Budapesti Közlöny, 1869. május (3. évfolyam, 99-121. szám)
1869-05-16 / 111. szám
Buda-Pest, 1869. 111. szám. Vasárnap, május 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. H IT ALO NYILATKOZAT. A „Pénzügyi törvényekének a magyar kir. pénzügyministerium által kiadott, s a „Budapesti Közlöny“-höz mellékelt füzetei végkép elfogyván, alólirt kiadóhivatal azokkal a legjobb akarat mellett sem szolgálhat. Felkéretik ennélfogva a t. ez. reclamáló közönség, ez ügyben egyenesen a magyar kir. pénzügyministeriumhoz fordulni. A „Budap. Közl.“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Molnár György turczi, és Anderkó László batárosi görög katholikus lelkészek és alespereseknek, az egyház terén, valamint a közjó előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Budán, 1869. évi május hó 10-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán Watz Miklós, uj aradi biró, és Frantz Mihály, orczifalvi kovácsmester- és földtulajdonosnak, közhasznú tevékenységük elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Budán, 1869. évi május hó 11-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére Szikszai János, ottani fogalmazót, tiszteletbeli titkárrá nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1869-ik évi május 12-én. Ferencz József, b. k. Báró Eötvös József, s. k. 6 csász. és Apostoli kir. Felsége f. évi május hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával Novák Antal, zemplénmegyei tiszti főorvost, a honvédelmi ministeriumnál rendszeresített törzsorvosi állomásra őrnagyi ranggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Kelt Budán, 1869. évi május hó 11-én. Gr. Andrásy Gyula, s. R. A m. kir. pénzügyminister a báziási vámhivatalhoz Atxiovics Miklóst vámszedővé, Kosovác Fridolint ellenőrré, Huth Szilárdot hivataltisztté; a pancsovai vámhivatalhoz Koller Nándort ellenőrré, Kallus Jánost segédtisztté; az új palánkai vámhivatalhoz Mastalier Józsefet, ellenőrré; az orsovai fővámhivatalhoz Barbucz Miklóst és Sstoj-A mai szent ünnep Makovits Lukácsot hivataltisztekké, Pataur Jánost segédtisztté nevezte ki. A magy. kir. pénzügyminister Boromai Hugót tisztté, Palugyay Imrét segédtisztté nevezte ki a győri adó-, egyszersmind fővámhivatalhoz. A m. kir. igazságügyminiszer által a szőlőváltság-tartozások felszámítása tárgyában , Zemplén megyébe jogbiztosokat kineveztettek : Hudits János, Szabó Károly, Vecsey Oláh Károly, Éva András, Szögyényi Imre és Stépán Mihály. A folyó évi május hó - én kelt közlés kapcsán köztudomásra hozatik, hogy a bajor keleti vasutak igazgatósága a legközelebb tartandó müncheni nemzetközi műkiállításra szánt küldeményeket, azon feltételek mellett, melyek a bajor állami vasutak által megálló pillátak, szintén teljes díjmentességben részeltetendő Budán, 1869. évi május 14-én. A vallás- és közoktatási m. kir. NEMHIVATALOS RÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ VII. ÜLÉSE MÁJUS 15-én d. e. 10 ÓRAKOR. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző : Tisza László és gr. Sigray Fülöp. A kormány részéről jelen van: Wiclckheim Béla b. minister. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Napirenden van a háznagyi hivatal hatáskörének szabályozása tárgyában kiküldött bizottság javaslata, mely Majthényi László b. indítványára a részletes tárgyalás alapjánl elfogadtatik. Olvastatván az I. szakasz, — Majthényi László b. nem tartja czélszerűnek, hogy a háznagy az első ülésben választassák és a következő szerkezetet ajánlja: „A háznagy a főrendiház ülésszakának kezdetén választatok.“ Elfogadtatik. Ntárt Gyula b. a 2. §-ban előforduló ezen szavak közűl: „a főrendiház épületeire és helyiségeire felügyel* eszót: „épületeire* kihagyatni kívánja, minthogy a főrendiháznak — tudtával - épületei nincsenek. Elfogadtatik. A többi §§ ok némi irályi változtatással elfogadtatnak. A főrendiház áttér a napirend második tárgyára, melyen a felirati javaslat van. Az általános tárgyalást megkezdi Nádasdy Lipót gr. : Nagymélt. elnök úr ! mélt, főrendek! Mindnyájan tudjuk, hogy Ő Felsége trónbeszédére azért határoztunk külön föliratot, s e fölirat elkészítésére azért neveztük ki a 30 as bizottmányt, hogy így a lehető leghívebben tolmácsolhassak ama érzelmeket, melyek bennünket a trónbeszéd hallatára áthatottak. Az említett 30-as bizottmány a felirati javaslatot immár elkészítette, s az jelenleg a ház asztalán fekszik. — az tehát most már a kérdés, vájjon benne van-e a fölirati javaslatban mindaz, mit hódoló válaszként ? Felségének akarnnk ATT LAPUNK KÖZELEBBI SZÁMA SZERDÁN, F. H mondani? és másodszor vájjon úgy van-e elmondva, a hogy azt elmondani óhajtjuk ? Én a magam részéről mind a két kérdésre igennel vélek válaszolhatni. És csakugyan, ha egészben véve tekintjük a fölirati javaslatot, azt tapasztaljuk, hogy az kellő általánosságban van agyon tartva, de annyira mégis beleereszkedik a részletekbe, amennyire azt a parlamenti tisus a trónbeszéd paraphrasisául megkívánja, anélkül azonban, hogy a méltó főrendek kezét a jövőre az egyes kérdésekre nézve megkötné. Ismétlem tehát, hogy én benne találom a fölirati javaslatban mindazt, mint ez alkalommal el akarunk mondani, és hogy teljesen megnyughatunk abban is, ahogy az el vagyon mondva. Ugyanis ki van fejezve a fölirati javaslatban azon kegyelet és mély ragaszkodás, melylyel a magyar nemzet koronás királya iránt, mint a magyar állami eszme képviselője, az országos törvények végrehajtója s alkotmánynak egyik tényezője iránt mindenkor viseltetett. Viszhangoztatja a fölirati javaslat azon nagy igazságot, hogy Szeretett hazánk anyagi és szellemi fölvirágzásának mellőzhetlen föltétele a tartós béke, mert ennek fölbomlása az oly hatalmas lendületet vett vállalkozási szellemet és tevékenységet hosszú időre zsibbasztaná meg. Igen is, békés időkre van mindenek fölött szüksége sokat szenvedett szegény hazánknak, hogy életbe léphessenek azon számos reformok, melyekre Ő Felsége mély bölcseséggel utal trónbeszédében, s melyek ha gyökeret verhetnek, bizonyára egy szebb jövő hajnalát derítendik hazánkra. Nagyon helyesnek tartom azt is, s úgy hiszem, a méltó főrendek osztják e nézetemet, hogy a fölirati javaslat az elismerés meleg hangján szól valóban nem kevés akadálylyal küzdő kormányunkról , mert meg vagyok győződve, hogy egy a föladatát fölfogni nem bíró, vagy hazafias kötelességét nem teljesítő kormányt megróni mindig volna e háznak bátorsága. Elégségesnek tartom mindazt, mi a fölirati javaslatban a megyék szervezésére, a választási törvény reformjára s a sajtóra vonatkozik. És csakugyan a magyar törvényhozás legfontosabb teendői közé tartozik a megyei szerkezetnek a felelős parlament kormánynyal való összeegyeztetése oly módon, hogy egyrészről a megyék autonómiája által a kormányzás ne tétessék lehetetlenné, másrészről pedig a megyék ne szűnjenek meg végkép politikai életünk tényezői lenni. De nem kevésbé fontos a választási törvény reformja is, hogy így a mindinkább elharapódzó vesztegetések ellen, a nemzetet megrontó lélekvásár ellen gát emeltessék, s a törvényhozó test a valódi, a meg nem hamisított közvéleménynek, közakaratnak kifolyása lehessen. A sajtótörvény átvizsgálása szintén vajmi helyesen van felvéve az országgyűlés teendői közé, mert a helyes sajtótörvények képezik a nemzetek kifejlődésének legbiztosabb palládiumát; kívánatos, hogy e tárgyat illetőleg a szabad Anglia példája lebegjen törvényhozásunk szeme előtt, mert részletesebben hozzászólani e tárgyakhoz, nézetem szerint, csak az érdemleges tárgyalás alkalmával lehet majd. Különösen hangsúlyozza a felirati javaslat a felsőháznak czélba vett reformját. Hogy a puszta név és etimorós 19-én jelenik meg. Mimi! E^^LuiHu« a*fit sor Virdetírérti kr. tíbbiiSri L-iré*tísírtí kr.iniudaa beiftaUcaA A. W'yojdíj külBn minden W ■■ ifUtái itAi. iO kr. twt.4rt4kk KArarfai iwi: Knit m JkrtecHSty* • kirí« mn.— kr. iftUSc » Urdcrfménjny*; áflifWW »10, »*? M&f. 101? tíólf «^y»*rí bírecté»fcrft 1 ftt, cuMkp Wl/fccirt. 100- TO-41 - 21% 199 - 900-* SBea ir »T*» «ta**« 180 r-Aert 1 fck» több.