Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-11 / 134. szám

Buda-Pest, 1868. 134. szám. Csütörtök, j­­uni­us 11 KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : N­apontai portai szkiKÜldÉskkl : Eg­ész évre.....................20 frt. Félévre.........................10 „ Negyedévre......................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre Negyedévre . 50 Szerkesztősed : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókk adóh­ivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1 -ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el Magán h ír­d­e­­tések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Plachi András postai hivatalszolga vezetéknevé­nek „Szakálos*-ra kért átváltoztatása i. é. junius 7-én 12044. szám alatt kelt belügyministeri rende­lettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium az „ Unió* viszontbiztosító­ bank alap­szabályait a bemutatási záradékkal látta el. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége Budán folyó évi május hó 30-án kelt legfelsőbb határozványával a zólyommegyei z.­lipcsei ágostai hitv. evang. egy­házközségnek, temploma építéséhez, a mindkét hitfe­­lekezetű evangyelmiak egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására rendelt évi átalányból négyszáz oszti.­sztnyi segélyt engedélyezni méltóztatott. A közmunka- és közlekedésügyi ministériumnál ez időszerűit több hajózási és öntözési csatorna léte­sítése iránt tárgyalások vannak folyamatban. Az ezen csatornák némelyikére vonatkozó előm­i munkálatokat magánosok, másokat a kormány ké­szíttette el az állam költségein. Kívánatos lenne, hogy mindazok, kik ezen csa­tornavállalatok létesítésére hivatottak, elhatározá­sukat és tüzetes ajánlataikat a kormánynak mielőbb bemutassák, hogy az érdemleges tárgyalások alkal­mával azokat kellően figyelemre méltatni lehessen. atalvályozás. Ez alkalommal 215 egyén közt össze­sen 11,390 ft osztatott ki. És pedig: végkielégítés­­képen adatott 36 altisztnek 2825 ft, 6 altiszt özve­gyének 240 ft, 91 közvitéznek 4510 ft, 31 közvitéz özvegyének 765 ft, és 14 közvitéz­ árvának 175 ft, összesen 178 egyénnek 8515 ft, továbbá 37 egyén előlegképen 2875 forinttal segélyezt­etett. A honvédalapból f. é. június 7-én történt 17-dik utalványozás alkalmával összesen 117 egyén közt 6017 forint 50 kr osztatott ki. Ebből véglegesen kielégittetett 15 altiszt 1180 írttal, 2 altiszt özve­gye 80 fttal; 61 közvitéz 3,020 fttal; 27 közvitéz özvegye 675 írttal; 1 közvitéz árvája 12 ft 50 krral, összesen 106 egyén 4967 frt 50 krral. Előlegképen pedig kapott 11 egyén 1050 forintot. Jelentése a jogügyi bizottságnak a törvénykezési rendtar­tás tárgyában. A tisztelt képviselőház múlt 1867. évi junius 22- és 25-én 1097. és 1116. szám alatt kelt határoza­tával a végett küldötte ki s azzal bízta meg a jog­ügyi bizottságot,­­hogy a törvénykezési rendtartás, a bírói felelősség, a büntető törvény és eljárás, s az írói és művészi tulajdonra nézve az igazságügymi­nistérium által kidolgozott törvényjavaslatokat, mi­helyt azok egy beállítva és a ház tagjai között ki­osztva lesznek, az elnapolást idő közben is előleges bírálat alá vegye s azokról kimerítő véleményt ad­jon , hogy a­mint az országgyűlés, üléseinek foly­tatása végett ismét összegyűl, az igazságügyminis­­zérium­ javaslatával együtt a bizottság véleménye is az osztályok általi tárgyalás megtörténte után, az összes ház tárgyalása alá legyen bocsátható.“ Az igazságügyministerium két törvényjavaslatot terjesztett elő és osztatott ki a ház tagjai között: t. i. a polgári törvénykezési rendtartásra, s az írói és művészi tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatot, mindkettőt múlt 1867. évi September hó első nap­jaiban. A bizottság az igazságügyér felhívása folytán már múlt évi September hava 16 án összeült s azonnal tárgyalás alá vette a törvénykezési rendtartást; de csak a folyó év és hó 5-én tartott 46-ik teljes ülé­sében fejezhette be munkálkodását. Ennek egyik oka az, hogy a bizottság a múlt év utolsó negyedében tárgyalt nagyfontosságú közjogi kérdések és egyéb teendők, a folyó év első negyedé­ben pedig a delegáció ülésezése miatt folytonosan nem dolgozhatott. Másik oka az, hogy a feladat, melyre a bizottság­nak vállalkoznia kellett, folytonos tanulmányt, foko­zott tevékenységet, nagy óvatosságot és tetemes időt igényelt. Nem szorítkozhatott ugyanis a bizottság csupán arra, hogy egyszerűen csak bíráljon, s egyszerűen­­ csak rámutasson egy indokolt jelentésben a tervezet hiányaira. Ily eljárásnak nem lett volna más eredménye azon negatív eredménynél, hogy a hiányok consta­­táltattak. A bizottság úgy volt, úgy van jelenben is meg­győződve, hogy helyesen fogta fel hivatását, midőn nemcsak bírált, de egyszersmind módosított, pótolt, s a­hol az alkotás szüksége mutatkozott, a tudo­mány és tapasztalás útmutatása szerint alkotott is. A bizottság nem jelentés alakjában ad számot munkálkodásának eredményéről. Oly jelentékeny a tett módosítások és pótlások száma, hogy nem fértek volna egy bizottsági jelen­tés szűk keretébe, vagy felette megnehezítették volna az eligazodást. A bizottság, hogy könnyen áttekinthető anyagot szolgáltasson az országgyűlési tárgyalásokra, egy új perrendet állított össze a miniszeri tervezetből és saját alkotásaiból, s indokolt jelentés helyett,­­ alatt e perrendet mutatja be munkálkodásának eddigi eredménye gyanánt. E mű, irály, berendezés és teljesség tekintetében, sőt itt-ott az irányelvekre nézve is, eltér­és külön­bözik a miniszeri tervezettől. A lényegesebb módosítások indokait, s átalában a bizottság munkálkodásának egész lefolyását kimu­tatják a­z//. alatt 47 darabban ide mellékelt jegyző­könyvek. E tekintetben a bizottság különösen a 7. 8. 10. 13. 14. 16. 19. 21.40. 42 44. 47. 48. 106. 132. 149. 152. 153. 191. 235. 237. 246. 263. 266. 267. 276. 283. 295. 322. 323. 325. 326. 353. 356. 387. 406. 417. 418. 436. és 445. jegyzőkönyvi számokra utal. Azonban a bizottság alkotásai nem az igazság­­ügyminiszer ellenére, de sőt befolyásával s legna­gyobb részt hozzájárulásával jöttek létre. Buzgón támogatván a bizottság azon törekvését, hogy a lehető legjobb perrend állíttassák elő: lényeges se­gélyt nyújtott a bizottsághoz utasított szakértő kö­zegei által, s nem egy üdvös javítást saját maga kezdeményezett. Nem szenved kétséget, hogy az elmélet szempont­jából , se az eredeti, se az átalakított perrend nem­­ felel meg teljesen a jogtudomány magasabb köve­telményeinek, s ha jogviszonyaink a rendezettség azon magaslatán állanának, a­melyre némely állam szerencsésebb körülmények között már rég eljutott, bizonyosan se egyik, se másik nem lát napvilágot jelen alakjában. De arról is meg van győződve a bizottság, hogy a bemutatott perrend annyi életké­pes elemeit foglalja magában a valósítható józan reformnak, hogy lelkiismeretes kezelés és alkalmaz­kodás mellett kétségen kívül meg fog felelni azon általánosan óhajtott czélnak, melyet az igazságügyér a tervezet előterjesztésénél, a t. képviselőház a jog­ügyi bizottság kinevezésénél, s a jogügyi bizottság a miniszeri tervezet átvizsgálásánál szem előtt tar­tott , azon czélnak t. i., hogy addig is, míg a bíró­sági szervezet kérdése, kapcsolatban a törvényható­ságok és községek rendezésével, véglegesen megol­­dathatik, az anyagi törvénykönyv elkészülhet, s ezen előzmények mellett a jogtudomány mai fejlettségé­nek , a nemzet szellemének s az ország sajátságos viszonyainak megfelelő alapokon egy végleges per­rend alkotása lehetővé válik : az alaki igazságszol­gáltatás elviselhetetlen bajai, a vagyonbiztosság s a közhitel érdekében a lehetőségig orvosoltassanak. E szempontból, és azon másik, nem kevéssé fon­tos tekintetnél fogva, hogy a Királyhágón innen és túl az alaki eljárás egységessége lehetővé váljék, a bizottság a bemutatott perrend sietős tárgyalását és elfogadását a legmelegebben ajánlja; a hozzá uta­sított s kellő figyelembe vett kérvényeket pedig (összesen 29 darab)'///. alatt tisztelettel visszaszol­gáltatja. Kelt Pesten, 1868. május 6-án. Bónis Sámuel, s. k. a jogügyi bizottság elnöke. Horváth Lajos, 8. k., a jogügyi bizottság előadója. A KÉPVISELŐHÁZ JOGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁLATA. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtar­tás tárgyában. Első c­ím : a tulóságokról. I. Fejezet. Bírósági szervezet. 1. §. A polgári ügyekben való bíráskodást első folyamodásilag gyakorolják : 1. Szabad kir. és rendezett tanácsú mezővárosok­ban : a) a városi biró vagy helyettese; b) a városi törvényszék. 2. Megyékben: a) a szolgabiró esküdt­ társával; b) a megyei törvényszék. 3. A jász-kun-, hajdú-, szepesi és nagy­kikindai kerületekben: a) a városi biró vagy helyettese; b) a városi törvényszék; c) a kerületi törvényszék. 4. A marosvásárhelyi kir. ítélő­tábla területén (3. §.) az első folyamodási bíróságok jelen szerkezetükben ezúttal fennhagyatnak. Az egyes bírák, s megyékben a törvényszékek száma a népességhez és hely­viszonyokhoz képest szaporítható. Erre azonban az illető törvényhatósá­goknak a bel- és igazságügyi ministérium jóváha­gyását kell kikérniök. 2. §: Nem rendezett tanácsú városokra és falusi községekre nézve a helybeli elöljáróság bírásko­dási hatásköre a kilenczedik czimben van szabá­lyozva. Egyébiránt kereskedelmi nagyobb forgalommal biró, vagy népesebb mezővárosoknak és falusi köz­ségeknek, melyeknek rendezett tanácsuk nincsen, — indokolt kérelmükre s az illető törvényhatóság AZ ÚRNAPI SZENT ÜNNEP MIATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA SZOMBATON, JUN. 13-ÁN JELENIK MEG.

Next