Budapesti Közlöny, 1870. április (4. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-28 / 96. szám

■■­ mitott 14 nap alatt magyar földtehermentesítési vagy magyar vasúti kölcsön, vagy szőlődézsma­­váltsági kötvényekben, avagy végre más, a ma­gyar állam részéről biztosított értékpapírokban tőzsde-árfolyam szerint számítva 50,000 fit o. ért. biztosítékot a m. kir. központi állampénztárnál Budán letenni; kötelesek továbbá az engedélye­zési törvénynek hatályba lépte napjától számí­tandó 3 hónap alatt kimutatni, hogy a vállalat egész részvénytőkéje 30 százalékának befizetése biztosítva van. Azon esetben, ha ezen kimutatás még nem tör­ténnék, az engedély önként megszűntnek s a bizto­síték elveszettnek tekintendő. A letett biztosíték az engedélyeseknek az enge­délyezett pálya forgalomba tétele után visszaszol­gáltatók. 7. §: Az engedélyesek kötelezik magukat a rész­letterveket az engedélyező törvény hatálybalépte napjától számitott két hónap alatt a kormánynak előterjeszteni ; a pálya építését ezen tervek jóvá­hagyásától számitott egy hónap alatt megkezdeni ; az építést ugyancsak a részlettervek jóváhagyá­sától számitott 15 hónap alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. 8. §. A kormány fenntartja magának a jogot hogy, a­mennyiben más pályák beszakadása, pá­lyaudvarok közös használata, kocsi kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető társaságok közt egyezmény nem jöhetne létre egy ilyennek feltételeit meghatározhassa. 9. §. A kisajátitási j jog, az 1868. év LV. t. czitere értelmében, az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 10. §. Az engedélyesek kötelesek a postát és postakezelőket az 1867-ik évi vám- és kereskedel­mi szövetség 8 ik czikkében elfogadott 1­851-k november 16-án kelt vasúti ü­zletrend 68. §-a ér­telmében ingyen szállítani s e czélra naponta lega­lább egy vonatot minden irányban berendezni. Az engedélyesek kötelesek egy kéttengelyű áru­szállító,kocsi fele részét a küldemények és a pos­takalauz szállítására berendezni, mely postakoce naponkint minden irányban legalább egyszer köz­lekedik. Az engedélyesek kötelesek azon postaküldemé­nyeket, melyek postatisztek vagy szolgák kiséret nélkül szállítandók, kivéve az érték­ küldeménye­ket — ingyen az illető állomásig szállítani ugyanott átadni. A vaspálya üzlete tárgyában az igazgatóság alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott leve­lezés a jelenleg engedélyezett vaspályán bérmen­tesen szállítható. (Folytat. köv.) EGYLETEK ÉS TÁRSULATOK. A MAGYAR BIRODALOM JOGÁSZAIHOZ! A „budapesti ügyvédi egyletnek“ 1869. évi ja­nuár 31-én tartott közgyűlése a hazai jogtudo­mány és jogszolgáltatás egységes fejlesztését elő­mozdítandó, igazgató választmánya indítványára elhatározó, a magyar birodalom jogászainak egy közös tanácskozásra leendő egyesítése végett, a kezdeményezés lépését megtenni, d­e végből sa­ját választmányát bízván meg, hogy a tett indít­ványt szélesebb körű tanácskozásban megvitatva, a magyar jogászgyűlés létesítésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Az egylet választm­­ánya a közgyűléstől nyert ezen felhatalmazás alapján m. ég deczember hó 21-én egy tágabb körű érte­kezletet hitt össze, mely a jogászgyűlés eszméjét felkarolva, a választmány által bemutatott alap­szabály-tervezetet megállapította, annak kellő helyre leendő felterjesztése, az összehívás módo­zatainak megállapítása s általában úgy a szerve­zési teendők ellátása, mint az ügyeknek a jogász­­gyűlés megnyitásáig leendő kezelése végett, 25 tagból álló ideiglenes bizottságot választott. Az ideiglenes bizottság a kijelölt teendőket be­fejezvén, azon kellemes helyzetben van, hogy a meghívásokat a jogászgyű­lésre már szétküldheti. A magyar jogászgyűlés eszméje oly általános rokonszenvre talált már eddigelé, mikép joggal remélhető, hogy a hazai jogtudós közönség kész-­séggel járuland ezen üdvös eszme óhajtott valósí­tásához. Századunk egyik jelszava : az egyesülés ! Egyesülés az anyagi és szellemi téren egyiránt. A jelenkor legnagyobb vívmányait a rokon­­czélú erők egyesítésének köszöni ; ez egyesített erők az ipar, a kereskedés és a tudomány terén hihetlen gyorsasággal oly eredményeket mutattak fel, min­ket azelőtt századok hangyaszorgalom mellett sem voltak képesek létesíteni. Hazánk e téren a többi cultur­államokkal nem versenyezhet; önállóságának ideje sokkal rövidebb hogysem — önvétke nélküli mulasztását helyre­hozandó -- egyszerre minden irányban a haladás ösvényére léphetett volna. Elmaradásunk hátrányait sajnosan kell az élet minden rétegében éreznünk, de ez elmaradás se­hol sem állja haladásunknak annyira útját, sehol oly gyors orvoslást nem kíván, mint magánjogi életünk intézményeiben. A jogi életet a változott viszonyok szükségéhez képest s a haladó kor igényeinek megfelelőleg átalakítani, kétségen felül a legnehezebb feladatok közé tartozik, nem csak­­azért, mert az újítások sikere a viszonyok legszerencsésebb kombiná­­ciója mellett is mindig kétséges, hanem azért is, mert az újítástóli idegenkedés gyakran a legüdvö­­sebb reformot is lehetetlenné teszi. A korszerű reformokat gátló ezen akadályok ná­lunk,hol a sikertelen kísérletek az új intézmények téli idegenkedést lehetőleg növelték,­­ kétségei felül léteznek. Ezen akadályok leküzdése a legnagyobb óvatosságot, az érdekek és nézeteit szerencsés összeegyeztetését kívánja. E részben az utat egyengetni, a korszerű re­formokra egészséges elvek megállapítása által irányadólag hatni —a jogászgyűlés feladataié­ind. Ha a jogászgyűlés, miként remélhető, hazánk elméleti és gyakorlati jogtudósait koronkint egy közös tanácskozásban egyesítendő; ha jogászaink­nak e gyűlésen alkalma lesz, a nevezetesebb tör­vényhozási kérdések felett illetékesen nyilat­kozni, megkönnyítendik sok irányban a törvény­hozás feladatát, melynek alkalma lesz a jogász­gyűlés megállapodásai által, a jogszolgáltatás ille­tékes tényezőinek közvéleményét, a létesíten­ő egyes intézmények főbb mozzanatai iránt meg­ismerni. A jogtudósok egyesülése, a fontosabb jogi kér­déseknek testületileg történt megvitatása, ott is hol a jogi viszonyok a nép miveltségének s a kor igényeinek megfelelő törvények által szabályoz­zák, r— üdvösnek és czélszerünek mutatkozott Hazánkban, mely a nemzeti törvényhozás húsz éven túli szüntetése miatt rendezett magánjogi vi­szonyoknak nem örvend, mely jogi rendszere át­alakításának küszöbén áll, — nemcsak üdvös és czélszerű, hanem szükséges is, hogy a gyakorla elismert tekintélyei a tudomány képviselőive egyesülve, a törvényhozás fontosabb kérdéseihez tekintélyük illetékes súlyával nyilatkozzanak, köl­csönös eszmecsere útján állapítsanak meg oly el­veket, melyek alapján jogi intézményeinket a tu­domány és tapasztalás kívánalmainak, viszonya­ink és a kor igényeinek megfelelőleg újjáteremt­h­etjük! A Pesten tartandó első magyar jogászgyűlé határideje I. évi September 25—30. napjaira tü­­zetett ki, miről a hazai jogtudós közönséget egy­előre azzal kívántuk értesíteni, hogy a jelentkező és beiratás módozatai külön fognak közöltetni Pest, 1870. ápril 23-án. Az ideigl. bizottság nevében: Dr. Siegmund Vilmos s. k., Melczer István s. k. ügyvéd, mint bizottsági titkár, a m. kir. curia legfőbb itélőszéki osztályánál elnöke, mint bizottság elnök. Felhívás-pályázatra. Debreczenben, az em­lékkert-társulat, Csokonai Vi­tz Mihály emlékén éremszobrot készíttetett bronzból, melyet — ha az alapkövezet, és gránit talapzat üllepedése több időt nem kíván — még ez évben fel fog állítani A szobor leleplezési ünnepélyéhez egy dicskös tömény versekben kívántatik. A legjobb műre 40 darab arany jutalom van ki tíszve. Felhivatnak hazánk költői, hogy pályázni, és munkáikat idegen kézzel leírva, jeligés tévé mellett, f. évi September 30-ig is­ czim alat­t Emlékkerttársulatnak Debreczenben, beküldeni méltóztassanak. Felesleges gondosságból kiemeltetnek a leg­­fényesebb tudnivalók : 1. Az emlékkert társulat magán-egylet, mely az tűzte ki feladatául, hogy azoknak, a kik Deb­­reczen városban magukat kitünőleg érdemesí­tették — emlékeket emeljen. 2. E végre az egylet, a város és collegium be­leegyezésével, a reformátusok nagy temploma és collegiuma közti négyszögű tért, hozzá véve a keletről szomszédos szabálytalan tért is, két , csak a főút által elkülönzött kertté alakította át, mindkettőt vasrácsozattal körü­lkerittetvén. 3. Ezen két kert Vass Pál főiskolai kertész által rendeztetett, és díszes állapotban tartatik a társulat pénztára segítségével. 4. Ugyanezen kertek nagyobbikában van már egy emlékkő az 1849-iki augusztus 2-ai csata al­kalmával Debreczen alatt elvérzett honvédek em­lékére. 5. A kisebbikben fog felállíttatni a Csokonai Vitéz Mihály 8 láb magas éremszobra, 13 láb magas gránit talapra. A szobor háttal több tanári lakházra, nézni fog balról a reformátusok nagy templomának északi homlokára egyenesen a honvédemlékre,­­ jobbról a reformált collegiumra, és ennek keleti részén kezdődő „Darabos utczára“, melyben a megünnepelt költő született, lakott és meghalt. 6. Nevezett darabos utcza mentében kezdetett meg a reformált kollégiumnak négyszögre kiépí­tése a folyó évi márczius hó végén. 7. A talapzatra be lesz arany betűkkel vésve „Csokonai Vitéz Mihály 1773—1805.“ 8. A szobor a költőt azon időbeli viseletében rókatorkos mentével, magyar nadrágban, kis gal­­lé-u köpenynyel, szőlőlagas előtt, lanttal baljában ábrázolja, jobb kezével a kollégiumra, — illetőleg az utczára mutatva, melyben élt. Kelt Debreczenben, apr. 20. 1870. Sombory Imre, udvari tanácsos, az emlékkert-tár­­sulat elnöke. Tóth Antal, jegyző, 1712 BÉCSI TUDÓSÍTÁSOK.­ ­Bécs, april 26. Potocki tegnap Claudyval és Zeilhammerrel értekezett; ma meg Tomannal, Weil-al és Ziemialkowskival értekezett. Holnap alkalmasint ismét conferentia lesz. A lengyel párt­főnökök közül egy sem hivatott ide. Prága, ápr. 27. A régi és új cseh pártiak teg­napi értekezl­tükön egy Potockinak átnyújtandó programmot állapítottak meg és egy új,az ország al­kotmánya átvizsgálására összehívandó országgyű­lést követelnek. Laibach, apr. 97. A vasárnapon tartott népgyű­­­lésben Sachsenfeld a hódolati felirat ellen szólt; egy sloven congressusnak összehívása szükséges­nek találtatott. Mint Tn'est-ből 26-ról jelentik, az ottani gö­rögök gyűjtést rendeznek oly czélból, hogy nem­zeti jutalom adassék át azon csendőrök családjai­nak, kik az idegen utazóknak a rablók elleni védelme közben estek el.­­ FEKETE JÓZSEF, országgyűlési képviselő és ma­­rosvásárhelyi főbíró e hó 23-án tüdővészben meghalt. — A BUDAI VÁRSZÍNHÁZBAN tegnap a „Boiffyi bo­szorkány“ 3 felv. operettet, adták, már valamivel teltebb színházzal és sikerült előadással. Az előadásban a szín­ház mindkét primadonnája részt vett és kapott is tap­sokat. A társaság szervezése még nincs befejezve s akar­juk hinni, hogy akkorra a pártolás is nagyobb leend, sokan fogják követni gr. Andrásy Gyuláné példáját, ki, mint egy lapban olvassuk, már páholyt is bérelt. —• má­jus 1-ére, mint uj tagokat várják Ballát a tenoristát és a Laszy párt. A közelebb szinre kerülő uj darabok kö­zül megemlítjük a következőket: „Izabella,“ egy felv. Operette, a czímszerepben Vizváriné Krecsányi Sarolta asszonynyal. „Utazás Chinába,“ és „A kék szakál“ operettek. „A haza,“ Sardou hatásos színműve. ” A színkörben az előadások e hó végéig hat órakor kezdőd­nek, május elsejétől kezdve pedig, ha az időjárás en­gedi, hétkor.

Next