Budapesti Közlöny, 1869. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1869-06-01 / 122. szám
árói kérvényét, melyben gróf Györy László birtokának Perkátától lehető elválasztásáért, külön adó és közigazgatási község alkotására nézve kelt belügyministeri intézmény ellen orvoslásért esedeznek. Elnök : A kérvényi bizottsághoz utasittatik. VÁRADY János : Léva városa iparosainak (Halljuk !) egy kérvényét nyújtja be, melyet az ipartörvények alkotásánál kellő figyelembe vétetni kér, van szerencséje ezt a ház asztalára letenni. (Fölkiáltások :Miről szól ?) Elnök : Léva városa iparosainak kérvénye, melyben az ipartörvények alkotásánál benfoglalt alázatos kérelmüket figyelembe vétetni kérik. Nem tudom, vannak-e még a képviselő uraknak előterjesztéseik ? Ha nincs, napirenden a válaszfelirati javaslat tárgyalásának folytatása. Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : Mielőtt a napirendre méltóztatnak áttérni, Huszár Imre képviselő úrnak interpellációjára akarnék felelni. (Halljuk!) A t. képviselő úr a múlt ülésben az iránt interpellálta a kormányt, ha vájjon van-e szándéka a contractuális, vagyis telepítvényesek viszonyaira vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé? Erre válaszomat a trónbeszédből merítem, mely a teendők programmjába a hűbéri maradványok megszüntetését is fölvette. Amennyiben tehát a contractualis, vagyis azon telepítvényesek viszonyai is, kikről képviselő úr emlékezett, a hűbéri maradványok sorába tartoznak, a kormány által okvetlenül még ezen ülésszak alatt beterjesztendő törvényjavaslat természetszerűleg ezek viszonyaira is ki fog terjedni. (Általános helyeslés.) Huszár Imre : Az igen. igazságügyi miniszer úr feleletével teljesen meg vagyok nyugtatva. Széll Kálmán jegyző : Nedeczky István! NeDECZky István: (Eláll! Szavazzunk.) Ha az utánam következő képviselőtársaim elállanak, akkor én is elállok. (Eláll! Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, az enunciatio megtörtént, hogy eláll, de ez még nem elég arra, hogy a képviselő úr elálljon, és így ha mégsem akar elállani, joga van szólani. Méltóztassék tehát csendesen lenni, hogy szólhasson. (Eláll! Zaj.) Nedeczky István , egy pár itt elmondottakra fog észrevételt tenni. (Eláll! halljuk!) előre is kikérve a ház elnézését, ha mint falusi és új ember olyanokat találna mondani, melyek már elmondva voltak. A legnagyobb különbség köztünk a közjogi alap felett van, melyet mi, a ház többsége megváltoztatni nem óhajtunk, mert az a hitünk, hogy annál jobbat készíteni nem lehet. (Ellenmondás a baloldalon.) A balololdal szónokai azt mondják, hogy a nemzet többsége az ő hátuk megött áll. E nézetet nem osztja. Tudja azt, hogy a nemzetnek egy része áll a 48-as, vagyis szélsőbal párt háta megött, hanem határozottan mondhatja, hogy az úgynevezett balközép háta megött nem áll. (Fölkiáltások baloldalról: Ohó!) Eredete ennek azon időből kezdődik, midőn a közösügyi törvények meghozattak, midőn azok ellenére a legnagyobb izgatás követtetett el. (Zaj.) Állítása igazolására hivatkozik a baloldal egyik vezérférfia nyilatkozatára, ki szükségesnek tartotta a társadalmi rend fentartása érdekében egy nyilatkozatot közzétenni. Később mégis jónak látták, ugyanazon párttal, melyet a társadalmi rend fölzavarásával vádoltak, a választásokra nézve egyezkedni. Ezen ténynek logikai következése az, hogy csakis ezen párt segélyével juthattak, nem mondom mind, hanem legalább legnagyobb részt a képviselőházba. (Fölkiáltások a baloldalról : Ohó! Ohó! Tartós zaj.) Sajnos dolog, de úgy van, hogy a viasztók. . . (Nagy zaj.) Elnök : (Csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendesen lenni, mert különben tanácskozni nem lehet. Nedecsky (folytatja) : A választók legnagyobb része a közös ügyek és azok kezelésének rendszerét nem ismeri, nem tudja, csakis a „nem kell quóta“, „nem kell közös ügy“, hangos frasisok vitték oda, ahová vitték. (Zaj.) Fölhozatott itt, hogy a jobboldal erkölcstelen eszközökkel folyt be a választásokra. Felhozatott a ministeriumnak rendkívüli beavatkozása a választások alatt. Ha itt a centrumból csak Pest megyét tekintjük, mely a dikasteriális rendszer fogalomzavarából még nem lépett ki, láthatjuk, hogy a ministerium minden beavatkozását legfölebb is a „tisztelettel félreteszszük“ követte. (Zaj. Felkiáltások : mit beszél ?) Felhozatott, hogy a ministérium a megoldandó kérdéseket nem szabadelvű irányban kívánja létesíteni. Hogyan fognak ezen kérdések megoldatni, az — úgy hiszi — nem a ministériumtól, hanem a ház többségétől függ; ha az összes ministérium, vagy pedig egyes minister valamely kérdés megoldásánál a ház többbségével meg nem egyezne, alkotmányos fogalmak szerint az összes ministérium, vagy az illető minister le fog lépni, s helyébe a többségből egy másik lép. (Egy hang a baloldalon: Nedeczky!) Felhozatott különösen Jókai képviselő úr által, hogy mennyi feldmarschall, ezredes és generális van pensioban, mily rész a hadseregi eljárás, mennyibe kerül a hadsereg mozgósítása ! Azt hiszi, épen azért, mert mindez rész volt, kellett az eddigi kezelést megváltoztatni. Mindezekhez—mivel a múltból származott — semmi köze nincs a delegativnak; ha a rész ismétlődni fog a jövőben, majd hozzászólunk! (Zaj.) Fölhozatott az is, hogy a honvédségnek franczia egyenruhája van, rész a fegyverzete és sok más ily aprólékos vád. Meg van győződve, hogy ha a baloldal nem óhajtotta volna annyira elnépszerűtleníteni a honvédséget, már most is sokkal több eredményt tudnának felmutatni, mint amennyit felmutathatnak. Fölhozatott, hogy a delegationális törvények pressio alatt készültek; úgy hiszi, nincs egyetlen egy törvény, mely pressio nélkül jönne létre, mert az a szükségérzet, hogy valamely törvény kell, már pressiót gyakorol az államban, melyben hozatik. (Zaj: Felkiáltások : Eláll!) Sokszor említtetett itt, hogy utoljára is tudják, hogy a vége a dolognak: leszavaztatás; de hiszen, tehát, minden parlamentben úgy van az, hogy a többség leszavazza a kisebbséget; de e parlamentben már történt egyszer, hogy a mostani ellenzék, midőn többségben volt, mégis leszavaztatta magát. Mi e bajtól most meg akarjuk őket menteni. (Derültség.) A bizottság által beadott válaszfelirati javaslatot pártolja. (Helyeslés a jobboldalon). Zlinszky György: (felkiáltások: Eláll!) A négy benyújtott válaszfelirat közül azon feliratot fogadja el, melyet Tisza Kálmán nyújtott be, mert azt mind szerkezetére, mind tartalmára nézve legalkalmasabbnak tartja, hogy válaszfeliratul szolgáljon a trónbeszédre. A bizottság által benyújtott válasz feliratot nem pártolhatja, mert az igen sok tárgyat érintetlenül hagy, melyek a trónbeszédben felemlíttetnek, pedig az illem és az ily válasz természete magával hozza, hogy mindazon tárgyak, melyek a trónbeszédben megérintettek, a válaszfeliratban érintetlenül ne hagyassanak; nem pártolhatja továbbá azért sem, mert némely kitételei igen határozatlanok és kétértelműek, így például, hol a múlt intézményeiről szól, ez intézményeknek nem módosítása, hanem eltörlése van jelezve, és azon intézmény, melyről itt szó van, megnevezve sincs. Lehet ez alatt érteni a felsőházat, a szentszéket, a választási törvényeket; szóló alatta a királyi biztosokat is érti. Attól fél azonban, hogy ezen szavakkal a megyei intézmény értetett, és ha igen, akkor ily nagy fontosságú kérdés megérdemelte volna, hogy a gyermek saját nevén neveztessék. De attól fél, hogy a ház a megyei intézmény kérdését nem fogja ex professo tárgyalni, hanem csak úgy per tangentem, hogy lassankint szét fogják szedni, meg fogják koppasztani, mint a baromfit szokták, és aztán fogják tárgyalni. (Derültség.) Szóló azon válaszfelirati javaslatot, melyet a bizottság készített, nem pártolhatja. Néhány észrevételt kíván tenni, különösen Kautz képv. beszédére, melyben nem tudja, hogy státusférfiai vagy államgazdasági tudományát bámulja e inkább ; vagy azon bátorságát, melylyel a baloldal vezérférfiainak minden állításait, érveit összezúzni vélte. Nevezetesen a többek között azt mondotta, hogy Máriássy Béla (Derültség. Felkiáltások. Ez vezérférfiu ?) azt állította, hogy fél az idegen tőkének nagy mérvbeni beözönlésétől hazánkba , hogy ez később dapauperizálni fogja a nemzetet; azt mondja Kautz úr: nem szerzett annyi államgazdasági tudományt, hogy nem tudja azt, hogy ha ezen tőkék productív vállalatokba fektettetnek és így hasznot hajtólag gyümölcsöztetnek, lehetlen, hogy ebből az ország elszegényedése következzék. Hiszen, ha csak annyi volna, hogy az idegen töke befolyik, természetes, hogy ebből depauperisatio nem következik; de midőn ezen töke más világrészbe fog vándorolni, és midőn nagy mérvben fog bekövetkezni a tőke kiszivattyúzása, és a jövedelmekis, azon jövedelmek, melyeit itt kiszivattyúztattak, máshová fognak kimenni, a depauperisatio bizonyára azon pillanatban meg fog kezdődni hazánkban. (Zaj.) De van ezen befolyásnak egy más veszélyes oldala is; politikai oldala, mert valamint azon gazdaember, ki idegen pénzzel instruálja gazdaságát, már elvesztette függetlenségét, mert hitelezőinek jó vagy rész kedvétől függ, pedig azoknak háta megött csak a szolgabiró és váltótörvényszék áll: úgy van az állam is, mely vállalatait idegen pénzzel kezdi és instruálja, mennyire függővé teszi ezáltal magát az idegen hitelezőktől! Hisz azt tudjuk, hogy ezen hitelezők háta megött nemcsak váltótörvényszékek és szolgabírák állanak, hanem hatalmas császárok, királyok és kormányok. Emlékeztet az 1851-es 52 ik évekre: nem idegen kereskedők közbejötte okozta-e az interventiót Görögországban? a mexicói katastropha nem idegen kereskedők által idéztetett e elő? a pillanatnyi pénzbőség már magában okot szolgáltat szédelgős pénzvállalatokra és ennek következése nem lehet más, mint a bukás. Azt mondta Kautz Gyula képviselő úr válaszilag Ghyczy Kálmán Komárom város érdemes képviselőjének beszédére — ki azt állította, hogy a tőkék beömlése nemcsak bizalmat jelez, hanem azt is, hogy a vállalatok haszonhajtók — azt mondta államgazdasági nagy tudományával, hogy csupán és tisztán és első rangban a biztosságot keresik a tőke elhelyezésénél. Azt mondja Kossuth Lajos, hogy az étel gyakran kineveti a logicát, de az ily státusgazdasági theóriát is kineveti a gyakorlat, mert ha az állana, akkor legjobban azon papíroknak kellene állni, melyek legbiztosabbak, mint p. o. a földhitelintézeti papíroknak, pedig ezek soha az alpárit nem tudták elérni, míg a szédelgős papírok 60—65 percenttel állanak felül az alpárin. Tagadhatlan tehát, hogy a tőke nemcsak a biztosságot, hanem a nyereséget is keresi. (Jobbról zajos felkiáltások: eláll!) Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, ne kényszerítsenek, hogy a házszabályok 166-ik §-ra hivatkozzam, mely azt mondja, hogy az elnöknek, ha neki épen nem sikerül a csendet helyreállítani, szabad az ülést fel is függeszteni. Méltóztassanak azért csendben lenni. Zlinszky György (folytatva beszédét) a bizottság által benyújtott válaszfelirati javaslatot azért nem pártolhatja, mert nagyon is szűkmarkú volt azon tárgyak iránt, melyek a trónbeszédben foglaltatnak, de Simonyit meg azért nem, mert az nagyon is belemarkolt és pedig a sérelmekbe, melyek szüntelen vitákat idéznének elő, és a reformkérdéseket háttérbe szorítanák, márpedig azoknak előtérbe állítása éppen czélszerű, kívánja a reformkérdések tárgyalását mielőbb, mert azok által a sérelmek maguk jövőre megszünnek,a múltra örömest borítja a feledés fátyolét. Miletics válaszfelirati javaslatát szintén nem pártolhatja, mert abban a reformkérdéseknek csak két sor engedtetik; ellenben a külföldi keleti és nyugati szlávok érdekében két hasáb szól, mely ugyanazért kárhoztatja a delegátiót, mert beleszólást enged a lajtántuli országoknak a mi ügyeinkbe, de ugyanazon lélegzettel felszólal a lajthántuli tartományok ügyeibe és lelkesedéssel avatkozik be az illírek, csehek, lengyelek stb. érdekeibe, a lajtántuli alkotmányosságba.Röviden azzal végzi beszédét, hogy Tisza Kálmán felirati javaslatát pártolja. (Helyeslés balról.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszer : T. ház! Azon válaszfelirati javaslatok közt, melyeket egyrészről a ház bizottságai, másrészről pedig 1678