Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)

1869-05-16 / 111. szám

Buda-Pest, 1869. 111. szám. Vasárnap, május 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H IT ALO NYILATKOZAT. A „Pénzügyi törvényekének a magyar kir. pénzügyministerium által kiadott, s a „Budapesti Közlöny“-höz mellékelt füzetei végkép elfogyván, alólirt kiadóhivatal azok­kal a legjobb akarat mellett sem szolgálhat. Felkéretik ennélfogva a t. ez. reclamáló közönség, ez ügyben egyenesen a magyar kir. pénzügyministeriumhoz fordulni. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem­ előterjesztésére Molnár György turczi, és Anderkó László batárosi görög katholikus lel­készek­ és alespereseknek, az egyház terén, valamint a közjó előmozdítása körül szer­zett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Budán, 1869. évi május hó 10-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Watz Miklós, uj aradi biró, és Frantz Mihály, orczifalvi kovács­mester- és földtulajdonosnak, közhasznú tevékenységük elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Budán, 1869. évi május hó 11-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministe­rem előterjesztésére Szikszai János, ottani fogalmazót, tiszteletbeli titkárrá nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1869-ik évi május 12-én. Ferencz József, b. k. Báró Eötvös József, s. k. 6 csász. és Apostoli kir. Felsége f. évi május hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával Novák Antal, zemplénmegyei tiszti főorvost, a honvé­delmi ministeriumnál rendszeresített törzsorvosi állomásra őrnagyi ranggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Kelt Budán, 1869. évi május hó 11-én. Gr. Andrásy Gyula, s. R. A m. kir. pénzügyminister a báziási vámhiva­talhoz A­txiovics Miklóst vámszedővé, Kosovác Fridolint ellenőrré, Huth Szilárdot hivataltisztté; a pancsovai vámhivatalhoz Koller Nándort ellen­őrré, Kallus Jánost segédtisztté; az új palánkai vámhivatalhoz Mastalier Józsefet, ellenőrré; az orsovai fővámhivatalhoz Barbucz Miklóst és Sstoj-A mai szent ünnep Ma­kovits Lukácsot hivataltisztekké, Pataur Jánost segédtisztté nevezte ki. A magy. kir. pénzügyminister Boromai Hugót tisztté, Palugyay Imrét segédtisztté nevezte ki a győri adó-, egyszersmind fővámhivatalhoz. A m. kir. igazságügyminiszer által a szőlő­­váltság-tartozások felszámítása tárgyában , Zem­­plén megyébe jogbiztosokat kineveztettek : Hudits János, Szabó Károly, Vecsey Oláh Károly, Éva András, Szögyényi Imre és Stépán Mihály. A folyó évi május hó - én kelt közlés kapcsán köztudomásra hozatik, hogy a bajor keleti vas­utak igazgatósága a legközelebb tartandó mün­cheni nemzetközi műkiállításra szánt küldemé­nyeket, azon feltételek mellett, melyek a bajor állami vasutak által m­egálló pillát­ak, szintén teljes díjmentességben részeltetendő Budán, 1869. évi május 14-én. A vallás- és közoktatási m. kir. NEMHIVATALOS RÉSZ­ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ VII. ÜLÉSE MÁJUS 15-én d. e. 10 ÓRAKOR. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző : Tisza László és gr. Sigray Fülöp. A kormány részéről jelen van: Wiclckheim Béla b. minister. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Napirenden van a háznagyi hivatal hatásköré­nek szabályozása tárgyában kiküldött bizottság javaslata, mely Majthényi László b. indítványára a részletes tárgyalás alapjánl elfogadtatik. Olvastatván az I. szakasz, — Majthényi László b. nem tartja czélszerű­nek, hogy a háznagy az első ülésben választassák és a következő szerkezetet ajánlja: „A háznagy a főrendiház ülésszakának kezdetén választatok.“ Elfogadtatik. Ntárt Gyula b. a 2. §-ban előforduló ezen szavak közűl: „a főrendiház épületeire és helyi­ségeire felügyel* eszót: „épületeire* kihagyatni kívánja, minthogy a főrendiháznak — tudtával - épületei nincsenek. Elfogadtatik. A többi §§ ok némi irályi változtatással elfo­gadtatnak. A főrendiház áttér a napirend második tár­gyára, melyen a felirati javaslat van. Az általános tárgyalást megkezdi Nádasdy Lipót gr. : Nagymélt. elnök úr ! mélt, főrendek! Mindnyájan tudjuk, hogy Ő Fel­sége trónbeszédére azért határoztunk külön­ föl­­iratot, s e fölirat elkészítésére azért neveztük ki a 30 as bizottmányt, hogy így a lehető leghíveb­ben tolmácsolhassak ama érzelmeket, melyek bennünket a trónbeszéd hallatára áthatottak. Az említett 30-as bizottmány a felirati javasla­tot immár elkészítette, s az jelenleg a ház aszta­lán fekszik. — az tehát most már a kérdés, váj­jon benne van-e a fölirati javaslatban mindaz, mit hódoló válaszként ? Felségének akarnnk ATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA SZERDÁN, F. H mondani? és másodszor vájjon úgy van-e el­mondva, a hogy azt elmondani óhajtjuk ? Én a magam részéről mind a két kérdésre igennel vélek válaszolhatni. És csakugyan, ha egészben véve tekintjük a fölirati javaslatot, azt tapasztaljuk, hogy az kellő általánosságban van agyon tartva, de annyira mégis beleereszkedik a részletekbe, a­mennyire azt a parlamenti tisus a trónbeszéd paraphrasisául megkívánja, a­nélkül azonban, hogy a méltó főren­dek kezét a jövőre az egyes kérdésekre nézve megkötné. Ismétlem tehát, hogy én benne találom a fölirati javaslatban mindazt, mint ez alkalommal el aka­runk mondani, és hogy teljesen megnyughatunk abban is, a­hogy az el vagyon mondva. Ugyanis ki van fejezve a fölirati javaslatban azon kegyelet és mély ragaszkodás, melylyel a magyar nemzet koronás királya iránt, mint a ma­gyar állami eszme képviselője, az országos tör­vények végrehajtója s alkotmánynak egyik ténye­zője iránt mindenkor viseltetett. Viszhangoztatja a fölirati javaslat azon nagy igazságot, hogy Szeretett hazánk anyagi és szel­lemi fölvirágzásának mellőzhetlen föltétele a tar­tós béke, mert ennek fölbomlása az oly hatalmas lendületet vett vállalkozási szellemet és tevé­kenységet hosszú időre zsibbasztaná meg. Igen is, békés időkre van mindenek fölött szük­sége sokat szenvedett szegény hazánknak, hogy életbe léphessenek azon számos reformok, me­lyekre Ő Felsége mély bölcseséggel utal trónbe­szédében, s melyek ha gyökeret verhetnek, bi­zonyára egy szebb jövő hajnalát derítendik ha­zánkra. Nagyon helyesnek tartom azt is, s úgy hiszem, a méltó főrendek osztják e nézetemet, hogy a föl­irati javaslat az elismerés meleg hangján szól valóban nem kevés akadálylyal küzdő kormá­nyunkról , mert meg vagyok győződve, hogy egy a föladatát fölfogni nem bíró, vagy hazafias köte­lességét nem teljesítő kormányt megróni mindig volna e háznak bátorsága. Elégségesnek tartom mindazt, mi a föl­­irati javaslatban a megyék szervezésére, a vá­lasztási törvény reformjára s a sajtóra vonatko­zik. És csakugyan a magyar törvényhozás leg­fontosabb teendői közé tartozik a megyei szerke­zetnek a felelős parl­ament kormánynyal való összeegyeztetése oly módon, hogy egyrészről a megyék autonómiája által a kormányzás ne tétes­sék lehetetlenné, másrészről pedig a megyék ne szűnjenek meg végkép politikai életünk tényezői lenni. De nem kevésbé fontos a választási törvény reformja is, hogy így a mindinkább elharapódzó vesztegetések ellen, a nemzetet megrontó lélekvá­­sár ellen gát emeltessék, s a törvényhozó­ test a valódi, a meg nem hamisított közvéleménynek, közakaratnak kifolyása lehessen. A sajtótörvény átvizsgálása szintén vajmi helyesen van felvéve az országgyűlés teendői közé, mert a helyes sajtótörvények képezik a nemzetek kifejlődésének legbiztosabb palládiu­mát­; kívánatos, hogy e tárgyat illetőleg a szabad Anglia példája lebegjen törvényhozásunk szeme előtt, mert részletesebben hozzászólani e tár­gyakhoz, nézetem szerint, csak az érdemleges tárgyalás alkalmával lehet majd. Különösen hang­súlyozza a felirati javaslat a felsőháznak czélba vett reformját. Hogy a puszta név és etim­­oró­­s 19-én jelenik meg. M­imi! E^^LuiHu« a*fit sor Virdetírérti kr. tíbbiiSri L-iré*­­tísírtí kr.iniudaa beiftaUcaA­­ A. W'yojdíj külBn minden W ■■ ifUtái itAi. iO kr. twt.4rt4kk KArarfai iwi: Knit m JkrtecHSty* • kirí« mn.— kr. iftUSc » Urdcrfménjny*; áflifWW »10, »*? M&f. 101? tíólf «^y»*rí bírecté»­­fcrft 1 ftt, cuMkp­­ Wl/fccirt. 100- TO-41 - 21% 199 - 900-* SBea ir »T*» «ta**« 180 r-Aert 1 fck»­ több.

Next