kelyhet Olaszországból; Kéry János 5 ezüst és 1 rézérmet; Horváth Imre gyógyszerész 10 ezüst, 1 rézérmet, 1 kőcsákányt és 1 kőbaltát; egy megnevezetlen 3 ezüst és 27 rézérmet; Eisler János 1 ezüst és 1 rézérmet; Nendtvich Sándor Venus-szoborkát bronzból és 1 bronz talapzatot; Zeyk Elek 2 rézérmet Mexikóból; Németh Katalin 2 régi bankjegyet; Benczúr József 1 bazaltkő-csákányt; Molnár János gazda 1 ezüst érmet — ajándékoztak. Érdy János és Kiss Bálint, múzeumi őrök, a m. akad. archaeologiai bizottmánya részéről kiküldetvén, nógrádmegyei pilini kutatásukból 30 bronz-, 15 cseréptárgygyal, valamint több üveg-, csont- és bronztöredékkel szaporították a régiségosztályt. III. Természetosztály. Az Állatok. A pesti állatkerti társulat 2 majmot, 2 ázsiai és 1 afrikai fogolymadarat, 1 jávai fekete kecskét, 2 redősképű malaczot, 1 sast, 1 törpeszarvast, 1 papagályt, 1 szardíniai juhot és 1 papagálytojást; Videro Ágoston 3 papagályt és 1 pintyet; Pósa László földbirtokos 1 fehér mezei pacsirtát; Ehrlich János *