Budapesti Közlöny, 1870. augusztus (4. évfolyam, 174-197. szám)

1870-08-05 / 177. szám

Buda-Pest, 1870. 177. szám. Péntek, augusztus 5. BUDAPESTI KÖZLÖNY. I H­ATALOS LAP. SbszxsztAiís : Pesten, hatvzni­ntci» 10-ik szám I. emelet. ft.nAHrv.TiT. : Pesten, Baritok - tere T. sa. a. földszint. BESTOK ara­k«letetnik lse terelek csak min duónak se lesaa. Wnmte lereieeiltóktS »­^yltj Et írizsrr­ei ÁRAK : Niroarrei kostái (bítk0xsís 8bl . igét* Prrs............................2-t írt. Ptíévre ...... 10 , gegyedévra...............................6 , BcDinsni hízbm hosdta : E nám évre... IS frt.— kr. Pár évre .... 9 . — „ HegTeáéew . . 4 „ 60 , Hrrj.Tki.oa Hirubtíszk : k hiraUno* „Artssitőbe-' istatandó hirdetési dijak a hirdetmAninjel rgyfiu slélifesen beküldendő, mit pediz: 100 imiig egyszeri hirdetés­ért 1 frt, és SO kr. a bélyegért, 100— rtO-ig t frt, zOO—SOO-ig 3 frt és így tssébb árindex 100 szóért 1 frttal több. I Háoíihibditísii: Egyhaeiboa petit bot egyszeri hirdetésért 10 kr. többszöri hir­deti­sért 9 kr. minden beigtatás­nál. A bélyeg­ dij külön minden beigtatás után 30 kr. oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb., és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket terjesz­tették szentesítés végett Felségünk elé: TÖRVÉNYCZIKK a báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyu vasút kiépítése iránt. (Kihirdettetett a képviselőházban 1870-ik évi julius hó 12 én ; a főrendiházban julius hó 26-án.) 1. §. A báttaszék-dombovár zákányi gőzmozdo­nyu vasút tárgyában előterjesztett engedély-ok­mány jóváhagyatván, beczikkelyezése elrendel­tetik. 2. §. E törvény végrehajtásával a közmunka s közlekedési­, és a pénzügyi miniszerek bízat­nak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a­mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szente­sitjük, s mind magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Laxenburgban, ezernyolczszáz het­venedik évi julius hó kilenczedikén. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gróf Andrásy Gyula, s. k. A báttaszék-dombóvár-zákányi vasút engedély-okmánya. 1. §. Az engedélyesek, úgymint: gróf Somssich Imre, Bittó István mint a somogyi,és Bartal György és Perczel Béla mint a tolnai consortium megha­talmazottjai jogot nyernek, egy a kanizsa-barcsi vonal zákányi állomásától Csurgón, Kaposváron, Dombóváron át Bonyhád és Hidas közt Bátta­­székig vezetendő mozdonyvasut építésére és üzle­tére. 2. §. Az engedélyesek az engedélyezett pálya építésénél és üzleténél kötelesek jelen engedély­­okirat tartalmához, továbbá a közmunka- és köz­lekedési minister által 1868. évi április hó 2- án 4973. sz. a. kibocsátott, s az országgyűlés által jóváhagyott ideiglenes vasutengedélyezési szabály­hoz, valamint az 1867-ik évi vám- és kereskedelmi­­ szövetség­i ik­m­ában ideiglen elfogadott vasúti­ Üzletrendhez mindaddig alkalmazkodni, míg ezen ideiglenes szabályok helyett a hazai törvényhozás­­ által hozandó újabb törvények és a kormány által­­ kibocsátandó rendelvények életbe nem lépnek,­ melyekhez, valamint az azok behozataláig a fenn­álló szabályokon a magyar kormány által teendő minden változtatásokhoz is alkalmazkodni és azoknak feltétlenül magukat alávetni tartoznak. A­mennyiben azonban e törvények és szabályok folytán az engedélyesekre újabb terhek háramol­nának, azokért nekik a méltányosságnak megfelelő kármentesítés fog nyujtatni. 3. §: A pálya építése és üzleti fölszerelése az engedélyesek által készítendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett fölterjesztendő átalános és részletes tervezetek alapján fog esz­közöltetni. Ezeken fölül az építkezésnél, különösen a kor­mány kívánalmai, nemkülönben a fennálló átalá­nos építkezési és rendőri szabályok szerint kell eljárni. A kormány fentartja magának, hogy az épí­tési terven változtatásokat tehessen, a­mennyiben ilyenek a műszaki vizsgálat vagy a jelen engedély­­okmány 2. §-ában érintett miniszeri rendelet 6. §-a határozata szerint intézendő közigazgatási vo­naljárás eredménye, vagy az építés tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pálya­szol­gálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempont­jából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meg­határozott pályanyom- és pályahossz szelvény vál­tozást nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üz­leti tekintetből akár a pályavonal, akár a rész­lettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szük­ségesnek mutatkoznék, mi­által egyébként sem a pályatervezet főirányának változást szenvedni, sem azon esetnek bekövetkezni nem szabad, hogy szemben az elfogadott vonallal, a lejt- és irány­viszonyok kedvezőtlenebbekké váljanak, m­ily változtatások megengedése a kormánytól lesz ki­kérendő. 4. §: A pálya al­építményét lehet csak egy vá­gányra előállítani, és ennek megfelelőleg a terü­let kisajátítása egyelőre annyi térfogatra szorít­­kozhatik, a­mennyi egynyomú sinathoz és a ki­térőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkíván­­tatik. A­mennyiben azonban tekintettel a jövőre, a ministérium czélszerűnek ítélendi a földterüle­tet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapí­tandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenkint 90 ezer p. é. forintot ezüstben fö­­lülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az állami kamatbiztosítást többé igénybe nem veszik,azonnal kötelesek minden kár­talanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztosítás igénybevételé­nek ideje alatt, a forgalom növekedténél a minis­térium kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyez­ség útján fognak az engedélyesekkel megállapít­­tatni. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen úgy mint egy áll a százhuszonöthöz (1: 125). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. A­mennyiben azonban a minimál félátmérő és a maximál emelkedés alkalmazásával a dom­­bóvár-báttaszéki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon,­­ mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésé­vel, ■— 250 méterre leszállítható, és az emelkedési viszony egy századra (1: 100) felemelhető Ezen maximál emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati félátmérők alkalmazhatása felett— mi az építési nehézségektől függ — a kormány ha­tároz. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvé­nyeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél, a fala­zatokon és azok közt azon szabályok és szab­ványrajzok követendők, melyek az állam költsé­gén foganatba vett másodrendű (Miskolcz Bánréve) vonalaknál megállapíttattak, s nevezetesen melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3.1, kanya­rulatokban 3.4 méterre határoztatok. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecs-ágyat is előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafentartási költségeknek az üzleti számadásba fölvétele kezdődik, a talpfák befedé­­sével, a keresztszelvény szabványokban meghatá­­rozott mértékkel kell bírnia. Ezenkívül még az építési alap terhére, a pálya hosszában pályamértföldenkint legalább 300 köbméternyi kavics mennyiség, mint tartalék­ kö­vecs helyezendő el. A műépitmények, a mennyiben a pálya magas­sága ezt megengedi, boltozandók, vagy kő alap­pal befedendők, s igy egészen kőanyagból állítan­­dók elő. A mennyiben a pálya ma­­ssága ezen szerke­zet­módot nem engedné, ezen esetben úgy a mü­építmények, mint a nagyobb hidak is, és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából ké­szíthetők. b) Felépítmény. A felépítmény és minden alkatrészeinek előál­lítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinniak­­nak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabványrajzok követendőnk, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolcz Bánréve) vonalakra nézve megállapít­­tattak. A kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telített (impr­egnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyílt pálya és az állomások sinutainak előállításához szükséges fel­építmény anyagokon kívül ezeknek még egy szá­zalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tar­talékanyagot az építési alapból előállítani. Az állomások mellékvágányaira az egész pá­lyahossz 10% -ánál több nem fog követeltetni. A felépítményhez szükségelt mindennemű vas­anyagot és felépítményi gyári készítményeket kö­telesek az engedélyesek lehetőleg a belföldön be­szerezni. A­mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyesek és a kormány közi egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szól.

Next