Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-10 / 133. szám

közv. 203. 1554/868. Tóth József, alvadász. 204. 1554/868. Tóth Ferenczné, közvitéz özvegye. 205. 1544/868. Újvári István, tizedes. 206. 1544/868. Weisz Mátyás, közv. 207. 1544/868. Winkler János, közv. (A 158—207. számig mindnyájan zalame­­gyeiek.) 208. 1311/867. Benkovits Ede, százados, 1. dánosi puszta (Pestm.) 209. 264/868. Blaskovits János, hadnagy, 1. Trencsén (Trencsén megye.) 210. 387/868. Darabos Sándor, közv., 1. Kajászó­ Szent­ Péter (Fehér m.) 211. 1413/868. Szladovits Ferencz, százados, 1. Boldogfalva (Zala m.) 212. 1339/868. Stoff Álmos János, hadnagy, 1. N.­Kálló (Szabolcs­­megye.) 213. 1767/867. Szél János, őrnagy, 1. Ba­­lassa-Gyarmath (Nógrádm.) 214. 2119/867. Baum­­garten Józsefné, alezredes özvegye, 1. Torda (Er­dély.) 215. 2127/868. Szabó Pál, hadnagy, 1. N.­­Enyed (Erdély.) Törvényjavaslat a bor- és húsfogyasztási adó iránt. 1. §. A bor-és húsfogyasztás megadóztatása iránt, a jelenleg fennálló rendszabályok és árszabások 1868. december 31-dikéig érvényben és hatályban maradnak. 2. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügymi­­nister bizatik meg. Törvényjavaslat a czukorgyártás megadóztatása iránt. Az 1867-dik évi XVI-ik törvényczikk értelmében rendeltetik: 1. §. A czukorgyártás megadóztatása iránt eddig fennálló szabályok és adótételek 1869-ik évi decem­ber 3- ik napjáig érvényben maradnak. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügymi­­nister bizatik meg. Törvényjavaslat az arany és ezüst, finomsági tartalma, ellenőrzése s fémjelzése iránt. 1. §. Az 1867-dik évi január hó 1-ső napjától hatályban lévő, s az arany- és ezüst-készítmények finomsági tartalma ellenőrzését és e végett eszköz­­lendő fémjelzését tárgyazó szabályok a törvényho­zás további rendeléséig ideiglenesen érvényben ma­radnak. 2. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügymi­­niszer bizatik meg. Törvényjavaslat a bélyeg és illetékek, valamint a díjak tárgyában. 1. §. A bélyeg s illetékek, valamint a díjak meg­szabására, mérvére és lerovási módjára nézve fen­­álló szabályok, az 1869. évi dec 31-dik napjáig érvényben maradnak a következő §§-ban elősorolt módosításokkal. 2. §. A fokozatos illeték alá eső jogügyletek iránt kiállított okmányoknak s okiratoknak, habár két vagy több egyenlő példányban szerkesztettek is, csupán első eredeti példánya vettetik a jogügylet természetének megfelelő fokozatos illeték alá, míg a többi példány évenkint 50 kv állandó bélyegilleték alá esik; ha azonban az első eredeti példánytól járó fokozati illeték ennél csekélyebb összeget te­­szen, ezen csekélyebb illeték jár a többi példány­tól is. E határozat alól kivétetnek mindazonáltal a vál­tók, melyekre nézve az eddigi szabályok érintetlenül hagyatnak. 3. §. A szerző felek kötelesek a 2. §-ban említett, de csak 50 kv állandó bélyeg-illetékkel ellátott ere­deti példányokat 8 nap alatt az illetékszabással megbízott hivatalnak bemutatni a végett, hogy ez, a szintén előmutatandó eredeti első példány alap­ján, rávezethesse azokra az első eredeti példánytól járó fokozatos illeték megtörtént lefizetéséről szóló hivatalos bizonyítványt. Ha olyan eredeti szerző­dési példányok fordulnak elő, melyeken a most em­lített hivatalos bizonyítvány hiányzik, ezek után a fokozatos illeték föltétlenül háromszorosan meg­szabandó, és ez az illetékkötelezett felektől beve­endő. 4. §. Azon eddig fenálló rendszabály, mely sze­rint a halálozási, anyakönyvi kivonatok az illető p. v. hatóságnak évnegyedenként átküldendők, ezennel megszüntetik, és a helyett a községek elöljárói köv­e­teleztetnek az előforduló halálozásokat esetről esetre legfeljebb 8 nap alatt az illeték­szabással megbí­zott hivatalnak bejelenteni, és a pénzügyi hatósá­goknak és hivataloknak, a hagyatékok után járó illetékek megszabására szükséges adatok megszer­zése végett, a­mennyiben ez hatóságok körébe tar­tozik, segédkezet nyújtani. Mulasztás esetében az illetők törvényhatósági uton is kötelességek teljesí­tésére fognak szoríttatni. 5. §. A mezővárosi és falusi kisebb földbirtokosok osztályához tartozó, mezei gazdaságon kívül más, ipar- vagy kereskedelmi üzlettel nem foglalkozott azon örökhagyók hagyatékaira nézve, a­kiknek ingat­lanai összesen­ 50 holdat nem haladnak meg, az illető örökösök a részletes hagyaték kimutatása kö­telessége alól fölmentetnek, és csak arra köteleztet­­nek, hogy az örökölt ingatlanok mennyiségét, vala­mint az örökhagyóhoz való rokonsági viszonyukat is, a kiszabott határidő alatt, az adókönyvecske és a birtokiv előmutatása mellett jelentsék be az ille­ték kiszabásával megbízott hivatalnak. Az ilyen hagyatéki ingatlanok értéke, minden további becs­lés mellőzésével, a telek- és házadó alapján, a 7. és 8. §§-ban rendelt módon meghatározandó, és az e szerint meghatározott ingatlanok értékéhez a ha­gyatéki ingóságok fejében ennek 10%-nyi összege hozzászámíttatván, ekképen az összes hagyaték ér­téke megállapítandó, s ezután az örökösödési, nem­különben az ingatlan vagyon átruházásától járó ille­ték megszabandó. 6. §. Azon örökösöknek, kik az 5. §-ban foglalt rövidebb eljárást nem kívánnák igénybe venni, a más hagyatékokra megszabott rendes hagyatéki ki­mutatás előterjesztése szabadon hagyatik. 7. §. Azon eddigi szabály, melynél fogva a föld- és házbér­adónak, vagy az ezen két adónem vala­melyikének alávetett ingatlanok értéke rendszerint nem vezethetik a föld- és házbéradó százszoros ösz­­szegénél kisebb összegben, akképen módosíttatik, hogy a földadó alá tartozó ingatlanoknál az állami adó 77-szeres és a házbér alá tartozó épületeknél az állami hátbéradó .... szeres összege tekintendő legkisebb értéknek. 8. §. A házosztályadó alá tartozó épületeknél az adó mérve csupán az 5. §-ban említett esetekben szolgál az épületek értékének meghatározása alap­jául, és ez az ilyen esetekben az összes házosztály­­adó 70-szeres összegének felel meg. 9. §. Ha olyan cselekvőleges követelések is fog­laltatnak a hagyatékban, melyek az örökösök részé­ről kétségeseknek vagy behajthatlanoknak nyilvá­níttatnak , ez esetben kötelesek azok az ide vonat­kozó körülményeket, és pedig, ha a hagyaték bírói­­lag tárgyaltatik, a tárgyalás befejezése előtt, külön­ben pedig a hagyaték kimutatásának benyújtása alkalmával igazolni. 10. §. Az ekképen igazolt kétséges követelésekre nézve megengedtetik, hogy az örökösök maguk ja­vasolhassák a kérdéses követelések azon összegét, melyet hozzávetőleg behajtani remélnek, s ha ezen összeg elfogadhatónak találtatik, ettől szabassék meg az illeték, a követelések többi része pedig szá­mításon kívül maradhasson. De ha e tekintetben az örökösökkel méltányos megállapodásra jutni nem lehetne, a kétséges követelések után járó illeték megszabása egy évig függőben marad, mely idő alatt tartoznak azok a követelések behajthatlan vagy bizonytalan voltát hitelt érdemlőleg igazolni, vagy a határidő meghosszabbítását kieszközölni. 11. §. Ha ingóságok iránt kötött kétoldalú szerző­dések a jogügylet teljesítése és foganatosítása előtt tökéletesen és végkép megszüntettetnek, s ez a jog­ügylet meghiúsulásától számítandó 30 nap alatt hi­telesen igazoltatik, a megszabott vagy befizetett il­leték letörlendő, illetőleg visszafizetendő. 12. §. Üzleti társulatok, intézetek, iparvállalatok, s ezek ügynökei, kötelesek a pénzügyi hatóság meg­bízó levelével ellátott pénzügyi hivatalnok fölszólí­­tására mindenkor igazolni, hogy megtartják-e a rájuk vonatkozó bélyeg- s illetékadó szabályait; ke­reskedők és iparűzők pedig felmutatni bélyegköteles könyveiket, hogy kitűnj­és, kellően bélyegez­nék-e azok ? Ha a nevezett egyének a megbízott pénzügyi hivatalnok felszólításának eleget tenni vonakodná­nak, vagy az igazolást hiányosan teljesítenék, akkor a megbízott pénzügyi hivatalnok feljogosíttatik, hogy helyhatósági személy jelenlétében foganato­sítsa a vizsgálatot. 13. §. Ha valamely ingatlan vagyon zálogbirto­kosa örökképen veszi meg azt a tulajdonostól, akkor a százaléki illeték az ingatlan vagyon teljes értéké­nek csak felétől szabandó meg. 14. §. Ha a felek aláírják az alkuszok kötleveleit, ezek addig, míg az alkuszoknál vannak, vagy álta­­luk a bíróságnak előmutattatnak, és a mennyiben a kötlevelek tárgyai az alkuszok rendes üzletköréhez tartoznak, 50 kv állandó bélyegilleték alá esnek. Midőn ellenben a felek aláírásával is ellátott kötle­velek a felek kezeihez visszakerülnek, vagy olyan ügyleteket tartalmaznak, melyek az alkuszok rendes üzletköréhez nem tartoznak, az efféle kötlevelek úgy tekintetnek, mint valódi szerződések, melyektől az illeték az általános szabályok szerint fizetendő, az ebbeli személyes fizetési kötelezettség első­sorban mindig az alkuszt terhelvén. 15. §. Olyan felebbezési, felfolyamodási vagy fe­lülvizsgálati beadványoknál, melyek nem az egész bírói ítélet vagy végzés, hanem p. o. meg nem ítélt kamatok vagy perköltség miatt annak csak egyes pontja ellen vannak intézve, azon állandó bélyegil­leték alkalmazásának van helye, mely a felebbez­­vénig vagy felfolyamodás tárgyát képező összegnek vagy értéknek felel meg. 16. §. Valamely jognak a jótálló ingatlanaira eszközlött telekkönyvi bejegyzései azon esetben ille­tékmentesek, ha ugyanazon jognak bejegyzése a főkötelezett fél ingatlanaira is foganatosittatott s et­től a bejegyzési illeték megfizettetett. 17. §. Ha az előjegyzés igazoltatván, végleges be­jegyzéssé válik, az előjegyzésért fizetett illeték a végleges bejegyzési illetékbe betudatik. 18. §. Váló perekben a beadványok és az ezekben hozott ítéletek — minden tekintet és különbség nél­kül a bíróságra, mely előtt azon perek megindittat­­tak és tárgyaltattak — egyaránt illetékkötelesek. 19. §. A hivatali és szolgálati állomások adomá­nyozására vetett bélyegilleték alól felmentetnek a fejedelmi adományozástól, vagy kormányi kinevezés­től nem függő javadalmak és hivatalok. 20. §: A tudományi, közoktatási és közjótékony­sági czélokra 500 frt értékig tett hagyományok ille­tékmentesek, és nagyobb értékű ilyen hagyomá­nyoknál is csak ezen bélyeg adómentes összeget ha­ladó többlet esik illetékkötelezettség alá. 21. §. Egyenes és házastársak közti örökösödés eseteiben az eddigi szabályok szerint 50 Irtot meg nem haladó hagyatékok iránt fennálló illetékmen­tesség, hasonló esetekben és feltételek mellett, 100 frt értékű hagyatékokra terjesztetik ki. 22. §. A jelen törvény életbelépte napjától kezdve szülők és törvényes gyermekek, valamint unokák közt megnyílt egyenes örökösödéseknél az 1% , illetőleg 1­2% rendes illetékekhez a 25% rendkívüli pótlék nem számítandó. Ezen kedvezmény a természetes, örökbefogadott és mostoha­ gyermekekre, továbbá a házas­társakra, a vőre­­ményre és viszont nem terjesztetik ki. 23. §. Országos tudományos intézetek, köztanin­­tézetek azon ingatlan javak értésétől, a­melyek azoknak mint erkölcsi testületeknek kizárólagos tu­lajdonai, a­mennyiben közművelődési czélokra szol­gálnak, hitfelekezeti különbség nélkül, • csak felét fizetik a szabályszerű illetéki egyenértéknek. 24. §: A közúti vaspályavállalatok tartoznak az általuk szállított személyek vitelbérétől járó bélyeg­illeték fejében, a­mennyiben a vitelbér 20 krt felül nem halad, tekintet nélkül, hogy személyfölvételi jegyek adatnak-e ki vagy sem, minden személytől fél krajczárt közvetlenül fizetni. 25. §. Kereskedelmi és iparüzleti könyvek, ha az ezektől járó bélyegilleték szabályszerűleg le nem ro­vatott a bíróság előtt, csak az illető kereskedő vagy iparűző ellen bírnak bizonyító erővel. 26. §. Olyan kötelezvényeknél, váltóknál, kölcsön-, áruszerzési vagy szállítási kötéseknél, bérleti, épí­tési, társasági vagy szegődési szerződéseknél, vagy ingók iránt kötött egyezségeknél és adásvevési ok­mányoknál, melyektől a fokozatos illeték vagy épen nem, vagy csak hiányosan, vagy szabály­ellenesen rovatott le, az illető bíróságnak, vagy hivatalnak személyes felelősség melletti kötelessége a leletet fölvenni, és arról az illető pénzügyi közegeket sza­bályszerű eljárás végett azonnal értesíteni. 27. §. A 25. 26. §-ban meghatározott terhes kö­vetkezmények elhárítása tekintetéből mindazoknak, kik illeték-kötelezettségöket eddig teljesíteni elmu­lasztották, jelen törvény hatályba léptétől számítan­dó hat heti határidő szabatik meg, mely alatt az egyszeres illetéket minden fokozás nélkül befizet­hetik. 1666

Next