Budapesti Közlöny, 1869. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1869-06-11 / 131. szám
Buda-Pest, 1869. 131. szám Péntek, junius 11. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Ei.&nurrft@ laza : Napostai névírtknt CLDá es KL : Egéss évre.......................20 frt. Félévre............................10 ., Negyedévre.........................6 . EzERESZTŐn Éa : Pesten, korui-utca 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok - tar. 7. sx. 2. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek mse»*. Renntentelen ivelekesek rendes levelezőinktől fogadtatnak eL______________________________ Budapest» kaxbos kobdva ! Egész évra. . . 18 frt.— kr. Félévre .... 8 „ — „ Negyedévre . . 4 , 60 „ Hivatal.p. Hindztéssz : A hivatalos „Értedtölre-' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előlegesen beküldendő, még pedig: 100 sióig egyszeri hirdetésért 1 frt. és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 3 frt, 100—SOIMg S írt és Így tovább minden 100 szóért I írttal több. MasszHizDE-rkszK: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért? kr.minden beigtatásnáL A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. értékb. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán Lipovniczky Vilmos, legtöbb ítélőszéki tanácselnöknek, hosszabb bírói működése közben szerzett érdemei elismeréséül, Lipót-rendem középkeresztjét díjmentesen adományozom, s e részben nevezett rendem kanczellárját is kellőleg utasítom. Egyúttal megengedem, hogy báró Nyáry Antal, volt hétszemélynöknek, állandó nyugalomba helyeztetése alkalmából, szolgálati évei hosszú során át tanusitott fáradhatatlan buzgalmáért különös elismerésem nyilvánittassék Kelt Bécsben, 1869. évi jun. hó 4 én. Ferencz József, s. k. Gróf Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjeszése folytán Sárközy Kázmér, hétszemélyes táblai birónak, sok évi, hű és hasznos szolgálatai elismeréséül, szt. Istvánrendem kis keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1869. évi jun. hó 4-én. Ferencz József, b. k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem elül ijesztése folytán Bertha Sándor, czimazetts ministeri tanácsosnak, a közjó előmozdítása körül szerzett érdemei elismerésül, szent-István rendem kis-keresztjét díjmentesen adományozom, s e részben nevezett rendemanczellárját is kellőleg utasítom. Kelt Bécsben, 1869. évi jun. hó 4-én. Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előte ijesztése folytán Szászig Ambrus, udv. tanácsos és a dunán-inneni kerületi tábla elnökének, negyvenöt évi buzgó és hasznos szolgálttal elismeréseül a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1869. évi jun. hó 4-én. Ferencz József, s k. Gr. Festetics György, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére Becchi Alajos, fiumei börtönfelügyelőnek, negyvenhét évet meghaladó hű és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1869. évi junius hó 1-én.Ferencz József, s. k. Gr. Festetics György, s. k. A vallás- és közoktatási magyar királyi minister a közalapítványi királyi Ügyigazgatósághoz Ügyészszé Liédly Sándor hiteles ügyvédet nevezte ki. A temesvári m. k. pénzügyigazgatóság által Keresztessy Józef III od osztályú adóhivatali tisztté, és Radotsits József II-od osztályú segédtisztté neveztetett ki. UTASÍTÁS a tankerületi iskolatanácsok számára. I. Fejezet. A san kerületi iskolatar.des alakulása és szervezete. 1. §. A tankerületi iskolatanács alakulása iránt a népiskolai törvény 125., 120 (és Budapestre a 127.) szakaszai rendelkeznek. E szakaszok szerint a tanács tagjainak nagyobb részét a vármegyei bizottmány, és (hol t. i. szab. kir. városok vannak) a szab. kir. városok képviselő- testületei saját kebelükből választják. Óhajtandó hogy a vármegyei bizottság a tagok választásánál tekintettel legyen a vármegye járásaira. A törvény 125. §-a 3 dik pontjában meghatározott tanácstagok (14—34) egy részét ugyanazon szakasz 4-ik pontja szerint a szab. kir. városok képviselő-testülete azon arányban választja, melyben az illető város lakosságának létszáma van a megye lakosságának létszámához. Ezenfelül a tanácsba: a) a törvény 125. § a 1. pontja szerint a vármegye területén egyházközséggel bíró vallásfelekezetek saját kebelükből küldenek egy-egy tagot ; és 1) a 125. §. 2. pontja szerint a megye területén lévő községi nyilvános népiskolák tanítói magok küül válaszanak négy tagot. Míg valamely tankerületben községi nyilvános népiskolák nincsenek, addig a törvény rendelete szerint a 125. §. 2 dik pontja nem hajtható végre, de mihelyt a szükséges számú községi iskolán létrejönnek, s rendes tanítókkal láttatnak el, a négy tanító tag választása azonnal elrendelendő. Azonban a tanügy érdekében óhajtandó lévén, hogy a tanítói kar addig is részt vegyen s mintegy képviselve legyen a tanács tanácskozásaiban, czélszerű lenne: a) ha a megyei bizottmány és a városi képviselő testületek a 14—34 tag közé oly felekezeti tanítókat is választanának a tanács tagjaiul, kik egyszersmind a megyei bizottmány, vagy városi képviselő-testület tagjai, és li) hogy az iskolatanács az iskolai állapotokról való tanácskozásaira egy pár jelesebb felekezeti tanítót mint „bizalmi sérfiat“ meghívna, magától értetvén, hogy e bizalmi férfiaknak csupán tanácskozási szavuk van és hogy azok a többi taggal egyenlően kapnak útiköltséget és napidijat. 2. §. Az iskolatanács tagjai öt évre választatnak, de annak leteltével újra választhatók. 3. §. A tanács megválasztott tagjai a tanfelügyelő felhívására és elnöklete alatt egybegyülnnek, a tanfelügyelő felolvasása után a következő esküt teszik le: Én N. N. esküszöm az élő Istenre, hogy mint a N. N. tankerületi iskolatanács tagja, mindazt, mit az 1868-iki 38fik törvényczikk és e tanács, a népiskolai oktatás előmozdítására tisztemmé tesz, hiven, pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. — Isten engem úgy segéljen! 4. §. A tanács legalább minden negyed évben egyszer, a megye székhelyén, s a tanfelügyelő felhívására (vagy a korábbi ülésen kitűzött időben) ülést tart, mely alkalommal tagjai a tanfelügyelő ebbeli felterjesztésére, a kormány által meghatározott útiköltséget és napidíjat húznak. 5. §: A tanács rendes elnöke a tankerületbeli tanfelügyelő. — Azonban ha betegség vagy hivatalos elfoglaltatása miatt ebben gátolva volna, a másod-tanfelügyelő által helyettesíttetik, ha pedig ez is gátoltatnék, vagy a tankerületnek nem volna másodfelügyelője, úgy a tanács valamelyik tagja által helyettesítheti magát. A helyettes elnök a rendes elnök minden tisztét végezi, s a gyűlés folyamáról és eljárásáról a tanfelügyelőnek jelentést tesz. 6. §. A tankerületi tanács a szükséghez képest egy vagy több jegyzőt választ magának, kik az ülések jegyzőkönyveit vezetik. 7. §. A tanács saját kebeléből a tankerületben lévő népoktatási tanintézetek nemei szerint, egy vagy több állandó szakbizottságot alakít. A dolog természete szerint rendesen két ily szakbizottság alakítandó, t. i. egy az elemi- és egy a felső(ideértve a polgári iskolákat is) népiskolák számára. Mindenik szakbizottság a maga köréből elnököt s jegyzőt választva, a szakába tartozó népoktatási tanintézetek állapotának s szükségeinek tanulmányozásával, — ugyszinte azon körbe való javításokra a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok készítésével s több efféle — foglalkozik. 8. §. Az állandó szakbizottságokon kívül, [esetenkint alakíthat s küldhet ki a tanács saját kebeléből bizottságokat egyes kérdésekben vagy ügyekben, mint fontosabb kérdésekben a tanács tagjain kívül egyes szakembereket is hívhat meg véleményadás végett, mint bizalmi férfiakat. 9. §. Midőn a tankerület terjedelmessége, s hsonló okok miatt a tanfelügyelői teendők úgy összehalmozódtak, hogy rendkívüli segítségre van szükség, ily esetben az iskolatanácsnak a tanügyben jártasabb, s a tanfelügyelő felkérése folytán önként vállalkozó tagjai, a tanfelügyelő felterjesztésére nyert miniszeri megbízatás mellett segíthetnek az iskolák meglátogatásában, s a községek iránti teendőkben. —A ily ministeri megbízottaknak a kormány útiköltséget s napidíjat határoz. II. Fejezet: A tankerületi iskolatanács teendői. 10. §. A tankerületi iskolatanácsnak a népiskolai törvény 13. § áltan rendelt teendői természetüknél fogva két körre különülnek el, u. m. : 1) közigazgatási, és 2) bíráskodási eljárásra. 1) Az elsőhöz tartoznak a népiskolák létesítésére.