Budapesti Közlöny, 1869. július (3. évfolyam, 147-173. szám)
1869-07-15 / 159. szám
melyeknél fogva elkerülhetlenül szükséges az adóbehajtása. Mindezek előtt engedje meg a t. ház előadnom, miként áll Szabadka az adófizetés tekintetében. (Halljuk!) Szabadka kir. városa mint tudjuk termékeny vidéken fekszik, a múlt évben általában jó termés és jó árak voltak, mindamellett 1869. évi január 1-je napján hátralékban volt 464,021 ft 66 krral; ezen hátralékok az év folytán mindinkább szaporodnak, ahelyett, hogy fogynának, így már másik évnegyed végén a hátralék körülbelül 200,000 fra rúg. Azt kérdi tőlem a t. képviselő úr, melyek azon indokok, melyeknél fogva a végrehajtást elrendeltem és azt kérdi, hogy az én rendeletemből történt e az Erre azt válaszolom, hogy a törvény rendeletéből történt, mégpedig méltóztassanak utána nézni: a 68-iki XXI. tcz. 25. § á t, mely azt mondja: „Eltelvén az évnegyed közepe a községi elöljárók azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, melyet az illető adóhivatal e végre rendszeresíteni fog.“ A 8-ik §. továbbá azt mondja: „A pénzügyi igazgatóságok jogosítják úgy egyes adózóknak, mint egyes községeknek e végett hozzájok benyújtandó és eléggé indokolt folyamodásukra az évnegyed végén túlterjedő halasztást is adni.“ Szabadka város azonban a halasztást nem is kérte, nem is indokolta. Az adó lejárt. A törvény itt van és igy fizetni teli (Derültség.) Midőn más kevésbbé gazdag vidékek pontosan lefizetik adójukat, a legnagyobb igazságtalanság követtetnék el a törvénynek engedelmes adófizetői irányában, midőn Szabadka városát e tekintetben az adóbehajtástól megkímélni akarnék. (Zajos helyeslés jobb oldalról.) Képviselő úrnak azon további kérdésére, miért alkalmaztatnak Szabadka városában az adóbehajtásra kormány által kinevezett és napidíjakkal ellátott közegek, egyszerűen megjegyzem, hogy nem csak Szabadkára, hanem a törvény értelmében mindenüvé küldetnek ki adóbehajtási biztosok. (Helyeslés jobbról.) Azt mondja a t. képv. úr, hogy a város mellőzésével történt a kiküldetés. Ezen állítás azonban nem áll, mert Szabadka városa törvényhatósági testületének az adóhátralékot bejelentettem, és ha meg akar győződni a t. képv. ur, megmutathatom neki Szabadka városa azon határozatát, melynélfogva Milkovics tanácsost küldötte ki e tárgyban. Ez azonban úgy látszik, a sok panaszok miatt, melyek felmerültek, az adó végrehajtás körül eljárni nem tudott, vagy legalább tényleg nem járt el, mely körülménynek megvizsgálását mindenesetre kötelességemnek fogom ismerni. (Helyeslés jobbról.) Miután ez így áll, és az aratás legközelebb be lesz fejezve, és ennek folytán új jövedelmi forrás fog nyílni Szabadka város lakosainak , arra vagyok bátor kérni a t. képv. urat, hogy midőn szüretre haza megy, (Halljuk!) méltóztassék nevemben is felkérni ezen vagyonos, gazdag, fizetni képes, késedelmes adófizetőket, (derültség) hogy rónák le mielőbb hátralékaikat, (derültség) egyszersmind nyilatkozassa ki nekik, hogy ha jövőben pontosan fogják fizetni adójukat, annak én fogok örülni leginkább, annyival inkább, mert a pénzügyi terhes teendők közt a legkellemetlenebb látni azt, hogy ott, ahol a viszonyok a pontos adófizetést megengednék, még mindig a régi passiv ellenállás elvéhez ragaszkodni látszanak. (Derültség és élénk helyeslés a jobb oldalon.) Mukics Ernő : Valahányszor adóbehajtás tárgyában interpelláltatik a pénzügyminiszer, mindig arra hivatkozik, hogy az a város a legroszabb adófizető; most is azt felelte, amit Jankovichnak mondott, (Lónyay közbeszól: Nem is lehet mást!) csakhogy most Duna-Vecse helyett Szabadkát tett (Lónyay közbeszól: Úgyis van!) Sajnálja, hogy a ház a válaszokat mindig tudomásul veszi, minek következése, hogy az adózó nép az ilyeljárás által a végelkeseredésig fokozódik. Megjegyzi, hogy Szabadka városa adóhátralékában, mely 454.000 frtra tétetik, oly százalékok foglalvák, melyek nem liquidálhatók és igy be sem hajthatók. A differentia tehát nem lesz oly rendkívüli, mint a t. pénzügyminiszer feltünteti. Elmondja aztán, hogy szokták a financz közegek az adót behajtani, 3, 4, 5 írt napidíj mellett; összeírják a legjobb fizetni képesek neveit sat. Azt hiszi, hogy az ország közvéleményének tenne eleget a pénzügyminiszer, (Mozgás jobbról.) ha az adóbehajtást legalább az aratás idejére beszüntetné. Ezt a Bach-korszak alatt is megtették. Kijelenti, hogy nincs megelégedve a minister úr válaszával. Fentartja magának annak idején határozati javaslatot adni be. A napirenden következő tárgy a kérvényi bizottság jelentése volt. A bizottság előadója Halmosy Endre, Árva megyének a Vág folyó szabályozását illető 40. sz. kérvényére nézve a bizottság a közlekedési ministériumhoz áttételt ajánlja. Erre vonatkozólag Madocsányi Pál fölszólalt, a fakereskedés és az ebből élő árva-, liptó-, turócz és trencsénmegyei népesség érdekében — annak szükségét fejtegetvén, hogy addig is míg a Vág folyam szabályozása eszközöltethetnék, legalább a hajózási akadályok megszüntetése rendeltetnék el a ministérium által. Minthogy ily határozathozatala érdemleges tárgyalást igényelne, el lett határozva, hogy a kérvény pártolólag fog a ministérium figyelmébe ajánltatni. A 47. sz. kérvényben Abaúj megye a megyei költségzetésben tett levonások ellen panaszkodik. A kérvényezési bizottság azt a belügyminiszériumhoz áttétetni véleményezi. Ez ellenében Péchy Tamás a kérvénynek a pénzügyi bizottsághoz utalását indítványozza, kiemelvén, hogy a megye szorongatott pénzügyi helyzete mielőbbi orvoslást igényel. Csiky Sándor is hasonló értelemben nyilatkozik. A 8 per levonás Heves megyében és másutt is megtörtént és ezáltal lehetetlenné tétetik a megyéknek úgy a közigazgatás mint a törvénykezés terén sikeresen eljárni. Elnökk épen azon körülményekből, hogy több megyének van hason tartalmú panasza, következteti annak szükségét, hogy a jelen kérvény is épen a belügyministerhez utasíttassék, hogy meggyőződvén a megyék ezen állapotáról, póthitelt kérhessen a hiány fedezésére és legczélszerűbbnek tartja tehát, hogy a belügyminiszer a baj orvoslása végett megkerestessék. E nézet helyesléssel találkozván határzattá is lép. Egyébiránt a 130—40 kérvények legnagyobb része a bizottság véleményezése szerint lett elintézve. Rövid vita keletkezett Perkáta község kérvénye fölött, melyben az urasági birtoknak külön adó- és közigazgatási községgé lett alakítása ellen panasz emeltetik. A bizottság ugyanis azt véleményezi, hogy a kérvény, melyet a belügyministérium annak idejében elutasítólag elintézett, az összes ministériumhoz teendő át. E vélemény ellen felszólal: Irányi Dániel . A panaszlók szerint a belügyministérium igazságtalanul járt el, nem utasíthatja hát azt a kérelmet a belügyministériumhoz, hanem azt érdemileg kell tárgyalni. Papp Zsigmond úgy véli, hogy senkit sem lehet kihallgatatlanul elítélni, ki kell hát hallgatni a ministériumot is (jobbról,halljuk!) minthogy pedig a ministérium tagjai, kik felvilágosítást adhatnának, nincsenek jelen, nem érthet egyet az előtte szólóval. (Helyeslés.) IRÁNyi Dánes még azt kérdi, várjon a panaszlók által felhozott ministeri rendelet mellékelve van-e az irományokhoz? Róth László előadó : Nincs! és így csakugyan nem lenne alkalma a háznak a ministérium véleményéről értesülni. Elnök : Úgy hiszem, legjobb lesz az illető miniszer nyilatkozatát bevárni, és akkor a ház intézkedni fog. (Helyes.) Az elnöknek azon kijelentése után, hogy lehetne ugyan még több kérvényt is tárgyalni, de a kérvények nagy halmaza miatt a jegyzők nem készíthetnék el az ülésnek még ugyanaznap 6 órakor hitelesítendő jegyzőkönyvét, az ülés 2 órakor berekesztetett. Legközelebbi ülés esteli 6 órakor. kács-szryi, végre a miskolci putnok és nyíregyház ungvári vonalakat illető határozatokat. Mindezen tárgyak az állandó 3-as bizottsághoz utasittatnak, azon meghagyással, hogy a ma d. u. 5 órakor tartandó ülésen azokról jelentést tegyen. Gróf Cziráky János átnyújtja a 9-es bizottság jelentését, mely a házszabályok átvizsgálásával volt megbízva. Napirenden van Tomcsányi főispán javaslata a főrendiházból választott delegátiós tagok napidíjai s útiköltségei iránt. B. Wenckheim László a függetlenség érdekében a javaslat ellen szól; azt óhajtaná, hogy a képviselők se húzzanak napidíjakat. Gr. Cziráky János a javaslat mellett szól, mivel hogy itt nem megjutalmazásról van szó, törvényhozási functiókért, hanem kártérítésről azon kiadásokért, melyeket a delegatio tagjai tenni kénytelenek, ha ülésezési helyekről kimozdulnak. Gz Apponyi György szintén támogatja a többségi javaslatot, melyet a többség elfogad s határozatra emel. 2242 A FŐRENDIHÁZ XVI-ik ÜLÉSE JÚLIUS 14-ÉN DÉLI 12 ÓRAKOS. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyző: Tisza Lajos. A kormány részéről senki sincs jelen. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a képviselőház jegyzője: Széll Kálmán áthozza a képviselőház által elfogadott gácsországi vasúti törvényjavaslatot, nemkülöben az eperjea-tarnovi és mun A KÉPVISELŐHÁZ LII. ÜLÉSE Jul. 14. Esti 6 Obakoe. Elnök: Somssich Pál. Jegyzők: Széll Kálmán és Jámbor Pál. Olvastatik a reggeli ülés jegyzőkönyve, mely Irányinak egy helyreigazításával hitelesílik. Elnök jelenti, hogy a vízvezeték a napokban fog a Sándor-utczán átvezettetni, és azon kérdést intézi a házhoz, hogy kívánja-e a vízvezetéket bevezettetni a képviselőházba. Molnár Pál a ház zajos nevetése közt azt igyekszik bebizonyítani, hogy az oly véghetetlen fontos ügy, miszerint mindenesetre a gazdasági bizottsághoz kell utasítani megfontolás végett. Kovách László arra utal, hogy miután a képviselőházban a víz csakis a tisztaság fentartására és netalán tűzvész esetére szükséges, a vízvezeték bevezetése alig egy pár száz forintba fog kerülni. Határoztatik, hogy az elnökség a szükséges intézkedéseket ez iránt tegye meg. Ezután az ülés felfüggesztetik, míg a felsőház bejelentett üzenete áthozatik. Félórai szünet után gr. Teleki Ede, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a felsőház elfogadta a gácsországi és a miskolcz-putnoki vasútra vonatkozójavaslatokat. Felolvastatván a főrendiháznak e tárgyakra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonata, az ülés ismét felfüggesztetik, míg a jegyzőkönyv elkészül. Néhány percnyi szünet után Széll Kálmán jegyző olvassa az ülés jegyzőkönyvét. Várady Gábor figyelmezteti a házat, hogy a főrendiháztól átküldött jegyzőkönyvi kivonat hiányos, amennyiben egyik határozat nem említtetik meg benne. Elnök ígéri, hogy a felsőház elnökségétől ez iránt felvilágosítást fog kérni. Ülés vége 7 órakor. Legközelebbi ülés holnap órakor délben. A FŐRENDIHÁZ XVII. ÜLÉSE JÚLIUS 14-ÉN ESTI 5 ÓRAKOR. Elnök : Majláth György országbíró. Jegyző : Teleki Ede gr. Csikáky János gr. előterjeszti a hármas bizottság véleményét a gácsországi és a miskolcz-putnoki vasútra vonatkozójavaslatokra és azt a bizottság nevében elfogadás végett ajánlja. Hollán Ernő államtitkár, mint a közlekedési miniszt megbízottja hosszasabb beszédben indokolja az előterjesztést. Wenckheimászlós, utalva arra, hogy az idő rövidsége miatt a fő rendeknem tájékozhatják magukat, a rögtöni tárgyalást nem látja helyén. Cziráky János gr. védelme alá veszi a bizottság eljárását. Rövid vita után mindkét tvjavaslat nagy többséggel elfogadtatott és szokott módon a képviselőházzal közöltetni határoztatott. Ülés vége 6 óra 30 perckor. Legközelebbi ülés holnap déli 1 órakor.