Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)
1868-06-10 / 133. szám
közv. 203. 1554/868. Tóth József, alvadász. 204. 1554/868. Tóth Ferenczné, közvitéz özvegye. 205. 1544/868. Újvári István, tizedes. 206. 1544/868. Weisz Mátyás, közv. 207. 1544/868. Winkler János, közv. (A 158—207. számig mindnyájan zalamegyeiek.) 208. 1311/867. Benkovits Ede, százados, 1. dánosi puszta (Pestm.) 209. 264/868. Blaskovits János, hadnagy, 1. Trencsén (Trencsén megye.) 210. 387/868. Darabos Sándor, közv., 1. Kajászó Szent Péter (Fehér m.) 211. 1413/868. Szladovits Ferencz, százados, 1. Boldogfalva (Zala m.) 212. 1339/868. Stoff Álmos János, hadnagy, 1. N.Kálló (Szabolcsmegye.) 213. 1767/867. Szél János, őrnagy, 1. Balassa-Gyarmath (Nógrádm.) 214. 2119/867. Baumgarten Józsefné, alezredes özvegye, 1. Torda (Erdély.) 215. 2127/868. Szabó Pál, hadnagy, 1. N.Enyed (Erdély.) Törvényjavaslat a bor- és húsfogyasztási adó iránt. 1. §. A bor-és húsfogyasztás megadóztatása iránt, a jelenleg fennálló rendszabályok és árszabások 1868. december 31-dikéig érvényben és hatályban maradnak. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Törvényjavaslat a czukorgyártás megadóztatása iránt. Az 1867-dik évi XVI-ik törvényczikk értelmében rendeltetik: 1. §. A czukorgyártás megadóztatása iránt eddig fennálló szabályok és adótételek 1869-ik évi december 3- ik napjáig érvényben maradnak. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Törvényjavaslat az arany és ezüst, finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt. 1. §. Az 1867-dik évi január hó 1-ső napjától hatályban lévő, s az arany- és ezüst-készítmények finomsági tartalma ellenőrzését és e végett eszközlendő fémjelzését tárgyazó szabályok a törvényhozás további rendeléséig ideiglenesen érvényben maradnak. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Törvényjavaslat a bélyeg és illetékek, valamint a díjak tárgyában. 1. §. A bélyeg s illetékek, valamint a díjak megszabására, mérvére és lerovási módjára nézve fenálló szabályok, az 1869. évi dec 31-dik napjáig érvényben maradnak a következő §§-ban elősorolt módosításokkal. 2. §. A fokozatos illeték alá eső jogügyletek iránt kiállított okmányoknak s okiratoknak, habár két vagy több egyenlő példányban szerkesztettek is, csupán első eredeti példánya vettetik a jogügylet természetének megfelelő fokozatos illeték alá, míg a többi példány évenkint 50 kv állandó bélyegilleték alá esik; ha azonban az első eredeti példánytól járó fokozati illeték ennél csekélyebb összeget teszen, ezen csekélyebb illeték jár a többi példánytól is. E határozat alól kivétetnek mindazonáltal a váltók, melyekre nézve az eddigi szabályok érintetlenül hagyatnak. 3. §. A szerző felek kötelesek a 2. §-ban említett, de csak 50 kv állandó bélyeg-illetékkel ellátott eredeti példányokat 8 nap alatt az illetékszabással megbízott hivatalnak bemutatni a végett, hogy ez, a szintén előmutatandó eredeti első példány alapján, rávezethesse azokra az első eredeti példánytól járó fokozatos illeték megtörtént lefizetéséről szóló hivatalos bizonyítványt. Ha olyan eredeti szerződési példányok fordulnak elő, melyeken a most említett hivatalos bizonyítvány hiányzik, ezek után a fokozatos illeték föltétlenül háromszorosan megszabandó, és ez az illetékkötelezett felektől beveendő. 4. §. Azon eddig fenálló rendszabály, mely szerint a halálozási, anyakönyvi kivonatok az illető p. v. hatóságnak évnegyedenként átküldendők, ezennel megszüntetik, és a helyett a községek elöljárói követeleztetnek az előforduló halálozásokat esetről esetre legfeljebb 8 nap alatt az illetékszabással megbízott hivatalnak bejelenteni, és a pénzügyi hatóságoknak és hivataloknak, a hagyatékok után járó illetékek megszabására szükséges adatok megszerzése végett, amennyiben ez hatóságok körébe tartozik, segédkezet nyújtani. Mulasztás esetében az illetők törvényhatósági uton is kötelességek teljesítésére fognak szoríttatni. 5. §. A mezővárosi és falusi kisebb földbirtokosok osztályához tartozó, mezei gazdaságon kívül más, ipar- vagy kereskedelmi üzlettel nem foglalkozott azon örökhagyók hagyatékaira nézve, akiknek ingatlanai összesen 50 holdat nem haladnak meg, az illető örökösök a részletes hagyaték kimutatása kötelessége alól fölmentetnek, és csak arra köteleztetnek, hogy az örökölt ingatlanok mennyiségét, valamint az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat is, a kiszabott határidő alatt, az adókönyvecske és a birtokiv előmutatása mellett jelentsék be az illeték kiszabásával megbízott hivatalnak. Az ilyen hagyatéki ingatlanok értéke, minden további becslés mellőzésével, a telek- és házadó alapján, a 7. és 8. §§-ban rendelt módon meghatározandó, és az e szerint meghatározott ingatlanok értékéhez a hagyatéki ingóságok fejében ennek 10%-nyi összege hozzászámíttatván, ekképen az összes hagyaték értéke megállapítandó, s ezután az örökösödési, nemkülönben az ingatlan vagyon átruházásától járó illeték megszabandó. 6. §. Azon örökösöknek, kik az 5. §-ban foglalt rövidebb eljárást nem kívánnák igénybe venni, a más hagyatékokra megszabott rendes hagyatéki kimutatás előterjesztése szabadon hagyatik. 7. §. Azon eddigi szabály, melynél fogva a föld- és házbéradónak, vagy az ezen két adónem valamelyikének alávetett ingatlanok értéke rendszerint nem vezethetik a föld- és házbéradó százszoros öszszegénél kisebb összegben, akképen módosíttatik, hogy a földadó alá tartozó ingatlanoknál az állami adó 77-szeres és a házbér alá tartozó épületeknél az állami hátbéradó .... szeres összege tekintendő legkisebb értéknek. 8. §. A házosztályadó alá tartozó épületeknél az adó mérve csupán az 5. §-ban említett esetekben szolgál az épületek értékének meghatározása alapjául, és ez az ilyen esetekben az összes házosztályadó 70-szeres összegének felel meg. 9. §. Ha olyan cselekvőleges követelések is foglaltatnak a hagyatékban, melyek az örökösök részéről kétségeseknek vagy behajthatlanoknak nyilváníttatnak , ez esetben kötelesek azok az ide vonatkozó körülményeket, és pedig, ha a hagyaték bíróilag tárgyaltatik, a tárgyalás befejezése előtt, különben pedig a hagyaték kimutatásának benyújtása alkalmával igazolni. 10. §. Az ekképen igazolt kétséges követelésekre nézve megengedtetik, hogy az örökösök maguk javasolhassák a kérdéses követelések azon összegét, melyet hozzávetőleg behajtani remélnek, s ha ezen összeg elfogadhatónak találtatik, ettől szabassék meg az illeték, a követelések többi része pedig számításon kívül maradhasson. De ha e tekintetben az örökösökkel méltányos megállapodásra jutni nem lehetne, a kétséges követelések után járó illeték megszabása egy évig függőben marad, mely idő alatt tartoznak azok a követelések behajthatlan vagy bizonytalan voltát hitelt érdemlőleg igazolni, vagy a határidő meghosszabbítását kieszközölni. 11. §. Ha ingóságok iránt kötött kétoldalú szerződések a jogügylet teljesítése és foganatosítása előtt tökéletesen és végkép megszüntettetnek, s ez a jogügylet meghiúsulásától számítandó 30 nap alatt hitelesen igazoltatik, a megszabott vagy befizetett illeték letörlendő, illetőleg visszafizetendő. 12. §. Üzleti társulatok, intézetek, iparvállalatok, s ezek ügynökei, kötelesek a pénzügyi hatóság megbízó levelével ellátott pénzügyi hivatalnok fölszólítására mindenkor igazolni, hogy megtartják-e a rájuk vonatkozó bélyeg- s illetékadó szabályait; kereskedők és iparűzők pedig felmutatni bélyegköteles könyveiket, hogy kitűnjés, kellően bélyegeznék-e azok ? Ha a nevezett egyének a megbízott pénzügyi hivatalnok felszólításának eleget tenni vonakodnának, vagy az igazolást hiányosan teljesítenék, akkor a megbízott pénzügyi hivatalnok feljogosíttatik, hogy helyhatósági személy jelenlétében foganatosítsa a vizsgálatot. 13. §. Ha valamely ingatlan vagyon zálogbirtokosa örökképen veszi meg azt a tulajdonostól, akkor a százaléki illeték az ingatlan vagyon teljes értékének csak felétől szabandó meg. 14. §. Ha a felek aláírják az alkuszok kötleveleit, ezek addig, míg az alkuszoknál vannak, vagy általuk a bíróságnak előmutattatnak, és a mennyiben a kötlevelek tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, 50 kv állandó bélyegilleték alá esnek. Midőn ellenben a felek aláírásával is ellátott kötlevelek a felek kezeihez visszakerülnek, vagy olyan ügyleteket tartalmaznak, melyek az alkuszok rendes üzletköréhez nem tartoznak, az efféle kötlevelek úgy tekintetnek, mint valódi szerződések, melyektől az illeték az általános szabályok szerint fizetendő, az ebbeli személyes fizetési kötelezettség elsősorban mindig az alkuszt terhelvén. 15. §. Olyan felebbezési, felfolyamodási vagy felülvizsgálati beadványoknál, melyek nem az egész bírói ítélet vagy végzés, hanem p. o. meg nem ítélt kamatok vagy perköltség miatt annak csak egyes pontja ellen vannak intézve, azon állandó bélyegilleték alkalmazásának van helye, mely a felebbezvénig vagy felfolyamodás tárgyát képező összegnek vagy értéknek felel meg. 16. §. Valamely jognak a jótálló ingatlanaira eszközlött telekkönyvi bejegyzései azon esetben illetékmentesek, ha ugyanazon jognak bejegyzése a főkötelezett fél ingatlanaira is foganatosittatott s ettől a bejegyzési illeték megfizettetett. 17. §. Ha az előjegyzés igazoltatván, végleges bejegyzéssé válik, az előjegyzésért fizetett illeték a végleges bejegyzési illetékbe betudatik. 18. §. Váló perekben a beadványok és az ezekben hozott ítéletek — minden tekintet és különbség nélkül a bíróságra, mely előtt azon perek megindittattak és tárgyaltattak — egyaránt illetékkötelesek. 19. §. A hivatali és szolgálati állomások adományozására vetett bélyegilleték alól felmentetnek a fejedelmi adományozástól, vagy kormányi kinevezéstől nem függő javadalmak és hivatalok. 20. §: A tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra 500 frt értékig tett hagyományok illetékmentesek, és nagyobb értékű ilyen hagyományoknál is csak ezen bélyeg adómentes összeget haladó többlet esik illetékkötelezettség alá. 21. §. Egyenes és házastársak közti örökösödés eseteiben az eddigi szabályok szerint 50 Irtot meg nem haladó hagyatékok iránt fennálló illetékmentesség, hasonló esetekben és feltételek mellett, 100 frt értékű hagyatékokra terjesztetik ki. 22. §. A jelen törvény életbelépte napjától kezdve szülők és törvényes gyermekek, valamint unokák közt megnyílt egyenes örökösödéseknél az 1% , illetőleg 12% rendes illetékekhez a 25% rendkívüli pótlék nem számítandó. Ezen kedvezmény a természetes, örökbefogadott és mostoha gyermekekre, továbbá a házastársakra, a vőreményre és viszont nem terjesztetik ki. 23. §. Országos tudományos intézetek, köztanintézetek azon ingatlan javak értésétől, amelyek azoknak mint erkölcsi testületeknek kizárólagos tulajdonai, amennyiben közművelődési czélokra szolgálnak, hitfelekezeti különbség nélkül, • csak felét fizetik a szabályszerű illetéki egyenértéknek. 24. §: A közúti vaspályavállalatok tartoznak az általuk szállított személyek vitelbérétől járó bélyegilleték fejében, amennyiben a vitelbér 20 krt felül nem halad, tekintet nélkül, hogy személyfölvételi jegyek adatnak-e ki vagy sem, minden személytől fél krajczárt közvetlenül fizetni. 25. §. Kereskedelmi és iparüzleti könyvek, ha az ezektől járó bélyegilleték szabályszerűleg le nem rovatott a bíróság előtt, csak az illető kereskedő vagy iparűző ellen bírnak bizonyító erővel. 26. §. Olyan kötelezvényeknél, váltóknál, kölcsön-, áruszerzési vagy szállítási kötéseknél, bérleti, építési, társasági vagy szegődési szerződéseknél, vagy ingók iránt kötött egyezségeknél és adásvevési okmányoknál, melyektől a fokozatos illeték vagy épen nem, vagy csak hiányosan, vagy szabályellenesen rovatott le, az illető bíróságnak, vagy hivatalnak személyes felelősség melletti kötelessége a leletet fölvenni, és arról az illető pénzügyi közegeket szabályszerű eljárás végett azonnal értesíteni. 27. §. A 25. 26. §-ban meghatározott terhes következmények elhárítása tekintetéből mindazoknak, kik illeték-kötelezettségöket eddig teljesíteni elmulasztották, jelen törvény hatályba léptétől számítandó hat heti határidő szabatik meg, mely alatt az egyszeres illetéket minden fokozás nélkül befizethetik. 1666