Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)
1870-08-05 / 177. szám
Buda-Pest, 1870. 177. szám. Péntek, augusztus 5. BUDAPESTI KÖZLÖNY. I HATALOS LAP. SbszxsztAiís : Pesten, hatvznintci» 10-ik szám I. emelet. ft.nAHrv.TiT. : Pesten, Baritok - tere T. sa. a. földszint. BESTOK arak«letetnik lse terelek csak min duónak se lesaa. Wnmte lereieeiltóktS »^yltj Et írizsrrei ÁRAK : Niroarrei kostái (bítk0xsís 8bl . igét* Prrs............................2-t írt. Ptíévre ...... 10 , gegyedévra...............................6 , BcDinsni hízbm hosdta : E nám évre... IS frt.— kr. Pár évre .... 9 . — „ HegTeáéew . . 4 „ 60 , Hrrj.Tki.oa Hirubtíszk : k hiraUno* „Artssitőbe-' istatandó hirdetési dijak a hirdetmAninjel rgyfiu slélifesen beküldendő, mit pediz: 100 imiig egyszeri hirdetésért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100— rtO-ig t frt, zOO—SOO-ig 3 frt és így tssébb árindex 100 szóért 1 frttal több. I Háoíihibditísii: Egyhaeiboa petit bot egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hirdetisért 9 kr. minden beigtatásnál. A bélyeg dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK a báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyu vasút kiépítése iránt. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870-ik évi julius hó 12 én ; a főrendiházban julius hó 26-án.) 1. §. A báttaszék-dombovár zákányi gőzmozdonyu vasút tárgyában előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván, beczikkelyezése elrendeltetik. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka s közlekedési, és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Laxenburgban, ezernyolczszáz hetvenedik évi julius hó kilenczedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A báttaszék-dombóvár-zákányi vasút engedély-okmánya. 1. §. Az engedélyesek, úgymint: gróf Somssich Imre, Bittó István mint a somogyi,és Bartal György és Perczel Béla mint a tolnai consortium meghatalmazottjai jogot nyernek, egy a kanizsa-barcsi vonal zákányi állomásától Csurgón, Kaposváron, Dombóváron át Bonyhád és Hidas közt Báttaszékig vezetendő mozdonyvasut építésére és üzletére. 2. §. Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedélyokirat tartalmához, továbbá a közmunka- és közlekedési minister által 1868. évi április hó 2- án 4973. sz. a. kibocsátott, s az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1867-ik évi vám- és kereskedelmi szövetségi ikmában ideiglen elfogadott vasúti Üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás által hozandó újabb törvények és a kormány által kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek, melyekhez, valamint az azok behozataláig a fennálló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül magukat alávetni tartoznak. Amennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre újabb terhek háramolnának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyujtatni. 3. §: A pálya építése és üzleti fölszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett fölterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Ezeken fölül az építkezésnél, különösen a kormány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalános építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni. A kormány fentartja magának, hogy az építési terven változtatásokat tehessen, amennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedélyokmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vonaljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom- és pályahossz szelvény változást nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkoznék, miáltal egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irányviszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, mily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. 4. §: A pálya alépítményét lehet csak egy vágányra előállítani, és ennek megfelelőleg a terület kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szorítkozhatik, amennyi egynyomú sinathoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Amennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministérium czélszerűnek ítélendi a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 90 ezer p. é. forintot ezüstben fölülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztosítást többé igénybe nem veszik,azonnal kötelesek minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztosítás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedténél a ministérium kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyezség útján fognak az engedélyesekkel megállapíttatni. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy mint egy áll a százhuszonöthöz (1: 125). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. Amennyiben azonban a minimál félátmérő és a maximál emelkedés alkalmazásával a dombóvár-báttaszéki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon, mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével, ■— 250 méterre leszállítható, és az emelkedési viszony egy századra (1: 100) felemelhető Ezen maximál emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati félátmérők alkalmazhatása felett— mi az építési nehézségektől függ — a kormány határoz. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz Bánréve) vonalaknál megállapíttattak, s nevezetesen melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1, kanyarulatokban 3.4 méterre határoztatok. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedésével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia. Ezenkívül még az építési alap terhére, a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavics mennyiség, mint tartalék kövecs helyezendő el. A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók, vagy kő alappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állítandók elő. A mennyiben a pálya massága ezen szerkezetmódot nem engedné, ezen esetben úgy a müépítmények, mint a nagyobb hidak is, és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából készíthetők. b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinniaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendőnk, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolcz Bánréve) vonalakra nézve megállapíttattak. A kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telített (impregnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pálya és az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény anyagokon kívül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalékanyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10% -ánál több nem fog követeltetni. A felépítményhez szükségelt mindennemű vasanyagot és felépítményi gyári készítményeket kötelesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön beszerezni. Amennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közi egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szól.