Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-22 / 93. szám

inda-Pest, 1868. Szerda, april 22. 93. s­z­á­m. HIVATALOS LAP. Budapesten házhoz hordva : Eposz évre . . . 18 írt­á­kr. Félévre Negyedévre . 50 BUDAPESTI KÖZLÖNY Előfizetvt árak : S.HUT­I POSTA! RZÉTKÜLDÉSSEL : Ziffat írre.....................20 írt. fUire .... Negredjere . 10­5 Szerkesztések: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhiv­atal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utor.a 1 -ső­ sz. a. Pesten. A ki IHATOK s­em küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magánhírdetikek : Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Lónyay Menyhért, magyar országos pénz­­ügyministeremnek, kitűnő szolgálatai elismeré­séül, Lipót-rendem nagy-keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 19-én. Ferencz József, 8. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előter­jesztése folytán Piskatorcs János nógrádmegyei puszta-berki lakos vezetéknevének — nemessége épségben­ tartása mellett — „Halászfy“-ra le­endő átváltoztatását megengedem. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 5-én. [Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előter­­jeszttése folytán Holczer János győri lakos ügyvéd vezetéknevének — nemessége épségben­­tartása mellett — „Fayu­ra leendő átváltozta­tását megengedem. Kelt Budán, 1868-ik évi ápril hó 11-én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Leitner Lőrin­cz pesti lakos, volt honvédszázados saját, úgy Sándor, Ágoston, Irma és Cornelia gyer­mekei vezetéknevüknek „Vezényi“ re kért átváltoz­tatása i. é. ápril 18-án 8028. sz. a. kelt belügymi­­nisteri rendelettel megengedtetett. Mandl Jakab kalocsai lakos, gyakorló orvos veze­téknevének „Mátrai“-ra kért átváltoztatása folyó évi ápril 18-án 8091. sz. a. kelt belügyministeri ren­delettel megengedtetett. A m. k. igazságügyminister Pisztóry Mór kir. táblai joggyakornokot, azon tábla tiszteletbeli fogal­mazójává nevezte ki. Kolozsvárit, Marosvásárhelyet és Beszterczén, úgyszintén Nagy-Szebenben, Szászvároson és Bras­sóban működő királyi pénzügy-felügyelőségek is ed­digi hivataloskodásukat meg fogják szüntetni, kö­vetkezőleg a tisztelt hatóságok, hivatalok és felek felkéretnek, miszerint folyó évi ápril 24-től kezdve irataikat és beadványaikat az illető királyi pénzügy­igazgatósághoz Kolozsvárra , vagy Nagy-Szebenbe intézzék.­­-Szeben, 1868. április hó 6-án. Az erdélyi kir. országos pénzügyigazgatóság elnökségétől, az „Erdélyi hivatalos értesítődből. A magas magyar kir. pénzügyministeriumnak folyó évi mártius 30-án 18376. szám alatt kelt ren­deleténél fogva, a folyó évi ápril 24-kén felosztandó erdélyi kir. országos pénzügyi igazgatóság hivatal­területén ezután a közvetlen és közvetett adó­ügyek­re nézve két királyi pénzügyigazgatóság, Kolozs­vár és Nagy-Szeben székhelylyel állíttatván fel, az előbbi a mostan Kolozsvárit, Marosvásárhelyet és Beszterczén, az utóbbi pedig a Nagy-Szebenben, Szászvároson és Brassóban működő királyi pénzügyi felügyelőségek területére fogják hivatali hatásukat kiterjeszteni és minden, a kijelölt területeken elő­forduló pénzügy-szakmát illető tárgyakat a felosz­latott országos királyi pénzügyigazgatóság eddigi hatáskörével elintézni. A­mi is ezennel oly megjegyzéssel tétetik köz­hírré , hogy a fennemlített két kir. pénzügyigazgató­ság hivatali működése az országos kir. pénzügyigaz­gatóság megszüntetése napjával, azaz jelen év ápril 24-vel fog életbe lépni, a mely napon a jelenleg NEMHIVATALOS RÉSZ. 217. szám. Törvényjavaslat a függő adósság ellenőrzéséről. 1. §. Az 1867. XV. törvényczikkben kimondott közös jótállás folytán a függő adósság kezelése a közös pénzügyministériumra bizatik. 2. §. E kezelés ellenőrzésére mind a magyar ko­rona országai, mind a birodalmi tanácsban képviselt országok külön-külön hat tagból és három póttagból álló ellenőrző bizottságot választanak. 3. §. E bizottságok tagjai az illető törvényhozá­sok megbízatásának egész idejére választatnak, s működésüket az országgyűlés és birodalmi tanács feloszlatása esetében is mindaddig folytatják, míg az újólag egybegyűlt törvényhozó­ testületek új vá­lasztásokat tehetnek. 4. §. Mindegyik ellenőrző bizottságba két tag és egy póttag a felsőházból, s négy tag és két póttag a képviselő-, illetőleg alsóházból választatik. 5. §. Az időközben kilépő tagok póttagok behí­vása által pótlandók. 6. §. Mindegyik bizottság saját kebeléből választja elnökét, s a működésre nézve létrejött közös meg­állapodást , úgy az ellenőrködés eredményét saját jegyzőkönyvébe iktatja. 7. §. Mindegyik bizottság ellenzárlatot gyakorol az államjegyek főtartalékára nézve. 8. §. Az ellenőrző bizottságok tagjai díj nélkül teljesítik kötelességöket. A Bécsen kívül lakó tagok utazási díját az illető törvényhozás határozza meg. 9. §. Határozat hozására mindenik bizottságban legalább 3 tag jelenléte szükséges. 10. §. Az ellenőrző bizottságok tagjai szavazatai­kért s a bizottságban tett nyilatkozataikért nem vo­nathatnak felelősségre. 1 1. §. A szükséges munkaerők az illető pénztári és számviteli hivatalok személyzetéből adatnak a bizottságok rendelkezésére a közös pénzügyminiszer által. 12. §. Az ellenőrző bizottságok feladata: a) helyes ellenőrzési szabályok alkalmazásával őrködni a felett, hogy a forgalomba bocsátott pénzjegyek, tehát állam- és váltójegyek összege meg ne haladja a törvényhozások által megál­lapított maximumot; b) ellenőrizni az államjegyek és váltójegyek kész­letét, a jegyek készítését s az elhasznált jegyek megsemmisítését; c) felügyelni, hogy az 1867. XV. t. sz. 5. §-ában a sóbányai utalványok és államjegyek között megállapított viszony a törvény értelme sze­rint akképen tartassák fenn, hogy a sóbánya­utalványok időnkinti kereskedése folytán az államjegy­ekből és váltópénzjegyekből álló és összesen 312 milliót tevő függő adósságnak növekvése állandóvá ne váljék; d) a függő adósságról havonkénti kimutatásokat közrebocsátni. 13. §. A közös pénzügyminiszer s alárendelt köze­gei tartoznak a törvényes hatáskörükbe tartozó min­den miveletről az ellenőrző bizottságoknak felvilá­gosítást adni, könyveiket s számadásaikat megtekin­tés végett nyitva tartani. 14. §. Mindenik ellenőrző bizottság évenként kü­­­­lön jelentést tesz eljárásáról az illető törvényho­zásnak. 15. §. Az államjegyek és váltójegyek készítése, az ezekre való felügyelet, az elhasznált jegyek meg­semmisítése, a forgalmon kívül helyezett jegyek be­váltása, s az ezen műveletek körüli eljárás által igé­nyelt költségeket és díjazásokat a magyar korona országai 30%, a birodalmi tanácsban képviselt or­szágok pedig 70% arányban viselik. 16. §. A jelen évre ezen költségek fejében a ma­gyar pénzügyminister 200.000 forintot fog a közös pénzügyminiszernek számadás terhe alatt átszolgál­tatni. 17. §. Jövőre mikép fog ezen költségek összege előirányzatba tétetni és a hovafordításról számadás adatai, az később fog a két jótálló fél közti előleges megállapodás alapján törvényhozásilag meghatároz­­tatni. 18. §. Az államjegyek és váltójegyek koronkénti szükséges alakváltoztatása folytán az államra nézve abból nyereség keletkezik, hogy a forgalmon kívül tett jegyek mind rendszerint be nem váltatnak. Az államra ez után háramló haszon­összeg jövőben a pénzjegyek készítési s kiállítási költségének fedezé­sére szolgáló pénzalapot fogja képezni. Mihelyt ilyen alap lesz, s mindaddig, míg abban az államje­gyek kezelési költségére elegendő összeg találtatik, a 16. §. szerinti árszolgáltatás a magyar pénzügy­­ministérium részéről megszűnik. 19. §. Ezen alap is az ellenőrző bizottság fel­ügyelete alá helyeztetik, s a számadás a 13. §. sze­rint történik. 20. §. Ha ezen alapban az államjegyek megálla­pítása alkalmával bizonyos érték maradna fenn, ab­ból 30% a magyar korona országait, 70% pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságokat és or­szágokat illeti. Lónyay Menyhért 8. k., pénzügyminiszer, 218. SZÁM. Törvényjavaslat az állósított államadósságok után a magyar korona országai által elvállalt évi járadékok kezeléséről és ellenőrzéséről. 1. §. Az 1867-ik évi XV. tcz. értelmében az ál­lósitott államadósságok után a magyar korona or­szágai s a birodalmi tanácsban képviselt országok által elvállalt évi járadékok a közös pénzügyminis­­teriumhoz lévén beszállitandók: a) Ezen pénzszállítmányok átvétele, könyvezése, beszámolása és a törvényszerű rendeltetésre való fordítása a közös pénzügyministériumnak; ellenben b) Minden egyéb, u. m. rendelkezési, hitelügyi, egységesítési és átalakítási miveletek az eddigi állósított államadósságokra vonatkozólag a bi­rodalmi tanácsban képviselt országok pénzügy­­ministériumának teendői közé tartoznak. 2. §. A függő államadósság ellenőrzésével megbí­zott magyar országos ellenőrködő bizottság fog fel­ügyelni arra is, hogy a magyar korona országai által beszolgáltatott évi járadékok törvényszerű rendelte­tésekre fordíttassanak A magyar országos ellenőr-

Next