Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)
1868-06-11 / 134. szám
Buda-Pest, 1868. 134. szám. Csütörtök, junius 11 KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Napontai portai szkiKÜldÉskkl : Egész évre.....................20 frt. Félévre.........................10 „ Negyedévre......................5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre . . . 18 frt — kr. Félévre Negyedévre . 50 Szerkesztősed : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókk adóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1 -ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el Magán h írdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Plachi András postai hivatalszolga vezetéknevének „Szakálos*-ra kért átváltoztatása i. é. junius 7-én 12044. szám alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium az „ Unió* viszontbiztosító bank alapszabályait a bemutatási záradékkal látta el. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége Budán folyó évi május hó 30-án kelt legfelsőbb határozványával a zólyommegyei z.lipcsei ágostai hitv. evang. egyházközségnek, temploma építéséhez, a mindkét hitfelekezetű evangyelmiak egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására rendelt évi átalányból négyszáz oszti.sztnyi segélyt engedélyezni méltóztatott. A közmunka- és közlekedésügyi ministériumnál ez időszerűit több hajózási és öntözési csatorna létesítése iránt tárgyalások vannak folyamatban. Az ezen csatornák némelyikére vonatkozó előmi munkálatokat magánosok, másokat a kormány készíttette el az állam költségein. Kívánatos lenne, hogy mindazok, kik ezen csatornavállalatok létesítésére hivatottak, elhatározásukat és tüzetes ajánlataikat a kormánynak mielőbb bemutassák, hogy az érdemleges tárgyalások alkalmával azokat kellően figyelemre méltatni lehessen. atalvályozás. Ez alkalommal 215 egyén közt összesen 11,390 ft osztatott ki. És pedig: végkielégítésképen adatott 36 altisztnek 2825 ft, 6 altiszt özvegyének 240 ft, 91 közvitéznek 4510 ft, 31 közvitéz özvegyének 765 ft, és 14 közvitéz árvának 175 ft, összesen 178 egyénnek 8515 ft, továbbá 37 egyén előlegképen 2875 forinttal segélyeztetett. A honvédalapból f. é. június 7-én történt 17-dik utalványozás alkalmával összesen 117 egyén közt 6017 forint 50 kr osztatott ki. Ebből véglegesen kielégittetett 15 altiszt 1180 írttal, 2 altiszt özvegye 80 fttal; 61 közvitéz 3,020 fttal; 27 közvitéz özvegye 675 írttal; 1 közvitéz árvája 12 ft 50 krral, összesen 106 egyén 4967 frt 50 krral. Előlegképen pedig kapott 11 egyén 1050 forintot. Jelentése a jogügyi bizottságnak a törvénykezési rendtartás tárgyában. A tisztelt képviselőház múlt 1867. évi junius 22- és 25-én 1097. és 1116. szám alatt kelt határozatával a végett küldötte ki s azzal bízta meg a jogügyi bizottságot,hogy a törvénykezési rendtartás, a bírói felelősség, a büntető törvény és eljárás, s az írói és művészi tulajdonra nézve az igazságügyministérium által kidolgozott törvényjavaslatokat, mihelyt azok egy beállítva és a ház tagjai között kiosztva lesznek, az elnapolást idő közben is előleges bírálat alá vegye s azokról kimerítő véleményt adjon , hogy amint az országgyűlés, üléseinek folytatása végett ismét összegyűl, az igazságügyminiszérium javaslatával együtt a bizottság véleménye is az osztályok általi tárgyalás megtörténte után, az összes ház tárgyalása alá legyen bocsátható.“ Az igazságügyministerium két törvényjavaslatot terjesztett elő és osztatott ki a ház tagjai között: t. i. a polgári törvénykezési rendtartásra, s az írói és művészi tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatot, mindkettőt múlt 1867. évi September hó első napjaiban. A bizottság az igazságügyér felhívása folytán már múlt évi September hava 16 án összeült s azonnal tárgyalás alá vette a törvénykezési rendtartást; de csak a folyó év és hó 5-én tartott 46-ik teljes ülésében fejezhette be munkálkodását. Ennek egyik oka az, hogy a bizottság a múlt év utolsó negyedében tárgyalt nagyfontosságú közjogi kérdések és egyéb teendők, a folyó év első negyedében pedig a delegáció ülésezése miatt folytonosan nem dolgozhatott. Másik oka az, hogy a feladat, melyre a bizottságnak vállalkoznia kellett, folytonos tanulmányt, fokozott tevékenységet, nagy óvatosságot és tetemes időt igényelt. Nem szorítkozhatott ugyanis a bizottság csupán arra, hogy egyszerűen csak bíráljon, s egyszerűen csak rámutasson egy indokolt jelentésben a tervezet hiányaira. Ily eljárásnak nem lett volna más eredménye azon negatív eredménynél, hogy a hiányok constatáltattak. A bizottság úgy volt, úgy van jelenben is meggyőződve, hogy helyesen fogta fel hivatását, midőn nemcsak bírált, de egyszersmind módosított, pótolt, s ahol az alkotás szüksége mutatkozott, a tudomány és tapasztalás útmutatása szerint alkotott is. A bizottság nem jelentés alakjában ad számot munkálkodásának eredményéről. Oly jelentékeny a tett módosítások és pótlások száma, hogy nem fértek volna egy bizottsági jelentés szűk keretébe, vagy felette megnehezítették volna az eligazodást. A bizottság, hogy könnyen áttekinthető anyagot szolgáltasson az országgyűlési tárgyalásokra, egy új perrendet állított össze a miniszeri tervezetből és saját alkotásaiból, s indokolt jelentés helyett, alatt e perrendet mutatja be munkálkodásának eddigi eredménye gyanánt. E mű, irály, berendezés és teljesség tekintetében, sőt itt-ott az irányelvekre nézve is, eltérés különbözik a miniszeri tervezettől. A lényegesebb módosítások indokait, s átalában a bizottság munkálkodásának egész lefolyását kimutatják az//. alatt 47 darabban ide mellékelt jegyzőkönyvek. E tekintetben a bizottság különösen a 7. 8. 10. 13. 14. 16. 19. 21.40. 42 44. 47. 48. 106. 132. 149. 152. 153. 191. 235. 237. 246. 263. 266. 267. 276. 283. 295. 322. 323. 325. 326. 353. 356. 387. 406. 417. 418. 436. és 445. jegyzőkönyvi számokra utal. Azonban a bizottság alkotásai nem az igazságügyminiszer ellenére, de sőt befolyásával s legnagyobb részt hozzájárulásával jöttek létre. Buzgón támogatván a bizottság azon törekvését, hogy a lehető legjobb perrend állíttassák elő: lényeges segélyt nyújtott a bizottsághoz utasított szakértő közegei által, s nem egy üdvös javítást saját maga kezdeményezett. Nem szenved kétséget, hogy az elmélet szempontjából , se az eredeti, se az átalakított perrend nem felel meg teljesen a jogtudomány magasabb követelményeinek, s ha jogviszonyaink a rendezettség azon magaslatán állanának, amelyre némely állam szerencsésebb körülmények között már rég eljutott, bizonyosan se egyik, se másik nem lát napvilágot jelen alakjában. De arról is meg van győződve a bizottság, hogy a bemutatott perrend annyi életképes elemeit foglalja magában a valósítható józan reformnak, hogy lelkiismeretes kezelés és alkalmazkodás mellett kétségen kívül meg fog felelni azon általánosan óhajtott czélnak, melyet az igazságügyér a tervezet előterjesztésénél, a t. képviselőház a jogügyi bizottság kinevezésénél, s a jogügyi bizottság a miniszeri tervezet átvizsgálásánál szem előtt tartott , azon czélnak t. i., hogy addig is, míg a bírósági szervezet kérdése, kapcsolatban a törvényhatóságok és községek rendezésével, véglegesen megoldathatik, az anyagi törvénykönyv elkészülhet, s ezen előzmények mellett a jogtudomány mai fejlettségének , a nemzet szellemének s az ország sajátságos viszonyainak megfelelő alapokon egy végleges perrend alkotása lehetővé válik : az alaki igazságszolgáltatás elviselhetetlen bajai, a vagyonbiztosság s a közhitel érdekében a lehetőségig orvosoltassanak. E szempontból, és azon másik, nem kevéssé fontos tekintetnél fogva, hogy a Királyhágón innen és túl az alaki eljárás egységessége lehetővé váljék, a bizottság a bemutatott perrend sietős tárgyalását és elfogadását a legmelegebben ajánlja; a hozzá utasított s kellő figyelembe vett kérvényeket pedig (összesen 29 darab)'///. alatt tisztelettel visszaszolgáltatja. Kelt Pesten, 1868. május 6-án. Bónis Sámuel, s. k. a jogügyi bizottság elnöke. Horváth Lajos, 8. k., a jogügyi bizottság előadója. A KÉPVISELŐHÁZ JOGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁLATA. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában. Első cím : a tulóságokról. I. Fejezet. Bírósági szervezet. 1. §. A polgári ügyekben való bíráskodást első folyamodásilag gyakorolják : 1. Szabad kir. és rendezett tanácsú mezővárosokban : a) a városi biró vagy helyettese; b) a városi törvényszék. 2. Megyékben: a) a szolgabiró esküdt társával; b) a megyei törvényszék. 3. A jász-kun-, hajdú-, szepesi és nagykikindai kerületekben: a) a városi biró vagy helyettese; b) a városi törvényszék; c) a kerületi törvényszék. 4. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén (3. §.) az első folyamodási bíróságok jelen szerkezetükben ezúttal fennhagyatnak. Az egyes bírák, s megyékben a törvényszékek száma a népességhez és helyviszonyokhoz képest szaporítható. Erre azonban az illető törvényhatóságoknak a bel- és igazságügyi ministérium jóváhagyását kell kikérniök. 2. §: Nem rendezett tanácsú városokra és falusi községekre nézve a helybeli elöljáróság bíráskodási hatásköre a kilenczedik czimben van szabályozva. Egyébiránt kereskedelmi nagyobb forgalommal biró, vagy népesebb mezővárosoknak és falusi községeknek, melyeknek rendezett tanácsuk nincsen, — indokolt kérelmükre s az illető törvényhatóság AZ ÚRNAPI SZENT ÜNNEP MIATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA SZOMBATON, JUN. 13-ÁN JELENIK MEG.