Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1869-01-15 / 11. szám
iruda-Pest, 1869. 11. szám. Péntek, január 15. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAT». SeRKEszTŐsÉG : Pest«n . hatvani utcza 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. az. a. földszint. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fo. ©L gadtatnak Naportai postai szítküldíssel : Egész évre.........................20 fit. Félévre...............................10 „ »•ff vedévre...........................5 „ BCi \PE8T*lf HÁZHOZ HORDVA I Egész évr« ... 18 frt.— kr. Félévre .... 9 „ — n Negyedévre . . 4 «, 50 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbeigtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt eMlinregtm beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 2 frt, 100—300-ig 8 frt és igy tovább minden 100 szóért 1 frttal több. Magánhirdit telek : Egyhasábos petitor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beigtatásnál. A bélyeg-dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. értékb. ELŐFTZETÉSI ÁRAK I Előfizetés „budapesti közlönyére, a m. k. ministerium hivatalos lapja 1869-dik évi folyamára. Egész évre........................20 forint, Fél évre.............................10 „ Negyed évre ...... 5 „ Községeknek egész évre . . 12 „ „ fél évre .... 6 „ Megjegyzendő, hogy csupán csak famusi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz a lap kiadó-hivatalába bérmentve küldendő, Pest, barátok tere, 7-ik sz. a. A Buda-Pesti Közlöny kiadóhivatala. A t. hatóságok felkéretnek az ezen laphoz czimzett pénz küldemények bérmentes feladására, mivel alólírott kiadó-hivatal bérmentetlen leveleket el nem fogadhat. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége m. évi december 28-tól kelt legfelsőbb elhatározásával, a közös külügyminiszer indítványa folytán, báró Rothschild Gusztávot párisi tiszteletbeli főconsullá, a szabályszerű consuli illetékek húzására való joggal, legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. , A vallás- és oktatásügyi magy. kir. minister dr. Corzan-Avendano Gábor pesti kir. főgymnasiumi igazgató-tanárt, a felsőbb természettanból a magy. kir. egyetmnél magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségében megerősitette. A vallás- és oktatásügyi magyar kir. minister dr. Csiky Victor kolozsvári kir. jogacadémiai helyettes rendkívüli tanárt, a m. kir. egyetemnél az egyházi jogból magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségében megerősitette.5 1868. ÉVI LIV. TÖRVÉNYCZIKK apóig, törvénykezési rendtartás tárgyában . (Folytatás.) HATODIK CZIM. A PERORVOSLATOKRÓL. IV. FEJEZET. Igazolás. 306. §. Az igazolás esetei. Azon fél, ki el nem háríthatott akadály miatta tárgyalási határnapra meg nem jelent, vagy periratát a kitűzött időre be nem adhatta. Ítélethozatal után pedig, ha a felebbezvény beadásának vagy az eskü letételének határnapját elmulasztotta , igazolással élhet. 307. §. Az igazolás ideje: kiigazolási kérelmet 15 nap alatt kell beadni. E határidő azon napot követő naptól számitítandó, a melyen az elmulasztott jogcselekmény teljesítendő lett volna. 308. §. Az igazolás tárgyalása a sommás eljárásban. Sommás eljárásban az igazolás kérdése az ügy érdemével együtt tárgyaltatik s mindkettő egy közös ítéletben nyer megoldást. 309. §. : Az igazolás tárgyalása a rendes eljárásban. Rendes eljárásnál az igazolási kérelem beadása a pertárban a beadvány felzetének előmutatásával tanúsítandó s a perfelvételi jegyzőkönyvben megjegyzendő. A bíróság pedig a kérelem fölött legfölebb 15 napi határidőt tűz ki s arra mindkét felet megidézi. ki. igazolás kérdése a 144. §-ban körülírt módon külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik, akképen, hogy a felek szóváltásaikat még a tárgyalási napon beiktatni tartoznak. 310. §. Az igazolási kérdés eldöntése. Ha az igazolásnak hely adatik, az elmúlasztott határidő helyett más tűzendő ki. Ha a mulasztás nem igazoltnak mondatik ki, a mulasztás miatt hozott előbbi határozat lép hatályba. 311. §. Perorvoslat. Az igazolást megtagadó végzés ellen az illető fél semmiségi panaszszal élhet, ellenben olyan végzés ellen, mely az igazolást megengedte, nincs helye a perorvoslatnak. V. FEJEZET. 312. §. Az igazolási kérelem kizárása. Minden egyes periratra nézve a fél csak egyszer élhet igazolással. 313. §. A megállapított igazolási határidő lejárta után, vagy a törvény által meg nem engedett esetekben benyújtott igazolási kérelem hivatalból visszautasítandó. 314. §. Az igazolási kérelem hatálya, kiigazolási kérelem beadása felfüggeszti ugyan a végrehajtás foganatosítását, de a törvény által engedett biztosítási intézkedéseket nem akadályozza. Perújítás. 315. §. Perújítás esetei. Perújításnak van helye: a) ha a fél a megjelenés vagy a perirat beadási határidejének vétlen elmulasztása miatt, a 306. §. szerint igazolással nem élt ; b) ha az alapperben hozott sérelmes ítéletre az ügyvéd hibája vagy mulasztása nyújtott alkalmat ; c) ha a pervesztes fél lényegileg a per tárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bizonyítékokat hoz fel ; d) a 321. §. esetében. 316. §. Perújítás az előbbi §. a) alatti esetében az elmulasztott határnaptól számítandó fél év, — ab) alatti esetben az alapperben hozott ítélet kézbesítésétől, illetőleg a felebbezés beadásának elmulasztott határnapjától számítandó fél év, — végre a c) és d) alatti esetben azon idő alatt engedtetik, míg a per tárgya a polgári törvények szerint el nem évül. 317. §. A perújítás kizárása. Nincs hehe perújításnak : a) az esküvel eldöntött perre vagy egyes kérdésekre nézve, kivévén , ha az eskü hamisnak bizonyul be; b) a bírói egyezség által befejezett perekben ; c) a félnek a per folyama alatt bíróság előtt sajátkezűleg aláírt nyilatkozata által vagy élőszóval tett beismerése alapján eldöntött perekben. 318. §. Perújításnak csak egy ízben van helye, s ha az egyik fél perújítást használt, azzal a másik fél már nem élhet. Ha azonban azon fél, ki még perújítással nem élt, az újított perben részben vagy egészben pervesztessé lön, s az újított per befejezése után a per érdemére vonatkozó új bizonyítékot talált, kivételesen megújíthatja a pert, de tartozik kimutatni, hogy bizonyítéka se az újított, se az alapperben nem használhatta. 319. §. Perujitási kereset. A perujitási kereset az alapperbei kérelmen túl nem terjedhet. 320. §. Az úyitott perben a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik és döntetik el. Az eljárás a közönséges szabályok és elvek szerint történik. Mindkét fél minden követelését, ellenkövetelését és bizonyítékait kölcsönösen ép úgy előadhatja, mint az alapperben tette vagy tehette volna. 321. §. Elsőleges bűnvádi eljárás. Aki azt véli, hogy ellenfelének vagy másoknak a büntető törvényekben tilalmazott cselekménye miatt lett pervesztessé, s hogy ennélfogva az alapperben hozott ítéletet a bűnös cselekmény bebizonyítása által érvénytelenítheti, előlegesen a bűnvádi eljárás megindítását kérelmezze, a perújítást pedig csak azután, amikor a bűnösség jogérvényes ítélet által kimondatott. 322. §. Ha a bűnvádi kereset elévülése az előbbiban említett idő lejárta előtt telik le, a bűnösség kérdése fölött a polgári bíró, — de csak annyiban