Budapesti Közlöny, 1869. október (3. évfolyam, 224-250. szám)
1869-10-14 / 235. szám
A magyar nemzeti múzeum Széchenyi országos könyvtárban folyó évi január hó 9 ikétől September hó végéig összesen 30,526 mit lajstromoztatott és a fennálló 112 tudományszakba osztályoztatok miből folyó évi September hóra 4,881 mit esik. A FIUMEI ÜGY. A fiumei ügyre vonatkozólag a „Századunk“ 3 érdekes okmányt ismertet, melyeket mi is bemutatunk olvasóinknak. Május 20-án terjesztette elő a fiumei küldöttség a regnicolaris deputatiónak Fiume követeléseit és óhajait. A nagyobb terjedelmű okmány kijelenti, hogy a kérdés állam jogi és történeti fejtegetésébe nem akar bocsátkozni, hanem kiindulási pontul egyrészről az 1868-diki november 7 dikén kelt legmagasabb királyi rescriptumot, másrészről a Magyarország és Horvátország között létrejött államjogi kiegyezkedést veendi. E két okmányból fejti ki azután a fiumei küldöttség, hogy Fiume és kerülete soha sem tartozott Horvátországhoz, hanem előbbi törvények és pátensek alapján nyilvánosan mint a magyar koronához közvetlenül tartozó külön terület ismertetett el. Ezekből következteti a küldöttség, hogy egyedül Fiume joga, saját közigazgatási és törvényhozói ügyeit közvetlenül a magyar korona kormányával, illetőleg törvényhozásával rendezni, s hogy ennek folytán nem csatlakozhatik a kb. rescriptum azon tételéhez, mely szerint az ez ügyben való végleges megállapodás a magyar parlament, a horvát országgyűlés és Fiume küldötteinek hozzájárulásuk folytán hozandó. Kifejtvén e meggyőződésének törvényben gyökerező okait, hivatkozván egyszersmind Fiume egész lakosságának többször tett legünnepélyesebb nyilatkozataira, a fiumei küldöttség kijelenti , hogy csak azon okból enged a rescriptum fölhívásának és vesz részt a regnicolaris küldöttség tanácskozmányaiban, mert hódol a királyi akaratnak és nem akarja ezen ügyet még tovább halogatni. Ezután kijelentvén, hogy nem fogadhatják el azon nézetet, mintha a közös ügyekre: a had-, pénz-, kereskedelem- és tengerészeti ügyekre nézve a horvát-magyar egyezmény Fiuméra nézve is kötelező, mert Fiume ennek létesítésében nem működött közre önálló tényezőként, — a fiumei küldöttség előterjeszti a következő indítványát: 1. Fiume város a mostani kerületével együtt a magyar koronához tartozó külön testet képez. 2. Ezen autonóm állásából következik, hogy egyedül Fiumét illeti meg a jog, törvényhozási és közigazgatási ügyeit a magyar birodalommal szemben szabályozni. 3. Ezen jog praejudikálása nélkül megállapíttatik, hogy a magyar országgyűlés és a magyar ministérium által gyakorlandó törvényhozói és végrehajtó hatalom közös legyen. 4. Fiume a törvény értelmében a magyar országgyűlésre egy képviselőt küld. 5. Autonóm helyhatósági administratiójának megállapítására Fiume fenntartja magának, hogy a törvény értelmében szabályzatot fog kidolgozni, azt beczikkelyezés végett előterjeszteni. 6. Elvül felállíttatik, hogy a község jogosítva van, elnökét és valamennyi közegét önmaga választhatni. 7. A község a teljes belső administrate a törvény és a szabályzatok korlátain belül önállólag fogja vezetni. 8. A község a kormányközegekkel és az ország törvényhatóságaival közvetlenül levelez. 9. Tekintettel a nyelvkülönbségre és más körülményekre, Fiume fenntartja magának, hogy a jövendő igazságszolgáltatásra vonatkozó, s a helyi viszonyokhoz képest a magyar törvényhozással czélszerű egyezményeket hozzon létre, addig opportunitási szempontokból és kivételesen megmaradnak a jelen igazságszolgáltatási viszonyok, míg t. i. Fiume azok megváltoztatásáról és végleges szabályozásáról intézkedik. 10. A község vezeti és felügyel valamennyi általa fenntartott, vagy általa jövőben állítandó iskolák felett, és jogosítva van, tetszése szerint rendszabályokat és reformokat behozni. A község beleegyezése nélkül Fiuméban nem állhat fenn nyilvános iskola. A tannyelvet a község határozza meg. 11. A Fiumét jelenleg terhelő országos adópótlékok és földtehermentesitési járulékok eltöröltetnek. 12. A község és közegeinek hivatalos nyelve az olasz, és ezen nyelvet használja a kormányközegekkel szemben is. 13. Az 1848. , XXVII. tvcz. 51. § a értelmében Fiume, mint tengeri kikötő, tekintettel a tengeri kereskedés és a hajózás felvirágzására, felszabadittatik mindennemű katonai kötelezettség alól. 14. Ezen határozatok, törvényes beczikkelyezések után azonnal érvénybe lépnek. Pest, 1869. máj. 20. Randich A., Grachich A., Mayer Gy., Adamich L. Fiume képviselőinek előterjesztésére a horvát küldöttség tagjai Pejacsevics gróf mint elnök, Fodróczy Sándor mint jegyző, Vukovics és Závics Alajos 28-án feleltek egy terjedelmesebb okiratban. Kifejtik mindenek előtt, hogy a fiumei javaslat messze túlhaladja a legmagasabb kir. leirat által vont határokat, minthogy egyrészről óvást tesz az iránt, hogy a horvát országgyűlés egyáltalán hozzászólhasson a fiumei ügy megoldásához ; másrészről oly indítványt tesz, mely szerint Horvátország és Fiume között még azon kötelékek is megoldassanak, melyek közöttük 1848-ig léteztek. E szempontból kiindulva, valamint tekintetbe véve azt, hogy a magyar országgyűlés 310. ülésében a királyi leiratot azon hozzáadással fogadta el, miszerint ez elfogadás Magyarországnak Fiuméra vonatkozó állami jogát nem praejudicálhatja; tekintetbe véve továbbá, hogy mindezek által Fiume részéről az államjogi kérdés egyenesen Horvátország kárára hozatott előtérbe, s hogy a magyar országgyűlés említett határozata némileg praeoccupálja az egész ügyet, a horvát küldöttség kijelenti, hogy a horvátmagyar egyezmény 66. pontja, mely, amennyiben az Fiumét illeti, az illető törvénybe nem egészen szokásos módon hozatott be, egyátalában nem tekinthető a fiumei ügy végleges megoldásának, mert másképi dolga volna a regnicolaris deputationak, hanem hogy az egész ügy tovább is nyílt kérdés, mely a magyar és horvát országgyűlések között Fiume hozzájárulásával még csak ezentúl megoldandó. Ezek után a horvát küldöttség okirata ünnepélyes óvást tesz a fiumei ügy bárminemű egyoldalú megoldása ellen Horvátország kárára; óvást tesz különösen azon nyilatkozata ellen, miszerint Fiume önálló, Horvátországtól teljesen elkülönített test, mely ügyei rendezésénél egészen függetlenül járhat el Horvátországtól, sőt azokat Horvátország akaratával ellenkezőleg függetlenül és szabadon rendezheti. Hogy ez nem áll, mutatja Mária Teréziának 1776-ból kelt resolutiója, mely által Fiume városa Horvátországba bekebleztetett, mutatja azon körülmény,miszerint az 1779-diki királyi diploma, melyben először neveztetik Fiume mint separatum sacrae coronae regnis hungariae corpus, Slavoniát és Dalmátiát, valamint Erdélyországot is mint separata corpora hozza föl, habár azok integráló részek egy másik országnak, s mutatja több más történelmi adat, melyeket a horvát okirat részletenként fölsorol. Mindezek után a horvát küldöttség ismétli ünnepélyes óvását, s a kiegyezkedés elé gördített nehézségek daczára késznek nyilatkozik a regnicolaris küldöttség működésében részt venni. Elő is terjeszti megoldási javaslatát, melyhez Magyarország barátságos közbenjárását reméli. A javaslat a következő pontokat tartalmazza: 1. Fiume kormányzója egyszersmind a fiumei megye főispánja is legyen. 2. A fiumei kormányzóság működési köre kirekesztőleg a közös ügyekre vonatkozik, úgy Fiumét, mint a horvát littoralét illetőleg, természetesen föltéve, hogy e javaslat elfogadtatik. 3. E kormányzóság czime volna : magyar királyi gubernium Fiume városa és a horvát littorale részére. 4. Az egész partvidék Fiuméval együtt „magyarhorvát partvidék“ nevezetet kapja. 5. Fiume városa a közigazgatást és végrehajtást viszi első folyamodványilag az összes autonóm ügyeket illetőleg és ehez saját belátása szerint választja a hivatalos nyelvet, a II. és utolsó folyamodványt ez ügyekben a zágrábi országos kormány képezi, az igazságszolgáltatást peg második folyamodványban a báni tábla, harmadik folyamodványilag a zágrábi hétszemélyes tábla viszi. 6. A kormányzó Ő Felségétől a bán javaslatára a közös ministerelnök ellenjegyzése mellett neveztetik ki. 7. Fiume kormányzója fizetését mint a fiumei megye főispánja a zágrábi autonóm országos alapból hozza. 8. Fiume kormányzója mint ilyen üléssel és szavazati joggal bir a közös országgyűlés felsőházában, mint főispán pedig a zágrábi országgyűlésben. 9. Fiume városa autonóm ügyeit illetőleg a zágrábi országgyűlésen két követ, a közös ügyeket illetőleg a közös országgyűlésen egy, közvetlenül választott követ által lesz képviselve. E pontokból áll a horvát küldöttség javaslata. Miután Fume városának küldöttei és utánuk a horvát országos küldöttség beterjeszti a regnicolaris küldöttségnek indítványait a fiumei kérdés megoldását illetőleg, a magyar országgyűlés küldöttsége is a kiegyezés létrehozása czéljából szükségesnek tartotta, a maga részéről is indítványt terjeszteni a regnicolaris küldöttség elé. A közjogi kérdést teljesen mellőzve, ez indítvány a következő: 1. Az egész terület, mely 1848. előtt is a fiumei guberniumot képezte, kereskedelmi-, tengerészeti- és váltó-, valamint mindazon ügyekre nézve, melyek az 1868-ban Horvát-Szlavonországokkal kötött egyezmény szerint közöseknek tekintendők, tovább is külön kerületet képez és a közös magyar ministerium alá lesz rendelve. 2. Ezen kerület részére nevezzen ki Ő Felsége a ministerium előterjesztésére és a ministerium ellenjegyzése mellett kormányzót. 3. Állíttassanak e kerületben elegendő számú tagokból álló első, másod és legfőbb folyamodású külön törvényszékek, melyek minden kereskedelmi, váltó- és tengerészeti jogi ügyekben ítélnének. Ezen törvényszékek tagjainak egy része, tekintettel Buccari, Porto-Re és Vinodolra, a horvát bán javaslata, a többi tekintettel Fiuméra, a fiumei kormányzó javaslata mellett neveztetnék ki Ő Felsége által a közös ministérium előterjesztésére. A kinevezést a közös ministerek egyike ellenjegyezné. 4. Fiume város vidékével együtt a nem közös ügyekre, azaz: az autonóm közigazgatási ügyekre nézve is a kormányzónak, törvényhozási ügyekben a közös országgyűlésnek lesz alárendelve. Az igazságszolgáltatásra nézve minden magánjogi, polgári, bünfenyítő és rendőri ügyet első bíróságilag maga a város intéz el saját területén; a másodfolyamodású bíróságot e guberniumnál alakítandó törvényszék képezendi. A legfőbb fórum a magyar legfőbb törvényszék lesz. 5. Buccari, Porto-Re és Vinodol minden nem közös, azaz autonóm ügyekre nézve nem a fiumei kormányzó, hanem külön főispán alatt állanak kit a horvát kormány nevez ki, és úgy közigazgatási mint törvénykezési tekintetben a horvát - szlavón kormánytól és a szlavón-horvát országgyűléstől függenek. Minden ott előforduló magánjogi, polgári, bűnügyi és rendőri ügyekben tehát a szlavón-horvát hatóságok és törvényszékek gyakorolják a bírói hatalmat. 6. Fiume városa a közös m. országgyűlésre képviselőt küld, ki utasítással nem lesz megkötve. 7. A közös ministerium Fiume városa és területe számára a város hozzájárulásával minden szükséges szabályzatot és törvényjavaslatokat fog kidolgozni és azokat a közös törvényhozás előterjeszti. 8. Ugyancsak a közös m. ministérium az illetők hozzájárulásával el fogja készíteni azon törv 133 javaslatokat, melyeket a kereskedelem és tengerészet érdekei és a partvidék helyzete megkíván. E javaslatok szintén a közös országgyűlés elé terjesztetnek. 9. Minthogy Fiume eddigelé és már 1848. előtt is úgy kereskedelmi s tengerészeti, mint magánjogi ügyekben sok tekintetben a magyar törvé